Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-02-21 / 1031. szám

XXVIII. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. évfolyam. Előfizetése egy évre 24 pengő, félévre 12 pengő. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; 1031. sz. 1.,Bors-utca24. Délutánja—7-ig. Telelőn: 502—96. Felelős szerkesztő $ V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1931 február 21. Kis emberek ­A III. kerületi borbély- és fodrász­mesterek egyesületének elnöke, Lusz- tig Antal, meghívott egy szakmabeli ülésre. El is mentem. Volt ott vagy 60 XII. • kerületi borbélymester. Csupa kisember. A legtöbbje olyan, aki se­géd nélkül dolgozik maga, legfeljebb szombat délután állít be üzletébe egy segédet vagy egy tanoncot. A vasár­napi munkaszünet ellen panaszkodtak és. azt kérik, hogy azt helyezzék ha­tályon kívül. Igazuk vau. Különösen kültelki kerületekben, tehát Óbudán és Újlakon, a vasárnap az egyedüli és igazi szezón-nap. A szegény ember ha egész héten nem is borotválkozik, de . vasárnap megteszi. És éppen ezen a napon nincs nyitva a (borbélyüzlet. Egész héten üres, va­sárnap zárt. Mit csinál ilyenkor a kundcsaft? Gilettet vesz, maga borot­válkozik. Vagy elhozatja a lakására a — segédet. Mi következik ebből? A segédek szépen keresnek vasárnapi munkájuk­kal, a főnökök pedig fizetik a súlyos adót. A segéd keresethez jut, a főnök (mester) anyagilag megy lefelé. Ré­gen a törekvés az volt: segédből fő­nökké, mesterré lenni. Ma: a főnök kénytelen lemondani az önálló egzisz­tencia előnyeiről és igyekszik segéd­ként elhelyezkedni valamely pesti mesternél, hiszen a III. kerületben lévő kundsaftjait mint segéd úgyis megtarthatja magának. Nagy veszedelem ez, mert ez jelenti önálló polgárok elproletárosodásáit, önálló adóalanyok és munkaadó mes­teremberek pusztulását és az alkalma­zottak,; mmikáváliaiók szaporodását. Érdeke ez a polgári frontnak? Nem! Miért csinálták meg a vasárnap kötelező munkaszünetét? Először azért, hogy legyen a héten egy pihenőnapja mitídenkinek, aki dolgozik, tehát higiénikus szempontból. Ez így jó is volna — ámde az óbudai borbély mes­terek egész héten át pihennek és éppen csak vasárnap volna alkalmuk dolgozni, amikor ismét csak pihenésre vannak kárhoztatva. Gazdasági okok pihenésre kényszerítik a mestereket hat napon át, törvényes szabályok pe­dig a hetedik napon zárják el okéit a munkától. A segédek érdekében áll a kötelező munkaszünet? Igen! De az életben az a helyzet keletkezett, hogy éppen a segédek nem veszik igénybe a törvé­nyes kedvezményt, mert igenis a segé­dek házról-házra járnak Óbudán és Újlakon (itt tudom, mert megfigyel­tem, de valószínűleg másutt is így van!) és dolgoznak. Egyébként a kér­dést úgy is meg lehet oldani, hogy a vasárnapi munkaszünet legyen köte­lező $iz alkalmazottakra nézve, vagyis a főnök, a mester, a saját üzletében, saját magai, legalább is délelőtt dol­gozhasson, —r ha akar. Emlékezzünk vissza gyermek­korunkra: vasárnap délelőtt micsoda aratása volt a borbélymestereknek: az utcán sorba állottak' az emberek. Miért kell őket a mai nehéz megélhe­tési viszonyok között megfosztani a kereseti lehetőségtől. A szociális szempont csak az alkal­mazottakra nézve teheti indokolttá a munkaszünetet, mert az jelenti a munkakényszer alóli szabadság szük­ségszerűségét, de nem jelenti az ön­ként vállalt munka elvégzésének lehe­tőségétől való eltiltást. Vagy talán a valláserkölcsi ok is közrejátszik ebben a ^ kérdésben? imádkozhat, templomba járhat a mes­ter ha mohamedán: pénteken, ha