Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-10-06 / 1059. szám

Budai Napló 1931. Oktober 6. HAUTIER ÖDÖN ícedel^lj’ösitvénytarsaság MAG Alapftásf ev 1874. cnp^rtNIYCIM: M A U Telefon: Központ: VII.. Rottenbiüer-u. 33. ■ Fióküzlet: IV., Kossuth Lajo»-u. 4. Nagy föárjegyék, mely növónyár­jegyzéket is tartalmaz, ingyen és bérmentve. a Ferencrendiek templomával szemben. SZÉCHENYI gyógyfürdő a Városligetben m székeifőváros egyik legmoder­nebbül felszerelt, legmonumonts- lisnbb gyógyfürdője, ivókúra. Nép- fürdők, nyári (strand) uszoda. kitűnő Közlekedés kimélyitése körül nem akarja kisebbíteni, legkevésbé a magyar állampolgár moszlim hittestvérci. De a magyar moszlimek fölött idegen állampolgár lelkész nem lehet. Ez a törvény! Kinevezni még kevésbbé lehet, mert ide­gen hatalomnak, ez esetben a török kor­mánynak nincsen joga magyar papot ki­nevezni, de a magyar kormánynak sincsen, mert az izlám vallásjog szerint minden moszlim lelkészt a vallásközösségi maga vá­laszt, muftit is. sót a reisz ul ulemát és a seik ül izlámot is. Annakidején a magyar király csak megerősítette a boszniai reisz ul ulema megválasztását és a kalifa tudo­másul vette. Az államhatalom mást nem te­het, minthogy a hitközség megalakulását tudomásul veszi, azt meg nem akadályoz­hatja s a lelkészt illetőleg is csak annyit tehet, hogyha nem magyar állampolgár és nincs lelkészi képesítése, akkor nemi veszi alkalmazását tudomásul. Amig a vallás sza­bad gyakorlatáról szóló 1893. évi 43., az iszlám recepciójáról szóló 1916. évi 17 s az 1921. évi 33. törvénycikkek fennállanak, Ab­dul Latif sem meg nem választható,^ sem ki nem nevezhető a magyar mohamedánok fő­papjává. Előbb a törvényeket kell megvál­toztatni. Ennyi törvénytudást azonban fel kellene úgy a napilapokról, mint Abdul Latifról és a kultuszminisztérium illetékes referensei­ről tételezni. Most még sajnos izlám szempontból a törököket is ki kell oktatni. A törők állam elkergette VI. Mchmed szultánkalifát 1922-ben utána Abdul Med- zsidet megválasztotta az angórai nemzet- gyűlés kalifának, azonban rövidesen rá 1924 májusában megfosztották méltóságától s a török alkotmányozó nemzetgyűlés ki­mondotta a kalifátus eltörlését, az állam és iszlám-vallás széjjelválasztását. Ezzel a téimyel a török állam elszakadt az isz­lámtól és a törökök a maguk külön nem­zeti szakadás hitfelekezeti életüket élik. Tehát azóta nincs joga a török kormány­nak vallási funkcionáriusokat kinevezni s ha Abdul Latifot kinevezte, az az ankarai kormány, a posti töröli követség? Abdul Latif és a török állampolgárságú, Magyar- országon tartózkodó muzulmánok belső ügye, amihez a magyar állampolgár mo- hakmedánoknak semmi köze. ,,'Makredsi" magyar állampolgár nem is lehet, az török világi méltóság, mely prokurátort, bírósági elöljárót jelent. Aztán még egy megjegyzés. A magyar! állampolgár muzulmánok között nemzeti­ségre (anyanyelvre) nézve vannak a ma­gyarokon kívül bosnyákok, horvátok, albá­nok, macedónok, tatárok, oroszok, bolgá­rok, szírek és kurdok. Foglalkozásra nézve pedig: állami, alkalmazottak, katonák, föld­KIRÁLY-FURDO Epitstta 1558-ban KARA HUSTAFA budai basa. Budán, II., Fő-utca 84, sz. 45 fokos szénsavas nátront, szénsavas meszet, szénsavas klórnátriumot és magnéziumot tartalmazó hévvlz kőszvény, csúz-, bőr- és csontbeteg­ségek, fémmérgezés, máj-,lép-, méh-, húgyhólyagbán talmak, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. Gőzfürdők: ,"íiak“a.k.5—1. nőknek hétköznap d. u. 2—7. ______ Juókúra. birtokoso k, háztulajdonosok, jómódú iparo­sok, földművesek, orvosok, kertészek, új­ságírók stb. Tehát nem koldusok és sze­gények. A számuk sem 2—3 száz, hanem ugyan­annyi ezer. A mohammedán-magyar kulturkomité irattárában a világ minden részéből gar­madaszámra vannak az üdvözletek a mufti megválasztása és a magyar moszlimek Giil-Baba szent Istvánnapi nemzeti ün­nepsége alkalmából. Ezt a Budára össz­pontosuló világ-moszlim, talán pánizlám- mozgalmat a magyar feltámadás érdeké­ben minden tényezőnek elő kell segítenie, de elgáncsolnia nem szabad. 400 millió igazhívő, kalifatisztelő, antibolsevista moszlim olyan erő, amelyet Csoiíkama- gyarország nem nélkülözhet sem politikai, diplomáciai, kulturális, gazdasági, sem pe­dig idegenforgalmi és kereskedelmi szem­pontból. Ennyit kellett megjegyeznünk a mosz­lim mozgalom érdekében.“ A fömufti igazolása A múlt héten megjelent az izlám feleke­zet és a Qül-Baba független magyar anto- nóm iszlám vallásközség elöljárósága Husszein Hilmi effendi budai mufti vezeté­sével a városházán, ahol a moszlim főpap a maga különös keleti papi ornátusában mindenfelé érdeklődést, keltett. A polgármester távollétében Gallina Fri­gyes dr. tanácsnok fogadta a moszlim kül­döttséget s utána Haviin Károly dr. ta- nátsjegyzöhöz mentek, ahol hivatalosai beiktatták a mufti okmányait, amelyekre a hatóságoknak szüksége van. Az érdekes arab, német, szerb, borvát és török nyelvű okmányokat azonnal lefordította lovag Om- laulf Szigfrid dr. nyugalmazott boszniai járási főnök, tartalékos huszárkapitány, aki a belügyminisztériumi hites (ordító osztály főkapitánysági kirendeltségének vezetője. A főváros kirendelt tisztviselője jegyző­könyvet vett fel a látottakról és megálla­pította, hogy sem a budai mufti lelkészi képesítéséhez, sem pedig magyar állam- polgárságához kétség nem fér. Egyben | csatolta a jegyzőkönyvhöz a Rendeleti J Közlöny azon számát, amelyben a mufti­nak tényleges állományú cs. és kir. kato-J nai főimámmá (őrnagy-lelkész) való leg­felsőbb kinevezése foglaltatik. Mellékelte továbbá azt a kinevezési okmányt is, ame­lyet még Ferenc Józ^et császár, király írt alá, midőn a muftit tartalékos katonai imámmá kinevezte. Igazolta a mufti azt a tényt is, hogy a szarajevói moszlim theologiai fakultáson tanár volt. Reís-ul-uléma Budán A magyarországi iszlám Pelekezetnek, még Ferenc József és a kalifa által kine­vezett legfőbb papja, sajnos még nincs it­ten és hivatásának gyakorlásában erősza­kosan megakadályoztak. Be ha már itt volna nálunk ez a törvényes reisz-ul-ule- ma, aki ma az egyetemes iszlámnak is utolsó, törvényes és egyedüli papi feje, mert automatice lett a törökök által el­űzött kalifa és seik iil izlám törvényes utóda, tehát ma r egyben seik ül izlám is, esetleg valami pompás bürokrata agyban új gondolat születne s megkérdeznék ezt az izlám fejedelmi méltóságot: igazolja lel­készt képesítését és magyar állampolgár­ságát? Hogy e főpap a kairói egyetemen theologiai professzor, Konstantinápolyban a szultán-kalifa mellett tanácsadó, katonai basa-lelkész (altábornagyi rang) volt és nálunk a császár király által kinevezett legfőbb monarchiabeli izlám főpap, való­ságos belső titkos tanácsos, a Szent István- rend és Lipót-reml nagykeresztese, no ezt a bürokrácia nem érti. A moszlim-ügy a városházán Kovácsházi’ Vilmos tanácsnok, a főváros idegenforgalmának kiváló és melegszívű vezetője, aki már a bécsi idegenforgalmi iroda és a vitrinek felállításával megmu­tatta, hogy nemcsak akarata, de tudása is van és régen átérezte, hogy Budapest a Kelet kapuja, a múlt héten fogadta a budai muftit és az izlám küldöttséget. Egy órá­nál tovább maradt a küldöttség nála s elő­adta kívánalmait. Kovácsházy tanácsnok őszinte érdeklő­déssel hallgatta az előadást, majd elmon­dotta terveit a keleti idegenforgalom, pro­paganda, moszjim zarándoklatok, a dervi­sek visszatelepítése, a collegium islamiti- cum, másszóval a Keleti moszlimvilágnak hozzánk való csatolásáról és szinte foga­dalmat tett a mosziim akció mellett. A kül­döttség megköszönte a tanácsnok meleg­szívű jóindulatát az izlám iránt és közölte, hogy a mai eszmecsere tartalmát nyomban közölni fogja a svájci és egyiptomi izlami- ta kölnitekkel. A collegium islamiticum ügyében folyó tárgyalások nagyon előrehaladott stádium­ban vannak már és minden remény meg­van arra, hogy az idei iskolaévben lesznek már muzulmán tanulói a középiskoláknak és az egyetemnek. A táncoló dértfpek -iránt az osztTák ide­genforgalmi hivatal nagyban érdeklődik és átiratot is küldtek a mohammedán-ma- gyar kulturkomité vezetőjéhez, hogy kö­zölje a mosziim bektási szerzetesrend le­telepítésének feltételeit. Tbuda etre.jte.tt kincse föoC uan Szent Imre. ereklyéje? A múlt év augusztusában megmozdult a világ és megindult. Csoda volt ez, valósá­gos csoda. A népek fejedelmei, mint egy­kor a betlehemi Kisdedhez a Három Kirá­lyok, eljöttek hódolni a magyar földre. Jött a pápa követe Rómából, Angliából a westminsteri érsekfejedelem, jött a nagy német biborosérsek, Faulhaber, jött Len­gyelország prímása. Becs hercegérseke, Szicília egyházfejedelme, Lavitrano bíboros és ezeknek fejedelmi kísérete. De mindannyiukat megelőzte Aachen ki­rályi trónjának püspöke, mert ő hozta cl azt a drága kincset, amelynek kedvéért azok a világfejedelmek megindultak Buda felé. Elhozta Szent Imre, kis szent király­unk csodálatosan megőrzött erekiyccsont- lát. Es másnap megindult a nagy menet, mi­nő soha sem volt még Budapesten, akkor sem, amikor nagyok voltunk. De Szent Imre ereklyéié csodát müveit. A megcsonkított országot a világ szeme elé állította. Sőt idehozta a világ legnagyobb egyházfejedelmeit, akik boldogan, lelkesen jártak az eltiport magyar földön a nagy ki­rályfi ereklyéjének nyomában. Egy pilla­natra újból nagy, dicső lett a meggyalázott ország. Ezt a csodát — mert az volt — Szent Im­re ereklyéje csinálta, bebizonyítva autenti­kus voltát, éppúgy, mint egykor a bűnös Konrád előtt, mikor annak bilincsei előtte lepattantak. Hol van ez a csodatevő csontdarab — kérdi árhulva az ezer sebből vérző magyar —, mely megmozdította az egész világot, talán tud rajtunk segíteni, ha buzgón imád­kozunk egykori tulajdonosához, a magyarok kis szent léhez, Szent Imréhez? Hisz ö az nekünk, ami a franciáknak Usieuxi kis szent Teréz, akinek varázsa az egész világot betölti, és aki előtt ezer és ezer gyertya ég, milliók fohásza száll az égbe,addig a mi drága magyar szentünk ereklyéjéről senki sem tudta még csak azt sem, hol van, hát hogy gyújtana fényt Előt­te, hogyan zarándokolhatna el Hozzá? De magyarok vagyunk! Nem vettük ész­re, hogy az egész világ tiszteleg, hódol ez előtt a nagy kincs