Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-05-18 / 997. szám

Budai Napló Budapest, 1930 május 18. GYÓGYFÜRDŐ Vízgryógymtézet és napfürdő---B---­Kü lön lórii ős nffi osztály R legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet dor, a Faluszövetség igazgatója és Viraág Béla szerkesztő. Lechner Jenő bemutatta a BÉCSI KAPU újraépítésére vonatkozó terveit. Be- vilaqua-B orsody Béla főtitkár javas­latára a Céh örömmel állapította meg, hogy a tervek nem az 1894-ben lebontott Bécsi kapu egyszerű stílus­beli másolatát, hanem méretezésében is új, az 1849 után készült kapu gö- rögösködő-rómaiaskodó négyzetes ter­méskőből rakott, a régi egy nagy s egy kis ívű kapu helyett egy középső nagy és két oldalsó kicsi ívet elgon­doló, a Bécsi kapu tere felé oszlop- csarnokos kiképzésű egyéni, művészi alkotást tartalmaznak. Ennek alap­ján a Céh elhatározta, hogy a szó- banlevő tervre való hivatkozással a jövőben is a merev stílusmásolások ellen, tehát a művészi megoldások mellett kíván állást foglalni s ebben az értelemben örömét kifejező pár­toló átiratot küld a Közmunkák Ta­nácsához és a székesfővároshoz. Lampl Vilmos bemutatta a HORTHY MIKLÓS BÁSTYA- SÉTÁNY kiképzésére, illetőleg a Bécsi kapu— Halászbástya-wonal falfüggönyein levő egykori bástyalapos mai kertjeinek kisajátítására vonatkozó tervezetet, ami az egykori Bécsi kapu szóban- levő áthidalásával körsétálóvá teszi a budai várfalak egész vonalát. A Céh ezt a tervet is örömmel vette tudomá­sul, kimondva, hogy a Szent József Bástyája késői olasz modorú kaza­matáinak, egy mellette levő árkos „párnamű”-nek (cap p onjere) s az Iskolalépcső egykorú ,,fiókajtó”- ja falépcsőinek megőrző védelméért is átír az illetékes helyekre. Tlio- roczkay-Wiegand Ede, Bevilaqua- Borsody Béla és v. Aggházy Kamill felszólalására elhatározta a Céh, hogy összeállítja a középkori vár­beli Zsidók Fertálya kapujának (a Bécsi kapu közelében állott Szom­bathely kapujá-nak) az 1686 után épült- barokk kapunak s az 1849 után épült Bécsi kapunak történelmi, ada­tait s ezeknek két táblán való meg­örökítését fogja illetékes helyen ja­vasolni. ' A Céh pártolólag tette magáévá Lechner Jenő javaslatára a HELYŐRSÉGI TEMPLOM tornya 18. századi vakolatának le­verésére vonatkozó, a Lux Kálmán műegyetemi magántanár tervei sze­rint történő megoldását: ezáltal tudniillik a 15. századi torony mértműves ablakkeretei és négyzetes faragott kövekből való rakottsaga műemlékszerű érvényre jutna. Nagy Sándor és Glatz Oszkár a NÉPVISELET ^ helyi védelmének emelését hozták szóba, utóbbinak javaslatára a Céh elhatározta, hogy átír a kereskedelmi minisztériumhoz: francia példára a vasár- és ünnepnapokon népviselet­ben utazó vidékieknek 50%-os vas­úti kedvezményt adjon. A Céh végül a tabáni és vízivárosi TEMETŐK megőrzésére vonatkozó munkaiatok felett örömét fejezve ki, elhatározta, hogy erről a Közmunkák Tanacsat es a székesfővárost értesítve a két régi temető ügyeit intéző bizottságba iparművészettörténeti és kertészettör­téneti szakértőidül Stfabilya-Frischauf Ferenc és Thoroczky-Wiegand Ede meghívását kéri. Á Céh egyik védnöki tisztségre felkérte Bakovszky Ivánt, a Köz­munkák Tanácsának elnökét és társ­elnöknek Szönyi Ottó dr. pápai ka­marást, a. Műemlékek Országos Bi­zottsága előadóját. A Céh agilis, kri­tikai, tudományosan őrködő munká­jában budai szempontjaink valóra- válását látjuk, úgy a vele karöltve működő A Budai Vár Barátainak Egyesülete munkájában is. Papp KLÁH1 ILLÖTSZERTÁRA 58., Zsi<?mosíd~uica 12. Valódi francia illatszerek, Akt kozmetikai cikkek és háztar- tási áruk legdúsabb raktára r rjp es Hsa B. T. HUBERT Egészségügyi berendezések, csövek. Műszaki cikkek, fémgyártás. VI» Liszt Ferenc tér 4, Tel,: 2/2-67. A régi budai I*o&iat)ász A modern élet máig sem tudta egészen elmosni annak a zajos, lük­tető régi nagy országúti életnek nyomait, mely a mai Fő-utcán bo­nyolódik le: Eszék, Mohács, Buda, Bécs vonala ősi országútjának da­rabján. A Fő-utca ezért (logiku­san) főút ja a mai Budának is: Mammutautobuszai ükunokái a régi római postakocsiknak. Ez az út pontosan követi a 2000 eszten­dős római katonai müútnak úttes­tét, valójában azonban bizonyára még a római utász által rakott út­nál is régibb kelta müút fekszik alatta. A római müút a dolog ter­mészetéből kifolyólag rakva volt lóváltóhelyekkel. Ezek a lóváltók lettek a római müút postaházai. Festetics Pál gróf és e sorok írója állapították meg, hogy Budától Mohácsig lemérhetően átlag 16.5 kilométerre vannak a római posta- váltók. Ez logikus is, mert ennyi a ló teherbiróképessége. A török még tudta kihasználni a római postaházak alakjait csárdák-jai számára. Marsigli 1686—1699 kö­zött még talált római alapon épült török postaházat. A ló teherbírása nem változott, tehát „az egyhú- zomhan,, megtett „lófutamodás- nyi” vagyis törökösen „egy ko- naknyi” út annyi, mint „egy pos- tányi” út. Ballagi Aladár a XII. Károly svéd király állítólagos magyaror­szági gyorslovaglásáról szóló ked­ves mende-mondával kapcsolatban a 18. század elejének brassó—bu­dai postakocsi útjáról írva már megállapítja hogy a brassói dili- zsánc a Rudasfürdőnél jött át Bu­dára a régi pestbudai repülőhídon s hogy a brassói posta háza, de a bécsié is Budán volt. Garády Sándor a régi budai te- lekkönyvek alapján állapította meg a 18. sz. közepén létezett bu­dai Postaháza helyét, mely a Batthyány-téri Vásárcsarnok he­lyén volt. Hogy 1712 és 1746 kö­zött hol volt a Postaház, nem tud­juk, ámde szerintünk ugyanott. A Fő-utca vonalán levő rengeteg régi fogadó és korcsma ezt sejteti. Bizonyára régi vendégfogadó volt a Fehér Bárány és a Három Veréb helyén. Az Ybl Miklós-téren állott a régi Mayerffy-ház: az egykori budai Debrecen Szálló. Korcsma volt a közeli „Három Nyulakhoz” cégérezett hely (a kolostorból lett később ,,Drey Hasen Kaserne” is innen kapta nevét). Az „Arany Kacsához“ címzett mai korcsma adta a Kacsa-utca nevét. A „Dili- geance-Eilwagen,, fordítása a Gyorskocsi-utca mai neve. Garády Sándor megállapításai szerint a budai Postaház a mai Gyorskocsi-utca, Markovics Iván- utca és a Fő-utca vonalait érintő régi telken állott, tehát ma rész­ben a Vásárcsarnok, részben a Markovics Iván-utca területén. Tőle északra feküdt a szomszédos „A Barna Oroszlánhoz“ cégérezett fogadó'. A Postaháztól délre még két ház volt a régi Plébánia-utca sarkáig: a felső az patkolókovácsé, az alsó — a sarok — az kádár mes­teré volt. A kocsibognár és kovács­műhely tehát a közelben volt. 1901-ben még állott a régi budai Postaház. Öt házat bontottak le egyszerre a budai Vásárcsarnok telke számára. A szűk kis Plébá­nia-utca eltűnt, ráépült a mai nagy ötemeletes ház és az újonnan hasí­tott Markovics Iván-utca levágta a kádármester és patkolókovács­mester egykori házát és a Posta­ház sarka helyére került a Vásár- csarnok mai sarka. 1901-ben itt volt a neves régi Bieber és Wirth- féle fűszeresbolt, régi budaiak még jól emlékezhetnek rá. Az üz­let később megvolt még az új Csar­nok épületében, utóda a mai Széchy-féle fűszeresüzlet. A Postaház adta meg az egész környék jellegét. Már 1719-ben — mint Garády írja — vendégfogadó volt. Fogadó volt a Barna Orosz­lán is. 1746-ban nemes Haager Ta­más császári királyi postamester vette meg 6000 rajnai forinton. 1843-ig itt volt a budai posta, 1845-ben vette meg a tekintélyes Fischer-család. 1752 óta innen járt a bécsi postakocsi hetenkint egy­szer, a nagyszebeni postakocsi pe­dig négyhetenkint egyszer. 1839- től minden nap indult a dilizsánc és Bécsbe 31 óra alatt jutott el. Nemes Haager Tamás Hennyey Vilmos nyugalmazott államtitkár, nyugalmazott postafőigazgató őse. Viszont ő a magyar posta törté­netének úttörő fnegírója. Hárombék. István, szobafestő és má­zoló mester, I. Jcer., Attila- Tcörút 2. Telefon: 573—55. HÁTÉ Elhibázott propasanda Irta: Hennyey Vilmos dr., ny. államtitkár I. Hogy csinálja a külföld? A magyar fürdőügy és idegenfor­galmának emelése érdekében küzd évek óta kitartóan a Budai Napló. Eb­ben a vonatkozásban egy példával kívánok rámutatni arra, hogy egy­részt a külföld minő mélyreható pro­paganda tevékenységet fejt Id fürdő- és nyaralótelepei érdekében, másrészt mit tapasztalhatunk nálunk még ma is ezen a téren, amikor pedig évrői- évre mind több szervezet alakul és folytat hangos tevékenységet. Érdekes propagandairat került ke­zemhez a jódfürdőkről, dr. Hans Taub, badhalli kémikus tollából, melynek tartalmát rövid kivonatban ismertetem. A jódot, mint elemet csak a múlt század eleje óta ismerik, mint gyógy­szer pedig csak 1850 után kezd hasz­nálatba jönni, a tengeri növények hamujából állítják elő és ma alkal­mazása a legmodernebb és legelter­jedtebb. Világfogyasztása körülbelül 1 millió kilogramm. Már tudjuk, hogy a jód a természetben is minde­nütt előfordul, bár rendszerint csak igen kis mennyiségben. Megtaláljuk a növényben, az állati és emberi test­ben, benne van táplálékunkban, a ke­nyérben, tejben, tojásban, hagymá­ban, a halak májában (csukamájolaj), és ott van az őskövezetben, a chilei salétromban (trágyázás), a brómsok- ban stb., a szivacsban, melynek ha­muját használták a golyva ellen, a vízben és a levegőben. A tenger vizé­ben nem sok van belőle, de a tengeri, állatokban és növényekben nagyobb mennyiségben fordul elő. Az ősköve­zetből a víz mossR ki és viszi a ten­gerbe és ott felszívódik az állati és növényi szervezetekbe. A jódforrások olyan helyeken ta­lálhatók, ahol valamikor tenger volt, fennmarad a tengeri sóban, de még inkább a tengeri növények és állatok maradványaiban, a levegőtől elzárt helyeken meggyűl s innen a forrásvíz lúgozza ki és hozza napfényre. Ilyen helyek az erdélyi Csíz, az osztrák Tölz, Badhall, Kreuznach, a cseh Darkau, a lengyel Rabka, az olasz Salso-Maggiore, á jugoszláv Lipik, Zablac, a francia Salier de Bearn stb. Ezekben a forrásokban a jódot szerves vegyiiletekben találjuk, ami az emberi testben való felszívódás és felhasználás szempontj ából sokkal előnyösebb és összehasonlíthatatlanul eredményesebb a gyógyszer alakjá­ban az emberi szervezetbe vitt jódnál. A jód ugyanis az emberi, állati és növényi szervezetek nélkülözhetetlen fontos vegyi, eleme. De csak 1895- hen állapították meg tudományosan pl. azt, hogy a golyva a jód hiányá­nak tol aj doni tandó és Wagner-Jau- regg, a híres bécsi professzor a goly­vaoperációk számát a jódsó alkalma­zásával, egynegyedre szállította le. De igen fontos szerepet játszik a jód kü­lönösen az emberi test öregedési tü­neteinél. Hatása abban van, hogy a száradó szöveteket puhítja, duzzaszt­ja, a beteg elváltozásokat feloldja és felszívásra bírja. Ezenkívül para­zitaellenes a hatása influenza és meg­hűléses bajoknál. Míg régebben a jód­fürdőket a dezinficiáló hatásra tekin­tettel főleg a lueszes betegek keres­ték fel, most e fürdőket háromne- gyedreszben öregségi, érelmeszesedé- ses baj okkal látogat j ak. A fürdők használatáról kimutatták, hogy a bő­rön át tetemes jódmennyiség jut a testbe, melynek nyomát a fürdőzés után még heteken át lehet megálla­pítani. Mindezeket ez a propagandairat részletesen, érdekesen és tudományos felkészültséggel tárgyalja és az ol- vasó meggyőződéssel adja tovább a jod-ivokurarol, fürdőkről szerzett is­mereteket. A külföldi fürdők és nya­ralóhelyek ilyen és ehhez hasonló is­mertetésekkel dolgoznak. Lássuk már most á hazai fürdőpropagandát. Er­ről azonban a jövő számban. PALACK-TEJ A szolidaritás bájos példája volt az a -gyermekelőadás, melyet a Ró­maifürdői elemi iskola tanulóserege rendezett a szegény iskolatársak ja­vára április 27-én. Kedvesen gördülő két színdarabban igyekeztek a szép csöppségek élvezetet nyújtani a fel­nőtteknek, akiknek sorában Kézdi- Kovács László festőművész, Krics- falussy Mihály államtitkár, Zsolnay Frigyes r.-t. igazgató, Légrády János lelkész, Kovács Gyula mérnök és sokan mások voltak. A gyermekek szereplése közben a Szent Alajos Kör zenekara játszott Heil János karnagy vezénylésével és Reischl-Béw Sándor igazgató beszédet mondott. A rende­zés fáradhatatlan és önzetlen munká­ját Petrich Elvira tanítónő végezte nagy buzgósággal, Flóry Győző és Kocsán József tanítók segítségével. Az erkölcsi siker mellett szép volt az anyagi eredmény is. SZEMÜVEG Zibrinyinél, I. Attila-u. 12 Mit tenyésszünk? Ez a szegény és gazdag ember kérdése, ha baromfi- tenyésztéssel akar könnyebb megélhe­tést magának biztosítani. A prakti­kus feleletet megadja egy kis könyv, melynek címe: ,pi fehér leghorn, vö­rös rhode island tyúk, a khaki Camp­bell kacsa tenyésztése és takarmányo­zása” írták: Winkler János m. kir. gazd. tanácsos, BOE főtitkár és dr. Janik Gyula miniszteri, segédfogal­mazó, BOE tb. titkár. Ára 2 pengő. Budavára titkai nem titkok a szaktudósok előtt, de azok a nagyközönség és főleg az ide­genek előtt. Ilyen „titok” volt előt­tem a Szent Kapisztrán Jánosról el­nevezett helyőrségi templom alsótor­nyának belseje, pedig már nyolc esz­tendeje lakom a templom közelében. Gyakran megcsodáltam a torony al­jában megmaradt régi csúcsíves elő­csarnokot és lehordattam volna, ha tőlem függött volna, az elébe később épült szélfogót, amely eltakarja a templom csúcsíves kapuját; az alsó­torony többi, része azonban előttem is .„titok” maradt. Nagypénteken végre összehozott jó- sorsom budavári tudós Mentorommal, aki felvitt magával a templom meg­maradt régi toronyrészébe, a négy- szögletes alsótorony második emele­tére, ahová az ember a kórus elő­csarnokából egy fából készült mere­dek és szűk csigalépcsőn jut fel. Galambok fészkelnek itt és előlünk riadtan rebbentek az egyetlen be nem falazott ablak felé. Szemem pedig megakadt az ablakok belső keretén. Kívülről nem látni, — mert kívülről elfalazták és bevakolták — de belül­ről az ablakok keretei mind csúcs­ívesek. Ha néhány hatalmas csákány­csapással az ablaknyílásokat kitöltő téglákat eltávolítanók és levernők az alsótorony vakolatát, előttünk állana az Árpádok idejében épült régi, csúcsíves templom megmaradt két­emeletes alsótornya úgy, ahogy Buda­vára visszavételekor 1686 szeptember 2-ikán este állhatott a Vár füstölgő romjai, között, amikor tűz és vas pusztította Buda régi épületeit, hír­mondónak is alig hagyva néhányat közülök. Ily hírmondó a torony megmaradt alsó része. De miért nem restaurál­ják ezt a régi csúcsíves tornyot? Mi tiltja, hogy lehámozzák alsó, régi ré­széről mindazt, amit később ráaggat­RUDAS FÜRDŐ radioaktiv hőforrás GŐZ- ÉS KÁDFÜRDŐ FEDETT USZODA tak, hogy a később épült nyolcszög­letes felsőtornyot az alsó stílusában átdolgozzák és csúcsíves sisakkal te­tőzzék? Építettek elég csúcsíves álműemlé­ket Pest-Budán, — csúcsíves új par­lamentet a szőke Duna partjára, csucsíveskedő^ új pénzügyminisztériu­mot a Vár óvárosi részébe, holott ezekről senki el nem hiszi, hogy már Mohács előtt állották volna. Viszont miért rejtjük véka alá azt, aminek helye és alapja történelmi, aminek magja és csonkja valóság? Meg kell becsülnünk a régi hír­mondót, ezt a csúcsíves csonkot. Az Árpád-kor régi dicsőségének, a nem­zet megújhodásának emlékeként ál­lana Budavárában az ősi egyház tornya, ha visszaadnék régi köntösét, fövegét. Művésznek nem nehéz feladat, — a nemzetnek pedig régi adóssága, hogy így legyen. C. R. Auguszt pavilion * Gyönyörű parkja és p ompásan be­rendezett helyiségei Buda előkelő közönségének kedvenc uzson­názó helye Budán, I., Hidegkúti-út 22 Széchenyi GYÓGYFÜRDŐ a Városligetben a székesfőváros egyik legmodernebbül felszerelt, legmonumentálisabb gyógy­fürdője. Ivókúra. Népgyógyfürdők, nyári (strand) uszoda. KITŰNŐ KÖZLEKEDÉS ERDÉLYI ÉTTEREM I., Bors ucca 10. Valódi erdélyi specialitások: Flekken, Hereintokány, Vargabéles, Kürtöskalács, Fatányéros stb. stb. Nyáron gyönyörű, családias kerthelyiség. Üzletvezető özv. Csiszár Józsefné a Tisztv. Kaszinó v. vendéglőse ____ISCHER REZSŐ he ntesáru-, kolbász- és szalámigyár egyetlen budai fiókja BUDÁN, II., SZÉNA-TÉR 1 AZ ALFÖLDI-FÉLE ÜZLET HELYÉN. wm Elsőrendű sertéshúsok, kol- — bászáruk és téli szalámi ^DROHÁSZKA 1 szönyegkereskedö HOBaün I., KRiSZTINA-KŐRÚr 32 mammam■ telefön : automata 502-16 Művészi szűnyegjavítás és mosás Magánfelektől vásárolt valódi perzsaszőnye­gek jutányos árban. Gép- és futószőnyegek nagy raktára. Kedvező fizetési feltételek Osak vásároljon egyszer Dinka-féle äeavirslii ! Mindig azt fog kérni. Gyártja: DINKA ISTVÁN hentesárugyára II., Iskola ucca 40. Telefón:Aut. 549-58. Fiók: Széna ' éri piac. MINT VET, ÚGY ARAT Mauíkaar magmái jobbat ff sekal sem kapható MAUTHNER ÖDÖN MAGTERMELŐ ÉS MAGKERESKEDELMI RÉSZV.-TÁRS. Központ: BUDAPEST VII, EOTTENBILLER-u. 38 Újonnan átalakított és megnagyobbítottbelvárosi eladási.helyisége a FERENCIEK TEMPLOMÁVAL SZEMBEN: BUDAPEST, IV. KÉR., KOSSUTH LAJOS UCCA 4. SZÁM Föárjegyzék, növényárjegyzék, őszi árjegyzék ingyen és bérmentve

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents