Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-03-31 / 948. szám

Budapest, 1929 március 31. BUDAI NAPLÓ 7 Népes gyűlést tartott a Budai Ipa- | ros Szövetség* 1 asztalos szakosztálya, melyen számosán jelentek meg a bu­dai asztalosok közül. Az ipartestüle­tet Füredi Alajos, a fáradhatlan fő­titkár képviselte, — az ülést Kautz István budai asztalosmester nyi­totta meg, rámutatva a szervezkedés .szükségességére, s kérve a megjelen­tek csatlakozását. Utána dr. Krivoss Árpád fejtette ki nézetét az iparos­ság általános helyzetéről, külön ismertetve az asztalos szakma bajait, melyeknek orvosszerét csak a tömö­rülésben látja. Máté István diszelnök ürömmel üdvözölte a Buda minden részéből megjelent asztalosokat, s ebben a tömörülés szerencsés mcg- , indulását látja. Szervezkedésre sze­rinte is szükség van, mert az iparos­ság tudta nélkül, könnyítések helyett egyre újabb és újabb terhek zúdul­nak az iparosságra. Füredi főtitkár egyes kiáltó esetekre mutatott ra, melyek az egyeseknek és az asztalos 1 iparosság egyetemének is nagy ká­rára vannak. Többek hozzászólása : után a megjelentek egyértelműig_ be­jelentették csatlakozásukat az ipa­ros szövetséghez. Hasznos tanácsok. A cseresznye­fajták helyes megválasztásáról, a téli fagykárokról és több nagyon fontos gyakorlati időszerű kérdésről tartalmaz érdekes és tanulságos köz­leményeket a „Kertészeti Lapok” legutóbbi száma. — Népszerű mel­léklete a kertkedvelőknek és kisgaz­daságoknak nyújt hasznos tanácso­kat a méhészet, baromfi-, házinyúl- , tenyésztés és majorság minden kér- * désében. A lebontott malom helyét, a Hun- gária-malom Batthyányi-téri hatal­mas 1140 négyszögölnyi telkét a Köz­ségi Takarékpénztár hatszázezer pen­gőért megvette. Döntő szempont volt e vételnél Reményi Schneller Lajos vezérigazgató nyilatkozata szerint — t hogy a város ilyen forgalmas helyén nem állhat sokáig üresen egy ilyen nagy telek. Valószinüleg öt parcel­lára osztják fel a telket. A városnak is át kell adni bizonyos hányadot, mert az utcát is rendezik. Mihelyt ezt befejezték, lebonyolítják a par­cellázást. Háziurak tatarozni! A kerületi mérnökök megkezdik a főváros köz­gyűlésének határozatából a házak fe­lülvizsgálását s amelyik háztulajdo­nos nem tesz eleget a rendeletnek, hogy jókarba helyezze házát, azt rö­vid útón ezer pengő pénzbüntetéssel sújtják­A svábhegyi leventék ökölvívó mérkőzése a legerősebb leventecsapat­tal, a X. kerületivel, március 25-én volt a Diana-úti iskolában, impozáns ; keretben, nagyszámú közönség jelen­létében. Az üdvözlőbeszédet a levente­egyesület lelkes elnöke, Sándor Ká­roly iskolaigazgató mondotta. A svábhegyiek dicséretes módon tudá­suk, ügyességük legjavát mutatták be a mérkőzésen, de a sokkal erősebb kőbányaiak 2 ponttal nyertek. A szünetekben igen élvezetesen játszott .az I. kerületi levente-zenekar, mely szintén Sándor Károly vezetése alatt áll. Az ökölvívó leventék betanítását Bán Nándor leventeoktató végezte nagy lelkiismeretességgel, míg a si­keres rendezés Kozák Károly dr. fő­oktató érdeme. A budai izraelita hitközség