Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)
1931-12-24 / 1068. szám
Botfái Napló Budapest. I93i. december J4. Ki mint vet, úgy arat, MAUTHNER magnál Jobbat sebei.sem kaphat! MÍÜTJES 0DÖN BSSEíí&SKES Alapítási óv 1674. Te lafon: 463—65. SÜRGÖNYÖM i MAUTHNERÉK, BUDAPEST. MAUTHNER MAG Nagy főárjegyék, mely növényárjegy- zék- őszi árjegyzék jácint, tulipán stb. virághagymákról ingyen és bérmentve Központ: VII., Rottenbiller-u. 33. - Fióküzlet: IV., Kossuth Lajos-u. 4. o Ferencrendiek templomával szemben. SZENT Gettért GYÓGYFÜRDŐ Vízgyógyl ntézet, hullám- és napfürdó Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet Melegvizü télikikötő Budán Ujj Gyula tanár előadása a Mérnök- és Építészegyletben „A jó száraz twz'i ás, öltönv. női rnhák leslése, gallér, ing-tjszlilás, olcsó áraival meggyőz mindenkit a nagy ar nyér-mm «1 ••• díszoklevéllel ÓVATOSSÁG. kitüntetett MENCZER MENCZER-nOl Fest. Tisztit. Mos. Telefon Marcellt és dr. Barkóczy Olivért bízták meg. Foglalkozott ezután a párt a Filatori- gát siralmas helyzetével, ahol végleges szabályozás nincsen s ezért nagyon nehéz az; építkezés s a közművek lefektetése. Vannak ott utcák, amelyeknek nem szabadna lénniök és vannak a térképen utcák, amelyek a valóságban nincsenek meg. Ezért ott a nagy telekrészeket parcellázni sem lehet, ami nagy kára sok egyéb mellett az ottlakó közönségnek. Az ottani érdekeltség dr. Kftncze Lajos föv. bizottsági taghoz fordult e lehetetlen helyzet 'megjavítása érdekében s a hegyvidék keresztény érzelmű polgársága öt kérte fel több fontos hegyvidéki út megépítésének erélyes sürgetésére. A legsötétebb lyuk, az Alagút gúnyneve Budán és amelynek dór architektúrája a Lánchíd architektúrájával van összhangzásban, — újabb díszítésre szorul. Hosszúsága 350 méter, a szélessége közel 10 méter. A magassága a két végén mintegy 11 méter, a közepén mintegy 8 méter, ahol a várbeli Szent Qyörgy térrel mintegy 50 méter magas akna köti össze. Ily magas tehát a hegytömeg is az Alagút fölött. Az Alagutat gróf Széchenyi István eszméje szerint Clark Ádám, a Lánchíd építője tervezte. 1852-0"« kezdték .építeni és a-közforgalomnak 1857-ben adták át. A munkálat négy irányban hkladt egyszerre: a két végéről befelé és a középső aknától két oldalt Az Alagút közepén látható akna arra való volt, hogy a várbeli őrség ezen és az alaguton át szabadon közlekedhessél mert az alagút , építését az akkori Genie-Direction csak oly . feltétellel engedte meg, ha a vállalat ezt az aknát megásatja és a két bejárathoz egy-egy kaput Is készíttet. Az építés közben a hadügyi kormányzat a budai várnak, mint erődnek használhatatlanságát belátván, a kapuk felállítását és az akna lépcsőfokainak beépítését elengedte. Megjegyezzük, hogy az alagulban lévő ajtők közül kettő a szóbaníorgó aknához szolgák Már Clark Ádám az alagút falának egész hosz- szában és közel a gyalogjáróhoz három párhuzamos csatornát készítetett, hogy a szivárgó vizeket elvezesse, de mivel ezeket a meszes lerakódások idővel eltömték, az Alagút igázgatósága a vizenyős helyeken a boltozatot megfúratta s a vizet a falón, vagy a falba készített kis csatornákon vezeti a kocsiút alatt lévő főcsatornába. Az egész építmény csak 524.000 forintba került akkoriban. Szárazzá tenni a hosszú idő alatt máig se sikerült, dacára annak, hogy az Alagúttal párhuzamos. csatornát építettek néhány év előtt. Most is szivárog a fertőzött talajvíz és feszi egészségtelenné a levegőiét. A két oldalról való hitvány világítást ki kell egészíteni középvilágítással és olajjal kell a falait átfesteni, hogy mosható legyen, mert Így ahogy van, nemcsak sötét, hanem poros és piszkos is. ÉTKEZ Ő A MŰVELT KÖZÉPOSZTÁLY SZÁMÁRA A „STÍLUS" éphő r.-t. garszonlakásos házában I.. LÓGODI-UTCA 74-76. Komplett reggeli: kivé, kel), vi|, n I |am, to|ii, | t ■ j zsemlye * Komplett eb id: levis, sült, kim tiszta Vacsora: Borravaló nincs. előétel, sült, kerítéssel P.1.40 P.1.00 Olcsó bérletrondszerBudapesten lenne a világ egyetlen melegvizü télikikötője, fia megcsinálnák. Mert csak itt lehet elkészíteni, sőt kellett volna már régen, amikor százmilliókat áldoztak fel nem jövedelmező befektetésekre. Egy milliót ki lehetett volna szakítani arra is, ami busásan meghozta volna a befektetés kamaitait és törlesztését. Egy millió pengőből kikerült volna az a csővezeték, ami a budai melegforrások vizét levezethetné a kelenföldi télikikötőbe. A ma rendelkezésre álló melegvíz Ujj Gyula számítása szerbit elég volna arra, hogy a kikötő vizét egész télen 15 fokon tartsa. Ezt és a budapesti melegforrásokkal összefüggő többi problémát tárgyalta a Mérnök és Építészegylet ülésén Ujj Gyula tanár, gépészmérnök, a Hollós Mátyás társaság tagja. (Pávai Vájná Ferenc a múlt évben ugyanott tartott hasonló tárgyú előadást.) Előadásának címe: A Föld belső melegének technikai felhasználása. Adatokat sorolt fel a Föld melegéről, a felületre szálló energia mennyiségéről, az emberiség hőenergiaszükségletéről, majd bemutatta a melegnek a Föld belsejéből való közvetlen felhozatalára nézve végzett számításait, melyek azt mutatják, hogy meleget bányászni csak ott lehet, ahol a Föld kérgének valamely különös alakulása azt megkönnyíti. Rendelkezésre áll azonkívül még egy igen alkalmas meleghordozó: a víz. A nagyobb mélységekben keringő melegvizek eredete kétféle lehet: vagy tektonikai változások folytán mélységekbe kerültek és ott vízáthatoihat- lan rétegek révén elzáródták, vagy felülről állandóan beszivárognak és alkalmas vezető rétegeken keresztül naT mélységeket járnak meg. Valószínűleg az előbbiek, vagyis juvenilis vizek közé tartoznak a gőzforrások. Ezeket nagy mértékben sikerült felhasználni Toscanában és Kaliforniában. Folynak a munkálatok másutt is a fel'zinen ismert gőzexhalációk kitermelésére. Ritka hely, ahol a tőidből gőzt lehet kivenni, melegvizet ellenben sok helyen. így az égész Alföldet egy nagy melegvíztároló medencének tekinthetjük. Akárhol fúrunk le, 60—80 fokos vizet reálisan elérhető mélységből hozhatunk fel. Az újabb kutatások szerint 100 foknál nagyobb hőmérsékletű vizeket is tárhatunk fel. Különösen Budapest alkalmas ilyen melegvíz feltárására, ahol naponkint pár százezer köbméter 70 fok körüli melegvíz állhatna rendelkezésre. Továbbiakban a termál-vizeknek csakis a mélyből felhozott hőenergiájával foglalkozik. Az elméleti és gyakorlati vizsgálatok arra az eredményre jutottak, hogy a víz, kútfúrások költségeinek beszámításával együtt, rentábilisan felhasználható fűtésre és melegvízszolgáltatásra, esetleg kénessa- vasgépek hajtására. Csak maga a budapesti melegvízmedence kb.10.000 háromszobás lakás fűtését tenné lehetővé. Ugyanezekben a lakásokban a melegvízszükségeletet is fedezné. Mindenki gyógyvízben fürödhetne a saját lakásában ingyen. Megtakaríthatnánk vele évenkint 6—8 ezer vagon szenet, mintegy 3 millió pengő értékben. Minthogy e vizek legtöbbje, különösen a budapestiek egyúttal gyógyvizek is, a ielhozott víznek gyógyfürdőkben való értékesítése is lehetséges. Azonkívül növényházak, kertészetek táplálása is, mint azt már Japánban széltében csinálják. Budapest és az ország többi része alatt elterülő melegvízforrások megérdemlik a velük való foglalkozást, mert nem tekintve a velük együtt feltörő földgázokat, sókat és orvosilag egyszerűsíthető melegvízfürdőket, mint közvetlen energiaszolgáltató közeg is technikailag rentábilisán használható fel. fáuai Vájná Terenc Ibiidet jetőttje a Ott. K- 7ötdtani Intézet igazgatói székébe A Statisztika-park mögött 30—40 év előtt láthatók voltak a Budát felépítő földrétegek, akárcsak a nyitott könyv lapjai. Ide akarták építeni a Földtani Intézetet, hogy a geológusok mindjárt ott láthassák, miből és hogyan van felépítve a híres budai források szülőföldje. A végén persze a Statisztikai Intézetet építették oda s a Földtani Intézet szépen kikerült a víztorony mellé, egy régi homokgödör helyére, mintha bizony a számokat nem lehetne megfelelő geológiai környezet nélkül szép rendes sorokba összeadogatni. Ennek a homokra épített Földtani Intézetnek rosz- szul megy a sora. A háború óta most lesz a hatodik igazgatója. A legöregebbet nyugdíjazták, ez túlélt három másikat. Aki helyébe jött, az — amíg ott volt — beteg volt, amióta elment, azóta makkegészséges. Aki makkegészségesen Jött a helyébe, azt e napokban temették el. Böckh Hugó nemcsak az országnak, de Budának Is büszkesége volt; amikor itthon tartózkodott, Buda volt a szűkebb hazája. Hogy Böckh Hugóval mit veszített a Földtani Intézet és a geológia — az ő nevét az ország határain túl, messze ismerték, — nem a ml feladatunk méltatni. Minket most inkább az érdekel, hogy ki lesz ennek, a mindén két-három évBet, ’■árván maradó Földtani Intézetnek az új igazgatója, mert — úgy sejtjük, hogy a budai hőforrások és azok jövője valahogyan ezzel az Intézettel igen-igen össze van forrva. Az eddigi igazgatók érdeklődését — szomorúan kell megállapítanunk, — a budai források s ezekben Buda lövőié, Budapest-fürdő- város kifejlődése, nem nagyon keltette fel. Ügy értesülünk, hogy mint minden ilyen esetben, máris megindult a tülekedés, hogy ki is legyen a Földtani Intézet igazgatója? Jó pozíciójú egyetemi tanárok, második, esetleg harmadik állásnak tekintik és bentlévö érdekeltek versenyeznek érte. Ahogy nálunk szokás, megmozdulnak a befolyásos pártfogók, a iám kis mértékben érdekeit vállalatok; számításba jön a rang és mód s forgalomban vannak máris olyan nevek, amelyeket sohasem hallottunk, nemcsak Budapest és a főváros vitális érdekeivel kapcsolatban, de még az országos magyar geológia vonatkozásaiban sem. Pedig ennek az országnak a gazdasági helyzete most igazán olyan, hogy talán sehonnan sem várhatunk segítséget, fellendülést, hacsak nem éppen a magyar földtől. Ide most igazán nem reprezentáló, jó összeköttetésű, külföldön járatos urakra, vagy csak tudós tekintélyekre volna szükségünk, hanem inkább olyan erőkre, akik a hazai föld ismert és még ismeretlen kincséből tudnának új gazdasági lehetőségeket előteremteni, ha kell: elővarázsolni. A Budai Napló nem az a lóriim, amelyik ebben a kérdésben szavazatával dönthetne, de Buda és a budai hőforrások és egyéb ásványos kincsek kihasználásának és feltárásának elő- harcosa, feljogosítva érzi magát arra, hogy Jóclőrc felhívja érre a választásra a figyelmet. Olvasóink között is vaunak olyanok, akiknek a szava döntő lehet ebben a kérdésben. A mi jelöltünk itt Budán: dr. Pávai Vájná Ferenc főbányatanácsos és főgeológus, akiről úgy tudjuk, és azt hisszük, hogyha másoktól függve, sőt nem egyszer gátolva, meg tudta mindazt csinálni, ami országos nevét megalapozta, ha végre szabad munkaterülethez jutna, még többet tudna tenni a magyar tudomány és az ország érdekében. Amikor az elmúlt években Magyarországon geológiáról volt sző s tudományos vagy gyakorlati téren vajami érdemlegesebb történt, gyakran hallottuk emlegetni a nevét. Tavaly külföldi professzortól Bécsben jelent meg egy könyv, amelyik bőségesen foglalkozott a tudományban új megállapításaival, — mi is írtunk róla. Bár külföldi összeköttetések után nem szalad, Karlsruhe-ből őt kérték fel, hogy a legnagyobb. petroleum és földgázmunka részére írja meg a magyarországi részt. Az idén már egy berlini könyv hivatkozik Pávai Vájná Ferenc megállapításaira nyomatékosan. Böckh Hugónak, akire mindnyájan büszkék vagyunk, legjobb tanítványa. Együtt dolgoztak az erdélyi Mezőségen, a Morvamezőn és Horvátországban a földgázkutatásnál, de Ausztria és Franciaország földjén is értékelték együttes munkájukat, tudásukat. Nálunk a múltban szokás volt főként a külföldön végzett munkák méltánylása. Pávai Vájná elkalandozott Spanyolországba, még az afrikai partokat is megkalapáfta, de nemcsak ez az érdeme. Az első volt, aki az olaszországi gőzbányászatot tanulmányozta, ismertette is nálunk. Ma is dolgozik külföldön, honorálják is tudását és gyakorlottságát. Amikor a háború után SZENT ANTAL KEGYTÁRGY ÜZLET ÚJ HELYISÉGE II., MARGIT-KRT. 34. Ferencrendiek templomával szemben. FIÓK’: I., Krisztina körút 8-10 FELD OLY vegytisztító üzletében. Tel: 541-26 szakmájának legjobbjai jobb sors után messze külső országokba kalandoztak el, ö itthon maradt s a lehetetlent is megpróbálva, kiforszirozta az alföldi síkság ismeretlenségéből a hajtliiszoboszlói, szegedi, szolnoki és karcagi forróvizft föld- gázas kutakat. Hasábokat irtunk szívós kitartása eredményeiről s csodájára jártak és járnak ma is ezeknek a kutaknak azok, akik hisznek még abban, hogy a magyar föld és a magyar tehetség önmagát is el tudja tartani. Kényszerűségből félbehagyott fúrásai miatt sokat szidták, de tudjuk, hogyha meg nem akadályozzák törekvéseiben, azóta ott is méltán csodál- kozhatnáfk azon, amit a mi földünkből elő tudott hozni. Alig van hely az országban, ahol valamilyen geológiai ügyben ne dolgozott volna, ne ismernék a nevét, sok a gáncsvetője, talán irigye is, de mi budaiák tudjuk róla, hogy szereti Budát és mindennél jobban hazáját s minket budaiakat. Idevaló, itt él köztünk. Mi hiszünk benne s hisszük azt, hogy ő az az elhivatott, aki a sok pusztulás után új életet és új lendületet hozna abba, a város Szélén homokra épített intézetbe, ahová Böckh előtt is jelölték. Mi budaiak hivatlamü is reá szavazunk, mert tudjuk, hogy ő volna az, aki a budai források, gyógyvizek és Buda természeti kincseinek fellendülését, Buda új életét hozná magával. Mi budaiak tudjuk azt, hogy Pávai Vájná Ferencnél különbet, aki a mai generációban többet és értékesebbet produkált volna, aligha találnak e fontos pozícióra és hisszük, hogy Buda és az ország érdekében ő a leg- posszibilisabb jelölt, mert érdemei mellett az a legnagyobb hibája, ho,gy senkinek sincsen lekötelezve s a mai álláshalmozós világban nem áll sem külföldi, sem belföldi érdekeltségek szolgálatában. Hazáját becsületesen szolgáló erősszavú, erőskeztt tisztviselő- Rr+lrsttc ma 317 ily«« eniOCicK í Nagy érdekünk, hogy a Földtani Intézet igazgatói székébe budai tudós kerüljön. Dubooai Pál RUDAS Fürdő radioaktiv hőforrás 697- ÉS KÁDFÜRDŐ 3® FEDETT USZODA Hungária rádium tartalmú lithiumos gyógyforrás Budán, Erzsébetin dnál IVÓ-KÚRA nyitva; reggel 7 órától este 6-ig. — Szénsavval telítve —— HÁRMAT-VIZ! állás volt. Ha .nem kapta meg? Borzasztó még gondolni is. Báró: Ha nem kapta meg, maid megkapja később. Elég fiatal. Mária: De nagyon ambicionálta. A Jövője, a házassága, mindene, ettől függött. (Halkan kopognak az ajtón. Utána belép Tóth.' Julis, csinos, szőke lány.) Juliska: Kezét csókolom. (A báró felé.) Jónapot kívánok. (Habozik, hogy bemutatkozzék. Mária észreveszi és bemutatja.) Mária: Isten hozta, Juliska. Bemutatom a bácsinak. Tóth Juliska kisasszony. Az András menyasszonya. (Báró nem áll fel, nem ad kezet, csak biccent a fejével.) Juliska: (Sírásra fakad.) Már nem, néni kérem. Nem vagyok menyasszony. Szeretem Andrást és sohasem hagyom el. Mindegy nekem, hogy megválasztották, vagy nem választották meg. De a papa azzal küldött ide, hogy mivel nem válasz- : tották meg, nem adhat hozzá. , Mária: (S'mogatja a haját) Nem választották meg? Ezt András nem is mondta. No, ne síri azért. Maid más alkalommal, később mégis megválasztják. ' Juliska: A papa elbeszélte, hogy botrány kerekedett a gyűlésen, mert ráfogták, hogy egy nagy úrnak a fia, akiben tehát nem bízhat meg a munkásság. Mária: Hazugság, ámít ráfogtak. A fiamnál nincs becsületesebb ember a világon. Juliska: (Sírva.) Én is. azt mondtam. Mária: Soha büntetve nem volt A ható- slvpal össze nem ütközött Mi bajuk lehet vele? Juliska: Mondtam a papának, bármit foghatnak rá, az mind hazugság. Csakhogy ő nrndenárop tisztviselőhöz.akar adni, mert az biztosabb. Márta: Kihívom Andrilt. (Beitől a Jobboldali szobába.) Jöjj ki édes fiam, Itt van a Juliska. András: (Kilön.) Isten hozott, Juliska! (Szárazon, mint aki mindent tud.) No, mégis sikerült a papa terve. Mayer Péter- né leszel. S nem Juhász Andrásné. A vő csak tisztviselő lehet Nyugdiiképes. Egy gondos családapa így gondolkozik. Nyugodj bele, Juliska. Juliska: (Sírva.) -Én téged szeretlek András. (Átöleli.) András: Hát ezt köszönöm, de ebből nem lehet most házasság. Nekem el kell mennem messzire, ki tudja, hogy. akkor Is szeretnél-e? (Tréfásan.) Hátha nagyon megvénülnél addig. Juliska: Várok rád. Akármikor is jössz vissza. András: Okos ember az apád, Juliska, öt gyermeke van. Neki van igaza. Juliska: Nem szeretem Mayer Pétert. Régen jár hozzánk, sohse vonzódtam hozzá. András: Ha hozzámégy, megszokod. S ha megszokod, meg Is szereted. Én már itthon eljátszottam a játékaimat Mindennel leszámoltam. Kimegyek Amerikába, onnan visszajövök s bejárom Európát. Ki tudja, meddig maradok oda? Most olyan vagy, mint a viruló virág, most kell megragadnod a szerencsét Juliska: András, úgy beszélsz, mintha nem szeretnél. Én megmondtam a papa üzenetét, de azt is megmondtam, hogy én várok. András: (Látszik, hogy tetteti magát és, hogy nem mond igazat) Magamért — nem állok Jót. Ahány város, annyi lány. Éppen azért ne vári. Juliska: Hát Isten veled András. Amíg bírom, ellenállok t pipa akaratának. Ne I haragudj rám. (Szipogva búcsúzik.) Kezét csókolom, néni. Jó napot kívánok. (A báró felé, aztán el.) Mária: Isten vele, Juliska. Ki gondolta volna, hogy ilyen szomorú hírrel lön ma hozzánk. (Utána beteszi az ajtót. A báróhoz.) Szegény kis gyermekem. Milyen boldog volt, hogyha ide jöhetett, hogy fiammal a jövőjükről ábrándozzanak. Szegény fiam, tel András: Okos ember ez a Tóth János borbély- és fodrászmester és előrelátó. Tudtam, hogy nem adja a Julist, ha nincs meg az állás. Báró: A kicsike maid megvígasztalódik. Dolgozik valamilyen iparban? Mária: Fehérnemüvarrónő. Báró: Ez a társadalmi réteg issza leg- kevésbbé a gyufaoldatot. András: Bácsi nem érti meg ezt a társadalmi réteget, mert a józan értelem va- kon-süketen botorkál a szív birodalmában. (El.) Marika: (Könyvestáskával az oldalán, beszalad.) Kezétcsókolom mama, kezét- csókolom bácsi. (Piruettet csinál a báró felé, báró megcsókolja a homlokát.) Mama, ma voltam utoljára á Bajza utcai iskolában. A munkaóra után a tanítónéni kimutatást csinált a tanulókról. Külön rovatba Irta azokat, akik papájuk nevét viselik és azokat, kik a mamájuk nevét viselik. Ezt úgy hívta, hogy a törvénytelen születésűek rovata. A Stitzer Rózsival estünk ebbe a rovatba. Erre szünet alatt a Ma- tucsek lány elkezdett a pad alat .kuncogni, folyton méregetett a nagy fekete szemével és rám vigyorgott. Vicceket Is csinált, amit sugdosva adott tovább a többieknek. Néhányan sajnálkozva néztek rám, s néhányat) gúnyosan vihogtak. (ElszomorÖdva.) Mama, én nem leszek tovább ott a lányok céltáblája. Végy ki onnan és Írass más iskolába. Mária: Nono bogaram, csendesedjél. Nem kell megijedni a buta kis megjegyzésektől. Nincs azoknak értelme. Báró: Jólnevelt kislányok lehetnek azok, kik már az iskolában kezdik. Marika: Kinevettek és lenéztek. Mária: (Jósággal.) Majd felkeresem az igazgatónőt. Báró: Mit törődik ilyen szamársággal? Marika: Szünetben is folytatták a lányok s elkerültek, mintha hlmlös volnék. Nem tettem semmi rosszat, ne kerülgessenek. Majd ad nekik az András. (Befut az András szobájába.) Mária: Megkérem az igazgatónőt. Báró: Vegye ki onnan a Marikát és adja varrodába. Mária: A négy polgárit szeretném elvégeztetni. Minden jóravaló polgári ház taníttatja ennyire a gyerekeket Ha már kenyeret nem tudunk adni, diplomát adunk a kezükbe... András: (Belép. Felindulva.) Mégis csak lehetetlen, hogy a kishugomat ne hagyják nyugodtan tanulni. Báró: Ilyen csintalan megjegyzések miatt nem érdemes szót emelni. András; Akit nem bántanak, annak nem érdemes. Valakinek szót kell emelni Marikáért. Talán a bácsi? Báró: Csak annyit teszek, amennyit jónak látok. Amit megenged a pozícióm. András: (Megütközéssel.) Amit a pozíciója megenged? Furcsa volna, ha eltűrné a pozíciója, hogy a kishugomat kiszeki- rozzák az iskolából. Es furcsa volna, ha a bácsi pozíciójáért idegenek fullánkjait kellene elszenvednünk. Báró: Nem fogadok el léckéztetést. Csak azt teszem, amit lónak látok. Mária: (Engesztéléssel.) Fiam, a bácsi neveltetett fel, nem lehet vele vitába szállni. András: Köszönöm, de az emberi önérzetemet nem engedem sárbataposnl. Ha az állami gyermekmenhely neveltetett volna, fel, nem kívánná, hogy hálából odadobjam húgom becsületét. Báró: (Élesen.) Elég! (Máriához.) Menjenek át Marikával a másik szobába, be- szélnlvalóm van a fiúval. Mária: (Félős szeretettel.) Jószívvel szóljon hozzá. Olyan ez a fiú, akár egy darab kenyér. Jó és tiszta, mint a mezei virág. (Megfogja a Marika kezét és elmennek.) Báró: Nem tűröm, hogy tovább leckéztessen. Tudnia kell, hogy mindnyájukat én tartom és segítem, ezért tiszteletet és engedelmességet követelek. András: A tiszteletet és engedelmességet követelés nélkül is megadom. (Lassan, erős hangsúllyal.) Ma azonban a bácsi miatt elvesztettem a kenyeremet. És az egzisztenciámat, és a jóhírnevemet. KI fogja ezt megtéríteni? Báró: Én nem voltam az oka. Vagy állítja? András: Állítom! A pártvezetőség ülésén felállt az ellenielölt Mayer Péter. Két okiratot olvasott fel. Egyet arról, hogy édesanyám a draskóci uradalmi kasznár leánya, kit a bácsi felhozott magával s akivel titokban együtt él, aztán bemutatta az én születési bizonyítványomat arról, hogy anyám törvénytelen gyermeke vagyok. Maid rámutatott, hogy a tőkés és munkás harcában nem megbízható férfi az. kit Ily erős vérségi kapcsok fűznek a
