Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-01-24 / 1027. szám

Budai Napló Budapest, 1931 január 24. GELLERT GYÓGYFÜRDŐ Vtz^yögyintézek és napffirdő —■— Külön ftfrfi Is ndi osztály J\ legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet Kozma Jenőt és Wolff Károlyt és most már bízik abban, hogy komolyan meg is csinálják. A Budai Naplót vévé kézbe, idézeteket olvasott fel Kozma Jenő szózatából, melyet a für dőüggyel kapcsolatosan intézett Buda polgárságához és külön kiemelte Payr Búgó nyilatkozatát. Külön köszöne­tét mondott Ripka Ferenc dr. főpol­gármesternek, aki több alkalommal exponálta magát a gyógyforrások ki­használása ügyében, mely még a ma­gyar állfl.m számára is megoldás a mai nehéz gazdasági helyzetben. Egy­úttal Berczell Jenő alpolgármesterről és Édes Endre tanácsnokról emléke­zett meg elismerő meleg szavakkal. Ügy az IBUSz-nak is jutott a köszö­netből, amit a megnyitó beszéd után jTasnády Szüts András, az IBUSz^ el­nöke köszönt meg, elismeréssel szólva ■J5, nagy fejlődésen átment szállodák­ról és felhívta a kormányt, hogy nyissa meg segítő forrásait, hogy az idegenforgalom terén tényezővé vál­hasson Budapest. Elnök indítványára ezután egyhan­gúlag az egyesület tiszteletbeli elnö­kei közé választották Kozma Jenőt és Wolff Károlyt. Majd Szviezsélyi Zol­tán ügyv. alelnök jelentette be Sipőcz Jenő dr., Kozma Jenő és Wolff Ká­roly kimentését és felolvasta Ripka Ferenc dr. főpolgármester táviratától amelyben kimentette magát. A köz­gyűlés megéljenezte a íőpolgármes-1 tért. Pél országos hírű geológusok. Munkás­ságuk elé igen nagy várakozással nézünk. Az Ibusz és Cook ügyet elintézték. Becsey Antal javaslatot terjeszt elő, hogy a Székesfőváros Tanácsa a fürdők fejlesztése érdekében külföldi kölcsönt vegyen igénybe. — Ripka Ferenc főpolgármester elnöklete mel­lett szakférfiakból álló tanácskozás ült össze és. megállapította Bánlaky Géza előadói javaslata alapján azokat az alapfeltételeket, amelyek a gellórt- hegyi forráscsoport kialakítására vo­natkoznak és egy tervpályázat alapjául szolgálnak. A tervpályázatot 1931. január lö-i terminussal ki is írták és a kiírással az Idegenforgalmi Országos Tanácsot bízták meg. Az idegenfor­galom doktora Dr. József Ferenc főherceg, magy. kir. herceg doktori szigorlatot tett a közgazdasági tudományokból a köz­gazdasági fakultáson és doktori érte­kezésének témája az idegenforgalom nemzetgazdasági jelentősége volt. Ezzel a ténnyel az idegenforgalom óriási jelentőséghez jutott és egyúttal őszinte örömünkre szolgál, hogy Egyesületünk elnöke lett Magyarországnak első „ide­genforgalmi doktora". A doktorrá ava­tás napján leleplezték őfenségének Hosszú Márton festőművész által meg­festett képét. Szeptember havában Gaston Qérard francia idegenforgalmi miniszter az Idegenforgalmi Országos Tanács meg­hívására Budapestre érkezett és Buda­pest fürdőiről nagyon érdekes nyilat­kozatokat tett. — Mache Henrik dr., a világhírű bécsi professzor a gellért­hegyi forráscsoport radióaktivifásé­iról tartott nagyszabású és gyógy-1 [értékeinket méltató előadást. Októberben a gellérthegyi forrás- csoport közül megnyílott a Mátyás- és Beatrix-forrás és értékes látnivaló­val szaporodtak Budapest fürdői. Októberben igen előkelő lengyel köz- gazdasági tényezőkből álló delegáció látogatott el hozzánk Budapestre: Rose és Szokolovszky államtitkárok ésa \Borszeczky varsói polgármester rész­vételével és tagja volt a delegáció­nak Kaczinszky orvos, a Lengyel Bal­neológiái Egyesület kiküldötte is, akik meglátogatták Budapest fürdőit és gyógy tényezőit és azokról elragad­tatással nyilatkoztak. Október folya­mán Flandin Etienne francia keres­kedelmi miniszternek volt alkalmunk bemutatni Budapest fürdőit. Október 13-án volt Scharnagél müncheni fő­polgármester részvételével Ripka Fe­renc főpolgármester elnöklete mellett tartott bajor-magyar idegenforgalmi^ szaktanácskozás. Novemberben meghívásunkra elő­adást tartott Rebucci professzor, az Olasz Fürdőszövetség elnöke, Olasz- í ország gyógyértékeiröl a kölcsönös­ség alapján. Az egyesület évek óta tartó propa­gandájának egyik legszebb eredménye, hogy a Fürdőváros-probléma ma már átment a köztudatba és egyre hatal­masabb nyilvánosságra támaszkod- hatik. "Ügy a Székesfőváros törvény- hatóságában, mint a parlamentben, de a magyar sajtóban is egyre na­gyobb publicitásra tesz szert ez a kérdés. A székesfővárosi pártok vezé­rei egymásután nyilatkoztak ebben a kérdésben és minden párt programm- jává tette a fürdők fejlesztésének kér­dését. Kozma Jenő, a Községi Polgári Párt elnöke azóta ismételt esetben nyilatkozott és a párt egyik sarkala­tos programmpontjává avatta a Budai Napló-ban közölt cikkében Budapest Fürdőváros ügyét. Ripka Ferenc már évek óta, és most Si/pöcz Jenő, Bér­ezel Jenő, Édes Endre, Lobmayer Jenő is ismételten foglaltak állást, de a törvényhatóságnak számos tagja is, így különösen Becsey Antal, Né­meth Béla és sokan mások foglalkoz­tak a törvényhatósági bizottság ülé­sein. Búd János kereskedelemügyi miniszter és Scitovszky Béla belügy­miniszter ismételten állást foglaltak ebben a kérdésben és az Idegenfor­galmi Országos Tanács állandó pro­gramra ja volt Budapest Fürdőváros propagandáj a. A magyar sajtó állandóan napiren­den tartotta ezt a kérdést és a fürdő­város-problémák közérdekű megvita­tásának mindenkor teret engedett. Ezért a magyar sajtónak az egyesület ehelyütt is őszinte köszönetét fejezi ki. Nem volna teljes a beszámolónk akkor, ha nem emlékeznénk meg azokról a nagyobbszabású cikkekről és közleményekről, amelyek a fürdő­város-problémát valamilyen vonatko­zásban tárgyalják. így Ringer Lajos : „Fürdőprogrammot Budának”. (Bu­dai Napló jan. 1.) Szviezsényi Zoltán : „Kire bízzuk az idegenforgalom irá- I nyitását?” Németh Béla: „Mi akadá­lyozza Budapest Fürdőváros sürgős megvalósítását?” (Budai Napló febr 23.) Búd János dr. : „Az idegenfor­galom közgazdasági jelentősége.” (Ma­gyar Lloyd márc. 24.) Szviezsényi Zoltán: „Az idegenforgalmi propa­ganda hibáiról.” (Fővárosi Hirlap augusztus 6.) Hennyei Vilmos dr. : „Elhibázott propaganda.” (Budai Napló okt. 12.) Folytathatnék a felsorolásokat a különböző névvel és névtelen cikkek­Évi jelentés A Budapest Fürdőváros Egyesület 1930. évi működéséről Homonnayl Andor dr. számolt be lelkismeretes rész­letességgel és a számvizsgáló bizottság Jelentésének végeredménye szerint az egyesület anyagi erőforrásai a nehéz gazdasági viszonyok mellett nem mu­tatnak emelkedést, sőt talán bizonyos mértékű visszaesést, ezért az egyesü­let működését nagyobbarányú állami támogatással kellene alátámasztani. Ha szerény keretek között is, de mégis jelentős eredményekre mutathat rá wl elmúlt esztendőben. Budapest Fürdőváros Egyesület résztvett minden olyan közérdekű szakértekezleten és tanácskozáson, ahol idegenforgalmi, fürdőváros- és városfejlesztési problémák kerültek megvitatás elé. Az elmúlt év folyamán képviseltette magát 3 külföldi szak­értekezleten és 38 hazai konferencián, nemkülönben résztvett delegátusok útján az Idegenforgalmi Országos Tanácsnak végrehajtóbizottságában. Tartott az elmúlt év folyamán két igazgatótanácsi, 8 választmányi és két felolvasóülést. Választmányi ülésein igen hasznos közéleti indítványok merültek fel, és minden ülését nagy érdeklődés kísérte. Propagandatevé­kenysége nem merült ki tisztán elő­adások és gyűlések rendezésében, hanem kiegészítette prospektusanya­gát, elkészítette Budapest Fürdőváros filmjét, nemkülönben beszerzett egy filmvetítő készüléket, hogy előadásait filmekkel is tudja kísérni. Filmje kül- I földön is bemutatásra került és külö­nösen a poseni kiállításon ért el vele jelentős sikereket. Igen sok külföldi j érdeklődő látogatót kalauzolt szak- ' szerűen, akik számos újságcikkekben ' adtak kifejezést elismerésüknek és hálájuknak. A fürdöpropaganda ki­szélesítésére az elmúlt év folyamán Lengyelországot vette szorosabban működési körzetébe és Bánlaky Géza,1 továbbá Szviezsényi Zoltán megláto­gatták Lengyelország városait, hogy tanulmányozzák a lengyelországi ide­genforgalmi propaganda lehetőségeit. Varsóban az illetékes szakkörökkel megállapodásokat létesítettek, ame­lyeknek eredményei a lengyel statisz­tikában máris igen jelentősen mutat­koztak. Lengyelországnak nincsenek termális vizei és így Németország és Csehország fürdői helyett a rókon- szenv és tradicionális barátság révén is számíthatunk nagyobb arányú láto­gatásra. Divéky Adorján, a varsói egyetem professzora több előadásban ismertette Budapest fürdőit vetített képekben. Résztvett az egyesület a poseni Nemzetközi Közlekedési és Túrisztikai Kiállításon, ahol Budapest fürdői első ízben szerepeltek kollektív összeállí­tásban. A kiállított anyagot a lembergi Nemzetközi Vásár is atkérte, ahol ugyancsak nagy sikere volt. De történt e téren itthon is több jelentős esemény. Bérezel Jenő al­polgármester elnöklete mellett szak­bizottság tanácskozott és megállapo­dott abban, hogy a Székesfőváros főbb pontján mélyfúrásokat fog eszkö­zölni, hogy feltárja Budapestnek föld­alatti kincseit. A bizottság tagjai: Becsey Antal, Pávay Vájná Ferenc, Weszélszky Gyula, Vendl Aladár, Vi­tális István, Pálffy Mór és Rozlozsnyik kel és számos más közleménnyel, melyek azonban meghaladják jelen beszámoló kereteit. Előadásokat tar­tottak : Horváth J. Ödön, az Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke a newyorki rádióban, Tamásy Béla dr. a Svábhegyi Egyesületben : „Mit vár a külföldi látogató Budapest Fürdő­várostól?” címen, Weszelszky Gyula dr. és Mache Henrik dr. wieni műegye­temi professzor. Meg kell emlékeznünk Glück Frigyes kiváló választmányi tagunk nagy­szerű tervezetéről, mellyel a pesti dunapart szabályozására tesz javas­latot ízléses füzetben. Ugyancsak idetartozik Vágó László jeles műépí­tész tervezete a pesti Vigadó előtti tér kialakításának terve. Azt hisszük, hogy a Fürdőváros gondolatátütő ereje évről-óvre egyre nagyobb, ami az egyesület ered­ményes munkájának legbeszédesebb dokumentuma. Mult-jelen-jövő! A zárszámadások és költségvetési előterjesztések után SZVIEZSÉNYI ZOLTÁN, az egyesület ügyvezető igazgatója tartotta meg előadását „Budapest Fürdőváros múltja, jelene és jövője” címén. Az előadó mégállapítja, hogy a Budapest Fürdőváros kultúrája olyan régi, mint a város maga és kétezer éves múltra tekinthet vissza, amivel Európa egyetlen fürdömetropólisa sem dicsekedhetik. A kiegyezés utáni időkben ipari centrumnak indult, holott Budapest­nek sem fája, sem szene, sem vasa nincs és amellett egy nagy város drá­gább termelési költségeivel is szá­molni kellett. Ehelyett inkább kul- t úrcent rummá, kereskedelmi góc­ponttá és fürdővárossá kellett volna kialakítani Budapestet. Ez utóbbi törekvés egészen újkeletű, mert az illetékesek iájöttek arra, hogy kár ezt a gyönyörű fővárost füstös gyár­telepekkel elcsúfítani és levegőjét Imegfertőzni és az újabb irányzat, Imely a gyártelepek fokozatos áttelepíté­sével délre új egészséges fejlődési irányt szab a városnak, lehetővé fogja tenni a fürdőváros kialakítását. Magánosok áldozata Az idegenforgalomnak végső célja, hogy minél hosszabb időre kösse le az.idegent_ss ocuiek egyedüli módja, hogy rendszeres f ürdokult úrát te­remtve és jól átgondolt fürdőpropa­gandával a betegek és üdülők ezreit |tudjuk évenként ide vonzani. Az ide­genforgalmi ipar (Fremdenindustrie), melyhez a szórósán vett fürdőkön kívül az ásványvízüzemek, szana­tóriumok, szállodák tartoznak, óriási erőfeszítéseket végeztek az elmúlt év­tizedben és háromszáz millió pengőt meghaladó beruházásokat eszközöltek. Ma a Gellért-fürdő Európa legtökéle­tesebb és legmonumentálisabb gyógy- palotája. A Szent Lukács-fürdő az elmúlt 10 év alatt úgyszólván teljesen átalakult. Nagy átalakulások mentek végbe a Szent Margitszigeten és itt létesült Európa egyik legnagyobb \termálvizű szabad strandfürdője, de [igen nagy nyereség az új fedett uszoda is. A Császárfürdő teljesen modem versenyuszodát létesített, de gyógy­szállóját is újonnan alakította át. Nagyobbszabású átalakításokon ment át a Rácfürdő és Rudasfürdő is, és újonnan foglalták a Hungária-forr ást. A Szent Gellérthegy 10 esztendővel [ezelőtt még sívár romhalmaz volt, összesen 10 lámpa világította, ma a Székesfőváros büszkesége és legszebb |fürdőparkja. A Svábhegy, Gugger- hegy, Hármashatárhegy pompás autó- utakkal és sétányokkal szolgálja az idegenforgalom érdekeit. A Székes- főváros parkjai mintaszerűek, számos szoborral, emlékművel és díszkúttal gazdagodtak. Magyar Karlsbad A Saxlehenr-íéle keserüviztelep min­taszerű berendezését a nemzetközi hidrológiai kongresszus tagjai is mél­tányolták. Különös értéket jelent, hogy ez a körülbelül háromszáz holdnyi terjedelmű forrásterület egységes zárt egészet képez és így adva vannak a fejlődés lehetőségei. Ezidén nyitották meg a Beatrix- és Mátyás-forrásokat is a Gellérthegy aljában. A gellért­hegyi forráscsoport kialakítása, a Tabán rendezése, Rudas- és Rácfür­dők egységes fürdőcsoportjának ren­dezése tervpályázat útján kerül el­döntésre. A fürdőkkel karöltve haladtak a szállodák is és az elmúlt 10 esztendő alatt olyan nívóra tettek szert, hogy ma Bécsnek szállodáit is túlszárnyal­ják. Üj panziók is létesültek és a sza­natóriumok is nagy költséggel moder­nizálták intézményeiket és jelentős átalakításokat eszközöltek, sőt épült egy hatalmas, egészen új klimatikus gyógyhely : a Svábhegyi Szanatórium, amely valóságos látványosságszámba megy. Budapest gyógyfürdői, szállodái minden kritikát kiállanak és világ- viszonylatban is elsőrendű tényezői a nemzetközi idegenforgalomnak. Két­ségtelen, hogy az idegenforgalom ál­landó fejlődést mutat, de ezt szívós munkával fokozni kell. Az előadót lelkesen megéljenezték. A választmány kilépő tagjait újból megválasztották és 10 új tagság be­töltésére felhatalmazást adott a köz­gyűlés, mire lelkes éljenzés mellett bezárta a közgyűlést az elnöklő kirá­lyi herceg. Cserkész táncest. A 4. sz. Budai Ifjúsági Kongregációk cserkészcsapata ez évben is megrendezi szokásos évi táncestélyót január hó 31-én a Buda­pesti Polgári Lövész Egyesület összes helyiségeibe. A táncestóly fővéd­nökei Kozma Jenő dr. orsz. képviselő, Argay János kormányfőtanácsos, Horchler Henrik ny. áll. táb. Tájber Tibor rt. igazgató, Trántmann Ferenc rt. igazgató és Borsitzky Imre dr. nyug. ítélőt. ta . elnöke. Széchenyi gyógyfürdő a Városligetben • székesfőváros egyik legmodernebbül felszerelt, legmonumentálisabb gyógy­fürdője. Ivókúra. Népgyógyfürdők, nyári (strand) uszoda. KITŰNŐ KÖZLEKEDÉS Várospoii&ika és ifjúság Az utolsó törvényhatósági válasz­tások alatt ú.i tényező' kapcsolódott az egyes pártok életébe: az ifjúság. Nemcsak azért, mert a szelvénygyüj- tések technikája kívánta a friss munkaerőt, hanem talán azért is, mert egyes pártok tapasztalataikon okulva megértették, hogy ennek az egyelőre politikai jogokat nem élvező tényezőnek a következő ' választáson már lesz szava és azokat a kívánsá­gokat, amelyek az ifjúságnak életére döntő befolyással vannak, nagyon is hangsúlyozták megvalósítandó ter­veik között. Ha leszállítjuk kellő értékére a győzelem esetére ígért ifjúságpolitikai alkotásokat, akkor is leszögezhetjük, hogy jogos kívánságok visszhangjai voltak. Nagyon kevés történt idáig a sokat emlegetett új magyarság érde­kében és az ifjúság nagyon meg­jegyzi majd az elmaradt tervek jelen­tőségét. A ma ifjúságáról nagyítás nélkül lehet mondani, hogy komolyabban fogja fel hivatását, mint a boldog békeidők boldog ifjúsága. Ez az új magyarság háborúban született, tele van megismeréssel, talán ferde, talán téves megismeréssel is. Szenvedés volt az élete, gyermekségét sorban- állással, forradalmak átrettegésével kezdte meg. A nemzet összeroppaná­sából tanulta, milyen lehetett egykor a diadalmas, a Kárpátok ölébénnönt foglaló magyarság. Aki ismeri a ma fiatalságát, a húsz-huszonkétévesek fiatalságát, az jól tudja, hogy egy új szomorú em­bertípus alakult ki a magyar földön. Ez az új típus a koravén ifjak re- ménytvesztett légiója, akiknek befe­jezett, kialakult véleményük, meg­győződésük van minden problémáról; akiknek egyoldalúan, sötétebb oldalá­ról nyilatkozott csak az élet. Ha az ifjúságnak eddig sport­pálya kellett, azt mondták, most erre nincs pénz. Ha az ifjúsági szerveze­tek megpróbáltak kedvezményt sze­rezni tagjaiknak a magyar vonalak­ra, nem volt fedezet. Fővárosi für­dők, uszodák még tévedésből sem ad­nak kedvezményt az ifjúságnak. Nincs sehol egy szanatórium a csodá­latos szépségű budai begyekben, ahol az ifjúság pihenést találna. Pedig egy 1929. évi kimutatás szerint az egyetemi ifjúság 50 százaléka tüdő­beteg. Nem nehéz elképzelni, milyen az arányszám az iparos ifjúságnál. Az iskoláit, tanoncéveit végzett ifjúság hiába akar elhelyezkedni. Mi most leépítünk, mondja a város és az állam. De azért fellobogózott ünnep­ségeken a szónokok mindig büszke szívvel kiáltják az ifjúság szerényen ácsorgó sorai felé: ti vagytok a ma­gyar jövő! Emberek, akik még tudtok hinni egy nagyszerű, szent virradatban, higyjétek el, soha, soha nem lesz jövője ennek az összeroppant, drága magyar földnek, ha csak ünnepsége­ken jut eszünkbe az ifjúság. Ne ábrándozzunk. Nagy, titkos erők áskálódnak a polgári rend ellen. A polgárság jövője ennek az évek óta hiába váró ifjúságnak kezében van. Ha most se jutunk tovább az ígére­teknél, ha mi meg nem szervezzük sorainkat a polgári gondolat szá­mára: lesznek mások, akik ígéretek­kel, csábítással a maguk táborába édesgetik őket. Tegnap választás volt. Hat év múlva holnap. Az ifjúságpolitikai tervek megvalósulása esetén új, fe­gyelmezett tábor áll majd a polgári gondolat mellett, amelynek kedve és tehetsége lesz, hogy a fővárosból gaz­dag fürdővárost teremtsen és ka­lászba hajtsa azokat az álmokat, ame­lyeket egy históriai múltú nemzet jo­gosan várhat történelmi hivatású jö­vőjétől. Maavar József. Török szederfa a legtöbb tabáni ház udvarának dísze. Sűrű, buja, zöld- levelű fa, mely túl nő a kis udvaro­kon és háztetőn