Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-01-01 / 979. szám

BUDAI NAPLÓ Budapest, 1930 január 1, hivatást. Aktuálissá vált a közel­jövőben megépítendő Boráros-téri híd ügye, amely sorsdöntő jelen­tőségű úgy a Szent Imre-város, mint a székesfőváros fejlődése szempontjából. Meg vagyok győ­ződve, hogy c híd megépítésével kapcsolatban, sőt már azt meg­előzően, oly helyi és országos vo­natkozású feladatok megoldása is elodázhatatlanná válik, amelyek eddig a közömbösség és bürokrá­cia útvesztőiben feneklcttek meg. Vessünk csak egy pillantást a Dunántúl térképére. Az egész du­nántúli vasúthálózat, sőt azon ke­resztül Európa nyugatáról ide­vezető vasúthálózat itt találkozik a Kelenföld medencéjében. A Bécs—hegyeshalmi, Triest—nagy- kanizsai, a Barcs—pécsi, a Fiúmé —dombóvári vasúti fővonalak itt csomósodnak össze; és tapaszta­lásból tudom, hogy az ide irá­nyuló hatalmas személyforgalom­nak nagyobbik fele és az árufor­galomnak is jelentős része itt. bo­nyolódik le. Pusztán csak azért, nem több, mert a szegényes, szűkre szabott kelenföldi pálya­udvaron és az ahhoz csatlakozó közforgalmi eszközökön nagyobb forgalmat lebonyolítani fizikai le­hetetlenség. Állítom, hogy a fővá­ros közellátását közvetlenül érintő érdekek mellett az országos, sőt világforgalmi érdekek szempontjá­ból is a legsürgősebb és legsúlyo­sabb feladatok egyike a kelenföldi vasúti gócpont nagy arányit ki­építése és az ehhez szervesen kap­csolódó közforgalmi utak és köz­lekedési eszközök fokozatos létesí­tése. Ezek sorában nem szabad megfeledkezni a dunai viziúthoz való szerves kapcsolódásról sem, nek előfeltételei szintén adva van­nak az Andor-úti iparvágány ré­vén. Közelfekvő a gondolat, hogy a szomszédos Duna-szakasz a ma­ga. téli kikötőmedencéjével és for­galmi célokra kiépíthető partsza­kaszaival a legalkalmasabb de.pan- clence-a lehet a szemben fekvő csepeli országos kikötőnek. Azon tényezők között, amelyek e városrész hivatásának és fejlő­désének irányvonalait és kereteit megszabják, kétségtelenül az emlí­tett faktor a döntő. De vannak kívüle egyéb nagy jelentőségű té­nyezők is. Ily természetadta irá­nyító tényezői a jövő fejlődésnek a Gellérthegy tövében feltörő vi­lághírű, gyógyítóerejű hévforrá­sok; a Kelenföld síkján és völgyü- leteiben feltárt gyógycrejü, ugyancsak világhírű keserűsós vi­zek; amely gyógytéíiyezőknek pá­ratlanul szép keretet nyújtanak a Grell érthegy és Sashegy dolomit­ormai és szinte klimatikus jellegű, HAUTHHER MAC A LEGJOBB! MAUTHNER ÖDÖN magtermelö és magkareskedelrri rt, BUDAPEST Központ: VII., ROTTENBILLER-UTCA 33 • Fióküzlet: IV., KOSSUTH LAJOS-UTCA 4 (A Ferencrendiek templomával izemben) • Főár jegyzék, nővényárjagyzék, őszi árjegyzék ingyen és bérmentve. • TELEFON: JÓZSEF 463-65. Sürgönyeim : MAUTHNEREK. délnek néző lejtői. Harmonikusan egészítik ki e természetes keretet a kultúrának és termelő gazdaság­nak monumentális létesítményei: a reáltudományok művelésére hi­vatott műegyetem és az energia- gazdálkodás legmodernebb gépei­vel felszerelt, s az ország legna­gyobb teljesítményű elektromos telepe. Ide. települtek a. Diuia- part vonalára a. főváros hatalmas ipartelepei; s hogy ezek száma a híd és a pályaudvar megépítésé­vel hatalmasan megnövekszik, ahhoz kétség nem fér. Ide kíván­kozik a gazdasági jellegű kiállí­tás is, amely célra hatalmas terü­let van fenntartva. Mintha csak a fejlődést irányító történelmi erők szervező munkája egyesítette volna itt, Buda délnyugati me­dencéjében a természet erőit és az emberek alkotó készségét arra, hogy egybeforrva szolgálják gyó­gyítással, tudománnyal, munká­val, egyszóval a reálpolitika esz­közeivel az emberiség legnagyobb kincsét: — az Életet. Ezt a reális, vagy mondjuk ma­teriális keretet a lelkiség gyönyö­rű, idealizált tartalmával[ tölti meg a Szent Imre-város gondola­ta; amely a hitből és ezeréves tör­ténelmünk emlékeiből szövődő gló­riával ragyogja be a reális élet területeit. Mert hiába! Ilit és lelkiélet nélkül elsorvadnak fizi­kai erőink; és a történelmi kap­csolatok kultusza nélkül gyökér- telenné válnak céljaink és törek­véseink. Ezekkel a. gondolatokkal kö­szöntőm én az új évben szűkebb hazámat: az öreg Kelenföldet: Szent Imre új városát. 1929 december 30. A krisztinabeli kuiturház amely közérdekű ügynek megoldását egy szerencsés gondolattal már meg­találni vélte dr.. Krivoss Árpád ügy­véd és az I. kerületi Iparoskor ügy­vezető-elnöke, ismét zátonyra jutott. A terv az volt, hogy a Mikó-utca. és Krisztina-körút ‘sarkán fekvő ürül­telek, mely az Áldássy-család tulaj­dona, mint legalkalmasabb, kerülne beépítésre s a hatalmas kultúrpalo­tában helyeznék el a külön kerületté váló Krrisztinavárosnak elölj árósá- gát, rendőrségét ■—• itt kapna alkal­mas helyiséget néhány kulturális egyesület, köztük az I. kerületi Ipa­roskor is és két nagy terein szolgálná a budai hangversenyek és közműve­lődési előadások céljait. Ez ügyben dr. Krivoss Árpád megkereste a régi budai Áldássy-család szeniorját, dr. Áldássy Antal egyetemi tanárt és tisztelettel felajánlotta, hogy a tel­ken felépítendő Áldássy-kultúrház, ha a telket a család díjtalanul áten­gedi, 35—40 év múlva díjtalanul a család tulajdonába megy át, minden ellenszolgáltatás nélkül. Csakhogy ez a terv „nagyon rossz időpontban ér­kezett” a családhoz. Éppen akkor, amikor a székesfőváros arra kénysze­rítette a családot, hogy a régi, szá­zados vízivárosi temetőnek — sem­mivel komolyan meg nem indokolt — felhagyása miatt, ott eltemetett 39 halottjukat, akik közül többen száz évnél jóval régebben nyugo,sznak ott, köztük a család egyik őse, a most élő Aldássyak nagyatyja, Oeffner X. Ferenc, aki 48 előtt 20 évig volt Buda polgármestere, Clark • Ádám, a Lánchíd és Alagút megépítője és a családnak sok más érdemes előde, akiket ki kell emeltetni, nyug­helyeikről. Miután pedig a farkasréti temetőben keserűvízforrások közé halottjaikat nem temethetik, a fővá­ros pedig a temető felső részén sír­boltoknak — teljesen érthetetlenül -- nem ad helyet, kénytelen a család sokszázéves halottjait, érdemes el­hunyt budai polgárokat átvitetni Pestre a Kcrepeéí-temetőbe. Ezekre az elszomorító momentumokra hivat­kozik dr. Áldássy József belügyi ál­lamtitkár, amikor tudatta Krivoss Árpád dr.-ral, hogy a család nem hajlandó ezek után oly intézmény létesítéséhez hozzájárulni, amelyben a székesfőváros helyezné el elsősor­ban hivatalait. — Van ebben a meg- okolásban sok keserű igazság, mert a vízivárosi régi temetőben sok ér­demes budai polgár nyugszik, de ott van a sírja Verseghy Fércen poétá­nak és az osztrákok által megkorbá­csolt Maders'pach Lujzának és Mayer Ferenc tábornoknak, aki árvaházat alapított Budán és látott el megfe­lelő alapítvánnyal. A temetőben nyugvó halottakról, akik a kegyeletre nagyon is érdemesek, legközelebb közlünk érdemes kimutatást. De lett volna többféle megoldása is e kegye­let: megóvásának. Az ott fekvő 30— 40 érdemes halott hátramaradt csa­ládja szívesen vette volna, ha ott a domboldalban négyszögletes parkban valami szép árkádos sírboltokat épí­tett volna a város és ott helyezte volna el azokat. Építhetett volna oda a városmajorihoz hasonló kápolnát, megfelelő nagyságú kriptával, némi dísszel, — vagy pedig egyszerűen ha­sított volna ki egy négyszögletes ki­sebb parkszerű területet és ott is n.í ugodhattak volna tovább Budának (' neves halottjai. Talán lehetséges még ilyen megoldás, de azt sürgősen kell elintézni, nehogy a budai őscsa­ládokban túlságosan fölhalmozódjék az ellenszenv a pesti kegyeletsértő intézkedések ellen. Budapest és a forró víz Irta: PÁVAI VÁJNÁ FERENC dr. főga©iogus9 m. kir. föbányatasiácsos Csodálatos istenteremtménye az em­ber, borzasztóan vonzódik ahhoz, ami komplikált és valósággal irtózik az egyszerűtől, az adottságtól. Mennél hosszabb leerülőuton, mennél több csű- rés-csavarással jut valamilyen pro­bléma megoldásához, mennél szövevé­nyesebi) a számítás és komplikáltabb a masina, mennél érthetetlenebb a laikusnak, annál nagyobb tudós a megcsináló ja. Az a szakember, aki népszerűén, egyszerűen, egy pár szó­val és mindenki által érthetően ír s azt még ráadásul nem is az akadémia kiadványaiban, vagy a szakfolyóira­tokban közli, hanem -—- urambocsáss — újságokban, az ma sem tarthat számot a tudós jelzőre. Mintha bi­zony nem éppen az volna a tudomány, a természet és a társadalom törvé­nyeinek ismerete, ami a legegysze­rűbb, legtermészetesebb és legjobban megérthető s az igazság még mindig csak az Olimpusról jöhetne — kerülő úton ? Valahogyan így vagyunk a ma di­vatos energiatermeléssel is, még ott is, ahol egyszerűbben, olcsóbban jut­nánk hozzá. Fázunk, meg kell melegednünk. Egészen bizonyos vagyok benne, hogy az ősember — mint ma az ujzélandiak — egyszerűen odahúzódott a hőforrá­sokhoz, természetes gőz-exlialációkhoz s úgy melegedett. A budapesti kultúr- ember hoz magának gőzzé átalakított szénenergiával sok ezer vagonban Sziléziából drága szenet s azzal, a fűtőértékének kilenctized részét elpo­csékolva, felforralja a dunavizet, hogy majd csak azzal vagy annak gő­zével fűtse a palotáját. Tessék csak utánagondolni, mennyi emberi- és géperő, micsoda komplikált kerülőút után jut a pest-budai palota az ő melegvíz- vagy gőzfűtéséhez s milyen JA- *> , ele még mennyi energia megy ;zben pocsékba, vész el a számunkra örökre! Azt kérdem, miért kell ezt így csinálni Budapes­ten, talán csak vem ijzért, mert Bécs- ben is így csinálták? De bizony, alig­hanem, pedig nálunk ingyen buzog fel a sok forró víz a hegyek tövében X messzebb sem drágább ma már a Városligetben. Csodák csodájára már féltenek is vele évek óta a Szent Lu- káes-fiirdő épületeiben, hanem azért a többi sok középület, palota, az csak továbbmelegedik a messziről hozott drága szénnel, némelyik pláne fel­forralja a nem ingyen adott vízveze­ték-vizet s azt járatja körül a ter­meiben, hogy praktikusabb, olcsóbb legyen, no meg kormosabb. De azért Isten ments, nem, ez nem fordított dolog! Ezredévek óta szalad a Dunába a sok drágít -Tó vizünk. Jó Zsigmondy Vilmosunk 00 éve, 50 éve fakasztotta fel a Margitszigeten s a Városliget­ben s megmondta, hogy a pesti Duna mentén máshol is meg lehet ezt az Isten áldását fúrni. Uramfia, miért ülünk, sétálunk rajta egy fél évszá­zada a korzókon, miért nem kell ne­künk az,, amit a természet, a mi jó földanyánk ingyen ad, nekünk tarto­gatott mostanig, amikorra olyan na­gyon kifosztottak, szegények lettünk, amikor megint jjni szenvedünk azo­kért, akiknek mi fizetünk drága árat a tüzelőnkért? Miért? Miért?! Évek óta beszélt, írt olyan sokat a pest-budai foltóvíz érdekében aj jó öreg Scliafamk professzor, Becset; Antal s jó magam is unos-untalan azért veszekszem, lépjünk már egyet előre — 60 évig eleget gondolkoztak rajta — s fúrjunk le oda, legalább még egyszer vagy kétszer, ahol a ho­mok szemei között, a kövek repedé­seiben még annyi forró víz, annyi föld ingyenenergiája van s ne mele­gítsék drága szénnel a városligeti strandfürdő részére, a, talán nem is egészen tiszta talajvizet s csináljanak még néhány természetes melegvizű fürdőt, ha már nem sajnálják a tü­dőnket attól a sok koromtól, amit ilyentájon a. sok tüzelés borít reánk. „A fekete hó!”. Bizony fekete a mi havunk s én állítom, tudom, hogy lehetne az fehérebb is, ha kihasznál­nánk azt a sok forróvíz- és földgáz- energiát, ami ott hever elfelejtve, el­feledtetve a pesti» az alföldi föld alatt! Attól fc'ltek évtizedekig, hogy az újabb fúrások elapasztják a budai források vizét. Csalódtak, lám a Mar­gitsziget kútja nem csökkentette a Császár- és Lukács-fürdő vizét, de még a többi távoli forrást sem s a margitszigeti kút sem érzi 50 eszten­deje, hogy megfúrták a konkurrenciá- ját a Városligetben. Szalmaszálon nem lehet a tengert kiszívni s egy cseber víz még nem látszik meg, ha kimerítjük a Dunából! Merem vál­lalni a felelősséget — csak csinálják meg mielőbb és jól, a többit — forrásért, régi kútért egyaránt. Nem mondok újat, állítom, hogy kiapadhatatlan sok forróvíz, talán gőz is van az Alföld alatt Pesten is, az Isten szerelmére, menjünk már egyszer utána, hozzuk fel, használjuk ki, legalább melegedjünk mellette, legalább annyira, mint az ősember, ve­gyük mi is hasznát. Szégyenlem ma­gam, hogy nem nyúlnak ebben a tö­rekvésünkben többen, sokkal többen a ! hónunk alá, de ügye, másképpen lesz az új esztendőben? Csak egyre kérem azokat, akik ki­költik majd az elvetett magot, hogy ne mindenfelé fúrjanak, csak ott, ahol kell, mert lám a Margitsziget köze­pén fúrt Kút kétszáz méteren túl sem találta meg azt a vizet, amit a sziget felső végén már száz méteren alul oly bőségesen ont, emeletmagasság- ' ban az első, pedig ugyebizony ez fél- nton van a, császárfürdői források­hoz,^ ahol magától is felszínre jön? A fúrásra, van jó és jobb hely, ele van rossz is! Hogyne, hogyne, pl. a lillafüredi, mondják az ellenfeleim! Az még nem biztos! Valahogyan nehéz a sora an- j rak, aki ismeretlen utakra merószke- j dik, de mi, az enyedi kollégium nö- I vendékei néha ilyesmivel terhelten in- i dúltunk az élet című nagy útra. Az : egyik a földön kereste, a másik a föld 1 alatt nyomozza az ismeretlent. Kö- rösi-Csoma háromszor fordult vissza ős háromszor rugaszkodott neki me­gint az őshazának, amíg útját nem állta a halál, pedig ő a föld felszínén kereste az igazságát,, mennyivel ne­hezebb az út a „föld középpontjáig”! j Most egy kicsit keresztbe feküdtek ' az én ösvényemen is, de a reménység jó nyomait megtaláltuk, fogom s egy az bizonyos, nem engedem el! Érzem, tudom, hiszem, hogy igazam van,, kell hogy az legyen, mert* jót akarok! Köszönöm a Budai Naplónak, hogy ébrentartja a hévizek ügyét s alkal- I mat adott, hogy megint hozzászólhas­sak ehhez a szívem szerint való pro­blémához. Erős a hitem, hogy huszon­ötéves buzgóságának és el nem lan­kadó éberségének már a jövő esztendő meghozza — ezen a téren is — az első gyümölcsét, ügy lesz, mert úgy kell lennie! Budapest, 1929 XII. 28. ÓBUBA Irta: ANDRÉKA KÁROLY a ISI. kér. Egyesült Polgári Párt elnöke Az 1873-ban Budapesthez csa­tolt Óbuda elhanyagolt városrész ■ volt. A régi óbudaiak ezt nem érezték, mert virágzó szőlőtele- peik nyugodt megélhetést biztosí­tottak nekik. Ők nem' igen vágy­tak arjai, hogy Budapestet, meg­ismerjék. Nagyon sokan voltak, akik életük végéig ki sem moz­dultak a kerületből, de a borkós­toló pestieket szívesen látták. Ezt a jólétet s megelégedettséget tönkretette a fillokszéra. Azóta visszafejlődött a kerület, Csak az utóbbi időben tapasz­taljuk, hogy az intéző körök fi­gyelme a III. kerület felé irányul. Ezt láttuk az újabb útépítések­nél és a két városi lakóháztelep megépítésekor. A fejlődést hátráltatja, hogy a III. kerületnek összekötő útvo­nala a szűk Zsigmond-utca. Ezen a hátrányos helyzeten csak az óbudai híd megépítése se­gíthet. A híd megépítését Búd keres­kedelemügyi miniszter bejelentése szerint még ebben az évben meg is kezdik. Ezzel megindul a III. kerület fejlődése s megvalósítható lesz Drehr népjóléti minisztériumi ál­lamtitkárnak, az a terve, hogy a nemzeti Stadion a. tiszta levegőjű Óbudán épüljön föl. Magyarázatra nem szorul, hogy milyen fejlődést vonna maga után a híd és a Stadion megépítése. Hány ember ismerné meg a III. kerület természeti szépségeit, ame­lyeket eddig csak a túristák tanul­ták meg élvezni. A szívünkben él a remény, hogy a most említett nagy alkotásokon felül rövid időn belül sikerül. Ár­pádnak régen kutatott sírját fel­fedezni. Megépítjük fölötte a templomot, amely minden ma­gyarnak zarándokhelye lesz. Ne felejtsük cl, hogy Krisztus előtt a kelták által alapított Akiiig városa, a mai Óbuda, At­tila székvárosa is volt. Az erre emlékeztető műemlék 1 felállításával már régen foglal- í koznak. Ennek helye a Schmidt- | kastély mellett volna, Schmidt ! Miksa nagylelkűen felajánlotta a kastélyt s a telkeit a fővárosnak. Bövid időn belül befejeződnek a tárgyalások. A főváros átveszi a telkeket, s megépülhet Attila em­lékműve. Ezekkel a munkákkal kapcsola­tosan korlátozni kell a téglagyá­rak üzemét. Ebben az irányban a főváros már meg is tette a kezde­ményező lépéseket. Ha mindez megvalósul, a III. kerület lesz a főváros egyik büsz­kesége. Szilveszterkor, újévkor keresse fel társaságával a BUDAI VIGADÓ KÁVÉHÁZAT Jól fogja érezni magat! Autóbusz- és t illamosmegáUó ! WINKLER I II, FŐ-UTCA 8 II „3 ueréb“ ÉTTERME SZILVESZTERKOR, ÚJÉVKOR társaságoknak Ij nagyszerű ! ff KÜLÖN TERMEK FRARClA-NAGPAR ELEM ISKOLA II. KERÜLET, BIMBÓ TFCCA 9. sz. Igazgató: DR. SYPOSS KATALIN. Rendes tanulóknak államérvényes bizo­nyítványok. Bármely iskola 6—13 éves tanulói és leánykái részére francia játékdélutánok. Kezdőknek és hala­dóknak két-kétórás teajourok, francia társalgás keretében. Kérjen kimerítő prospectust. ET É EJ V Af É P Remek felvételek “ EL BII ¥ »V Ka n műtermen kivül is II, Fő-utca 18. sz. BLANK Rudolf PUTSAY CUKRÁSZDA II, Keleti Károly-utoa 13. (Majláth-paloták) Keleti pompával berendezett cukrászterem. Inyenofalatok gourmandok számára. Tel.: 520-44 Bérautói:“ 623-89, '"temetésekre! vidéki túrákra rendelhető B n ■ n n } h minden időben. Ili, Főtér 1. II U A V U 1 II SZENT 9ELLÉBT GYÓGYFÜRDŐ ízgyógyintézet és napfürdő — a — Külön férfi és női osztály Ä legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet RUDAS A BUDAI FORRÁSCSOPORT LEG- RÁDIOAKTIVABB HŐFORRÁSA A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényel­mes gőzfürdő — Kádfürdő FEDETT TÉLI USZÓCSARNOK SZILVESZTERRE, ÚJÉVRE lepje meg kedveseit a legszebb és legpraktikusabb ajándékkal Parfök,Puder,Szappan-bői Kameniczky Miklós „CSARNOK“ illatszertárából II., MARKOVICH IVAN-UTCA 2.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents