Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)
1930-11-30 / 1017. szám
“Rendkívüli kiadás XXVII. évfolyam. 1017. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengd, félévre 12 pengő. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 502—96. Felelős szerkesztő : V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1930 november 30. Hatalmas manifesztáció volt a vasárnap délelőtti nagygyűlés a polgári gondolat mellett. A Községi Polgári Párt egyszerű felhívására zarándoklásszerűen, zárt sorokban vonult fel a Víziváros polgársága, hogy tanúságot tegyen a történelmi hagyományokhoz való hűségéről. Az a polgárság vonult itt fel, amely nem jár a nagy zajjal hirdetett politikai gyűlésekre, — az a polgárság, mely nem engedi magát régen elkopott, vagy legfrissebben gyártott jelszavakkal megtéveszteni, — az a polgárság, mely öntudatosan dönt a maga sorsa felett és ezzel a város sorsát is intézi polgári bölcsességgel, — az a polgárság, mely mindig elítélte és undorral fordult el a mindent felforgatni törekvő, gonosz butaságtól, — az a polgárság, mely áhítatos hűséggel csüng e város nagy történelmi múltján és hisz a jövő nagyságában, amelyet nem rombolással, hanem békés munkával kell megteremteni! Ez a polgárság megtanulta viselni a sors keresztjét a tatárjárás idején, amikor lángok martaléka lett az ősi Buda, — amikor százötven évig nyögte a török rabigát. Ezt a polgárságot föl lehetett rázni, amikor a legnagyobb veszedelem idején eléje tárták a keresztet, — de ez a polgárság nem engedi, nem engedheti meg, hogy a keresztény eszme a hétköznapi politika eszközévé váljon. Ez a polgárság elviselte egyszer, hogy véres ököllel arcul üssék, piaci máglyára hurcolják minden megszentelt intézményét: a családi szentélyétől, gyermekei erkölcsétől a vallásáig. Ezt a polgárságot többet megtéveszteni nem lehet! Ez a polgárság hű marad budai becsületéhez, budai hitéhez, budai erkölcséhez! Csak a jött-ment, a sehonnai, a bitang ember tagadja meg mindezt! Buda dönt jövendő sorsáról A Víziváros templomainak harangjai kongtak a vasárnapi csendben, amikor Buda minden részéből ünneplőbe- öltözött, komoly polgárok sétáltak a Budai Vigadó felé, ahová 11 órára hirdette polgári nagygyűlését az EGYSÉGES KÖZSÉGI POLGÁRI PÁRT. Néha megkondult a magasból Mátyás király nevét is viselő Koronázó templom öreg harangja, mintha emlékeztetni akarná a polgárságot arra a világnagyságra, amire emelte négy és félszáz év előtt ezt a várost a pol- gáz’ság békés munkája és szorgalma. És megtelt lassan a Vigadó nagy terme, a karzat, és meg kellett nyitni 'a szomszédos termet is, hogy helyhez jusson e történelmi órában Buda igaz népe. Komoly csendben várta az így elhelyezkedett közönség a gyűlés megnyitását. Az elnöki 'emelvényen helyet foglaltak: K állag Miklós dr. keresk. min. államtitkár, Görgey István orszgy. képviselő, Harrer Ferenc ny. polgármester, Becsey Antal, a Kelenföld vezére, Fabinyi Tihamér egy7, m. tanár a Ganz-gyár igazgatója, Miklós Elemér az Idegenforgalmi Szövetség főtitkára, Fornbach Jakab cipészmester, Faber Fiilöp a Községi Takarék igazgatója, Németh Béla törvh. biz. tag a Háztulajdonosok Orsz. Szövetségének elnöke, Pet- racsek Béla ügyvéd, a XII. kerület listavezetője, Lungmayer József a gazdálkodók vezére, Janesó János, Eördöyh Virgil kúriai bíró, Radnai Rezső ny. államtitkár, Böngérffy Géza tanár, Nagy Gyula ny. min. tan., Krieshaber Adolf ügyvéd, az izr. hitközség elnöke, Zboray Gyula ügyvéd, Nagy őszi Ferenc tanácsos, Hegedűs Miklós a Budai Klub elnöke, Rose Henrik korm. főtan., Rittinger Imre korm. főtan., Nádas Béla dr. ügyvéd, a Rózsadombi Egy. főtitkára, Pénzes Miklós ügyvéd, Pajor Rezső ügyvéd, korm. főtanácsos és még nagyon sokan mások a közélet és a polgárság reprezentánsai közül. A magyar „Hiszekegy” elmondása után a párt II. kerületi elnöke Dr. FODOR ANTAL kir. közjegyző a következő szavakkal nyitotta meg a gyűlést: — Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Polgártársaim ! Amikor az Egységes Községi Polgári Párt budai nagygyűlését a II. kér. pártszervezet nevében — melynek elnöke vagyok — van szerencsém megnyitni, igaz tisztelettel, szeretettel üdvözlöm a megjelent illusztris vendégek nagyszámú seregét, de ugyanolyan igaz tisztelettel és szeretettel üdvözlöm ennek a nagygyűlésnek minden egyes résztvevő polgárát, mert azzal a nagy számmal, amellyel itt öszesereglettek, azzal is tanúságot tesznek arról, hogy tántoríthatatlanul ragaszkodnak a mi pártunk elveihez, amely párt már nagy feladatokat oldott meg a városházán s amelyre még nagy feladatok várnak a jövőben is!—Áválasztási harcban országos jelszavakkal dobálódznak, világnézeti harcot hirdetnek, pedig itt községi politikáról van szó. Ez a párt községi politikát akar folytatni és nem kíván az országos politikába beavatkozni, a szélsőségekből nem kér, mert a polgárság a saját bőrén tapasztalta 12 év előtt, hogy hova vezetnek a túlzó jelszavak. A mai szerencsétlen gazdasági helyzetnek nem a mostani magyar kormányzat az okozója, hanem az általános világgazdasági válság, amelyet az embertelen és kegyetlen békediktátumoknak a rendelkezései idéztek elő, (helyeslés) azok, amelyek nemcsak szétdarabolták — bár csak ideiglenesen — a mi ezeréves országunkat, hanem brutálisan megszegték a gazdasági törvényszerűségeket s a gazdasági rendnek örök törvényeit is. Ez a párt keresi a megoldást s azért híven követjük pártvezérünket, Kozma Jenőt! (Lelkes éljenzés!). Üdvözölte ezután a mindenkor legfontosabb közgazdasági reszortnak magas képviselőjét, a keresk. minisztérium politikai államtitkárát dr. Kállay Miklóst és dr. Harrer Ferenc ny. alpolgármestert és Kozma Jenőt, a vezért. A kifáradt Anteüsz visszatért az anyaföldhöz és az ősi rögökhöz és azokból erősítette meg újból izmait, azokból merített erőt az újabb küzdelmekhez. Kozma Jenő pártvezérünk maga is abban a folytonos küzdelemben, melyet városszerte folytat a párt elveiért, szintén így tesz idehaza, Budán, az ő szülőkerületében, idejön munkája közben a budai polgárság körébe, — ahol őt mindenki gyermekkora óta jól ismeri — s a polgárság tántoríthatatlan hűségéből, barátságából, szeretetéből merít erőt és serkentést a további küzdelmeire. Biztosítja a pártvezért arról, hogy valamint idáig hű katonái voltak, hiú jelszavakért nem fogják őt cserbenhagyni, elárulni, hanem hű harcosai maradnak ezután is. Meg van győződve orról, hogy ő, aki megalakította ezt a pártot s azt kezdettől fogva si- kerről-sikerre vezette, a párt tiszta zászlaját ezután is győzelemről-győ- zelemre fogja lobogtatni. A folyton érkező hölgyek és férfiak az ajtóban szorongva hallgatták a közjegyző-elnök szavait és csak azok befejeztével igyekezett kényelmesebben elhelyezkedni. Megtelt minden talpalatnyi hely és meg kellett nyitni a terem ajtajait, hogy a lépcsőházban várakozók is hallhassák a bent elmondottakat. Azután az illusztris szónokok közül elsőnek fölkérte szólásra az elnök Dr. HARRER FERENC ny. alpolgármestert, aki vezető pozícióban sokáig szolgálta a főváros ügyeit, természetszerű, hogy a polgárság a legnagyobb érdeklődéssel várja tőle az aktuális fővárosi ügyekre vonatkozó fejtegetéseket. (Éljenzés!) Tisztelt Yálasztóközönség! Egy híres amerikai várospolitikus azzal a mondattal kezdi egyik könyvét: „A város itt van, igazgatni kell!” Amikor olvasom a rengeteg plakátot, melyeken csak országos politikáról van szó, akkor azt hiszem, hogy a mi progralnunk mottójául is helyesen választhatjuk a mondást: „Itt a város, igazgatni kell!” A mi bajaink legtöbbje olyan, hogy problémáinkat csak jó igazgatás által oldhatjuk meg. Azt hiszem, mindenki tapasztalhatja, hogy a konkrét baj orvoslása csak úgy sikerül, ha a gép, melynek ki kell termelnie az orvosságot, jól működik. Kozma Jenő dr., országgyűlési képviselő, az> Egységes Községi Polgári Párt elnöke. Buda polgárai egy táborban Harangzúgás mellett esküdtek föl Kozma Jenő zászlójára Ünneplés nagygyűlés a Budai Vigadóban EGYS. KÖZSÉGI POLGÁRI PÁRT PROGRAMMJA