Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)
1931-12-15 / 1067. szám
Buía'p'eSI. I59Í. cfecemBer 15. Budát Kaplö KI mint vet, úgy arat, MAUTHNER magnál Jobbat sehol sem kaphat! hmmíídön kecfelmi részvénytársaság MAUTHNER MAG Aiaoitási óv 1874 ___ SÜR OŐNYCIM I MAUTH NE HÉK, BUDAPEST. Te?efon" 465*65. Központ: VII., Rottenbiller-u. 33. - Fióküzlet: IV., Kossuth Lajos-u. 4. Nagy főárjegyék, mely növényárjegyzék: őszi árjegyzék jácint, tulipán stb. vírághagymákról ingyen és bérmentve a Ferencrendíek templomival szemben. SZENT Qzttért GYÓGYFÜRDŐ Vlzgyógyl n ® *> hullám- és napfürdO Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet hogy a baj megvan és — a jó tanács oly ritka. * A pártirodák sem tudnak új dolgokat kitalálni. Elkezdte az egyik azzal, hogy kiadta a maga nagy választmányának névsorál, mintegy leszögezni igyekezve egyes embereket a párthoz, de — ahogy Pesten mondják, — mit tesz Isten? — a többi párt is kiadott mindenféle névsorokat és kiderült, hogy Budán vannak polgárok, akik három-négy pártnak is oszlopos tagjai, ami sok évődésre, de sok viszályra is alkalmat ad. * Éppen így csinálták a pártirodák a panaszüggyel. Amikor az egyik párt plakáton hirdette, hogy panaszirodát állít, rögtön jelentkezett a másik azzal, hogy ö panasznapokat tart és így lett Budából egy valóságos panaszfront. Sokat panaszkodunk és keveset gyógyítunk. Ebben dicséretes kivétel Óbuda. * Rengeteg panaszt intéz el minden csütörtöki pártnapján az óbudai és újlaki Keresztény Községi Párt. Legutóbb alaposan megvitatták a pártban a kerület sok ügyesbajos dolgát s különösen felpanaszolták a mindig jelenlévő bizottsági tagoknak a Kórház utcai piac „hinterland“-jának megteremtését s ezzel kapcsolatban a Szél utca rendezését a Kórház utcáig, a főváros tulajdonában lévő ház lebontásával, áz óbudai autóbusz, amely Jelenleg a Vö- ■ösvári út végétől az új temetőig jár, ;redetileg a Fő tértől Indult. Amikor a -aktanya utcát javították, a járatot ideig- enesen beszüntették, a menetrendekben na is, mint a Fő térről induló járat sze- epel, de valójában ott nem jár, pedig ■agy innen, vagy a Flórián tértől indulva agy szükség volna erre. A Flórián térről Fő térre visszahelyezett villamos vég- llomás is megérett már a megvalósításra- illást foglalt a párt a Dunapart rendezése gyében, a Lőpormalomdiilő sártengerének íegszüntetése ügyében is, majd örömmel dvözölték a hadirokkantak csatlakozását, kik felismerve a keresztény párt szociá- s erejét és alkotóképességét az eddigi salódások után teljes tömegükkel erősí- k a pártot. A Keresztény Községi Párt legutóbbi pártnapján, Óbudán, Botzenhardt János dr. elnöki megnyitója után Toperczer Akosné mondott nagyszabású beszédet az aktuális politikai helyzetről, megvilágítva a párt álláspontját a tisztviselő és nyugdíjkérdésben, melyet nagy megelégedéssel hallgatott a mintegy háromszázfőnyi tömeg. Vizdos Géza dr., a II. kér. pártelnöke hatalmas beszédben a gazdasági helyzetet ismertette, követelve, hogy a tőkének, mely ma olyan könyörtelenül foglal állást a legnehezebb helyzetekben is — keresztény, morális tartalmat kel! adni. Kacsán Károly orszgy. képviselő melegen üdvözölte a legszerencsétlenebb sorsban lévő téglagyári munkásokat, akik dacára a sok lázításnak, most százhuszan léptek be a Keresztény Községi Pártba, hitet téve arról, hogy a legnagyobb nyomorban sem veszítik el keresztény lelkűket és magyar szívüket. Ezután Galda Béla, a lelkesen és nagy eredménnyel dolgozó újlaki párt1 szervezet elnöke . mondott szellemes beszédet, majd Láng Lipót, és Bély József lelkes felszólalása után a kitünően sikerült pártnapot Botzenhardt János dr. elnök zárta be. Az újlaki Keresztény Községi Párt hatalmasarányú munkával szervezte meg a pártot és az újlaki Kulturházban minden csütörtökön tartott ülés eseményszámba megy komoly progranunjával és nagy látogatottságával. Különösen kiveszi részét a céltudatos munkában-a Keresztény Magyar Asszonyok Pártszövetsége dr. Tclkessy Ivánná jlnqklete mellett és az ifjúság, amelyet Hafntr Bélaj-rés Muskóvits Lajos nagy agilitással vezetnek. A személyi kérdések nagy részét megoldva, a legégetőbb közérdekű kérdésekben is nagy eredményt ért el ez a szervezet, amelyet Kuncze Lajos dr. törvényhatósági bizottsági tag és Gajdu Béla gimnáziumi igazgató nagy koncepcióval irányítanak. A pályaválasztás ideális, ha ki-ki arra a helyre kerül, ahol tehetsége, fizikuma, legjobban érvényesül. Közbelépnek azonban a gyakori és fájdalmas csalódások főkép az alsóbb néposztálynál. Ott szinte meglepő a tájékozatlanság, legyen szó akár fizikai munkáról. A legtöbb kézműves is csak a maga mesterségét ismeri, vannak, akik azt sem jól. A legtöbb csak a saját munkájának kellemetlen tulajdonságait látja. Azokat sorolja fel, ha munkájáról beszél. Igen sokszor ez az oka, hogy néha akaratán kívül a szülő elidegeníti a saját gyermekét a saját pályájától. Teoretikus alapon pályát választani igén nehéz. Minden vonalon korántsem lehet. Érvekkel valakit az ipari pályára terelni, aggályos valami. A tanácsadás jöhet szívből, de, hogy jó-e, az már megint más kérdés. S ha már egyszer valamihez hozzáfogtunk, nehezen hagyjuk abba. Részben kényelmi, részben időbeli és pénzbeli szempontból. Uj pálya veszteséget jelent úgy az ifjúra, mint a mesterre. Ebben leli magyarázatát, hogy sokan 'szívesen abbahagynák az első lobbanásra kiválasztott pályát vagy mesterséget, de újat kezdeni már nem akarnak. A párisi Kereskedelmi Kamara tanácsa, a fentieket megszívlelve, szakított az egyoldalú, az elméleten alapuló pályaválasztási rendszerrel. Attól az alapgondolattól vezettetve, hogy ipari pályára csak akkor HALLÓ! ITT 52 — 7 — 69! nagy tévedés. mert BIZALMAS % KEDVES SZOBÁIMBAN hogy csak a kerthelyiségem érdemli nyáron a látogatást Tisztelettel SUTTENBERGER A. T|T| CT KJ is pompásan 1 érzi magát a vendég kitűnő konyhám, __ . pincém és ajó zene mellett 21 TROMBITÁS v®n«léglö tulajdonosa _________________ w II-, RETEK UCCA 12 leh et irányítani valakit, ha előbb alkalmat adunk neki a szerszámok megismerésére és gyakorlására, tehát képességeinek, ügyességének kimutatására, V-. felállította Páris különböző pontjain az elemi iskola kiegészítését ■;szolgáló u. n. tájékoztató iskolai műhelyeket. Ide mindenki, még az utcai gyerek is beléphet (13—15 év között), aki pályát keres. A tájékoztató műhelyek mintegy 20^-20 dolgozó kézre mintaszerűen vannak berendezve. 4—5 rokonszakma, egymástól elkülönítve egy- egy épületben. Minden műhelynek megVan a maga vezetője. Az Intézet élén egy műhelyi munkában jártas pedagógus áll. A szeretet műhelyében szives, fogadtatásra talál az ifjú. A. belépőt meghallgatja az igazgató, — ha a. szülő is- vele jön — kezébe adja a prospektust, inaid végig vezeti a műhelyeken. A látottak egy pillanatra betöltik serdülő lelkét. Választ. Munkát kezd. Egy-egy műhelyben két hetet' tölt. (Ebédjéről is gondoskodnak.) A próbaidő letelte után 'bemutatják a választott mesterség, monográfiáját, életét Ha pedig egy iparág sern nyérte mog a.pélyá- vafasztó tetszéséi, elviszik égy másik iskolába, ahol újra kezdi a tájékozódást, ta- pogatódzást a szeretet jegyében. Ha pedig kedvet kapott az ifjú a műhelyi munkák valamelyikére, akkor ösz- szeiii a pályaválasztó tanács: orvos, szülő, tanácsadó, szakmunkás, műhelyvezető és igazgató. Előkeresik ,az elemi iskolából a pontosan vezetett . személyi lapot. Meg-, hányják-vetik a dolgot. Mindent megla-. tolva, határoznak a gyermek pályája felett. (Még baleset ellen is biztosítják.) Utánozzuk, Vegyünk és adjunk szerszámot minden 11—12 éves ifjú kezébe már a rendes iskolában, hisz sohasem tudhatjuk, ki hol és miben- érvényesül legjobban. Pascal mondása örökérvényű: „A mesterség megválasztása az egész élet legfontosabb dolga.“ Ebben a szellemben mutat jó példát Páris városának műhelyekkel mintaszerűen berendezett 360 elemi iskolája. Ott úgy ítélik, hogy. a? ipari ABC-nek, a technika alapját képező szerszámismeretnek tanítása a legjobb eszköz a képességek konstatálására. Sok elveszettnek vélt tehetség terelődik ily- kép a mindenütt biztosabb kenyeret nyújtó ipari aktiv pályára. Orel Géza Xapy pontot teszünk az IBUSz, sokat vitatott kérdése mögé. Befejeztük, Azt a célt, hogy az idegenforgalmat elválasszák a gyümölcsöktől, a csokoládétól és minden .más, azzal össze nem egyeztethető ügytől és üzlettől, — elértük. Csak azt sajnáljuk, hogy Bársony Oszkár, az idegenforgalomnak elméletileg és gyakorlatilag képzett egyik vezéralakja, megválik eddigi vezető szerepétől e téren, hogy más gazdasági ágban értékesítse tudását. Erről a változásról írja a magyar közgazdaságnak harcos, régi lapja a,,Magyar Kereskedelem és Pénzügy" a következőket: „Uj vezetői beosztás az IBUSZNÁL" A 6-os bizottság megvizsgálta az állami üzemek revíziója során az IBUSZ-t is, ahol a sok igazgató miatt rendkívül drága az adminisztráció. így kénytelenek az IBUSZ-nál is racionalizálni és ismét egyedeire oszlik szét a vállalat.. A Menetjegyiroda vezetője lesz Farkas igazgató, a Hirsch postáé fíuí- hard igazgató, a könyvosztályé Ferencit igazgató, a csokoiáléiizlet vezetője lesz Bársony igazgató, a gyümölcsüzlet vezetője Tasnády Szűcs András lesz, a hirlaposz- tályt pedig Sági igazgató veszi át.“ Érdekes, hogy tasuádi Sziits András, a nagy vasúti szakértő most a „gyiimölcs“- osztályt veszi át — mert stilszerü is, — aki, mint jó gazda, eddig is a gyümölcs- szedés mestere volt a vállalatnál. A lap más helyén ezt'írja a Magyar Kereskedelem és Pénzügy:, „Magyarországon .Jelt szerv foglalkozik az idegenforgalom propagálásával. Az Országos Idegenforgalmi Tanács- és ..a, Főváros Idegenforgalmi Hivatala. Az állam a,;.jöyárc^i7OÍ^000Q^P-^t.Jordit-.az. idegen- forgalom propagálására es á főváros ide- genforgaimi hivatala dicséretes tevékeny- séget is lelt ki e tekintetben és mostanáig nagy eredményeket mutathat fel. Az IBÜSZ-nak is kötelessége lenne a monopólium és horribilis jövedelmei fejében erre a célra áldozni; ellenben ez a társaság inkább igazgatói magánjövedelmét halmozza és a rokonságnak szerez busásan megfizetett állásokat. Ezt a vállalatot kellene sürgősen megszüntetni és magánkézbe, bérbeM1NDENNEMU TEHERAUTÓ FUVAROZÁS ifj. SCHAFFER FERENC II.. TÖRÖK-U. 2. Telefon HÍVÓ 55-2-98 adni a monopóliumot, • amelyre már régen megérett." Azután kimutatást közöl az egyes országok idégenforalmáról és köztük kimutatja, hogy Magyarország idegenforgalma áll utolsó helyen. Bizonyítja ezt az Idegenforgalmi Szövetség ankétje, amelyre meghívta a szállodásokat s ahol valóságos vihar tört ki az idegenforgalmi tényezők működése ellen. Részünkről ide tesszük a — nagy pontot. RUDAS Fürdő radioaktiv hőforrás GŐZ- ÉS KÁDFÜRDŐ o© FEDETT USZODA KIRÁLY-FÜRDŐ (pitetta 1558 ban KARA HUSTAFA budai Iran. Budán, II., Fő-utca 84. az. IC fniíílC sz*nsavas nátront, szénsavas ill lUftUü me9Zet’ szénsavas klórnátriumot és magnéziumot tartalmazó hóvvlz köszvény, csúz-, bőr- és csontbetegségek, (émmérgezés, máj-,lép-, méh-, húgyhólyagbántalmak, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. Gőzfürdők: • : • • r*««el l~b nőknek hétköznap d. u. 2—7. Juókúra. Hung ária rádium tartalmú lithiumos gyógyforrás Budán, Erzsébethídnál IVÓ-KÚRA nyitva; reggel 7 órától este 6-ig.- Szénsavval telítve •• HARMAT-V I Z! UJ VEZETÉS Szeifert-Kávéház MARGlt-KÖRUT é.' 2SIGMÖND-tJ sarok a budai úri közönség találkozó helye e s t é-a k i n t ELSŐRANGÚ-CIGÁNYZENE Kitűnő meleg konyha. Bel- és külföldi lapok. Figyelmes kiszolgálás Tul.i Tihaméry Kálmán SZÉCHÉNYI GYÓGYFÜRDŐ a Városligetben a székesfőváros egyik legmodernebbül felszerelt, legmonumentá- lisabb gyógyfürdője. Ivókúra. Népfürdők, nyári (strand) uszoda. KITŰNŐ közlekedés ^Utazás Ibudán Irta: Gegus Dániel. n. Valahogyan kezd télbe csavarodni a ter- észet. Erről veszem észre, hogy milyen ssan haladok én itt Budán. Zimankós 1 volt akkor, amikor a Muki kutya kisért a kapun, elindultam a Városmajor cából s a szép, meleg nyáron át nem tudni messzebbre jutni, mint a fogaskerekű isutig, amelynek jobbra kitérő oldalán, :y kedves magaslaton szép, tornyos épü- t hívogatott, mondván nagy szeretettel, >«y ő a pincemesteri iskola. Hohó, itt nulják a borászatot, ez nekem való hely. indig bizonyos hajlandósággal viseltettem )é nagyapám megmentett szőlővesszejé- sk jóízű bogyói jránt s emlékezetem nem al, amikor megállapítom, hogy alig le- :ttem kilenc-tíz éves, amikor a maróti ilvinista papi udvaron borszedéskor, izldő tájon, nádszállal szopogattam a vek által összehordott, mindenféle lőréit összeöntögetett kollektát. A kálvinista ip fizetése ugyanis nagyrészben termé- :eti járandóság volt hajdanában: bor, iza, ölfa, faggyúgyertya, fejeléscsizma, int a csőszöké, meg a kanászoké. Szüret án, mikor a must már forrni kezdett, kittek egy szép napon a papi udvarra egy ír hatalmas egyfenekű hordót, a kisbíró dobolta, hogy borszedés lesz. Elöljáró am'ek tiszteletes urammal az élén végig- tek egy hosszú ikszlábú asztalt, arra !0y ménkű könyveket terigettek s ezekbe gyezték, amint egy-egy -egyházi adózó egérkezett a maga fickójával, fickójáén a borával, amellyel egyházi adót tarázott leróni. Mi papkölykök ott sündörög- ink a kádak körül s ki szalma-, ki nádiálon szívta az összetöltögetett lőrét, stére hát nemcsak az elöljáró uramék, ; mink is el voltunk totál készülve. Mint ilyen jónevelésű gyermek, jól esett tt ott a Rókushegy sarkán az utcák ne- ílt Olvasni, Azt mondja, hogy: „firmelléki utca", „Tokaji utca", „Csopaki utca", „Egri utca“ és így tovább, minden borfélének megvan ott a maga utcája. És a pompás, boros utcák közepén a pincemesteri iskola, amelyben az én kedves Herics-Tóth Jenő pajtásom is professzor, még pedig a pálinkacsinálás professzora. Nem tudom, ezekkel a professzorokkal is úgy csinálnak-e, mint a cukrászinassal, akinek a gazdája megengedi, hogy nyakig tömekedjék a pompás édességekkel, mert így azután megundorodik tőlük s többé nem kívánkozik hozzájuk. Kontrasztképen az előbbi vonzó nevű utcák után egy hosz- szú utcán ezt a nevet olvasom: „Hermann Ottó utca". A magyar pókászok nagyfejedelme. Emlékezem erre a nemes emberre, igazi kurucfajta volt, lelkes,, nemes gondolkozású és nagy tudós. Hajlott hátú, alacsony ember volt, hosszú nagy szakállal, vállára omló Krisztus-hajjal. Szép ; magyar írásai voltak, magyar halászokról, , vadászokról írt komoly és szép dolgokat. A Muzeum-kertben sokszor megbámultam, ott lakott a Muzeum épületében. Ugyanott csodáltam meg az öreg Pulszky Ferencet is, aki szintén nagy tudós és politikus volt, nyakába omló hajat hordott s valóságos elefánt-profilja volt. A tudós pókászról azt beszélték, hogy van neki a lakásában egy pókjá, ennek a neve „Mika“ s ha a gazdája hívja, szépen, engedelmesen előmászik a sarokból. Hermann Ottó is volt politikus, ideális Kossuth-párti. Egy nagy fogyatékossága volt: a süketség. Maga írta egyszer rezignáltam „Én a feleségemnek csak a mosolyát élvezhetem, a hangját nem.“ Tartja róla egy humoros párbajeset. A parlamentben összekerült Wahr- mann Mórral, nevezetes Tisza Kálmán párti követtel s az összecsapásból pisztoly- párbáj keletkezett. Wahrmann Mór meg nagyon rövidlátó volt. Mikor szembeállították őket a segédek, Wahrmann elkezdte a pisztojyával keresgélni ellenfelét s azt kérdezte a segédétől: „Hol van az a gaj?“ A célozgatást látta Hermann Ottó, de süket lévén, a segédeivel informáltatta magát: „Lőtt már az a zsidó?" Hermann Ottó nérir: a pincemesteri Iskola tiszteletére kapta ezt az utcát, de mert azon a környéken néhány komoly, tudományos intézet is van, amilyen többek között a Meteorológiai Intézet is, ahol az én kedves Massányi Ernő tudós barátom Ievelibékáskodik. Onnan szedi össze tudományos alapon az időmegállapításokat, amely furfangos tudományról egy nagyon érdekes előadást hallottam tőle a „Hollós Mátyás Társaságiban. Abban az időben már féltem attól, hogy magam is tudóssá leszek, mert amíg Massányi Ernő a levegőbe vitt fel, Pávai Vájná Feri bebujtatott a föld alá, amíg végül Ujj Gyula' a világmindenségbe kalauzolt, dobálkozván akkora számokkal, hogy mind a két fülem kétfelé állott tőle. Ez- már egy kellemetlen gyerekkori emlékkel: is összekapcsolt. Volt a falumban egy tudálékos paraszt ember, a Pintér Dávid János. Valahogyan összeolvasott egy csomót- csillagászati munkát s amikor én, mint első, második sintaxista hazakerültem, elfogott az utcán: „No, Dániel, hát meg tudod-e mondani, mennyire van a nap a födtül?“ Képzelhető, milyen rémes kérdés volt ez nekem, amikor, őszintén meg kell Vallanom, ma sem tudom. Ujj Gyulától valamit kapiskáftam, de bizony én azt is elfelejtettem már. Semmi érzékem nincs a tudományok iránt. Pintér Dávid János gazda (s nagyon lenézett: „Hát micsoda diák vagy, te, Dániel!“ Azért is jöttem nagy zavarba, amikor egy szomszédos utcasarkon ezt olvastam: „Kitaibel Pál utca“. Jóságos Isten. Ki lehetett ez a Kitaibel Pál? Valamelyik vidéki városban láttam azt a jó szokást, hogy az utcanév mellett van egy tábla, amelyik megmagyarázza, honnan "’száhnazik a név, ki volt az, akiről az utca nevét kapta. így Arány János, vagy Vörösmarty Utca mellett ott volt a költők rövid’ életrajza, úgy hogyha az ember bejárta áz egész várost, egész kis tudóssá, irodalmárrá, tudorikussá képezte ki magát. No ‘lám, ha ez a Kitaibel Pál az én vidéki városom nevezetessége lett volna, a magyarázó tábla mindjárt közelebb hozta volna hozzám. Rendőrt mivoltomnak köszönhettem, hagy végre megtudtam, ki volt Kitaibel Pál. Erős nyomozást indítottam, egy. sereg embert kivallattam, míg veire, hosszú idők múltával, akadt egy ember, ' aki leleplezte Kitaibel Pált. Restellem a tudatlanságomat, de az vesse rám az első követ, aki hamarább kitalálta, ki volt Kitaibel Pál. A pincemesteri iskola kapujából gyönyörű kilátás nyílik a Svábhegyre. A lan- kás hegyoldalon virágos . fák (tavasszal jártam arra, ma bizony már hullatják a sárga leveleiket) mosolygós villák, amott a kanyargós úton bujdosik két nagy skatulya: a fogaskerekű vasút. Kedves, bájos vidéken megy keresztül. Mentői feljebb ér, annál csodásabb panoráma nyílik a letekintő utas elé. Fejedelmi látvány, alig tud az émber betelni vele. Hát még este, teljes kivilágításnál. Amikor- a szélesen elterülő nagyváros ezer meg ezer villanygömböcs- kéje kigyúl s tündéri fényben úszik minden a messze láthatárig. Beszélhetnek nekem a világ minden nagyvárosának a szépségéről, ezt a gyönyörűséget nem láttam én sehol. Meg a Dunapartot, amikor a bécsi hajó elhagyja a Margitszigetet s a Margithíd alól kidugja az orrát. Csiholj talián meg francia, meg bármiféle nemzetség. Ilyet egyiktek se tud produkálni. Szinte elbámul az ember, hogy miért'megy mégis nálunk olyan nehezen az az idegen- forgalom'. Valószínű, hogy nem sokat értünk hozzá. Bejártam úgyszólva . Európa minden nagy városát s bizony mondom, hogy a drága (ezt a „drágát" arra értem, hogy sokba kerülnek) magyar követségeken sehol se láttam egy magyar prospektust, ■ vagy látképet,- vagy vonatkozást Magyarország és ‘Budapest -szépségére, látnivalóira. Pedig még ézénkivül ott vannak Budapest fürdői, amelyeket- Viraág Béla bátyám most Kelet felé’ ajánlgát na-gy lelkesedéssel. Jó húromon 'jár, bizony nekünk az Ajá Sofia mécset felé kell fordítani inkább az arcunkat. Megalakult már a „buduni“ török egyházközség is, sőt a Budai Naplóból azt i$ lúdom, hogy .'Goi Baba sírja felett felzendült a müezzin éneke: Allah akbar, Allah khérim! A csigavonalban vándorló, a fák között hol eltűnő, hol kibukkanó fogas már oda- fönt jár az Istenhegyi útnál, amikor a tekintetem balra, a Rókushegy felvezető útján megakad egy gyönyörűséges épületen. A Baar-Madas leányiskola ez igazi kálvinista alkotás. Mint hithű kálvinista, kigyönyörködöm magamat a szépséges palotán s boldog vagyok, hogy mi szejgény pogányok, Ilyet tudtunk produkálni. Kétszeresen gyönyörködöm, mert a palota alkotója Medgyasszay István tisztelt barátom, aki ezért még külön kitüntetést is kapott, úgy tudom, a Corvin koszorút. Meg is ünnepeltük őt ebből az alkalomból a Hollós Máyás Társaságban lelkesen, annak rendje és módja szerint. A Zugliget és Hűvösvölgy felé haladó gyönyörű fasorban bandukolok tovább s élvezem a Svábhegyről felém szálló illatot s a csodálatos, özondús levegőt. A régi katona-temető begyöpösödött, elhagyott, némán bámuló sírkövei alatt visz az utam, amelyben történetünk égy kellemetlen alakja is nyugvást talált, a Budavárát védelmező HentzI generális. Ott esett el Buda ostrománál a Szent György téren, amikór a betóduló ellenség ellen ö maga is kardot rántott. Vitézségére mutat. Egy gyógyszertárba Vitték s ott kötözték be a sebeit. A szeleburdi (nomen est omen), Szeles Adorján bombázta meg a Szent György téren állott szobrát, amelyet azután1 Ferenc József rendeletére az ugyancsak utamat álló kadétiskola udvarán helyezték el. Hogy innen hová lett, nem tudom. Aggházy Kamill vitéz ezredes úr tudná megmondani. A Henczi sírjának is volt egy eseménye: Janszky tábornok megkoszorúzta valamilyen alkalommal. Ha jól emlékezem, Í889-ben volt ez. No lett ebből nagy ribillió. A generális Muzeum körúti ablakának a megpariityázásábau magam is résztvettem. Régi négykrajcá- rosokkal, az úgynevezett élénk suszter- tallérokkal bombáztuk a Brázay házat, LáTájékoztató műhelyek a pályaválasztás szolgálatában
