Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-07-12 / 1047. szám

1931 július 12 fiúdat Napló kí mint vet úgy arat, MAUTHNER magnál jobb*? *»hol som kaphat! MŰIMÉI ÖDÖN 3SÄS e«. ,U°AP*ST­MAUTHNER MAG Központ: VH., Rottenbiller-u. 33. - Fióküzlet: IV., Kossuth Lajos-u. 4. Nagy föárjegyzék, mely növényár­jegyzéket is tartalmaz, ingyen és bérmentve. a Ferencrendieh templomával szemben. szent, GELLERT gyógyfürdő V f z g y ö g y ' n * *.z hullám- és napfurdó Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet séget és kedvezményeket élvezik, mint amelyeket a törvény az üdülőhelyek számára biztosít. A budai hegyvidéken üdülőhely elnevezés megilleti a Svábhegyet, Hüvösvolgyet es Zug- ligetet. A rómaiiürdö és környéke, amely­nek fejlődési lehetőségei nagyok, vé­dett területhez tartozik. GYÓGYHELYI BIZOTTSÁG. A gyógyhelyi bizottság a gyógyhely önkormányzati szerve és melléje Buda­pest területén véleményező és tanács­adó szervként _| gyó gyhelyi választmány. alakítható. . . Budapest területén legfeljebb 20 tag­ból álló gyógyhelyi bizottság alakí­tandó, melybe a népjóléti, kereskede­lemügyi, pénzügyminiszter, továbbá az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizott­ság, a Székesfőváros Tanácsa és az ér­dekeltségek választanak tagokat. A Budapest Fürdőváros Egyesület elnöke ■ iszténél fogva tagja a bizottságnak. A gyógyhelyi bizottság elnökét és alelnö- keit a Kormányzó nevezi ki hat évi időtartamra. A gyógyhelyi bizottság feladata _ a fürdők érdekeit célzó és előmozdító javaslatok előkészítése. A fürdők for­galmáról és a fejlődés arányairól sta- j tisztikát vezet. Beszedi és kezeli ű gyógyhelyi illetékeket és dönt ezeknek iiováfordításáról. Bevételeiről és ki­adásairól rendes költségvetést _ készít és ezt jóváhagyás végett a népjóléti miniszterhez terjeszti fel a székesfő­város polgármestere útján. A gyógy­helyi bizottság ügyrendjét a népjóléti miniszter hagyja jóvá. A GYÓGYHELYI BIZOTTSÁG JÖVEDELMEI. A gyógyhelyi bizottság eredményes munkásságát szolgálja, ha _ állandó bevételek fölött rendelkezik és több •évre beosztott egységes munkaprog- ramm alapján dolgozik. Budapesten ezidőszeriiit még kevés a fürdővendég és így a gyógydíjak nem jelentenének olyan összeget, amelyből nagyobb- vonalú propagandát lehetne kifejteni, s így szükséges, hogy egyéb erőforrá­sok is rendelkezésre álljanak, és a Székesfőváros, mint a legnagyobb für­dőtulajdonos, az idegenforgalmi alap költségvetésének 10%-ával járuljon a gyógyhelyi bizottság költségvetéséhez. A gyógyhelyi bizottság a fürdőöve­zetek területén lévő ingatlantulajdono­soktól esetenkmt megállapítandó kulcs szerint gyógyhelyi illetéket szed, mely ingatlanonkint az évi 20 pengőt nem haladhatja meg. A fürdőügyi intézmé­nyek a három napon túl tartózkodó vendégek után mérsékelt illetéket fizetnek gyógydij címén. A népjóléti, a belügyi és pénzügy- miniszter egyetértőén minden külföld­re utazó magyar honos útlevelére, ren­des útlevelek után 1 pengő gyógyhelyi bélyeget, a kedvezményezett útlevelekre pedig 50 filléres gyógyhelyi bélyeget ad ki. ORVOSI SZAKBIZOTTSÁG. A közegészségügyi szempontokat a székesfőváros tisztifőorvosa hivatott elsősorban érvényesíteni és a fürdők mellett működő orvosokból alakított szakbizottság, amelynek adminisztratív költsége fedezetéről az évi költ­ségvetésben a gyógyhelyi bizottság gondoskodik. GYÓGYHELYI VÁLASZTMÁNY. Budapest területén