előtt, melyet mi alig méltattunk kellőleg. Sőt! Drága ereklyéiét elrettentik, méltatlanul elfeledtük. Kicdyi dómból, királyi kísérettel jött a kis szent ereklyéje hozzánk, hogy ledegra dáltassék egy barakktemplom Hozzá méltó nak egyáltalán nem mondható faoltárának dísztelen környezetébe! Ott van a Szent Imre herceg-uti szükség­kápolnában jeltelenül, dísztelenül. Hát idehozta a nagy kincset Aachen püs­pöke a királyi dómból, hát ez lett a sorsa legdrágább ereklyénknek, hát így gondolta ezt a Szent Imre Emlékbizottság? * Van azonban Budának egy csodával ha­tárosán keletkezett kegyhelye, melynek áhí­tata, látogatottsága, bensősége egyszerre fölibe kerekedett minden magyar kegy­helynek és csupán csak a nagy nemzet­közi kegyhelyekhez hasonlítható. Ez a Szent (Jeliért hegy mélyébe vájt Sziklatemplom, mely ma már a Magyar Szentek Pantheon- lává lett. Alkotója Pfeiffer Gyula államtit­kár elmondta ,hogy isteni sugallatra ásott és talált arra a nagy tökéletes templomtér­re, ahol ma — mintegy modern katakombá­ban— a hívők ezrei fordulnak meg napon­ta. Ezen a csodálatosan megszentelt helyen Pfeiffer Gyula a magyar szentek részére oltárokat emelt, igy Szent Imre tiszteletére is, mely oltárok várják a szentek ereklyéit. Itt és csakis itt lehet méltó helye a nagy magyar Utó szent ereklyéiének! Itt, ahol nevelője, a nagy szent Gellért vértanúhalált szenvedett, ahol minden rög ősi hitet áraszt, ahol mindenki megfordul, magyar és idegen egyaránt, a nagy, nem­zetközi szálloda tőszomszédságában. A magyar vidéki Ifjúság legszebb búcsú- járó helyévé válik ez a megszentelt, cso­dálatosan — mintegy Isten útmutatása nyo­mán — keletkezett sziklatemplom, melyhez hasonló az egész világon. nincsen, éppen azért minden idegen előtt nagyszerű meg­lepetésként hat ma is. A szentgellérthegyi Sziklatemplom, Szent Imre ereklyéjével lesz Budának az a kül­földieket vonzó helye, mely cél érdekében ez a lap annyit írt, tett és sóvárgott. Bánfai Boldizsár. A női szépség koronája KALAP I az IPARMŰVÉSZETI SZALONBÓL I., Városmajor u. 21. sz. Ezelőtt: Váci uccában. .,A jó száraz tisztítás, öltöny, női ruhák festése, gallér, ing-tisztítás, ol­csó áraival meggyőz mindenkit a nagy aranyéremmel és díszoklevéllel ÓVATOSSÁG. kitünteteti MENCZER HENCZER-nél Fest. Tisztit. Hős. Telefon SZENT Gettért GYÓGYFÜRDŐ Vizgy ógyl ntézet, hullám- és napfürdö Külön (érti és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet Varjas énekei Tlyáry fZudi muzsikál vasárnap délután a . %ízsnij~%ouQorodi fycttcttCLJkct. hangversenyei Margiípark Dánban II., Margit-körut 1. (47) Teljesen uj vezetés! A svábhegyi szanatórium (klimatikus gyógyhotel 450 méter) őszi kedvezményes árai: A legtökéletesebb ellátás, L ~l. * D 1 A A loggiás, komfortos szobában K Ötszöri diétás étkezéssel, vlzkúrákkal, orvosi fel­ügyelettel. fűtéssel egy üti. Dél fekvésű» előkelő fürdőszobás appartsment-bsn. a heti összköltség P 210 Havi pausál (48) P 550 Week-end tói hétfő délelőttigP 26 UJ VEZETÉS Szeifert-Kávéház MARGIT-KÖRUT is ZSIGMOND-U torok a budai úri közönség találkozó helye esténként ELSŐRANGÚ-CIGÁNYZENE Kitűnő meleg konyha, Bel- és külföldi lapok. Figyelmes kiszolgálás Túl. Tlhamóry Kálmán ÉHGYOMORRA NAPONTA IGYÉK EGY POHÄR Kristály vizet fSi___/fi ' AZ ELISMERT TatQÓ MÉSZÁROS (19) ÉS HENTES I., Roham-u. 6. Telefon: S3S-28 Egyedüli ála Braunschweig készítmények HALLÓ I ITT 52 — 7 — 69 I NAGY TÉVEDÉS, MERT BIZALMAS KEDVES SZOBÁIMBAN Tisztelettel GUTTENBERGER A. hogy csak a keithelyiségera érdemli nyáron niátogatást TÉI ETKI Is pompásan I terCI» érzi magát a vendég kitűnő konyhám, pincém és a jó zene mellett a TROMBITÁS A török Buda 1587-ben Reinhold Lubenau königsbergi gyógy­szerész feljegyzéseiből. Fordította és közzéteszi: Palóczi Edgár. II. Copyright by the author Budapest, . 