kelen- föld—lágymányosi körzete március "26-án templomalapja javára nagy­sikerű purimbált rendezett a Szent Gellért-szállóban. A Balneoloógiai Egyesület gaz­dasági szakosztálya március 22-én Bánlaky Géza elnöklete alatt ülést tartott, amelyen főkép ar­ról tanácskoztak, hogy a magyar közönség és a fürdők érdekeit szolgáló javaslatok közül mit tár­gyaljanak le az áprilisban össze- hivandó fürdőügyi nagygyűlésen. Leánygimnázium létesítését szor­galmazza a Budai Polgári Kaszinó a Koronaőr- és Mészáros-utcák sarkán lévő városi telekre. A várostól ugyan­ekkor kérték a Roham- és Pauler-ut- cák fásítását is. Lófuttatás. A magyar Lovar- «gylet ez évben március hó 31-én vasárnap délután fél 3 órakor nyitja meg a versenyévet. Április hó folyamán hetenkint csak szom­bat és vasárnapon lesz verseny. Az első napon vasárnap eldön­tésre kerül a Pestmegyei handi­cap, a második napon, hétfőn, pedig a Háromévesek nyilt han­dicap]a s így két rendkívül érde­kes versenyre van kilátása a ló- sportot kedvelő közönségnek. Bookmakerek fogadó irodái: IV., Kossuth Lajos-utca 14—16, VI., Andrássy-út 45, VI. , Váci-út 1. (Westend-épület), VII. , Rákóczi-út 51, VII., Baross-utca 52. A szív és lélek ölelkezése a művé­szetben volt a Kutyilc János iparmű­vész-szövőmester által felajánlott in­gyen műterem kiállítás megnyitása március 21-én, a IV., Váci-utca 5, II. em. 2. szám alatt. A megfelelő kiállí­tási helyiségben szűkölködő s így kész műtárgyaikat eladni sem tudó ipar­művészek Kutyik mester nemes áldo­zatkészségéből így jutnak a közönség elé s örömmel számolhatunk be arról is, hogy a szép munkáltat nemcsak megnézik, de erősen vásárolják is. Borzalmas volt az óbudai temető a hóolvadás idején. Nyakig sárban jártak ott a gyászolók, akik sokszor a szeretett halott sírjához sem jut­hattak el. Érthetetlen, hogy a temető igazgatósága nem gondoskodik leg­alább egy gyalogösvény elkészítésé­ről, ahol a temető látogatói, ha liba­sorban is, de száraz lábbal járhatná­nak. Szomorú állapot ez, amelyért valaki mégis csak felelős. Szárnyvonal lesz az Óbuda—Fő­tér—Filatorigáti Beszkárt vonal, melynek tervei elkészültek, de a ki­vitel ebben az évben még bizonyta­lan. Az új villamosvonal kifelé a Laktanya-utcán, befelé, pedig a Maj- láth-uteán át jönne, á mai elgondo­lás szerint. Mi, akik ismerjük a Majláth-utca rettenetes szűk voltát, mely, ha rendezik, sem lesz sokkal szélesebb — nem tudjuk sehogyan sem elképzelni, hogy fog ott villa­mos járni. Hiszen a túlzsúfolt Szent­endrei-utca forgalma a Miklós- és Majláth-utcára terelődik és így bajos lesz idehozni még a villamost is. A helyes megoldás az lenne, ha a Lak­tanya-utcán kivezetett villamos a Filatorigát érintésével a Hévizi-úton áz kapcsolódnék a Vörösvári-út for­galmába. A Bécsi-úti 7 relációjú autóbuszt pedig a főváros a Raktár- utcán át a Miklós-tér érintésével a Fő-térig fogja járatni. Kíváncsiak vagyunk, hogy a papíron kitervezett megoldást, hogy fogják a rettenetes szűk utcákban végrehajtani. Kukliné feltámadt sírjából és to­vább prédikál; Anyák iskolája; Olasz- országi levél; Izabella főliercegasz- szony, az új Nagyasszony; Szeder­kényi Anna legjobb regénye: Elment az asszony; báró Wlassits Gyula: „Édes anyám” címek alatt közli a „Háztartás” Magyar Asszonyok Köz­lönye regényeit és elbeszéléseit. Kü­lönösen érdekes a grafológiai rovat. A tartalomban gazdag lap egyes száma 70 fillér, előfizetési ára negyed­évre 6 pengő. Kiadóhivatal: Buda­pest, I., Városház-utca 16. II. Mu­tatványszám ingyen. A Turul Szövetség olasz- és fran­ciaországi tanulmányútja márc. 23-án kezdődött és április 11-én végző­dik. A csoportot Meyne János kül­ügyi alvezér vezeti és Olaszország minden városában a fascista diák- szövetség fogadja és üdvözli. Óbuda közlekedése, A főváros törv.-hatósági bizottságának már­cius 20-án tartott közgyűlésén dr. Or óva Zsigmond bizottsági tag indítványozta a 7. sz. autóbusz- vonal meghosszabbítását az óbudai zsidótemetőig és illetve az óbudai főtéren át a propellerállomásig, innen átszálló jegy rendszeresítését a Bodor uccai 22. sz. autóbuszra, továbbá azt, hogy az első kocsi reggel 7 órakor, az utolsó kocsi este 7 órakor indíttassék. A köz­gyűlés az indítványt elfogadta. — Dr. Vörösváry Miklós bizottsági tag indítványozta az Aquincum és Római fürdő bevonását az autó­buszforgalomba. Az indítványt kiadták a tanácsnak. Közgazdasági Napló Kitűnő mérleget produkált a Budai Általános Takarékpénztár Az osztalék 10 százalék — Az alaptőkéi 300 ezer pengőre emelik Budai Napló ARANYKONYVE Komoly, negyedszázados munka fölemelő eredménye, hogy Buda nagyérdemű közönsége oly kitüntető módon nyilvánítja elismerő rokonszenvét a Budai Napló jubiláns esztendejében. Nincs újság Budapesten, amelynek olvasóközönsége oly annyira öszeforrott volna lapjával, mint a miénk. És most ez, az olvasókör folyton gyarapodik, folyton növekszik azzal, hogy a budai társa­dalom számottevő egyéniségei lépnek önzetlen előzékenységgel1 a lap ALAPÍTÓI sorába, jósággal, áldozattal ismerve el a Budai Napló eddigi mű­ködését. Ne vegye rossz néven tőlünk senki, hogy felsoroljuk mindazok nevét, mintegy a Budai Napló ARANYKÖNYVÉT adva ezzel, mely a mi büszkeségünk lesz, amíg csak megjelenik ez az újság, a budai érdekek lapja. Újabban az alapítók sorába léptek: MOLNÁR FERENC vezérigazgató MADARASSY BECK GYULA báró bankelnök „GAMMA“ MECHANIKAI GYÁR RT. „HYDROXYGEN“ GÁZOKAT GYÁRTÓ RT. STOLLWERCK TESTVÉREK RT. SCHÜNTHEIL RICIIÁRD építész GROSS és WEISZ KALAPGYÁR RT. FONALFESTÖ és FEHÉRÍTŐ RT. KERTÉSZ K. ROBERT h. államtitkár LEIPZIGER VILMOS CUKORGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KOVÁCSHEGYI KÁLMÁN vezérigaz­gató KOLLÁR LÁSZLÓ dr. bankügyész VADÁSZ MIHÁLY dr. korm. főtan., ügyvéd DOMONY MÓRIC dr. udv. tan., vezér- igazgató PÉNZINTÉZETI KÖZPONT FAZEKAS KÁLMÁN dr., KOGSz vezérigazgató KARTONNYOMÓ IPAR RT. CHORIN FERENC korm. főtan. ERNYEI KÁROLY vezérigazgató SZÉLL JENŐ dr. vezérigazgató ROTHKUGEL ARNOLD lovag, udv. tan. ALAPY VIKTOR dr. igazgató MORBITZER DEZSŐ h. kertészeti igazgató BALÁZS FARKAS építész KODNÁR DÖMÖTÖR kereskedő SZODORAY LAJOS cégvezető IIREKUS PÁL háztulajdonos ŐZIKE IMRE igazgató VÁROSMAJOR SZANATÓRIUM LÄHNE HENRIK építész KÁROLYT SÁNDOR min. tan. HLADNY GÉZA gyógyszerész SCHAFFER GYÖRGY útépítő HARRER FERENC dr. ny. alpolgár­mester NAGYBÁTONY-UJLAKI EGYESÜLT IPARMŰVEK RT. URBÁN SÁNDOR igazgató STRÁNER KAMILLÓ vezérigazgató, korm. főtan. ROSE HENRIK dr. tkp. főügyész BALÁS ELEK dr. ügyvéd STOWASSER HANGSZERGYÁR LEDOVSZKY REZSŐ pék DÁVID KÁROLY és FIÁI RT. SOPRON-GYŐR ÉS VASMEGYEI TEJGÁZD. RT. WIMMERSPERG FRIGYES báró államtitkár LOPOS GYULA gyáros PETRACSEK LAJOS dr. ügyvéd BLUM FRIGYES mérnök, igazgató NEUSCHLOSS MARCELL és ÖDÖN MÄRZ KÁROLY elnök GUBICZA DEZSŐ kertépítő GOTSCII MIHÁLY iparos MAGYAR TEXTILFESTŐ RT. vitéz ÁRONFFY MIHÁLY ezredes PAKÁNYI FERENC városi biz. tag ANDRÁSSY GYULA gróf jószágigaz­gatósága. SÜSS NÁNDOR RT. SCHMIDKUNZ LAJOS kereskedő VOGL IMRE tánctanár POZSONYI VENDÉGLŐ I, Krisztina krt 8 A budai előkelő közönség találkozó helye MARGIT KÁ VÉHÁZ BUDÁN, II. KÉR., MARG1T-KÖRÚT 1 SZ. Április 1-től kezdve minden este ■ OTH PITYU ______ KOMBINÁLT CIGÁNYZENEKARA MUZSIKÁL I, A Budai Általános Takarékpénztár báró Hatvány Endre földbirtokos el­nöklete alatt március 26-án tartotta XVIII. évi rendes közgyűlését. A közgyűlés és az azon bemutatott mér­leg tanúságot tesznek arról a rend­kívüli fejlődésről, melyet ez a régi és nagyhírű intézet tett meg az elmúlt — gazdasági szempontból kedvezőnek éppen nem mondható — esztendő alatt. Annál is inkább rendkívüli figyelmet és elismerést érdemel a Budai Általános Takarékpénztár Rt. nagy előretörése, mert tudvalevő, hogy ez az intézet, mely nemcsak budai vi­szonylatban a legnagyobb, hanem or­szágos relációban is a legnagyobb „vidéki” intézetek közé sorolható, tel­jesen önálló és független és azt a haladást, melyet évről-évre tesz meg, kizárólag céltudatos vezetésének és rendkívüli fejlődőképességének kö­szönhető. A közgyűlésen mindvégig báró Hat­vány Endre elnökölt, aki meleg sza­vakkal emlékezett meg a Budai Álta­lános Takarékpénztár múltjáról és köszönetét fejezte ki a vezérigazgató­nak és az egész tisztikarnak a sikeres és fáradhatatlan munkáért. Mielőtt a Budai Általános Takarékpénztár mér­legével foglalkoznánk, ehelyütt említ­jük meg, hogy a Budai Általános Ta­karékpénztár igazgatósági tagjává vá­lasztotta: ifj vitéz nagybányai Horthy Miklós földbirtokost, báró Pap Géza, a Magyar Földhitelint. Orsz. Szöv. vezérigazgatóját, Seenger Ervin, gyá­rost és Szinyei Merse Jenő, kamarás, orsz.-gyiil. képviselőt. A kezeink között lévő mérlegből elsősorban is a kihelyezési állomány­nak 45 százalékos emelkedése szembe­tűnő.^ A míg 1927. évben 1,216.312.99 pengő volt a kihelyezés összege, addig az 1928. évi mérleg 1,827.230.50 pengő állapotot mutat ki. A Budai Általá­nos Takarékpénztár tehát a gazda­sági fejlődés előmozdítására, an­nak stabilizálására minden jogos hiteligényt igyekezett kielégíteni. Az intézet nagy súlyt fektetett azonban a takarékpénztári üzletág legfontosabb tételére is és örömmel látjuk a tőke- képződés terén elért nagyszerű fej­lődést. Amíg 1927. évben 796.723.83 pengő volt a betétállomány, az 1928-as évben ez 1,256.144.11 pengőre emel­kedett, ami 55 százalékos betétszapo- rulatot jelent. A fejlődésnek legszem­betűnőbb tétele, hogy amíg a Budai Általános Takarékpénztárnál 1927. évben az összforgalom 251 millió pen­gőt tett ki, addig az 1928. évi össz­forgalom 368 millió pengőre emelke­dett. A kihelyezési állomány jól meg­oszlott anyagát legjobban jellemzi, hogy az elmúlt évben 4.000 váltója volt az intézetnek. , A kamattételek is igazolják a Budai Általános Takarékpénztár Rt. kulan- tériáját, mert az átlagos kamattétel a 11 százalékot nem éri el. A Budai Általános Takarékpénztár saját tő­kéi 234.000 pengőt reprezentálnak, aminél, ha figyelembe vesszük az 1928-ban élért 29.584.12 pengő tiszta ; nyereségek netto 10%-ot jövedelmez­nek. A mérleg teheroldalán találjuk a visszleszámítolt váltók tételét 276.960 pengővel szerepelni és így megálla­pítható, hogy a Budai Általános Ta­karékpénztár váltóállományával csak 36%-át visszleszámítolja -és súlyt he­lyez arra,, hogy a mobillitása minden­kor egyensúlyozott legyen. Kiemeljük még azt a számottevő tételt, amely a tisztviselők javadalmazása, üzleti költség, valamint adó és illeték címén van az eredményszámlán kimutatva és amely 75.785.79 pengőt tesz ki. Ez a tétel mutatja legjobban, hogy a pénzintézeteket milyen súlyos közter­hek sújtják. Mint fentebb jeleztük, a Budai Ál­talános Takarékpénztár Rt. 1928. évi tiszta nyereségképpen 29.584.12 pen­gőt^ ért el, amelyből a tartalékalap javára 2.000 pengőt fordít, a tiszt­viselők nyugdíj segélyező alap növelé­sére 2.000 pengőt használ fel és 20.000 darab részvény után a részvényesek­nek úgy, mint a múlt évben, egy pengős osztalékot fizet, amely a rész­vények _ névértékének 10%-os kama­tozását jelenti. Jelentős még az igazgatósági tantié- mekre bocsátott tétele is. A fejlődésnek ez a határozott nagy­vonalúsága szükségessé teszi, hogy a Budai Általános Takarékpénztár alaptőkéjének emelésével foglalkozzék. A közgyűlés el is határozta, hogy a 200.000 pengő alaptőkét 10.000 darab új tízpengő névértékű részvény kibo­csátásával 300 ezer pengőre emelje fel. A Budai Általános Takarékpénztár igazgatósága ehhez annál is inkább hozzájárult, mert a részvények iránt nagy kereslet mdult meg és azok át­vételo teljes egészében máris bizto­sítva van. Természetesen ezen alap- tőkeemeléssel kapcsolatban a tartalék­tőkék is tekintélyesen emelkedni fog­nak. Meg kell ismételnünk azt a meg­állapításunkat, hogy egy intézetnek ily nagymérvű fejlődését a mai óriási versengés közepette csakis a szakszerű vezetés idézhette elő. A fejlődés ér­deme elsősorban Friedländer Andor vezérigazgatót illeti meg, aki nagy tapasztalataival, általánosan elismert szakértelemmel és közkedveltségével hivatott vezetője ennek a nagvjövőjü intézetnek. * A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa március 22-én ülést tar­tott, amelyen az üzletvitelről szóló jelentés meghallgatása után kizárólag folyó és adminisztrativ ügyekkel foglalkozott. * A Kisipari Hitelintézet a Bu­dai Napló értesülése szerint április végén tartja közgyűlését, amelynek keretében újabb 400.000 pengős alap­tőkeemelést fognak végrehajtani. Erre a tőkeemelésre a főváros költségveté­sében megvan a fedezet. * A Hungária Műtrágyagyár igaz­gatósága most állapította meg a vál­lalat múlt évi mérlegét, ^ amelynek kedvező eredménye lehetővé^ teszi, hogy a felemelt alaptőke után ^ is 4 pengő osztalékot fizessenek részvé­nyenként. * A Községi Takarékpénztár alaptőkéjét 3,600.000 pengőről 6,000.000-ra emelik fel. Ezen tő­keemelést előreláthatólag április második felében fogják keresztül­vinni. * A Bohunicky Bank Részvény- társaság március 25-én tartotta évi rendes közgyűlését A 100.000 pengő alap- és 5.846.22 pengő tartaléktőke mellett 554.70 pengő tiszta^ nyeresé­get mutat ki. Betétállománya 294.974.33 P. Kihelyezései 297.996.58 pengő. Pénzkészlete 10.865.69 pengő. A bank ügyvezető igazgatója Bohu­nicky Rezső, aki a szükséges óvatos­sággal Vezeti intézetét. * A Postatakarékpénztár 1929. évi forgalma a következő volt: A ta­karéküzletben a betétek összege 938.750 pengő 59 fillérrel haladta túl a visszafizetések összegét. A betétek állománya ezzel 1929. február végén 43.320.725 pengő 36 fillért tett ki. A csekk- és clearing-üzletben a betétek összegét 2,985.245 pengő 12 fillérrel múlta felül a visszafizetések összege. A csekkbetétek állománya ezzel 1929 február végén 227,882.311 pengő 16 fillért tett ki. A zálogüzleti forgalom februárban 144.460 darab új zálog­felvétel volt 3,614.496 pengős köl­csönnel és 119.365 darab zálogkivál­tás 3,016.900 pengő kölcsönfizetéssel. A zálogálladék 1929 február végén 740.541 darab volt, a zálogkölcsön­tőke álladéka 19.297.837 pengőt tett ki. Az árverési csarnok forgalmában önkéntes árverésre 2912 darab, kény­szerárverésre pedig 4252 darab kü­lönféle zálogtárgy került. Eladatott összesen 5449 darab, a befolyt vétel­ár 126.107 pengő 34 fillér volt. * A Magyar Általános Kőszén­bánya Részvénytársulat igazgató­sága elhatározta, hogy április Il­iid közgyűlésének részvényenkint 35 pengő osztalék fizetését fogja indítványozni. * Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Chorin Ferenc felsőházi tag elnök­lete alatt tartotta közgyűlését. Elha­tározták, hogy a.z összes költségeknek levonása, az értékcsökkenési alapnak 2.250.000 pengővel ás a tartalékalap­nak 240.000 pengővel és a különböző jótékonysági alapok javadalmazása utáni nyereségből osztalékra részvé­nyenként 3.50 P, összesen 3,185.000 pengő fordíttassék,, 99.961.21 pengő az 1929. év számlájára előírassék. A társulat 910.000 darab 30 pengő név­értékű részvényét 5 : 1 arányban 182.000 darab, egyenkint 150 pengő névértékű részvényre összevonja. A felügyelőbizottságba új tagokul Dräsche Lázár Alfrédet és Gárdonyi Zsigmondot választotta. Az osztalék- szelvényt április 2-tól váltják be. * Wiener Bank - Verein, Wien, igazgatótanácsa megállapította az 1928. évi mérlegét, amely 5,145.999.98 schilling nyereséggel zárul, a tavalyi 6,132.604.36 schillinggel szemben. Ajz április 16-iki közgyűlés részvényen­kint 1.50 schilling = 71/2% osztalékot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents