Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)
1930-10-05 / 1009. szám
2 Budai Napió 1930 október 5. SZENT OEZiX.ÉIlT GYÓGYFÜE30Q I Vísgryóg'ymtézet és napfürdő Külön íárfi 6% níi osztály Ä legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet g seben megakasztják, ami közegészségi, gazdasági, közerkölcsi és közjóléti szempontból szomorú jövőt jelent. A Montanit-reform a válság okát a lakástermelés ama nehézségeiben találja, melyeket jelen gazdasági rendszerünk okozott, ezért nem is számít arra, hegy a kisjövedelműek lakóházát az eddigi eszközökkel valali-a is felépíteni lehetne, hanem elsősorban a mai gazdasági rend keretén belül, a társadalmi beavatkozás eszközeivel, továbbá a lakásjog és lakástermelés reformjával kívánja a lakáskérdést megoldani. A Montanit-reform lényege, hogy a kisjövedelműek legfeljebb 15 év alatt békelakbérrel tulajdonjogilag megszerezhető családi otthonhoz jussanak. Tizenöt év múltán csak a telek haszonbére fizetendő, ami lakóházankint és havonta legfeljebb 2—3 pengő legyen. Az ezekhez szükséges hosszúlejáratú telekbélieteket az állam és a város adja. Ugyancsak az állam, vagy a városok szavatolnak a bérekért. Ezt a városok annál inkább tehetik, mert akármit építenek, vagy bérbeadnak, önmagukkal szemben vállalnak szavatosságot. Széchenyi GYÓGYFÜRDŐ a Városligetben a székesfőváros egyik legmodernebbül felszerelt, legmomimentálisabb gyógyfürdője. Ivókúra. Népgyógyfürdők, nyári (strand) uszoda. KITOfjŐ KÖZLEKEDÉS A mai kor legérdekesebb perspektíváját nyitja meg a ház után vágyó közönség előtt ez az előadás. Tények bizonyítják, hogy lehetséges. Munkatársunknak alkalma volt a vizenyős Pasaréten olyan házat megtekinteni, amelynek pincéje nem betónaiapií, hanem a puszta föld, de a nedvességnek nyoma sincs. Az emeleten lévő gyermekszobában kályha nem is áll, mert a hall földszintjén elhelyezett kis kályha 4 szobát fűt. A Montanit olyan pompás szigetelőanyag, hogy nyáron hűs marad a ház napos oldala és a kétszobás lakásokban egyáltalán kályha sincs, de a legerősebb, legszigorúbb télben is kellemesen meleg. Minden új dolognak száz az ellensége. A téglagyárak föltétlenül elítélik ezt az új rendszert, de a szegény ember mégis csak keresi a lehetőségeket s ezeket megadja a Montanit-reform. G. S. Wáiasziásl Megindult a szervezkedés Mint a hömpölygő vízáradás, úgy kezdi elönteni társadalmi életünket a közeledő városi választás. Törvény szerint még ebben az esztendőben kell választani, de lehetséges, hogy maga a választás eltolódik a jövő év elejére. A választó-közönség ma a megélhetés gondjaival küzd, munkaalkalmakat keres és bizonyos fásultsággal nézi a választási előkészületeket. Nagy kérdés, hogy e fásultságában, mondhatnánk letörtségében, alkalmas-e máma az idő a nyugodt választáshoz. A magyar temperamentum minden választásnál megnyilatkozik és a mai helyzet elég alkalmat nyújt a demagógiára és talán hamis eredményt mutat, ha a fölburjánzott új pártok ennek a demagógiának a segítségével felkorbácsolják a szenvedélyeket, hogy érvényesülhessenek. A budai vezérpolitikusok közül Kozma Jenő dr. rámutatott arra, hogy a demagógiának ma könnyű a játéka. Túlságokba viszi a követeléseket, tudva azt, hogy azokra pénzbeli fedezetünk nincsen. De a másik oldalon ismét túlzásba viszi a takarékosság hangoztatását és a közterhek leszállításának kérdését, csökkentve így a város bevételét, ami lehetetlenné teszi még a méltányos követelések teljesítését is. A választó-közönség pedig hajlamos arra, hogy mohón követeljen, de amellett érzi, hogy a köz- terheknek is csak nehezen tud eleget tenni. Az ideális álláspont az volna, hogy az adókat és a közszükséglettel járó terheket leszállítja az állam és a város, ezzel szemben pedig megalkotja mindazokat a szociális, közjótékonysági és kulturális intézményeket, amelyek az életet elviselhetőbbé teszik, de erre nincs fedezet. Budán elsőnek a Községi Polgári Párt kezdte meg a komoly- szervezkedést, mégpedig e hó 29-én -— a XII. választókerület, az úgynevezett régi ,,hegyvidéki“ kerület, — 30-án a Víziváros és a Vár — október 1-én pedig Ke- lenföldön az Alsóvárosban voltak az első szervező értekezletek. A XI3. Ikeráiíef A hegyvidék A hegyvidéki választókerület értekezletén nagy számban jelentek meg a meghívottak. Ott voltak: Dr. Pongrácz Elemér, dr. Radnai Béla, dr. Schmidt István, Heydik Ödön, dr. Wirter László, Haas Vilmos, Krokes Vilmos, Bárdics Aladár, vitéz Szánthó László, Vájná Frigye^ dr. Kemény Dezső, dr. Székely Vladimir, Érdi Zsigmond, Gábriel Tibor, Jány Árpád, Csohay Géza, Ziegler Géza, Bakonyi János, ILódy Lajos, Oszoly Kálmán, Kiss Menyhért, Fejér József, Kun Gyula, Kapcza Imre, dr. Hank József, Hubert Vilmos, dr. Okolicsányi Kuthy Dezső, Szom- bathy Kálmán, Ravasz László, dr. Krivoss Árpád, Fábián József, Balázs Farkas, dr. Lehotay Károly, Fabinyi Tihamér, Szentesy József, Major István, dr. Petracsek Lajos, Ligeti Lajos, Györki Béla, dr. Bódy Tivadar, Morbitzer Dezső, Horváth Károly, Kis Ferenc, dr. Massány Ernő, Széli Árpád, Kleszky Gyula, dr. István László, Nagy Dezső. Lelkes ovációval fogadták úgy az ülést vezető KOZMA JENŐ dr. országgyűlési képviselőt, mint a később érkező Bódy Tivadar ny. polgármester, főrendiházi tagot és a budai hegyvidék elismert és látható fejét, aki mint a Svábhegyi Egyesület elnöke és a Budai Hegyvidéki Egyesületek Szövetségének az elnöke, a hegyvidék érdekében kifejtett rendkívüli tevékenysége révén elismerten az első tekintély. Az értekezletet Kozma Jenő dr. nyitotta meg és rámutatott arra, hogy ez a kerület lényegesen különbözik a többi kerületektől, annak megszervezése tehát különleges, speciális^ eljárást kíván. Az értekezletre meghívottak a hegyvidék külön-külön részét képviselik és arra kérte őket, hogy észrevételeiket terjesszék elő. A' felhívásnak eleget téve, elsőnek Kiss Menyhért fejtette ki a nézeteit és felhasználta í'z alkalmat, hogy a nyári szünetről visszatért vezért, Kozma Jenőt üdvözölje, azután sorra tettek jelentést és mondották el észrevételeiket: Székely Vladimir, Oszoly Kálmán, Massány Ernő dr., Fabinyi Tihamér, akinek felszólalása általános tetszést és helyeslést aratott, Bakonyi János, Szombathy Kálmán, Virter László és Hódy Lajos. Kozma Jenő dr. elnök indítványára a jelenvoltak intézőbizottsággá alakultak át, amely Bódy Tivadarral és Ziegler Gézával az élén megalkotja a végleges szervezetet és szükséghez mérten új tagokkal bővíti ki az intézőbizottságot. Innen csaknem az egész társaság átment az Akadémia-utcába, a Polgári Egység klubjába, ahol a szezon első társasvacsoráján Kozma Jenő ismertette a helyzetet felköszöntőjében. A Vízivárosban A Budai Vigadóban lévő Budai Polgári Kör pompás helyiségeiben gyűltek össze kedden este a — földrajzilag nem eléggé szerencsésen tagolt — Víziváros jelentős polgárai, hogy tanácskozzanak a küszöbön álló választás sikerét biztosító szervezet megalakításán. Ebben a kerületben döntő erejű a Községi Polgári Párt, tagjai közismert közéleti egyéniségek és az asztalfőn ülő pártvezér, dr. Kozma Jenő és Szalag József pártelnök az egybegyűltekben már kész vezérkart találtak. Résztvettek az értekezleten az ösz- szes körzetek, a Pasarét, a Rózsadomb, a Budai Klub, a Tornaegylet képviselői, köztük: Kozma Jenő, Szalay József, Józsa László, Hayde Gyula, Fináczy Béla dr., Hampel Antal, Rittinger Imre, Hairrer Ferenc dr., Lendl Adolf dr., Neuschloss- Knüsli Koméi dr., Fáber Fülöp, Pajor Rezső dr., Fabinyi Tihamér dr., Szlavek Ferenc dr., Lug- mayer József dr., Bárczy Boldizsár dr., Pénzes Mihály dr., Nádas Béla dr., Rose Henrik dr., Havas István, Ortutay-Tiszti Lajos dr., Pász- télyi. Vilmos, Nagyosi Ferenc, Sovány Emil, Zboray Gyula dr., Varjas László dr., Zseltvay Elemémé, dr. Járpiay Károlyné, Erődy Kálmán dr., Fodor Antal dr., Fekete Géza, Fekete Ödön és neje, Fekete Jenő, Mustó Béla, dr. Szemere Samuné, Péter. Miklós, Kabakovics Rezső, Dávid Endre, Cigntti Lajos, Jancsó János, Dombach Jakab, Tisza Béla, Weimess Marián, Erdei Henrik, Radnai Rezső, Tóth Árpád, Csiszár Lajos, Váli Gábor, Balogh László né, Albert Istvánná, Lovass rándokló hívek lelkiszükségletéről is gondoskodjanak. Kápolnát, később templomot építettek s ugyanakkor létesítették a keresztes barátok kolostorát is. E barátok a Szentháromság tiszteletére Franciaországban alakult trinitárius rend tagjai voltak és magyarul azért nevezték keresztes barátoknak, mert fehér ruhájukon vörös és kék keresztet viseltek. Koller Ignác veszprémi püspök a templomot mintegy 15.000 zarándok jelenlétében 1768-ban nagy ünnepélyességgel felszentelte s a csodálatos tölgyfát és a Mária-képet abban elhelyezte. A templom és a zárda azonban nem sokáig örvendhettek hírnevüknek, dacára annak, hogy rövid időn belül több mint ötven csodás gyógyulás történt, amelyeket tanuk és hiteles okmányok bizonyítanak és dacára annak, hogy a csodás gyógyul ások emlékére a hálából felajánlott emlékképek és ezüst tárgyak száma több mint százra emelkedett. II. József császár ugyanis a trinitárius rendet is eltörölte, a templomot lezáratta, mely ezután pusztulásnak ind At. A templom azóta meredező rom, de a régi sekrestye és a zárda némely helyisége ma is használható állapotban van. Áll még az eredeti kis kápolna is, mely még a templom előtt épült. VI. PiuS pápa 1778-ban teljes búcsút engedélyezett a kegyhely számára. Újabban mozgalom indult meg oly irányban, hogy a budakeszi plébánia-templomban őrzött csodálatos tölgyfa a rajtafüggő képpel együtt visszakerüljön eredeti helyére. A mozgalom élén Miller József jelenlegi prépostplébános áll, aki páratlan agilitással és fáradhatatlan buzgalammal igyekszik Máriamakk eredeti kegyhelyének visszaállítására.” Az új fővárosi törvény a mária- makki erdőt, amely a főváros tulajdonát képezte, de közigazgatásilag Budakeszi községhez tartozott, teljesen a fővároshoz csatolta, úgyhogy a gyönyörű fekvésű templomromot mindössze egy keskeny út választja el a fővárosi erdőtől. Tudomásom szerint a templomrom, a kápolna és a kolostor még ma is magántulajdont képez. Kívánatos lenne, ha ezen területet, akár a hívek áldozatkészségéből begyűlt adományokból megvennék vagy akár Budakeszi község, akár a főváros szerezné meg. Ügy a fővárosnak, mint Budakeszi községnek az idesereglő búcsújárók ezreinek idegenforgalma miatt érdekében fekszik, hogy Miller József prépost-plébánosnak ezen mozgalmát támogassa és akár a templomi-óm mellett közvetlenül, akár a tőle néhány lépésnyire levő fővárosi erdőben véleményem szerint a felvidéki fa templomok mintájára egy egyszerűbb fatemplomot építtessen. Ez a fatemplom és az azt környező erdő és hegyvidék örökké emlékeztetni fogja az azt felkeresőket az elszakított Felvidékre és elszakított