zsidó: szombaton, ha keresztény: va­sárnap délután. Es miért kell éppen a borbélyok vallási érzületét fejlesz­teni? Hát az orvosok, mérnökök és egyéb szabadfoglalkozásúak miért dol­gozhatnak vasárnap is, miért nem muszáj nekik is ájtatoskodni a templomokban ? A publikumnak is az az érdeke, hogy legalább vasárnap, amikor ün­nepe van, megborotválkozhassék. Egyáltalán nagy túlzás mutatkozik az államhatalmi intézkedés terén a záróra tekintetében is. Mi értelme van annak, hogy este az üzleteket be kell zárni? Hát aki éppen éjjel akar vá­— nagy bajok! súrolni? A kocsmába mehetnek éjjel is, a szabóhoz vagy a gr áj zleroshoz nem. Mi ebben a logika? A pincér, soffőr részére nincs záróra, sem va­sárnapi munkaszünet. Ellenben a munkaadók egy részének muszáj pi­henni, akár fáradt, akár nem. Azt mondják külföldet járt emberek, hogy nem mindenütt van ez így a világon. Hát miért nem lehetne nálunk is va­lamit tenni a közterheket alig elbíró emberek keresetének feljavítása érde­kében? Dr. Orova Zsigmond. A szürke ember A világháborút követő forradalmak leverése után a város uralmát átvevő és keresztény alapon álló párt egy „szürke” embert keresett, akit párt- határozatai végrehajtójául a polgár- mesteri székbe kívánt ültetni. A vá­lasztás SIPÖCZ JENŐ dr. főügyészre esett, akiről a nagy kö­zönség csak annyit tudott hogy puri­tán jellemű, szorgalmas, lelkiismere­tes tisztviselője a fővárosnak. De szürke ember, aki nem igen vesz részt pártmozgalmakban, habár erőshitű -keresztény, nem keresi a nyilvános szereplést és csak hivatalának él. De azt aztán a legkifogástalanabbul látja el. Senki sem várt tőle sokat, de tisz­telettel fogadták. Nehéz nagy munka állott előtte. Eltakarítani a múlt rom­jait és újból megteremteni ezt a vá­rost minden vonatkozásában. Az ural­mon lévő párt sem volt rutinlrozott városi párt. Annak is tanulnia kellett ezt a szerepet — súgó nélkül, a leg­nehezebb kérdéseken kezdve a tanu­lást. Erős judiciummal, nagy szociá­lis érzéssel és törhetetlen bizalommal állt a munkának a szürke ember és akik nézték a munkáját, csodálkozva látták, hogy napról-napra, évről-évre mind élénkebb színre változik a szür­kesége. Lassan lehántotta magáról a párturalom szíirldtő köntösét és most, egy évtizedet meghaladó, em­beri erőket felörlő munká után, ami­kor harmadik megválasztásakor su­gárzott feléje a polgárság bizalma és tisztelete, — ott állott a polgármes­teri szék előtt á polgári erények leg­ragyogóbb színeiben. A szürke ember. fllIClCI-lMlfli Dr. NEMES JENŐ GYÖRGY volt fürdőorvos Talán meglepő, talán kivihetetlennek is látszik első pillanatra, mégis azon a nézeten volnék, hogy Tabánnak a Gellérthegy" lábához eső és Fürdő­városhoz tartozandó részén bizonyos parcellákat a főváros felajánlana a velünk baráti viszonyban lévő államok népjóléti (rokkant) intézmények, államfőinek gyógyintózmónyek, szál­lók, villák építésére, miként azt a bol­gár példa mutatta, (A Fekete-tenger partján ajánlott fed a bulgár kormány nekünk is üdülőhelyet.) A páratlan reumafürdők, a főváros pompája, szó­rakozási lehetőségei idegen építőtőke ideserkentését és mindennél jobb pro- j paganda-kamatot fog jelenteni a fő­városnak e gavalléros gesztusáért. Lehetetlennek tartom, hogy pl. az itt járt és oly elragadtatott patiálai ma­haradzsát vagy a japán császári her­cegi pár ne fogadna szívesen és ne építtetné fel villáját a telkén. Termé­szetesen az olasz miniszterelnöknek is felajánlanának ünnepélyesen egy tel­ket stb. Ha olasz, svájci, angol gyógy- házak épülnének, nem