számos intéz­mény, társadalmi szerv és érdemes testület működik egyrészt az idegen­forgalom emelésén, másrészt Buda­pestnek fürdővárossá való kiépítésén. E társadalmi szerveknek további be­kapcsolódása a gyógyhelyi bizottság működésébe fölötte kívánatos és ép­pen azért egy 60 tagú gyógyhelyi vá­lasztmány alakítandó. Ez a testület véleményező szerv, amely a gyógy­helyi bizottság elé javaslatokat ter­jeszt. Legcélszerűbb, ha ez a gyógy­helyi választmány a Budapest Fürdő­város Egyesület keretein belül alakul A Fürdőváros Egyesület minden- - 'elnöke tagja a gyógyhelyi bizott- «V is. Az Egyesület - felöleli a Buchst fürdőügyével és idegen- forgalmad foglalkozó összes érde­keltségeket is testületeket és számos nicis közéleti * József Ferenc 4r. főherceg felhívta a választmány tagjait hogy a kérdéshez szóljanak hozza. fa%ruídy Szűcs And- í?s.?!^roütkar megállapította, hogv a furdojavaslat tag terek, „yjt mindcn szükséges pótlásnak. Reiihr Ede dr. az orvosokból alakult iürdőbizsttságot is szeretné bekapcsolni a munkába, amely bizottság ősszel kezdi meg működését. Grunwald Bela dr. a védett fürdő te rü- etbe kén .felvetetni a Margithiú és Lánchíd közötti rakodópartot. Wm- hardt János dr. kívánatosnak tártja, hogy a kurkomissióba bevétessék g a meteorológiai intézet kiküldötte is, amit mindenki helyeselt és Massány Ernő dr. nevét emlegették. Különös élénkséget váltott ki Ba- ranski Gyula felszólalása, aki egész Buda számára követelte, hogy védett fürdőterületté nyil­váníttassák, amit a forrásvizek feltörésével és vá­ratlan jelentkezésével is megokol. Tormay Géza államtitkár azt aján­lotta a választmány figyelmébe, hogy a Fürdőváros Egyesület sürgesse -a miniszternél a fürdőügy irányításához szükséges anyagi eszközök biztosí­tását. Ligeti Lajos szanatóriumi igazgató felszólalásával, aki autóbuszjáratot sür­getett a Hüvösvölgybe és Hárshegyre, ért véget — az elnök éltetésével a vá­lasztmányi ülés és ezzel a fürdőügy parlamentjét az elnök elnapolta őszig. * József Ferenc dr. főherceg vezetésé­vel másnap küldöttség tisztelgett ERNSZT SÁNDOR DR. népjóléti miniszternél, amely küldött­ségben résztvettek: Tormay Géza dr. államtitkár az Idegenforgalmi Orszá­gos Tanács képviseletében, Tásnády Sziits András államtitkár az IHUSz képviseletében. A székesfővárosi furdö: két Bünlaky Géza képviselte, a többi érdekeltségek képviseletében pedig Dalmady Zoltán dr. egy. tan., Saxlenner Kálmán és Porzsolt Béla krmftanacso- sok és Szviezsén.vi Zoltán dr. a Fürdő­város Egyesület ügyv. igazgatója jelen­tek meg. A Főhércg tájékoztató be­széd kíséretében nyújtotta át a minisz­ternek a memorandumot, amely az összes érdekeltségek aláírtak. Tormay Géza államtitkár az Idegenforgalmi Országos Tanács képviseleteben pár­tolta az előterjesztést. Dalmady Zoltán dr. egyetemi tanár külön figyelmébe ajánlotta a miniszternek a reumakor- ház létesítését A miniszter kijelentette, hogy Budapest gyógyértékeit ő is igen nagyra értékeli. A végrehajtási utasí­tás kiadása előtt az érdekelteknek jo­gos és méltányos kívánságait figye­lembe óhajtja venni. ZUGLIGETI PANASZOK A Zugligeti Egyesület közgyűlése A Budapest-Zugligeti Egyesület jú­nius 27-én rendezte 39. évi rendes köz­gyűlését Manninger Vilmos dr. m. kir. kormányfőtanácsos, egyetemi tanár ve­zetése alatt, amelyen megjelentek töb­bek között: — Zerkovitz Imre dr., Sig- •ay István alelnökök, Bérezel Jenő dr. m. kir. kormányfőtanácsos, Budapest székesfőváros ny. alpolgármestere, Rónay Károly dr. m. kir kormányfő­tanácsos, kir.-közjegyző, Huszár Ele­mér dr. zugligeti lelkész, Oszoly Kál­mán székesfővárosi törvényhatósági bi­zottsági tag, Eperjessy István dr. szé­kesfővárosi tanácsjegyző, Tamásy Béla dr. tiszti orvos, Fuchs Emil építész, lo­vag Fakh József, Entele Ferenc' dr. postahivatali igazgató, Hrabovszky Jó­zsef építész, Wladárczyk József dr. fő­orvos, Steingassner Imre dr. orvos, Aigner Ottó póstafelügyelő. Kalmár Ist­ván gyógyszerész és mások számosán. MANNINGER VILMOS dr. elnök megnyitó beszédében reámutatott arra, hogy 6 évvel ezelőtt, amikor az egye­sület működésének hosszabb szünetelés se után átvette az elnökséget, tisztában volt a reánehezedő nehéz feladattal és az erőviszonyokkal. Első célja volt egységes munkatervet kidolgozni, ami teljes mértékben sikerült is. Megala­kult a Bódy Tivadar dr. udvari taná­csos, Budapest székesfőváros ny. pol­gármestere vezetése alatt a „Hegyvi­déki Egyesületek Szövetsége". Azok a szép eredmények, melyeket elérnünk sikerült, e szövetségben rejlő egyesült erő és Bódy Tivadar dr. érdeme, aki mindig csak adott, nyújtott, azonban fáradságáért köszönetben nem volt ré­sze. Javasolta, hogy Bódy Tivadarnak ez önzetlen támogatásáért fejezze ki a közgyűlés köszönetét, kérve, hogy ne veszítse el munkakedvét és a jövőben is hasonló- szeretettel karolja . fel a budai hegyvidék ügyét. A közgyűlés e határozatát 3 tagú bizottság kíséreté­ben óhajtja átadni, amely bizottság tagjaiul Sigray István és Zerkovitz Im­re dr. alelnököket és Wladárczyk Jó­zsef dr. főtitkárt hozta javaslatba. A közgyűlés e javaslathoz egyhangú lel­kesedéssel hozzájárult. Majd részlete­sen ismertette az elnök az útburkolás és csatornázás terheinek mérséklésére az egyesület által megindított akciót, amely ügyben készített memorandu­mot az összes hegyvidéki egyesületek­nek megküldötte, hogy arra megjegy­zéseiket tegyék meg, amire eddig 6 válasz érkezett, a többi beérkezése mindennap várható. Végül köszönetét fejezte ki a közgyűlésnek a beléje he­lyezett bizalomért. WLADÁRCZYK JÓZSEF dr. főtitkár ismertette az egyesület elmúlt évi mű­ködéséről szóló jelentést, kiemelve^ kü­lönösen az útburkolás és csatornázás terheinek mérséklésére irányuló akciót és köszönetét mondott a sajtónak, amely ezt melegen támogatta. A ^fő­titkár igen kedvesen emlékezett meg jelentésében az egyesület tagjainak Manninger Vilmos dr. elnök mintasze­rűen gyönyörű kertjében tett tanulsá­gos kirándulásáról és az elnök kedves vendéglátásáról. Majd részletesen is­mertette mindazon eredményeket, me­lyeket az egyesületnek az elmúlt évben útépítés, csatornázás, világítás, közle­kedés stb. terén elérnie sikerült Végül hálás szavakkal mondott köszönetét azon odaadó támogatásért, amelyben Viraág Béla a Budai Napló szerkesztője az egyesületet az elmúlt évben lapjá­ban részesítette. A közgyűlés az évi jelentést elfogadta és Manninger Vilmos dr. elnök indítványára Wladárczyk József dr. főtitkárnak az évi jelentés elkészítéséért és égész éven át kifejtett lelkes munkájáért köszönetét fejezte ki. ENTELE"fERENC dr. postahivatali igazgató, pénztáros ezu­tán' ismertette' az'egyesület elmúlt évi zárószámadását, ä: vagyonszámlát és az ezévi költségelőirányzatot A közgyűlés a pénztárosi jelentést tu­domásul vette és a felmentvényt meg­adta, egyúttal a pénztárosnak fárasztó munkájáért