Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-02-17 / 985. szám

2 BUDAI NAPLő Budapest, 1930 február 17. ógyenkint 300 négyszögöl területre lesz szükség, tehát összesen 15.000 négyszögöl területre. Az alapul szolgáló számítás szerint a fősúly a lakbérek alacsony voltára van fektetve és még így is tekintélyes felesleg mutatkozik. A szoba nkénti lakbér átlagban az 575 pengőt nem haladhatja meg. Eszerint egy 2 szobás lakás évi bére 1150 P *> 3 » 5) i) 1725 P „4 „ „ „ „ 2300 P míg az utóbbi időben épült házakban a házbér ezen összegek! átlagban 25—40 százalékkal túlszárnyalja. Fenti bérek a békeévekben épült há­zak bérénél is kb. 10 százalékkal ala­csonyabbak. A terv keresztülviteléhez szükséges, hogy a m. kir. kormány adjon enge­délyt egy 30,000.000 pengő névérté­ket kitevő, egyenként 30 pengő név­értékű, egymillió darab nyeremény- kötvény kibocsátására, amely nyere­ménykötvények negyven év eltelte titán nyernének visszafizetést a csa- to’t sorsolási terv szerint 66 százalék díjjal, vagyis minden 30 pengő név­értékű kötvény 50 pengővel. Ezenkí­vül a negyven év folyamán igen te­kintélyes összegű nyeremények kerül­nek kifizetésre. A nyereménykötvények részletezése. Kibocsájtatnék 1—10.000 számig terjedő sorozatba beosztott és 1—100- ig terjedő alszámmal ellátott egy­millió darab, egyenkint 30 pengő, il'etve két darabból álló nyeremény- kötvény. (Ahogvan annak ideién az MAUTHflER MAG A LEGJOBB! MAUTHNER ÖDÖN magtermelő és magkereskedelml rt. BUDAPEST 9 Központ: VII., RjTTENBILLER-UTCA 33 e Fióküzlet: IV., KOSSUTH LAJOS-UTCA 4 (A Ferencrei diek templomával szemben) • Föá’|egyzék, növényárjegyzék, őst! árjegyzék Ingyen és bérmentve. TELEFON: JÓZSEF 463-85. Sürgönyeim : M„UrHf>EREK. m 1870. évi nyereménykötvények két összefüggő 50 forintos részből ál­lottak. ) Minden egyes nyereményköt­vény az első sorsolástól az utolsó sorsolásig az összes nye­reménysorsolásokon résztvenne, vagyis minden egyes nyeremény- kötvény az évek során, szeren­csés esetben, többször is nyere­ménnyel kisorsolható volna. A nyereménykötvényekre eső nye­remények mindenkor a sorsolást kö­vető harmadik hónap első köznapján kerülnek kifizetésre. A kötvények be­váltása pedig a negyvenedik év végét követő hat hónap elteltével történik a névérték 166 százalékával, vagyis az összesen 30,000.000 pengő névérté­ket kitevő nyereménykötvény a negy­venedik év végén 50,000.000 pengő­vel nyer visszafizetést. Ezenkívül nyeremények fejé­ben 29,500.000 P kerül kifize­tésre. A nyereménykötvények elhelyezé­sére a tervezet különös előnyei alap­ján majdnem egy fél esztendő áll rendelkezésre. Az első esztendő nye­reményei a bérjövedelemtől függetle­nül nyernek biztosítást. A nyere­ménykötvények ehhez képest vagy egyszerre, vagy successive volnának kihelyezhetek, természetesen az épít­kezés előrehaladásának figyelembe­vételével. E terv sikerét a sorsjáték ter­vezete biztosítja, mert az ál­landó nagy nyeremények a nye­reménykötvényeknek nemcsak ér­tékállandóságát, hanem azok ér­tékemelkedését is kétségtelenné teszik. A kötvényeket, mint jó befektetést, a közönség széles rétege szívesen fogja vásárolni és így kétséget nem szen­vedhet azoknak gyors és könnyű ki­helyezése. E kihelyezést illető'eg még az a fontos körülmény sem hagyható figyelmen kívül, hogy jelenleg sem Magyarországon, sem a külföldön, ilyen nagy összegű nyereményekkel és ily előnyös nyeremény-tervezettel bíró kibocsájtmány nincsen, tehát a piacok felvevőképessége e té­ren teljesen érintetlen. Vallomások címen olvasta fel egyik értékes tanulmányát Székely Vladimir ny. főkapitány-helyettes a 'Budai Társaskör-ben, de a tárgy <és ennek menete visszatérésre kényszerít bennünket. Mi is őszinte vallomást tehetünk arról, hogy ezúttal a legszerencsésebben válasz­totta meg az előadó a témáját, melyet mélyen járó gondolatokkal és szokott közvetlenséggel, amellett végig színe­sen épített fel. Vallomástételek voltak a minden emberben tudatalattin elte­metkezett s a mindennapi tevés-ve- vésében önkéntelenül felrajzó krimi­nális hajlandóságokról. Atavisztikus örökség, amelynek gátlásait, fékentar- tóit a társadalmi együttélés tör­vényei és imperativusai mellett az em­berré fejlesztett briső, lelki kultúránk adja meg. De csak tökéletlenül! A bűn, a hazugság felbukkan, életté válik minduntalan az ember ösztönéletében, automatikus ténykedésében, hajlamai­ban. Alig van ember, akinek élelmes­ségére s okosságára, de hétköznapi életére is itt-ott előbukkanó mozzana­taiban ne lehetne ráhúzni a büntető törvény paragrafusait. Csak ki kell hámozni a hétköznap, a konvenciók fakó ruhájából, felboncolni s kész a minősítés. A mindennap kriminalisz­tikája ez, melynek nincs törvényből rendelt bírája, melynek legfelsőbb, de egyúttal megbontó bírája sokszor csak a saját rendőrünk: a lelkiismeretünk. A példák, humoros és sötét példák egész sorozatával illusztrálta ezt a té­telt az előadó. Tanulság, következ­mény'? „Embernek kell lenni -—- mondja a szerző — aki a leikéről le­vetette az állati bőröket. Kilépett az ősvad ónból felkísértő évezredek bi­lincseiből, kitonyésztve magából az ideálunkat. A homo sapiénsist, a be­lénk plántált isteni szikrát; az intel­lektust. Azt a súgárzó, teremtő napot, melynek mélyében a jó, a magunkkal való harmónia és mindenekkel való béke születik”. Buda belyitörténetének bizonyára jelentős és idegenforgalmi szempont­ból is kitűnően kiaknázható ténye lesz Buda visszavételének kétszázötve­nedik évfordulója. Bizonyára jelentős dolog, hogy Európa figyelme végre Buda felé fog terelődni, mint 1686- ban, de 1886-ban is történt, mikor az évforduló alkalmával nagyvonalú ki­állítás és a Helyőrségi Templom fa­lába helyezett epitáfiom volt a közép­pontja az érdeklődésnek. A sok ragyogó olasz, dán, bádewi, francia és angol arisztokratanév mel­lett azonban ott szürkülnek azoknak a „ névtelen” kurtanemes magyar haj­dúknak nevei is, kikkel foglalkoznunk kell, hogy a nevükre rakodott por alól friss pirosban bukkanjon £ei nevük: hogy névtelenek ne. legyenek, mint el­eddig voltak. E sorok írójának alkalma volt ed­dig egy derekas kurtanemes magyar család két tagjának nevét megállapí­tani, kik közül az egyik ott harcolt Buda alatt, másik túlélte az ostromot. Veszprém vármegye ugyanis 1747—• 1757 között több tanuvallatást tartott a Karalcószörcsökön birtokos Szabó­család ősére. Szabó Györgyre nézve, aki 1686-ban mint Veszprém várme­gye zászlója alatt felült hajdú részt vett Buda ostromában. Rokona, Szabó István tüskevári törvénybíró ugyan­csak részt vett az ostromban, sőt al­kalmasint a Dunám ént én folyó hadjá­ratban is. Szabó György nevét e sorok írója kutatásai alapján örökíti meg az a turbános sírkőszérü oszlop, mely ugyancsak e sorok írója elgondolása és vázlata alapján, Battvai Zsillé Kál­mán iparművész méretezett tervei sze­rint teljesen készen áll a Magyar ki­rályi Hadtörténelmi Múzeum raktárá­ban, bogy a székesfőváros által már eddig megtartott helyszíni szemlék szerint megállapítandó helyen a ma­gyar „kurtahajclók” nevét is megörö­kítse a fényes idegen nevek között. A A virágok zsebnaptára az az ügyes kis füzet, amelyet a ,rMonori Mag” adott ki, mely mint kerté­szeti zsebnaptár egyúttal szakszerű tájékoztató a konyhakert, gyümölcs virágoskert és szobanövények ápolása és kezelése terén, hónapról-hónapra. Szolgálatot tett ezzel a cég a gazdál­kodó és kertkedvelő közönségnek, ame’y régóta nélkülözött egy rövid, közérthető és amellett szakszerű ta­nácsadót. turbános kő túlsó lapján az „arnauta” vagyis „albán”, törökül ,^Arbanász” utolsó budai vezirpasa, Abdurrahman Abdu nevét is megörökíti, a tábla Ab­dul Latif Bég Effendi, miizülmán Imám ékes arab kurzívírású betűi sze­rint remekben vésett sorokban, fel- liíva az utast, hogy ősi keleti-müzül- mán szokás szerint egy kövecset te­gyen a kőre: emlékezésül. A pasa — a magyarság barátja, aki elődjével „Ibrechem el Sejtán”: „Ördöngős Ib­rahim” pasával együtt Thököli Imre fejedelemsége körül nőtt össze jó ma­gyar emlékekkel, hős módon esett el „Budun” védelmében. Nándorfehérvár felé menesztett gá­lyáit Esztergomi Bottyán János és Berchényi Miklós, Ebergényi László és Litteráti Péter diák hajdúi csap­ták meg Ercsény — a mai Ercsi — alatt. Szegény botor magyarok az 1686 után következett rettentő haráes miatt pár év múlva már a török ba­rát segítsége mellett kuruckodtak. Esze Tamás hajdú utódait is meg­találtuk. Miért ne lehetne kis fáradsággal még több magyari hajdú nevét is fel­kotorni, hogy az ö nevük is ott szere­peljen a dán és württembergi vasasok között? Szabó Sámuel barátunk, a derék magyar budai kávés, aki fivérével, a tavaly elhunyt nagyszállodással, Szabó Imrével együtt a fenti török-magyar emlékművet vitéz Aggházy Kamii igazgató kérésére felajánlotta a M. kir. Hadtörténelmi Múzeumnak, gyö­nyörű magyar — és budai — hagyo­mányosságot cselekedett e megaján­lással. Helyes volna, ha a Budai Napló megkezdené az ország többi család­jának összeszedését is: azokat, kik­nek írásos dokumentom vagyon kezé­ben Budát járt ükeikre nézve. A his­tória kevés ilyen kurta magyar nevet őríz: ezeket családi levelekből kell ki- böngészni. BÍSESPEf. Emlékezzünk magyarokról 1686 szeptember 2 magyarjai: ta'pas hajdók és Esze Tamás egyéb „rongyos komái“ BUDAI FAMÍLIÁK A Kimnach-csaíád A régi Buda egyik . érdekes liistó- riájú családja, m.lynekrégi pozsonyi kőművesmesteri hagyományai a Kim­nach Lajos Kristóf által épített bu­davári Ferdinánd-kaszárnya építésé­ben domborodik ki és Kimnach László festő művészetében finomod­tak el piktúráva. A család történetére vonatkozólag lalább közölteket Kimnach Ödön pro­fesszor úr családi jegyzeteiben kö­bölt okmánykivonatokból vettük. Ter­mészetes, hogy rendszeres kutatások a Ferdinánd-kaszárnya építésére vo­natkozólag (a budai volt K. u. K. jBaudirections irattárában, a Budai Királyi Helytartótanács és Buda vá­ros levéltárában, esetleg Pozsony vá­ros levéltárában) érdekesebb eredmé­nyeket is adhatnak a család építő­mester tagjának egyéb munkáira nézve, még abban az esetben is, ha — ahogy valószínű — Kimnach mester csak vállalkozó mestere, de nem ter­vezője volt az építéseknek. A család a Rheinland rajnamenti vidékéről való^ és pedig a boráról, ódon városairól, mondáiról és tiszta fajú német népéről neves-híres Mo- "'ssel folyó partján levő Traben és Trarbach városkából. A környéken a 16. század végén már szerepel egy hason1 ónevű család: •lisztes lutheránus polgári mesterembe­rek. (Magyarország ’ felé vonulásuk ’iránya Meddersheim, Czéuznach, Po- zsgny^ás. utolsó állomásul Buda. A ''Sodr- s a jßtt’Äi^videkcri, valamint a ,.Pfalz”-ban ma is él a cukid törzse, főleg Trier és Coblenz között, ahol máig él egy legendás aranycsináló ős emléke. Első ősük Johann Peter trarbachi lutheránus pékmester, aki 1701-ben született ugyanott. Idősebb fia, Jo­hann Dániel 1742-ben született, a Von Dann grófok dauni kastélyának udvari káplánja, majd a medders- heimi lutheránus parochia prédiká­tora. Második fia, Ludwig Wilhelm, aki 1749 július 21-én született ugyan­csak Trarbachban. Mint fiatal építő­mester, illetőleg kőművesmester ke­rült Pozsonyba, alkalmasint e pom­pás város monumentális barokk épí­tései vonzották ide kínálkozó bő munkaalka1 ómmal. Alkalmasint bele­házasodott egy ottani cébbeli kőmű­vesmesteri családba — Baldauff Anna Rosina leányasszonyt vette nőül — Pozsonyban ragadt, magyar emb r és tekintélyes mester lett, 1812 —1816 között halt meg. Itt Pozsonyban született fia, Lajos Kristóf, aki céhszerű móddal apja kőművesmesterségét fo’ytatta. Pozsony finom késői barokkja bi­zonyára sok munkaalka’mat adott neki is. A családi feljegyzések tanú­sága szerint mint kőműves építőmes­ter dolgozott a Rudnai és Divékfalusi Rudnay Sándor észt rgomi bíboros­hercegprímás által 1822-ben megkez­dett esztergomi Bazilika kanonnk- házain. (Mint ismeret's, az eredeti terv a római Szent Péter-tér gondo­latát akarta megoldani olyképpen, hogy az esztergomi Várhegy óriási költséggel lefaragott laposának két szélét a Kanonokházak sz gték volna be. Ezekből csak az egyik sor készült el, Kiihnel Pál tervezte s ■ a sok pesti-budai épített remekéről ismert Iliid fejezte be. ez kot is.) Kimnach i me ter ezután Budán tűnik fel, ami­kor az 1840-es években épített, máig meglévő Ferdinánd-kaszárnyán dol­gozik. Bár ennek az építménynek nincsen kimondott stílusa, mint például a jó lombardiai kastélystílust bécsi-olasz empire-os formákban másoló, ugyan­ebben az időben épült Mária Terézia- kaszárnyának (sőt ennek a városi műemléknek nyilvánított kort és for­makincset jel’egező igen jól megol­dott homlokzatú épületnek franciás­spanyolos „többudvaros spanyol cor­ridor e-rendszerü kaszárnyaépítési for­máit sem mutatja), még sem hisszük, hogy azt Kimnach mester tervezte volna. Ugyanis a mai nyugati fal- vonalra merőleges magasra ívelt, ere­detileg ke-kenyablakos „casamatta”- szerű kaszámyaszobák bizonyos erő- dítésszerű célzattal épültek, tehát bi­zonyára katonai, mérnök tervezte a kaszárnyát, melynek Kimnach mes­ter bizonyára főpallérja volt. A kaszárnya Ferdinand-téri (ma Kapisztrán János-téri) kapuja alatt dór oszlopok láthatók: úgy látszik, volt némi terv arra, hogy a homlok­zat is kapjon valamelyes kiképzést, de ez elmaradt. Kimnach mester lövészmester, választópolgár és a budai lutheránus egyház egyik oszlopos tagja volt, jó­módú, jószívű ember. Több fia volt: Gusztávot, a had­nagyot' a családi írások nagy mula­tós fiúnak írják. Vilmosé volt a „IIattyú”-ho7, ccgérezett ház, melyről a Hattyú-utca nyerte nevét. Móric f lesége Vecsei nemes Németh Anna vo’t, fiaik: Alajos, apáink kedvelt budai fényképésze és Ede (született 1869) tanár. Tanulmányozta a, ma- í gyúrok őstörténetét és ősrovásírásai.t és erről több tanulmányt írt. Kiadott egy kisebb magyar-szumir szótárt, de a nagy szótárnak csak egyes részei készültek el. A negyedik fiú, Károly Lajos, jómódú magánzó, felesége Caroline Kühn prágai színésznő.. Ennek gyermekei voltak Klotild: férje Dörre Tivadar, a nyolcvanas- kilencvenes évek ismert rajzolója és illusztrátora, neves festőművész. Klo- ti’d fivére, László, a.kitűnő festőmű­vész, kiben a család hajlamai már neves művészetté alakultak ki. Budai* öregek még emlékeznek jel­legzetes alakjára. (E sorok írója atyjának jó barátja volt, gyermek­kori ákom-bákomjainkat sokszor ne­vetve nézegette a szegényliázutcai kedves házban, melyhez soha el nem múló bájú, apró gyermekkori és bu­dai emlékeink fűznek bennünket.) A festőművész a nyo’cvanas évek vé­gén élénk szerepet vitt Buda társas­életében is. 1857 július 1-én született, a régi budai R áliskolát végezte, majd műépítésznek készült, a mű­egyetemről azonban a régi „Minta- rajztanodába” iratkozott be. Már ek­kor állami ösztöndíjat kapott, majd önkéntest éve után Münchenbe ment. Ott Benczúr Gyulának, majd Lin- denschmiedtnek tanítványa volt. Bu­dapestre visszatérve, Pollik Bélánál tanult és dolgozott, hogy jövedelmé­ből külföldre mehessen. Erzsébet ki­rályné megvette egyik képét, egyház- festészeti pályadíjat nyert, a kuítusz- mhúszter megbízásából több oltár­képet festett, sokáig tanult Ye'encé- b n, Budapesten Benczúr mesteris­kolájában is tanult. Katonaéletének emlékeit sok kedves jelenetű festmé­nye és rajza őrzi. Tisztes nevük Buda emléké. • Eevilagua-Borsody E óla. A Bamocsaházyról szóló kedves bu­dai mende-monda nem lehet alapja egy emléktáblának: ebből egy szó sem igaz. A valóságot azonban ki lehet kaparni más famíliákra nézve- is. IgV magyar színe is lehetne a dolog­nak, ha mar Euda visszavétele nem is volt olyan magyar dolog, mint ami­lyennek felületesen látszik. Az egykori rigmus ezt írta erről la­tin versében, melyet mi így fordítot­tunk: „Nincs Buda már, csak volt! Sóhajtva menj tova vándor! Német lön imhol Magyarország metro­polis ja!” Ne adjuk el Budát egészen az ide­geneknek, mert vén falai alatt nem-, csak derék idegen grófok, hanem sze­gény magyar rongyos hajdunép is vérzett, ha a féltékenysség szekereket őriztetett is velük Pesten . .. Wdas m i FÜRDŐ A BUDAI FORRÁSCSOPORT LEG- RÁDIOAKTIVABB HŐFORRÁSA A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényel­mes gőzfürdő — Kádfürdő FEDETT TÉL! USZÓCSARNOK BELLEVUE SZÁLLODA ÉTTERMEIBEN DÉLUTÁNI TEÄ, ÁNC ^ Elsőrangú Trónéért- és tánczene. Európa > lőkelö restaurantjai közön foglal helyet. Füst- és por­mentes levegő. Este kétféle menü 3 és 6 pengős. Déli menü 2.50 AsztalrsndelésT: A. 528-84 GUNDEL a Gellert szálló halijában délutáni tea. Este TÁNC a TÉLI KERTBEN. Az étteremben BERKES BÉLA Szomb ton és vasárnap DISZNÓTOK LIGETI ÉTTERMÉBEN hangulatos esték. BERETVÁS LÁSZLÓ zongorázik Telefón : A. 537-87 FRISS VIRAGO 4! SZOLID ÁRAK! LOHR IRMA utóda „ „ NAGY IMRE LÁSZLÓ II, Fő-Utca 1 udvari szál ító Gr. Majíáífi-íéte szál odabérh^z cégei RÓZSADOMBI DIVATHÁZ II., Keleti Károlyr-u. ti. Gr. Majláth szállodabérház. Állandó nagy választék féri) és női divatcikkekben, min­dennemű selyem- és textil­árukban. Férfifehérneműeket mérték szerint is készítünk. Kedvező folyószámlahitel! PUTSAY CUKRÁSZDA II, Keleti Károly-utoa 13. (Majláth paloták) Keleti pompával berendezett cukrász»erpm. ínyencfalatok gourmandok számár a. Tel.: 52C-44 RÓZSADOMBI KÁVÉHÁZ ÉS ÉTTEREM Majláth száTodabérház (Slati ztikával szemben) BUDA LEGELŐKELŐBB és LEGSZEBB HELYISÉGEI — A LEGKITŰNŐBB KONYHA Az étteremben esténkínt FÁCZ JÖZSI muzsi­kál. — Tulajdonos: LAKATtS JÓZSEF MODERN, HIG.ÉNIKUS, ÚJ IIMé: ILWODSÍSI SZALÓN a gróf Malláth-palotákban II., Keleti Károly-utcai oldalon hajfestés, MANIKŰR Tulajdonos BELÉNYI JÁNOS SZENT GBIiIjÉRT GYÓGYFÜRDŐ Vízg-yógyintézet és napfürdő---■--­Kü lön férfi és nól osztály Ä legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet A Budai Zeneakadémia egyesületi , hangversenyét február 17-én rendezi ■ Clauser Mihály zeneigazgató vezeté- sével a budai Vigadóban, amelyen Seregély Irma hárfaművésznő, Kis­faludy Melanie op raénekesnő, Ma- leczlcy Oszkár, a M. Kir. Operaház tagja és a zenekar működik közre.

Next

/
Thumbnails
Contents