maradna el a magánosok törekvése sem és a Tabán az ő építkezésével maga virágoztat- hatná fel Budapest munkára sóvárgó lakosságát. Ennek a tervezetnek első etappja máris lakásforgalmi és épít­kezésserkentő hfttású volna, ha a régi piaristaház mintájára a főváros nyom­ban elrendelné a Tabán kiürítését és lerombolásával életei vinne a lakás­építés terére is. A jövőbeli építkezés egyik legsür­gősebb pontja még a Fürdőkórház haladéktalan felépítése volna a Horthy Miklós-úti telkek helyén. Le­hetetlen, hogy ha a főváros és a ma­gyar bankok részvénytársasági alapon összefognának, belső kölcsönnel is ne volna lehetséges a két épülettömb és a Dunapart rendezésének megoldása (kb. 12 millió pengővel), ami az első etapp volna és elegendő is, bogy a Fürdőváros már-már komikusán hú­zódó problémájának óriáskígyóját tovasiklásában megállítsa. A Tabán lebontása területfelszabadító etapp, a további, tervek várhatnak. Rendkívüli gond fordítandó a keleti propagandára is, a baráti török, hin­du, reumás, gyomorbeteg népeknek legközelebbi és hagyomány által szent helye Buda. Szokoli és Kara Mustafa medencéiben való fürdés kedves érzés­sel tölti el török testvéreinket. Támo­gassuk az itteni Gül Baba kultuszu­kat % gondoskodjunk szállásról, rituális étkezésről, templomról, idegenvezető­ről, autocarok, kirándulások rendezé­séről. • Fürdőkincsünk az állam anyagi tá­mogatására is méltó, az Idegenforgal­mi Tanács évi 80 ezer pengője 10 évi kb. 1 millió pengő értékes hozzájáru­lást jelentene fenti tervek létesítésére. Garantálja az álltam nagybankjaink adandó kölcsönét és nagybankjaink merjenek, vállalkozni. Rendkívüli osz- taléldioz fognak jutni! Budapest pe­dig gazdag, jól adózó és megelégedett lesz! Idegen barátaink Trianonellenes híveinké fognak válni! Mi se utaz­zunk idegen fürdőkbe, aki pedig me­gyen, külföldi példára köteles legyen jövedelme arányában propaganda­bélyeget útlevelébe ragasztani. Ebből is bejön negyedmillió pengő évente, ezt nem veheti senki retorzív alapul, önkéntes adózás volna gyönyörű fürdőértékeink emelésére. Nincs az a polgár, aki meg ne érezze az idegen- forgalom jótékony hatását, persze, konjunkturális időt véve alapul. Szo­bák kiadásával, orvosi penziók létesü- lésével, kereskedő, művész stb. boldo­gulás előtt állhat. Kis tőke, nagy, de rögtöni elhatározás és — Buda világ­fürdő lesz! GUIbaba országa A Rózsadombi Egyesület választmánya letárgyalta minden ügyét — Nádas Béla dr. kimentő jelentése A Rózsadomb országgyűlése, a Ró­zsadombi Egyesület választmánya, mely még sehogy sem forrott össze a várossal, mert a városházán mint va­lami különlegességet kezelik a Rózsa­dombot, mely követeli a maga jogait az élethez, ahhoz a magasabban fekvő élethez, amit előnyös földrajzi hely­zete .biztosít számára. Bizonyos, hogy különálló világrész ez, amely mintegy 40 év előtt külön polgármestert is vá­lasztott, amit 'dr. Tivadar, e polgármesterválasztás jegyzője ír meg legközelebb a rózsadombiak szórakoz­tatására. A választmányi ülést Gülbaba hiva­tott utóda, dr. Bárczy István ny. mi­niszter és Budapest nagyérdemű volt fő- és polgármestere nyitotta meg. Elmaradásukat kimentették: id. Mun­kácsy Gyula és Csapó Rezső igazgató. Az elnökség és tisztikar részéről jelen voltak az elnökön kívül almási Ba- Ilogh Lóránt és dr. Vály Ernő alelnö- I kök, dr. Nádas Béla ügyész és főtit- I kár, if j. Hoffmann Károly pénztáros. A választmányi tagok közül megje­lentek: Asbóth Oszkár, Bárány Osz­kár, Botzkó János, Csiky Ernő dr., Egerer Gedeon