Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-01-20 / 981. szám

Budapest, 1930 január 20. BUDAI NAPLÓ 3 MAGYAR, MA6rT2NYESZT£äI R,.T. JJG&GÍ BUDAPEST—MONOR Manón magksresksdiése: Sudapsst, IV., Kossuth Lajos-u. 3. Telefon: Aut. 868-60 Tavaszi képes föárjegyzék és nagybani árajánlat ingyen és bérmentve HolsMtybtMS e hó 13-án tartott választmányi ülésén Szávay Gyula elnöklete alatt a rendes tagok sorába, föl­vette a következőket: Molnár Im­re dr. zenetanár, Hir Sári (dr. Molnár Imréné), Halász Gyula, Balassa Imre, Nagy Zsigmond, Krajna János, Ajtay Jenő, Ajtay József, Schmidt József dr. és Krivácsy Miklós. A választmányi ülés elhatározta, hogy a társaság arcképcsarnoka ügyében elfogadja Blahos Rudolf fényképész rendkívül kedvező ajánlatát és körlevélben felhívja a tagokat, hogy a társaság 10 éves évfordulója alkalmából léte­sítendő arcképcsarnok ügyében Blahos Rudolf fényképész műter­mét megfelelő nagyságú kép fel­vétele érdekében látogassák meg. A körlevélhez mellékli a háznagyi iroda az erre vonatkozó utalványt. Tárgyalás alá került Christian Rezső dr. cikkének felolvasása mellett indítványa a Várszínház ügye, melyre nézve a választmány úgy határozott, hogy Christián Rezső dr. által megjelölt alapelvek figye­lembevételével ad hoc bizottságot küld ki, Péterdy Sándor alclnö- köt, bízva meg a bizottság összehí­vásával és fölkéri Komjáthy Já­nost., hogy ez ügyben nagy ta­pasztalatait, gyakorlatát érvénye­sítve, tegye lehetővé a kérdés gya­korlati megoldását és ezzel a Vár­színház megmentését. Viraág Béla háznagy, mint az Atilla-szoborbizottság tagja, jelentést tett továbbá arról, hogy a szobor ügye nagy lépések­kel halad előre s ez ügyben a Tu­ráni Társaság, a TESZ, a Duna- szö vétség, Budapest fürdőváros Egyesület és a Hollós Mátyás Társaság kiküldötteiből megala­kították az Országos Atilla-szobor előkészítő Bizottságot dr. József Ferenc főherceg -elnöklete alatt, amely ezt a kér­dést hivatva van az illetékes té­nyezőkkel letárgyalni és rövid időn belül megoldani. A jelentés­hez Balás István dr. érdekes és értékes megjegyzéseket fűzött, szá­mos olyan körülményre hívta föl a társaság figyelmét, amelyek — bár a távolabbi jövőnek szólnak — a szobor kérdését újabb meg­világításba helyezik. A választ­mány azután elhatározta, hogy felhívja a társaság városszépítő szakosztályát, hogy illetékes he­lyen kérvényezze a Hadúr-utca rendezését, — a Vérmező menti sétány parkírozását és — térzene ■engedélyezését hetenkint egyszer a Vérmezőn és esetleg kétszer a városmajori parkban. Elhatározta a választmány, hogy a Hollós Mátyás Társaság tíz év előtti megalakulásának évfordulóját na­gyobb ünnepség keretében üli meg. Az alakuló nagygyűlés 1920 február 11-én volt. Végül kedves ünneplésben részesítette a választ­mány Pávai Vájná Ferenc fő- hám vat a n á esnst A Hollós Mátyás Társaság har­madik előadóestjét rendezi a Császár- fürdő vendéglő „Hollós Mátyás” ter­mében január 20-án, hétfőn este 8 órakor, amelyen Andor Endre író, Géczy István író, Heil János hegedű­művész, valamint dr. Massány Ernő főmeteorológus és író vesznek részt. Előadás után ugyanott társasvacsora. Nincsen paktuma az eljövendő választásoknál az Egységes Köz­ségi Pártnak semmiféle más párt­tal, ahogy ezt a párt e hó 13-án tartott értekezletén Kozma Jenő dr. pártelnök a leghatározottab­ban kijelentette. — A legutóbbi választásokat erősen megzavarta az akkor ügyesen kolportált, hí­resztelés, miszerint mindegy, hogy melyik pártra szavaz a pol­gárság, akár a Keresztény Köz­ségi Pártra, akár az Egységes Községi Pártra, A város érdeké­ben folytatott küzdelemben a párt keretek ki élesedtek és ma a Községi Polgári Párt erősen küzd az ellen a rendszer ellen, mely különös gonddal dajkálta és te­nyésztette ki a városházán és vi­dékén azokat a mammutjövedel- meket, amelyek ma fölháborítják a józan polgárságot, Küzd a fele­kezeti elszigetelés ellen és — küzd az üzemek egyeduralma ellen. Ez a küzdelem mélyebbre szántotta a pártok közti határokat és bizo­nyára megtisztul a polgárság fel­fogása a, pártvezérnek határozott ki jel öntése al ap ján. SZEMÜVEG Zíbrinyinél, I, Attila-u. 12 Fdismeré« Lám,ott p Károlv és Csármán Ferenc fővárosi tanácsno­koknak a rendőrtelep létesítése alkal­mából tudt.ul adták a kormányzó leg­felsőbb elismei’ését. A Signum Inudist szerdán nyújtja át nekik dr. Riplca Ferenc főpolgár­mester. I. Ulász’ó keresztény alázata Budavára fénykorából Közeledik Gyertyaszentelő Bol­dogasszony ünnepe és ilyenkor min­dig fel kellene hívni a budai polgár­ság figyelmét arra a lélekemelő ese­ményre, amelynek 1444 február 2-án a budavári Nagyboldogasszony-temp- lom volt a színhelye. Ekkor ért vé­get döntő győzelemmel I. Ulászló király fővezérlete alatt Hunyadi Já­nos diadalmas, 1443—44-es téli had­járata, Magyar és lengyel híveinek örömmámora közt, Hunyadi János és Cesarini Julián bíbornak, a pápa követe, kíséretében vonul a diadal­mas király Buda ősi templomába. Az 1444-ik év február 2-án, gyertya­szentelő ünnepen tartotta a vissza­térő magyar sereg bevonulását Buda várába — írja Fraknói Vilmos egyik művében.* .,Mélyen megható jelenet volt az, amikor a szent szűz egyházá­hoz érve. a húszéves király, aki egy török nvíl okozta seb ékességét hozta magával, lováról leszáll ott és alázatos hálója jeléül mezítlen lábakkal járult az Ür oltára elé, hogy neki az ellen­ségtől zsákmányolt zászlókat fel­ajánlja. Az ő rendeletéből, a dicső hadjárat emlékének megörökítése vé­gett, a vezérek és a legkiválóbb vité­zek közül tizenkét magyar és tizenkét lengyelnek címeres pajzsát a templom falán helyezték el. Erre a kitüntetésre Julián, bíbornok is igényt tartott és azt kívánta, hogy ö is a magyarokhoz számíttassák. Címere a Hunyadié mel­lett, foglalt, helyet...” — I. Ulászló rövidesen a várnai csatában vértanú­halált halt a kereszténység védelmé­ben. Hová lettek a magyar és lengyel hősök címerei és a címerek közt a pá­pai követ címere is, -— ki annak meg­mondhatója? I. Ulászló halálát két testvérnemzet siratta, de a budavári N agyboldogasszony-templomban ta­núsított mélységes keresztény alázatát költő meg nem énekelte, festő meg nem öi’ökítette, szószék évről-évre nem hirdeti a kései kor hiú emberének. Pedig mily szép és üdvös volna, ha évről-évre az ősi koronázó-templom- han, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, a lengyel testvérnemzet és a pápa követének jelenlétében megem­lékeznénk vértanú királyunk példa­adó alázatáról, a magyar daliás időle egyik emlékezetes napjáról. Dr. Ch. B. * A magyar nemzet története. Szer­keszti: Szilágyi Sándor. IY. kötet,, 36. oldal. Az ártézi kút, mely Európa legforróbb vizet szolgáltatja, an­nak a veszedelemnek van kitéve, hogy íólszázados csőrendszere fel­mondja a szolgálatot. A forrás iránt különben is nagy igények­kel van a főváros, mert valószínű, hogy a Széchenyi-fürdő mellé építendő szállodát és a szobák mellé építendő fürdőszobák kád­jait is ez a forrás fogja telíteni és fűteni. Pávai Vájná Ferenc dr. főbányatanácsos, főgeológus a székesfőváros felhívására már évekkel ezelőtt leadta erre vonat­kozó szakvéleményét és több ízben tárgyalta is az illetékes ügyosz­tály és e hó 18-án Bérezel Jenő alpolgármester vezetése alatt ki is szállott a helyszínére a szakértők­ből alakult bizottság, hogy az újabb fúrás helyét megállapítsa. A vizsgálódás eredménye az volt, hogy elfogadták Pávai Vájná Fe­renc szakvéleményének azt a, ré­szét is, hogy előbb ásatások révén tanulmányozni kell a terepet és csak ezek után lehet megállapí­tani az új fúrás helyét, Ez alka­lommal történt, hogy Becsei) An­tal, aki magával hozta Zsigmondy fúrásának leírását és történetét, kijelentette, hogy néhány héttel az ártézi kút forró vizének fclfaka- dása előtt az egyik nagy geológus akkoriban azt írta. hogy a Város­ligetben — akái’milyen mé^nre fúrnak is — nem hogy forró, de még hideg feltörő ártézi vizet sem fognak találni, — és meg is jegyezte Beesey, hogv ez az ana­lóg eset talán igazolja majd Pá­vai Vájná Ferenc esetét is Lilla­füreden. Bérezel Jouő alooüúrm ester tisz­teletére a Kőbánvai Kaszinó társas­vacsorát rendezett, emel ven az Fgv- séges Közséví Polgári Párt is képvi­seltette magát. Halter Károlv elnök mondotta nr' ünnepi beszédet és B°^- e*el Jenő válaszában a főváros fejlő­désének útiét elsősorban az idegen­forgalom fejlesztésében jelölte mee-. A magvar gazdasági élet megerősíté­sét a tran7,ítókereskedelem, a Duna- adta előnyök kihasználásával és a bu­dapesti kikötő hasznosításával véli szolgálni legjobban. A poüármester párbaja. Buda vá­ros polgármesterét, Pősinger Ignác Ferenc császári tanácsost 1696-ban erőszakos és önkényes természete so­dorja egv kellemetlen becsületbeli ügvbe. amelynek fegvveres megoldása elől végül is szökni kénytelen. Pősin­ger nemcsak a polgársággal, de a ka­tonasággal is éreztetni akarja hatal­mát. És ott, ahol hivatalos tekinté­lyével hatni már nem tudott, rend­szerint a besúgás alattomos fegyveré­hez nyúlt. Katonai felsőbbségénél fel­jelentette Dresner császári kapitányt is, aki egy katonai természetű kérdés­ben elég merész volt ellentmondani a hatalmas polgármesternek. A kapi­tány, aki elismert jó vívó volt, meg akarta egv kicsit leckéztetni az erő­szakoskodó tisztviselőt és segédeket küldött hozzá, hogy párbajra kény­szerítse. A gyáva Pősinger a kihí­vásra újabb feljelentéssel válaszolt, azon a címen, hogy a kapitány őt törvén}7 szerint tilalmazott cseleke­detre akarja kényszeríteni. Dresnert annyira felháborította a polgármes­ternek ez a lovagiatlan eljárása, hogy maga mellé vette két tiszttársát s a polgármester házába ment, hogy ku­tyakorbáccsal vegyen magának elég­tételt. Pősingert azonban nem lehetett megtalálni a városban, mert amikor értesült a kapitány bosszúálló szán­dékáról, a vidékre szökött s vissza se tért onnan addig, amíg a katonai fel- sőbbség szavát nem vette a kapitány­nak, hogy lemond a megtorlásról. — Igv írja ezt Magyar párbajok című érdekes munkájában Clair Vilmos. Az óbudai Dalkoszorú dalárda Andréka Károly elnöklete alatt e hó 19-én este tartotta közgyűlését, ame­lyen megválasztotta tisztikarát. Az eredményt a jövő számban közöljük. Gyász. Özvegy Vécsey Gézáné, szü­letett Baransky Mária ének- és zon­goratanárnő, dr. Baransky Gyula kormányfőtanácsos nővére 60 éves ko­rában elhunyt. Gyászolják a Jost-, Korbay-, Undi- és Szontagh-családok. Szerzői estjét rendezi február hó 22-en este 5 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében S. Schack Manka, a kedves budai zeneszerző, Schack Béla udvari tanácsos leánya, Skrov-ina János őrnagy felesége. A bevezető beszédet Móra Ferenc író mondja és közreműködnek Nagy Iza­bella, Báthy Anna, Laurisin Lajos és Célényi Gyula. A Budai Iparosbál, mely az Iparqsszékház alapját van hivatva növelni, február hó 15-én lesz a Bu­dai Polgári Kaszinó termeiben. mos, fost, tisztit saját üzemeiben Teetón: 504—94 Külön vidéki osztály Nász a Gulden-családban. Előkelő, nagy közönség töltötte be a krisztina­városi templomot és a templom előtt az érdeklődők nagy tömegét kötötte le külső díszes kereteivel január hó 15- én este, amikor ott oltárhoz ve­zette szinai Szinay Nándor nyugal­mazott főbíró és neje szül. Teodoro- vics Katalin leányát, Magdát, Gulden Riehárd m. kir. gazdasági főtanácsos, uradalmi jószágigazgató és neje szül. Zechmeister Paula fia, dr. Gulden, Riehárd. A menyasszony násznagya: vitéz szinai Szinay Béla tábornok, a Ludovika Akadémia parancsnoka, a vőlegény násznagya: beodrai és kará- tsonvfalvi gróf Karátsonyi Jenő v. b. titkos tanácsos, a souv. kát. máltai lovagrend magyarországi rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere. Vőfélyek voltak: vitéz szinai Szinay András és szinai Szinay Éva, szinai Szinay Géza és szinai Szinay Éva Mária, Orbán János és Tarcsay Bibi, Csehi Pogány László és Vaskó Már- tuska. Továbbá jelen voltak még Kertész Jenő csendőrezredes, dr. Cseh Lajos rendőrfogalmazó és neje, Kornay Géza földbirtokos és gyógy­szerész és neje, szinai Szinay Béla tábornok és neje, Szabó Árpád bank- igazgató és neje, Zakariás István, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének igazgatója és neje, Barát Zoltán, a Magyar Földhitelin- témtek Országos Szövetségének igaz­gatója, dr. Röszler János és neje, dr. Gulden Jenő és neje, dr. Zechmeis­ter Kálmán és neje, dr. Zechmeister József, Erlesheck György és neje, Zechmeister Dezső és neje és még többen. A templomban, melv zsúfolá­sig megtelt rokonokkal, barátokkal és tisztelőkkel, az oltár pazarul volt dí­szítve virágokkal és a grófi dísz­huszárok állottak sorfalat. Orgonaszó mellett vonult be a díszes nász ven­dégsereg s ezt követőleg felhangzott az énekkar. Az esketést szép, meg­ható és magasszámyalatú beszéddel dr. Pálffy plébános celebrálta. A templom előtt két lovasrendőr tar­totta fenn a rendet. Az esketés után a. násznép a Pannonia-szálloda kü­löntermében gvült össze lakomára, hol zeneszó mellett a legjobb hangu­latban virradatig szórakoztak. A fia­tal házaspár nászúira Becsbe és on­nan Olaszországba utazott. Ügyvéd, az ügyvédeknek. Az ügy­védi kart általában rendkívül érde­kelte dr. Nyulászy János előadása az új jelzálogi törvényről, az ezzel kapcsolatban kibocsátott rendeletek­ről és a törvény életbelépése óta ki­alakult joggyakorlatról, mert a kér­dés százesztendős jogi formák meg­döntését követeli és ma még küzd az egyes bíróságok külön-külön felfogá­sával. Érthető tehát, hogv a „Budai Ügyvédek Egyesülete” által e hó 16- án este a Budai Klub helyiségé­ben tartott előadóülésre nemcsak a budai ügyvédek, hanem számos pesti ügyvéd is eljött és rendkívül figye­lemmel hallgatta Nyulászy János fej­tegetéseit. ismertetéseit és logikus következtetéseit. A tárgy oly nehéz, hogy ketté kellett osztani. Rövid pi­henőt tartva folytatta előadását ez a nagytehetségű és kiváló képzettségű jogász, amit neki Kozma Jenő dr. elnök meleg szavakban meg is kö­szönt, kérve őt, hogy nagy tudásának tárházából gyakrabban merítsen szá­mukra is ily tájékoztató és oktató előadást. Kevés kivétellel az egész társaság résztvett az előadást követő társasvacsorán és részesítette több ízben meleg ovációban az illusztris előadót, akit elsőnek Kozma Jenő köszöntött fel, mint elnök. Utána Zboray Gyula ügyvezető-alelnök kö­szöntötte Kövess Bélát, a vendégek közül pedig Gerlóczy Endre Kozma Jenőt. Pajor Rezső társelnök üdvö­zölte a vendégeket, amit Medvigy Gábor azzal viszonzott, hogy viszont köszöntötte a vendéglátó budai ügy­védeket. Az est sikerét Bárczy Boldi­zsár dr. háznagy ügybuzgó rendezése biztosította. KIRÁLY-FÜRDŐ Értett* &M-fcaa KARA BUSTAFA tarfai Budán, IL, F6-utca 84. 45 fokos liémiral llillllil ■••!•<) gz6tt**tfAS ki órsátrtoNMK A * ■ • | ■ é z I a azat tartalmazó hów&z csúxr-, Mr- is csontbetegsttr*, ßm mtrgcxL, máj-.Up-. mé*-, húph&y*i*éi+- talmak, gyomorkumi is aOmsi pangás tmm Kádfürdők: ao*<« a«** p. férfiaknak .... rwagal S—I SOZTunlO . látnék hétköznap dolutáa j—J SS IVÓ KURAS! RÓMAI FÜRDŐ ÓBUDft —ftKVINKUM KEDVES KIRÁNDULÓHELY Kitűnő konyha. — A források napi hozama JÓO.OOO hekto­liter rádioahtív ihermálviz A szentendrei HÉV vasútnak, a MFTR hajóknak és az ÚJPESTI átkelő propellernek állomása Poétalelkű ember, Melczner Jenő volt a borgazda e héten pénteken, 17-én a Pénteki Borgazdatársaság- ban és borgazdai üdvözletét megtol­dotta egy értékes gyűjtemény ismer­tetésével, amelyen évek óta dolgozik és amellyel bizonyítani kívánja a magyar nép lelki finomságát, a dur­vaságok iránt való ellenszenvét és az erkölcstelenség kerülését úgy a nótái­ban, mint a közmondásaiban és szó­lásformáiban. Talán száznál több idézettel bizonyította, hogy még a kétértelműségeket is oly ügyesen és szellemesen takargatja maga a nép, hogy már ezzel is bizonyságot tesz a nyugati népektől való különbségéről és egészen más világból fakadó er­kölcsi érzéséről. Az előadónak ked­ves ünnepeltetésben volt része s az ő kedvéért éjfélutánig együtt maradt ez az illusztris vízivárosi társaság, amelynek kedves mulatságát azzal fejezte be Vladár Tivadar dr., hogy zongorához ülve, a szép tót nóták egész sorát énekelte el. LORGNON Zlbrinyinél, I., Attila-«. 12. Az Óbudai Hegyvidéki Szövetség január 15-én, szerdán este tartotta választmányi ülését a Tímár-utcai mezőgazdasági iskolában, amelyen Szilágyi Károly vezérigazgató elnök­lete alatt a választmány összes tagjai resztvettek. Ülés előtt Mohács Má­tyás mezőgazdasági iskolai tanár a kerti szamócák fajairól és termeszté­séről tartott tanulságos előadást, me­lyet a jelenlevő hegyvidékiek hálás figyelemmel hallgattak végig. PHILADELPHIA kávéházban a melegvízfűtés egyenlő kellemesen temperálja az egész kávéházat köz­ponti szellőztetővel. GÜMMMsr gyógyhasköSök, női egészségügyi cikkek legolcsóbb bevásárlási forrása üuntGriG Buda, I., Krisztina-tér 3. sz. PROF.' ütlKERS gMMlwjíi A LEGJOBB ÉS LEGMEGBÍZ­HATÓBB VILÁGHÍRŰ MELEG VÍZTERMELŐ-KÉS ZÜLÉKEK * Mindenütt Kaphatók! IfiíIllhrirV Minden szakmabeli ügyben nuiymui forduljon a régt jóhírú céghez I, Loflodt-u. 19 Béres Márton T#.: 530-39 I VÁROSLIGETBEN SZÉCHENYI gyógyfürdő a modern orvosi tudomány minden (szközével és a különböző gyógy- eljárusokhoz szükséges fölszerelé­sekkel ellátva A város minden pontjától könnyen megközelíthető

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents