Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)
1931-11-06 / 1063. szám
Buda érdekelt a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet ás sport terén szolgáld újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIR AÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budán, I., Bors-u. 24 Telefon: Aut. 502—96. Hivatalos órák: délután 4-6-lg 1931 NOV. HO 6. HIRDETÉSEK: Egy hasáb széles, egy m/m. magas sor, egyszeri közlésénél 30 F. Szövegsor ára 2P. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő AltMd6MraiWliMk naif Kedvezmény XXvm évf. 1063.sz. ÉLÖFIZE TÉS: Egy évre . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 fillér. Egyesületek, amelyeknek hivitfalos lapja — tagjai f é 1 á r o n kapják Zászlóbontás Zászlót bontottak az „érdektelenek“ is, de Pesten, a Belvárosban. Budát Petracsek Lajos dr. országgyűlési képviselő képviselte, a BBTE rokonszenves társelnöke, aki gazdasági megfigyelései révén leszűrt fejtegetéseivel kelt ezidőszerint érdeklődést maga iránt. A zászlóbontás estjén nem szólalt föl,.— csak éppen ott volt. ö bizonyára Budán bont lobogót. Érdekes volt ezen a zászlóbontáson az a körülmény, hogy az „új cég“ alatt éppen ott és azt támadták, amit a „régi firma“ alatt annak idején megszavaztak a Városházán. öt év előtt az Egységes Párt városi szervezetének minden a kezében volt. Öt év előtt megvizsgálták a városi üzemeket és olyan jelentés feküdt a párt előtt, amelynek alapján meg lehetett volna könnyű szerrel oldani az üzemkérdést a legméltányosabbban, kielégítve a polgárság — elsősorban az iparosság — igényeit és megmenteni mindazt a város számára, amire szüksége lett volna. Annak idején, amikor az Egységes Községi Polgári Párt megalakult, nem volt nehéz az új pártot megteremteni dr. Ripka Ferenc nagy tekintélye, Andréka Károly népszerűsége, Becsey Antal csillámos tudása és dr. Kozma Jenő nagy jártasságával a városházi ügyekben, ötletes ügyességével a párttaktika terén. Hozzájárult ehhez a kormány határozott támogatása és Bethlen István gróf akkori nagy preztizsének teljes latbavetése. Az elmúlt hat esztendő alatt a párt rendkívül megnövekedett, politikai téren sok sikert aratott és szólás-mondássá vált, hogy a Városházával két noliHknc rendelkezik, szazak, közül az- Sgxlk dr. Jenő volt. Az évek múltak, de- pozitiv eredményt a párt nem tudott felmutatni. Csak ígéretek, ma már szinte beválthatatlan Ígéretek j maradtak a csatatéren. Ezt azt egységespárti tortát a mai viszonyok kövekeztében, a különböző pártvezérek fölszeletelték és abból egész torta már nem igen lesz. Csak egy szeletet kell kiemelni és a torta egész alakja, konstrukciója megzavarodik. Nem kell semmi más, csak valami új választási rendszer és az egész magylar közélet egészen új alapokon, egészen más célkitüzéssekkel és talán egészen más vezérekkel indul neki az oly terhesnek jósolt 1932. esztendőnek. * A leépítésnek és takarékosságnak mondott, a különféle idegen, és itthoni bizottságok által tervezett és véghezvitt általános, országos, mindent aláásó rombolás közben építeni is kell, ha ez a nemzet élni akar. önként adódik az ilyen új párt számára az ALKOTÓ PÁRT cím és név, amelyben részt vesznek azok a konstruktiv elemek, amelyek eddig távol tartották magukat a politikától, talán éppen: azért, mert nem i látták elég tisztának. A feladatok egész sora áll és vár • megoldásra, amelyek a mai nehéz viszonyok mellett is — bírható költséggel — olcsóbbá tennék az életet. Fokoznák az állam és város bevételeit, ami lehetővé tenné az adóterhek csökkentését. És teremtenének munkaalkalmakat. Elkerülhetetlen szükséges, a legsürgősebben és okvetlenül felszínre kell hozni a föld mélyén pihenő mindama kincseket, amelyek erősítenék e nemzet életét. Nincs semmi nehézsége hogy a föld belsejében lévő tnthevitett viz révén ingyen gőzerőt és ezzel ingyen energiatermelő eszközt szerezzünk az ipar számára, amivel azt versenyképessé tudjuk tenni. Ez a hőenergia olcsóvá tenné a fűtést, a világítást, a közlekedést is, kedvező arányban szállítva le a polgárságra nehezedő megélhetés terhét. Pávai Vájná Nem a felvetett eszmék csalhatatlan- ságába vetett feltétlen bizakodás, csak a jószándék vezérelt tanulmányom megírásánál. Amikor a kapialista világrend'válsága és az államháztartás rendbehozatalának problémája foglalkoztatja a magyar közvéleményt, úgy éreztem, hogy a magyar államháztartás megsegítésének elgondolásait nekem is kötelességem a magyar gondolkozók elé tárnom. Tanulmányom, amely az előző tanulmányoktól abban különbözik, hogy konI Ferenc mélyfúrásai pozitív adatokkal támasztották ezt alá. Szakudósok által megállapíttatott, liogy az áldott magyar földben mindazt megtaláljuk, aminek révén ma a külföld újabb és újabb terheket ró ránk: — a sótól kezdve minden elemen, minden ásványon át egészen a szénig. Az igy — az egyik oldalon — felszabadult gazdasági élet rendes működését szolgálná pénz gyanánt az az érték, amely ma holt tőke, parlagon hever, holott új életerőt önthetne leromlott gazdasági ■ életünkbe, ahogy azt Fischer József és Vakar P. Arthur tervezete és tanulmánya bizonyítja. Minden állami és, városi tényező érzi mindennek szükséget, de az átöröklött formák és keretek még mindig túl erősek a mi politikai .életünkben, a mai politikusok gondolatvilágát lenyűgözve tartják és éppen ezért van szükség új emberekre, új vezérekre, akiket nem feszélyez a régi keret, a régi rend, — és éppen azért van szükség olyan új pártra, amely, a politikai élet tengelyévé a gazdasági kérdéseket teszi. Örvendetes, hogy éppen Budán alakult ki ez a gondolat, Budán vetették el komoly tényezők az új életnek hamar kicsirázó magját és Budán élő gazdasági tényezők vették kezükbe a nyugodt szervezkedési, mely minden választási trükktől, minden kortesfogástól mentesen,. az egyéni érdek kizárásával, a polgárság összefogásával igyekeznék diadalra vinni azokat az új gazdasági eszméket, amelyek egyedül menthetik meg ezt a várost, ezt az országot, ezt a nemzetet. Dubonai Pál. krét számadatokat és matematikai táblázatokat tartalmaz, három részből áll. Az első rész bizonyos jövedelmi és bevételi forrásokat sorakoztat fel. A második rész az államháztartással kapcsolatos beadványok kezeléséről, mint bevételi forrásokról emlékezik meg. A harmadik rész egy hosszúlejáratú nyereménykölcsönkötvény emissziójának lehetőségét s az abból származó államháztartási bevételi lehetőséget s a l Súlyos adatok . megfogható^s^rrvokl Az államháztartás megsegítése Irta: Vákár P. Arthur dr. kölcsönkötvény lebonyolításának mód- . ját ismerteti. A felvetett eszmék lehetnek részben hiányosak, de minden szavát, minden ' sorát a jószándék s a magyar jelen és jövendő feletti aggódás és töprengés Íratta velem. Boldogság töltené el magyar lelke- met, ha az eszmék és a tárgyilagos megvitatások kohójából magyar arany olvadna: a magyar államháztartás megsegítése céljából. * Az illusztris szerző ezután külön fejezetekben letárgyalja az elveszett önbizalmat. Nem lehet nagyobb veszedelmet elképzelni az állam életében, mint a magábanbízás erejének sorvadását, — pedig még nagyobb jelentősége nem volt az önbizalom értékének és értékelésének, mint most, amikor sziklaszilárdnak hitt bankok, állambankok s jegyintézetek inognak meg. A belső bizalom hiánya növeli a belső gazda- I sági válságot, de megduzzasztia egyúttal a világkrízist is. A pénz kormányozza a világot. A pénz ilyetén hatalmát, természetesen a nagy tömegekben együtt lévő pénz jelenti. A pénz hatalmi centruma most Párísban van és onnan akarják a világ urává tenni Pénz őfelségét. A pénz azonban nem vezérel, csak eszköz-1 az emberiség boldogulása érdekében és annak javára. Aziután rátér a fogyasztás racionalizálására. Az emberiség 75%-ának életnívója az elképzelhetetlenségig primitív s itt a túltermelő országok nem tudják elhelyezni árucikkeiket s ezért kell megszervezni a nemzetközi munkapiacot, ellenőrizni a termelést és fokozni a fogyasztást. Végül rámutat új jövedelmi torrá- | sokra és olyan államilag szubvencionált I vállalatokra, amelyeknél nagy megtakarítások eszközölhetök. Ilyenek: — a I viszontbiztosítás és a tűz- jég- állatbiz- • -tóárHkf -níldirfósííÜ-sh; -a djéttentiétt, — bizonyos közokiratok inségbélyeggel való ellátása, — propagandabélyegek,- jáékkártya- és a pezsgő insóg- zárószalaggal való ellátása, — a sómonopólium, kávémonopólium és a szeszmonopólium. A szubvencionált vállalatoknál elérhető megtakarít tásnál rámutat a Rota Rt., (Ibusz vállalat) — a Könyvkereskedő Rt, (Ibusz vállalat) — a Gyorsárúgyüjtő Rt., — a Székház Rt., — a vasúti rádió rt„ — az utcai telefonautomata, — az Ibusz, — az osztálysorsjegy, — a Rádió és a postatakarékpénztár zálogházai, — ahol nagyarányú adminisztratív megtakarítást jelentene a nagy fizetések leszállítása, :— mert összesen 73 millió takarítható meg — ami 200 milliós kölcsönnek szolgálhatna fedezetül. A közhatósági beadványoknál szintén nagy bevételek érhetők el, mindamellett a közönség sok felesleges kiadástól menekülne. Nálunk évenkini átlag 6—7 millió beadvány kerül a hatóságokhoz s ezek révén 28 millió bevételhez juthat az állam más kezelési rendszer esetén. Befejezésül fölveti egy hosszúlejáratú nyeremény-kölcsön kibocsátásának tervét, ahol minden kötvény nyer 1 millió pengőtől le 15 pengőig, — a kötvények révén 25 millió pengővel bővül bankjegyállományunk (infláció nélkül) és az állam 250.000 pengőhöz jut. A három tétel révén befolyó pénz összege 343 millió, mely összeg szolgálná az államháztartás megsegítését. Ezzel az összeggel még a hadiköl- csönkötvényeknek a sorsát is kedvezően lehet elintézni. UáCto^ásofe a díptomácíáőan A szerb mozgósításról szóló értesítést a Budai Napló augusztus elején közölte és rá nyolc napra a budapesti jugoszláv követ kénytelen volt budapesti állomáshelyét elhagyni. Most hasonló eset előtt állunk. A velünk barátságos viszonyban lévő ankarai kormánynál megütközést keltett, hogy, ha állítólag Bellid)' bej követ tudta nélkül is, a török konzulátuson Abdul Latif effendi agitációja folytán úgy a magyar kormánynál, mint a fővárosnál a magyar mohamedánok ügyében illetéktelen beavatkozások történtek. A kormány és főváros is — sajnos — komolyan vette ezt az egyéni akciót, amivel mérhetetlen károkat okoztak az autonóm és független magyar izlám fclekgzeteknck. • Keniál gázi-pasának, akit mi magyarok különös . szeretettel emlegetünk, tapintata noiú a'BairplrvtzI luíűfokon pendCI és St félre vezetni nem lehet. Az általunk több ízben szóvátett és a török-magyar barátságot turkáló egyéni akciók híre Ankarába is eljutott és a mai nappal a török kormány rendeletére elhelyezték Budapestről az itteni török követségen és konzulátusoknál alkalmazott magyarul tudó török tisztviselőket, sőt a török követ is állomást cserél a jövő év elején. Hasszán R. Gvozdovlch pasa Kein ál pasa köztársaság'1 elnök a török parlamentet megnyitó beszédében Magyar- országról is megemlékezett és kiemelte azt a szerencsés benyomást, amelyet a miniszterelnök és a külügyminiszter Magyar- országon tett látogatása keltett. A magyar testvérnéppel való barátság örvendetes esemény és azt kívánja, hogy ez állandóan ismétlődjék. 