Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-11-10 / 1014. szám

XXVfI. évfolyam. 1014. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár- sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 24 pengő, félévre 12 pengő. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiaddlnvata ; 1., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 502—96. Felelős szerkesztő : V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 Íilíér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. R hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1930 november 10 Budai poigár — polgári parira szavaz! VÁLASZTÁS Járom a választási küzdelem harctereit, azokat a nagynak hir­detett, de néha nagyon jelenték­telen összejöveteleket, ahol régi és új pártok igyekeznek híveket szerezni. Járom ismeretlenül, mint érdeklődő polgár, akinél most alakul ki tulajdonképpen a — pártállás. Keresem azt, hogy itt Budán, a jelöltek mit mondanak Budá­ról. Az általános városi pro­gramok mellett, nekünk mégis csak valami sajátos, speciális budai programunknak kell lennie és ennek kellene aláfestenie minden felszólalást. Hallottam mindenről, távoleső dolgokról, csak éppen — Budáról nem hallottam semmit. Érdekelt a korteskedés tónusa, a hang, ahogy a pártok egymást kezelik és azt láttam, hogy a régi kortesvilágban megnyilatkozott ötletek, ügyes trükkök, azok a bizonyos kortesfogások, amiken sokszor az egész ország mulatott — teljesen hiányzanak. Most a harcmodor egészen nyers, a pisz- kolódásig nyers, gőgös, utálatos, minden szellemesség híján való. Talán az egyetlen kivétel a Községi Polgári Párt, ahol ma már ott vannak a régi város- politikusok : Bárczy István, Bódy Tivadar, Harrer Ferenc, Kozma Jenő, Becsey Antal, akik nobili- sabb hangon, saját erejük fölényes tudatában, kerülik a személyes­kedést és állanak a kemény, elvi harcosok alapján. Még a plakátja is a legötletesebb : — a mentő­hajó. Ennek a mentőhajónak a vitorláit bontotta ki most a párt a budai hegyvidéken. Pártalakulás A XII. választókerület, mely az I. és II. kerülethez tartozó hegyvidék túlnyomó részét öleli fel, mint új vá­lasztókerület, most kezdi élni politikai életét. Elsőnek ezt az új kerületet a Községi Polgári Párt hívta alakuló gyűlésre a Budai Társaskör nagyter­mébe, ahol megjelent a pártvezér, KOZMA JENŐ dr. országgyűlési képviselő is, aki a szorongásig megtelt teremben röviden, de markáns vonásokkal is­mertette a pártgyűlés célját, mire Oszoly Kálmán és Hubert Vilmos je­löltek megtették a pártszervezet eddi­gi munkájáról és az elért meglepő eredményekről a jelentésüket, ami rendkívüli, lelkes hatást váltott ki a terembe alig férő választópolgárság körében. A jelölőbizottság jelentése alapján ezután megválasztották a párt elnök­ségét, tisztikarát, 100 tagú választmá­nyát és intézőbizottságát. Kozma Jenő dr. ezzel el is búcsú- | zott, mert pártvezéri tevékenysége órára-percre foglalja le idejét és mun­káját. Lelkes éljenzés kísérte a távozó vezért. Petracsek Lajos dr. programbeszéde Amikor Petracseh Lajos szólásra emelkedett, hogy előzetes képet ad­jon azokról a célokról és irányokról, amelyek felé haladni kíván, amelyek érdekében nagy nemzetgazdasági tu­dását értékesíteni óhajtja, — hirte­len felesattant a taps, felharsant az éljen és a rokonszenves fiatal párt­vezért percekig a legrokonszenvesebb ovációban részesítette az összegyűlt választóközönség. PETRACSEK LAJOS Dr. elsősorban a tanítóság, a tanszemély­zetnek mondott őszinte, meleg köszö­netét és ezzel Oszoly Kálmán ny. igazgatónak is, aki ezt az odaadó sze- retetet és bizalmat a tanszemélyzetből, volt kartársaiból kiváltotta. Azután az iparosok és kereskedők támogatásáért mondott köszönetét, akiknek csatlakozása és a párt érde­kében kifejtett munkássága Hubert Vilmos díszére szolgál, mert az ő sze­mélye, az ő önzetlen, puritán gazda­sági szereplése, — a bajba jutottak készséges odaadó segítése, biztosította a párt részére ennek a produktív tár­sadalmi osztálynak rokonszenvét és támogatását. Meghajtva a lobogót a vezérek előtt kommunális kérdésekkel vezette be nagyszabású beszédét, hangoztatva a városgazdálkodásnak azt az ideális módját, hogy a város minél kevesebb adót vessen és minél több jövedelmet biztosítson a városnak más úton, ami azonban a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett egyelőre nem sike­rülhet. Az egyetlen elérhető ered­mény ma az volna, hogy a város gaz­dálkodása nyugodt és koncepciózus folyamatosságban folyjon tovább. Ezután áttért Buda speciális programjára, mert úgy látja, hogy Buda jelentő­sége megnövekedett, úgy látja, hogy a városfejlődés súlypontja most át­került Budára és teljes mértékben magáévá tette a BUDAI NAPLÓ budai programját, mely legutóbb pontokba foglalva je­lent meg. Ez a kijelentése alkalmat adott arra, bogy a budai érdekekért szívós harcot folytató Budai Naplót elismerő ovációban részesítsék. Be­széde további folyamán sürgette Buda történelmi és ter­mészeti kincseinek feltárását és azt a konklúziót vonta le, mint végcélt, hogy Buda, mint világfürdő legyen az ország idegenforgalmának köz­pontja. Azután áttért a XII. választókerü­let, illetve a budai hegyvidék sajátos szük­ségletei és kívánságai méltatására. Ez a hegyvidék egyedül alkalmas arra, hogy ott a dolgozó polgárság megtalálja annak lehetősé­gét, hogy családjának egészséges ott­hont teremtsen, családi házat építhessen. Ennek érdekében új telek- és ingatlanpolitikát kö­vetel. A város ne vásároljon bérháztelkeket, hanem olcsó és ma elhanyagoltan álló hegyvidéki területeket. De fordítania kell eddigi városfej­lesztő politikáján, amely engedte, hogy ezeken a terüle­teken a polgárság össze-vissza épít­kezhessen^ és csak évek, sőt évtizedek múlva építette fel a közműveket. Ezen a beteg sorrenden változtatni kell. Építse meg először a város az utakat, csatornákat, vezesse oda a vizet, a világítást, a közleke­dést és akkor rohamosan benépesülnek ezek az elhagyott néptelen területek, amiket megfelelő áron bocsát a pol­gárság kívánsága szerinti nagyságban a települők rendelkezésére. A hatszáz négyszögöles fény­űző parcellák létjogosultsága a mai szomorú viszonyok között megszűnt. Ma nagy parkok fenntartására, nagy magánvillák építésére nem elég va­gyonos a polgárság s így ezen a régi rendszeren okvetlenül változtatni kell. j Már azért is változtatni, kell, mert egészségtelen és az erkölcsöket rontja a nagy bérkaszárnyák- ban való tömeglakás. A jövő Budapestjét a pesti futó­homokról át kell vinni a füst fölötti réteg fölé, a budai hegyek közé. Hangoztatta, hogy a városi politi­kát szigorúan el kell választani, az országos politikától. Rámutatott arra a katasztrofális veszedelemre, mely soha el nem képzelt méretekben fe­nyegeti a világgazdaság révén a mi gazdasági életünket is és ma az első feladat az, hogy ezzel szembeszállni, védekezni tudjunk. Uj gazdasági helyzetek alakul­tak ki, ezekkel szemben új kö­vetelményeket kell szegeznünk. Beszédet figyelemmel hallgató kö­zönség, — mely az egyes tételeknél tapssal és éljenzéssel adott kifeje­zést, — nagy érdeklődése mellett fej­tette ki ezután azokat a politikai alapelveket, amelyeket a közélet terén magára és a, pártra nézve alapvetőnek és mér­tékadónak tart. Az első ebben a sor­ban a közélet tisztasága, a második sorban a szereplőknek százszázalékos ér­dektelensége és intaktsága, a harmadik pedig a szigorú purifikálás. Ez alapfeltételek mellett irányadásul kifejtette, hogy a párt első és leg­szentebb céljának tekinti, hogy a polgárság érdekeit minden tekintet­ben megvédje. Követelte az igazságos munka- és jövede­lemelosztást, — aminek első és legfőbb alapfelté­tele, hogy minden álláshalmozást meg kell szüntetni és ezzel szemben a kisembereket kell felkarolni és támogatni. Az iparosság és a ke­reskedelem érdekében sürgősnek tart­ja-, hogy a magánvállalkozással versenyző városi üzemeket szüntessék meg. Mint ahogy a beteg szobájának ab­lakait ki kell tárni, hogy friss levegő hasson gyógyítólag a betegre, — így kell kitárni a városháza ablakait is, hogy a gyógyító friss új áramlások a gazdaságilag beteg szervezetet meg­gyógyítsák. Az általános tetszéssel kísért pro­grambeszédet azzal fejezte be, hogy a legfőbb feladat a poiglffragnak megszervezése, a világpolitikai helyzet és a vilúg- gazdasági válsággal szemben, aminek első feltétele, hogy minden erővel fenn kell tartani a már elért konszolidációt, a már elért társadalmi rendet, minden anyagi és egyéni áldozattal, mert a polgárság, most vívja nagy harcát a létért a bolsevizmus ellen. Megszervezve, egy zászló alatt győzni fog a polgárság. Arra hívta fel a je­lenvoltakat, hogy legyenek segítségére abban a munkában, hogy az elfogultságában elernyedt polgárságot felrázhassa közönyé­ből, ezzel diadalra visszük a polgári ren­det, amely túlsegít minden válságon és lehetővé teszi a csonka hazának visszaszerzését, a régi Magyarország feltámasztását! Zajos, hosszantartó éljenzés hono­rálta a magvas és gyakori tetszést kiváltó beszédet. Az elnöklő Hoor-Tempis Mór dr. ezután szólásra hívta fel Szombathy Kálmánt, az I. kerület választási mozgalmának fáradhatatlan intéző­jét, a Budai Társaskör igazgató-al- elnökét, aki lelkes beszédben méltatta a három jelölt szerepét Budán, mely predesztinálja őket arra, hogy a pol­gárság bizalmának ők legyenek a le­téteményesei. A pártszervezet A XII-ik (hegyvidéki) választó- kerület Egységes Községi Polgári, Pártja a következőképpen alkotta meg pártszervezetét: Tiszteletbeli elnökök : dr. Kozma Jenő, dr. Bódy Tivadar, Ziegler Géza. — Elnök : dr. Petracsek Lajos. — Ügyvezető elnökök : Hubert Vilmos, Oszoly Kálmán, Szombathy Kálmán. — Elnökségi tagok : Bakonyi János, Balázs Farkas, Bartalits Aladár, Bérczy László, Bercsényi Antal, Csohay Géza, dr. Daróczy Aladár, Fábián József, György Lajos, dr. Hanck József, dr. Henyey Vilmos, dr. Hiesz Károly, dr. Hódy Lajos, Ivanits Ferenc, Jajczay János, Jauer- nik Nándor, Karap Cyrill, dr. Kejzlar Gyula, Kiss Ferenc, dr. Krivoss Ár­pád, Ligeti Lajos, dr. Manninger Vil­mos, dr. Okolicsányi-Kuthy Dezső, Polakovics Zsigmond, dr. Radnay Béla, Ravasz László, osgyáni Rónay Károly, Szabados Jenő, dr. Székely Vladimir, Szibinkits György, dr. Tí­már József, Viraág Béla, dr. Wirter László. Nagy választmány : Ady Győző, Aigner Ottó, Asztalos József, L’Auné Frigyes, Balogh Pál, Bekey Imre Gábor, Bieber Károly, dr. Bikkal Lajos, dr. Bikkal Rezső, Boros Gyula, Bögehold Ferenc, dr. Brózik Félix, Czapek Ödön, Delmár Walter, dr. Dobák Ferenc, Dunay Bertalan, Érdy Zsigmond, Faczuna György, Fenyő Sándor, Fleischer Károly, dr. Fónagy Lajos Gaál József, Gál Lajos, Gábriel Tibor, Gabrovitz Ede, dr. Gáspárdy Rudolf, dr. Gáti Béla, Gerlóczy Lajos, Gerő Endre, dr. Geszti Ödön, Görgey István, Görgey Lajos, Görög István, i Gr. Grotta-Grottenegg József, Hiesz | Ferenc, Holub Jenő, dr. Homolka ; Gyula, Horváth Elek, Horváth Ká­roly, Hrabovszky György, Jauernik Nándor, Jakab Lajos, Jány Árpád, Kantek Imre, Kapeter Géza, Karsch Imre, Károlyi Gusztáv, Kemény Imre, dr. Kemény Dezső, dr. Kiss Ödön, Kmetykó János, Kollár Ferenc, dr. Kolozsváry Gyula, Kubinyi Bertalan, Kun Attila, Kurzweil Vilmos, Läufer Zsigmond, dr. Lehotay Károly, Lip- tay János, Lurie Róbert, Major Ist­ván, Mami Nándor, Marton Ferenc, dr. Massány Ernő, dr. Máté Dezső, Mikus István, Molnár Vilmos, Nadler Herbert, Nagy Lajos, Nikora Béla, Patatics Vilmos, Perjessy Kábnán, Primer Ede, Printz József, Rehák József, Reissig Adolf, Rezik Gyula, Schwartzer Béla, Schwarz Brúnó, Schwartzmayer István, Sóváry Béla, Steinfeld Dávid, Szabó László, hindi Szabó László, vitéz Szánthó László, Szántó Sándor, Szentessy József, Szíva József, Taubner Ferenc, Theimer Jó­zsef, Trenkusz János, dr. Téri Miklós, Wéber Sándor, dr. Vigh Pál, Viola Lajos, Vitális János, dr. Wittkovszky Tihamér. Intézőbizottság : dr. Agonás József, Arató Gyula, Benkovich Géza, Betz Lajos, Bikfalvy István, dr. Boros Ferenc, dr. Corzan-Avendano Béla, dr. Dobokay Lajos, dr. Dobokay Zol­tán, ifj. Eisenstock Imre, Faczuna Pál, Falvay Kálmán, Falvy Döme, Fischer Pál, dr. István László, Juhos Károly, Kantaszky Dezső, Kriszt Ferenc, Klasz Pál, Marcis Gyula, Prokisch Vilmos, dr. Pongrácz Ele­mér, dr. Schmidt István, Staud Sán­dor, Streda Károly, dr. Szabó István, Szeder Nándor, dr. Szelényi Jenő, Szöllősi Andor, Tarczán István, Vájná Frigyes, Vigassy Lajos, Wagner Gyula, Zeöke Gergely. 1 A „ScSiis^iTíeistsrek“ A programbeszéd hatása alatt szó­lalt fel Havas István, a kiváló poéta és tanfelügyelő, hogy a tanítóság és a tanári testület, nevében tegyen bizony­ságot azok ragaszkodásáról a párthoz és arról a szeretettől, amellyel visel­tetnek OSZOLY KÁLMÁN illusztris személye iránt, aki ezt a kapcsolatot 40 éves munkával megte­remtette és akinek egyénisége, puritán jelleme, önfeláldozó barátsága és szol­gálatkészsége képezi azt az erős kap­csot, mely a főváros e kulturális osz­tályát a párthoz fűzi. Havas István közvetlen, meleg beszéde és az az ál­talános szeretet, nagyrebecsülés és tisztelet, mely Oszoly Kálmánt évtize­dek óta környezi, olyan lelkes, őszinte és spontán megnyilatkozó ovációt vál­tott ki a jelenvoltakból Oszoly iránt, aminőre kevés példát szolgáltatnak a választási küzdelmek. Es folytatódott ez a pártgyűlést követő vacsorán is, ahol Petracsek Lajossal együtt ünne­pelték Oszoly Kálmánt, aki szerényen tiltakozott az ünnepeltetés ellen. iparosok és kereskedők A pártgyűlés másik ünnepeltje, az iparosok és kereskedők jelöltje, a bu­dai társaság régi kedves tagja, HUBERT VILMOS volt, akit a gyűlés után hazaszólított az a szomorú körülmény, hogy neje megbetegedett s így a társasvacsorán nem vehetett részt. Az ülés folyamán, minden alkalom­mal, amikor szóba került a neve, osz­tatlanul meleg, kedves, lelkes ünnep­lésben részesítették az összegyűlt hegy­vidéki választópolgárok. A hegyvidék szava Havas István lelkes szavai után a hegyvidékiek szólaltak fel. A déli rész nevében dr. Kejzlár Gyula ügyvéd, aki tartalmas beszédben fejtette ki po­litikai nézeteit, utána pedig dr. Tí­már József a hegyvidék északi részé­nek az üdvözletét mondotta el, mint a Hűvösvölgyi Sportklub elnöke, biz­tosítva a pártot a kerület e részének hűsége és támogatása felől. T ársosvacsoránái A gyűlésen résztvettek túlnyomó ré­sze vonult le azután a Délivasút étter­mébe, ahol Okolicsányi-Kuthy Dezső főorvos köszöntötte Petracseket, la­punk szerkesztője pedig a népszerű dalköltőt, a gázgyár főtisztviselőjét, Kapcza Imrét egyrészt névnapja, másrészt pedig abból az alkalomból, hogy a fürdőügyről és az idegen- forgalomról írott tanulmányát adja elő csütörtökön, e hó 13-án este a Bu­dai Kaszinóban. Ezzel felavatták a Községi Polgári Párt a XII. hegyvidéki választókerü­letet a politikailag szereplő városré­szek közé, megadva számára a vezére­ket a völgyeket beépítő Kozma Jenő­ben és a hegyeket szépítő Bódy Tiva­darban, aki a Svábhegyi Egyesület és a Szövetkezett Hegyvidéki Egyesüle­tek elnöke és vezére. * A most alakult Budai Iparosok és Kereskedők Gazdaságpolitikai Pártja az alábbi nyilatkozat közlésére kérte föl lapunkat: „A Budapesti I. kér. Iparoskor kijelenti, hogy titkára Papp Lajos, aki a demokrata párthoz csatlakozott, ezt az Iparoskor tudta és beleegye­zése nélkül, sőt a szervezőbizottság határozott tiltakozása ellenére tette s így az ő csatlakozása nem jelenti az Iparoskor csatlakozását a Nem­zeti Demokrata Párthoz. Az Iparos­kor vezetősége fenntartja magának azt a jogot, hogy tagjainak szavaza­tával azt a pártot támogassa, amely az iparosságért valóban tenni is tud s a választás során tett ígéreteit be is fogja váltani. Papp Lajos eljárása tehát másnak, mbit egyéni akciónak nem tekint­hető.” * Érdekes nyilatkozat. Fölkérettünk az alábbi nyilatkozat közlésére: A II. kér. Iparosok és Kereskedőik gazdasági pártjának vezetőségi

Next

/
Thumbnails
Contents