Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-05-19 / 955. szám

Budapest, 1929 május 19. BUDAI NAPLÓ 3 f t ji ntmm G9ú€9f0rd6 a modern orvosi tudomány mtn~ de»* eszközével és & étilőts- böxö gyógytljdrú&dkko* szükséges fölsőé relé­tekkel ellátva, ^4 város minden pontjától könnyen meg kő nollt etető. Személyi hírek ANDREKA KAROLY és neje Kupariban, Raguza környéken töltik május havát. BÁNLAKY GÉZA, a Szent Gel­lert fürdő igazgatója Ivolopra uta­zott, a világhírű kolopi iszap szerző­déses lekötése ügyében. ZELLIGER ÁGOST postahivatali igazgatónak nyugalomba vonulása al­kalmából buzgó szolgálataiért elisme­rését fejezte ki a kormányzó. STEINER KAROLY dr., a Budai Orvosi Kör elnöke május 13-án érté­kes előadást tartott a Budai Nők Kul­turális és Jótékonysági Körében. ROZSA KAROLY a Fővárosi Gázgyár vezérigazgatója a Pajor­szanatóriumban fekszik betegen. SZEMERE SAMUNE dr. elnöknő a magyar könyvről tartott propagáló előadást május 13-án a Budai Nők körében. KAPCZA IMRE, a Köztisztvise­lők Fogyasztási Szövetkezete gyűlé­sén, szakszerű, talpraesett beszédével általános nagy sikert aratott. Budaiak Kőbányán. Negyvenéves jubileumát ünnepelte a Kőbányai Kaszinó díszvacsora keretében, ame­lyen Bipka Ferenc dr. főpolgármes­ter is megjelent, akit a Kaszinó el­nöke melegen köszöntött, kiemelve jó­szándékát és szeretetét, amely belőle minden jó ügy és jóakaratú ember iránt kisugárzik s amely lefegyverezi még az ellenfeleit is. A főpolgármes­ter beszédében az összetartás és az alkotó munka irányait fejtegette nagy helyeslés mellett. Bizalmat ön­tött a csüggedőkbe és hirdette a plá- tói politikát, amely a közérdek szol­gálatát jelenti. Több felszólalás köz­ben beszélt Károlyi Károly plébános, Bucsánszky Bertalan elöljáró és Be­csei/ Antal kormányfőtanáesos főv. biz. tag, aki iparos és kereskedő kér­désekkel foglalkozott, meggyőző erő­vel, feszült figyelem mellett. — A Ferencvárosi Kaszinóban tömörült nagy egységespárti tábor házavató lakomáján hatalmas beszédet mon­dott Bipka Ferenc dr., melynek fo­lyamán lelkesen ünnepelték a jelen­levők gróf Bethlen István miniszter- elnököt. L0RGP4OM Ziürinyinél, !.. Attila-u. 12. Hol volt Etzelburg’! Érdekes adattal gyarapítja e fontos kér­dés tanulmánykörét Michels Fü- löp,. a Gyógypedagógiai Tanár­képző Főiskola tanára, a Hollós Mátyás Társasághoz intézett le­velében. —- Robert Sommer pszi­chológus, Familienforschung, Vererbungs- und Rassenlehre. Dritte Auflage. Barth, Leipzig, 1927. című művének 461—470. oldalain, a 6. fejezetben: Die Etzelburg des Nibelungenliedes alatt, a Nibelungenlied adatai, valamint még a háború előtt vég­zett helyszíni tanulmányozásai alapján azt a hypothézist állítja fel, hogy „Attila udvara az Esz­tergom fölötti Palást (régen né­metül Palast és még előbb Etzel­burg) község helyén állott. Állí­tásait négy térképmelléklettel is alátámasztja. Attila palotája sze­rinte, ma urasági épületeknek szolgáltatja az alapját.“ — Pa­lást, kisközség, Hont vármegye Ipolysági járásában, 1545 magyar lakossal. Ma megszállt terület. TURÁNI SZŐNYEGSZÖVŐ R-T. Készít, javít megóv. Budán II., Fő-utca 80. Telefon: Aut. 515—79. Nyakig sáros a Rózsadomb egyik utcája, a Borbolya-utca, ha csak egy kis eső esik is, pedig alig van két percnyire a Margit-hídtól, a Bólyai- és a Vérhalom-utca között, a rózsa­dombi kertváros kellős közepén. A környező összes utcák tiszták és ren­dezettek, csak éppen ez a szerencsét­len Borbolya-utca a valóságos sze­métdomb, se gyalogjárdája, se kocsi­út ja. Pedig most sok idegen járja a Rózsadombot, . amióta " az 1 IBUSZ programmjába vette a rózsadombi kilátás bemutatását az általa autó­buszon kalauzolt idegeneknek. Postahivatalt kap a Krisztina­város. Régi kívánsága a Krisztina­város közönségének, hogy postahiva­talt kapjon s postai küldeményeivel ne kelljen átmennie az Alagúton, vagy hosszéi sétát csinálnia a Betli- len-udvari postahivatalhoz. A lakos­ság mozgalma eddig megfelelő helyi­ség hiányában nem járt eredmény­nyel. F. év március havában Krivoss Árpád dr. ügyvéd 200 iparos aláírá­sával kérvényt nyújtott a posta- vezérigazgatósághoz, melyben a meg­szűnt Kéményseprő-vendéglő Paulcr- utca 3. számú helyiségére hívta fel az intézők figyelmét. A hely központi fekvése megnyerte a kiküldött bi­zottság tetszését s a postaigazgató­ság a háztulajdonossal a szerződést már meg is kötötte. Az átalakítási munkálatok befejezése után augusz­tus havában az új postahivatal meg is kezdi működését nagy megnyug­vására a Krisztinaváros polgárainak, akiknek ezzel régi jogos kívánsága megy tel i esed«*soc. „A falusi kislány Pesten" című látványos táncos revű lesz a Kis­faludy Színház pünkösdi attrakciója, amelyet vasárnap, hétfő, kedd, szerda este ad elő a színház kiváló együt­tese. Május 14-én Aggházy Melinda, a Nagyváradi Magyar Színház és Mende Klári, a Kolozsvári Magyar Színház kiváló tagjainak vendégsze­replésével „Muzsikus Ferkó” került színre fővárosi nívójú előadásban, a zsúfolt nézőtér elismerő tapsai mel­lett. Nem lesz újabb patika az első ke­rületben a főváros közegé^zségi bizott­ságának legutóbbi határozata folytán. Ellenben a tanácsi javaslat alapján elfogadta a bizottság a harmadik kerületben egy új patikajog kiadását a Bécsi-uti új városi házak egyiké­ben, mert ez a betegek érdeke. Érde­kes megállapítás, hogy Bécsben, Ber­linben 9600 lélek esik egy patikára, míg nálunk átlag 3600, amely lélek- szám nem tudja a gyógyszerészek megélhetését biztosítani. Nász. Előkelő, nagy közönség, nagyrészt, a Becsey és Ostián család barátai és ismerősei töltötték meg a Calvin-téri református templomot e hó 15-én este, ahol Sebestyén kelen­földi református lelkész, eskette össze Ostián Antal városbíró leányát Gi- nát, dr. Bauch Iván gyak. orvossal. Becsey Antal mérnök, kormányfőta­nácsos ,és Ostián Ferenc, a vágóhidak igazgatója szerepeltek mint tanuk. A megjelent közönség körében ott vol­tak: Kiss József tábornok, Oberham- mer Antal orszgy. képv., Gsépay Jó­zsef dr. egyetemi tanár, vitéz Ven­del István szegszárdi polgármester és a budai társaság számos tagja. Le­vélben és táviratban üdvözölték az ifjú párt: Ripka Ferenc dr. főpol­gármester, Kozma Jenő dr. orszgy. képv., Barlal .Szabó József és számo­sán úgy a fővárosból, mint a vidék­ről.', Terraszok kultusza. Az idei liosz- szú télen, nyolc hónapon át szobába zárt ember, az első tavaszi napsu­gárra megindul, hogy helyet keressen a természet ölén, vagy ha már ezt nem teheti, olyan hely után kutat, ahol legalább a szabad levegőn pi­henheti ki magát. A nagyvárosok kő­rengetegeiben erre a célra csak két­féle mód van, a sétaterek és utcák padján, vagy a kávéházak és vendég­lők terraszán. Az előbbieken csak a spórolósak, vagy a nincstelenek a habituék, az utóbbiakon pedig azok szokták fumigálni a világot, akiknek habos kávéra, fagylaltra, vagy egy­két pohár sörre, spriecerre is futja. Nem újság ugyan Budapesten a ter­ras z, mert már ötven évvel ezelőtt is megvolt, hogy a gazda beszólt a csa­posnak: „Johann, bring den Garten heraus” (mert akkor még jobbára német világ volt itt) és a boldog söröző két leánder között a rögtön­zött terraszon ihatta meg a kriglit és az obiigát 6—8 „Schnittet”. Azóta már a krigliből „korsó”, a Schnitt- ből „vágás” lett, azzal a szomorú kü­lönbséggel, hogy a „vágásból” már sajnos, nagyon kevés embernek futja 1—-2-re is. A budapesti „Terraszok” emez őskorát azonban az 1880—90. évi „Sugárút” és „Nagykörút” épít­kezéseiből keletkezett új kávéházak és vendéglők csakhamar túlszárnyal­ták — a még mindig elég primitiv fa- és vaskorlátaikkal —■ és az azok felett elhelyezett tu ja és egyéb zöld bokrokkal. Hiába, az illúziókeltés is nagy művészet és ezt szolgálják ma azok a szebbnél-szebb faragott, ková­csolt, különféle zöldekkel, virágokkal díszített terraszok. Elismeréssel adó­zunk a kávés és vendéglős ipar ama képviselőinek, akik utcáink és tereink sivárságát szép és ízléses terraszaik- kal emelik. Budán is látható már sok szép terrasz, azonban olyat, amelyik­ben magában a terraszban van benne a művészet, az egész budai körúton csak egyetlen egyet találtunk. A Po­zsony kávéház tulajdonosa, Dan- kovszky Jenő hozta meg azt a bizo­nyára nem csekély anyagi áldozatot, hogy Baum szobrászmesterrel építte­tett egy műkő ballusztrádot, amely minden műértő ember figyelmét az első pillantásra leköti. De őrzi is féltő gonddal ezt a szép terraszát, új ponyvát is csináltatott föléje, — hogy meg ne ázzon! Akik majd ott uzsonnáznak vagy vacsoráinak, elgyö­nyörködhetnek a Vérmezőre szinte kikönyöklő terraszról az eléje táruló merő zöld szőnyegében és a vár s a bástya romantikus képében. Zajti Ferenc mutatott be csütörtök esto 140 vetített képet legutóbbi in­diai útjáról, az ottani hun utódok 2000 éves múltjából, a „Budai Tár- saskör“-ben nagyszámú közönség előtt. Utána társasvacsorán ünnepelték a hun testvériség fáradhatlan kuta­tóját. Nagy a panasz a budai kereske­dők körében, hogy az Elektromos Művek minden héten legalább egy­szer elzárja az áramot és néha egész nap, néha fél nap sötétség van az üzletben. Rendesen akkor történik, amikor több vevő érdeklődik az árúk iránt és pont Budán. Nem engedhető meg, hogy a mai nehéz gazdasági vi­szonyok mellett, amikor a legtöbb kereskedő kölcsönpénzből fizeti az adóját, keresetében éppen a Székes- főváros Elektromos Művei gátolják meg. Az elektromos világítás modern világító eszköz, amelynek föltétlenül alkalmazkodnia kell az eleven, nyo­morúságos élethez. Magyar vetrece, magyar perkelt (és nem pörkölt), flekendek, cserá- bok, magyar becsináltak, rostonsiil- tek és nyársra tűzött halak, stb. stb. mind csupa ősrégi magyar ételek, amiket Bazsik mester „Petőfi” ven­déglője, Bors-utca 10. szám alatt, szerkesztőségünk szomszédságában kí­nál. Emberi gyarlóság, hogy nem lát­juk a fáktól az erdőt és nagyvárosi betegség, hogy el obi) tudjuk, mit csi­nál a kolumbácsi rác halász, mint a közvetlen szomszédunk. így voltunk mi is Bazsik mesterrel, akit inkább művésznek lehetne nevezni, mert aki ott járt, meggyőződött, hogy a kuli­náris művészetnek nagymestere. Min­dent maga készít, derék felesége se­gítségével, a közönség szemeláttára. Es dacára annak, hogy az ősi magyar ételek kultuszát ápolja, mégis előbb fedezték őt fel a budapesti olasz fás- cio tagjai, akik hetenként kétszer gyűlnek nála össze, olasz nemzeti ele­delek fogyasztására. Mert hát Bazsik mester a külföldi különlegességek ké­szítésében is elsőrangú szakember. Szép nagy árnyas kerthelyiségében legalább 200 személyre lehet teríteni, tehát társasösszejövetelek és banket­tek rendezésére igen alkalmas. Kert­jének művészi nevezetessége is van: Petőfi másfélszeres életnagyságú ere­deti bronz mellszobra, Konez Antal szobrász mesterműve. Az állandó kiállítás kelenföldi területéhez a főváros most meg akarja vásárolni a Sajó Jenő tulajdonát képező 3600 négyszög­ölnyi területet, amellyel majdnem kiegészül a tervezett kiállítási te­rület. A szabályozást, rendezést is csak az egész terület megszer­zése után kezdheti meg a város. Keresve-keresik az ötleteket az idegenforgalom fellendítése érdeké­ben s mégis az arra illetékesek el­mennek olyan attrakciók mellett, amelyeket a természet készen kínál. Óbuda mellett van Akvinkum nagy­szerű amfiteátruma teljesen felhasz­nálatlanul. Kövei itt-ott már letöre- deztíek s az ott játszó, mászkáló gye­rekek is le-lerugdosnak belőle darabo­kat. Ebben az amfiteátrumban külföl­dön bizonyára már régen régi római gladiátor harcokat elevenítenének fel korszerű kiállításban, nagyszabású zenekísérettel. Máshol visszahoznák a régi megmaradt környezetbe annak a kornak az életét is, a fényes cirkuszi játékok bemutatásával. Nálunk dudva nő a romok között s az idegen, ha el­vetődött ide, borzadva gondol vissza a magyarázó táblák nélküli poros, kellemetlen keskeny Szentendrei-útra, ahol autójával akár a jobb, akár a baloldalon könnyei! belefordul a nyi­tott árkokba. Jó kézben maradt és a kiránduló közönség bizonyára örömmel vette tudomásul, hogy a Hűvösvölgy— nagyréti vendéglő bérletét újból a közkedveltségnek örvendő MABTH Mihály kapta meg, aki immár 22 éve vezeti ezt a Budán közismert és kedvelt kiránduló vendéglőt, aki bát­ran dacol úgy a gazdasági helyzettel, mint az időjárás mostohaságával. Marth Mihálynak újabb sikereket kí­ván minden régi vendége abban a tudatban, hogy a főváros szerencsé­sen választott, amikor régi, érdemdús működését ismerte el ezáltal. Fel kell azonban hívnunk a város figyelmét arra — s ezt minden évben megtesz- szlik — hogy ezen az ezrek által lá­togatott helyen sem víz, sem villany- világítás nincsen, — 10 perc távol­ságra a világvárostól. Ezt a mulasz­tást okvetlenül és sürgősen pótolni kell. A Fővárosi Könyvtár tizenkette­dik fiókkönyvtára május 1-én nyílt meg Kőbányán, a Kolozsvári-uti új fővárosi bérházban. Anyák napja volt május 12-én az óbudai Szentendrei-úti iskolában, amelynek műsorán a tanulók szavala­tokkal, énekekkel, kis jelenetekkel működtek közre, sok elismerést aratva. C’icuti Lajos igazgató, Fromme Mária tanítónő és dr. Csabaxj Vilmosné, az iskola orvosa mondottak beszédet. A rendezést Varsányi Endréné és Baj- tai Mária tanítónők végezték. A Németvölgyi Polgári Kör a kö­zelmúltban tartotta alakuló közgyű­lését I., Budaörsi-út 5/a. sz. alatt, Avar László dr. vendéglőjének külön helyiségében. A kerület o részének ro­hamos fejlődése tömörítette a vidék villatelek tulajdonosait és az ottlakó polgárságot. Az alapszabályokból ki­tűnik, hogy a kör tagjai csak nem­zethű, magyar állampolgárok lehet­nek. A kör célja a szfőv. e gyönyörű részének társadalmi, kulturális, szo­ciális és konzervatív téren való fej­lesztése, a politikai és felekezeti kér­dések teljes kikapcsolásával, A kör díszelnöke Fáy Aladár dr. ny. állam­titkár, elnökök: Hilbert Vilmos és März Károly, alelnökök: Hozler Emil tábornok, Proliié Vilmos dr. egyetemi tanár, Szaplonczay Mihály ny. min. tan., Gulden Richárd kormányfőtan. Ügyvezető alelnök: Márkus Jenő tanár. Gyász. Súlyos csapás sújtotta e hó 15-én Ullmann Béla hírlapírót, a Svábhegyi Egyesület titkárát, akinek édes anyja, Ullmamic Stern Auréllá, hosszas szenvedés után elhunyt. Az „Ördögorom csárda” hirdeté­sére e helyen is felhívjuk olvasóink figyelmét. A Farkasvölgy eme cso­dás, vadregényes vidékén, a sziklák aljába, minden legmagasabb igényt is kielégítő pompás szórakozó helyet varázsolt Gruber Emil nagj'' áldoza­tok árán. Olyan jó utat csináltatott egész a csárdáig, hogy az 59-es villa­mos végállomásról akár báli cipőben is oda lehet jutni 10 perc alatt. Autóval meg épen csak 2 percnyi az út. ISZTER SZŰCS I., Attila-u. 23. Szőrme megóvás. Javítás a holt idényben legolcsóbb. Telefónhívó: 520^44. Az iskolahiány már tűrhetetlen lesz Buda. különböző részein. A fő­város közoktatási ügyosztálya össze­állította a legszükségesebb iskolák építési programmját, amelyben a bu­daiak a következők: Elemi iskolák: a Kelenföldön leányelemi, a Farkas­réten fiú- és leányelemi, a Tanuló-ut­cában leányelemi, a Külső Béesi-úton, az Emőd-uteában, a Hegyvidéken fiú- és leányelemi. Polgári iskolák: az Attila-utcában i fiú-, a Böször­ményi-útón fiú- és leány, a Kiscelli- utcában fiú-, a Szentendrei-úton leányiskola. Kisdedóvók: a Kelen­földön, a Németvölgyi-útón, Flideg- kúti-úton, Fő-utcában, Szalag-utcá­ban , a Fazekas-utcában, a Zárda-ut­KIRÁLY-FÜRDŐ épített» 1550-ban KARA HUSTAFA kadal huta. Budán, IL, Fö-utca 84. szám. 45 fokos szánsavas nátront, szénsavas nemi szénsavas klórnátriaaMt és magnézium«! tartalmazó hóvviz kösxvénv, csúz-, bSr- és csonibetegségek, fém mérgezés, máj-, lép-, méh-, húgyhólyagbá»-' falinak, gyomorhurut és alhasi pangds elit*. Kádfürdők: ogész napon át. Gőzfürdő: férfiaknak .... reggel 5—I áráta nőknek hótkSznap délután 2—7 éréig !! IVÓ KURAÜ cában, a Margit-körúton, a Kerék­utcában. Vegyes iskolák: a Hengor- malom-úton elemi és kisdedóvó. Kö­zép- és szakiskolák: a Várban leány­gimnázium, a Csalogány-utcában női felsőkereskedelmi. Em elet ráépítések lennének a következő elemi iskolák­nál: a Horthy Miklós-ut 24. szám alatt, a Zugligeti-útón, a Labanc-úton, az Ürömi-utcában. Toldaléképítkezé­sek lennének a Horthy Miklós-út 141. szám alatti, a Timár-utcai, a Lajos- utca 37. szám alatti elemi iskoláknál és a Labanc-utcai kisdedóvónál. NÉZZE MEG BUdokirnytkét Olcsó kirándulások a budai hegyvidékre! *13 kirándulás rendkívül mérsékelt lérti jegyfüzeítel 8 PENGŐ! Felvilágosítást ad a BHÉV bérlet­pénztára V., Vösegrádi-u. 6. sz. PÁLFFY ÉTTEREM DUDÁN II, PÁLFFY■ TÉR 4. SZÁM Elsőrangú konyha. Külön éttermek, zongora, NYÁRI TERRASZ. Tulajdonos: MAYER PÁL. LUKIÉ ti EflRSD EEJÜZEME BIIDÍH L, ORBÁNHEG YI-ŰT 6. SZ. Telefons Automata 534—11. @ynd@l ben éttermei a Szent Gellért Szálló­ban nagysikerű amerikai turnéjáról hazaérkezett ifj- Berkes Béta muzsikál Városligeti intim étter­me ismét megnyílt- Ta­vaszi speciális ínyenc fa- lataival várja régi kedves vendégeit Szíjgyártó (fffft ujerges és bírSndís UujJi' SffS? FiiiessR nánooR H. terttet, F«-utea 19. u. terrasxa H u dia lúívdinyossága. Kitűnő vacsoráié Malosik-féle borok RÉGI BUDAI MAKKHETES SIMON IMRE vendéglős. I., NÉMETVÖLGYI-ÜT 57. TELEFON: 545-29. Tágas vendégszobák, különtermek, nagy árnyas játszókért, CIGÁNYZENE, TÁRSASÁGOKNAK ZONGORA. SPECIALITÁS: Saját csirkehizlalda és galambtenyészde. Galambleves, sültgalamb, rántott csirke. SZÖGEDI ÉTKEK Uzsonnára kávé, fagylalt stb. UZSONNA-HANGVERSENY. Buda legszebb, megnagyobbított terrasza megnyílt. — Elsőrendű magyar konyha. Kifünő fajborok. Állandó friss csapolású Szent István világos és Porter sör SS H sp Pozsonyi vendéglő I., Krisztina-körut 8. sz. Legkellemesebb uzson­názó hely. Esténkint po­zsonyi B£R i ÓK VILI és zenekara muzsikál. —Az áraknak nem kell reklám

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents