Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)
1931-11-06 / 1063. szám
Buttel Kapil 1931. navmjiér <s. KI mint vet, úgy arat, mautmnER magnál jobbat sehol sem kaphat. niaglermelS és ms gkereskedelmi részvénytársaság Telefon: 463—65. MAÜTHNER ÖDÖN cn^NYa^MÁu THNERÉK. BUDAPEST, Központ: VII.. Rottenbiller-u. 33. - Fióküzlet: IV., Kossuth Lajos-u. 4. Nagy ftfárjegyék, mely növényárjegyzék: őszi árjegyzők jácint, tulipán stb. virághagymákról ingyen és bérmentve a Ferencrendiek templomával szemben. SZÉCHENYI gyógyfürdő a Városligetben a székesfőváros egyik legmodernebbül felszerelt, legmonumentá- lisabb gyógyfürdője. Ivókúra. Népfürdők, nyári (strand) uszoda. KITŰNŐ KÖZ LEKEDES Eltemetett források Buda eltemetett forrása címén előadást tartott három évvel ezelőtt dr. Eperjessy István, a budai írók, művészek és tudósok budai egyesületében, a Hollós Mátyás Társaságban, amelyet közérdekű voltára való tekintettel a Budai Napló is leközölt. Ebben az előadásában az előadó rámutatott arra, hogy a vízszegénynek tartott budai hegyvidék forrásokban bővelkedik, ismertette a még meglévő forrásokat és történelmi okmányok alapián pontosan megjelölte mindazon helyeket, ahol a múltban bővizű, sőt melegforrások Is voltak, de azok részben betömettek, részben gondozás hiányában eliszaposodtak, bedugultak. Kimutatta, hogy e források vize az any- nyira nélkülözött strandfürdők céljaira, továbbá tavak létesítésére, az utak, kertek locsolására volna felhasználható. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a múltban a svábhegpi Nádor kút és a Béla király kútja látta el az egész Vár vízszükségletét, ma a Duna partiáról nyomják fel nagy költséggel úgy az ivóvizet, mint a kertek locsolására szolgáló vízmennyiséget, ugyanakkor e két forrás vize kihasználatlanul csurog le az árokba. Közérdekű voltára való tekintettel Eperjessy előadását lapunk csaknem teljes terjedelmében közölte. Figyeltük, lesz-e az előadásról való közleményünknek eredménye. 3 évig nem történt semmi. Most azonban két eseményről kell beszámolnunk. Az egyik: — volt a Zalai-út mentén egy forrás, amelynek vizét, mielőtt a Virányos vízvezetéke megépült, a környék lakói szamárháton hordták a villákba. Ez a Kis forrás annakidején az egész Virányos v/z-J szükségletét ellátta. A Zalai-úti forrás a Zalai-út kiszélesítésével az eltömés veszélyébe került, mire a környék lakossága felhívta a főváros figyelmét, hogy ezt a forrást mentse meg. Magas fekvésénél fogva néhányszáz méter vízcső fektetésével e forrás vizéből a Zugligeti-út mentén gyönyörű strandfürdő lett volna létesíthető, ahol a közlekedő-edények törvénye alapján e források vize több, mint 20. m. magas szökőkutat képezhetett volna. A környék lakóinak kérelmére a főváros kivételesen legnagyobb csodálkozásukra gyorsan intézkedett. Néhány nap múlva a forrás már el volt tömve és helyén megjelent a következő feliratú tábla: „Itt szabad törmeléket lerakni". A felolvasás és cikkünk másik eredménye a következő: a Kűtvölgyi-úton ez év tavaszán a vízivárosi temető felett csatornaépítés közben olyan erős sóstartalmú forrásvízre bukkantak, hogy azt a betoncsatornába bevezetni nem merték, mert azt tönkretette volna. A környék lakossága boldog volt, hogy a gyönyörű budai hegyvidék, a legegészségesebb nyaralóhely most egy gyógyfürdővel fog gyarapodni, amely gyógyfürdőnek ideális sétálóhelye lett volna a most parkká kiképzendő szomszédos vízivárosi temető. Siettek is ez irányban kérelmet beadni a fővároshoz. Tévedés lenne azt hinni, hogy azóta ezen a helyen fúrásokat ejtettek volna, kutatták volna a víz forrásait, megnézték volna a mélyebb rétegeket. Nem' Nem. Ezt a forrást is sikerüli ártalmatlanná tenni, betömni vagy elvezetni. Helyét egy pár év múlva már senki sem fogja tudni. Tasnádi Szüts András a tehertétel. Azt a régi keleti közmondást, mely szelt... a kutya ugat, a karaván halad... érvényesíthette egyes lapok támadásával szemben Tasnádi Szüts András, az idegen- forgalom nagymceulja, de nem tudjuk, hogy miképpen tud majd kitérni ama felhívás elől, mely most egy nagyon komoly tanulmányban, amelyet VÁKÁR P. ARTHUR dr„ volt kormánybiztos, és volt lapszerkesztő, jelenleg pedig a miniszterelnökség sajtóirodájának számottevő tagja irt „Az állam- háztartás megsegítése" címen, ahol különféle megtakarításokat ajánl a kormány figyelmébe. Mintegy húsz vállalatot sorol fel, ahöl összesen 73 millió pengő megtakarítás eszközölhető s ezek között van az IBUSz Rí., amelynél a végrehajtó bizottság megszüntetése és az igazgatóság megjelenésidíj melletti ülésezése utján megtakarítható 26.000 pengő, a szerződésrevizió (alelnök, vezérigazgató, s egyes alkalmazottak js- dalmazásának mérséklése utján) 200.000 pengő, — a dologi kiadások mérsékléséből 250.000 pengő, — a személyi autók leállításából 45.000 pengő— tehát már igy is 521.000 pengő évcnkint, amihez hozzájárul még — az adósok és hitelezők számlájából (1929-ben 8,490.616 pengő) a vizsgálat eredményéhez képest... (?) Vákár P. Arthur dr. bizonyára közel áll a miniszterelnökhöz, utal egy most folyó vizsgálatra s igy tisztán látja azt a rettenetes tehertételt, amit Tasháttí Szüts' András személye jelent egyik legnagyobb idegenforgalmi Intézményünknél. A hollandiak tabáni sorsjátékénál különben is oly nagy összegű — úgy mondják — egymillió pengő tisztcletdljat kap, ami még végkielégítéseknek is nagyon szép összeg és bizonyára sokan fogják érte irigyelni. Tasnádi Szüts András már azért is kell, hogy feláldozza az IBUSz-nál viselt pozícióját, mert az ő személye tenné lehetetlenné a végleges megegyezést a Cook és a Waggon Lits, a világ két legnagyobb idegenforgalmi intézményével. Erről a „Ma~ gyár Lloyd" nemrégen a következőket irta: „Tasnádi Szüts András ugyanis az ország érdekének fittyet hányva kevélyen ráütött arra a monopolisztikus szerződésre, amit még az inflációs időben kötött az Ibusz az államvasúttal és kevélyen kijelentette, hogy , ide pedig a Cook nem jön be!" És Tasnádi Szüts erősebbnek bizonyult, mint az ország érdeke. A közellenes írott papirvongy és még ki tudja, micsoda más rejtélyes befolyás lehetővé tette számára, hogy útját állja a Cook konkurenciájának. Hogy ez a konkurencia óriási jövedelemtöbbletet jelentett volna az országnak, az nem számított. Csak az volt a fontos, hogy Tasnádi űrék minden morált és etikát megssúfoló óriási üzleti haszna csorbittatlanul megmaradjon. A szerződés tehát érvényben maradt éppen úgy, mint Tasnádi Szüts egyéb monopolisztikus üzictai, noha ez a szerződés felháborítóan előnytelen a magyar állam Szempontjából. A menetjegyiroda províziója a eladott jegyek után ugyanis indokolatlanul magasabb ma, mint békében volt. És Tasnádi Szüts űr mindezt megteheti egy olyan vállalat élén, amelynek a részvénytöbbsége a magyar állam birtokában van. Tehát a magyar adózók pénzéért vett részvények segítségével károsíthatja meg az ország közönségét és taposhatja lábbal a| lakosság érdekeit. Hihetetlenül hangtana mindez ,ha nem tudnók, hogy sajnos, mégis így van. Amellett az Ibusz kudarca minden téren teljes. Impotenciája felidézte az idegenforgalom teljes elapadását, mert tevékenységének egyetlen látható eredménye, hogy Tasnádi