dr., Horcher Ödön dr., hámosfalvi Hámos Róbert, Jónás Géza dr., Kónyi Hugó, Leó György dr., Luspay Mihály, Medek Béla, Ná- vay Aladár, Némethy Nándor dr., Politzer Sándor, Réthy Zsigmond, Róna Márk, Schack Béla, Skrovina JánOs. Az elnöki megnyitó után dr. Nádas Béla ügyvéd, egyesületi főtitkár a múlt választmányi ülés óta történtek­ről a következőkben számolt be: Kátrányozoti makadámútok közül az ez évi költségvetés keretében a követ­kezőle épülnek meg: Bimbó-utca (a 49. számtól az Észter-utcáig), Török- vész-út (Eszter-utca és Kapy-utca között) együttesen 200.000 P költség­gel. A Margit-körúttól egészen a Kayp-uícáig folytatólagosan kiépül a rég óhajtott, 13 öles, nagy, transz­verzális, kilátó út a Rózsadombon át és folytatni fogják a Hűvölvölgyön végig Pesthidegkútig, sőt Máriareme- téig. A Hadapród-utca 65.000, a Borgó-utca 45.000, a Pusztaszeri-út (Zöldmáli-út és Törökvész-út között) 175.000 P költségen. így Óbuda felől is meg lesz teljesen a 13 öles, transz­verzális út a Rózsadombon át. Végül megépül a III., Berkenye-utca is a Pajzs-utcáig 35.000 P költségen. Bi­tumenes gyalogutak az idén nem épül­nek. Csatornázzák a Bimbó-utcát, a Pusztaszeri-utat és a Cimbalom-utcát. Fásítják és parkírozzák a Veronika- kápolna körüli teret, mely ügyben Vargha László műegyetemi tanár, yá- rosrendozési szakértő helyszíni szemle alapján tervet készít, de tervezik a ■égi rózsadombi kálvária rekonstruá­lását is. A közvilágítás terén örömmel je­lenti, hogy az Elektromos Művek ho­norálták az egyesület kérelmét és re­vízió alá vették a Rózsadomb egész területén a közvilágítást. A napokban felszerelték a Szemlő hegy-utca min­den villanyoszlopára az új 100-as égőket és Szaszovszky légvezetéki igazgató kilátásba helyezte, hogy e munkálatokat folytatni fogják a többi rózsadombi utakon is. A gáz­műveknél is eljárnak a régi leszerelt gázlámpák újabb felszerelése ügyé­ben. Sok utcát ^nevezett el a Közmunka­tanács a közelmúltban, illetve keresz­telt meg a Rózsadombon. Elkeresz­telte az Ákos- és Héja-utcát együt­tesen Gábor Áron-utcának, a Biai- utcát Darányi - Ignáe-uteának, a Fil­lér-utca végső szakaszát és folytatá­sát Lóczy Lajos-utcának, a Fillér-utca meredek szakaszát Fillér-lépcsőnek, az Aranka-utca egy kis szakaszát Barsi-uteának, a Debrői-utat Her- Tmaim Ottó-útnak, a Rókushegyi lép­csős utat Lórántffy Zsuzsánna-lép- csőnek és a Róknsbegyi-utat Lóránt­ffy Zsuzsanna-ótnak, a Karmelita- utcát Luhlói-utcának, végül a Do­monkos-utcát Szerzetes-utcának. Meg­keresztelt továbbá egy csomó névtelen utat: Mandula-utca (?), Gárdonyi Géza-ót, Balogh Ádám-utca, Rügy­utca, Tüske-utca, Lepke-utca, Virág­árok, Branyiszkói-ót, Borgó-utca, Guyon Richard-utca, Fenyves-utca, Katalin-utca, Vadrózsa-utca, Présház- utca, Csopaki-utca, Sövény-utca, vé­gül a Drasche-telepen: Torockó- utca, Gyergyó-utca, Hargitta-utca és Rhédey-utca. A rózsadombi autóbusz ügye egyelőre nyugvópontra jutott, amíg a tervbevett 50 ój kocsi forgalomba ke­rül. Balogh István drogériatnlajdonos a 17-os autóbusz jelenlegi menetrend­jét kinyomatta és ezért köszönetét mondott neki a választmány. A rózsa­dombi patika-ügyben a miniszter el­rendelte az egyesület kérvényének le- tárgyalását és a II. kér. elöljárósága, Barsy dr. kerületi tisztiorvos a kérel­met közérdekből pártolja. A rózsa­dombi fiú reálgimnázium ügyében az egyesület régebben kérte, hogy a Má­tyás reálgimnázium megfelelő épület­be a Rózsadombra, vagy legalább is a Rózsadomb aljára helyeztessék át. A főtitkár felhatalmazást kért ily irá­nyú tárgyalások folytatására. Rózsadombi kilátót, mint fontos kérdést, nagy gonddal kezeli az egye­sület és fölkérte a főváros nagyobb pénzintézeteit, vállalatait és egyéb in­tézményeit, hogy ezt a szép tervet tá­mogassák. A befizetés terminusa már­cius 1., és helye a Községi Takarék- pénztár Margit-köróti fiókja. Kegyelettel emlékezett meg a jelen­tés az elhunyt tagakról: Pápay Ár­pád, Schossberger Imre és Rossmann Hermanról és rendes tagokul jelent­keztek a következők: Elek Aladár jószágfelügyelő, Szerencs, Hendrich Antal műépítész, tanár, Pálffy Fe­renc iparművész, dr. Róz Jenő bank- igazgató, dr. Lindner József vegyé­szeti nagykereskedő. A főtitkár lelkes és körültekintő munkáját nagy elismeréssel honorálta a választmány. A jelentéshez hozzászóltak: Vály Ernő dr., Balogh Lóránt és Bárczy István köszönettel tudomásul vette azt. Azután Balogh Lóránt szóvá tette a rózsadombi útépítés költségei­nek teljes egészében a telektulajdono­sokra való áthárítást, amit súlyosbít, hogy a hátralék után 12%-os kama­tot szed a város, öt és Nádas főtit­kárt bízta meg a választmány e kér­dés tanulmányozásával és memoran­dum szerkesztésével. A kilátó ügyében Balogh Lóránt bejelentette, hogy az elsőhozzájáru­lást a Községi Takarékpénztár mint alapító jegyezte, amit hangos éljen kísért. A nagyon elszaporodott házőrző kutyáknak az éjjeli csendet zavaró ugatását kifogásolta Schack Béla, ami sehogysem illik a kertváros jellegé­hez. A kilátó ügyéhez szólva, Nádas Béla azt indítványozta, hogy addig, amíg a végleges díszes kilátó fölépül, kérjék föl Csármán Ferenc tanácsno­kot, hogy ideiglenes megoldásnak al­kossa meg az ő tervét, mely csekély áldozattal megoldja a kérdést, ked­vessé teszi ezt a helyet, odaszoktatja a közönséget és az XBUSz autócarjá- val érkező idegeneknek módot ad a kilátásra, — amit a választmány he­lyeslőig elfogadott és ezzel az elnök berekesztette az ülést. Nyilatkozat Méltóságos dr. Kozma Janő úrnak az Egységes Községi Polgári Párt elnökének Budapesten. Minden félreértés elkerülése vé­gett tisztelettel kijelentem, hogy a Méltóságod által telefonon le­diktált Athén aranykora címen 1931 január 30-án a Budai- Napló ’vezetőhelyén Méltóságod aláírásával megjelent cikknek azt a részét, mely a háború utáni tár­sadalmi és politikai helyzetre vo­natkozik és a csillaggal elválasz­tott cikknek második csillag alatti részét képezi, én írtam azért, mert a telefonon bemon­dott cikk rövid volt és a vezér­cikknek szánt másfél hasáb helyet nem töltötte be. Kijelentem, hogy az abban foglalt és a háború és forradalmak utáni társadalom ké­pét rajzoló rész sem vonatkozott egyes akkor szereplő személyekre, hanem az akkori kaotikus állapo­tokat jellemezte, anélkül, hogy olyan egyéneket, akik ma is köz- tiszteletnek örvendenek, sérteni vagy bántani akartam volna. * Ennek a csillagon túli résznek Méltóságod csak az első bevezető 11 sorát és befejező négy sorát dik­tálta telefonon, a többit a cikk rövidsége miatt éft írtam. A Budai Napló megjelenését megelőzőleg több ízben igyekeztem Méltósá­goddal érintkezést találni, szemé­lyesen és telefonon, hogy a betol- dott részt felolvassam és jóváha­gyását megnyerjem, de véletlenül aznap nem volt szerencsém Méltó­ságodat találhatni és így a cikk e része Méltóságod tudta és beleegyezése nélkül jelent meg. Méltóságod kívánságára köte­lességemnek tartottam ezt nyiltan kijelenteni. Kiváló tisztelettel Szászhalmi József, a Budai Napló h. szerkesztője.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents