Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)
1929-03-31 / 948. szám
2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1929 március 31. Húsvét Krisztus győzelme a halál és a hitetlenség fölött lelket emelő, szivet rendítő. A felfordított sír- kövön, mint piedesztálon mutatkozik meg a titokzatos isteni hatalom: Jézus, a leírhatatlan szépség ragyogásában. Nagypéntek gyásza, sötétsége, keresztfája után a Megváltó örök fényességű lelke harmadnap egyesült a testtel — sugárzó napkelet bíborát árasztva a halál kapujából a szenvedő, bízón reménykedő, közönyös, hívő, tagadó emberiségre. Feltámadt, tehát Isten! Alleluja! A hallhatatlanság virágzik azóta az emberiség lélek-életében. Alleluja! Örvendezzünk, mert ez öröm, az erő, az élet ereje, míg a lehangolt- ság, a szomorúság gyöngeség. Örüljünk, mert minden ami jó, szép, ami növel és gazdagít, az szárnyakat ad, míg minden ami unalmas, ami iiresít, szegényít, az szomorú: a feltámadt Krisztussal ellentétes. Ezért fordul a feltámadásba vetett rendíthetetlen hittel az egész világ husvét ünnepén az örök élet világossága felé, hogy az üres sírból merítsen erőt, Életet, hogy megtehesse Űtját az Igazság felé. De különösen nekünk, kereszthordozó magyaroknak lobban ki szívünkből a reménység: elsodort nemzetünk, a reménytelenség sírjába gázolt tragikus hazánk feltámasztására. Az öröm színére festett húsvéti tojások, mint az örök élet szimbólumai ezt is hirdetik tíz év óta. De a többi szép, színes és mély értelmű húsvéti néphagyomány is, mintha csak mementója lenne a mai siralmas, trianoni kriptából való menekülésnek. Feltámadunk! A régi szép húsvéti ünnepi játékok egyik legaktuálisabb ja ma a határjárás vagy határkerülés, mely bizakodó emlékeztetés elvesztett ezeréves határainkra is. Sajnos, ezt az ősi magyar szokást is kezdi eltörölni, elhalványítani a nemzetközi, sablonos nyugati műveltség. Pedig kedves, tősgyökeres, ősi szépségű a tábori portyázáshoz hasonlító határj árás, melyet nagyszombat éjjelén féltizenegykor kezd meg a falu népe. A menetet dobos és táro- gatós kíséri. Zsolozsmákat énekelve vonulnak végig a határban, a távoleső I kálváriáig. Hogy a határjárás igen ősrégi szokás, leginkább a székelyeknél láthatjuk. A legények és ifjú házasok a „cinterembe”, a templomudvarba gyűlnek. Itt tiszteket választanak: nemzetas fő- és alkirálybírót, dúló urat, vitézlő bíró és káplár uramat, ezenkívül papot, ónekvezetőt és kémet. így indulnak a határt megkerülni, forrásokat megtisztítani és határdombokat megigazítani. Határjárás közben csöndesen pitymallani kezd. A legények ily énkor szalagokkal, cifra papiros- j sál, hímes tojással díszített fenyőágat tesznek választottjuk kapujába. Erről lehet megismerni, hogy hol van eladó lány, erről látszik meg, hogy kit mennyire szeretnek. Nagy szégyen, ha húsvétkor valamelyik leánynak nincs virág a kapujában. A határjárásban résztvett fiatal házasok ünnep másodnapján virradóra bejárják a falut és kóbor cigányokat utánozva, bekéredzkednek a házakba, ahol a lányoknak szépítőszereket, az öregeknek orvosságot, a papnak bibliát, az agglegénynek feleséget, a jegyzőnek tintát kínálnak. Közben elmondanak minden pletykát, amiről addig a faluban titokban sugdostak. Óvatosságra intenek és feddőznek, amiből néha mulatságos^ párbeszéd fejlődik, egymást váltják a talpraesett feleletek, okos mondások. A szokásti „didergésnek” hívják, akik követik: „didergők”, jutalmuk pedig: piros tojás, bor, kalács. Bizony, bizony szeretnők ma is nagyszombat napján a Szent István jelölte határt megjárni, pedig, pedig az életünk ma csupa didergés. És hol van a régi bor, a finom kalács? A piros tojás még meg van, de már itt Budán s vidékén is alig festik -—- pedig egyik-másik kikarcolt.,, „politérozott” tojás szebben beszélt, mint a legszebb szerelmi vallomás — „matricát”, „abcugmanderlit”, lehúzó képet ragasztanak rájuk, mely a dörzsölés s a papír leválása után rajt marad a tojáson. Elveszett vele az egyéni ízlés s gyári portéka lett a pirosított tojás. i Pedig a régi hagyományok megtartása a nemzeti élet ereje. A nemzeti erő pedig a feltámadáshoz vezet. Réw Sándor. Harmadik rendes közgyűlését rendezi a III. kér. Egyesült Polgári Társaskör április 2-án este hét órakor a Hajógyár-utca 2. szám alatti helyiségében, amikor a rendes közgyűlési tárgysorozaton kívül az elnöknek, a két társelnöknek, egy ügyvezető al- elnöknek, négy aJelnöknek és a tisztikarnak, valamim! számvizsgáló bizottság tagjainak egy évre és a kilépő 20 választmányi tag helyére 20 rendes választmányi tagnak három évre és 10 pótválasztmányi tagnak 1 évre történő választása is szerepel. A BUDAI TÁRSASKÖR április hó 4-én, csütörtökön este 7 órakor Szent Gélíért j Gyógyfürdő ? Gépt&ma (Zsmder) terme ! tévélémn sJhtlmas fmgyékviráJc ♦ tmrlmtérm, ittdleU merevséget, I VDomsorvadásmk és hátgerinc | elfer d üléseié gyógykezelésére. | Svéd tornaterem. 5 13 vármegye összeállana és 10—12 ágyas alapítvánnyal a törpebirtokosok, a mezőgazdasági munkások és azok családtagjai számára biztosítana helyet. Egyébként, úgynevezett fürdőkórházak létesítése, amint József Ferenc kir. herceg őfensége főrendiházi beszédében mondotta, Budapesten is nagyfontosságú volna. Óriási mennyiségű értékes forrásvíz, gyógyvíz tpocsékolódik el, marad kihasználatlanul, pedig csak akkor válik a budai fürdők mindegyike olyan tényezővé, ahová azután külföldiek is jönnek, ha ott gyógyintézetek, illetve fürdőkórházak létesülnek, ahol a reumatikus betegek elhelyezést nyernének és orvosi kezelés mellett valóban meggyógyulhatnának. Fürdőkórház létesítése Budapesten nem okozhat gondot. A Hollós Mátyás Társasás társasösszejövetelét sem most hétfőn, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, e hó 25-én, sem pedig húsvét hétfőjén, április hó 1-én, az ünnepekre való tekintettel nem tartotta meg. A legközelebbi társasösszejövetel április hó 8-án, este 8 órakor lesz a Császárfürdő Hollós Mátyás-termében. ,fíárom csillagos” teaestjét április hó második felében rendezi a társaság Kreszné-Sztojanovics Lili operaénekesnő, Weisz Margit zongora- művésznő és Viraág Ilus mozdulat- és szavalóművésznő közreműködésével. A teaesthez külön meghívót bocsát ki a háznagyi iroda. LÁTCSŐ, Zibrinyinél, I. Attila-u. 12. A Budai Dalárda közgyűlése március 15-én egyhangúlag újra dr. Ripka Ferenc főpolgármestert választotta meg elnöknek, míg az al- elnökök sorában Dunai Jenő helyébe dr. Balázs Árpád Eleméit választották meg. A többi tisztségeket az eddigi tisztikarral töltötték be. A béré léiké Egy szajkó históriája Gyermekkori emlékeim között él ennek a különös madárnak a története. Olyan katonatisztből lett gazda volt Maloticzky László, a „tótbozák”, a hogy Trencsénmegyében nevezték a malotici uradalmak dúsgazdag urát, aki azt szerette volna, hogy birtokait úgy rendben tartsák az ő tótjai, mmt bornyúját a katona. Örökké parancsolt, rikácsolt, káromkodott és hajszolta a falu népét, mint egy kisbíró. A derék tótok aztán annál kevesebbet dolgoztak, annál több pálinkát ittak és a gazdálkodás sehogy sem ment. Végül csőd alá is került az egész birtok Zsolnától Tolnamegyéig. Amikor kevés lett a tót nábob pénze, kereste a nagy címeket és mert baronesz Volt a felesége, ő is báró úrnak tituláltatta magát. Pán bárón! A megcsappant uraság idején egy forró nyári délután a „pan oszvi- ceni”, ami tótul annyit jelent, hogy a „fényes úr” elfeledte letenni az orráról aranyszegélyű pápaszemét és úgy szundított el a karosszékben. Kedvenc szajkója már régen megirigyelte azt a fényes micsodát a gazdája orrán és a karosszék gömbölyű támláján hintáivá, csúszkálva kapkodott a szemüveg után és szerette volna lekapni a fényes úr még fényesebb orráról. Le is kapta, de egyensúlyt vesztve, nagyot hibbant és kiverte gazdája jobbszemét. Ennek pedig az lett a következménye, hogy a Mátyást majd agyonverték, az öreg Maloticzky pedig Becsbe utazott megoperáltatni a szemét. Ott aztán segítettek rajta annyira, hogy a másik szemére is csaknem egészen megvakult. Azontúl egy helyben ült otthon egész nap és a szavát sem lehetett hallani. De lehetett ám a szajkóét! Mintha az urától leste volna el, úgy káromkodott egész nap. Ölükké rikácsolt és a legcsúfabb szavakat mondta ki legérthetőbben. Ahol csak egy ember is dolgozott, ott volt rögtön a Mátyás is és káromkodott. A konyhába örökké bekiabált és utánozta a cselédek terefelését. Ha a vén hajdú dézsmálta az ura borait, rákiáltott a pinceablakból: — „tolvaj !” És ha a kasznár gseftelt kéz alatt valami kútárral, röptében „le- gazemberezte.” Még a véletlen is növelte az ő félelmetes hírét. Vén napjaira ugyanis annyira megkopaszodott,, hogy útá- lat volt ránézni. A faluban úgy hívták, hogy skratek, ami tótul valami lidércfélét jelent. A cselédektől, kocsisoktól pedig eltanulta a legutálatosabb mondásokat és amellett tökéletesen „eltótosodott”, holott azelőtt magyarul, de főleg németül beszélt, sőt franciául egész tisztán mondotta: — creatur! — meg azt is: — krapó rúzs! — Előszeretettel vörös békának becézte Maloticzky az ő szőke feleségét, aki valami szerencsétlen Med- nyánszky baronesz volt és valóságos kálváriát járt az ura mellett. Ezért aztán nem lehetett a szobád ban hagyni, ha társaság volt együtt, mert rápirított a kisasszonykákra és az alispánnak a szemébe mondta, hogy „svihák!” A báróné csupa hálából, hogy félig-meddig megszabadította őt a férjétől,, eleinte szállást adott neki a szobájában, de később kitette a szűrét. Mert, amikor egyszer a megye főjegyzője, akivel egy faluból valók voltak és valamikor ideálja is volt a baronesznek, vendég volt a maloticzi kastélyban és egyedül maradt a bárónővel — tudja Isten mi történt — de a szajkó közbe szólt s a bárónét nagy zavarba hozta. Ezért aztán végleg kitették a Mátyást és aznaptól az éléskamra ablakán hált. Egy sötét éjszaka tolvajok akartak betörni éppen a kamrába és az első, aki benyúlt az ablakon, fellökte a szundikáló szajkót. „Hektor!” rikácsolta a madár és segítségül hívta a túlsó udvart őrző komondort s úgy elriasztották ketten a betörőket, hogy azóta sem mert ott lopni — idegen ember,, csak a házi cselédek. Legjobban mégis a beszállásolt német katonákat tréfálta meg, akik a kastély tágas udvarán végeztek gyakorlatokat naponkint. A hadnagy úrtól nemcsak a vezényszavakat, de még a recsegő „r”-et is úgy eltanulta, mint egy őrmester. Olyan orrhangon beszélt, hogy sokszor az őrmester nem tudta, hogy a hadnagy szólt-e vagy a szajkó. Egy szép napon valami nagyobb gyakorlatra indult a csapat és útra- készen várta a ház asszonyától búcsúzó hadnagyot, aki azelőtt is megtette, hogy az ablakból komandirozva küldte pihenőre a legénységet. Most is egyszerre csak hallatszott valamelyik ablakból a hadnagy hangja: — Habt Acht! A legénység ijedten ugrált sorba és várta az újabb vezényszót. Nem is várt sokáig,, mert újból hallatszott: — Doppelreihen rekszum! — azután pedig élesen, recsegve: — Marrrs! A csapat minden szó nélkül elindult, holott a hadnagy fent a báróné szobájában, mely a kastély túlsó oldalán a parkra nyílt, szürcsölte a reggeli kávét. Amikor pedig egy fél óra múlva az udvarra érkezett a hadnagy, sehogy sem tudta elgondolni, hogy hova is lett az ő csapatja. Azt bizony szépen elkommandi- rozta a szajkó. A báró halála napján egészen_ eltűnt a Mátyás és heteken át nem jött róla hír, amikor egyszer Ifire tejedt, hogy az uradalmi erdőn kisértet jár. Volt olyan tót is, áld látta is. Két ölnél is magasabb és másfél öles a lépése. Vasárnapon meg is kérte a falu népe a plébánost,, hogy szentelje be az erdőt. Az öreg papnak ez sehogy sem ment a fejébe, de azért engedett. A tiszttartótól kért kocsit és az öreg Klobusiczky maga is kiment velők az erdőre. Ott aztán ő vallatta a parasztokat, hogy ki mit látott, mit hallott. Éppen eleget hallott. Csendesen odalépett a paphoz és azt súgta neki, hogy csak szentelje be .fiz erdőt, de mondja meg a parasztoknak, hogy áld ide fát jön lopni, azt menten megfogja a kisértet. A pap csodálkozva nézett rá. — Igen, igen, kedves páterkám,, h kastélybeli szajkó riasztja a fatolvajokat. Csak mondja meg nekik, hogy itt a báró lelke kisért, mert küönben ellopják télire a fél erdőt. Nem is ment annak tájékára egyetlen ember sem a faluból. Viraág Béla. tartja nagytermében hangversenyét, amelyen közreműködnek: Zsámboki Miklós gordonkaművész, a Zeneművészeti főiskola tanára, Laurisin Lajos, a m. kir. Operaház énekművésze, Thoma József, a Zeneművészeti főiskola tanára. Zongorán ldsér Ho- dula István, a Nemzeti Zenede tanára. — A hangversenyt pontosan 7 órakor kezdjük. Az egyes hangversenyszámok tartama alatt az ajtók zárva maradnak. A hangverseny után a megjelent hölgyek résztvételével társasvacsorát rendez a társaskör. Bor estét rendez április 11-én a társaskör, amelyen a borgazda tisztet Loósy József és György Lajos viselik a társasvacsora keretében, amelyet megelőz György Lajosnak, az Olasz-Magyar Bank igazgatójának előadása „A bank” címen. A Svábhegyi Polgári Kör március 24-én tartotta rendes közgyűlését a Diana-úti elemi iskolában, a rendes közgyűlési tárgysorozattal. Az értékes és gazdag választmányi jelentés a kör életének sok érdekes és eredményes mozzanatát örökíti meg, melyből különösen kiválik a Sándor Károly isRudas-fürdő A b«4«I ftrráscMfcrt l«f* rádi«aktlvabW kfifaniM A török hódoltság idejében épt« s teljes aradctíréeében tornán* kényelmes föeflrdo — KádfSrdé, F«éctt téli araéosaraok Budai Társaskör közgyűlése Uj eszmék — új emberek — új tervek Komoly, előkelő közönsége volt a Budai Társaskör e hó 25-én, szokás szerint Gyümölcsoltó Boldogasszony napján tartott V. rendes közgyűlésnek, amelyen az egyik társelnök Hoor-Tempis Móritz elnökölt, aki megnyitójában kimentette az Olaszországban üdülő elnököt, dr. Ripka Ferenc főpolgármestert, kifejtette, hogy az elmúlt esztendő is azt bizonyította, miszerint baráti egységgel sok minden nehéz kérdést lehetett megoldani. Indítványozza, hogy a díszelnököt, gróf Bethlen István miniszterelnököt és dr. Ripka Ferenc főpolgármester elnököt táviratban üd- 1 vözölje a közgyűlés, ami meg is tör- j tént. 1 Ezután Gamauf Károly titkár ol- I vasta fel az évi jelentést, amely fel- ! ölelte a Társaskör 1928. évi gazdag és eredményes működését, külön is kiemelve dr. Ripka Ferenc zászlójához való hűséges ragaszkodást. Mély fájdalommal emlékezik meg az elhunyt tagtársakról s ünnepi hangon sorolta fel az egyes tagokat ért örömünnepeket is. Dicséretes eredményt mutat a társaskör pénztára, melyben 7962 P 25 f-rel szemben 6903 P 53 f kiadás áll. A folyton gyarapodó és már 153 kötetes könyvtár is rendelkezésre áll a tagoknak minden csütörtökön 7—8 óra között. Az áldozatkész, példátadó tagok érdemének méltatása után beszámol az évi jelentés a nagyszámú baráti összejövetelekről, kulturális előadásokról, vitaestekről és b o rgazd a-estékr ől, amelyek meleg kapcsolatot teremtettek a tagok között — értékes tartalmat adva a köri életnek. A közgyűlés ezután a számvizsgáló bizottság jelentése alapján megadta a felmentvényt és elfogadta a jövő évi költségelőirányzatot. Áttért ezután a tisztújításra és elfogadta Fejér József ny. államtitkár társelnök és a jelölő bizottság elnökének jelentését s az abbanfoglalt jelölésekhez egyhangúlag hozzájárult. A múlt évihez képest változást jelent, hogy ügyvezető alelnökké Kapcza Imrét, a gázgyár osztályfőnökét választották meg, továbbá az, hogy Fejér József és Kun Gyula társelnökök lettek, viszont Zboray János műszaki főtanácsost megválasztották alelnök- nek. A jelölést Gál Lajos indítványára egyhangúlag elfogadták. Az elnökség nevében Hoor-Tempis köszönte meg a közgyűlés egyhangúlag megnyilatkozó bizalmat és köszönetét mondott Kun Gyula volt ügyvezető alelnöknek, Kún Attila , elfoglaltsága miatt visszalépő főtitkárnak és e címen szintén visszavonuló . Ivo/nics Ferenc ellenőrnek. Majd Kapcza Imre köszönte meg j az őt ért megtiszteltetést, amivel 30 éves társadalmi munkáját honorálta » a társaskör. Kifejtette a jövőre vonatkozó terveit, amihez hozzászóltak Hoor-Tempis elnök és Tímár József ügyvéd,, szív,eisen üdvözölve az új ügyyezetőt és a kör fejlesztésére vonatkozó terveit. Végül Kún Attila köszönte meg azt a bizalmat, amelyet működése idején élvezett — és hasonló köszönetét mondott Ivárúics Ferenc is, mire Hoor-Tempis Moritz elnök berekesztette a közgyűlést. Ezt választmányi ülés követte, amely a főtitkári tisztségre Gamauf Károly titkárt választotta meg, áld azt melegen megköszönte.. Számos aktuális kérdés elintézése után társasvacsorához ült a társaság, ahol Ziegler Géza a jövőben bízó szavakkal melegen emlékezett meg Ripka Ferenc elnökről. Fejér József, Hubert Vilmos, Ve- cseldöy József, Okolicsányi Kúthy Dezső, Krivoss Árpád dr. felszólalása után Kapcza Imre köszöntötte a vendégül megjelent Pávai-Vajna Ferenc főbányatanácost, aki tartalmas beszédben mintegy Buda programját adta, amit a társaság lelkes elismeréssel fogadott, éltetve az illusztris vendéget. Bizakodó, lelkesült hangulatban oszlott szét éjfélkor a társaság. m Társasvacsorákra alxalmas helyiségek. Naponta változa os ételkülön- VENDÉGLÖ II., RETEK U. 12 legességek. Cigányzene! — Polgári árak. GUTTENBERGER tulajdonos TROMBITA/ KI Villaszerű, kertes, i E 1 kisebb társasházat építünk a Gellérthegy szomszédságában, M R l villamos megállónál, a közfeltünést keltő „Napudvar” mellett. T 1 A legszolidabb építkezésű, déifekvésű 2 3—4—5 szobás E (hallos), feltűnő olcsó, fixám, adómentes öröklakások. 15.000 n Jut = és 35.000 pengő közt, kedvező fizetési feltételekkel kaphatók. = S | Tágas loggiák, terraszok, saját kert. Csupa utcai szabák, kertre= néző mellékhelyiségek, minden modem kényelem. Augusztusi 1 O = beköltözés. Legbiztosabb tőkebefektetés, bérbeadásnál 12 száR 1 zalék jövedelem. Prospektus. Ebben hasznos szaktanácsok O i öröklakásvevök részére! \ K I SCrisztinavárosi,kertes öröklakások! L I A Krisztina-tér közelében fekvő telkünkön, a Horthy Miklós-úti Al „Napudvar”-hoz hasonló', kitűnő építkezésű, előnyös fizetési felK m tételekkel megszerezhető, olcsó, délifekvésű 2—3—4 szobás, halA 1 los öröklakásokat építünk. Előjegyzéseket már most elfogadunk. S I „CENTRUM“ házépítő- és O I INGATLANVÁLL 4 LAT Horthy Miklós-út 15/b. K i Kilenctől—tizenkettőig és háromtól—ötig. Tel.: Józcef 442—25. Krisztinavárosi Parkvendéglő Buda legszebb kerthelyisége Tulajdonos Jurák Mihály l.T Mészáros-utca 20. szám Elismert magyar é* francia k nyha, kitűnő tájborok. Részvény udvari aör. Alkalmi ünnepélyekr« kB önszobák zongorával. Cigányzene kolaigazgató elnöklete alatt álló Segítőszakosztály, a műkedvelő szakosztály és a dalárda működése, melyek mind a svábhegyi kispolgárok javát szolgálták. A jelentés számot ad a Szövetkezett Budahegyvidéki Egyesületekhez való csatlakozásról és az e réven elért közérdekű svábhegyi kívánságok eredményes végrehajtásáról. A tisztújítás során újra megválasztották Perczel Béla kormányfőtanácsost elnökké, míg ügyvezetőigazgató újra Sándor Károly lett. Társelnökök: Kredits József, Stipanics Árpád, titkár: Kálmán István, pénztáros: Já- nossy György lett.