és társai részére óriási közellcnés jövedelmeket biztosít. Lehet egy embernek ekkora privilégiuma? Elismerjük, hogy Tasnádi Szüts András kiváló vadász (elsősorban a jövedelmek vadászásához ért nagyszerűen), de ez még nem elegendő ok és érdem arra, hogy valaki az ország rovására ilyen kivételes elbánásban részesüljön. A szerződést, amely ezt az országra káros hatalmat adta Tasnádi Szüts kezébe, törvényhozási úton kell érvényteleníteni a kivételes rendelkezések alapján. Itt mutassa meg a kormány az erejét' A Tasnádi Sziits-íélc vadászó egzisztenciáknak el kell tűnniük a közéletből, vissza kell zuhanniok a homályos ismeretlenségbe, ahonnan előkerültek. Elég volt Tasnádi Szüts Andrásból és vszelyes játékaiból' Érthetetlen, hogy a 33-as bizottságnak még mindig nem szúrt szemet az Ibusz protek- cionált helyzete." taglétszám tekintetében megnövekedett kört. A gazdasági balok és nehézségek, — melyek valójukban akkor még ki sem fejlődtek — politikai térre terelték a kör életét. A háborús évek alatt tapasztalt megadó türelem politikai öntudattá nőtt. A vesztett háború nyomán támadt politikai balratolódás a kört is politikai harcok színterévé tette s e politikai küzdelmek káros hatását érzékenyen megérezte a kör. Az 1930-ik évben már hivatalosan állást foglalt a kör a polgári egység gondolata mellett. A háború utáni években szükségét látta annak, hogy a kerület többi társadalmi egyesületével a szorosabb érintkezést felvegye, különösen a Budai Polgári Körrel. Néhai dr. Thury Zoltán közigazgatási bíró elnökké választásával erős ütemben megindult a „Budai Napló“ által felvetett „Buda a budaiaké“ szállóige alkalmazása. Erre az időre esik a körnek és a „Budapesti Iparosok önsegélyző Egyesületének" szoros összekapcsolódása olyfor- mán, hogy a két egyesület tagjai tömeges belépéssel kölcsönösen erősítették egymást. A megbékélés szelleme lett úrrá az elnök lebilincselő, tiszteletet kiváltó modorának és néhány vezetőségi tag apostoli munkásságának hatása alatt. A Budapesti Iparosok önsegélyző Egyesületével való szoros kapcsolat révén a kör-tagok, de az egész kerület kisiparosságának hitelkérdése is megoldást talált . A kiengesztelődéssel és megbékéléssel a kulturális munka is lendületet vett. Számos, irodalmi, kulturális és gazdasági felolvasást tartott a kör és céltudatos tevékenységet fejtett ki a kulturbizottság a tagok szórakoztatására, szellemi és erkölcsi épülésére. A háború alatt szünetelő dalárdát ismét életrehívták. Az inflációs idők jelensége volt a kör könyvtárának erős anyagi támogatása. A most már ezer kötetet meghaladó könyvtárt Tóth Elemér értékes irodalmi gyűjteménnyé szervezte. Az elmúlt 25 év alatt a kör életrehivá- sában és annak tekintélyes társadalmi egyesületté tételében, úgy a szaktevékenységben, mint politikai, gazdasági és kul- turmunkájában méltó volt az iparosság önmagához. Felvehette a versenyt a többi kerületi egyesületekkel, sőt igen sokszor és soká vezető szerepe volt. A rendkívüli események, a nem is sejtett gazdasági nehézségek közepette is a magyar hazafias szellem vezérelte és mindig meg volt a körtagokban a vezetők megválasztása tekintetében a bölcs higgadtsága, amely hazafias munkássággal, fáradtságot nem ismerő küzdelemmel cgyüttartotta az egyesülésben rejlő erőt a tagok összesége javára. A 25 év nehéz, tövises útján sok önfeláldozó, kitartó iparos, de más társadalmi osztályokhoz tartozó érdemes egyén is munkálkodott a kör révbejuttatásán, akikre hálával kell visszaemlékeznie az eljövendő 25 évek iparosságának. Minden időben hivatása magaslatán állott a kör az iparosságot érdeklő minden irányú eszme kitermelésével és szorgalmazásával. Egészséges közszellem kialakításában áldásos munkát fejtett ki és a további végtelen fennállás és fejlődés lehetőségét teremtette meg. CL flezsö~téri temptom Terjedelmes cikk keretében emlékeztünk meg Budapest legújabb s egyik legimpozánsabb templomáról, a budai nagynevű, dr. Leelmer Jenő építész müveiről, a Ferenc József fogadalmi templomról. A hatalmasarányú építkezésben résztvett munkatársai egy részéről meleg hangon, a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg Lechner Jenő dr., folytatólag közöljük még többi munkatársairól közölt véleményét, akiknek egy- része a templomépítésnél, másik része ' pedig más nagyarányú építkezéseinél volt segítségére. A templom központi fűtését UJJ GYULA tanár technikai irodája tervezte, amely vízvezetékek és csatornázások tervezésével is foglalkozik. Ujj Gyula fizikatanár, Becsey Antal mérnöki irodájában szerezte | meg a gyakorlatot jelenlegi teljesítőképes | vállalatához, mely minden berendezést a központi —'VYt Vo-1 terén alapos szaktudással es nagy gonddal, az építőművész intencióinak teljesen megfelelően kivitelez. A vállalat nagyobb önálló munkái közül említésreméltó a Baár- Madas lcánynevelőintőzet épületcsoportjának központi fűtése és sok magánépiiletbcn végzett munka. BRÜNDL JÁNOS központi fűtési-, vízvezetéki- és csatornázási vállalata végezte a templom központi fűtési-, csatornázási-, vízvezetéki- és bádogos mimkáit a legteljesebb megelégedésemre, a tőle megszökött precizitással. A céget 1889-ben alapította a jelenlegi cégfőnök s csaknem félszázados fennállása óta számtalan munka tette ismertté a vállalat nevét az egész országban. Kivette részét legnagyobb köz- és magánépiileteink építkezésénél és munkáit egyaránt megtaláljuk úgy a felséges uralkodó család, mint a magyar főnemesség részére épült palotákban. A cég nevéhez fűződik többek között Andrássy Sándor gróf, Csekonics Endre gróf budapesti palotáinak, Esztcr- házy Miklós herceg budai palotájának és cszterházai kastélyának fűtési berendezése. A cég építette az állami számvevő- szék, Budai Vigadó, testőrségi laktanya, Fasori . gimnázium, Műcsarnok, Toldi Ferenc-utcai főreáliskola, Vöröskeresztkórház fűtési berendezéseit. Vízvezeték és csatornázási munkát végzett a budapesti királyi bérpalotában, csaknem az egész fönemesség budapesti palotáiban és vidéki kastélyaiban, nagyon. sok köz- és magán- épiiletben és sok gyárban. HAVAS 4 SÁNDOR műépítész és építőmester nemcsak legnagyobb és legjelentősebb, hanem legnehezebb terveimnek is megvalósítója volt. Egyetemi tanulmányai befejezése után az államvasut szolgálatába állott, ahol először tervezésekkel foglalkozott, majd az Állam- vasúti Nyugdíjintézet palotáinak technikai gondnoka lett. E minőségében jutott osztályrészéül egy nagyon szép feladat: nagybátyámnak, Lechner Ödönnek egyik pompásművét, az Andrássy út 25. számú (Drechsler) bérpalotát rekonstruálta. Az épületet, amely műemlékként őrzött büszkesége a magyar fővárosnak, gondosan a mester eredeti tervei alapján állította helyre. Ez a munka, bizonyságot nyújtott kiváló képességeiről, amelyeket később hasonló munkáimnál használtam fel" A sárospataki tanítóképző intézetnél Havas Sándor volt a dologi végrehajtó. E munkánál a tökéletes munkatársat ismertem meg benne. Tagja volt annak a szűk baráti körnek, amelyhez három évtizede tartozom. Az összes munkák között, amelyeket vezetésem alatt teljesített, különösen elsőrangút alkotott a nagyvonalú helyre- állítási munkálatoknál a régi budai parlament épületénél, amikor is a csaknem rom- szerű épületből a főváros egyik legszebb műemlékét teremtette. Havas Sándor személyéhez fűződik Medgyaszay István tervei után, — aki mint én is egyik kiemelkedő harcosa a magyar stilustörekvéseknek, a I Baar-Madas leánynevelő intézet kivitelezése is. Meg vagyok győződve, hogy kői ] légáim hasonló hálát és szeretetet éreznek iránta, mint én.-. ___... _____ÁCS, AURÉL épí tőmester úgy a Magyar Nemzeti Múzeum helyreállításának nehéz feladatánál, mint a régi budai parlament épület rekonstruálásánál Havas Sándor munkatársaként működött. Mindig komoly törekvése volt, hogy a rábízott munkákat intencióimnak megfelelően végezze és nagy elégtételemre szolgál, hogy együttműködéséről a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhatom. RÁKOS MANÓ Különösen indíttatva érzem magamat, hogy a legmelegebb elismeréssel, sőt hálatelten emlékezem meg Rákos Manó szobrászmesterről, aki minden munkájával elismerést váltott ki s aki számomra a Medgyaszay-szinház összes szobrászmunkáit készítette, teljes egészében valóra váltva művészi elképzelésemet. GYULAI BERNÁT építő- és kőfaragómester főleg a temetőművészet márványmunkáival foglalkozik. Kitűnő eredménnyel végezte részemre a cég mindazokat a munkákat, amelyekkel megbíztam: így a Magyar Nemzeti Múzeum helyreállítási munkálatainál a monumentális előcsarnok márványburkolatát, az újonnan felállított szobrok márványmélyedéseit és konzolait és az összes emléktáblákat, közöttük a háborúban elesett múzeumi tisztviselők emlékét. A Gyulai cég készítette az általam tervezett háborús-emlékművet az egyetemi épület filozófiai tanszékén, valamint a márványpadot és emléktáblát a régi budai parlament új épületében. HAVERLAND ANTAL magyar királyi szabadalmazott emelőgép-, felvonó- és vasszerkezetgyár, amely egyike Magyarország legrégibb speciális gyárainak, kitűnő szakértő, szerkesztői és képzett, fegyelmezett munkásszemélyzete segítségével Haverland-gyártmányú gombnyomás-szabályozással működő személy- felvonókat, körbenfutó (Paternoster) személy- és teherfelvonókat, ételfelvonókat, elevátorokat, darukat, speciális emelőgépeket és szállítóberendezéseket gyárt. Nagyobb munkái közül említésre méltók a budapesti és fiumei raktárházak és a fűzfői papírgyár számára szállított 1500—2000 kiló hordképességű felvonók. A gyár szállította a 12—18 fülkés Paternoster személyfelvonókat a Gazdák Biztosító Szövetkezete, a Központi Járásbíróság, a Beszkárt, az HALLÓ ! ITT 52 — 7 — 69 1 N ük ß T F F Fk F ^ hogy csak a kerthelyiségem B * “■ ™ érdemlinyáronalátogatást mert bizalmas Tiszt siettet GUTTENBERGER A. KEDVES SZOBÁIMBAN ====:====:========I-------TPI PM >® pompásan I &L E.IT érzi magát a vendég kitűnő konyhám, , pincém és ajó zene mellett a TROMBITÁS v,?"£&'£Ju^on°8a 11^ RETEK UCCA 12 UJ VEZETES Szeifert-Kávéház MARGIT-KÖRUT és ZSIGMOND-U sarok a budai úri közönség találkozó helye esténkint ELSŐRANGÚ-CIGÁNYZENE Kitűnő meleg konyha, Bel- és külföldi lapok. Figyelmes kiszolgálás Túl. Tihaméry Kálmán Államvasutak Igazgatósága, a Postavezér- igazgatósás és a 16 emelet magas Társadalombiztosító felhőkarcoló épülete számára. A gyárból származnak végül a Hangya-palota, Gellért-fürdő, Igazságügy- minisztei hun, Kereskedelemügyi minisztérium, a mátrai tüdőbeteg-szanatórium és sok magánpalota és bérpalota felvonói, úgy Budapesten mint külföldön. RESOVSZKYNÉ lakásberendezési műterme, amely 1911 óta áll fenn és a legelőkelőbb és legmegbízhatóbb ilynemű vállalkozás, kezdetben műipari tárgyak szállításával foglalkozott, amelyek a lakásberendezés kiegészítéséül szolgálnak. Rövidesen a legelőkelőbb körök keresték fel, sőt a királyi udvartartás is megbízta a budapesti és gödöllői királyi paloták számára lámpaernyők, átvetők és díszpárnák szállításával. Megbízható és ízléses munkái következtében a cég állandóan emelkedett és 1919 óta fametszetek és facsillárok előállítására külön műtermet rendezett be, melyet Resoíszky Dezső vezet. A Resoíszky-féle műteremben készültek a fa- és üveg koronacsillárok, falikarok' és kandeláberek, melyet a budai régi parlament épület díszterme számára terveztem' A műteremből erednek továbbá a stilszerü bútorok, a dísztermek függönyei, a bútorhuzatok és a tapéták, melyek mind finom ízléssel és helyes stilusérzékkel készültek. A műterem restaurálta pompás módon a Nemzeti Múzeum kupolatermét díszítő 4 hatalmas kandelábert is, amelyek történelmi értékű emléktárgyak, azonban siralmas állapotban voltak. DOBAI JÁNOS a legrégibb és egyúttal legtekintélyesebb tégla- és cserépfedő cég. Magyarországon. 1860-ban alakult és azóta teljesítménye legnagyobb nemcsak Budapesten, hanem az egész országban icüijjnöseij kitűnt a fje. az azóta már nem szokasoSpalafedő mun-*" kákban. A cég fedte legjelentősebb épületeink kupoláját. Munkái közül különösen cmlítésreméltók a királyi palota, a Parlament, az Igazságügyminisztérium, az Országos Levéltár, a Műegyetem, a nagy modern klinika épületek, több nagy templom, a Klotild főhercegnő és József kir. herceg palotái, a Dunapalota és Astoria-szálló, továbbá a Nemzeti Bank Hitelbank és Föld- vábbá a Nemzeti Bank, Hitelbank és Fölödig a legnagyobb megelégedésemet vívta ki a cég munkája. ID. FORT OSZKÁR ÉS TSA vízvezeték- és csatornázási vállalat, mely egyike a legrégibb pesti cégeknek és a legmegbízhatóbb kivitelben dolgozik, készítette legnagyobb megelégedésemre a Sárospataki Tanítóképzőintézet, a munkácsi gimnázium internátusa, a Mészöily-utcai bérház és az Elemér-utcai iskola vízvezeték és csatornázási munkáit. Emellett központifiltés és bádogos munkákkal is foglalkozik. Ezen munkái közül említésre méltók a Kémiai Intézet, a Szőlészeti és Borászati Intézet, a gróf Andrássy, gróf Károlyi, gróf Somssich, báró Inkey, Kohner Adolf-féle kastélyok gőzfűtési berendezéseit A cég rendezte be a tihanyi gyógyfürdő vízmüveit is. JABLONSZKY JÁNOS ÉS FIAI műipari lakatos- és vasszerkezet-gyár, melyet 1869-ben néhai Jablonszky János alapított s melyet 1909-ben fiai, Géza és Gyula vettek át, készítette számomra az Országzászló óriási rúdjának, szószékének berendezését és a Jókai-síremlék nagyarányú kettős bronzkapuját, amely munkával valóságos mcstermüvet teremtett. Az üzem egyéb kitűnő teljesítményei közül is kitűnnek a Budapesti Központi Járásbíróság, a pestvidéki törvényszék és fogház, a Magyar Lovaregylct székháza, az Andrássy Géza gróf palotája és Pappenheim Szigfrid gróf iszkaszentgyörgyi palotájának lakatosmunkái. KRÖSZL ISTVÁN kárpitos- s díszítőmester készítette terveim után néhány nap alatt minden képzeletet meghaladó erőfeszítéssel IV. Károly király koronázása alkalmából a budai koronázótemplom hatalmasarányú oltársátrának dí- szltőmunkáit és szállította a trómnenyezet, a trónszékek, a templomtribünök és a hatalmas boltozatsátor díszítéseit, amelyekhez 2500 méter bíborbársonyt, 5000 méter atlaszselymet és száz és száz ezüst keresztet dolgozott fel. A cég, melynek pompás a legkényesebb igényeket is kielégítő dí- szítömunkái a legelőkelőbb szalónokat, klubhelyiségeket és a mágnáspaloták halijait díszítik, feltűnést keltett annakidején a királyi palota vakítóan szép teremsorai számára szállított függönyeivel, tapétáival és bútorhuzataival.