1931. Itinerariuma kilencedik fejezetében a, török Buda szánalmas képét hagyta ránk Lubenau. De a nagy romlásban is szemebe ötlöttek Buda hévizei és jeles fürdői és a város hajdan való nagy múltja sem kerülte el figyelmét íme leírása: „Buda városának leírása. Buda (Ofen) városa igen régi város; első neve Azelburg volt, egy Az el nevű király után, aki Tnisco-val jött az or- 5f,ag$.a.a bábeli torony felépítése után i-..’, Iu)scotól származnak a németek. Kőin közelében a Rajna partján van is egy Tuisco nevű község. Azeltől szár­maznak a magyarok, később Oven is Ovo király után. Aba Sámuelt nevezi így Lube!fan, akit Péter király anno 1044 lenyakaztatott. Egykor Curia ne­vet is viselt a város; Ptolomaeus Cur- tam-nak nevezi, Francjscus Irenicus (XVI. századbeli heidelbergi rector) ■ Scdmumnak, végül Budua, vagy Buda is, Attila magyar (!) király testvéré­ről,. aki itt építé fel, ahol ma is áll. A törökök Budun, vagy Budim-nak ne­vezik. Egyesek azt hiszik, hogy a Buda 1 név a német baden — fürdeni szóból származik, mert meleg fürdői vannak, de ez nem igen rímel. — Lubenau kora olykor naiv tudákosságának szellemé­ben it eimológiai meséket költ, ame- lyekben a Rajnaparti Dentz városától (1880 óta Köln Rajnajobbparti városré­sze) a bábeli toronyig mindenféle déli­bábos névmagyarázást összehord. Ma már csak mosolyogni lehet mindeze­ken. — „A város egy hegyen fekszik — írja azután — igen derűs termé­keny helyen, az egyik oldalon szőllő- hegyek szegélyezik, a másik oldalon a Duna fut el; szemben a másik oldalon Pest városházát látni szabad mezőn feküdni. A házak és paloták, amelyek­ből rendkívül sok volt valaha, mivel a magyar korona fővárosa és a királyi székhely volt, egy halomba dűlnek össze, többnyire megtámasztva álla­nak, mert ha a törököknek csak lovaik számára van helyük, ha máskülönben mindenütt be is esik, nem törődnek vele, mivelhogy puszta hiúságnak tart­ják a tekintélyes épületeket, mintha örökre itt akarnának maradni az em- i berek. Itt törvényük ellen van várak­ban lakni. Úgy tesznek ezért, mintha hamarosan el akarnának innen utazni és az ellenség országát elhagyni, nem nagyon törődnek vele, hogy egerek, gyíkok, menyetek, kígyók és skorpiók laknak bennük, mert ők a házakat, mint a zarándokok, csak szállásnak te­kintik,^ hogy fagy, hőség, szél és hő el­len védjék őket, mert ha császáruk parancsolja, fel keli szedelőzködniök és otthagyni otthonukat. A nagy urak szép kerteket is csináltatnak. Bennük vannak kéjfürdőik s ebben a magya­rokhoz hasonlóak nem építenek sem­mit és különösen a törökök a házakat pusztulni hagyják. Február 21-én kisétáltunk a janicsá­rokkal a várost megnézni. Először is az alsó városban a víznél egy szép ólomfedelű mecsethez értünk. Mellette magas torony állott és egy garádics körülötte. Itt a török papok három óránkint éjjel és nappal imára hívnak, mivel semmiféle harangjuk nincsd11. Belsejében sok üveglámpa fügött és két nagy sárgarézgyertyatartó állott. A padlót szép szőnyegek borították és volt benn egy magas kőből való prédi­káló szék. Ebben a mecsetben egy basa van eltemetve, akit a török császár néhány év előtt megfojtatott. A mecset mellett vízzel megtöltött márvány cisz­terna állott. Belőle adnak inni Isten akaratából. Körötte farács volt. Két vizes hordócska állott ottan. Télen és nyáron naponta jeget tesznek beléjük, j mellettük korsók és kannák vannak, hogy aki inni akar, maga merítsen ve­lük, egy ember pedig a hordók tölté­sével van megbízva. Társaságunk egy­néhány tagja kíváncsiságból ivott a je­ges vízből és halálosan megbetegedett, mert nem szokták meg, mint a törökök. Gyógyításuk sok fáradozásomba ke­rült. Bőrzsákokban is hordanak körül ebből a vízből és adnak belőle inni a szomjuhozóknak Isten akaratából. Ezt nagy urak még éltükben így rendelték el. Azután egy nagy palotához érünk, mellette több száz ló számára való ló­istállóhoz (Mátyás király híres istállói! Átalakítva még a múlt század huszas éveiben. is, állottak.) de nagyon düle- dezik. Mindjárt mellette egy erős, fa­lazott épület csupa kőpillérrel, amely idegeneknek való ánihdz volt és még ma is az, de már nagyon düledezik. Mindazonáltal szorgosan őrzik. Min­denféle nemzetiségű kereskedő volt benne, akiknek szívesen adnak biztos kíséretet a törökök. Ezután a Gellérthegy (Gerhardts Bergh) alján a melegfürdőbe jöttünk. Ez magától meleg és ahol fakad, olyan forró, hogy egy sertést lehet benne le­forrázni. Égy serek béka úszott benne akadályozatlanul, elevenen. Ha magam nem láttam volna, nem hinném el. So­kan ezért ki fognak nevetni, de közel harmincán voltunk ott és láttuk ezt. Ez a fürdő török módra merően fara­gott kövekből a leggyönyörűbben épült. Lépcsőfokai vannak, hogy min- i denki oly mélyen mehet le amint akar­ja, sőt úszhat is. Vize egészen égkék ■ mint a magyar vitriol és erősen kén- szagú. A fürdő körül körös-körül cso­dálatos kis-fürdők vannak, ahol magá­nyosan lehet fürödni. Ezek is a nagy fürdőhöz hasonlóan épültek és csak egy kék posztót akasztanak ajtajuk elé, ha valaki bent fürdik. Van' itt még több fürdő, de nem oly pazaron épül- ' tek, mint ez.“ — A mai Rudaslürdő leírása után így folytatja a königsber­gi patikus: „A törökök legtöbbet fürdőkre és templomokra költenek. A török nagy­urak hétféle dolgok építésén fáradoz­nak, jnivel a szultán haláluk után úgy­is mindenüket elveszi: mecsetjeiket. mosheájukat, vagy templomaikat, az imareteket, vagy ispotályokat, amelye­ket a görögök maratiának neveznek, a karavánszerdjokat, a közönséges fürdőszobákat, a szép kutakat, a hida­kat, mindennemű vizek fölé és a kö­zönséges országutak kikövezését szor­galmazták. Ez a hét dolog a törökök­nél igazán érdemes a megtekintésre, akárcsak Angliában: hegyek, utak, hi­dak, templomok, asszonyok és gyapjú a régi vers szerint; „Mons et pons et ions, ecclesia, ioe~ mina, tana“. Rendkívül jellemző, hogy Petz Ber­talan császári orátor, aki a követség diplomáciai személyzetébe egyetlen magyar urat sem osztatott be, pedig a magyar föld sorsáról folytak tárgya­lásai a fényes portával, még Bécsben az egész követséget magyar ruhába öltöztette. Tudta, hogy a magyarnak különb becsülete van a török előtt a németnél, de a mindenkori német fel­fogás szerint nem bízott a magyarok­ban és szolgálataikat csak ott vette igénybe, ahol nem nélkülözhette azo­kat. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents