Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-01-11 / 980. szám

Budapest, 1930 január 11. budai napló 3 VÁROSLIGETBEN SZÉCHENYI GYÓGYFÜRDŐ a modern orvosi tudomány minden < szközével és a különböző gyógy- eljaruSOhhoz szükséges fölszerelé­sekkel ellátva A város minden pontjától könnyen megközelíthető 56 Eve MiUTHHER HÁG A LEGJOBB! MAUTHNER ÖDÖN megtermelő és magkereskedelml rt. BUDAPEST Központ: VII., RüTTENBILLER-UTCA 33 • Fióküzlet: IV., KOSSUTH LAJOS-UTCA 4 (A Ferencrendiek templomával szemben) • Ffiárfogyzék, nővónyárjegyzék, ősxl árjegyzék Ingyen ós bérmentve. • TELEFON: JÓZSEF 463-65. Sürgönyeim : MAUTHKEREK. Személyi hírek JÓZSEF FERENC dr. főherceget és nejét meghívta az olasz királyi udvar a trónörökös nászához Rómába, ahová a fenséges asszonnyal együtt e hó 4-én elutazott és csak január második felében tér vissza. IvOZMA JENŐ dr., Buda orszgy. képviselője, e hó 7-én délelőtt tért vissza külföldről, de aznap este is­mét kénytelen volt Bécsbe utazni, •ahonnan e hó' 9-én éjjel tért vissza. FENYŐ MIKSA, a GYOSZ ki­váló igazgatója, föllépett jelöltként a- tokaji kerületben. UGRÓN GÁBOR volt minisztert rendkívüli ünneplésben részesítette ötvenedik születésnapja alkalmából a vele kapcsolatban álló egyesületek és társaskörök kétszáznál is na­gyobb számban nála tisztelgő kép­viselője. PÁVAI VÁJNÁ FERENC dr. fő- bányatanácsosrfőgeológust, a lilla­füredi mélyfúrások vezetőjét, iga­zolta a Földtani Társulod e hó 8-án tartott szakülése, mely e kiváló geo­lógus előadása és Böckh Hugó ny. államtitkár, az intézet igazgatójának hozzászólása után a mélyfúrás foly­tatása melleit nyilatkozott. Az Atiila-szobor ügye a maga beláthatatlan fontosságá­val és világjelent őségével belekerült a nemzeti irányt, szolgáló egyesü­letek és testületek érdeklődésének a központjába. Zaj ti Ferenc indiai tanulmányútja révén ez a kérdés ma az összes turáni népeket ér­dekli és mintegy lángoszlop csap föl a balsorsban élő magyarság •előtt. A Hollós Mátyás Társaság e tárgyban tartott nagygyűlésén kiküldött szűkebb bizottsága ülé­seiről ma már átkerült ez a kér­dés más országos jellegű tár­saságok fórumai elé, ahol e kér­dés megoldására új lehetőségeket kerestek és megalakult a négy vezetőegyesület kiküldötteiből az országos bizottságot előkészítő bizottság, mely aziránt már meg­állapodott, hogy úgy Attilának, mint Árpádnak a szobrát a Duná­ban állítja föl, Attiláét északon, mintha a reánk törő Európa el­len védené a magyarságot, a hon­foglaló Árpád szobrát pedig délen, a Csepelsziget közelében, ahol egy­koron hatalmas fejedelmi széke ál­lott. Az előkészítő bizottság úgy tervezi, hogy a két szoborral kap­csolatosan az óbudai hidat Attila- liídnak, a kelenföldi hidat pedig Árpád hídjának kereszteljék el. Az idegenforgalom nagy értékét igazolja az a harc, mely a napisajtó útján vált ismeretessé és főijük a hazai idegenforgalmi vállalat, az IBUSZ és a nemzetközi Coocft-iroda között. Az IBUSZ-nak évtizedes ér­demei vannak az idegenforgalom fejlesztése terén, — a Cooek-iroda hatalmas külföldi szervezettel rendel­kezik. A kté vállalat közül az válik a magyar fürdőügy és idegenforga­lom hasznára, amelyik Keleten tudja megszervezni számunkra az idegen- forgalmat. A koncessziók kiadásánál ennek kell mértékadónak lennie. Külföldi aukcióra bocsátja Kará- tsonyi Jenő gróf műtárgyainak egy részét, — írja a Magyarság. A gyűj­temény februárban kerül kalapács alá a berlini nagy Internationales Kunst- und Auktionshausban. A hír a budapesti műkereskedők körében nem okoz meglepetést, mert a gyűj­temény már évek óta eladó és ismé­telten volt szó hazai vagy külföldi piacon való elhelyezéséről. A gyűjte­ményben túlnyomórészt képek, búto­rok és szőnjmgek vannak. Enyvváry Jenőt, -a Fővárosi Könyv­tár kitűnő igazgatóját 25 éves jubi­leuma alkalmából meleg ünneplésben részesítették. Liber Endre tanácsnok és Dávid Antal aligazgató meleg sza­vakkal üdvözölte a jubilánst, aki nagyjelentőségű adminisztratív mun­kásságán kívül kiépítette a könyvtár külföldi összeköttetéseit és egymás­után állította fel a fiókkönyvtárakat, a népművelésnek ezeket a hathatós eszközeit. Nagy szerepe van aWenck- heim-palota átvétele és ennek az új központi könyvtári épületnek beren­dezése körül. — Jubileuma alkalmá­ból elhatározta a Hollós Mátyás Tár­saság, hogy — mint budai tudóst — meghívja őt tagjai sorába. Az Óbudai Hegyvidéki Szövetség tagjai részére január 13-án (hétfőn) este 6 órakor Mulmes Mátyás tanár folyatatólagos előadást tart: „A meg­levő gyümölcsösök helyes kiegészí­tése” címen. LÁTCSŐ Zibrinyinél, I., Attila-u. 12. A Svábhegy szőlővilágából. Azt sem árt még ma leszögeznünk, hogy mi is az, amire a Svábhegy szőlő világából emlékezünk ? Emlé­kezünk arra, hogy a szőlő nem a hegytetőn és hegyháton volt, ha­nem a hegy oldalán. Ennek nyo­mát még manap is észre lehet venni. Ha pl az Istenhegyi-útón haladunk felfelé, kétféle kultúrát látunk. Látunk egyfelől erdőt és olyan kerteket, amelyek valamikor együttesen erdőt alkottak, más­felől látunk még manap is puszta területeket avagy olyanokat, ame­lyeken nyilvánvalóan fiatal a ve­getáció. Ezeken az utóbbi részeken volt a szőlő. A Svábhegy tehát szőlőre és erdőre oszlott, nem úgy, mint pl. a Sashegy, amely tisztán szőlőhegy volt. Természetesen a Svábhegyen is a szőlős rész volt az értékesebb és nem az erdős. Ezzel magyarázhatjuk meg a fo­gaskerekű-vasút elhelyezését is. A fogaskerekű alapítói u. i. a leg­kevésbé kultivált helyen indítot­ták útnak vonatjukat, amely ha­mar átszelte a szőlőövet és útja túlnyomó részét erdőben tette, illetve teszi meg. így vált lehető­vé egy egészséges telekspekuláció: az olcsó erdőrészek megvásárlása és-az — akkor — modern közleke­dés által való értékassé tétele. Ahogy ma mondanák: meg érlelték az éretlen telkeket. Ez a számítás annál inkább bevált, mert a fogas­kerekű alapítását csakhamar kö­vette a filloxera pusztítása. így diadalmaskodott az erdős Sváb­hegy a svábhegyi szőlő fölött. így emelkedtek az erdőből hasított kertek szépség, barátságosság, ár­nyékosság, valamint vegetáció- ősiség dolgában a pusztává lett szőlőkertek fölé. A fogaskerekű vonalának alsó része, amint emlí­tettük, még szőlőket érintett. Az első esztendők városi kirándulói és őszi fogaskerekűzői még szüretet is láthattak a kocsiból. Az erdős Lederer-telep aljában voltak kü­lönösen nagy szüretek. A bortapo­sást is lehetett látni a kocsiból. Vígan ment végbe ez a nem köny- nyű munka. Ősi szokás szerint cilinder volt a taposó fején. Ter­mészetesen nem minden taposó le­génynek volt cilindere, hanem aki éppen taposott, az tette fejére a köcsögkalapot, amely mint a telek tartozéka, talán még a telekkönyv­SZŐNYEGSZÖVŐ R.-T. K szít, javít, megóv Ib, FŐ UTCA 80. SZ. Telefo •: Aut. 515—79 be is fel volt fegyezve. Híres szü­retek voltak a Szervitarend orbán- hegyi szőlőiben. A Diana-út alsó kezdetén, felfelé menet jobbkéz felől volt a Szerviták présháza, a Szervita-kunyhó, amely az összes régi Svábhegyleírásokban mint tá­jékoztató pont szerepel s amely még élénk emlékezetében van a régi Svábhegylakóknak. — így írja ezt nekünk Siklóssy László dr. SZEMÜVEG Zibrinyinél, I, Attila-u. 12 A Tabán jövőjéről tart előadást Vitéz budaliegyi Bauer János épí­tész e hó 18-án a Szabadpolgári Kör helyiségében és előadásában felöleli a Tabán rendezésének minden kér­dését. A budai közélet kiválóbbjai iránt nemcsak városszerte, de országszerte is megnyilvánul a rokonszenves ér­deklődés s így történt, hogy a tokaji választókerületben megüresedett mandátumot föl­ajánlották KRIVOSS ÁRPÁD dr. ügyvédnek. Nagyszámú küldöttség érkezett e hó 4-én Budapestre, amelyben részt vett a tokaji kerület színe-java, köz­tük Szerencsről: Csillag Márton r. kát. plébános, Fedálc Miklós g. kát. plébános, esperes, szentszéki tanácsos, Horváth István ref. lelkész, D. Kiss János községi főbíró, Keresztessy Ferenc vendéglős, Kovács Lajos épí­tési vállalkozó, az ipartestület el­nöke. Tóth József építőmester, Kri- zsó Lajos szabómester, kisbirtokos. Tokajról: Karniss István r. kát. plébános, Pollereczky Kálmán dr. kir. közjegyző, Cziffer Jenő vízsza­bályozási felügyelő, Schmidt Viktor műszerész, iparos, Nyesti Mihály kisbirtokos. Mádról: Vasskó József pápai kamarás, esperes-plébános, vi­téz Köteles Ferenc dr. orvos, Kocsis László uradalmi intéző. Monokról, Kossuth Lajos szülőhelyéről: Sclmlcz János községi főbíró. Krivoss Árpád dr. szívesen fogadta a küldöttséget és hajlandó volt vál­lalni a jelöltséget is az esetben, ha a kormány hivatalosan jelöli. A kül­döttség el is járt az illetékes helye­ken, de már akkor több jelölt jelent­kezett, hogy egységespárti program­mal lép fel s így a politikai vezetők nem voltak abban a helyzetben, hogy a többiek rovására bárkit is hivata­losan jelöljenek. Délben két órakor társasebédre gyűltek úgy a tokaji küldöttség tagjai, valamint Krivoss Árpád személyes barátai és hívei, mintegy százan, de már akkor köz­tudomású volt, hogy a jelöltséget Krivoss Árpád dr. nem vállalhatja. A társaslakoma azonban sok érde­kes megnyilatkozásra és a két híres bortermő vidék: Tokaj és Buda szo­rosabb barátságának megkötésére nyújtott kedves alkalmat. Az első felszólaló a küldöttség vezére, Vasskó József pápai kamarás, mádi esperes­plébános volt, aki megismételte a to­kaji kerület kívánságát és azt sze­rette volna, ha a politikai nehézségek dacára Krivoss Árpád vállalná a je­löltséget. Utána dr. Hoór-Tempis Mór egyetemi tanár méltatta Krivoss Árpád tevékenységét és egyéniségét, Viraág Béla szerkesztő pedig — kö­szöntőjét Kossuth Lajos szülőfalu­jának, Monok főbírájához intézve — a budai polgárság nevében egye­nesen megtagadta Krivoss Árpád el­bocsátását Budáról, mint akire itt Budán nagy szükség van még. Az­után Krivoss Árpád fejtette ki tisz­teletreméltó okait, amiért e neki oly kedves jelöltséget vállalni nem lehe­tett a változott körülmények között. Schmitz János monoki főbíró, majd Kovács Lajos építési vállalkozó, a szerencsi ipartestület elnöke köszön­tötték Krivoss Árpádot, sajnálattal nyugodva bele abba, hogy a jelöltsé­get ez alkalommal nem vállalhatta, amire Kollár Gábor válaszolt, mint a budai iparosság egyik vezére, aki rámutatott Krivoss Árpád eredmé­nyes működésére az I. kerületi Ipa­roskor ügyvezető elnöki székében és melegen üdvözölte a tokaji kerület iparosságát. Felszólaltak még Ba- ránszky Gyula dr. kormányfőtaná­csos, ügyvéd, Frank Viktor dr., az I. kerületi Iparoskor ügyésze, akik­nek Tóth József szerencsi ácsmester azzal válaszolt, hogy szívesen viseli a választási költségek nagyrészét. Majd Pásztélyi Vilmos szólalt fel, aki után Tímár József dr. ügyvéd beszélt, de mindezeken túltett Ladányi Miklós szerkesztő lelkes szózata. A fölszóla- lások sorát befejezte Csillag Márton szerencsi plébános beszéde, aki bete­gen jött el, hogy így is emelje a kül­döttség súlyát és bizonyítsa, hogy párt és felekezetre való tekintet nél< ■ kül képviselve van a küldöttségben az egész tokaji kerület. Ebéd után a küldöttség a vasúthoz hajtatott és visszatért Tokajba. Panaszkodtak a Hunyadi János-út lakói amiatt, hogy az autóbusz az Alagúttól a Dísz-térig nem áll meg sehol s így a két állomáshoz sokat kell gyalogolniok. Erre vonatkozó hírün­ket most megcáfolja maga a székes- fővárosi Autóbuszüzem azzal, hogy az Alagút és a Dísz-tér között tény­leg van megállóhely a Donáti-utcánál és nem az Áutobuszüzme hibája, hogy több megállóhely nincsen, mert az Al- lamrendőrség a Hunyadi János-út erős lejtőviszonyai miatt több meg­állót nem engedélyezett. Elvégre az autóbusz mégsem állhat meg minden utcasarkon, meri akkor kénytelen volna feláldozni azt a nagy előnyt, amit a gyors szállítás biztosít a kö­zönség számára. Műsoros estélyt rendez, tánccal egybekötve a 7/7. kerületi Egyesült Polgári Társaskör január hó 11-én, szombaton este fél 9 órakor saját he- lyiségéban (Hajógyár-u. 2.). Közre­működnek: M. Molnár Aranka, Oesz- terreicher Ilonlia, Philipp Alice, dr. Dirner Gusztáv és Sugár Jenő. Orova Zsigmond dr. előadása a műsor egyik érdekes száma: „Tarkaságok az igaz­ságszolgáltatás szih'ke világából”. „Weiss Fülöp” alapítvány. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága egy nobilis gesztus­sal százezerpengős alapítványt lé­tesített abból az alkalomból, hogy elnöke, Weiss Fülöp, most töltötte be hetvenedik születésnapját. Az alapítványban oroszlánrésze van a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank­nak, de részt vállaltak belőle a vele szorosabb összefüggésben levő vállalatok is. Ezt a közérdekű, te­kintélyes alapítványt úgy osztot­ták meg’, hogy ebből ötvenezer pengőt kap a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, ebből Weiss Fü­löp nevét viselő tudományos ala­pítványt létesítenek és ezt éven- kint tudományos és kulturális cé­lokra kiosztják. . A főösszegből huszonötezer pengő jut a Gyer­mekvédő Liga céljaira, szintén mint alapítvány, huszonötezer pengőt pedig az Erzsébet király­né Tüdőbetegszanatórium részére juttatnak szintén alapítványi cél­zattal. A Kereskedelmi Banknak ez az áldozatkészsége méltó vissz­hangja annak a szeretetnek, amely a bank elnökét, Weiss Fiilöpöt a közgazdasági életben körülveszi. Weiss Fülöp ezt magas emberi kort erős munkában érte el, puri­tánsága mindig távol tartotta őt a nyilvánosságnak attól a hangos és sűrű ünneplésétől, amelyet a pénzemberek nagyon könnyen el­érhetnek. Tekintélye, tudása, szak- képzettsége és ítélete előtt a pénz­világ hatalmasai sokszor meghaj­tották az elismerés zászlaját s köz- gazdasági tevékenységének kor­rektsége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vezetése alatt álló pénzintézet iránt a nagyközönség mindig bizalommal viseltetett. Nehéz kérdések K’RÁ’ Y KÁLMÁN előadása a londoni útügyi kongresszusról Az utak modernizálása egyik leg­aktuálisabb problémánk és ezért a fő­város szakértői a helyszínen tanul­mányozzák a nyugat eredményeit és a főváros a múlt év novemberében Londonban tartott útügyi kongresz- szuson is képviseltette magát. A lá­tottakról Király Kálmán műszaki fő­tanácsos, a Magyar Mérnök- és Épí­tész-Egylet út-, vasút- és hídépítési szakosztályának f. hó 9-én tartott igen népes ülésén számolt be. Az autó- és autobuszforgalom ro­hamos terjedése szükségképpen maga után vonja az utak á.talalátását. A sok nemzetközi és országos útügyi kongresszusok között a legfontosabbak azok, amelyeket ez ügyben Anglia tart kétévenként Londonban, ahol 1929. év november havában a tagok részére igen érdekes tanulmányi ki­rándulásokat rendeztek, amelyeken a különböző modern útburkolatokat és azok készítését mutatták be. London belvárosában és a díszutakon zajta­lan útburkolatot alkalmaznak: fakoc­kát, tömörített aszfaltot, gumiburko­latot. A gumi megfelel ugyan, de na­gyon drága, négyzetméterenként négy és fél font, vagyis 126 pengő. A nagy teherforgalmú utakon gránit kockakő kövezet bizonyult a legellentállóbb- nak, különösen ott, ahol lovas tár­szekerek és gőztraktorok is közleked­nek. A külső városrészekben az első­rendű utakat aszfaltozzák, a másod­KIRÁLY-FÜRDŐ (|Ml Ml UU MUSTAFA M lm Budán, IL, Fő-uteu 84. 45 fokos lllmill aátr*»V lltillMI ■mii iiluani klóraátrlMMi tartalmazó hówlz Hl »«WH», csú*~, Mr- tt csomtbttsgsii*»*, mürfnís, máf-,Up-, mtir, kúj(ykőlr*Lg*ám- tol mák, gyomorhürut is alkast pangás fám Kádfürdőt: MzIMi: «Bä. rZr S !! IVÓ KURAÜ RÓMAI FÜRDŐ ÓBUDA — ÄKVINKUM K E DV E S KIRÁNDULÓHELY TÉLEN IS Kitiinő konyha. — A források napi hozatna ióo.ooo hekto­liter tádioaktív thermdlviz A szentendrei HÉV vasútnak, a MFTR hajóknak I és az ÚJPESTI átkelő propellernek állomása rendűeket kátránymakadámmal, a kisforgalmúakat felületi kátrányo­zással burkolják. A kis köveket, a betont és a különböző liideg bitu­meneket az angolok aránylag kevésbe alkalmazzák. Úthálózatának moder­nizálására Anglia elsősorban a kát­rányt használja és darabos kohó­salakkal melegen keverve olcsó és tartós iitépítőanyag. Az úttestépítéshez használt gépek között első helyen állanak az óriási száraz kotrógépek, amelyek az úttes­tet felvágják és a meglazított anya­got oldalt járó kocsikba is rakják s ezzel az átépítést igen gyorsítják, hernyótalpakon járnak, ezért bár­mely terepen lehet velük árokásást, földmunkát stb. végeztetni. Az előadó részletesen ismertette ezután a, londoni közlekedést. A gyorsvasút, a közúti vasút, az autó­busz és egyéb járművek forgalmát vetített képekben, rajzokban és tér- képekben mutatta be. Budapesten az autóbuszok száma 200, a gépko­csiké pedig 15.000. Ezzel szemlén, noha csak nyolcszor nagyobb a lakos­sága, Londonban 10.000 autóbusz van és 500.000 gépkocsi. A mindvégig erdekfeszítő előadást a termet zsúfolásig megtöltő előkelő közönség zajos tetszésnyilvánítással fogadta. ÚRI SZABÓ, kiváló szabász: GLASZ Péter, I., Maros-utca 11. Választás a hegyvidéken. A Bu­dapesti Gazdálkodók Farkasrét és Vidéke Fiókegyesülete legutóbb tar­tott rendes közgyűlésére rég nem lá­tott nagy számban vonultak fel a hegyvidéki gazdák, hogy a más té­ren rendkívül elfoglalt s ezért távozó elnök helyébe új elnököt válassza­nak. A titkos szavazás útján történő választás eredménye, hogy abszolút többséggel Szibirvkits György ny. á. alezredes-hadbiztost, székesfővárosi mezőgazdasági bizottsági tagot vá­lasztották meg elnöknek. Álelnök lett: Domonkos Lajos kereskedelem­ügyi miniszteri számtanácsos. A vá­lasztmány tagjai: Olbricht Ottó, Tá­bori János, Gruber Emil, Kálmán István, Pálfi János, Fiorina Engel­bert, Metzger József, ifj. Metzger József, Metzger Nándor, Metzger Ferenc, Witzkovits István, Zupán Ferenc, Bauer János, Takács Mihály és Jauernik Viktor. Mindannyian ér­tékes, kipróbált harcosai, barátai a budai hegyeknek. Az új elnök me­leg szavakkal méltatta dr. Hódy La­jos, távozó elnöknek, az egyesület életében kifejtett munkás tevékeny­ségét. Szibinkits György ^egyénisége nem ismeretlen a hegyvidéken. Nagy szervező erő, akit a háború fiatalon állított vezető pozíciókba, s elismeré­sül a Ferenc József-rend lovagke­resztjével és a Vaskor ona-renddel tüntették ki. Ez a kitűnő katona ki­váló közgazdász is. nevét pedig mű­szaki téren magatervezte motoros vasúti hajtányai tették ismertté. Szí­vós, kitartó munkát végzett a hegy­vidék fejlesztése terén is. Neki kö­szönheti Farkasrét a vülanyvilágítási hálózat kiterjesztését, a Hóvirág- és Sasadi-út kiépítésének megvalósítá­sát, a farkasréti iskolát, mely utóbbi egyelőre csak papíron van meg, de remélhető, hogy jólszervezett gárdá­jával sikerül majd annak megépíté­sét is kiharcolnia. PARFÜM PUD1R IZiPPiü Kameniczky Miklós „CSARNOK“ illatszertárában II., MARKOVICH IVAN-UTCA 2. J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents