Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-04-06 / 992. szám

XXVII. évfolyam. 992. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengd, lélévre 12 pengd. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiaddhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 502—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengd. Szövegsor ára 4 pengd. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. |IP| 'Hm llllliiWWIHiiiiyill Wll'l" li 1 1930 április 6. Felfedeztem Budát! ír?a: HORVÁTH KÁROLY főv. blsotfsági tag Mindjobban rongyolódó egész­ségem kettős következményeket vont maga után. Az első — ez a kevésbé fontos — hogy feladni kényszerülök a 20 évi bérháztöme- gekben i ,,egyhelybenlakás ’ ’ összes előnyeit. És a második — ez a fontosabb — hogy felfedeztem Budát. E felfedezésemről a követ­kező ismertetést adom mindazok­nak, akiket illet. Buda egy városrész, mely itt fekszik közvetlenül a Duna jobb­partján s melyet Pesttel 3 egye­nes, 1 görbe és 2 vasúti híd köt össze. Egyéb összeköttetései azután alig is vannak ennek a szegény Budának. Okát ennek abban talá­lom, hogy bár múltja több mint 1000 éves, mégis jelene még nem töltötte be a 24-iket s így nem lévén nagykorú, gyámság alatt áll. Utána járva a dolgoknak, sikerült azt is megállapítanom, hogy e gyámságot a pesti városháza látja el. E gyámság azonban csak név­leges, mert a „kiskorú” sokfelé elágazó vagyoni stb. stb. ügyeit tulajdonképpen a „tutorsegédek” egész tömege intézi s így válhatik valóra ez esetben is a magyar köz­mondás: sok bába között elvész a gyerek . .. szegény Budácska is sínyli hivatalos gondozóinak ki­terjedtségét.. Pedig „Buda-gyerek” szeretné már vagy lerázni a tutorságot, vagy legalább annak bizonyítékát ! elnyerni, hogy a gyámok a jövő­jét is biztosítani akarják. És tud­ják. . És ezzel el is érkeztem mon­danivalóim tulajdonképpeni tár­gyához. Trianon nyomában Magyar- ország egyharmada lett régi terü­letének. Fővárosa azonban ma­radt, mint volt. De ha Budapest megélhetett mint nagy ország fő­városa abból, hogy mindenben THÉFáS ÉHEK. A PÉNTEKI BO RGAZDÄ-TÄ-RS ASÄGRÖL Irtsa: Benedsk Sándor Pénteki társaság, barátság tanyája, Aranyos kedélyek aranygyapjas nyája, Rozoga lantomon rólad szól az ének, Hegyezzék fülöket ifjak és a vének! Hogy a borgazdákon ne eskessék csorba, A boresték szerint jönnek libasorba... Orvosok az elsők, még pediglen hárman, Akik betegüket nem hagyják a sárban. — Derék Baittrok Józsi, ha a fogad [lyukad, Fürge szerszámával betömi a fogad; — Szelíd Frommer Zsiga jószívüen [tippel, Hogy rendben vagyunk-é tüdővel, [szívekkel; —■ Komoly Szlávik Feri híres gyermek ­[ doktor, Sárga pólyák között forgolódik sokszor. Mélységes tudását hálás szívvel áldja Apa, mama, testvér, hájtól rengő bába. — Guth Feri elölj ár a Vízivárosban, Hol lyukas csatorna s tyúkszem járda [sok van. Feriben van erély, eredményt hoz az [majd, A Ganz-utcában is tündöklik az aszfalt. S ha soká lesz Feri itten elöljáró, Kapum előtt is lesz autóbusz-megálló. Szegényügyet szanál, kózemelve áldják Jól táplált szegények, felruházott árvák. központja volt. az állami életnek, ezen — reméljük igen rövid időre — megcsonkult ország változatlan terjedelmű fővárosa nem marad­hat tétlen. A 20 milliós ország el­tarthatta 1 milliós Budapestjét, de az 1 milliós Budapestre elsor­vadás vár, ha további életalapjául csak azt tekinti, hogy fővárosa maradt a hétmilliós csonka ország­nak. Űj éietalapokat kell keresni an­nál is inkább, mert Budapestet az országgal szemben nagy adósság is terheli: a 20 milliós nemzet nagy- gyá tette fővárosát s ez áldozatok­kal teljes naggyátétel viszonzást kíván. Az új életalapok egyikét úgy hívják: idegenforgalom. Nem egyéb ez, mint a Kassa—Brassó stb. elszállításával elvesztett for­galom pótlása. Szép, szép, de miért jöjjön ide az igen tisztelt és várva várt ide­gen, sőt Idegen ?! Miért megy oda, ahova járt Miért megy Itáliába? vagy Egyip­tomba? Miért a Riviérára vagy Biarritzba? Miért az Alpesek közé és miért kevésbé Norvégia fjord- jaihoz? Kérdések, amelyek ismerete nél­kül nem is tudnánk válaszolni a legfontosabbra: miért jöjjön Hoz­zánk ? Viszi az idegent a múlt iránti kíváncsiság, viszi a természeti szépségek iránti vágy, viszi az élve­zetek csábító vonzereje, viszi az orvos és viszi az a tudat, hogy pénzéért megkap mindent: jól, kényelemmel, mondhatnám, direkt az ő kívánságainak megfelelő szer- virozással. Ismerek egy darabka világot. A Nílus második vízesésétől a South- shamptoni kikötőig. S ha utamon idegennel megeismerkedve ide hívtam, bizony, megvallom őszin­tén, zavarban voltam, mikor arra — Zilahi Kiss Jenő szellemes barátunk, Probléma s tanúság, mit körülte látunk. Pár-tok viszályában minden érdem [megdől, Ne várjatok hálát soha a tömegtől. Sorban következik most három fiskális, Sokaknak a háta libabőrös máris, Pedig nincsen ok rá olyan nagyot [nyelnünk, Mert mi, hál’Istennek, szegény jogon [periünk. — Aztán Kozma Jenő ami bölcs [vezérünk. Hajnaltól napestig töri magát értünk. Mikor még felettünk tünde álom1 lebben, Homloka már izzad nehéz közügyekben. Parlament, közgyűlés, bizottságok, [anlcett, Kulíur-iinnepélyek, melegfülü bankett, Esküvőnél tanú, keresztelőn koma, Havonként egy tucat jubiláns lakoma. S nemcsak dikciózik, de teremt és alkot, Budának hidakat s Óbudának parkot. Nemcsak közügyekben Jenőnk nagyon [kapós, Protekciót keres férj, feleség, anyós. A férjnek állás kell, nem fogad el kicsit, Mert szűk lakásában hat apróság visít. Nejének egy trafik, mozi vagy taxijog, Pogány is megszánná, keservesen zokog, Az anyós sikoltva tördeli kezét, Csukássá tömlőébe azt a bolond vejét. A pótérettségin elhasalt diákok, Facér kasszírfrájla, diplomás leányok, Akik görnyedeznek kényszer­[egyességben, Igaz mentorukat tisztelik Jenőben. S ha dideregni kezd eltörődött teste, S Pasaréten várja a bűbájos este, Virágos fák között feltekint az égre a kérdésre kellett válaszolnom: miért jöjjön ide! Hisz szép az ön­vagy ónunk megbecsülése, de azt mégsem mondhattam neki, hogy a pesti múzeumokban különbet lát, mint Itáliában, Párizsban vagy Egyiptom évezredes gúlái körül. Sem azt, hogy a pesti Andrássy-út szebb, mint a Champs' Elysée. Sem azt, hogy a pesti Vá­rosliget különb, mint Versailles parkja:. Sem azt, hogy a pesti Er- zsébet-téren különb napsütést fog érezni, mint a Riviera kék ege alatt, a Gőte d’Azur vidékén. De még csak arra sem vállalkoztam, hogy elhitessem vele, miszerint akár a pesti TIaen szobában, akár az igen tisztelt pesti Lipótvárosi Casinóban az élvezetek reá váró csábító vonzereje (mint fent ne­veztem) különb hatással lesz reá, mint akár Monte Carlo kaszinója, akár pedig a Negresco szédületes pompája. Egyet mondhattam csak neki: Buda. Hogy haj ókázzon le Szobtól Budáig s a Rajna dicsért szépsé­geit elfelejti. Hogy menjen fel Budán este a Jánosbegyre s az előtte elterülő látvány lepipálja Genua esti hangulatát. Hogy kér­dezze meg az orvosát, van-e vala­minő testi bántalma s ha igen, ke­resse fel a fürdőket — Budán. Hogy járja be a budai hegyeket, keressen múltat Budán, nézze meg a Várpalotát — Budán, s ha kényelmet akar, szálljon meg a Szent Gelléríben — Budán. S aki ismerőseim közül Budára jött, az megköszönte tanácsomat. A pesti vendégek kevésbé voltak elragadtatva.. .-— Hát kérem ez az. A jövőnk lelke: Buda . . . s mégis ez a mos­toha gyermek. Amelyet nem akar­nak nagykorúsítani. A kiegyezés (1867) utáni idő elvette Budától és Pestnek adta az Életet: a közélet nyilvánulásá- nak majdnem minden tényezőjét, a közgazdasági szerepet, sőt a poli­Gyönyőrrel élvezi, hogy maga van végre, C3Íllagmilliárdok fénysugarat szórnak, Meg visszhangja se kél az emberi szónak; Mélabús dal zendiil egy távoli lanton: Ekkor a pázsiton megjelen egy phantom, Ott áll — Viraág Béla nesztelen saruba S a fülébe dörgi: „Fürdőváros Buda”. — Kedélyes estéink kedves tagja Wladár, A humor ágain repdes, mint a madár, Es hogyha a jó kedv magas fokra [hágott, Mosolygva tálal fel ízes disznóságot. — Jó Zboray Gyula főtitkárunk [vagy mi? Nem lehet egy szóval tisztán kifejezni. Ő a törvényhozás, a kormány is egyben, Mint legfelső bíró ítél jogügyekben. Buzgalommal rendez vacsorát, ünnepet, Minden borgazdáról anyakönyvet vezet, Születésnap, névnap, ezt el nem [szakaszt ja, Ajakéról pereg a toaszt malasztja. Ha nincs is alkalom, ő ezen is segít: Szónoki bravúrral kezeli a semmit. Keze alatt virul a társaság telke, Mert ő a „pénteki” ügyvezető lelke. ■— Neuschloss-Knüsli Kornél, bár a [neve német, A miért él és hal, a magyar művészet, Ragyogó főváros az ő lelki álma, Nem a rongyos köpeny mit visel az [máma. Aranyos jó szíve megdöbben, ha ba j van. A szegényt, nyomorgót nem hagyja a [bajban, S nemes munkájában segít egy őrangyal, Boldog mosolyával, ráboruló szárnnyal. — Púm József barátunk ellentétek titka, Mérnök ő és kecske, a mi bizony ritka, tikai jelentőséget is. Mindazt, ami az emberi akarattal kapcsolatos. Csak azt nem vehette el Budá­tól, amit neki az Isten adott! De ahogy Trianon nyomán szen­vedjük az emberi gyarlóságok mostohaságát, épp úgy mai kény­szerült ségünkben is nem az em­beri, de az isteni adományokban rejlik az az erő és lehetőség, amely sorsunk jobbrafordnlásának 1 it kát képezi. E titok nyitja Budán van. A város jövendő irányítása és politi­kája ennek szolgálatára köteles. Én pedig egy következő alka­lommal fogom elmondani — hogyan és miképpen! Megdermedi a pénz! Jenő és Becscy Antal t&rvei Széli Jenő a Kisipari Hitelintézet vezér- igazgatója segíteni al&ar a Kisiparosait megromlott Jßiielviszonyain Pénzes Mihály dir. előadása o Kisiparosait önsegélyző mozgalmáról Bccsey Antal jellemezte azzal a mai hitelviszonyokat, hogy: — megdermedt a pénz! valósággal megdöglött, — a II. kér. Iparos­kor tagjaiból alakult Önsegélyző Egyesület által rendezett estén, amelyen dr. Pénzes Mihály, az Önsegélyző ügyésze, de tényleges szervezője is, felolvasás keretében ismertette ennek a gyakorlatilag jól bevált, költségmentesen dolgo­zó, a tagok legszükségesebb hitel- viszonyait gyorsan kielégítői hitel- egyletnek a szervezetét és céljait. Az előadás érdekelte n Vízivá­ros vezető köreit és mindazokat, akik komolyan foglalkoznak a kis­emberek létérdekeit szolgáló „kis­tételű” pénz- és hiteligények le- bonyolíthatása iránt. Megjelentek a II. kér. Iparoskor nagytermé­ben: Kozma Jenő dr., Becsey An­tal, Széli Jenő vezérigazgató, Sza- lay József min. tan., Guth Ferenc dr. elöljáró, dr. Zhorav Gyula ügyvéd, dr. Krivoss Árpád ügy­véd, Nagyőszi Ferenc, Böngérffy Géza tanár, Ezerhegyi István ta­nácsos, Gorka Gyula kereskedő, több ipari érdekeltség képviselői és számos iparos és kereskedő. Lendl Adolf dr. elnök üdvözölte a megjelenteket, köztük első helyen Kozma Jenőt, Becsey Antalt, Széli Jenőt, Szalay Józsefet, Guth Fercn­Világforgalomról böle3 beszédet vág ki, Csak úgy zuhan abból a bors, posztó [s kvárgli. —■ Müller József társunk dolgozott volt [vasban, Amint szorgoskodnak a méhek a kasban, S hogy most megfáradva, nyugalomba [lépett. Jogos önérzettel fogyasztja a lépet. —- Fekete Géza a köztisztaság őre, S minthogy talpig ember, sokat várunk [tőle. Utcák szegélyein muskátli piroslik, Nem maradnak sárban a fényes [kaluesnik. Hó nem1 alkot tornyot, csakis finom [hártyát, S nem. lesznek piszkosak a Körben a [kártyák. — Malcoldy Viktorhoz a tréfa nem [férhet, Tarka-barka képet produkál az élet. Nincsen, a mi elmúlt, pajkos tréfa, víg [tor, Komoly presbiter lett jó Makoldy Viktor. — Melcsner Jenő nevét kőbe vési Klió, író és poéta, szereti, ami jó. Tarokknál fekete, likőr és havanna, Jó étvágyat gerjeszt a költői manna. Hangya szorgalommal gyűjt [nyelvemlékeket, Rohamosan készül a századik kötet. — J ó Bitting er nélkül hiányos á kertünk, Ha nem lehet köztünk, bánatos a lelkünk. Legyen Imre ismét viola a réten, Színdús egészsége ismét visszatérjen. — Szalay Józsi jó, ifjúkori pajtás, Nem epesztette őt soha a sóhajtás. Szerette a holdat, cigányzenét, pezsgőt, cet, Zboray Gyulát, Viraág Bélát és az összes vendégeket. Kozma. Dezsőt, az Angol-Magyar Bank igazgatóját azért nem üdvö­zölte külön, mert legutóbb a kör ala­pító-tagjai közé lépett. PÉNZES MIHÁLY dr. előadását nagyrészt ismerik olvasóink, ahol két közleményben ismertette az Önsegélyző Egyesület ügyeit. Ez al­kalommal súlyt fektetett az előadó minden részletre. Szívesen hallgatták és nagy érdeklődést váltott ki az elő­adás, amelyre azonnal válaszolt KOZMA JENŐ dr., aki már régebben foglalkozik a kis- . ipari hitel kérdésének megoldásával és ez ügyben tárgyalásokat folytatott a kereskedelemügyi miniszterrel, aki szintén elsőrangú feladatnak tartja ezt a kérdést, aki nagy elismeréssel nyi­latkozott Széli Jenőről, a Kisipari Hitelintézet vezérigazgatójáról és méltatta körültekintő, nagyarányú munkásságát. Kilátás van rá, hogy a miniszter a közeljövőben 15 millió pengőt bocsát Széli Jenő rendelkezé­sére a kisipari hitel nagyobbarányú kielégítésére. A mai nyomorúság oka a brutális tőkehiány. Ezen a bajon 1 akar most segíteni Bethlen István gróf miniszterelnök (éljenzés) Pá­rizsban, ahol nehéz küzdelmet vív, a minket gazdaságilag megfojtani akaró kisantanttal, — hogy az állam nagyszámú beruházó kölcsönt vehes­sen fel. Ha lesz pénz produktív beru­házásra, lesz kereset és megjavul a helyzet. A nagy tetszéssel fogadott beszéd WBBEBBBBSBBBSBSBStBBBBBBBBBtBBSSBBBMBBBKBKBEBSBESMBBSBBK Táncoltatott szoknyát, százat is, de . [rezgőt, Gavallér gyerek volt parketten és gyepen, Most is emlegetik Wekerle-telepen. De fordult a világ, csak lassan a testtel, Józsi várost épít, szónokol és bricscsel. — Szolid borgazdáknál szolidabb tag [Gorka, Nincsen is túlfűtve sem gyomra, sem [torka. Kalabriaszt játszik kisveretű gőzzel, De a barátságot, azt nem méri rőffel. — Lendl Adolf nagy tudós, [tudományok tára, Bölcseség csillaga szállt a homlokára. Élete derűjét nem'-borítja az éj, Hajnalként piroslik lelkében a kedély. Pénteki estéken tőle megtanultuk, Mi módon szeretnek eszkimók és hinduk. Bölények és békák, őskori emberek, Sárga, fehér fajok, fekete négerek. — Lügrnayer magyar szó, lúg, máj és [r betű Perdöntő, hogy Józsi magyar eredetű, Érdekli a közügy, baráti kör, nóták, Szerény igényekkel szerkeszt [expenznótát. — Csak himnuszt zenghetek Weimess [Mariánrul, Kemény fő, .ki zsákban macskát [sohsem1 árul, Mérnöki tudása szellemének éke, A fiskálisoknak komoly ellenzéke. — Szegény Tury Zoltán köztünk már [nem lehet, Szegre akasztotta a kis köpenyeget, Akit úgy szerettünk, letörte a végzet, Bár a könnyünk csörgött, fájó szívünk [vérzett. Családi tűzhelyén a boldogság lángolt,

Next

/
Thumbnails
Contents