véreinkre. Ez a templom alkalmat nyújtana arra, hogy a kirándulók ne legyenek kénytelenek vasárnapokon a megszokott szentmiséjüket elmulasztani, hanem a főváros egyik legszebb helyén erdők és bércek közt, búcsú járóhelyen hallgathassanak szentmisét. — Folytatása következik. — Sándor, özvegy Gáthy Ödönné, Hegedűs Miklós dr., Scheller Gyula, Lauter Nándor, Krisbaber Adolf dr., Matlaszkovszky Ödön, Kozma Dezső, Szodoray Lajos, Böngérffy Géza, özv. Szende Jánosné, Halász Rezső dr., Bállá Béla dr., vitéz Szánthó László, Hajós Mihály, Tóth Aurél. Kozma Jenő dr. kifejtette a választásra vonatkozó nézeteit, amit a jelenvoltak lelkes helyesléssel vettek tudomásul. Szalay József felhívására, aki megköszönte Kozma Jenőnek az értekezlet összehívását és biztosította őt a kerület változatlan ragaszkodásáról,— az értekezlet átalakult szervezőbizottsággá, amelnyek élén maga a vezér, Kozma Jenő áll. Ez a szervezet önmagát egészíti ki új tagok bevonásával és azonnal megkezdi a választás előkészítését. Buda-Alsóvárosban A Kelenföld déli részén A Kelenföldön, amelynek alsó részén eleven nagy társadalmi életet fejt ki a Buda Alsóváros Egyesület, e hó 1-én, szerdán este jöttek össze az egyesület tagjai, de számos kívül álló polgár is az Avar-féle vendéglőben, hogy az e hó 24-én megindított választási szervezkedést folytatólagosan^ kiépítsék és valóraváltsák azt a kívánságukat, hogy Gömöri Győző, a Buda Alsóvárosi Egyesület agilis ügyvezető-elnökét, akinek e vidék fejlődésében oroszlánrésze van és ennek az ügynek a szolgálatát életcéljául tűzte ki, beválasszák a törvényhatósági bizottságba. A szervezés vezérei, Zilahi Balogh Gyula építész és Fü- vessy László, akikhez, mint párttitkárt, Radzó Tihamért osztotta be a központ, — jelentést tettek eddigi működésükről és kedves ovációban részesítették a Budai Napló jelenlévő szerkesztőjét, aki az egyesületnek megalakulása óta megbecsiilhetlen szolgálatot tett és akinek érdemeit Szigethy Lajos vásárpénztári igazgató méltatta. Zilahi Balogh Gyula mint értékes fegyvertársat üdvözölte a Budai Naplót és elhatározta az egyesület, hogy ezeket az érdemeket Fiivessy László indítványára jegyzőkönyvileg is megörökítik. Viraág Béla szerkesztő hálásan megköszönte a szeretetnek ezt a megnyilvánulását és megrajzolta ennek a kerületnek az ő lelkében kialakult boldogabb jövőjét. Szívesen támogatja lapjában mindazokat a törekvéseket, amelyek a közügyek becsületes szolgálóinak érdemeit vannak hivatva jutalmazni bármely városi párt keretében. A Budai Napló, mint pártlap betöltötte a hivatását, altkor, amikor az új városi törvény életbelépett, de a pártkereteken kívül is szívesen szolgálja Budapest nagykoncepciójú főpolgármesterének, dr. Ripka Ferencnek becsületes törekvéseit a város fejlesztése és a polgárság jóléte, Buda fürdőügyének felkarolása és kifejlesztése terén. Régi kedves viszony fűzi őt a budai közélet vezérembereihez, dr. Közmű Jenőhöz, Recseg Antalhoz, Andréka Károlyhoz és a Budai Napló illusztris munkatársai közé tartoznak a budai, közélet jelesei közül -—• Be- csey Antalon kívül Szávay Gyula, Exner Kornél, dr. Lendl Adolf, Szilágyi Károly, Orova Zsigmond, dr. Hennyey Vilmos, dr. Nádas Béla, Horváth Károly, dr. Massány Ernő, akik mindannyian vagy tagjai a Községi Polgári Pártnak, vagy baráti viszonyban élnek e párt vezetőivel. A Budai Napló 27 éves múltjában szerzett erkölcsi tőkéket szívesen bocsátja a kelenföldi polgárság érdekeinek szolgálatába. Éltette Gömöri Győzőt és Recseg Antalt, a kerület vezérét. Radzó Tihamér titkár ismertette ezután a XI. választókerület statisztikai adatait, melyek szerint az ide tartozó nyolc körzetben 1465 szavazó van 310 házban, a kerületnek 15.032 szavazója közül. A kerületi pártiroda Recseg Antal irodájában lesz, de ennek a körzetnek az irodája Zilahi Balogh Gyula épímm FÜROO radioaktív hőforrás gőz* És kádfürdő FEDETT USZODA tesz irodájában van: telefon Lágymányos 2—32. Ezután megválasztottak a hölgybizottságot, amelynek névsorát az alábbiakban közöljük: Bukács Kálmánná, Richter Ferencié, Alth Károlyné, Zilahi Balogh Gyuláné, Sinkó Pál né, dr. Mikola Gézáné, Mishinger Gergelyné, Tri- buser Béláné, dr. Vasady-Balog György ne, fezigethy Lajosné, Fiivessy Lászlóné, Tóth Józsefné, Lukács Gyuláné, Horzsa Mironné, Bauer Ödönné, Szele Lászlóné, Hanthó Tamásné, dr. Walkó Gyuláné, Séra Istvánná, Tóth Jánosné, dr. Komáromi Baba, Maga Józsefné, Maga Irén, Venczel Gézáné, Szondi, Józsefné, Szondi Médi, dr. Gömöri Pálné, Török Károlyné, Tóth Ilonka, Andrássy Jánosné, Lányi Jánosné, dr. Prohászka Ferencné, Gruber Ferencné, Csongor Sándorné, Háringáts Károlyné, Takács Mihály- né, Holczman Vilmosné, Ivohn Adoíf- né, Káldor Sándorné, Faragó Gyuláné, dr. Csányi Antalné, Molnár Ferencné, Bérdó Jánosné, Kukorelli Gyuláné, Mócsy Lászlóné, Erdélyi Károlyné, Schopp Jánosné, dr. Kosz- kies Jánosné, Halász Gizii, Kiss Józsefné, Bruckmann Lajosné, Mikulka Lajosné, Schmuck Ferencné, özv. Fritz Ferencné, Roehel Móricné, Dunkel Albertné, Pató Bálintné. Ezt a hevenyészetten összeállított hölgy bizottsági névsort még kiegészítik részben a folytatólag beválasztandó, részben önként jelentkezők neveivel, mert mindenkit szívesen látnak, akik a Becsey—Gömöri-lista diadalra jutását óhajtják előmozdítani. A Várban Kaptuk a következő tudósítást: Az Egységes Községi Polgári Párt budavári szervezete látogatott ülést tartott szeptember 30-án este a Fischle-féle vendéglőben, melyen a párt programját Szombathy Kálmán ismertette kimerítően, mire a megjelentek lelkes hangulatban az alábbi szervezőbizottságot választották meg: Elnök: dr. Gyurmán Jenő, pü. főtanácsos; főtitkár: dr. Szuchy László ügyvéd; jegyző: dr. Miklós BéLa tanár; •— tagok: Fischle Vilmos vendéglős, Gagics B. Sándor fodrászm., dr. Hegyi Károly pü. titkár, Huri» Jenő festőm., Rákosi Vilmos áll. nyomd, tisztv., Szkelpies Márk asztalos, Schrimpf Frigyes postatiszt, Sznchy Béla tisztv. * A Keresztény Községi Párt is megindította a szervezkedést. Az I. kerületben három helyen lesz pártiroda: a Várban, Tabánban és a Krisztinavárosban. A III. kerületben szinté» két helyen, Óbudán és Újlakon szervezkednek. A budai többi kerület egységesen megy a harcba, amelyről azt hirdetik, hogy csak a jobboldal és a baloldal között fog eldőlni. Az egyes kerületek intézőbizottságai megalakultak, a párt fővárosi bizottsági tagjainak vezetésével. PALACK-TEJ Háfnkái'l Minden sxabmabelt ügyben RAMBUS I forduljon a régt jóhírű céghez I, Legodi-u. 19 Béres Mórion Te!.: 530-3S BATTHYÁNY M0ZG0 MARKOVICH IVÁN-UTCA 4. SZ. VILÁGVÁROSI MŰSOR ELSŐRANGÚ ZENE Előadások kezdete este 8 órakor LEGOLCSÓBB cipők! „RECOKD“ Nffl ..............I* 14,59 ” _ fé kfi . . . p 18.50 l.,Meszaros»uica 6 ÉBIER KESZTYŰ OLCSÓ, MERT JÓ! II., ZSIGMOKD-TJTCA 22. ÉS V., LIPÓT-KÖRŰT IS ERNYŐ, FŐZŐ KÜLÖNLEGESSÉGEK 5 PENGŐS KESZTYŰ, MÍG A KÉSZLET TART KEHPEL MIMOSA CREME SZÉPÍTI, FEHÉRÍTI ÉS PUHÍTJA AZ ARCOT EGY TÉGELY ÁRA: i P U tegyen kísérletet! KEHPEL MIMOSA TOILETTE ÉS MOSDÓS ZAP PAN NAL Szépít, üdít, fehérít. EGY NAGYDARAB ÁRA: 90 f KÉSZÍTI: KERPEL „SZENT ISTVÁN“ GYQGYTÁRA BUDAPEST, II., MARGIT-KÖRÚT 38 TELEFON: 5-16-19