Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-03-28 / 1036. szám

Budai Napló Budapest, 1931 március 28. ügünyttli tojások csokoládéból PELLECH KÁLMÁN cégnél, I., ÚRI-UTCA 30, és minden jobb üzletben adnom arra, hogy Franciaország szövetségesei ellen nőm harcolok Itt két ellentétes állítás összeütköző sének esete forog fenn s egyiket sem támogatják tárgyi bizonyítékok, Bízzuk tehát a Matin—Károlyi-per eldöntését a jövendőre, mely bevil gitja a múlt idők homályait. BJ. Károlyi a francia fogságból haza térve, összetörve találta politikai veit. Nemcsak a munkapárt, de ellenzéki pártok is lelkesedtek a há­borúért. A szláv barátságról beszéln’ sem lehetett. A nemzeti sérelmekre azt mondta Apponyi — igen bölcsen, — hogy azokat a háború tartamára el kell raktározni, a választójogo pedig Andrússy Gyula úgy értékelte, hogy azzal most a fene sem törődik. Ebben a helyzetben vonult be kato­nának s katonai kiképzése után, mint az 1. honvédhuszárezred zász­lósa, frontszolgálatra jelentkezett, menetszázadnak 1915 szeptember 10-ike körül kellett volna elindulnia de egy pár napot várakozott, míg Károlyi első gyermeke (Éva) meg­született. Ezt az udvariasságot fele­ségének egyik rokona eszközölte ki, amit Károlyi állítólag nagyon rossz néven vett. A fronton a parancsnok­ságoknál rengeteg sok tisztet talált,! ide húzódtak az arisztokraták ésl dzsentrik, ami azonban csak részben lehet igaz, mert a felsőbb osztályok tagjai közül is sokan estek el a harc mezőn. Maga Károlyi is felemlíti báró Hazai Bélát, akit a hadosztály- parancsnok parancsőrtisztnek akart kinevezni, ez azonban kijelentette,! hogy ezt a biztos fedezéket öregebb és családos tiszttársainak engedi át.l Hazai később, mint repülőtiszt el­esett. Már katonai szolgálata előtt ta­pasztalta Károlyi, hogy helyzete a függetlenségi pártban tarthatatlan. ö volt ugyan az elnök, de az elnöki tanács tagjai rendszerint leszavaz­ták. Csak alkalomra várt, hogy e tűrhetetlen helyzetnek végetvessen. 1916 július 9-én lemondott az elnök­ségről s, kilépett a függetlenségi pártból. Vele együtt vagy húszán I léptek ki s megalakították a külön Károlyi-pártot. Az új párt pro-1 grammjában követelte a hódítás nél­küli békét, az egyesületi és gyüleke­zési jogot, a sajtószabadságot, a földbirtok egészségesebb elosztását, végre legnagyobb nyomatékkai az általános és titkos szavazati jogot. E programm megvalósítása céljából Károlyi fegyverbarátságban élt Kun- fival, kinek vonzó egyéniségét és impozáns tehetségét már a közös amerikai útban felismerte. Károlyi őszintén bevallja, hogy ezt a fegy­verbarátságot akkor még a párttagok is igen rossz szemmel nézték. Károlyi külpolitikája német ellenes Ü9 Ismét itt az sikálom Ezer meg ezer ember nyert már a m. kir. osztálysorsjátékon Ma majdnem mindenki vesz osztály­sorsjegyet, mert kis összeggel egy­szerre nagy vagyont nyerhet! Április 17-én kezdődik az új sorsjáték, nagyon ajánlatos, hogy még ma rendeljen egy sorsjegyet bármely főelárnsftónál, mert aklfor reménye biztosan lesz, sót váratlanul meg is gazdagodhat! 'Legnagyobb nyeremény szerencsés eset­ben 500.000 Jutalom és nyeremények készpénzben: 300.000 50.000 25.000 200.000 40.000 20.000 100.000 30.000 15.000 8tb.. stb. pengd, összesen közéi 8 millió pengő, mely összeget azonnal kifizetik. A sorsjegyek fele nyer Az I. oszt. sorsjegyek hivatalos árai: IBI Eg«»* Fél Negyed Nyolcad II j|| 24 P 12 p 6 P 8 P ÉHGYOMORRA naponkint Igyék ogy pohár MISTfiU VIZET! volt, mikor a németek szövetsége­seink voltak. Károlyi antantbarát volt, mikor mi az antant ellen foly­tattuk a világ legnagyobb háborúját. Hiszen még a háború végén is, mi­dőn nem volt kétséges a balsiker, Lovászy Márton dacosan kiáltotta az ellenük lázongó parlamenti több­ség felé: „Igen, mi antantbarátok vagyunk.“ S ez nem volt platói sze­relem. Károlyi már 1915-ben ágenst küldött Török János görögkatolikus lelkész személyében Kómába, ami csak később került napfényre s amely üggyel a katonai bíróság is foglalkozott. Az 1917. évben pedig személyesen utazott ki Svájcba, állí­tólag a Tartós Béke Ligájának berni kongresszusára, ahol kívüle Jászi Oszkár, Diner-Dénes József és Bédy- Schwimmcr Rózsa vettek részt. Ezek a külföldi akciók s Károlyi­nak a szociális demagógia kerekeit hajtó beszédei bő alkalmat nyújtot­ok arra, hogy ellene a parlament­ben és a sajtóban támadásokat intéz­zenek. A támadók közül kiemelkedik első unokatestvére, Károlyi Imre és herceg Wíndischgraetz. Ezekkel a támadásokkal Károlyi könyvének több szakaszában foglalkozik és yé- [delme abban csúcsosodik ki, hogy olaszországi útjáról a kormány isi értesítve volt, a svájci útnak pedigl nem volt más célja, mint biztosítani ■ tisztességes béke lehetőségét. A édelcm gumírozva van személyes sértésekkel, amelyekből magának Károly 'királynak is kijut. HKárolyi a trónváltozáshoz nagy reményeket fűzött, hiszen Károly király trónbeszédjében a választói [jog demokratikus kiterjesztését |ígérte. Tisza erre nem volt hajlandó, ■1917^ május 22-én lemondott, jú- |nius hó 6-án pedig a Károlyi-párt, a szocialisták, a demokraták, a radiká­lisok és a keresztényszocialista párt megalakították a választójogi blok­kot. Megalakult az Eszterházy-, [majd a Wekerle-kabinet. Károlyi könyvéből meg lehet állapítani, hogy ő mindkét kabinetben hajlandó volt miniszterséget vállalni, mégpedig az Eszterházy-kabinetben az őfelsége szemelye körüli, a Wekerle-kabinet- ben pedig a belügyi tárcát. E célból igénybevette a szocialisták közvetí­tését is. Megelőzőleg Károly király­nál háromszor volt audiencián s bi­zonyára akkor is előkészítette a ta­lajt. Ennek dacára, mindkét kabinet­ből kimaradt. Azt hiszem, ez volt egyik oka annak, hogy Eszterházy- nak is, Wekerlének is folytonosan kellemetlenkedett, ö maga arra mu­tat rá, hogy Vázsonyi és Andrássy a választói jogot illetőleg őt becsap­ták, mert már a blokk megalakulása előtt a szocialistákkal titokban kü­lön megállapodásra jutottak s kisebb keretű választói jogban egyeztek meg. Az 1918 október havában állan­dóan izzott a politikai katlanban a forrongó szenvedélyek üstje. A há- borút elvesztettük, a nemzetiségek megkezdték a különválás akcióját, a Wekerlc-kormány 23-án lemondott, a nemzeti tanács, a katonatanács, sőt a diáktanács is megalakult, Károlyi részletesen leírja a rohanó eseménye­ket s könyvéből meg lehet állapítani, hogy minden új kormányalakítási kísérletet meghiúsított s konokul ra­gaszkodott ahhoz, hogy Károlyi-kor­mány alakuljon. Ezt maga is szüksé­gesnek látja magyarázni s azt adja elő, hogy az egész ország az ő mi­niszterelnökségét követelte s a nem­zetiségekkel is csak ebben a minő­ségében tárgyalhatott volna sikerrel. A király a legvégsőkig halogatta Karolyi kinevezését, amit ennek for­radalmi szereplése igazol. A szo­ciáldemokratákkal már régen össze volt forrva s a szociáldemokrata párt október 8-iki kiáltványának 3. pontja azt az utasítást tartalmazza, hogy az új kormány „ajánlja fel az ellenséges államoknak az orosz pro- letarforradalom és Wilson elvei alap­ján a rögtöni békét“. Ez nem más, mint a kommunizmus bejelentése. Ily körülmények között nevezte ki Károly király miniszterelnökké gróf Hadik Jánost, aki azonban csak 12 óráig volt miniszterelnök, mert ki­tört az őszirózsás forradalom s más­nap Károlyi Magyarország minisz­terelnöke lett. A Károlyi-kabinet tagjai 31-én délután tették le az es­küt a homo regius, József főherceg kezeibe, öt perccel az eskütétel előtt kapták a hírt, hogy Tisza Istvánt meggyilkolták. A kiszemelt igazság­ügyminiszterre ez annyira hatott, hogy ott rögtön lemondott és ott­hagyta az újdonsült kabinetet, mint szent Pál az oláhokat. Károlyi azzal fejezi be könyvét, hogy Tisza meggyilkolása meggondo­latlan cselekedet s a népszenvedély­nek fék nélküli tonibolása volt, mely­ről szerinte a nemzeti tanács egyetlen tagjának sem volt sejtelme s mely­ben nem volt része a katonatanacs- nak sem. A háború alatt Bécsben egy szo­cialista író, Adler Frigyes lelőtte gróf Stürgliöt, az osztrák miniszterelnö­köt. A Park-klubban erről izgalmas vita keletkezett, melynek folyamun Károlyi Adlert idealistának jelle­mezte, akinek tette átmenetileg meg­tisztította a politikai atmoszférát. Károly királyt pedig az október 11-iki audiencián arra kérte,^ hogy az elítélt Adler Frigyest bocsássa sza­badon. Ha ebből levonjuk a tanúsá­got s fontolóra vesszük, hogy Ká­rolyi Tiszának személyes ellensége volt és bizonj’ára tudomással birt arról is, hogy Tisza bukása előtt az ő letartóztatásával foglalkozott (B U 1929. évf. 11. szám), úgy a Ká­rolyi által hangoztatott ártatlanság emlékeztet Pilátusra, aki mosta a kezét. A fejét csóválja erre a bizony­kodásra Tisza István történeti alak­ja a legendás nemzeti hősök pan­teonjában. ■ Mese a tószüjölt Kalapácsról Mert egyszer elment, megunva itthon A régi rendet, a régi sort. Egyszer csak nem ttolt. Szép csendben titkon, Mint akit űznek, úgy elosont. Pedig szerették és nála nélkül IMűhelyt képzelni ki sem tudott. Igaz, megfordult minden kézen S meglelt a házban minden zugot. Volt a szobában, konyhán és kamrán, Pitvarajtóban és udvaron, A kertben is és a padka álján Sokszor segítőt — ám néha lom. Ügy hozta ezt már a világ rendje, ö egymagában nem ért sokat, A gazda 'keze kellett, hogy áldás Fakadjon minden ütése alatt. ö nem is tudta, mily súlyt vetnek rá, Sokszor nehéz volt a jó tanács, Mikor új munkát terveit a gazda, Hogy bírják-e: — ő s a kalapács. ... Dehát elindult s ment napnyu­gatnakf Ahol a műhely — műhely csupán, Ahol szép -sorban -belijei adnak Minden szerszámnak egymásután. Ahol a munka órára jár már, Nem is a szükség szab rá időt S attól függ sorsa, hogy a kalapács Napközben mikor tart pihenőt. Ott gazda nélkül végzik el azt, hogy Mit is lehetne, mit nem lehet, És elintéz minden bajt és panaszt Az új kalapács —• szakszervezet. Szép így az élet s a kalapácsnak Mind több és többre kél a vágya, Ez űzi, hajtja, tovább— Keletre! Hol fejedelmi már az ágya! A kalapácsok ott már tanácsok, Ott ők mondják meg mi a tevés, S nem is a munka szabja azt meg, Hogy miért mennyi a fizetés. Ott szolgarendben áll már a gazda, Ott úr már maga a kalapács. A munkát is nem a munka szabja, Más nem parancsolj csak a tanács. Ettől duzzadt fel, ettől dagadt meg A kalapácsnak kicsiny feje. Ettől nőtt nagyra és mind hosszabbra Falun tört ágból metszett nyele. Mást már nem is lát, csak kalapácsot És addig duzzadt és addig nőtt, Amíg nem vette észre már azt sem, Hogy önmagám sérti vehet erőt. A színe sem a régi szín többé, Félelmes színre kapott. — Vörös kalapács! — nem tűr ke­resztet, Hanem feltűzte a csillagot. * S itt a mesének végére értem, Szomorú végén könnyem megered, Nem is mesének való a vége, Mert itt boldoggá senki se lett. Egy őszi napon ránk szakadt az ég, Minden megingott, megdőlt megbukott Mit ezer éve kard és kalapács Vérverejtékkel megalkotott. Megingott a ház, a műhely, minden Elpusztulunk, ha reánk szakad, Még bírja tán a mester gerenda S tartja a gazda a dűlő falat. Megállt volna tán a szörnyű végzet, S újraépíteni akadt volna ács, De a legvégső órán mint a mennykő, Lecsapott rárik a vörös kalapács! ltommá vált minden, a ház és műhely S velük a visszajött kalapács — Összetört fejjel, megrepedt nyéllel, Sorsa velünk egy, — s a sírja se más! 1920. Viraág Béla. VIRAGOS BUDA KERTÉSZETI KÖZLEMÉNYEK Pajorirtás. Lehet-e gyümölcsfa gyökereit nyáron pajorirtás miatt többször kibontani t A gyümölcsfa gyökereit nyáron ki­bontani nem tanácsos, mert a növe­kedésben, teljes életműködésben levő fa, illetve annak gyökérzete ezáltal sokat szenvedne. A cserebogár pajor- irtása nem is nyári munka. Ez őszkor, a szükséges. mély hantos talaj ásáskor végezhető legjobban, amikor az ásó­ember nyomába eresztjük a baromfit, amely nagy pusztítást végez a pajo­rok között. Ha nincs baromfi, akkor ásás közben figyeljük a talajt és a fel­színre kerülő pajorokat szedjük ösz- sze és pusztítsuk el. Jó szolgálatot tesz az az eljárás is, ha a pajoros ta­lajba salátát ültetünk, amit a pajor kedvel. Ha a saláta rendszeres ápolás dacára fonnyadni kezd, annak az a jele, hogy a gyökérzetét a pajorok ki­kezdték. Ilyenkor a fonnyadt töveket mélyen kiszedjük és a kártevőket biz­tosan megtaláljuk. Bolhairtás. Egyes cserepes növé­nyemet bolha lepte el. Hogyan lehet átültetés előtt a bolhát eltávolítani? Látatlanban arra gyanakszom, hogy a szobában ápolt dísznövényét nem a bolha lepte el, hanem a föld felszínén apró, fehérszínű, gyorsan mozgó, ugró rovartársaság telepedett le. Ha így van, akkor drogériában kapható ro­varporral (Pyrethrum) kell a növény földfelszínét vékonyan behinteni, amitől az egyébként nem kártékony apró rovarok elpusztulnak. Műtrágya. Lehet-e műtrágyát rea­lties trágya helyeit használni? Faülte­téskor mennyit és milyetf A rendes trágyát, helyesen istálló­trágyát, a műtrágya nem pótolja, A műtrágya egyoldalú trágya, azaz csak meghatározott egyféle növényi táp­anyagot tartalmaz. Eszerint nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú műtrágyák vannak, miután ez a háromféle növé­nyi tápanyag lényeges növényi tápsó. A növénynek azonban egyebekre is szüksége van, amik ha a talajból hiá­nyoznak, a növény sínylődik. A mű­trágya kiegészítő trágya, amivel az említett, de a talajból hiányzó vagy csekély részben meglevő lényeges nö­vényi tápanyagokat pótolhatjuk. Időnként és aszerint, hogy a kertben mit termesztünk, a talajt istállótrá­gyázni szükséges. A lugasszőlő permetezése. Mikor lés mivel kell a lugasszölőt permetez­ni? Lehet-e a fekete rigók és a méhek \ellen a szőlőt megvédeni f A lugasszőlőt éppen úgy kell per­metezni mint a szőlőt általában. Ete- kintetben különbség nincsen, A szőlőt gombaibetegségek ellen kénporozással (lisztharmat), rézkénporral (fürtpe- ronoszpóra) és bordói keverékkel per­metezéssel (ragya-peronoszpóra) el­len védjük. A hordói keverek helyett ma már sokféle készítményt is aján­lanak, azonban a bordódé a legolcsóbb és házilag könnyen készíthető. A fe­kete rigó és a méhek ellen a fürtöket, amikor azok félig fejlődőitek, házilag varható tülzacskókba kell kötni. Az félreértésen alapszik és felületes meg­figyelés eredménye, hogy a szőlő­bogyókat a méhek pusztítják. A va­lódi kártevők a darazsak, melyek a szőlőbogyókat kikezdik, a méhek csak a már sérült bogyókat keresik fel,' hogy abból az édes nedvet szívják. Vízhajtások. Mi a tennivaló az olyan idősebb gyümölcsfával, amely­nek törzsén, vagy a fa ágain, vizhaj- tások fejlődnekf A gyümölcsfákon fejlődő vízhajtá­sok, másként fattyúhajtások a fa tes­tében keringő tápanyag torlódása kö­vetkeztében a fa törzsén és korona ré­szein levő, ú. n. rejtett rügyekből haj­tanak ki. Rendszerint a helytelenül kezelt, nyesett, vagy a nedves talaj­ban álló fákon fordul elő. Némely gyümölcsfajtának azonban alaptulaj­donsága és fáján bőségesen növeked­nék a vízhajtások. A gondozott gyü­mölcsfákon vízhajtások nem fejlőd­nek. Ha talajhiba (vizes talaj, stb.) lenne az ok, akkor a talajt fokozott figyelemmel kell gondozni, a vizet el kell vezetni és mély ásással a talajt szellőztetni kell. A vízhajtások, úgy­szintén a fa gyökérzeteből feltörő gyökérsarjakat éles késsel tőből le kell vágni. KIRÁLY.FÜRDÖ Építette 1556-ban KARA RUSTAFA budai baba. Budán, II., FS-utca 84. szám. 4 C -FaIimm »lémavat nátront, u TOKOS MIUnUO aténtavat kléraátrluaiol tartalmazó hówlz iöszvtny, elűz-, bír- ti csontbetigstgek, fhn mérgezés, máj-, Up-, méh-, húgyhSíyagbán- ta imák, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. GMrdJ Kádfürdők: egész napon ét. férfiaknak .... rangéi 5—1 óráig * nőknek hétköznap délután 2—7 éréig II ■ a IVÓ KURAÜ Fák átültetése. Milyen korhatáron belül lehet gyümölcsfálcát, például diófákat át ültetni t A gyümölcsfák 8—10 éves korig aránylag könnyen átiiltethetők és figyelemmel végzett munka esetén ezt a műveletet jól bírják. Ennél idősebb fák átültetése már műszaki felkészült­séget igényel és megmaradásuk két­séges. Az átültetésre szánt fát tavasz­kor a törzstől mintegy 50 centiméter- nyire mélyen, ásón'yom szélességben körül kell árkolni, az árkolás folytán láthatóvá vált megsérült gyökereket éles késsel (ne ollóval) simára kell metszeni, ami után az árkot érett komposztföddel töltjük meg. A nyár folyamán a töltött komposztföldbe növekedő gyökérzeten bőséges hajszál­gyökerek fejlődnek, ősszel, vagy a következő esztendő tavaszán a fát földlabdával óvatosan kiemeljük és az előre elkészített megfelelő méretű gödörbe átültetjük. Az átültetésnél különös körültekintéssel kell eljárni, hogy a földlabda szét ne hulljon. Az így átültetett fát jól meg kell öntözni, mint mondjuk, be kell iszapolni, ko­ronáját á két éves részig vissza kell nyesni és meggyökeresedéséig ajánla­tos három-négy irányban földbe vert cövekhez dróttal kikötni.. A diófa ilyen átültetésekor sem nyesendő vissza. Tavaszi virág ősszel. Mi történjen az őszkor szaporított muskátlival, hogy tavaszkor erkélydíszítésre ültet­hessem? Mit tegyek most ősszel az ugyancsak tavaszi ültetésre szánt egy­éves, széphajtású muskátlimmal? Az elnyílott Kaméliát visszavágjam? Az őszkor szaporított és meggyö­keresedett /nuskátli növényeket, tehát az ú. n. gyökeres dugványokat már­cius elején, ha a dugványozás tágas edénybe vagy ladikéba történt, 7 em átmérőjű cserepekbe homokos érett kompaszt és trágyaföldkeverékbe egyenként kell beültem és néhány napig, amíg az új gyökerek fejlődnek, nem nagyon meleg melegágyban vagy ennek hiányában az ablak mellett, ab­lak közben zárt levegőn kell ápolni. Ha ebben az edényben a növények áprilisig teljesen meggyökeresedtek,- az erkélyreüitetés ideje előtt , esetleg mégegyszer, 8—9 em átmérőjű csere­pekbe ültetendők át. Hasonlóan já­runk el a kérdéses egy éves növények­kel is azzal a különbséggel, hogy eze­ket gyökérzetüknek megfelelő nagyobb edénybe ültetjük át s télen hosszúra nyúlt, esetleg sápadt hajtásaikat most egy-két levélig visszavágjuk. Ha ezek az egyévesnek jelzett növények (el­gondolásom szerint 1929 őszkör dug­ványozás útján szaporítottak) a. múlt esztendőben már dúsan virágoztak és három-négy erőteljes hajtásuk van, kétséges, hogy az idén ismét dúsan virágoznak. A muskátli tökéletes, szép, dús virágzást az első éves pél­dányokon fejleszt és ezért évenként szaporítjuk. Az elvirágzott Kaméliát visszavágni nem szoktuk. Füredi Jenő. POZSONY KÁVÉHÁZ Minden szombat és vasárnap ^Bajor (Jancsi szalon* és ]azz*zenokara hangversenyez RÓMAI FÜRDŐ ÓBUDA—AKVINKUM Kitűnő konyha. — A források napi hozama 160.000 hekto­liter rddioaktiv thermálvin A szentendrei HÉV vasútnak, a MFTR bajáknak és az ÚJPESTI átkeld propellernek állomása KERPEL MIMOSA CREME SZÉPÍTI, FEHÉRÍTI ÉS PUHÍTJA AZ ARCOT EGY TÉGELY ÄRA: i P TEGYEN KÍSÉRLETET KERPEL MIMOSA TOILETTE ÉS MOSDÓSZAPPANNAL Szépít, üdít, fehérít. EGY NAGY DARAB ÁRA: 90 f SZENT ISTVÁN“ GYÓGYTÁRA KERPEL „ BUDAPEST, II., MARGIT-KÖRÚT 38 TELEFON: 5-16-19

Next

/
Thumbnails
Contents