át, kapu felett kihaj­lik az utcára. Ma kétszeresen kedves emléke a török világnak Budán. A török buszurmének, a cserző vargák ennek savanyú gyümölcsével színez­ték, cserezték a szattyánbőrt. A tö­rökök elköltöztek, és a szederfák itt maradtak, de most a pusztuló Tabán- nal együtt pusztulnak. Hacsak lehet, meg kell menteni közülük néhányat, mint ahogy megmentették azt a két „mogyorófát”, mely szintén a török megszállás hagyatéka és bizonyságot tesz amellett, hogy a magyarság haj­dan ott élt, ahol fává lesz a magyaró, nem pedig bokor vagy cserje. Érdekes épület és nevezetes múltja is van annak a háznak, melyben a II. kér. Iparoskor helyiségei vannak. Ré- gente koronás főket látott vendégül. Grassalkovich herceg építtette és itt látta vendégül Mária Terézia király­nőt, aki a budai királyi palota épí­tését tekintette meg és a Grassal- kovich-palotába szállt. Itt lakott fia, József császár is, a kalapos király, amikor Budán járt. — Törvényszék is, majd megyeháza is volt egykor ez a ház, „Solt” megye székháza, mert hátsó része börtönnek épülhetett apró zárkaszerű, alacsony szobáival és rendkívül erős falaival. A Batthány- térre néző jellegzetes egyemeletes frontja nem is árulja el, hogy udvari része háromemeletes és építészeti uni­kum a boltíves kapuja. Buda ősi neve. Öreg hiba, hogy minden őstörténeti kutatónk a szláv pecz (kemence) és a német Ofen (ke­mence) után indul, amikor Buda ősi nevét igyekszik megállapítani, holott van erre ős-magyar, illetve ős avar szó is, mely talán jobban megmagya­rázza ezt a szót és elfogadható jelen­tőséget ad neki. Mert szép, hogy Oven esetleg Ofen, szép hogy pec-ből lett Pest is, de miért kemence 1 Puszta vé­letlen, hogy ezek a szavak így talál­koznak, de nincs magyarázata, hogy miért kemence V Viszont avar nyel­ven az olyan kősziklát, mely vízből emelkedett ki, pesí-nek mondották s ezt megmagyarázza a Dunából ki­emelkedő Gellérthegy, — az Ofen szó pedig származhat az ős-kelta „isten” szóból, melyet Aufan-nak ej­tett a kelta nép. Ennek állhatott itt a főoltára, talán éppen a Gellért­hegyen. Ebben az irányban is tanul­mányozni kellene alaposan a kérdést, hogy tiszta képet kapjunk Buda ne­vének eredetéről. Nagymosással járó bosszúságok vé­gét jelenti a technika haladása. Min­den háziasszony tudja, hogy esővízzé mosva mennyivel szebb a fehérnemű és mennyivel tovább tart. De honnan vegyünk esővizet? Ezt a problémát fényesen oldja meg egy új amerikai találmány, mely a vízvezetéki vizet lelágyítja és olyan lesz, mint az esővíz. Ily készülék beszerzése a háztartások részére túldrága, sőt úgyszólván lehe­tetlen. Tudomásunk szerint a főváros egyik legnagyobb üzeme, a Duna gőzmosó és "kelmefestögyár, melynek Budán három üzlete van, ilyen készü­lékkel rendelkezik és ennek következ­tében a cég által mosott fehérnemű habfehér, anélkül, hogy az klórozva lenne. Üzletfeleit autója útján direkt is kiszolgálja a jóhírű cég, amelynek különálló üzeme van vegytisztításra és ruhafestésre. tfalapok |fértesz urak éa höip.ek |1 kniapnsmest» nél ■ M axáaira nagy Hr I., Krlaxtina-ter 1 ® ™ választékban " ® Feat, a'aklt Idegeit kíméli ha nagymosását nem otthon végzil Fehérneműjét feltétlen bizalommal küldheti a D UNA g öz mosó- és kelme festő gyárba BUDAI FIÓKOK: I., Attila-körút 19 11., Fő-utca 7 11., Retek-utca 59 ÉS A KÖZPONT: Vili., Gólya-utca 43 ugyanott ruhafestést és vegytisztitást garanciával végeznek. — Telefón- hívásra a/utóval jövünk. iTu-yin Telefón: József 350—52 IIIAHI-BALOG 1 GYULA ÉPÍTŐMESTER I., BORNEMISSZA-UTCA TtLF.lö V : Lágymányos 2-32 36.

Next

/
Thumbnails
Contents