Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)
1930-09-27 / 1008. szám
XXVII. évfolyam, 1008. sz, Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengő, félévre 12 pengő. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 502—96. Felelős szerkesztő: V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1930 szeptember 27 A málló Mátok A Rézmál, a Zöldmái és a Rózsadomb is, az egykori Rózsamái, azok a málló Málok, amelyek megmentéséhez elsősorban kerti kultúra kell, ehhez pedig víz, víz és harmadszor is víz. Ezek a Málok már igen közel kerültek a belső városhoz, a Rózsamái szinte belekönyököl a Lipótvárosba és mégis itt állanak víz nélkül, közlekedés nélkül. Ahol pedig hiányzik a közlekedés, ott nincs település és ahol az ember nem teremt otthont, ott nincs kerti kultúra. És altkor mállanak a Málok. A Rózsamáit Szávay Gyula ragyogó poézise megtette leánynak, a Gülbaba szép odaliszkjének, mert a török időkben tényleg tele volt rózsafával, alatta a város azok illatával. De a többi „málok“ -nak nem akadt Gülbabája és ott ma is még nehezen megy a település, amit kellőképpen akadályoz a város azzal is, hogy a telepesnek megengedi a Rózsadombon, hogy villát építsen, az elé fürdőmedencét, de eltiltja a víztől, amivel megtölthetné. Az új tanács, amelyre a régi „nagy“ ráfogta, hogy „kicsi“ most jóvá akarja tenni a múltat. Városépítő nagy koncepcióra vall, hogy Kozma Jenő, beható tanulmányok után, politikai súlyának latbavetésével, a megoldásra váró budai kérdések között az elsősorba helyezte ennek a hegyvidéknek a megmentését és a legutóbbi tanácsülésen keresztül vitte az Eszter út folytatólagos kiépítését és a Pusztaszeri út végleges rendezését. Bennünket a „kis tanács“ személyeskedő vitatkozása nem érdekel, amit pedig erősen kihasznál a sajtó, minden lap a maga pártszempontjából, amelynél súlyosabb az a két sorban letárgyalt hír, hogy a Dunához legközelebb fekvő hegyvidék, a maga hivatásához mért méltánylásban részesül. Elvégre ez Pestnek is a tüdeje. Még a nyári szünet előtt fejtette ki előttem te hegyvidékre vonatkozó elgondolását Kozma Jenő, a pártvezér és a fejlődés alapjának az utak végleges kiépítését mondotta. Először oda lehessen menni! Az Eszter út kiépítése egyúttal megoldja a hegyi „kilátásos út“ kérdését, amely — a florenzi kilátásos út mintájára — már Bárczy István városfejlesztő, városépítő pro grammját) an is bennfoglaltatott. Kozma Jenő, mint régi várospolitikus ismerte ezt a programmot és ami abban sürgősen megvalósítandó hasznos és jó volt, azt fölvette a saját programmjába. Az Eszter út és a Pusztaszeri út kiépítése, a Mész-utcán át tervezett és csaknem egészen kész, hatalmas szerpentinül, mint nagyszabású forgalmú út csatlakozik a Szép völgyben most épülő szerpentinútba és lüktető friss életet visz a Rézmál, Vérhalom, Zöldmái, Törökvész, Rókushegy és Józsefhegy környékére. Úgy tudom, hogy a Bimbó-utca építése, amely a sziklás talajon megakadt, szintén megindul s ezzel a vidék megkapja a maga nagy vérkeringését, ezzel az életet. Még csak a víz hiányzik? Ezt a kérdést játszva megoldaná az őstó, a Rózsadomb lábánál, a Lukácsfürdővel szembe. Bőséges vize a török időkben mint dús patak hajtotta a lőpormalmot és ez a patak most nagyrészt a Dunába folyik. Pedig áldott, gyógy- erejű, sziklából fakadó, kiapadhat - lan forrás, — ott ered valahol kétezer méternyiro alattunk, a forró tengerből. Ennek vizét kell a Guggerhegyre vezetni és akkor megtelhetnek gyógyító vízzel a villák medencéi, öntözhetik, locsolhat ják kertjeiket és akár pálmákat tenyészthetnek fent a dombokon, a ma még málló Málokon. Ez a hegyvidék, mint Újlak folytatása, előbb-utóbb mint külön városrész Újlakkal, a felső hévizek parkvárosa lesz. Gyönyörűsége Budának, éke Budapestnek, nélkülözhetetlen kincse a fürdővárosnak. Most az útépítés enyhíti a munkanélküliség okozta nyomort, de alapját képezi utóbb a polgárság jólétének. Az utak mentén megindul a település, ez hozza a kerti kultúrát és ha ez fejlődik, akkor, — akkor aztán nem mállanak tovább a Málok. * Megértem, méitánylom és egész szívvel veszek részt abban az örömben, amelyet egész nap csilingelve tárt elém a telefon és megnyilatkozott benne egy nagy városrész hálás elismerése, a le- nyűgözöttségből való felbuzdulás és értem Török László miniszteri tanácsos, lapom jóakarójának aggodalmát is, hogy a sajtóban elvész ennek a megváltásnak a híre, és hajtott az íróasztalhoz, hogy megírjam a Málok hozsannáját. Kozma Jenő iránt való hála és elismerés ott fog szóhoz jutni azon a társasvacsorán, amelyet az eltemetett „málló“ múlt emlékére és a szebb jövő örömére rendeznek legközelebb patrónusnk tiszteletére a málló Málok polgárai. Viraág- Béla. Patkánypolitikával nem lehet kormányozni sem az orszdr gokat, sem a nagyvárosokat. Madách azt mondotta, hogy nem azért virrad, mert a kakas kukorékol és ■—• a hajó sem azért süllyed, mert a patkányok menekülnek róla. És egészen más, ha néhány patkányt kisöpörnek a hajóról és azok a seprő elöl menekülnek, de nagy tömegben a patkányok mégis csak a hajón maradnak. A hajó azért nyugodtan továbbevez minden patkányvisítás dacára. Az is régi közmondás, hogy egy-két fecske nem csinál nyarat s így aligha járna valami nagy veszedelemmel, ha néhány ember kiválna az Egységes Pártból, mert nagyon bántja őket, hogy nem az ö tanácsukat kéri ki a miniszterelnök. Ezek előtt az örökös szakadárok előtt Bethlen István gróf miniszter- elnök már öt évvel ezelőtt a Budai Társaskörben kinyitotta a párt ajtaját és — ha eddig mégis bennmaradtak a pártban — ott maradnak bizonyára továbbra is, mert létük, szerepük és szereplésre nyíló alkalmuk csak addig van, amíg a kormánypárton vannak. Tíz év óta járják az országos politika elemi osztályait a városházán s ahogy ott nem tudtak alkotni, úgy bizonyára az országos politikában is meddő volna a működésük. A demokratikus világrend politikusai már régen túl vannak az ,, általánosságokban” tett kijelentéseken és aki valóban tud és akar segíteni jóakarattal, az határozottan rámutat a hibára, de rámutat egyúttal a jóvátevés módjára is. Szidni malom al-att a világrendet sokkal könnyebb dolog, mint okosan javítani a bajokon. Különben a törvény is elítéli azokat, akik a mások baján élősköd- nek. Szerencsére az ilyen politikusoknak rendszeresen nincsenek meg az eszközeik ahhoz, hogy megdöntsék azokat a hatalmi tényezőket, amelyek az- ö kicsinyes érvényesülésüknek útját állják. Ott van példának Friedrich István, aki ma az egész országot boldoggá akarja tenni, de a nagy ígéretekkel Szmirnába vitt 300 magyar kivándorló közül sok éhenhalt Szmir- nában és legtöbbje rongyosan, éhesen, gyalog került haza onnan. Háromszáz emberen sem tudott segíteni, hogyan segítene hétmillión. Így nézünk mi ki a magyar országboldogítókkal, akik nem röstellik azt, hogy most, amikor a polgári elem erős védelmi harcra szervezkedik, — ők bontják meg a polgárság egységét. (D. P.) Felhőkarcolók Budán. A külföldi építészek, akik a XII. Nemzetközi Építészeti Kongresszuson vettek részt, sok szép emlékkel távoznak Budapestről és kedvesen nyilatkoztak Budapest szépségéről. Érdekes az egyik neves olasz építész, Bittazzoni nyilatkozata, aki el volt ragadtatva a Halász- bástyától, amelyből kiérezte a magyar történelmi múltat. A királyi palotáról tudott dolog, hogy nem hegyi stílusban épült s így minden szépsége dacára visszás hatásokat ébresztett a fegyelmezett építész lelkében. Mert, hogy saját szavaival éljünk: — „hiába, ha a barokknak nincs meg a történél- | me, csak a kacskaringója marad meg“. A Levéltár is nagyon tetszett neki, de szerinte inkább Pestre való. Buda nagyon megnyerte tetszését, meglepően szépnek találta a környékét, csak azt sajnálta, hogy a hegyvidék zöld szőnyegén barna foltok is vannak, amilyen szerinte a „Pikkoló Sváb“ (Kis Svábhegy). A Várhegy nyugati oldala különösen nagy hatással volt reá és csak azt sajnálta, hogy felhőkarcolók épülnek alája, amelyek rontják a látképét. Megértette, hogy a Közmunka Tanács éppen a látkép megmentése miatt orompártázatosan tervezi az alul elvonuló Attila-utca bérpalotáinak építését, ami legalább részben megmentené • a Várhegy képét. Mert, ha így folytatnék, mint ahogy most van, akkor a Vár sziluettje egy idő múlva hasonlítana New Yorkhoz. Különben csodálattal hódolt meg Budapest egységes architektúrája előtt és nagy jövőt jósolt Budának, ha tervszerűen és történelmi stílusban építik föl. Az érem másik oldala Kelenföl- dön, ahol most oly lelkes felbuzdulás van, hogy a Buda-Alsóvárosban könyörtelenül hajtja be a város a járdadíjakat és a Buda-Alsóvárosi Egyesület üg'yv. elnöke Gömöri Győző Be- csey Antal segítségével tudott részletfizetési kedvezményt elérni. Nem sikerült azonban leszállítani a hátralékok után fizetendő rettenetesen nagy kamatot, mert úgy rendeli egy szigorú rendelet. — Nagy baj, bogy a vasúti töltés két, egymástól idegen részre osztja Kelenföldet és rossz helyen van a kelenföldi pályaudvar. Erről Görög Aladár vasúti felügyelő legközelebb előadást tart a „Buda-Alsóvárosi Egyesület”-ben. Sok a baj a HÉV- vel, de bíznak abban, hogy Kozma Jenő dr. a Községi Polgári Párt elnöke tető alá hozza a megegyezést Pest tüdeje. A budai hegyvidék ismét és újból a székesfővárosi tanuló- ifjúság egészségvédelmének szolgálatába áll. A Budai Napló közölte Gyulai Aladár tanár cikkét: a városi iskolák vidéki otthonát szervező bizottság titkára a budai hegyvidéket a székesfőváros tanulóifjúságának egészségi és sportfejlesztési bázisául jelölte meg. Amint értesülünk, e cikk, amely a budai hegyvidék modern nevelésügyi jelentőségére más világvárosokkal való összehasonlításban először mutatott rá, illetékes helyen is figyelmet keltett. Az ott lefektetett gondolatot elsősorban az ifjúság testnevelésének hivatott tényezője, az Országos Testnevelési Tanács tette magáévá és máris tevbe vette annak megvalósítását. Meg vagyunk győződve, hogy nemcsak az állami tényezők, hanem a székesfőváros testnevelési körei is csatlakozni fognak ahhoz a mozgalomhoz, melyet e cikkel megindítottunk, hogy a remek budai hegyvidék által nyújtott előnyöket a székesfővárosi ifjúság egészségvédelmének szolgálatába kell állítani. A svábhegyi erdei iskola, Purébl Győző dr. tanácsnok, a gyermekvédelem lelkes apostolának műve, megkezdte a budai hegyvidéken létesítendő iskolai intézményeknek sorát. A beteg gyermekek számára készült iskola után most már az éptestű, de gyenge fizikumú fővárosi ifjúság egészségvédelmét kell tervszerűen programba venni. Ez a kérdés pedig olcsón és célszerűen megoldható a cikkben vázolt „Schul- landheim”-rendszer meghonosításával, amelyet legközelebb vetített képekkel kísért előadásban mutat be a cikkíró tanár, Gyulai Aladár. A zöldmáli barlang most a turista- világ érdeklődésének központjában áll. A véletlen vezetett fölfedezésére, de megközelíteni ma is alig lehet. Az egyik telektulajdonos telkén van a kivezető nyílás, de csak egy szűk és meredek, csatornaszerű nyíláson át lehet belejutni. Egyelőre két bosszú, csipkés cseppkővel díszített folyosót és két nagy termet fedeztek fel. A feltáráshoz pénz kellene és munkaerő. Szomorú fényt vet a budai gazdasági viszonyokra, hogy a Margit-kör- úton és a Duna felé folytatását képező Királyhegy-utcában már évek óta áll két félbenmaradt építkezés. A Krisztina-körút és Kékgolyó-utca sarkán pedig két évtizede dísztelenkedik egy düledező, viharverte, lyukastetejű, félig a földbesüllyedt cigányputri. Lehetetlennek tartja egyik olvasónk, hogy a városnak nem állana módjában segíteni ezen a megbotránkoztató helyzeten. Végre romváros mégsem vagyunk. Lépcsős utakat kíván sok helyen a budai hegyvidék, főleg a frekven- sebb helyeken, amilyenek a Diana-út alsó és felső része, a Diósárok-út felső része, a Vilma-út, a Laura-út, a Ju- liska-út, a Jenő-út és a Denevér-út felső része. Ezeket a lépcsőket sürgősen meg kell építeni, már az út rend o- zés céljából is. De emelné ez a hegyvidék szépségét és kényelmessé tenné a közlekedést. A választási mozgalmak eddig csak két budai választókerületben termeltek ki — értesülésünk szerbit —• közmegelégedésre szolgáló jelöléseket. A Községi Polgári Párt választói a Kelenföklön jelölik Becsey Antalt, dr. Sümeghi Lászlót és Gömöri Győzőt —• a XII. kerületben, a régi „hegyvidéki” kerületben pedig a párt kívánságára a lajstromot vezeti Horváth Károly a törvényhatósági bizottság régi, ismert tagja és mellette állanak: a tanítóság jelöltje, Oszoly Kálmán, a kereskedők és iparosoké pedig Hubert Vilmos. Itt a sorrend nincs végleg megállapítva. Új forrásokra a Duna mentén hívja fel figyelmünket egyik olvasónk azzal kapcsolatosan, hogy a főváros bővíteni akarja vízmüveit. Megszívle- lésre méltó levelében azt írja, hogy a DunakeszifőS—Alsógödig terjedő dunai szakaszon rengeteg sok forrás van, amelyeknek bőséges, kristálytiszta forrásvize patakokban a Dunába ömlik, mégpedig a legnagyobb szárazság idején I is egyforma bőséggel. Ezek a források nem magánkézben, hanem községi közterületen vannak. Megtakarítaná ezzel a város a Rómaifürdőtől vezetett Duna alatti alagút költségeit és a pesti oldalon jutna pompás forrásvízhez, amely a levélíró tudomása szerint Magyarországon a legbőségesebb vízmedence, amely még bővíthető is mesterséges fúrásokkal. — Kár, hogy nálunk a laikus polgárság részéről érkező jótanácsok süket i fülekre találnak a városházán. Asz első ágyúlövés a választási fparclban Kelenföldtől* felőliéit Gömöri Győsőí Buda legújabb városrésze, a Kelenföldnek az a területe, mely a vasúti töltésen túl, a Fehérvári-út mentén Albertfalváig terjed. Ez.t ma általában Buda-Alsóvárosnak nevezik és húsz évvel ezelőtt még nagyrészt szántóföld volt. Akkor szerzett itt telket Gömöri Győző, a Hazai Ált. Biztosító Rt. igazgatója és valami hivatásszerű buzgalommal agitált ennek a városrésznek a fejlesztése érdekében. Ennek köszönhető, hogy a Bártfai- utca környéke ma már rendes városi képet mutat, számos kertes villa és ház épült egymásután és kifejlődött lassan a lokálpatriotizmus is, mely most e hó 24-én lelkes felbuzdulásban nyilatkozott meg. A „Buda Alsóvárosi Egyesület”, mely negyedik esztendeje él és mintegy utóda a háború alatt megszűnt „Sósfürdő környéki, Egyesület”-nek és úgy ez, mint amaz Gömöri Győzőnek köszönheti létét, népes gyűlést rendezett, amelyen a meghívásra megjelentek nem mint egyesületi tagok, hanem mint Buda-Alsóváros választó- polgárai vettek részt. Meghívták erre a választói értekezletre az egyesület illusztris elnökét, Becsey Antalt és a megjelentek között ott voltak többek között dr. Sümeghi László kir. köz. jegyző korm. főtan., dr. Vasady Balogh György orszgy. képv., dr. Mikóla Géza posta- és távirdaigazgató, Szigethy Lajos vásárpénztári igazgató, Mischinger Gergely őrnagy, dr. Prohászka Ferenc tanár, SinJcó Pál tanár, Bukács Kálmán kereskedő, Bauer Ödön főmérnök, Alt Károly Tóth József háztulajdonos, Lukács Gyula volt városbíró, Radzó Tihamér párttitkár, Zele László üzletvezető, Maga József rendőrfelügy. h., Richter Ferenc postafőellenőr, továbbá Zilahi Balogh Gyula építész és Füvessy László nyomdaigazgató, mint az értekezlet összehívói, azonkívül számosán mások. Fehér asztalnál folyt az értekezlet, amelyet Zilahi Balogh Gyula nyitott meg és ismertette az összejövetel célját. A Buda-Alsóvárosi Egyesület tagjai és a környéken letelepedett lakosság honorálni kívánják Gömöri Győző két évtizedes működését és az az óhajuk, hogy őt a törvényhatóságba beválasszák, amit zajos éljenzéssel helyeseltek a jelenvoltak. Utána felszólalt Füvessy László és leszögezte azt a tényt, hogy ez a mozgalom nem Gömöri kezdeményezésére és nem az egyesületből indul ki, hanem a Buda- alsóvárosi polgárság köréből, amelyhez a Buda-Alsóvárosi Egyesület minden tagja csatlakozott és mely mozgalomnak az a célja, hogy segítőtársat adjanak Gömöri személyében az egyesület nagy elf oglaltságú elnöke, Becsey mellé. Éljenzés kísérte a beszédet. Becsey Antal ezt az értekezletet úgy tekinti, mint családi összejövetelt és fölhívja polgártársait, hogy a polgári gondolat érdekében ügybuz-