köszönetét fejezte ki. A tisztújítás során ZERKOVITZ IMRE dr. al elnök javaslatot tett arra nézve, hogy a tiszt­újítást a közgyűlés az ősz folyamán tartandó rendkívüli közgyűlésre ha­lassza el, melyhe? a jelenvoltak egy­hangúlag hozzájárultak. HRABOVSZKY JÓZSEF indítványt terjesztett a közgyűlés elé, amelyben a strandfürdő kérdésének előkészítésére egy három tagból álló bizottság kiküldését javasolta. A köz­gyűlés Manninger Vilmos dr. javasla­tára e bizottságba Wagner György dr. m. kir. egészségügyi főtanácsos elnök­lete alatt Oszoly Kálmán székesfő­városi törvényhatósági bizottsági tagot, Eperjessy István dr. székesfővárosi ta­nácsjegyzőt a zugligeti források kiváló ismerőjét és végül Hrabovszky József építészt küldötte ki. A közgyűlést, amely az elnök lelkes éljenzésével ért véget, társasvacsora követte, ahol a tagok kedves hangulat­ban a késő éjjeli órákig maradtak együtt. TbudcLuár Budapest várostörténeti múzeuma: a Székesfővárosi Muzeum tulajdonképen négy civitásnak: a római Aquincum- nak, Óbudának, Budának és Pestnek régiségeit gyűjti egybe immár három évtizede. Ennek a várostörténeti és helykegyeleti kulturmunkának ered­ménye Kuzsinszky Bálint dr., a nagy magyar régész alkotása: az Aquin­cumi Muzeum és a városligeti Székes­fővárosi Muzeum. Míg az előbbi a ma­gyar metropolis földjének klasszikus emlékeiből alkotott nagybecsű, európai hírnevű közgyűjteményt, a tulaj don- képeni Székesfővárosi Muzeum a há­rom testvérvárosnak újabbkori emlé­keit gyűjtötte egybe a Városligetben. Hiányzott azonban mindeddig a két múzeumot szervesen összekötő mú­zeum: Buda középkori múzeuma, hogy elénk varázsolja Zsigmond és Hollós Mátyás király korát - a protorenaissance és renaissance ránk maradt nagybecsű köeinlékeibeu. Ezért megy esemény­számba annak a múzeumnak születése, amelyet most rendez be a Székes fővá­rosi Muzeum a Halász-bástya északi tornyának muzeális célokra alkalmas stilszerü helyiségeiben azokból a kö­zépkori kőetnlékekböl, amelyek a bu­davári koronázó főtemplomnak 1890* ben megkezdett restaurálásától nap­jainkig részben a templomból, részben annak környékéről, vagy Buda más ré­szeiből kerültek elő. Horváth Henrik dr., egyetemi magán­tanár, a Székesfővárosi Muzeum tudós őre, a magyarországi protorenaissance legalaposabb ismerője rendezi Buda­vár múzeumának felbecsülhetetlen érté­kű kultúrtörténeti dokumentumokat fel­ölelő emlékeit. Az ő szakavatott veze­tésével jártam be a készülő múzeumot, ahol egyelőre még lázas munka folyik. Kőfaragók és kőmívesek most helye­zik el a középkori Buda műhelyeiben készült emlékeket, hogy rövid idő múl­va közkincsévé legyenek a főváros kö­zönségének s nagybecsű propagandisz- tikus fegyverünk idegenforgalmi szem­pontból is középkori kulturélettink do­kumentálására. Az első helyiségben Budavár Árpád- korabeli emlékei nyertek elhelyezést. Valamennyi mészkőből való. Ide hoz­ták le a Svábhegyről Béla király kútjá­nak falából az odahelyezett román­kori pillérfejezetet, a mai Tabán XII. századbeli Szent Gellért ősi egyházá­nak értékes maradványát, amelynek ér­tékes emléke: a tabáni róm. kát. plé­bánia templomban elhelyezett áldást osztó Megváltó domborműve is. Való­színűleg e templomból való annak a cherubnak domborművé is, amely meg­csonkítva tekint itt reánk és a Rudas- fürdő épületébe falazva aludta évszáza­dokra menő álmait . . . Mert csodála­tos helyekről kerülnek elő Budapest ré­giségei! A mellette levő kőoroszlánt a Duna medréből kotorta ki a bagger az Erzsébet-híd építésekor egy aqua ma- nile-vel együtt. A múzeum központi ki­állítási helysége, a kápolnaszerű aacheni reminiszcenciákat ébresztő bolt­íves, körgalériás, kupolás csarnok Zsig­mond király korának: a magyar proto- renaissancenak és Hollós Mátyás dicső­ségteljes korának: a magyar renais- sance-nak nagybecsű kőemlékeit tárja elénk. Egyszerre, mintegy varázsütésre megtanulja itt a szemlélő, hogy már a XIV. század végén és XV. század ele­jén sikerült Zzigmondnak, a királynak és császárnak nemzetközi élet közép­pontjává tenrii Budavárt, amelynek ud­vari életébe érdekes színeket hozott az a nemzetközi társaság: a német, olasz, francia, burgundi és lengyel előkelő pa­pok, lovagok, tudósok, politikusok se­rege, akiknek címeres epitaphiumai most itt sorakoznak egymás mellé. Ma­guk a kőemlékek valószínűleg a Domo­kosok közeli rendházában készültek, ahol már 1350 óta jeles kőfaragó iskola létezett. Itt van Zakariásnak, Desan- dillai fiának, egy comói olasz humanis­tának sírköve 1400-ból, az olasz Nico­laus de Florentina epitaphiuma, Henrik úrnak, Erzsébet királyné udvari embe­rének síremléke, Tamás fia, Miklósnak sírtáblája és a gyűjtemény parádés da­rabja: Stiibor vajda fiának, az 1434-ben elhunyt ifjabb Stibornak, Zsigmond „fő- ételhordójának", a család utolsó férfi­sarjának, vörös piszkei márványból ké­szült impozáns méretű síremléke. A művész éltnagyságban, állig páncélban ábrázolta az udvar kedvencét, a híres lengyel Ostoja nemzettség leszárma­zottját, akinek atyja, a középkori ma­gyar történetnek egyik legromantiku- sabb hőse, a hatalmas erdélyi vajda a krakkói Szent Katalin egyház egyik ká­polnájában nyugszik. A sok latin nyelvű, nehezen olvasható minusculás feliratú síremlék között egy közép fél­német felírású egyszerű kőemléken akad meg tekintetünk: DO. LAIGT. ABEL, (da liegt Abel) mondja lapidá- ris rövidséggel a sírkő, s rajta van a művészetnek napjainkig élő három paj­zsos jelvénye. De nemcsak iőurak, fő­papok és művészek, Zsigmond Budavá­rának egyszerű polgáremberei is mé­retekben hatalmas kőemlékekben hagy­ták ránk az életre kelt polgári önérzet érdekes dokumentumait. Hatalmas mé­retű sírtábláikba befaragták kereske­delmi és ipari jelvényeiket. Itt egy mér­leg, ott három kalapács, amott egy körző beszél róluk sokatmondóan. Ne­mesi címerekként helyezték el epitá- phiumaikon a becsületes, alkotó polgári munka emblémáit, amelyek a nagy ma­gyar király alatt renddé lett városi polgárság első megnyilvánulásai kőem­lékeiken. Hollós Mátyás királyunk nagy korát, a kupolás csarnok közepében, a mú­zeum egyik legérdekesebb emléke mél­tóan reprezentálja. A nagy magyar re- naissance-fejedelem díszkertjének szö- kőkútja ez, négyoldalt vízköpő fejekkel, amelyek megcsonkítva is a magyar re­naissance művészetének kifejezői. Rajta van még ma is a kőfaragó mesterjegye, amelyet finom vésővel, szinte lehellet- szerüen helyezett el hajdanvaló alkotója. E szökőkút vizének csobogása mellett olvasta Hollós Mátyás kedvenc könyveit, hallgatta tudósai vitáit és enyelgett Itália szülöttjével, szép fiatal hitvesével, a magyar renaissance véd- angyalával: Beatrix királynéval... Ott találták a Váralja-utcában, ahol ma az aula marmorea ránk maradt oszlopát állíttatta fel a székesfőváros tanácsa. Egy csodálatos gazdagságú díszítő or- namentumokkal kifaragott, vörös már­ványból való, hatalmas címer a korvi­nák minden pompáját juttatja eszünkbe, egy vártornyot ábrázoló epitaphiumról küzdelmes nagy idők szólanak hoz­zánk. Felállításra kerültek itt egy külön fülkében a budai zsidóság tisztes kőem­lékei is, abból á régi zsidó temetőből, amely a koronázó főtemplom lábánál, a mai Halász-bástya feljárójánál terült el a középkorban és a török hódolt bu­dai zsidóság mély vallásosságát, jólé­tét és megelégedettségét hirdetik. Legkevesebb emlék itt is a török hó­doltság korából maradt ránk, amely művészeti emlékeinknek temetője lett. Két kőturbán, a hatalmas török sírker­tek egyetlen maradványa. Az egyik sa­rokban a Jagellók házának törtszárnyú sasa a hős II. Ulászló és II. Lajos tra­gédiáinak kőbe vésett szimbólumaként tekint reánk . . . Középkori fegyverek maradványai, hatalmas kőgolyóbisok, Mátyás király bombardainak lövegjei, fantasztikus gótikus állatok töredékei, vasbilincsek és egyebek egészítik ki a közel 200 kö- emléket felölelő múzeumot. Elmúlt fényről, örökéltü dicsőségről mondanak regét az emlékek. Budavár hajdanvaló fényéről, megpróbáltatásai­ról és szomorú romlásáról . . . Egy halomba gyűjtve porladoznak itt azok csontvázai, akik a díszes emlékekről büszkén beszélnek hozzánk, Budavár egyik legelőkelőbb egyházának, a Do­mokosoknak kriptájából kerültek ide. Nincs már közöttük egyetlen ép koponya csak kar-, lábszárcsontok, állkapcsok egymás hegyén-hátán. Az új múzeum egyik fülkéjében, középkori ' Carner módjára fogják őket elrendezni . . . Sic transit gloria mundi . . . Palóczi Edgár. BELLEVUE SZÁLLODA ÉTTERMEIBEN ES TERASZÁN ESTE A N C Elsőrangú koncert- és tánczene Európa elókeló restaurantjai között foglal helyet. Füst- és por­mentes levegő. Este kétféle menü 3 és 5 pengős. Déli menü 2.50 Asztalrendelés: A. 528-84. Auguszt pavilion Gyönyörű parkja és pompásan berendezett helyiségei Buda előkelő közönségének kedvenc--------uzsonnázó helye.—-' Hűv ösvölgy, I.. Hidegkúti-út 22 KIRÁLY-FÜRDŐ Epltatte 1 Sin-ban KARA HUSTAFA budai basa. Budán, II., Fő-utca 84. sz. 45 fokos szénsavas natront, szénsavas meszet, szénsavas klórnátriumot és magnéziumot tartalmazó hévviz köszvény, csúz-, bőr- és csontbeteg­ségek, fémmérgezés, máj-,lép-, méh-, húgyhólyagbántalmak, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. férfiaknak .... reggel 5—I. Gőzfürdők: nőknek hétköznap d. u. 2—7. I! I V Ó K U R A! I Újból megnyílt a legszolidabb és tel­jesen új vezetés alatt a budaiak régi családi találkozóhelye Margit park k Á v É H Á z a legmérsékeltebb árak. Első­rangú étel-ital. Minden este TOLL ÁRPÁD muzsikál teljes zenekarával teljes tisztelettel Dávid Pál . MODERN kávéház volt tulajdonosa ésGZEBE LÁSZLÓ UJ VEZETÉS! UJ KORSZAK! OLCSÓ ÉTKEZÉS! Esplanade ÉTTEREMBEN Esplanade szálló épülete. Lukács fürdővel szemben, la menü (leves, sült köret­tel, tészta) I 60 pengő. IGAZI JÓ BOROK! Olcsó v i 11 á s r e g g e 1 i. Esténkint szalonzene. Külön termek bankettek, esküvőkre. HUNGÁRIA rádium tartalmú lithiumos gyógy­forrás Budán, Erzsébethidnál IVÓ-KÚRA nyitva; reggel 7 órától este 6-ig. — Szénsavval telítve! — HARMA T-V I Z ÉHGYOMORRA Kr 'St naponta I gyök egy pohár VIZET! RÓMAI FÜRDŐ ÓBUDA —AKVINKUM Kitűnő konyha. — A (orrások napi hozama 160.000 hekto­liter rádioaktiv thermálviz A szentendrei HÉV vasútnak a MFTR hajóknak áa az ÚJPESTI átkelő propellernek állomása

Next

/
Thumbnails
Contents