1pa.roskr0n.Lka dr. Pénzes Mihály ügyvéd, a II. kerületi Iparoskör ügyésze tanulmánya nyomán: Negyedszázad múlt el azóta, hogy a II. kerület iparosai beültek a „Noé Bárkájába", az Iskola-utcai kis vendéglőbe, ahol a kerületi iparosság összefogásának gondolata megszületett. Kényszerítő szükségszerűség és céltudatos munka hívta életre a •,Budapest II. kerületi Iparoskört“. Az 1884. ^vi XVII. t.c. (ipartörvény) végkép kivette az önkormányzati hatalmat az azelőtt céhrendszerben élő iparosság kezéből. Ehhez járult a gőzgépek alkalmazása övetkeztében beállott kézműipari pangás. 1906-ban ezek a hatások már egész erejükben kifejlődtek és parancsoló szükséggé 'ált az önálló kisiparosság tömörülése. 1906. évi mái. 10-én a II. kerület iparosságának szervezői és az egyesülés eszmédének mozgatói már ideiglenes tisztikart is választottak, elnöknek Varga 1st- v*iii entesmestert, pénztárosnak Tóth And- !as hentesmestert. Németh József már ck- °r a megalakulás hasznát, szíikségessé- “ ■’ különösen az iparosok közérdekének ezáltal elérhető kölcsönös előmozdítását rejtegette szóban és írásban. Elodázhatat- anul szükségesnek véleményezték az egybegyűltek1 a kör megalakulását. Meg- indult a gyors ütemü Szervező munka ps 1906. jun_ 2o.£n megtörtént az alakuló közgyűlés, amikor is dfszelnök dr. Neu- schloss Kniissli Kornél, elnök Varga István, ügyvezető elnök Németh József, társelnök és pénztáros Tóth András és Frosch József, jegyzők Vali Gábor, Horváth Ferenc, könyvtárnok Simon Ferenc lettek és megválasztották a 30 rendes és 10 póttagból álló választmányt, végül pedig elfogadták a Zafourek Ferenc, Haas Ignác és Gadáesy Antal által készített alapszabályokat. A megalakuláskor 243 tagja volt a körnek. A megválasztott vezetőség első legfontosabb munkája volt az állandó körhelyiség megszerzése, bebútorozása és felszerelése, melynek költségeihez, mint első alapltótag, hozzájárult Tóth András. Már jitii 2-án Fő-u. 38. szám alatt helyiséget béreltek és a berendezés beszerzésére ötös bizottságot küldtek ki. 1906. aug. 10-én szabályszerűen megalakult és saját helyiségében, salát bútoraival felszerelt egyesületként jelentkezett a kör, ahol élénk társadalmi élet kezdődött. A kör első ügyésze dr. Krukk Elemér. A kör ünnepélyes megnyitása 1906. szept. 30-án volt, melyre hivatalos volt a II. ke- j riileti Polgári Kör, a II. kerületi Társaskör, Budai Katolikus Kör, II. kér. Függetlenségi párt, dr. Németit Imre, mint a kerület képviselője és számos előkelőség. Az első szervezés és megalakulás nehéz munkája után rendszeres, komoly és az iparosság minden irányú érdekére kiterjedő tevékenység vette kezdetét. A kerületi ipari, gazdasági, kulturális és politikai életben élénk részt vett a. kör. Iparosokon kívül alapító és pártoló tagjai között találjuk az akkori összes számottevő kerületi egyéniségeket, mint pl. gr. Batthány Lajos, Kossuth Ferenc, Kállay Frigyes, dr. Sztéhtó Kornél, dr. Lendl Adott és mások. A körből indult ki az az eszme, hogy a kerületi iparosokat kell kerületi közmunkával támogatni és hogy közmunkáknál kizárólag belföldi iparosokat foglalkoztassanak a közhatóságok. Németh József indítványára foglalkozott a kör a kerületi lakásínség és a lakbéruzsora kérdésével, iparos rokkantház felállításának gondolatával' — 1906-ban sürgette a kör a Batthyányién híd megépítését, az iparosok parlamenti képviselethez juttatását, az ipartörvény revízióját" és az iparos rok- kant-nyugdíj kérdés megoldását. 1908 évben 2500 korona körül mozgó készpénzvagyona volt a körnek és ezt a vagyoni állapotot megtartotta a háború kitöréséig. Dr. Lendl Adolf indítványára foglalkoztak kölcsönös biztosítótársaság alapításával özvegyeknek segéllyel való ellátása céljából. Sérelmezték, hogy a városi tanács szükséglakás építésekből a II. kerületet teljesen kihagyta. A tanoncképzés, az iskolai kötelezettség teljesítése állandóan foglalkoztatták a kört. Foglalkozott a hidvám eltörlésének kérdésével, résztvett a'z „Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés" léitrelfozlásábaju. Fölvetette az Iparosok aggkort ellátása eszméiét és ebben a kérdésben V.iradg Béla, a Budai Napló szerkesztője önfeláldozó munkássága révén nemcsak egyesületi mnkásságot fejtett ki, hanem országos nyilvános sajtópropagandát végzett. Ebben a tárgyban az előkészületek befejeztével Vali Gábor, Németh József és Viradg Béla értekezték Thik Endrével, maid nagygyűlésen foglalkoztak vele, végül is Edvi Illés László nyugdíj memorandum- tervezetét fogadták el. Nem hagyta figyelmen kivid a kör vezetősége a sajtóban rejlő nagyszerű segítőeszközt. Céljai érdekében állandó rovatot állított be a Budai Naplóba és évi tiszteletdijat szavazott meg a lap szerkesztőségének. Ebben az időben el sem képzelhető a kör megmozdulása Viradg Béla nélkül, aki nagyhatású munkásságot fejtett ki lapjában az iparosok érdekében és rendkívül szolgálta az iparosságnak a közügyekre való befolyását. Foglalkozott a kör a vízivárosi Duna- part villamos forgalmával, rendszeres és sűrűbb járatot sürgetve, majd Budapest székesfőváros tanácsához fordult vízivárosi autóbuszjárat indítása érdekében. Az első szervezés és megalakulás után a kulturmunka is erős ütemben indult meg. Gondoskodott a kör vezetősége a társadalmi élet kifejlesztéséről is. Demjén Gusztáv dalárda felállítását indítványozta. Külön említésreméltó dr. Lendl Adolf áldásos tevékenysége, aki már 1908-ban értékes felolvasást tartott a körben és azóta is állandó jő szelleme a kör kulturális életének. A Budai Közművelődési Kör és a Szabad Lyceum támogatásával a tudományt és művészetet felölelő és gazdasági és ipari vonatkozású előadásokat és felolvasásokat tartottak. A kör könyvtára áldozatkész, önzetlen munka eredménye, mely munka már a kör megalakulásával elindult. Németh József könyvtáros jelentéséből tudjuk, hogy 1909. szeptemberében 313 darab könyv, novemberében 338, 1910 decemberében pedig 382 darab könyv van a könyvtárban. Dalárdája nagyban hozzásegítette a kört a könyvtár kifejlesztéséhez. Éveken át valósággal összeénekelte a szükséges pénzt. Tóth András éveken át tartó áldozatkészségével, Németh József, Vali Gäbe r ügyszeretetükkel. Schnöderer Ferenc pedig hozzáértő könyvtárosi működésével szereztek elismerésre és hálára méltó érdemeket. A könyvtárosi ügykört már évek óta Tóth Elemér fokozottabb odaadással szolgálja a tagok közmegelégedésére. A Budapest II. kerületi Iparoskor már megalakulásával jelentős tényezője lett a politikai életnek. Bárha a kör hivatalos állást nem foglalt, a vilgháború máni időkig mégis egyedüli hely volt a kerületi iparosság részére, hol úgy a városi, mint országos politikára >o- natkoző józan álláspontja kialakulhatott. A világháború kitörésével új fejezet kezdődött a kör történelmében. A kör tagjai nagyrészben hadbavonultak. A társadalmi és kulturális tevékenységet a hadbavonult tagok családtagjai felsegélyezése, szükségletekkel való ellátása váltotta fel. A politikai élet teljesen szünetelt. A háború ráütötte bélyegét a kör egész életére. A hadbavonult tisztséget viselt tagok helyét nem töltötték be, közgyűlést nem tartottak, választmányi ülés is csak ritkán volt. A megüresedett tisztségekbe, bár ideiglenes jelleggel, visszakerültek a jól kipróbált, megérdemelt nyugalomba vonult idősebb tagok. Tóth András, az első pénztáros, ismét pénztári teendőket látott el. Viradg Béla 1918. febr. 21- én kelt titkári jelentéséből kitűnik, hogy a háború első éveiben anyagilag legyöngült kör erőre kapott. A háború befejezésével és a körtagok visszaáramlásával kezdetét vette a kör történetének harmadik fejezete. Uj eszmék, > gondolatok, problémák foglalkoztatták a
