Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)
1930-04-14 / 993. szám
Budai NaplŐ melléklete a 993. számhoz, A BUDAI POLGÁRI FRONT A Községi Polgári Pár*: Ripka Ferenc, Kozma Jenő és Becsey Antal megoldották a gazdasági válságot! - Megszüntetik a nyomort! — Csökkentik a munkanélküliséget: — Buda ifjúsága Bethlen zászlajára esküdött! — Tömeges belépés a Budai Társaskörbe Nagyszabású tagavató ünnep a Budai Vigadóban! Az új községi törvényjavaslat, mely évtizedekre szóló új alkotmányt ad Budapest székesfővárosnak, sorompóba fogja állítani a polgárságot, amelynek uralmát ebben a városban ez a törvény csak úgy tudja biztosítani az idegenből átplántált szélsőséges irányzatokkal szemben, ha a polgárság öntudatra ébredve, egységes sorokban vonul fel a választáskor. És mintha ez a tespedő polgári öntudat végre lángra lobbant volna, oly hatalmas, nagy demonstrációban' nyilatkozott meg most, amikor éppen a polgárság érdekeinek védelmére megalakult KÖZSÉGI POLGÁRI PÁRT hatalmas erőgyarapodásának jeléül, százával avatja tagjai sorába az új tagokat, A BUDAI TÁRSASKÖR, ahonnan hat év előtt Ripka Ferenc dr. zászlóbontására, gróf Bethlen István miniszterelnöknek, a magyar nemzet világszerte elismert vezérének hatalmas szózatára megindult a polgárság szervezkedése dr. Kozma Jenő politikai vezérlete alatt, aki mellé odaállottak Buda kiváló fiainak legjobbjai és a párt gazdasági intézésének vezetését vállalta Becsey Antal, — ülte e I hó 10-én újabb nagy térfoglalásának ünnepét, 200 új tagot avatva a kaszinó zászlaja alá. A mai tespedő korban, a lelkek csüggedése idején, mérföldes lépést jelent ez a szám és harangszóként kell, hogy hasson a polgárság nagy tömegeire, utat mutatva számukra az új és a jobb jövendő felé. Végre győzött Ripka Ferenc közéleti puritánsága, — Kozma Jenő politikai felkészültsége és — Becsey Antal gazdasági tudása. A polgári vár bástyáit megszállják az új rohamcsapatok, hogy fiatal lelkűk egész lelkesedésével megvédjék azokat az idegen áramlások betörése ellen és biztosítsák a várfalakon belül annak a polgári munkának nyugodt folyását, amely egyedül vezet a jóléthez és a boldogsághoz. Ez a harcra kész fiatal gárda őrzi meg Buda nagy nemzeti hagyományait, amelyek nélkül Pest csak szürke mása volna Európa nagyvárosainak és amelyek nélkül ez a hatalmas világváros hiába várná, hiába keresné a magyar nemzet szeret étét. A Budai Vigadó nagyterme szorongásig megtelt ünneplő, lelkes közönséggel, azzal a ragyogószemű budai fiatalsággal, amelyet nem nyűgöz le a nehéz idők gondja, hanem megdobogtatja a szívét a nemzet és e város szebb jövőjéért induló harc és küzdelem. így lesz majd Budapest újból a magyarság nemes erőinek nagy központja és benne a nemzetőrző torony: — Buda! A társasvacsora titán Oszoly Kálmán háznagy üdvözölte a vendégeket és fölkérte Ripka Ferenc dr. főpolgármesteri avató beszéde elmondására, aki ezután a legmelegebb ovációk között emelkedett szólásra. Ünnepe van ma — mondotta — a Budai Társaskörnek, nagy ünnepe, mert minden kaszinó, életében az a jelentős nap, amelyen erőben gyarapodni. A BUDAI TARSASKOR tagjainak száma pedig a mai napon 210 taggal szaporodott. Ezt az új gárdát köszönti és avatja a budai zászló alá, amelyért mindnyájan vállvetve harcolunk. És örömmel avatja ezt a díszes új gárdát, amelyhez joggal fűznek nagy reményeket és azért helyénvalónak találja a kölcsönös bemutatkozást. Elmondja, hogy mi ennek a társaskörnek a céljai A Budai Társakömek a megalakítására annak a szüksége vezetett, hogy konzerváló helyet biztosítsunk a budai polgári erényeknek, amelyek nemes hagyományokból fakadnak. Távol áll tőle az osztály politika, célja a polgári erények megerősítése és fejlesztése, ami nem osztálypolitika, mert ez sohasem történhet egyes osztályok kárára, csak előnyére. Szükség Volt ilyen irányú politikára, mert a polgári erényeket támadja az az irányzat, amelynek se 'istene, se iiazája és amelynek egyetlen célja és törekvése az, hogy a polgárságnak ártson. Pedig ez a polgárság a törvényeknek és a rendnek őre és így a szabadság megvédője; — ez a nemzetfenntartó elem s így az emberiségnek a jótevője, mely a polgári munkának köszönheti a kulturális és a gazdasági élet fejlődését. Elsőrendű kötelességünk a polgárság megerősítése, amely most nagy veszedelmekkel került szembe. A nemzetközi tőke hatal omratörése s a nemzetközi munkának a forradalmak felé való törekvése két malomkő közé állítja s felőrléssel fenyegeti a polgári rendet, ha nem tudjuk azt kellően megerősíteni. Azt reméli és ebben nem is szabad csalatkoznia, hgy ez a 200 új tag ebben a munkában és ebben a küzdelemben fog minket megerősíteni. Van rá komoly oka, hogy nem fogunk csalódni, mert az új tagoknak túlnyomó nagy része a Budai Torna Egylet tagja s ezt a nagymultú régi egyesületet mi budaiak jól ismerjük és nagyra értékeljük azt a munkát, mely annak révén a társadalmi élet minden irányában érvényesül. Ennek a munkának rendkívüli befolyása van az egyén jellemének kialakulásában és beoltva ezt a Budai Társaskörbe, rendkívüli hatásokat fog kiváltani. Ezek az új tagok hozzá vannak szokva, hogy ne protekció révén érvényesüljenek, hanem a saját munkájuk, a saját erejük révén. Ezt az erőt ajánlják ők fel ahhoz a munkához, amely itt folyik a polgárság érdekében, mely nagy erőpróba előtt áll és éppen azért nagyon becses ez a megerősödés, mely ennek az új 200 tagnak belépésében nyilvánul. Fel kell ráznunk a tespedő polgári társadalmat, amely szereti ezt a gyönyörű várost, amelynek szívében él a vallási erkölcs, de ha ezt tettekkel kell bizonyítania, akkor mindig nagy erőfeszítésbe kerül ennek a megnyilatkozásnak a kivívása. Pedig ha nem sikerül felráznunk a polgárságot közömbösségéből, elveszítheti vezető szerepét. Ennek a polgárságnak van ereje és elhatározása, hogy elutazzon Svájcba, hogy beutazza Európát, de arra nehéz rábírni, hogy három esztendőben egyszer elmenjen az urnákhoz. Mégis rá kell bírni arra, hogy ezért a világszép városért hozza meg ezt az áldozatot és teljesítse polgári kötelességét. . Az új bajtársaknak kell megértetniük a polgársággal, hogy hiába vágyódik egy szebb Budapest, egy boldogabb Magyar- ország után, ha nem viseli az odavezető út fáradalmát és keresztjét. Fia vezető szerepét meg akarja tartani, akkor önzetlenül dolgoznia és áldoznia kell a közért. A nagy számban jelentkezett új tagok sportban edzett, kemény legények, akik ha kell állják a közelharcot és nem dőlnek be a demagógiának. Nem fognak hitelt adni azoknak, akik erényről beszélnek, de ezt a maguk éleiével sohasem tanúsították, — nem fognak hinni azoknak, akik valláserkölcsöt hirdetnek, de egész életük szöges ellentétben állott ezzel, — akik konszolidációt prédikálnak, de mindig a zavarosban szerettek halászni, — mert ezek közönséges demagógok. Csak az beszélhet ezekről az eszmékről, aki a maga múltjával és életével igazolni tudja azokat. Ezek az álapostolok a mi tiszta makulátlan zászlónkat is állandóan támadják és egyéni gyanúsításoknak volt kitéve a nemzet vezére is, akit minden áron szeretnének elkedvetleníteni, pedig éppen a harc neveli azt a vezért, aki állja a harcot. A harcban kell megedződnie az új tagoknak is, mert az ő sorukból kell nevelni azokat az utódokat, akik vezetni fogják a fővárosi polgárságot. A budai tornászok jelszava különben is az, hogy: — Ép testben, ép lélek! — és ha a magyar közéletnek és a magyar társadalomnak ép lesz a lelke, kigyógyulunk minden bajból úgy városi, mint országos vonatkozásban. Ez fogja valóra váltani a mi imádságos reményünket a szép, a nagy, a boldog Magyarországot. Őszinte benső örömmel köszönti a Budai Társaskör 200 új tagját és azt kívánja, hogy érezzék magukat otthon ebben a körben, forrjanak össze vele szívben és lélekben és vegyék ki a részüket az itt folyó, a polgárság érdekeit szolgáló, nemzetvédő munkából. Segítsenek viselni a közélet keresztjét,, mert ezen az úton, amelyen eddig eljutottunk, elérkezünk a megváltás földjére is! A társaság állva ünnepelte a főpolgármestert és a meg-megismétlődő taps és éljenzés után állott szólásra a budai sportoló ifjúság vezére, a tagavató est szervezője, Petracsek Lajos dr. ügyvéd meghatva és elfogulva szólal fel és mond köszönetét az elnöknek, az új tagok nevében azért a mély, gondolatokban gazdag, bölcs és gyönyörű avató beszédért. Az elhangzott felhívásra ők is igyekeznek bemutatkozni. Régi időkre kell visszatérnie, 'mert már 17 éve annak, hogy mint fiatal jogi doktor került dr. Kozma Jenő ügyvédi Irodájába. A világháború hamarosan elszólította onnan, de az ösz- szekötettés közöttük nem szakadt meg, a barátság szálai pedig mind erősebben fűztek őt Kozma Jenőhöz, most pedig idők múltán, mint két férfi állanak egymás mellett az életben. Huszonegy éve dolgozik közérdekű ügyekben, de nem politikai téren. Most azonban, amikor érzi, hogy tud szolgálatot tenni és tud használni azoknak a céloknak, melyeket dr. Kozma Jenő képvisel, felajánlotta neki politikai téren is szolgálatait. Az első feladat, amivel Kozma Jenő megbízta, a Budai Társaskör nagyobb- arányú kiépítése volt. Azt látta azonban, hogy a fiatal korosztályok jóformán teljesen hiányzanak a Társaskörből, mert a fiatal generáció a világháborúból fáradtan jött haza és nem voltak összeköttetései. 1920- ban politikailag megszervezkedtek azok, akiknek már 1914-ben is megvoltak a politikai összeköttetéseik. A forradalmi idők nem voltak alkalmasak az ifjúság bevonására s az elmúlt 10 év alatt a helyzet nem sokat változott. A fiatalabb korosztályok érdeklődése teljesen hiányzott és a lel- keknek passzivitása azt hozta magával, hogy a polgári társadalom 30 százaléka nem szavaz le a választásokkor. Az évek folyásával mindig többen és többen kerültek a passziv zónákba és ezek számára rejteget a mai gazdasági és politikai helyzet nagy veszélyt. A világgazdaság krízise nyugatról, az orosz bolsevizmus politikai válsága keletről nehéz viszonyokat teremtettek, amelyek meghozták a fiatalok balrafordulásának veszélyét. Ezt pedig meg kell akadályozni. Más pártoknak vezérei hangoztatták, hogy a jövő választás a szélső baloldal és a szélső jobb oldal harca lesz. Ez a politikai hisztéria tana, annak a politikai hisztériának a tana, amelynek eredményeit átszenvedtük 1918-ban és 1919-ben és ez az unintelligencia tana, mert nem kell intelligencia ahhoz, hogy valaki üres jelszavakat követve, csatlakozzék valamely szélsőséges irányhoz. De intelligencia kell ahhoz, hogy valaki a középen találja meg a politikai meggyőződésének alapját. A politikai mérlegnek egyensúlyban kell állani, mert ha túlsókat tesznek valamelyik oldalára, a mérleg fel fog billenni és reakciójaképpen a másik oldalra kell sok súlyt tenni, hogy a mérleg visszabillenjen. A politümi bal- és jobboldali kilengések veszélyeit ismerjük, azokon keresztülmentünk és nagyon jól tudjuk, ha nincsen tartós egyensúly, akkor nincs boldogulás, nincs jólét és nincs gazdasági fejlődés. Ezt a politikai gondolatot képviseli Bethlen István gróf miniszterelnök, ezt a gondlatot képviseli Kozma Jenő dr., mint a Polgári Egység Pártjának elnöke és ezt a gondolatot képviseli a Budai Társaskör és elnöke, Ripka Ferenc dr. Ehhez a gondolathoz csatlakozott ő és csatlakoztak barátai, amikor eljöttek a Budai Társaskör-be és ebből az alkalomból a régi tagokhoz azzal a kérelemmel fordul, fogadják az új tagokat szívesen, barátsággal, — egyesítsék a régi erőket az új erőkkel. Felajánlja ezennel barátai és a maga munkáját a Társaskör céljainak szolgálatára és ebben az ünnepélyes pillanatban fogadalmat tesznek, hogy az Elnök kezében levő zászlóhoz hivek maradnak. Nem feladata, hogy programmot adjon, mert csak egy feladata van, amit Kozma Jenő barátja bízott rá: — az I. kerület politikai megszervezése. Azzal szeretné elindítani a politikai szervezkedésnek mozgalmát, hogy száz darab belépési nyilatkozatot oszt szét új tagtársai között, hogy mindegyik legalább egy-egy új tagot hozzon a Társaskörbe és mához egy hónapra újabb száz tag avatását ünnepelhessük. És írják össze azokat a Szavazókat, akik a Polgári Pártra hajlandók szavazni és akkor rövid időn belül ezer és ezer új szavazót fog ajándékba adni pártvezéreiknek. Ehhez a munkához kéri a Budai Társaskör régi tagjainak közreműködését és meggyőződése, hogy a közös munkában és a közös harcban összeolvadnak, összeforrnak a régi s az új tagok és szent a mggyőződése, hogy a küszöbön álló harcból ez a párt fog győzedelmesen kikerülni. A Budai Társaskör győzelmére és elnökének, Ripka Ferencnek egészségéibe üríti poharát! A nagy sikert aratott beszéd valóságos tapsorkánt váltott ki, főleg az új tagok részéről, de az öregek is lelkesen üdvözölték az új rohamcsapat vezérét. Utána Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselő szólalt fel általános figyelem között, mely az ő felszólalásait mindenkor kíséri. 1920-ban, a puccsok idején járt az Attila-utcában és benézett a Budai Torna Egylet helyiségébe, ahol egy polgárőrséget talált fegyverrel a kezében, mely kész volt megvédeni, ha kell élete árán is a polgári érdekeket. És most is itt áll ez az őrség lábhoz tett fegyverrel, harerakészen a polgárságért. Mert nemzeti erőben mindig elölj árt a Budai Torna Egylet és ma is egy új rohamcsapat állott ki teljes harckészséggel, amelyet legyőzni nem lehet. A társaskörben a mai nappal, a városházán az új fővárosi, törvény megalkotása után, az országban pedig Hága után új éra következett és a most alakuló új helyzet küszöbén elmondja azokat az indítóokokat, amelyek őt Ripka Ferenc mellett a polgárságért való harcra késztették. Az új fővárosi törvényt, amelynek célja egy boldogabb Budapest megteremtése, most fejezték be, új keretet teremtettek ezzel, amelynek betöltésére a fiatal generáció van hivatva. Kemény harcok árán a gerinces öregek megalkották ezt az új keretet, de az ő szavuk csak a meleg polgári otthon lehetőségét védi és csupán harc volt a fiatalságért. A ma,i helyzetben a gazdasági kérdés a döntő és ezt a kérdést kell megoldani, mert sehol sem látott olyan gazdasági programmot, mely ezt a féltett házi tűzhelyet melegebbé tette volna. A rapszódikus gazdasági program- mok alapján nem lehet elindulni. Egységes gazdasági programmot csak Olaszországban lát, ahol viiul a polgári erény és ennek nyomán a gazdasági, élet, ahol van elegendő pénz, munka és boldogság. Azt a tanulságot szűrte le ebből, hogy az egyesülésben és egységességben van az erő és a hatalom. Boldogan látja, hogy Magyarország vezérlő _ államférfia, gróf BETHLEN ISTVÁN miniszterelnök (lelkesen felharsanó éljenzés) most Mussolinihoz indult, mert ez a találkozás és az ott látott gazdasági helyzet nagy hatással lesz a miniszterelnökre. Olaszországban megteremtették a lelki egyensúlyt és ezen az alapon a nemzeti, egységet. Ott ma lelki diktatúra van. Mert nem kell mindenkinek vezérnek lennie és nem kell mindenkinek pártot alakítania, hogy egyéni hiúságát kielégítse. Az utóbbi pártalakítások mindig csak valamely vezérségre vágyónak egyéni céljait szolgálták, pedig az országos politikában, de a városi politikában is, csak az összefogó egység és a polgári erény győzhet. Az elmúlt tíz esztendő alatt fegyelem nélkül éltünk, de a tornászokban van fegyelem. Ö is áldja az Istent, hogy katona volt, mert ott szerezte a fegyelmet, amely erőt ad az egyénnek, a pártnak és a polgárságnak is. A tőkét most a jelszó-politika üldözi, de akik támadják a tőkét, elfelejtik, hogy tőke nélkül nincsen munka, nincs fejlődés, nincsen ipar. Folyton a külföldi tőke behozatalát sürgetik, mely azonban csak akkor válik az ország hasznára, ha kellően beruházva, többet jövedelmez, mint a tőke kamatát, mert ha nem jövedelmez többet, mint ezt a kamatot, amit fizetni kell érte, akkor nem kell a külföldi tőke. A gazdasági helyzeten csak organikus szervezkedéssel lehet segíteni és ez a segítés első feltétele: — a bizalmi krizis leküzdése. Ma a tőke senkiben sem hisz, a bankok senkinek sem hiteleznek, mert bizonytalan, hogy a tőke megtérül-e 1 Trianon dacára bele tudunk kapcsolódni a Nyugat tőkeképző munkáj ába. Nagy gazdasági tévedés a szociáldemokrata párt által hirdetett kívánság, mely a munkanélküli-segélyezést
