Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)
1930-02-17 / 985. szám
2 BUDAI NAPLő Budapest, 1930 február 17. ógyenkint 300 négyszögöl területre lesz szükség, tehát összesen 15.000 négyszögöl területre. Az alapul szolgáló számítás szerint a fősúly a lakbérek alacsony voltára van fektetve és még így is tekintélyes felesleg mutatkozik. A szoba nkénti lakbér átlagban az 575 pengőt nem haladhatja meg. Eszerint egy 2 szobás lakás évi bére 1150 P *> 3 » 5) i) 1725 P „4 „ „ „ „ 2300 P míg az utóbbi időben épült házakban a házbér ezen összegek! átlagban 25—40 százalékkal túlszárnyalja. Fenti bérek a békeévekben épült házak bérénél is kb. 10 százalékkal alacsonyabbak. A terv keresztülviteléhez szükséges, hogy a m. kir. kormány adjon engedélyt egy 30,000.000 pengő névértéket kitevő, egyenként 30 pengő névértékű, egymillió darab nyeremény- kötvény kibocsátására, amely nyereménykötvények negyven év eltelte titán nyernének visszafizetést a csa- to’t sorsolási terv szerint 66 százalék díjjal, vagyis minden 30 pengő névértékű kötvény 50 pengővel. Ezenkívül a negyven év folyamán igen tekintélyes összegű nyeremények kerülnek kifizetésre. A nyereménykötvények részletezése. Kibocsájtatnék 1—10.000 számig terjedő sorozatba beosztott és 1—100- ig terjedő alszámmal ellátott egymillió darab, egyenkint 30 pengő, il'etve két darabból álló nyeremény- kötvény. (Ahogvan annak ideién az MAUTHflER MAG A LEGJOBB! MAUTHNER ÖDÖN magtermelő és magkereskedelml rt. BUDAPEST 9 Központ: VII., RjTTENBILLER-UTCA 33 e Fióküzlet: IV., KOSSUTH LAJOS-UTCA 4 (A Ferencrei diek templomával szemben) • Föá’|egyzék, növényárjegyzék, őst! árjegyzék Ingyen és bérmentve. TELEFON: JÓZSEF 463-85. Sürgönyeim : M„UrHf>EREK. m 1870. évi nyereménykötvények két összefüggő 50 forintos részből állottak. ) Minden egyes nyereménykötvény az első sorsolástól az utolsó sorsolásig az összes nyereménysorsolásokon résztvenne, vagyis minden egyes nyeremény- kötvény az évek során, szerencsés esetben, többször is nyereménnyel kisorsolható volna. A nyereménykötvényekre eső nyeremények mindenkor a sorsolást követő harmadik hónap első köznapján kerülnek kifizetésre. A kötvények beváltása pedig a negyvenedik év végét követő hat hónap elteltével történik a névérték 166 százalékával, vagyis az összesen 30,000.000 pengő névértéket kitevő nyereménykötvény a negyvenedik év végén 50,000.000 pengővel nyer visszafizetést. Ezenkívül nyeremények fejében 29,500.000 P kerül kifizetésre. A nyereménykötvények elhelyezésére a tervezet különös előnyei alapján majdnem egy fél esztendő áll rendelkezésre. Az első esztendő nyereményei a bérjövedelemtől függetlenül nyernek biztosítást. A nyereménykötvények ehhez képest vagy egyszerre, vagy successive volnának kihelyezhetek, természetesen az építkezés előrehaladásának figyelembevételével. E terv sikerét a sorsjáték tervezete biztosítja, mert az állandó nagy nyeremények a nyereménykötvényeknek nemcsak értékállandóságát, hanem azok értékemelkedését is kétségtelenné teszik. A kötvényeket, mint jó befektetést, a közönség széles rétege szívesen fogja vásárolni és így kétséget nem szenvedhet azoknak gyors és könnyű kihelyezése. E kihelyezést illető'eg még az a fontos körülmény sem hagyható figyelmen kívül, hogy jelenleg sem Magyarországon, sem a külföldön, ilyen nagy összegű nyereményekkel és ily előnyös nyeremény-tervezettel bíró kibocsájtmány nincsen, tehát a piacok felvevőképessége e téren teljesen érintetlen. Vallomások címen olvasta fel egyik értékes tanulmányát Székely Vladimir ny. főkapitány-helyettes a 'Budai Társaskör-ben, de a tárgy <és ennek menete visszatérésre kényszerít bennünket. Mi is őszinte vallomást tehetünk arról, hogy ezúttal a legszerencsésebben választotta meg az előadó a témáját, melyet mélyen járó gondolatokkal és szokott közvetlenséggel, amellett végig színesen épített fel. Vallomástételek voltak a minden emberben tudatalattin eltemetkezett s a mindennapi tevés-ve- vésében önkéntelenül felrajzó kriminális hajlandóságokról. Atavisztikus örökség, amelynek gátlásait, fékentar- tóit a társadalmi együttélés törvényei és imperativusai mellett az emberré fejlesztett briső, lelki kultúránk adja meg. De csak tökéletlenül! A bűn, a hazugság felbukkan, életté válik minduntalan az ember ösztönéletében, automatikus ténykedésében, hajlamaiban. Alig van ember, akinek élelmességére s okosságára, de hétköznapi életére is itt-ott előbukkanó mozzanataiban ne lehetne ráhúzni a büntető törvény paragrafusait. Csak ki kell hámozni a hétköznap, a konvenciók fakó ruhájából, felboncolni s kész a minősítés. A mindennap kriminalisztikája ez, melynek nincs törvényből rendelt bírája, melynek legfelsőbb, de egyúttal megbontó bírája sokszor csak a saját rendőrünk: a lelkiismeretünk. A példák, humoros és sötét példák egész sorozatával illusztrálta ezt a tételt az előadó. Tanulság, következmény'? „Embernek kell lenni -—- mondja a szerző — aki a leikéről levetette az állati bőröket. Kilépett az ősvad ónból felkísértő évezredek bilincseiből, kitonyésztve magából az ideálunkat. A homo sapiénsist, a belénk plántált isteni szikrát; az intellektust. Azt a súgárzó, teremtő napot, melynek mélyében a jó, a magunkkal való harmónia és mindenekkel való béke születik”. Buda belyitörténetének bizonyára jelentős és idegenforgalmi szempontból is kitűnően kiaknázható ténye lesz Buda visszavételének kétszázötvenedik évfordulója. Bizonyára jelentős dolog, hogy Európa figyelme végre Buda felé fog terelődni, mint 1686- ban, de 1886-ban is történt, mikor az évforduló alkalmával nagyvonalú kiállítás és a Helyőrségi Templom falába helyezett epitáfiom volt a középpontja az érdeklődésnek. A sok ragyogó olasz, dán, bádewi, francia és angol arisztokratanév mellett azonban ott szürkülnek azoknak a „ névtelen” kurtanemes magyar hajdúknak nevei is, kikkel foglalkoznunk kell, hogy a nevükre rakodott por alól friss pirosban bukkanjon £ei nevük: hogy névtelenek ne. legyenek, mint eleddig voltak. E sorok írójának alkalma volt eddig egy derekas kurtanemes magyar család két tagjának nevét megállapítani, kik közül az egyik ott harcolt Buda alatt, másik túlélte az ostromot. Veszprém vármegye ugyanis 1747—• 1757 között több tanuvallatást tartott a Karalcószörcsökön birtokos Szabócsalád ősére. Szabó Györgyre nézve, aki 1686-ban mint Veszprém vármegye zászlója alatt felült hajdú részt vett Buda ostromában. Rokona, Szabó István tüskevári törvénybíró ugyancsak részt vett az ostromban, sőt alkalmasint a Dunám ént én folyó hadjáratban is. Szabó György nevét e sorok írója kutatásai alapján örökíti meg az a turbános sírkőszérü oszlop, mely ugyancsak e sorok írója elgondolása és vázlata alapján, Battvai Zsillé Kálmán iparművész méretezett tervei szerint teljesen készen áll a Magyar királyi Hadtörténelmi Múzeum raktárában, bogy a székesfőváros által már eddig megtartott helyszíni szemlék szerint megállapítandó helyen a magyar „kurtahajclók” nevét is megörökítse a fényes idegen nevek között. A A virágok zsebnaptára az az ügyes kis füzet, amelyet a ,rMonori Mag” adott ki, mely mint kertészeti zsebnaptár egyúttal szakszerű tájékoztató a konyhakert, gyümölcs virágoskert és szobanövények ápolása és kezelése terén, hónapról-hónapra. Szolgálatot tett ezzel a cég a gazdálkodó és kertkedvelő közönségnek, ame’y régóta nélkülözött egy rövid, közérthető és amellett szakszerű tanácsadót. turbános kő túlsó lapján az „arnauta” vagyis „albán”, törökül ,^Arbanász” utolsó budai vezirpasa, Abdurrahman Abdu nevét is megörökíti, a tábla Abdul Latif Bég Effendi, miizülmán Imám ékes arab kurzívírású betűi szerint remekben vésett sorokban, fel- liíva az utast, hogy ősi keleti-müzül- mán szokás szerint egy kövecset tegyen a kőre: emlékezésül. A pasa — a magyarság barátja, aki elődjével „Ibrechem el Sejtán”: „Ördöngős Ibrahim” pasával együtt Thököli Imre fejedelemsége körül nőtt össze jó magyar emlékekkel, hős módon esett el „Budun” védelmében. Nándorfehérvár felé menesztett gályáit Esztergomi Bottyán János és Berchényi Miklós, Ebergényi László és Litteráti Péter diák hajdúi csapták meg Ercsény — a mai Ercsi — alatt. Szegény botor magyarok az 1686 után következett rettentő haráes miatt pár év múlva már a török barát segítsége mellett kuruckodtak. Esze Tamás hajdú utódait is megtaláltuk. Miért ne lehetne kis fáradsággal még több magyari hajdú nevét is felkotorni, hogy az ö nevük is ott szerepeljen a dán és württembergi vasasok között? Szabó Sámuel barátunk, a derék magyar budai kávés, aki fivérével, a tavaly elhunyt nagyszállodással, Szabó Imrével együtt a fenti török-magyar emlékművet vitéz Aggházy Kamii igazgató kérésére felajánlotta a M. kir. Hadtörténelmi Múzeumnak, gyönyörű magyar — és budai — hagyományosságot cselekedett e megajánlással. Helyes volna, ha a Budai Napló megkezdené az ország többi családjának összeszedését is: azokat, kiknek írásos dokumentom vagyon kezében Budát járt ükeikre nézve. A história kevés ilyen kurta magyar nevet őríz: ezeket családi levelekből kell ki- böngészni. BÍSESPEf. Emlékezzünk magyarokról 1686 szeptember 2 magyarjai: ta'pas hajdók és Esze Tamás egyéb „rongyos komái“ BUDAI FAMÍLIÁK A Kimnach-csaíád A régi Buda egyik . érdekes liistó- riájú családja, m.lynekrégi pozsonyi kőművesmesteri hagyományai a Kimnach Lajos Kristóf által épített budavári Ferdinánd-kaszárnya építésében domborodik ki és Kimnach László festő művészetében finomodtak el piktúráva. A család történetére vonatkozólag lalább közölteket Kimnach Ödön professzor úr családi jegyzeteiben köbölt okmánykivonatokból vettük. Természetes, hogy rendszeres kutatások a Ferdinánd-kaszárnya építésére vonatkozólag (a budai volt K. u. K. jBaudirections irattárában, a Budai Királyi Helytartótanács és Buda város levéltárában, esetleg Pozsony város levéltárában) érdekesebb eredményeket is adhatnak a család építőmester tagjának egyéb munkáira nézve, még abban az esetben is, ha — ahogy valószínű — Kimnach mester csak vállalkozó mestere, de nem tervezője volt az építéseknek. A család a Rheinland rajnamenti vidékéről való^ és pedig a boráról, ódon városairól, mondáiról és tiszta fajú német népéről neves-híres Mo- "'ssel folyó partján levő Traben és Trarbach városkából. A környéken a 16. század végén már szerepel egy hason1 ónevű család: •lisztes lutheránus polgári mesteremberek. (Magyarország ’ felé vonulásuk ’iránya Meddersheim, Czéuznach, Po- zsgny^ás. utolsó állomásul Buda. A ''Sodr- s a jßtt’Äi^videkcri, valamint a ,.Pfalz”-ban ma is él a cukid törzse, főleg Trier és Coblenz között, ahol máig él egy legendás aranycsináló ős emléke. Első ősük Johann Peter trarbachi lutheránus pékmester, aki 1701-ben született ugyanott. Idősebb fia, Johann Dániel 1742-ben született, a Von Dann grófok dauni kastélyának udvari káplánja, majd a medders- heimi lutheránus parochia prédikátora. Második fia, Ludwig Wilhelm, aki 1749 július 21-én született ugyancsak Trarbachban. Mint fiatal építőmester, illetőleg kőművesmester került Pozsonyba, alkalmasint e pompás város monumentális barokk építései vonzották ide kínálkozó bő munkaalka1 ómmal. Alkalmasint beleházasodott egy ottani cébbeli kőművesmesteri családba — Baldauff Anna Rosina leányasszonyt vette nőül — Pozsonyban ragadt, magyar emb r és tekintélyes mester lett, 1812 —1816 között halt meg. Itt Pozsonyban született fia, Lajos Kristóf, aki céhszerű móddal apja kőművesmesterségét fo’ytatta. Pozsony finom késői barokkja bizonyára sok munkaalka’mat adott neki is. A családi feljegyzések tanúsága szerint mint kőműves építőmester dolgozott a Rudnai és Divékfalusi Rudnay Sándor észt rgomi bíboroshercegprímás által 1822-ben megkezdett esztergomi Bazilika kanonnk- házain. (Mint ismeret's, az eredeti terv a római Szent Péter-tér gondolatát akarta megoldani olyképpen, hogy az esztergomi Várhegy óriási költséggel lefaragott laposának két szélét a Kanonokházak sz gték volna be. Ezekből csak az egyik sor készült el, Kiihnel Pál tervezte s ■ a sok pesti-budai épített remekéről ismert Iliid fejezte be. ez kot is.) Kimnach i me ter ezután Budán tűnik fel, amikor az 1840-es években épített, máig meglévő Ferdinánd-kaszárnyán dolgozik. Bár ennek az építménynek nincsen kimondott stílusa, mint például a jó lombardiai kastélystílust bécsi-olasz empire-os formákban másoló, ugyanebben az időben épült Mária Terézia- kaszárnyának (sőt ennek a városi műemléknek nyilvánított kort és formakincset jel’egező igen jól megoldott homlokzatú épületnek franciásspanyolos „többudvaros spanyol corridor e-rendszerü kaszárnyaépítési formáit sem mutatja), még sem hisszük, hogy azt Kimnach mester tervezte volna. Ugyanis a mai nyugati fal- vonalra merőleges magasra ívelt, eredetileg ke-kenyablakos „casamatta”- szerű kaszámyaszobák bizonyos erő- dítésszerű célzattal épültek, tehát bizonyára katonai, mérnök tervezte a kaszárnyát, melynek Kimnach mester bizonyára főpallérja volt. A kaszárnya Ferdinand-téri (ma Kapisztrán János-téri) kapuja alatt dór oszlopok láthatók: úgy látszik, volt némi terv arra, hogy a homlokzat is kapjon valamelyes kiképzést, de ez elmaradt. Kimnach mester lövészmester, választópolgár és a budai lutheránus egyház egyik oszlopos tagja volt, jómódú, jószívű ember. Több fia volt: Gusztávot, a hadnagyot' a családi írások nagy mulatós fiúnak írják. Vilmosé volt a „IIattyú”-ho7, ccgérezett ház, melyről a Hattyú-utca nyerte nevét. Móric f lesége Vecsei nemes Németh Anna vo’t, fiaik: Alajos, apáink kedvelt budai fényképésze és Ede (született 1869) tanár. Tanulmányozta a, ma- í gyúrok őstörténetét és ősrovásírásai.t és erről több tanulmányt írt. Kiadott egy kisebb magyar-szumir szótárt, de a nagy szótárnak csak egyes részei készültek el. A negyedik fiú, Károly Lajos, jómódú magánzó, felesége Caroline Kühn prágai színésznő.. Ennek gyermekei voltak Klotild: férje Dörre Tivadar, a nyolcvanas- kilencvenes évek ismert rajzolója és illusztrátora, neves festőművész. Klo- ti’d fivére, László, a.kitűnő festőművész, kiben a család hajlamai már neves művészetté alakultak ki. Budai* öregek még emlékeznek jellegzetes alakjára. (E sorok írója atyjának jó barátja volt, gyermekkori ákom-bákomjainkat sokszor nevetve nézegette a szegényliázutcai kedves házban, melyhez soha el nem múló bájú, apró gyermekkori és budai emlékeink fűznek bennünket.) A festőművész a nyo’cvanas évek végén élénk szerepet vitt Buda társaséletében is. 1857 július 1-én született, a régi budai R áliskolát végezte, majd műépítésznek készült, a műegyetemről azonban a régi „Minta- rajztanodába” iratkozott be. Már ekkor állami ösztöndíjat kapott, majd önkéntest éve után Münchenbe ment. Ott Benczúr Gyulának, majd Lin- denschmiedtnek tanítványa volt. Budapestre visszatérve, Pollik Bélánál tanult és dolgozott, hogy jövedelméből külföldre mehessen. Erzsébet királyné megvette egyik képét, egyház- festészeti pályadíjat nyert, a kuítusz- mhúszter megbízásából több oltárképet festett, sokáig tanult Ye'encé- b n, Budapesten Benczúr mesteriskolájában is tanult. Katonaéletének emlékeit sok kedves jelenetű festménye és rajza őrzi. Tisztes nevük Buda emléké. • Eevilagua-Borsody E óla. A Bamocsaházyról szóló kedves budai mende-monda nem lehet alapja egy emléktáblának: ebből egy szó sem igaz. A valóságot azonban ki lehet kaparni más famíliákra nézve- is. IgV magyar színe is lehetne a dolognak, ha mar Euda visszavétele nem is volt olyan magyar dolog, mint amilyennek felületesen látszik. Az egykori rigmus ezt írta erről latin versében, melyet mi így fordítottunk: „Nincs Buda már, csak volt! Sóhajtva menj tova vándor! Német lön imhol Magyarország metropolis ja!” Ne adjuk el Budát egészen az idegeneknek, mert vén falai alatt nem-, csak derék idegen grófok, hanem szegény magyar rongyos hajdunép is vérzett, ha a féltékenysség szekereket őriztetett is velük Pesten . .. Wdas m i FÜRDŐ A BUDAI FORRÁSCSOPORT LEG- RÁDIOAKTIVABB HŐFORRÁSA A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő FEDETT TÉL! USZÓCSARNOK BELLEVUE SZÁLLODA ÉTTERMEIBEN DÉLUTÁNI TEÄ, ÁNC ^ Elsőrangú Trónéért- és tánczene. Európa > lőkelö restaurantjai közön foglal helyet. Füst- és pormentes levegő. Este kétféle menü 3 és 6 pengős. Déli menü 2.50 AsztalrsndelésT: A. 528-84 GUNDEL a Gellert szálló halijában délutáni tea. Este TÁNC a TÉLI KERTBEN. Az étteremben BERKES BÉLA Szomb ton és vasárnap DISZNÓTOK LIGETI ÉTTERMÉBEN hangulatos esték. BERETVÁS LÁSZLÓ zongorázik Telefón : A. 537-87 FRISS VIRAGO 4! SZOLID ÁRAK! LOHR IRMA utóda „ „ NAGY IMRE LÁSZLÓ II, Fő-Utca 1 udvari szál ító Gr. Majíáífi-íéte szál odabérh^z cégei RÓZSADOMBI DIVATHÁZ II., Keleti Károlyr-u. ti. Gr. Majláth szállodabérház. Állandó nagy választék féri) és női divatcikkekben, mindennemű selyem- és textilárukban. Férfifehérneműeket mérték szerint is készítünk. Kedvező folyószámlahitel! PUTSAY CUKRÁSZDA II, Keleti Károly-utoa 13. (Majláth paloták) Keleti pompával berendezett cukrász»erpm. ínyencfalatok gourmandok számár a. Tel.: 52C-44 RÓZSADOMBI KÁVÉHÁZ ÉS ÉTTEREM Majláth száTodabérház (Slati ztikával szemben) BUDA LEGELŐKELŐBB és LEGSZEBB HELYISÉGEI — A LEGKITŰNŐBB KONYHA Az étteremben esténkínt FÁCZ JÖZSI muzsikál. — Tulajdonos: LAKATtS JÓZSEF MODERN, HIG.ÉNIKUS, ÚJ IIMé: ILWODSÍSI SZALÓN a gróf Malláth-palotákban II., Keleti Károly-utcai oldalon hajfestés, MANIKŰR Tulajdonos BELÉNYI JÁNOS SZENT GBIiIjÉRT GYÓGYFÜRDŐ Vízg-yógyintézet és napfürdő---■--Kü lön férfi és nól osztály Ä legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet A Budai Zeneakadémia egyesületi , hangversenyét február 17-én rendezi ■ Clauser Mihály zeneigazgató vezeté- sével a budai Vigadóban, amelyen Seregély Irma hárfaművésznő, Kisfaludy Melanie op raénekesnő, Ma- leczlcy Oszkár, a M. Kir. Operaház tagja és a zenekar működik közre.
