Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)
1929-01-07 / 936. szám
Si BUDAI NAPLÓ Budapest, 1929 január 7. vannak a szenvedő emberiség iránt való meleg szeretetére, aki bizonyára midden módon megvédelmezi az ő szegény betegeinek érdekét, mely feltevésünk beigazolást is nyert azzal, hogy a forrás ingyenes használata továbbra is érvényben marad és csak a fölösleges, a Dunába folyó vizet palackozzák és hozzák forgalomba. A víz harminc fok meleg, litliiumot és car- bonátot tartalmaz a legideálisabb ve- gyületben. (1926 április 22.) Meleg forrás bukkan elő itt Budán mindenütt, ahol egy kissé mélyebbre ásnak. Néha — gyakran ott is, ahol ugyancsak nem kívánatos. Emlékezzünk csak a múltra, az új hidak alapozási munkálatainál mindig óriási küzdelemmel kellett elfojtani a feltörő meleg forrásokat. Legújabban a szénatéri jégpálya északi sarkában fakadt ki egy meleg forrás, amely nem engedte, hogy körűié befagyjon a víztükör s az egylet egy darabon kénytelen volt elkeríteni a pályát. Hátha valami kincset érő forrás? Rádiumvíz? Keressük, aknázzuk ki, mert . csak a források adják Buda polgárságának jólétét. (1914 március 8.) Sár&sfiir&ö A Sáros fürdő Buda múltjának egy darabja. Szívesen emlékeznek rá az öregek és megrajzoljuk még egyszer a képet az ifjak kedvéért. A mostani Gellért-tér helyén negyed század előtt a Gellérthegy sziklás lejtője nyúlt le a Duna rendezetlen partjáig s a part közelében állott a hajdani Sáros-fürdő. A Rudas-fürdő medencéjéhez hasonló fürdőcsarnokát faragott kövekből a törökök építették fel és gömbölyű kupolája mellett igénytelen emeletes sárga ház húzódott meg; ebben primitiv, ó-divatú kádfürdők, lépcsőzetes kőfürdők voltak és vagy húsz egyszerű lakószoba, meg az elmaradhatatlan kis korcsma. Messze környékről jött kocsik és szekerek táboroztak a fürdőház körül, .amelyből évszázadok óta legendás gyógyulással, épen és egyenesen távoztak el a maguk lábán azok, akiket betegen, sántán vagy bénán hozták el a csodás forráshoz gyógyulást keresni. A fürdőmedence alján, a sziklák közül kibuggyanó meleg források vize a hegynek dolomitjából, amelyen keresztül szivárog, homokszerű váladékot hoz magával, amely a kénes, meszes víz természetes-vegyi úton előálló csapadékával együtt a régi kupolás medence fenekén és lépcsőin iszapként lerakodván, évtizedek alatt magas réteggé gyülemlett fel. Ebben az iszapban gázoltak a fürdőzők és innét eredt a Sáros-fürdő neve. 1894. évben fogtak hozzá a Ferenc József - híd megépítéséhez és ezzel kapcsolatban a Gellért-rakpartnak és Gellért- témek rendezéséhez. A Gellérthegy szikláinak egy részét kirobbantották, hogy helyet teremtsenek a felső rakpart útvonalának, a teret feltöltötték, a régi Sáros-fürdő emeletes házát j— sok más, a hegy aljában fészekként meghúzódó, kis házikóval együtt — lebontották. A régi kupolás medencecsarnok közepére, hogy a ránehezedő óriási terhelés ellen biztosítva legyen, a Közmunkák Tanácsa erős vasbeton pillért épített és újra boltozta a csarnokot, amely most 14 méter mélyen a Gellért-tér útteste alatt ^ egy negyed évszázad óta nem szolgál már fürdőnek, hanem az alatta fakadó thermá- lis források gylijtőmedencéje lett. Az új Gellért-fürdő építésének megkezdéséig ebbe a medencébe, & térnek fel nem töltött részéből lépcsős .alagút vezetett és sok éven keresztül k az alagút vasrácsos ajtóján kiIgő kénes illatú pára jelezte, • hogy mélyen a föld alatt kincset erő gyógyító víz áll használatlanul. A főváros a Sáros-fürdő forrását, valamint a hozzátartozo 4178:50 négyszögöl kiterjedésű területet az 1901. évi junius hó 21-én tartott közgyűlési határozattal 1,050.195 korona 23 fillérért vásárolta meg a m. kir. államkincstártól és ugyanazon évben elhatározta, hogy a források fel- használására gyógyfürdőt és gyógy- szállodát épít. Tizenhét év múlva, most adták át rendeltetésének, de megváltoztatták régi nevét es ma 'Szent Gellert-fürdő. (1918. okt. 13.) Ösfürdő a föld alatt. Keserű iróniája a' sorsnak, hogy Óbudán egy mozinak kell átépülnie s az úttestnek beszakadnia, hogy felfedezzék _ végérvényesen alatta azt az ősrómai fürdőt, amelyhez hasonló nagyméretű és ép állapotban lévő nincs egész Magyarországon. A Flórián-téren kettős vasajtó fekszik az út szintjén, a ke- rámítos kövezet között már régóta. Húszegynéhány évvel ezelőtt még a vasajtó helyett kis házikó állott ott, ahonnan lépcsőkön a földbe^ lehetett lejutni. Öreg emberek hatarozottan állítják még ma is, hogy ez egy alagút lejárata volt, de a tudósok már akkor megállapították, hogy itt római fürdőromok vannak. Azután nem is törődött többet ezzel senki. ^Most néhány hete a Flórián-mozi átépítésekor erősen besüppedt az utca talaja. Az elöljáróság műszaki hivataki javaslatára a főváros központi útépítési ügyosztálya és a Fővárosi Múzeum kiszállt a helyszínre s megállapították, hogy a föld alá került ősi római fürdőépület sűrű oszlopokon nyugszik. Az oszlopok között lévő űrbe a mai dohánygyár és mozi alatt volt kemencékből kőcsatornákon vezették a meleg levegőt (a mai szárazlég), amely a terrazó padozatot melegítette. A téglaoszlopok közül 2—3 sor beomlott s ez okozta a talaj lesüllyedését. A régészek most újólag mindent jól megvizsgáltak s minden marad úgy, mint régen volt. Azonban érdekes újság, hogy tényleg __ van ott alagút, amely a villamossínek alatt húzódik el. A benyíló boltozatát most jól betömték, nehogy kedve legyen valakinek ott tovább kutatni. Máshol arany- rakétákat eregetnének, hogy idecsődít- sék az embereket az őskultúra ilyen emlékének megcsodálására, a környezetet stílszerűen kiépítenék s bengáli fénnyel világítanák meg, hogy az idegenforgalmat idetereljék — nálunk pedig jól elfalazzák, hozzáférhetetlenné teszik, nehogy a föld alá temetett őskultúra sugara napfényre törhessen és Budafürdőváros mesterséges elgán- csolására rávilágítson. (1905 szeptember 3.) A reumások Mekkája Az idegenforgalom megteremtése érdekében olyan megoldást kell találnunk, amely az eddigi módszertől eltérőleg Budapestet ne mint olyat, hanem főleg egy bizonyos specialitását propagálná. A gondviselés ennek a városnak rendkívül erős fegyvert adott a kezébe. Hét országra híres hőforrása üde levegőjű hegyek között, azok alján mégis egy modern városnak szinte kellő közepében, inkább mint bármely más fürdőváros a világon feljogosítják ,arra, hogy a világ reumás és köszvényes betegeit — Isten a megmondhatója, hogy számuk légió -— idecsábítsuk. Budapestből meg kell csinálni a reumások és köszvényesek Mekkáját. Budapestet, mint idegenforgalmi helyet, ki kell ragadnunk a városok sorából és kell belőle csinálni egy bizonyos várost. Egy az életből merített banális hasonlattal akarok élni. Ha valaki elindul hazulról azzal a szándékkal, hogy egy pohár sört igyék, találomra befordul egy sörcsarnokba; de ha azzal a szándékkal távozik hazulról, hogy egy pohár pilseni sörrel csillapítsa szomj át, úgy bizonyos, hogy egyenesen a pilseni sörcsarnokba fog elmenni, bármennyire távol is essék az a lakásától. Minden nagyobb idegen- forgalmi centrumnak megvan a maga speciális publikuma. Sómában nem keressük azt, amit Nápolyban találunk; Londonban pedig nem várjuk azokat az élvezeteket, amiket Párizs, a francia Babylon nyújthat; Bayruthben viszont szívesen nélkülözzük Budapest gyönyörű fekvését és fürdőit. A mi idegenforgalmi tömegpublikumunk észszerűen a reumában és köszvényben szenvedő emberiség. Semmi kétség aziránt, hogy ez a közönség kevésbbé értékes anyag idegenforgalmi szempontból, mint teszem azt Párizs idegemforgalmának elitje; de csaknem egyenértékű idegenforgalmi anyagának átlagával. Semmi okunk sincsen azonban rátar- tósnak és válogatósnak lenni; annál inkább sem, mert így is nagy körültekintő és fáradságos munkába fog kerülni a reumások és köszvényesek nagy tömegét ide- vonzzani. Buda érdekei az ily irányú tervezgetést föltétlenül megköveteli. (1913 ápr 23.) Fürdő-gócpont. Az újlaki részen fekvő fürdők „Hinterland“-ja alatt azt értem, hogy e hegyvidék felosztása, rendezése, beépítése a fürdővendégek igényeire való tekintettel történjék. Oly lakóépületek épüljenek- ott, az építési szabályzat oly módon revidiáltassék, hogy a telekfelosztás által vendégszobákkal rendelkező nyaralók létesüljenek. Kellenek továbbá a fürdőző közönségnek szórakozó helyek, tennisz-pályák, sétányok, a kikötő pontokon vendéglő, kávéház, esetleg még kaszinó is, mulató és tánchelyiségek, mozik, nemkülönben élelmi piac, kirakatos üzletek, szóval Újlak nagyon szépen képezhetné egyik lényeges alkotórészét Buda világ- fürdői jövőjének. Palóczi Antal. (1911 november 30.) A leggyönyörűbb gysgy-sétány valósítható meg a Margit rakparton, mely a Császár-fürdőt összekötné a Szent Gellért-fürdővel. Ez az útvonal ma ijesztően sívár útvonal. Nyáron, télen kibírhatlan. A forró, nyári nap izzóvá melegíti aszfaltját, hogy még éjfélkor is meleg és sugározza a tikkasztó hőséget, — télen végig sivít rajta a Duna mentén járó hideg szél. Közlekedése pedig abszolúte nincs. Ma még jár néhány szekér a malomhoz, de az sem marad ott örökké s akkor ez a forgalom is elmarad. A pesti oldalon a kereskedelem valódi áldása volna, nekünk itt Budán — így, ahogy van — teher. Fenntartása pénzt emésztés senkinek nincs se hasznára, se örömére. Ha komolyan vennék a város fürdőügyi programmját, ide hatalmas seta-utat építenének. A mai széles útnak egyik fele a házak mentén megmaradna a közlekedésnek, —- a másik felét parkírozni kellene. A mostani széles út közepére még egy sor fát s azontúl Dunapartig parkot virágágyakkal, gyeppel, középen széles sétaúttal, ívlámpákkal pompásan világítva. Pihenő helyekkel, szökő- kutakkal, ízléssel épített apró tej- csarnokokkal, cukorka bódékkal, gyümölcsárusító helyekkel. Az egész Víziváros idejárna, sőt még a pestiek is. Ott kezdődnék a dolog, hogy a Pálffy-teret rendeznék, mint ahogy a Forgó-féle Várkert-kioszk mutatja. A szentendrei helyiérdekűnek rendezzenek be pályaudvart a Margit-híd túlsó oldalán, ahonnan előbb- utóbb el kell tenni a kockakő-központot, mert elrontja az egész képet. A Margit-rakpart ilyen elrendezése olyan csodaszép sétautat teremtene, amelynek nem volna párja a világon és nem állana másból, mint egy sínpár áthelyezéséből. A többi már a kertész dolga. Kevés költséggel a paradicsomot varázsolhatná ide a város, mely a fürdőknek mérhetetlen hasznára volna. (190S aug. 11.) Ü3fésifaiáf@biis£ Általánosságban egész Budapestet szokták fürdővárosnak mondani, holott az egy mesterségesen fúrt artézi fürdőn kívül, mely ma Pestnek egyáltalán nincs más gyógyfürdője, mert a többi a budai oldalon áll. A római fürdőtől, a Sósfürdőig 12 kilométernyi egyenes vonalon csaknem a Duna partján egy sorban állanak: a ■Császár-, Lukács-, Király-, Rácz-, Rudas- és Sáros-fürdő, mint Buda belső gyógyfürdői. Ez a belső hat gyógyfürdő alig 3 kilométernyi területen áll egymás mellett. A legprimitívebb fürdőpolitika is megkívánja, hogy ezek a fürdők kellően megközelíthetők legyenek. Ez egy különálló fürdőzóna. Bárhonnan jöjjön a beteg, vagy idegen, — amint ezt a vonalat, ezt a zónát eléri, — oly közlekedési eszközre kell, hogy találjon, mely lehetővé teszi neki, a fürdők kényelmes látogatását. Erre a célra külön kellene autóbuszokat építeni, amelyek csak ezeknek a fürdőknek az érdekeit szolgálnák. Azok kalauzai minden irányban felvilágosításokkal tudnának szolgálni. Ezeknél kedvezményes fürdő jegyet kaphatna a közönség, füzetes ismertetéseket, útmutatókat, helyszíni rajzokat és árakat. Mindezt oly módon, hogy már az utón tisztába jöhetne mindennel. Ez az autóbusz minden fürdő előtt tovább állana, hogy a nehezen mozgó betegek kényelmesen ki és beszállhassanak s a kalauznak segítő társa is volna, aki, ebben segítené a betegeket. Most á vidéki beteg rá van utalva, a fürdőben való lakásra, holott így magánházaknál is bérelhetne lakást, mint más világfürdőkben és nem volna kiszolgáltatva a fürdők önkényes ár megállapításának, mely néha oly túlzott, hogy a szegényebb sorsúaknak szinte lehetetlenné teszi a fürdők használatát és ezzel csirájában megfojt minden törekvést, hogy Budapestet, illetve Budát világfürdővé tegyük. Nem^ akarjuk ez alkalommal a kérdésnek ezt a részét apróra megvilágítani, mert elegendő ha valaki például a Lukács-fürdő teoretikus ismertető füzetének közlései alapján vesz ki ott lakást és azután fizetnie kell a valóságot, ahogy a gyakorlati életben kialakul. Sokan jönnek Budára az iszapfürdő kedvéért. Nos, aki azt a forró iszapot használja, annak nemcsak az iszaptól foszlik le a bőre, hanem lehúzza azt túlcsigá- zott áraival a fürdőigazgatóság is. Az ilyen egységes gyógyfürdő közlekedés egészséges versenyt teremtene, összehasonlításokra adna alkalmat s végül valami elfogadható árakat teremtene. A beteg utas közlékeny s elsírva egymásnak a bút és bánatot a fürdő- autóbuszban, sok minden megváltoznék, amit ma legfeljebb a sajtó tesz szóvá. Az autóbusz-kérdés megoldása küszöbén, ajánljuk ezt a tervet az illetékesek szíves figyelmébe. (1913. jul. 9.) A szent forrás. A zugligeti végállomástól jókarban tartott kőlépcső' vezet fel a Fácánhoz irányuló gesztenyés gyalogjáróra, de ott eláll ja az utat egy állandóan zárvatartott nagy vasrácsoskapu, fölébe mázolva, hogy — magánút. Hát ez lehetetlen állapot ! Tény és megdönthetetlen valóság, hogy ez a gesztenyefasoros út századok óta szabad és a gyalog közlekedés részére mindenkinek használatára álló útvonal, mely ha ma magántulajdon is, a századokra kiterjedő állandó és szakadatlan használat, még a magántulajdon akarata ellen is közúttá minősítette! Arra megcáfolhatatlan történeti adatok vannak, hogy a Disznófőnek nevezett forrás és annak egész környéke azelőtt közterület volt. Történeti kútfők kétségtelenül bizonyítják, hogy Mátyás király a budai hegyekben, regényes fekvésű, erdős hegyoldalon, csörgedező ’ patak mellett — nagyszabású nyárilakot épített, melyet nagykiterjedésű vadaskert vett körül. Ennek a helynek Nyék volt a neve és a történeti kútfők tanúsága szerint magába fog-1 lalta a mai Svábhegyet, Jánosliegyet és a Lipótmező egész hegyvidékét. A fentmaradt adatok szerint Mátyás király budavári udvarába innen vezették a vizet az udvartartás részére. Gróf Marsigli Alajos Nándor olasz katonai mérnök Budavár visszavívása előtt több évvel beállott abba a hadseregbe, amely a visszavívást tűzte ki feladatául és egy — a vár ellen vezetett támadás alkalmával — talán szándékosan —- török fogságba esett, hol mint hadifoglyot a vízellátás szolgálatába állították, de csak addig maradt hadifogoly, amíg a helyzetet kitanulmányozta, azután visszaszökött az ostromló sereghez és az a török térkép, amely Budaváráról Marsigli rajzában reánk maradt, minden kétséget kizáróan igazolja, hogy Mátyás király díszes nyárilaka épen a Disznófő helyén állott és az a forrás, amely Mátyás király udvarába a vizet szolgáltatta, a Disznófő volt. Még a török is Királ bunár báiri — Királyforrás dombjának és magát a forrást Király-forrásnak nevezi. Az elmúlt század derekán is még Mátyás-csurgó volt a forrás hivatalos neve. Ismerve a visegrádi várerődöt és az annak alján elvonuló 350 termet tartalmazó királyi kastélyt légberöpítő Lipót császárnak, a magyar emlékek iránt való ellenszenvét, nem épen lehetetlen, hogy ez az emlék is az ő rombolási hajlamainak esett áldozatul, azzal a kifogással, hogy ott a török főurak háremet tartottak. Helyes lenne, ha Budapest székesfőváros törvényhatósága felkutatná ott a talajt, mert lehet, hogy nagyértékű építési emlékekre bukkan és a^ ma vizét csak csepegve adó forrást tisztíttassa ki, hogy ismét üdítő vízhez juthasson a kiránduló. De karolja fel Buda közönsége a Mátyás király emlékéhez fűződő gondolatot és állítsa vissza a nagy király emlékét mindenütt, ahol arra alkalom kínálkozik. Nevezzük ezt a forrást ismét és következetesen Ma- tyás-csurgónak. Dr. Németh dmre. (1912 december 23.) Jön a füst, kérlelhetetlenül jön Óbuda felől. A gyárkémények füstje, amelybe belefullad az egész ^ budai fürdőprogram. Megállapítottak mar tudományosan, praktikusan és mindenféleképen, hogy a Duna menten állandó a légvonal délfelé, mert a víz sodra magával viszi a felette allo levegőoszlopot. Tehát minden gyárát a főváros déli részén kell fölépíteni. Most ismét azt látjuk, hogy egy uj gyár, a Magyar-Amerikai Faipar R.-T. vásárolt Óbudán a Homokos dűlőn 400.000 koronáért telket es gyárát épít oda. Mintha nem volna mindegy neki, hogy azt a gyárat Albertfalva határán építse föl. Okvetlenül ki kell füstölni a fürdővendégeket Budáról? (1918. júl. 14.) Hidat a Gellérthegyre! A Gellértfürdő előtt fekszik a Szt. Gellérthegy elég meredek oldala; csak a Kelen- hegyi-út választja el tőle. Az eredeti terv szerint átjárót akartak építeni e fürdőből az ut áthidalásával a parkszerűen beültetendő hegyoldalba s ez helyes megoldás lett volna (bizonyára még pótolható), mert a fürdő ennek folytán mintegy hozzátartozó terjedelmes, jó fekvésű sétáló kertet nyert volna, enélkül a fürdő, mint sok bennlakó idegenre számító intézmény, hiányos és feleértékű. Különösen, ha a Gellérthegy ^oldalát és lapos hátát rendezik és beépítik, akár az én tervem szerint, akár másképen, mutatkozni fog annak szüksége, hogy ezt az összeköttetést a fürdő kedvéért létesítsék; csak nem fognak a fürdő- v0KFgek ^ a száraz utcákon a palota körül sétálgatni; a hegyoldalba, az üde növényzet ^ közé kívánkoznak majd. Előkelő és gyönyörűnek ígérkezik^ ez a világhírre törekvő fürdő es szálló belül; kertet kell melléje teremteni, sétálóhelyeket hozzá kapcsolni feltétlenül s ezt közvetíti leghelyesebben az az áthidalás. (1918. júl. 21.) Éjfélig tartsák nyitva a fürdőket. Mosolyogtak a városatyák annak idején, amikor Baranski Gyula azt a tervet vetette föl a közgyűlésen, hogv a fürdőket mint minden világvárosban éjjel is nyitva kellene tartani, mert az emberek legtöbbje nem ér rá nappal fürdeni. Gúnyosan jegyezték meg sokan, hogy az csak a lumpolók- nak vohra jó. Ugylátszik, hogy az életet ismerő fürdőigazgatók mégis belátták a terv praktikus voltát, mert a gyógyfürdő bizottság ülésén Bánlaki) Géza a Gellért-fürdő igazgatója kijelentette, hogy amennyiben lehetséges, a fürdőt a tavaszi és nyári hónapokban este 7 óráig nyitva fogják tartani. (1921. márc. 19.) Erempl-malom strandja. Kevés a fürdő nyáron, panaszolják siralmas refrénként a hiisülni kívánók. A meglévő fürdők túlzsúfoltsága már múlt évben is több „strand”-fürdőt eredményezett, azonban még így sem elégültek ki a fürdőzők kívánalmai. Ez indíthatta a magánvállalkozást arra, .hogy az Akvinkum melletti Krempl- malom környékén, a Római fürdő bővizű tavából kiömlő patak mentén hatalmas strandfürdőt építsen. Ez a fürdő közvetlenül a vicinális . mentén lenne, az út és a patak között lévő réteken. Szerintünk sokkal helyesebb lenne, ha a főváros venné kezébe ennek a fürdőnek a megépítését, mert a bizonyos fokban önző magán-tőke esetleg sok fontos - egészségügyi és erkölcsi szempontot figyelmen kívül hagy. (1922. máj. 27.) Mint mumus szerepelt legutóbb a Szent Gellért-fürdő éppen akkor, amikor a budai városatyák szóvá tették, hogy a főváros területén, levő számtalan még fel nem derített források kikutatása felderítése, és hasznosítása iránt történnének lépések. Például felhozták az Erzsébet-hid alatt levő kitűnő lithium forrást, melyet két-három beteg látogat. Azonban, ha egy kis berendezést, valami eső ellen védett helyet csinálnánk, és az orvosok figyelmét felhívnánk, hogy ez a forrás ép olyan kitűnő hatású, mint például a karlsbadi vagy egyéb, ezt a közönség állandóan látogatná és sokkal nagyobb jövedelmet lehetne ezekből létesíteni. Ekkor vetette oda Lipthay Lajos dr.: „Csak ne építsenek még egjT Gellért-fürdőt, mert belepusztul a főváros.” — No hát igazán kevéssé foglalkozhat valaki a város ügyeivel, aki ma is még elrettentő például állítja oda a Gellért- fürdőt, azt a fürdőt, amelynek^ árából Budapestnek egész tartozását ki lehetne fizetni. Bár épült volna még tíz ilyen, hogy egy-kettőt most eladhatnánk és végleg rendeznénk vele a főváros financiáit. (1921. jan. 15.) Budapest fürdőváros. Nem tudjuk eléggé méltányolni azt ^ a nagyszabásúnak Ígérkező akciót, amelynek révén a főváros újjá akarja építeni az Artézi-, a Rudas- és a Sáros-fürdőket. Mivel azonban a fővárosnak aligha lesz pénze arra, bőgj7 ezeket a fürdőket budgetjének nagyon súlyos megterhelése nélkül monumentálisán kiképezze, azért valószínűleg idegen tőkére lesz szükség. Egy angol társaság most ^ vállalkozna is arra hogv 14 millió korona alaptőkével világfürdőket létesít, megteremtve ezáltal Budapest^ Fürdővárosnak nagy alapját. A társaság tej kintélyes biztosítékokat is hajlandó nyújtani és a napokban Halmos János polgármesternél jelentkezik, hogy a' tárgyalásokat megkezdje. • Mi Buda érdekében a legmelegebben üdvözöljük e gondolatot, inert ^annak véghezvitele Buda fejlődését, polgárságának javát nagy mértekben fogja szolgálni. A fürdők legnagyobbrészt Budán vannak, tehát az új jelszó: Buda-világfürdő. (1903 ápr. 4.) /
