Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)
1930-07-22 / 1003. szám
/ Csodálatos perspektívák nyílnak meg ily kivételes alkalmakkor a nagy közönség előtt, amikor egy agilis egyesület beszámol az elmúlt évben kifejezett tevékenységéről és a jövőben kitűzött új célokról. A Zugligeti Egyesület elérte azt, hogy a közélet és a város vezéremberei fölfigyeltek törekvéseikre, mondhatnánk — évtizedes törekvéseire és sietnek az agilis ehiökség segítségére. A közgyűlés e hó 12-én volt a Fácán vendéglő felső terraszán, ahol az egyesületnek mintegy 60 tagja gyűlt össze. Amikor szólásra emelkedett az elnök dr. MANNINGER VILMOS, elhallgatott a zene, megállt a tánc az alsó terraszon és még az idegenek is kedvesen hallgatták az elnök szellemes beszédét, melyet teljes egészében közlünk: Az évi közgyűlés oly megálló és nyugvópont, amely arra kötelez, hogy tekintetünket úgy visz- szafelé, de előre is irányítsuk. A visszapillantás sok szempontból nem igen örvendetes. Egyesületünk munkájának külső képe meglehetősen szegényes. Lehet, hogy ebben a vezetőségnek is van sok mulasztása, hibája. De vagy nem tudunk eléggé objektívek lenni, vagy csakugyan megtettük a kötelességünket: nekem legalább és veleni együtt a bureaunak igen nyugodt a lelkiismerete. Valóban megpróbáltunk mindent, ami módunkban állott, hogy élénkebbé tegyük a társaság életét, de minden próbánk megtört a tagok többségének nemtörődömségén. Jól tudom, hogy ez a szemrehányás nem jut el azokhoz, akiknek szól, mert azok állandóan távoltartották magukat. Akik pedig ma is itt vannak, a hívek, a szorgalmasak, a kitartók, igazán mindent megérdemelnek, csak szemrehányást nem. Nem is hoztam volna elő ezt az örökös panaszt, ha nem remélnék javulást és pedig csakis az egyéni propaganda útján. Felkérem azt a kicsi, de lelkes csapatot, mely állandóan kitart zászlónk mellett, hogy szomszéd és baráti körben toborozzanak híveket az Egyesület részére, mert csak akkor, ha mindnyájan összefogva törődünk a mi kis paradicsomunk, a Zugliget sorsával, ha tudomásul vesszük mindenkinek kívánságát, panaszát, megismerjük terveit, csak akkor tudunk oly programot kidolgozni, amely mindenkinek ügyes-bajos dolgán segíthet. Ha külső, egyesületi közéletünk eseményekben szegény is volt, a belső munka szakadatlanul halad. Engedjék meg, hogy e munkát megint csak a botanikából vett hasonlattal világíthassam meg. Ahhoz, hogy erdő létesüljön, a láthatatlan, a talajt, — vagy ahogy szép görög néven hívják — ascra- phont előkészítő munkásoknak lassú, állandó munkájára van szükség. Talajbaktériumok, amoe- bák, földi giliszták állandó előkészítésére van szükség, hogy a savanyú rét, a fenyér vagy homoki pusztaság talaja megérlelődjék arra, hogy cserjék, majd az erdő nagyjai, a fák meg tudjanak telepedni. Ha nem is nagyon poétikus, hogy a mi munkánkat a föld alatt dolgozó baktériumok vagy földi giliszták előkészítő munkájához hasonlítom, a valóságban mi ezt a munkát végezzük. A fejlődő Zugliget A Zugligeti Egyesület közgyűlése Azok a tervezgetések, kérvények, állandó utánjárások, amelyek e munka lényegét alkotják, csöndes, földalatti láthatatlan mozzanatok, amelyek nélkül azonban semmi haladás meg nem valósítható. Meg vagyok győződve arról, hogy ez az előkészítő munka meg fogja hozni a gyümölcsét, csak két dolog kell hozzá, sok türelem és sok idő. És mindkettő fokozattan kell ma, amikor a külső körülmények oly mostohák, hogy nagyobb arányú koncepció keresztülvitele minduntalan beleütközik a nagy gátba, aminek neve a szegénységünk és ami talán még ennél is gonoszabb: a tőkének bizalmatlansága, visszahúzódása mindentől, ami nem hozza meg az uzsorakamatot. Aki a közgazdaság történetét nézi, bizonyos lehet abban, hogy előbb-utóbb be fog következni az az idő, amikor a vállalkozás, a köny- nyebb hitelezés lehetősége újból beköszönt. A mi feladatunk az, hogy ennek az időnek reményében előkészítsük a talajt, hogy egészséges, üde erdő fejlődhessen ott, ahol ma csak pangást, elernyedést, visszavonást látunk. Nem vagyok túlságos optimista és nem hiszek túlsókat az emberi intézményeknek a kozmikus befolyásokra való hatásában. De talán mégis haladást, javulást jelent az a változás, amelyről nálamnál hi- vatottabb fog ma beszámolni, aki új alapokra próbálja helyezni a főváros ügyvezetését. Éber figyelemmel kell meglesnünk ennek minden megmozdulását, mert — mint tudjuk — csak ennek a nagy apparátusnak bekapcsolásával remélhetjük, hogy a mi körzetünkbe is be fog sütni a fejlődés, a haladás napja. Mi a nap útját meg nem változtathatjuk, csak azt tehetjük, hogy sugarainak útjából eltávolítsuk azokat az akadályokat, az árnyékot vető falakat, amik a verőfény útjába állanak. Ez legyen a legközelebbi jövőnk feladata. E munkára kérem föl a Zugliget lakóit. Vegye ki e munka fáradalmaiból, de örömeiből is mindenki az őt megillető részt és akkor egyesületünk el fogja érni célját, hogy széppé, egészségessé, kívánatossá tegye ezt a gyönyörű darab földet, amely a mi szűkebb hazánk. Abban a reményben, hogy mindannyian közös munkában indulunk e cél felé, van szerencsém a Zugliget Egyesület közgyűlését megnyitni. A népszerű elnök megnyitó szavait zajos és lelkes ovációk kísérték, áld fölhívta az egyesület titkárát, hogy évi jelentését adja elő. Nagy figyelem közepette olvasta fel különös gonddal szerkesztett alábbi jelentését dr. WLADÁRCZYK JÓZSEF. Harmincnyolc évvel ezelőtt alapított egyesületünknek 1926- ban történt újjáalakulása óta immár eltelt négy esztendő. Negyedszer hárul rám a kötelesség, hogy beszámoljak az egyesület évi működéséről. Természetes, hogy az ilyen jelentésekben ismétlések is vannak, hiszen hány probléma megoldása, mennyi kívánságunk teljesedése húzódik éveken, sőt talán évtizedeken át is. Több ízben kifejtett célkitűzéseink néhány pontban csak a messze jövőben valósulhatnak meg, de mi tervszerűen dolgozunk a természeti szépségekben páratlanul gazdag és a történeti emlékekben bővelkedő Zugligetnek és környékének fejlesztésén, az iránta való érdeklődés fokozásán. Komoly meggyőződésünk szerint nincs Budapest környékén még egy hely, amelyet — amint azt hosszú évek elfogulatlan meteoró- giai adatai bizonyítják — széltől védett fekvése, egészséges tiszta levegője és a többi kedvező éghajlati tényező annyira predesztinálnának arra, hogy a főváros munkában elfáradt közönségének nyaraló, üdülő és kiránduló helye legyen. Ezt már jó néhány évszázados történelmi adatok is bizonyítják. Királyok, királynék, hercegek, főpapok és főnemesek keresték fel rendszeresen a Zugligetet, ha pihenésre, üdülésre vágytak. Mi a Zugligetet ismét fel akarjuk ezen történelmi rendeltetésére, hivatására emelni, meg akarunk mindent tenni, hogy a Zugligetet a főváros rászoruló polgárságához minél közelebb hozzuk. Azt akarjuk nekik mondani: jöjjenek a Zugligetbe, mert ide kényelmes és sűrű villamosjáratokon, pormentes, gondosan kezelt utakon közlekedő, olcsó autóbuszon, visszafelé nem fizetendő autótaxin, néhány perc alatt kiérhet. És itt megtalálhat mindent, amire az ő elfáradt, pihenni vágyó szervezetének szüksége van. Szállodákban, penziókban, üdülőhelyeken, szanatóriumokban, magánlakásokban olcsó, modern elhelyezést, kiváló ellátással, strandfürdőt vagy uszodát, gyógy parkot, térzenét és a szórakozás minden* ágát. A tehetősebbek ' részére telkeket, adókedvezményes olcsó építkezéssel, gázzal, villannyal, csatornázással és a gyermekek taníttatásához egészséges, modern iskolákkal. A kirándulók részére olcsó, jó vendéglőket, útjelző táblákkal felszerelt, gondosan kezelt sétányokat, utakat, padokkal és így tovább. E távolabbi céljaink eléréséhez segített bennünket az elmúlt évben a Széher-út folytatólagos kiépítése, a Janka-út, az Alkony-út rendbehozása, a Csermely-út folyamatban lévő megépítése, a Csillagvölgyi-út és Béla király-út sarkának és a Zugligeti iskola előtti útszakasznak rendezése, a Budakeszi-út gyönyörű megépítése, a Petneházi-réten átvezető kocsiút, a Csipke-út, a Galgóczi- út ideális megépítése, a Csermelyúti szuszogó lépcsőzetes kiképzése. A Diós-árok beboltozása, az Ördögárok és a Zugligeti-árok folytatólagos beboltozása. Elkészült a tavaly kérelmezett jobb és középvilágítás a Margit-körúton, a Retek-utcán, a Budakeszi-útón, Hi- degkúti-úton és a Kútvölgyi- útón. Számos új helyen állítottak fel padokat, jelenleg helyezik el a szemétgyűjtő kosarakat. A vízvezetéket lefektették a Jánoshegyi-úton, eltiltották a sertéstartást, portala- nították az utakat. Az erdei utak és kiránduló helyek új, egységes jelzést kaptak, madáretetőket állítottak fel, ered- m én nyel küzdöttünk a kóbor kutyák és macskák ellen. Eljártunk a Közmunkatanácsnál a Harangvölgy ügyében, támogattuk a Hag- genmacher-telek megvételét. Ismét iskolai jutalomdíjakat adtunk, kiírásra került a Sigray-emlék- serleg vándordíja, foglalkoztunk a strandfürdő kérdésével és addig is a magánmedencék vízzel való töltésének engedélyezése ügyében is eljártunk, akciót indítottunk, hogy a hegyvidéki elöljáróság minél közelebb jöjjön hozzánk. Több választmányi ülést is tartottunk szakelőadásokkal, sőt egy ízben szerencsénk volt elnökünknek botanikailag érdemes kertjét is megtekinteni. Tagadhatatlan, hogy vannak komoly és sürgősen megvalósítandó olyan kívánságaink, amelyekben eredményt nem tudtunk elérni. Az összes benyújtott kívánságokat — amelyeket különböző bizottságaink a titkársághoz benyújtottak — felvétettük a Hegyvidéki Egyesületek Szövetsége révén a jövő évi munkaprogramba, illetve fővárosi költségvetésbe. De hogy ezekből mi fog megvalósulni, a fővárosi törvény által teremtett új helyzetben, az előre nem látható. Hisszük, hogy ha tagtársaink és a társegyesületek a jövőben is olyan szeretettel fogják felkarolni kívánságainkat, ha a kér. elöljáróság és a főváros kerületi elöljáróság és a főváros központja továbbra is olyan megértéssel fogják támogatni kérelmeinket, mint a múltban, akkor jövő működésünk is eredményes lesz. Hálás köszönettel tartozunk mindazoknak, akik akár egyesületünk tagjai — elsősorban is a bizottságok elnökeinek —, akár a Hegyvidéki Egyesületek Szövetségében tömörült más egyesületek vezetői, és segítettek nekünk abban, hogy a Zugligetet minél előbb arra a nívóra fejlesszük, amely valamennyiünk őszinte vágya. Köszönjük a kerület kiváló, agilis főmérnökének, Thirring Gusztáv úrnak irántunk tanúsított jóindulatát, köszönjük a sajtónak, elsősorban a Budai Naplónak azt, hogy érdekeinkért mindig síkra szállt, továbbra is hasonló támogatást kérünk, mi pedig, az egyesület tagjai, igyekszünk ezt a szívességet előfizetéssel viszonozni, ami annál könnyebb, mert ezt az erős, harcias, de kedvesen szerkesztett lapot mindnyájan szeretjük. Kérem a jelentés tudomásulvételét. Elismerés és tetszés kísérték a főtitkár szavait, mely után ., űr. ENTELE FERENC postaigazgató ismertette a pénztári jelentést, a költségelőirányzatot, amit a közgyűlés az elnök elismerő szavai után egyhangúkig elfogadott és megadta a fölmentvényt. Ezután megtörtént egyhangúlag a választás, mely szerint elnök: dr. Manninger Vilmos; alelnökök: dr. Zerkowitz Imre, Bemárdt Győző, Sigray István; főtitkár: dr. Wladár- czyk József; titkár: ifj. Waygand Ferenc; pénztárnok: dr. Entelo Ferenc; ellenőr: dr. Mészáros Károly. — Igazgatóság'. Biscara Endre, Borvendég Ferenc, Boros Gyula, dr. Bo- zóky vidám, Dohnányi Ernp, dr. Bollinger _ Gyula, dr. Eperje&y István, Fellegi József, Föl léit Károly, dr. Friedrich Jenő, Hrabovszky József, Melegh Béla, Pofijukéi Ernő, Rom- eisner László, dr. Rosenberg Gyula, Szirmai Oszkár, Sztrókay István, dr. Walkó Lóránt, Kulcsár Richárd, Viraág Béla. — Számvizsgálóbizott- ság: Wahlkampf Henrik, dr. Friedrich Ferenc, Bendiner Dezső. A választmány tagjai lettek: Aigner Ottó postafelügyelő, Baumgartner Dezső iskolaigazgató, Benke Balázs polg. isk. igazgató, dr. Bodon Károly egészségügyi főtanácsos, Balázs Mátyás postatiszt, Fehérváry Ferenc iskolaigazgató, dr. Fleseh Ármin egyetemi m. tanár, Fuchs Emil építész, Gesmay József rt. igazgató, ILévey Gyula lelkész, Hrabov- szkyné dr. Révész Margit főorvos, botfai Hűvös Iván földbirtokos, dr. Hank József, Kalmár István gyógyszerész, Kármán Mór tőzsdés, Langer Lajos mérnök, Mauthner Ödön magánzó, Menczer Arnold rt. igazgató, Oszoly Kálmán polg. isk. igazgató, Sebő Bertalan igazgató, özv. Schiffer Mórné magánzó, Schillin- ger Béla kereskedő, dr. Steingassner Imre orvos, dr. Gál Jenő, dr. Török László ny. min. tanácsos, dr. Wagner György ny. tisztiorvos, dr. Vi- rágh Gyula ügyvéd, lovag Fackh József rt. igazgató, özv. Válya Miklós- né főv. tanítónő, Vígh Bertalan kir. tanácsos, ny. főigazgató. A főtitkár bemutatta továbbá az igazgatóság által június hó 25-én tartott ülésén egyhangúan hozott határozati javaslatot: Mindazokért a nagy fáradozásokért, amelyeket RAKOVSZKY IVAN ny. belügyminiszter úr őnagyméltósága, a fővárosi Közmunkák Tanácsa elnöke, a Zugliget és Környéke fejlesztése érdekében tett, azért a nagy és meleg szere- tetért, amellyel ügyünkkel mindig foglalkozott és azt mindig lelkesen támogatta, a közgyűlés őt egyesületünk tiszteletbeli tagjává választja. A Zugüget jövője Vacsora után Manninger elnök bejelentette, hogy eh. KOZMA JENŐ orszgy. képviselő halaszthatatlan elutazása miatt nem vehet részt a közgyűlésen, de helyette és az ő fölkérésére megjelent PETRACSEK LAJOS dr. ügyvéd aki azzal kezdte felszólalását, hogy úgy érzi magát, mint a színész, aki kénytelen beugrani. A békeévekben Buda és környéke el volt hanyagolva, de azóta nagy változás állott be és mindenki iparkodik Budára jönni lakni, Budán telket szerezni, és magának villát, csaladi- házat építeni. Ez volna Budapest fővárosnak természetes fejlődése, ha a város ezt bölcsen elősegítené, mert nem sok értelme van a pesti futoho- mokon villanegyedek építésének, amikor Buda bővelkedik természeti kincsekben. n í Szerencsés körülmény, hogy a ^fo- J város pártjainak vezérei nagyrészt ] budai emberek. Budai. Kozma Jenő j dr. is, mert itt született, itt nevelkedett, akinek nevében megjelent. Buda vese! De budai ember Ripka Ferenc dr. főpolgármesterünk, budai ember j Wolff Károly is, a Keresztény Köz- | ségi párt vezére, budai ember a kő- j riinkben megjelent demokrata párti vezér, Gál Jenő dr. mélyen tisztelt kartársam és budai ember a liberális párt vezére, Rassay Károly is. A most megválasztandó 150 törvényhatósági tag közül 50 bizottsági tagot, tehát a közgyűlés egyharma- dát — Buda választja meg. Ezekben a körülményekben látjuk Buda biztató jövőjét. A főváros villanegyedeinek fejlődése nem szervesen történt. A békeévekben a főváros központjától távolabb eső részeket, így a Svábhegyet, a Zugligetet és a Hűvösvölgy külső részeit karolták fel. Az utóbbi években Kozma Jenő hathatós munkája révén a Pasarét jóformán teljesen kiépült. A Zugliget a Pasaréthez csatlakozik, közvetlenül folytatása és egészen bizonyos, hogy a főváros szerves kifejlődése révén a Zugliget kiépítésére és közművekkel való berendezésére most kerül a sor. A Zugliget előnye De van a Zugligetnek egy nagy előnye a Pasaréttel és a többi, már beépített és forgalmas villaraj ónokkal szemben és ez az, hogy míg a Pasaréten és a Gellérthegy déli oldalán 60—70 pengős négyszögölenkénti telekárak vannak, addig a Zugligetben olcsóbb telekárakkal módot lehet nyújtani arra, hogy kisemberek, tisztviselők is, megtakarított pénzükből és lekötendő lakbéreikből maguknak családiházat, villát, és így végleges otthont építhessenek. Útépítés Ennél a pontnál áttért a Zugligetet érdeklő részletkérdésekre. A köz-
