Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-03-17 / 946. szám

2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 3929 március 17. | Szénig Gellert I Gyógyfürdő j I Iszapkezelés tdrsashelyiséoben | m^y külön fülkében a világhírű | Koíopi „Szent Gellert“ rádiumes \ gyógy iszappal. | Rheuma, izületi bántalmak- I | nál páratlan gyógyító hatású, f géphajtás problémája, hanem a fű­tés is kényelmes megoldást nyer s így érthető, hogy a szén, mint ener­giaforrás rohanva siet elektromos­sággá átalakulni, még mindég ott áll a háta mögött a szénből kalorikus úton előállított villamosságnak le­küzdhetetlen drága volta, amely a minimális égési hőenergia kihaszná­lásában gyökeredzik. Ez az ezidő- szerint leküzdhetetlennek látszó aka­dály az, amely a szénnek, mint egye­dül üdvözítő energiaforrásnak a bu­kását hozta magával, a szénhydro- génekkel szemben s amely háttérbe- szorulás esete ma már nálunk is be­állott. Évekig vitattam,. hogy az Alföld és Dunántúl altalaja geológiailag al­kalmas a szénhydrogének kialakulá­sára, felhalmozódására és rentábilis mennyiségben való feltárására, amíg végre az állami rendszeres kutatások Hajdúszoboszlón és különösen Kar­cagon az ismert eredményre vezet­tek, vagyis beigazolódott, hogy a teoretikus elgondolás reális valóság, amely éppen a tüzelő­anyagokban legszegényebb AD földön egy csapásra megoldotta a ma legolcsóbb és a legracio- nálisabban kihasználható ener­giaforrás kérdését. Senki sem vitathatja, hogy a föld­gáz jobb és olcsóbb világító és tüzelő anyag, mint a szén s hogy a vele előállított elektromosság veri a szén­ből kitermelt villamosságot, tehát a földgáz jövője még akkor sem két­séges nálunk sem, ha ideig-óráig a nagy tömegekben való feltárása és kihasználása elé a gazdasági érdek­összeütközésből származó akadályok gördülnének. Azoknak, akik azzal áltatják ma­gukat, hogy az itt elmondottak túl­zások, meg kell mondanom, hogy ha már e%y helyen az alföldi és dunán­túli medencében megtaláltuk a föld­gázt kihasználható tömegben, az nem elszigetelt jelenség, mert hiszen az áz egész óriási terület geológiailag hasonló, sőt azonos felépítésű és szerkezetű s így minden megfelelő geológiai alakulatában — amelyeket egyszerűen boltozatoknak nevezünk —' megint csak megtalálhatjuk egy­szerű mélyfúrások útján s így ép­pen úgy mint Erdélyben, száz kilo­méterekre is egymástól újabb és újabb földgázmezőket állíthatunk gazdasági életünk szolgálatába. Ezt a jövőjét a földgáznak nem lehet tovább kerékkötni, ez rohamosan meg kell^ és meg fogja hódítani az ország tengő­lengő gazdasági életét s ráadá­sul "egészen új alapokra fogja fektetni. Mindenki tudta, hogy a muraközi földolajbányászat, a Lipik melletti földgáz, a Bodonos, Derna, Tataros és Bogács melletti aszfalt és földi­szurok előfordulás nem lehet elszi­getelt jelenség, még ha Recsk, Bik- szád, Harkány olajnyomai és a ren­geteg alföldi és dunántúli földgáz nyoma nem azt bizonyítaná, hogy az egész magyar-horvát tercier me­dence tele van szénhydrogénekkel. A földgáz speciálisan magyar energiaforrás lesz, mert hiszen bajos elképzelni, hogy vezetékeken el lehessen olyan peri­fériális helyekre vezetni, ahol nem a magyar földet és annak népét táp­lálná, sőt éppen az az óriási jelen­tősége, hogy végtelen olcsó energia- forrásul szolgálva — Hajdúszobosz­lón egy fél köbméter földgázból egy kilowattóra elektromosságot fejleszte­nek s az a fél köbméter gáz egy fél fillér értékű — egyrészt olyan olcsó elektromosságot adhat, amellyel semmi más nem kon- kurrálhat, másrészt nemcsak a helyi termékek feldolgozását könnyíti meg elképzelhetetlenül olcsón, hanem al- halmat ad arra, hogy idegen termékeket olcsón itt dolgozzunk fel s ezáltal a BOHUNICKY BANK nr. (II. Margit körút 87) fizeti Budán A LEGMAGASABB betéti kamatot magyar medence körültekintő gazdasági programmal Közép- európa egyik ipari pontjává nőheti ki magát. Máris mozgalom indult arra, hogy a nagy cseh-német üvegipar egyik vállalata az Alföldre ültetőd jön át. Természetesen a létesítendő mész- nitrogén műtrágyagyárak termékei éppen úgy nemcsak a mi szükségle­tünk fedezésére fognak berendez­kedni, hanem a Balkán és más szom­szédos területek ellátására is, mint a gáz és elektromos üzemű kohók és egyéb érc- és fémművek s egyálta­lán minden olyan nyersanyag feldol­gozó üzem, amely a szénfeldolgozást részben vagy egészben nélkülözheti. Ebből a szemszögből nézve nekünk sokkal jobban kell örülnünk a a földgáznak, mint a nyomokban nálunk is olyan sokszor jelent­kező földolajnak, amely sokkal inkább export cikkünk lenne s nem lennénk annyira arra utalva, hogy itthon a saját iparunk fejlesztésére használjuk ki. Termé­szetszerűen az állami kutatás óriási gazdasági jelentőségénél fogva min­den olajnyomot kitörő örömmel köny­vel el, amint az a szoboszlói és kar­cagi fúrások esetében is megtörtént már. Az elmondottakból azonban két­ségtelen, hogy a földgáz belső gazdasági éle­tünk fellendítésére nagyobb ki­hatással kell hogy legyen, mint a földolajfélék. Gondolok itt elsősorban a föld birto­kosa ira és a nép munkás tömegeinek szempontjára, akiknek egyrészről a földjét teszi összehasonlíthatatlanul értékesebbé a gyártelepek létesítése által — erre a szikes *is jó — más­részt a munkaalkalom és nyersanyag értékesítésének megkönnyítésére, ami­nek tudatára ébredve, éppen a föld- birtokos és munkásosztály fogja kö­vetelni, hogy felfedezéseink minél előbb fejlesztessenek és kihasználtas­sanak. Hogy egyetlen egyszerű pél­dára utaljak, bajos elképzelni olyan korlátolt szoboszlói vagy karcagi magyart, aki azt szeretné, hogy va­lamelyik ottani fúrásunk elszeren- csétlenedjen vagy ne folytassuk to­vább a kutatásainkat? Egyszóval Magyarországon már számolni kell azzal, hogy itt a jövő energiaforrás a már rentábilis meny- nyiségben felfedezett földgáz s a nyomában várt többi szénhydrogé­nek, mert ezekkel olyan új alapokra fektethetjük zilált gazdasági éle­tünket, amely egyedül alkalmas arra, hogy méltó helyet foglaljunk el Kö- zépeurópa súlypontjában. Ez lehet momentán kellemet­len a majdnem egész ipari gaz­dasági életünket okkupáló szén­érdekeltségnek, de éppen az ellenkezője a birtokos, hivatalnok és munkástömegeinknek s Így nem kétséges, hogy az előbbiek is megtalálják majd azt az alapot, amelyen érdekeltségeiket átmentik az új energiabázisra. Viszont az is bizonyos , hogy — amint az idők és haladás útját vágni nem lehet — akkor, amikor már min­denki tudja, hogy van földgáz és hogy annak mik a gazdasági előnyei, éppen úgy újabb gazdasági csopor­tosulásoknak is kell szíiletniök s nem csúszhat át ez az új nagy erőforrás csak egy-két körül­bástyázott érdekeltség kezébe. Hogy a szeneink milyen kihaszná­lást fognak kapni jövőre, amikor nagyrészben előnyösebb anyaggal he­lyettesítődnek, nem a mi gondunk, mindenesetre tulajdonosai lesznek olyan élelmesek, hogy régi hasznuk­hoz mentik a menthetőt. Az üzletei­ket átcsoportosítják új energia­bázisra. Egyet azonban máris elárulhatok, hogy már a szénhydrogének hatalma sem teljesen érintetlen, mert éppen hazánk is alkalmasnak látszik arra, hogy a legkiadósabb energiaforrások egyikét, a föld emberileg kifogyha­tatlan hőenergiáját felszínre hozhas­suk s akkor azok jutnak a szén sor­sára. * Mindenesetre számolunk az átala­kulás és haladás gátló nehézségeivel, de le kell szögeznünk, hogy a magyar föld éppen a meg­csonkítás legkeservesebb idejé­ben jutalmazta létért való küz­delmünk nagy munkáját olyan eredménnyel: — a magyarföld­gáz és hőenergia feltárásával, amely, ha azt gyorsan, okosan és a nemzet érdekeinek megfelelően hasz­náljuk fel és ki, szebb és jobb jövőt teremt számunkra, mint valaha is volt. Rajtunk — a nemzet egészén — múlik, hogy parlagon hagyva már mutatkozó kincseinket, idegenek hű­béresei és gyarmata legyünk, vagy nagy múltúnk fénye világítsa meg ezt a szebb jövőt, amelyet tudásunk és munkánk fegyvereivel mi alapoz­hatunk meg? Hegedűssé Hallottad-e a hegedűt Sírva, hágva mesélni? Szabadságról, szebb életről, A hősök nagy emlékéről Regélni? Hallottad-e fájó szavát Ha időnkint felzokog? Mint a sors ezer csapása, Századok bús sóhajtása Felsajog? Hallottad-e méla hangját Szerelemről dalolni? Fülemüle fájdalmára, Árva lányka sóhajára . Zokogni? Ha hallottad, jól tudom én, Szívedet mi járja át: Szerelem és magyar nóta, Rákóczi és Kossuth óta Sebzi lelkünk nyugalmát. Weitner Béla. Speciális magyar attrakciók vonzzák csak az idegeneket s a vi­lág minden idegenforgalmi külön­legességének az volna a legna­gyobb szenzációja, ha a Szeged környékén Móra Ferenc által fel­tárt többezer éves temetőket nem a múzeumba szállítanák, hanem ott hagynák a történelemelőtti ál­lapotukban a feltárási helyükön, de fedél alatt, üvegablakos oldal­falakkal megvédve őket az idő vi­szontagságaitól. így írja ezt érde­kes cikkében Polakovits Gergely Zsigmond s utal arra, hogy az Akvinkumban, különösen az ott lévő unikum számbamenő fazekas­műhellyel hasonlóképen kellene cselekedni. gallértisztítása vezet „SAJÁT ÜZEM“ Telefon szám 379—14 Külön vidéki osztály A fedett uszoda ügye végre nyugvópontra jut, mert a fővá­ros sportügyi bizottsága Purébl Győző dr. tanácsnok elnöklete- alatt Karafiáth Jenő, Homonnay Tivadar, Scheuer Róbert, Dinich Vidor és Biró Dezső hozzászólása után egyhangúan magáévá tette a Lukács-fürdő melletti megépí­tés tervét, amely szerint a fővá­rostól mintegy 800—900 kvadrát- öles területnek az átadását kérné az Úszó Szövetség. Ezt a terüle­tet a Margithíd és a Lukács-kert közötti parkból hasítanák ki, de föltétlenül csak oly módon, hogy az ide tervezett széles autostrada számára megmaradjon a szüksé­ges terület. Ezt a megoldást sokan ellenzik, így elsősorban a főváros sétányügyi bizottsága, amely nem akar parkot feláldozni e célra, de a városrendezési ügyosztály sem látná szívesen a fe­dettuszoda Lukácsparid elhelyezését, mert halomra dönti Wargha László városrendezési terveit. Ellene van a Közmunkák Tanácsa is, úgyszintén a Községi Polgári Párt dr. Kozma Jenő elnökkel az élén, aki a Király­fürdővel kapcsolatban óhajtja a fe­dettuszodát megvalósítani — a Vizi- város életét vele felvirágoztatni. Egyik érdekes mellékhajtása ennek az ügynek, hogy az Irgalmas-rend fő­nöke, aki a Császár-fürdői úszósta­dion révén a Magyar Úszó Egyesület társelnöke — most lemondott erről az állásáról. A városrendezési ügyosz­tálynak különben van egy terve a fe­dettuszoda elhelyezésére és e szerint Ä D J A 'If TYÚKTOJÁSAIT BÉRKELTETÉSHEZ ! Fáradság nélkül három hét múlva egészséges csibé­ket kap. — Nagyszabású amerikai rendszerű kel- tetögépekkel dolgozunk KELTETÉSI DIJAK: tojásonkint 20 fillér, minden élő csibe után 10 fillér Rhado Island naposcsibére amíg a készlet tart, drb-kint 1-30 P árban <•' rendeléseket elfogadunk HAAS TEICHEN bárónő BAROMFITELEPE, ASZÓD Bejelentéseket ezenkívül elfogad: NICKERL és TSA keltetőgép- gyár vezérképviselet, Budapest, Rákóczi út 51 Telefon ; J. 331-52 a Császár-fürdő melletti két telken, amely a főváros tulajdona, lehetne felépíteni a fedettuszodát. A két te­lek között azonban egy magántulaj­donban levő ház fekszik, amelyet ki kell sajátítani és ez az eljárás közel fél évet vesz igénybe, így'tehát ezen megoldási módozat szerint sem le­hetne előbb megejteni az első kapa­vágást, mint 1930-ban. Budaiak a világ-kiállításon, még pedig Barcelonában, ahol a spanyolok rendezik a világháború után az első világkiállítást. A ma­gyar kormány a magyar szőnyeg­ipart is óhajtja bemutatni és meg­bízta a TURÁNI SZŐNYEG­SZÖVŐ R. T. vezetőségét, hogy a kiállításon vegyen részt. Ezt a cé­get boldogult Horváth István, a II. kér. Iparoskor volt elnöke ala­pította, aki Perzsiában tett tanul­mányútja után megteremtette a magyar szőnyegipart. Most 8 drb gyönyörű szőnyeget visznek Bar­celonába, ahol előreláthatólag a Monzában szerzett aranyéremhez és a budapesti Szt. István-het.i ki­állításon kapott ezüstéremhez, most már a világkiállítás érmét is megszerzi. LORGNON Zlbrinyinél, I.. Attiia-u. 12. A Budai Vigadó bérletét a fővá­ros egyesítette, úgyhogy ezentúl a kávéház és vendéglő egy kézbe kerül. A múlt évben kiírt pályázat ered­ménytelen maradt s ezért a tanács kénytelen volt a feltételeket módosí­tani azzal, hogy az ez év május és júniusában a főváros saját költségén végezteti el a helyiségekben szüksé­ges átalakítási és karbantartási mun­kákat. A bérletet Kass Béla nyerte el. Gyász. Rosenthal Géza, a Krisz­tinaváros régi polgára, akinek puri­tán jellemét és becsületességét mint emberben és mint kereskedőben egyaránt becsülték, nyolc hónapos súlyos betegség után, február 20-án este 74 éves korában elhunyt. Kitűnő eredménnyel tette le a Ludovika Akadémia tiszti vizsgáját, de a ké­ny érkereset gondja a katonaságot otthagyni kényszerítette. Már fiatal korában az Újpesti szeszgyár igaz­gatója lett, ahol megismerte őt Ba­ross Gábor kereskedelmi miniszter és bizalmával tüntette ki. A Munkács— beszkidi vasútáthidalásnál, valamint a Tiszá-szabályozásnál vezető pozi- ciót töltött be. Majd váratlanul a szénkereskedésre tért át, ahol élete végéig maradt. Fia, Rosenthal Olivér dr., nagyszámú rokonság és tisztelői­nek nagy sora gyászolja. Id. Csögényi Béla nyugalmazott táblai elnök, a Hollós Mátyás Társa­ság tagja, meghalt. Március 12-én te­mették a Farkasréti-temető halottas- házából. Barátai nevében szigeti Barthos Andor dr. államtitkár, ország- gyűlési képviselő búcsúztatta. j FŰSZER, CSEMEGE árut legolcsóbban házhoz szállít KODNÁR DÖMÖTÖR I., ATTILA UCCA 23 TELEFON : A. 520-79 Nagybani raktár méz és szappanfőző lugköben ■ruzicska pál sütemény és kenyérgyára ti., Horvátii-utca 29 Telefon Aulomaía 518-23 Rudas-fürdő A budai forráscsoport 1 e g- rádioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő, Fedett téli uszécsarnok ABB AZI A Éí tf«UGUIZT E N Z I O Központi fekvés. — Gyönyörű tengeri ki- Látással. — Magyar­ból fr 'ncia konyha. — Napi penzió 35 li, rától. Központi iroda BUDÁN íugüszt cukrászdában ’• Krisztina tér 3. sz. Telefon 530-47 KALAP ÉS JAPKA H A férli és női, nagy válasz- ® fákban, szolid árban KERTÉSZ Knlonouneuernél f. ker.# Krisztina-tér 3- sz. Üzemében elsőrendűen alakít és fest „Cscfnok-iliGtszeriör” ajánlja dúsan fölszerelt rak­tárát húsvéti illatszerek-, lo- AJÁNDÉK- csolók, kölni vizekben II. Fő llllllllllllllllllllllll utca 52. szám. (A Batthyány- KAZETTÁK téri csarnokkal szemben) C Porszívó kölcsön ka ható 3 BELIEVUE U SZÁLLODA 1• l ATTiLA-UTCA 53 |J TELEFON: AUTOMATA 528-84 "" T Délután :T£A ■ Esie : T Á N C £ R Budapest elismerjen legjobb JAZZ- és TANGÓ­zenekara — Kitűnő konyha £ és italok. — Mérsékelt árak ASZTALRENDELÉS: AUT. 5 2 8-8 4 f kelmefestő és S’* I SlIGI* vegytisztító fióküzletet nyitóit 1, Krisztina-kőrút 147 alatt Férfi és női ruhákat szárazon tisztítok, úgy hogy a ruhák formája és tartása megmarad. Ing- és gallértisztítást is előnyösen vállalok. Szíves próbarende­léseket kérek. Telefon: I.. 996-12. LIM ti ÍÁMA ÍEJŰIEHE BUDÁK L, ORBÁNHEGYI ÚT 6. SZ. Telefon •. Automata 534—11. j A BUDA! URJ KÖZÖNSÉG TALÁLKOZÓHELYE A »KISRABL0« SÖRÖZŐ, SZÜTS LAJOS ÉTTERMEI Elsőrangú Magyar és Francia Konyha FajboroK l„ ZEMTA U. 3. (GR. HADIK LAKTANYA MELLETT) GYOMORBETEGEKNEK gyengélkedőknek, egészségeseknek, felnőtteknek és gyermekednek egyaránt kellemes izü, tápláló és könnyen emészthető tápszer a BUDAPESTI GYÓGYFORRÁS KÉTSZERSŰLT (originale Wasserzwieback), minden nap friss és szakszerűen készifelt valódi Grahamkenyér. CUKORBETEGEKNEK minden nap frissen sült és szakszerűen készített 30°/0 Allenronat-kenvér és Allenronat-kétszersült sacnarinnalkészítve. Allenronat-liszt (Glutenmehl) kapható NEUMANN BÉLA nÄSSS BUDAPEST II, M ARGIT-KÖRÚT16. TELEFON: A. 512-26 Többszörösen kitüntetve: 1926. évi budapesti „Embervédelmi* kiállításon díszoklevél és ezüstéremmel, 1926. évi kézmüiparos tárlaton aranyéremmel és az Országos Iparegyesület díszoklevelével.

Next

/
Thumbnails
Contents