Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-09-27 / 1008. szám

XXVII. évfolyam, 1008. sz, Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengő, félévre 12 pengő. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 502—96. Felelős szerkesztő: V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1930 szeptember 27 A málló Mátok A Rézmál, a Zöldmái és a Ró­zsadomb is, az egykori Rózsamái, azok a málló Málok, amelyek meg­mentéséhez elsősorban kerti kul­túra kell, ehhez pedig víz, víz és harmadszor is víz. Ezek a Málok már igen közel kerültek a belső városhoz, a Rózsa­mái szinte belekönyököl a Lipót­városba és mégis itt állanak víz nélkül, közlekedés nélkül. Ahol pe­dig hiányzik a közlekedés, ott nincs település és ahol az ember nem teremt otthont, ott nincs kerti kultúra. És altkor mállanak a Má­lok. A Rózsamáit Szávay Gyula ra­gyogó poézise megtette leánynak, a Gülbaba szép odaliszkjének, mert a török időkben tényleg tele volt rózsafával, alatta a város azok illatával. De a többi „má­lok“ -nak nem akadt Gülbabája és ott ma is még nehezen megy a te­lepülés, amit kellőképpen akadá­lyoz a város azzal is, hogy a tele­pesnek megengedi a Rózsadom­bon, hogy villát építsen, az elé fürdőmedencét, de eltiltja a víz­től, amivel megtölthetné. Az új tanács, amelyre a régi „nagy“ ráfogta, hogy „kicsi“ most jóvá akarja tenni a múltat. Városépítő nagy koncepcióra vall, hogy Kozma Jenő, beható tanul­mányok után, politikai súlyának latbavetésével, a megoldásra váró budai kérdések között az elsősor­ba helyezte ennek a hegyvidék­nek a megmentését és a legutóbbi tanácsülésen keresztül vitte az Eszter út folytatólagos kiépíté­sét és a Pusztaszeri út végleges rendezését. Bennünket a „kis ta­nács“ személyeskedő vitatkozása nem érdekel, amit pedig erősen kihasznál a sajtó, minden lap a maga pártszempontjából, amely­nél súlyosabb az a két sorban le­tárgyalt hír, hogy a Dunához leg­közelebb fekvő hegyvidék, a ma­ga hivatásához mért méltánylás­ban részesül. Elvégre ez Pestnek is a tüdeje. Még a nyári szünet előtt fej­tette ki előttem te hegyvidékre vonatkozó elgondolását Kozma Jenő, a pártvezér és a fejlődés alapjának az utak végleges kiépí­tését mondotta. Először oda le­hessen menni! Az Eszter út ki­építése egyúttal megoldja a hegyi „kilátásos út“ kérdését, amely — a florenzi kilátásos út mintájára — már Bárczy István városfej­lesztő, városépítő pro grammját) an is bennfoglaltatott. Kozma Jenő, mint régi várospolitikus ismerte ezt a programmot és ami abban sürgősen megvalósítandó hasznos és jó volt, azt fölvette a saját programmjába. Az Eszter út és a Pusztaszeri út kiépítése, a Mész-utcán át ter­vezett és csaknem egészen kész, hatalmas szerpentinül, mint nagyszabású forgalmú út csatla­kozik a Szép völgyben most épülő szerpentinútba és lüktető friss életet visz a Rézmál, Vérhalom, Zöldmái, Törökvész, Rókushegy és Józsefhegy környékére. Úgy tudom, hogy a Bimbó-utca épí­tése, amely a sziklás talajon meg­akadt, szintén megindul s ezzel a vidék megkapja a maga nagy vérkeringését, ezzel az életet. Még csak a víz hiányzik? Ezt a kérdést játszva megoldaná az őstó, a Rózsadomb lábánál, a Lukácsfürdővel szembe. Bőséges vize a török időkben mint dús patak hajtotta a lőpormalmot és ez a patak most nagyrészt a Du­nába folyik. Pedig áldott, gyógy- erejű, sziklából fakadó, kiapadhat - lan forrás, — ott ered valahol kétezer méternyiro alattunk, a forró tengerből. Ennek vizét kell a Guggerhegyre vezetni és akkor megtelhetnek gyógyító vízzel a villák medencéi, öntözhetik, locsol­hat ják kertjeiket és akár pálmákat tenyészthetnek fent a dombokon, a ma még málló Málokon. Ez a hegyvidék, mint Újlak folytatása, előbb-utóbb mint kü­lön városrész Újlakkal, a felső hévizek parkvárosa lesz. Gyönyö­rűsége Budának, éke Budapest­nek, nélkülözhetetlen kincse a fürdővárosnak. Most az útépítés enyhíti a mun­kanélküliség okozta nyomort, de alapját képezi utóbb a polgárság jólétének. Az utak mentén megin­dul a település, ez hozza a kerti kultúrát és ha ez fejlődik, akkor, — akkor aztán nem mállanak to­vább a Málok. * Megértem, méitánylom és egész szívvel veszek részt abban az örömben, amelyet egész nap csi­lingelve tárt elém a telefon és megnyilatkozott benne egy nagy városrész hálás elismerése, a le- nyűgözöttségből való felbuzdulás és értem Török László miniszteri tanácsos, lapom jóakarójának ag­godalmát is, hogy a sajtóban el­vész ennek a megváltásnak a híre, és hajtott az íróasztalhoz, hogy megírjam a Málok hozsannáját. Kozma Jenő iránt való hála és elismerés ott fog szóhoz jutni azon a társasvacsorán, amelyet az eltemetett „málló“ múlt emlékére és a szebb jövő örömére rendez­nek legközelebb patrónusnk tisz­teletére a málló Málok polgárai. Viraág- Béla. Patkánypolitikával nem lehet kormányozni sem az orszdr gokat, sem a nagyvárosokat. Madách azt mondotta, hogy nem azért virrad, mert a kakas kukorékol és ■—• a hajó sem azért süllyed, mert a patkányok menekülnek róla. És egészen más, ha néhány patkányt kisöpörnek a hajó­ról és azok a seprő elöl menekülnek, de nagy tömegben a patkányok mégis csak a hajón maradnak. A hajó azért nyugodtan továbbevez minden pat­kányvisítás dacára. Az is régi köz­mondás, hogy egy-két fecske nem csi­nál nyarat s így aligha járna valami nagy veszedelemmel, ha néhány em­ber kiválna az Egységes Pártból, mert nagyon bántja őket, hogy nem az ö tanácsukat kéri ki a miniszterelnök. Ezek előtt az örökös szakadárok előtt Bethlen István gróf miniszter- elnök már öt évvel ezelőtt a Budai Társaskörben kinyitotta a párt aj­taját és — ha eddig mégis bennma­radtak a pártban — ott maradnak bizonyára továbbra is, mert létük, szerepük és szereplésre nyíló alkal­muk csak addig van, amíg a kormány­párton vannak. Tíz év óta járják az országos politika elemi osztályait a városházán s ahogy ott nem tudtak alkotni, úgy bizonyára az országos politikában is meddő volna a műkö­désük. A demokratikus világrend po­litikusai már régen túl vannak az ,, általánosságokban” tett kijelentése­ken és aki valóban tud és akar segí­teni jóakarattal, az határozottan rá­mutat a hibára, de rámutat egyúttal a jóvátevés módjára is. Szidni malom al-att a világrendet sokkal könnyebb dolog, mint okosan javítani a bajo­kon. Különben a törvény is elítéli azokat, akik a mások baján élősköd- nek. Szerencsére az ilyen politikusok­nak rendszeresen nincsenek meg az eszközeik ahhoz, hogy megdöntsék azokat a hatalmi tényezőket, amelyek az- ö kicsinyes érvényesülésüknek út­ját állják. Ott van példának Fried­rich István, aki ma az egész országot boldoggá akarja tenni, de a nagy ígé­retekkel Szmirnába vitt 300 magyar kivándorló közül sok éhenhalt Szmir- nában és legtöbbje rongyosan, éhe­sen, gyalog került haza onnan. Há­romszáz emberen sem tudott segíteni, hogyan segítene hétmillión. Így né­zünk mi ki a magyar országboldogí­tókkal, akik nem röstellik azt, hogy most, amikor a polgári elem erős vé­delmi harcra szervezkedik, — ők bontják meg a polgárság egységét. (D. P.) Felhőkarcolók Budán. A kül­földi építészek, akik a XII. Nem­zetközi Építészeti Kongresszuson vettek részt, sok szép emlékkel tá­voznak Budapestről és kedvesen nyilatkoztak Budapest szépségé­ről. Érdekes az egyik neves olasz építész, Bittazzoni nyilatkozata, aki el volt ragadtatva a Halász- bástyától, amelyből kiérezte a ma­gyar történelmi múltat. A királyi palotáról tudott dolog, hogy nem hegyi stílusban épült s így min­den szépsége dacára visszás hatá­sokat ébresztett a fegyelmezett építész lelkében. Mert, hogy saját szavaival éljünk: — „hiába, ha a barokknak nincs meg a történél- | me, csak a kacskaringója marad meg“. A Levéltár is nagyon tet­szett neki, de szerinte inkább Pest­re való. Buda nagyon megnyerte tetszését, meglepően szépnek ta­lálta a környékét, csak azt sajnál­ta, hogy a hegyvidék zöld szőnye­gén barna foltok is vannak, ami­lyen szerinte a „Pikkoló Sváb“ (Kis Svábhegy). A Várhegy nyu­gati oldala különösen nagy hatás­sal volt reá és csak azt sajnálta, hogy felhőkarcolók épülnek alája, amelyek rontják a látképét. Meg­értette, hogy a Közmunka Tanács éppen a látkép megmentése miatt orompártázatosan tervezi az alul elvonuló Attila-utca bérpalotái­nak építését, ami legalább részben megmentené • a Várhegy képét. Mert, ha így folytatnék, mint ahogy most van, akkor a Vár szi­luettje egy idő múlva hasonlítana New Yorkhoz. Különben csodálat­tal hódolt meg Budapest egységes architektúrája előtt és nagy jövőt jósolt Budának, ha tervszerűen és történelmi stílusban építik föl. Az érem másik oldala Kelenföl- dön, ahol most oly lelkes felbuzdulás van, hogy a Buda-Alsóvárosban kö­nyörtelenül hajtja be a város a járda­díjakat és a Buda-Alsóvárosi Egyesü­let üg'yv. elnöke Gömöri Győző Be- csey Antal segítségével tudott rész­letfizetési kedvezményt elérni. Nem sikerült azonban leszállítani a hátra­lékok után fizetendő rettenetesen nagy kamatot, mert úgy rendeli egy szigorú rendelet. — Nagy baj, bogy a vasúti töltés két, egymástól idegen részre osztja Kelenföldet és rossz helyen van a kelenföldi pályaudvar. Erről Görög Aladár vasúti felügyelő legközelebb előadást tart a „Buda-Alsóvárosi Egyesület”-ben. Sok a baj a HÉV- vel, de bíznak abban, hogy Kozma Jenő dr. a Községi Polgári Párt el­nöke tető alá hozza a megegyezést Pest tüdeje. A budai hegyvidék is­mét és újból a székesfővárosi tanuló- ifjúság egészségvédelmének szolgála­tába áll. A Budai Napló közölte Gyu­lai Aladár tanár cikkét: a városi is­kolák vidéki otthonát szervező bizott­ság titkára a budai hegyvidéket a székesfőváros tanulóifjúságának egész­ségi és sportfejlesztési bázisául je­lölte meg. Amint értesülünk, e cikk, amely a budai hegyvidék modern ne­velésügyi jelentőségére más világvá­rosokkal való összehasonlításban elő­ször mutatott rá, illetékes helyen is figyelmet keltett. Az ott lefektetett gondolatot elsősorban az ifjúság test­nevelésének hivatott tényezője, az Or­szágos Testnevelési Tanács tette ma­gáévá és máris tevbe vette annak megvalósítását. Meg vagyunk győ­ződve, hogy nemcsak az állami ténye­zők, hanem a székesfőváros testneve­lési körei is csatlakozni fognak ahhoz a mozgalomhoz, melyet e cikkel meg­indítottunk, hogy a remek budai hegyvidék által nyújtott előnyöket a székesfővárosi ifjúság egészségvédel­mének szolgálatába kell állítani. A svábhegyi erdei iskola, Purébl Győző dr. tanácsnok, a gyermekvédelem lel­kes apostolának műve, megkezdte a budai hegyvidéken létesítendő iskolai intézményeknek sorát. A beteg gyer­mekek számára készült iskola után most már az éptestű, de gyenge fizi­kumú fővárosi ifjúság egészségvédel­mét kell tervszerűen programba venni. Ez a kérdés pedig olcsón és célszerűen megoldható a cikkben vázolt „Schul- landheim”-rendszer meghonosításával, amelyet legközelebb vetített képekkel kísért előadásban mutat be a cikkíró tanár, Gyulai Aladár. A zöldmáli barlang most a turista- világ érdeklődésének központjában áll. A véletlen vezetett fölfedezésére, de megközelíteni ma is alig lehet. Az egyik telektulajdonos telkén van a ki­vezető nyílás, de csak egy szűk és me­redek, csatornaszerű nyíláson át lehet belejutni. Egyelőre két bosszú, csip­kés cseppkővel díszített folyosót és két nagy termet fedeztek fel. A fel­táráshoz pénz kellene és munkaerő. Szomorú fényt vet a budai gazda­sági viszonyokra, hogy a Margit-kör- úton és a Duna felé folytatását ké­pező Királyhegy-utcában már évek óta áll két félbenmaradt építkezés. A Krisztina-körút és Kékgolyó-utca sar­kán pedig két évtizede dísztelenkedik egy düledező, viharverte, lyukastetejű, félig a földbesüllyedt cigányputri. Le­hetetlennek tartja egyik olvasónk, hogy a városnak nem állana módjá­ban segíteni ezen a megbotránkoztató helyzeten. Végre romváros mégsem vagyunk. Lépcsős utakat kíván sok helyen a budai hegyvidék, főleg a frekven- sebb helyeken, amilyenek a Diana-út alsó és felső része, a Diósárok-út felső része, a Vilma-út, a Laura-út, a Ju- liska-út, a Jenő-út és a Denevér-út felső része. Ezeket a lépcsőket sürgő­sen meg kell építeni, már az út rend o- zés céljából is. De emelné ez a hegy­vidék szépségét és kényelmessé tenné a közlekedést. A választási mozgalmak eddig csak két budai választókerületben ter­meltek ki — értesülésünk szerbit —• közmegelégedésre szolgáló jelöléseket. A Községi Polgári Párt választói a Kelenföklön jelölik Becsey Antalt, dr. Sümeghi Lászlót és Gömöri Győzőt —• a XII. kerületben, a régi „hegyvi­déki” kerületben pedig a párt kíván­ságára a lajstromot vezeti Horváth Károly a törvényhatósági bizottság régi, ismert tagja és mellette állanak: a tanítóság jelöltje, Oszoly Kálmán, a kereskedők és iparosoké pedig Hu­bert Vilmos. Itt a sorrend nincs vég­leg megállapítva. Új forrásokra a Duna mentén hívja fel figyel­münket egyik olvasónk azzal kap­csolatosan, hogy a főváros bőví­teni akarja vízmüveit. Megszívle- lésre méltó levelében azt írja, hogy a DunakeszifőS—Alsógödig terjedő dunai szakaszon rengeteg sok forrás van, amelyeknek bősé­ges, kristálytiszta forrásvize pata­kokban a Dunába ömlik, mégpe­dig a legnagyobb szárazság idején I is egyforma bőséggel. Ezek a for­rások nem magánkézben, hanem községi közterületen vannak. Meg­takarítaná ezzel a város a Római­fürdőtől vezetett Duna alatti alag­út költségeit és a pesti oldalon jutna pompás forrásvízhez, amely a levélíró tudomása szerint Ma­gyarországon a legbőségesebb víz­medence, amely még bővíthető is mesterséges fúrásokkal. — Kár, hogy nálunk a laikus polgárság részéről érkező jótanácsok süket i fülekre találnak a városházán. Asz első ágyúlövés a választási fparclban Kelenföldtől* felőliéit Gömöri Győsőí Buda legújabb városrésze, a Ke­lenföldnek az a területe, mely a vasúti töltésen túl, a Fehérvári-út mentén Albertfalváig terjed. Ez.t ma általában Buda-Alsóvárosnak nevezik és húsz évvel ezelőtt még nagyrészt szántóföld volt. Akkor szerzett itt telket Gömöri Győző, a Hazai Ált. Biztosító Rt. igazga­tója és valami hivatásszerű buz­galommal agitált ennek a város­résznek a fejlesztése érdekében. Ennek köszönhető, hogy a Bártfai- utca környéke ma már rendes vá­rosi képet mutat, számos kertes villa és ház épült egymásután és kifejlődött lassan a lokálpatriotiz­mus is, mely most e hó 24-én lel­kes felbuzdulásban nyilatkozott meg. A „Buda Alsóvárosi Egyesület”, mely negyedik esztendeje él és mint­egy utóda a háború alatt megszűnt „Sósfürdő környéki, Egyesület”-nek és úgy ez, mint amaz Gömöri Győző­nek köszönheti létét, népes gyűlést rendezett, amelyen a meghívásra meg­jelentek nem mint egyesületi tagok, hanem mint Buda-Alsóváros választó- polgárai vettek részt. Meghívták erre a választói értekezletre az egyesület illusztris elnökét, Becsey Antalt és a megjelentek között ott voltak többek között dr. Sümeghi László kir. köz. jegyző korm. főtan., dr. Vasady Ba­logh György orszgy. képv., dr. Mi­kóla Géza posta- és távirdaigazgató, Szigethy Lajos vásárpénztári igaz­gató, Mischinger Gergely őrnagy, dr. Prohászka Ferenc tanár, SinJcó Pál tanár, Bukács Kálmán kereskedő, Bauer Ödön főmérnök, Alt Károly Tóth József háztulajdonos, Lukács Gyula volt városbíró, Radzó Tihamér párttitkár, Zele László üzletvezető, Maga József rendőrfelügy. h., Richter Ferenc postafőellenőr, továbbá Zilahi Balogh Gyula építész és Füvessy László nyomdaigazgató, mint az érte­kezlet összehívói, azonkívül számosán mások. Fehér asztalnál folyt az értekezlet, amelyet Zilahi Balogh Gyula nyitott meg és ismertette az összejövetel cél­ját. A Buda-Alsóvárosi Egyesület tag­jai és a környéken letelepedett lakos­ság honorálni kívánják Gömöri Győző két évtizedes működését és az az óha­juk, hogy őt a törvényhatóságba be­válasszák, amit zajos éljenzéssel helye­seltek a jelenvoltak. Utána felszólalt Füvessy László és leszögezte azt a tényt, hogy ez a mozgalom nem Gö­möri kezdeményezésére és nem az egyesületből indul ki, hanem a Buda- alsóvárosi polgárság köréből, amely­hez a Buda-Alsóvárosi Egyesület min­den tagja csatlakozott és mely mozga­lomnak az a célja, hogy segítőtársat adjanak Gömöri személyében az egye­sület nagy elf oglaltságú elnöke, Becsey mellé. Éljenzés kísérte a beszédet. Becsey Antal ezt az értekezletet úgy tekinti, mint családi összejöve­telt és fölhívja polgártársait, hogy a polgári gondolat érdekében ügybuz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents