Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-09-22 / 968. szám

2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1929 szeptember 22. Szenf_Ge//er[ Gyógyfürdő Iszapkezelés tár sashelyisé oben vagy külön fülkében a világhírű Kolopi „ Szent Gellert“ rádiumos gyógy iszappal. Rheuma, izületi bántahnak- nál páratlan gyógyító hatású. Miért fanyar a nyár? „Valami hívatlan, balkezű apró­szentek mindenfelé torzképeket íin- torgattak a felcsődiilt vidéknek.” így, a Budai Napló 1929 augusz­tus 30-án megjelenő szána. Balaton melletti pihenésemet meg­szakítva, Szent István-napjára ma­gam is hazajöttem Budapestre, va­lami különös vonzalmat éreztem arra, hogy részese legyek gyönyörű ma­gyar ünnepünknek. ~ A fentemlített „balkéz” azonban már délelőtt tíz órakor végigsimí­tott bús, magyar szívemen és szo­morúan hazamentem. Érthető nagy vonzalmat érzek a vidékről felránduló „földieimj ’ iránt; így ott álltam fel a nézők tömegében, ahol a legtöbben Ők ál­lottak, a Dísz-tér és József főherce­günk épületei között, a Bástjm-sé- tány sarkán. A jóízű beszélgetést és csendes szemlélődést egyszerre csak sikongás, káromkodás „torzítja” el; lovasrend őr-attak szorítja hátra a népet. Hallom a vezényszót: „meg kell tisztítani az utat”. Egy rendőr lekiált a lóról: menjenek haza! — Merre menjünk mink, a „Ke­leti” felől jöttünk, siránkozik egy öreges falusi néni. — A gyerekeimet elszakították tőlem, jajgat a másik asszony. — A Krisztina-térről hazamehet­nek, magyaráz odébb egy jóképű férfi, jöjjenek velem ... * Augusztus 21-én délben egy óra­kor állok a Krisztina-körút sarkán. Villamosra várok. Hála a gondosko­dásnak, pad is van itt, ha netán so­káig kellene valamelyik villamosra várni, — leülhet az ember . . . A pádon egy idősebb asszony ül, kendő van a fején, piszkos, rendetlen kinézésű, de nem lehet a legszegé­nyebb néposztályból, mert két hozzá­illő kosár is van a lábánál, megtöltve a közeli piacon vásárolt holmival. Az ölében két dinnye egészben, a harmadikat most eszi, körülötte szertedobálva a dinnyehéj, mint a fáról lehullott sárga levél . . . Hozzá­lépek : — Mondja, jóasszony, maga a szo­bájában is szerte dobálná a dinnye héját? — Mit törődik velem a nagysága? —• Hogyne törődnék, hiszen ezen a sok, síkos dinnyehéjon akárki el­csúszhat és kitörheti a lábát. —• Dehogy töri ki, — vigyázzon, akkor majd nem töri ki... meg ha kitöri is ... És eldobta az utolsó cikk héjat is és felvágta a következő dinnyét. Én körülnéztem és mondtam: — Szólok a rendőrnek, majd össze­Az ősi Svábhegy A svábhegyi szőiö a középkorban Irta: Dr. Siklóssy László IV. Apáink idejében a Svábhegyet még szőlő borította. E kultúrának évezredes múltja van. A budai bor termelésében az összes Budát kör­nyező hegyek résztvettek. Ha tehát a Svábhegy régmúltjába akarunk be­tekinteni, nem mellőzhetünk egy kis sétát bortermelésünk történetének te­rületén. A magyar nép, mint borivói nép jelenik meg Európában. Maga a Névtelen Jegyző túlontúl hangsú­lyozza a győzelmek után következő áldomásokat. Ám eleink nemcsak má­morokozó volta miatt itták a bort, hanem azért is, mert ez volt a leg­megbízhatóbb és aránylag legköny- nyebben hozzáférhető ital. A bor volt az általános, hogy úgy mond­jam: standard ital. Igazán megbíz^ ható ivóvíz ritka helyen volt; a bor azonban egy kis fáradság — ez idő­ben nem vették az emberek számba a testi munkát! — vagy minimális pénzáldozattal mindenütt be volt sze­rezhető. Budát a középkorban szőlőhegyek veszik körül. A budai bor híre, kor­ban, mindenesetre megelőzi a toka­jiét. Salamon Ferenc szerint a budai hegyeken már a tatárjárás előtt II. Géza vagy III. Béla korában meg­kezdődött az erdőirtás, a gazdaság magasabb fokát jelentő szőlömívelés érdekében. Hogy a budai hegyek kö­zül melyek termeltek különösképpen bort, arranézve vannak — bár szór­ványos —• adataink. El kell ismer­nünk, hogy ezek az adatok amellett szedeti az magával ezt a sok sze­metet. —j Csak tessék! Néztem jobbra, néztem ^ balra, nem láttam a közelben rendőrt se­hol, — éltkor a várbeli attakra gon­doltam és felszálltam az ötven- egyesre, amely ennyi ideig váratot magára, anélkül, hogy leülhettem volna .. . Haspelné Balázsy Lujza. Gyermekstrandok a parkokban ké­pezik ma minden világváros vezetői­nek egyik nagy gondját. Londonban, a világhírű parkok mindegyikében strandfürdő épül tavaszra a gyer­mekek, de a felnőttek részére is. Első­sorban a gyermekek számára, pedig ott nincs sehol gyógyforrás. Nálunk 50 millió liter áldásos gyógyvíz folyik naponkint a Dunába — fölhasználat­lanul, de a kórházakat a pesti teme­tőit mellé, a rákosi homokba építik. A hegyvidék lakói halálra izzadják magukat, amíg vízhez jutnak, de a Szarvas vendéglő kénes fürdője 70 év óta nyomtalanul eltűnt. Volt egyszer egy jó idea a városházán, hogy a most épülő Városmajorban strand lé­tesül apró gyermekek számára, ami egészséges is volna, kedves kép is volna, és az ott nyert jó föld nagyon elősegítené a major parkozását, fel­töltését, rendezését. A terv azonban csak talán papíron volt meg és aktává lett. Aktákban csak a városházán tud­nak fürdeni, de a szegény árva budai gyermekek — nem. Kedves, vidám családi estté lett a .BaZás-villa új épületének úgyneve­zett „Gleichniss”-iinnepe. Balás Far­kas, mint ős „Baumeister”, az ilyen ünnepet nem engedné el a világért sem; kedves az munkásnak, gazdának egyaránt. Az Istenhegyi-úton levő villája nagy telkén, most férjhez adott leánya és más családtagok szá­mára, emeletes szép villát épített e nyáron, mely most kerül tető alá. Az ünnephez a közszeretetben álló csa­lád számos rokona és barátja jött össze, sőt megjött az eső is, mint nem várt vendég. Az ünnepet el­mosta ugyan, de a jó kedvet, a nagy­számú fiatalság vidámságát nem tudta elmosni és az egész nagy tár­saság a háziasszony nyakába szakadt vacsorára. No, de Baláséknál 1—2— 39 vendég miatt nem mennek a szomszédba, de még muzsikaszóért sem s így aztán hamar táncra per­dült az ifjúság. A jókedvet fokozta Szilasi Győző, a fiatal férj éneke, aki hatalmas szép hangját párisi mestereknél művelte és az Opera- házban, úgy a Városi Színházban át­törő sikert aratott. Néhány opera­részletet énekelt, csak úgy, mint más ember egy-egy magyar nótát. Csak­nem reggelig volt együtt a társaság és még a jó Isten is segítette azzal, hogy minden indulásra való készülő­désnél új záport zúdított a Sváb­hegyre. Budának dísze lesz és rendkívüli hasznára válik a cisztercita-rend új gimnáziuma a Villányi-úton, ame­lyet e hó 15-én a Kormányzó úr Öfőméltósága jelenlétében szenteltek fel és adtak át hivatásának, Klebels- berg Kunó gróf kultuszminiszter nagyhatású beszéde kíséretében, mert ez lesz az általa Kelenföldre terve­zett diáknegyed életadó forrása. A szólnak, hogy inkább északon Óbuda környéke, és délen a Sashegy kör­nyéke művelte a szőlőt. A középen fekvő svábhegyi hegyhátról hallgat­nak az egykori emlékek. Ebben ré­sze lehet mindannak, amit a Sváb­hegyről,^ mint vadászterületről és mint ostromtérről elmondunk. Az is igaz, hogy a fennmaradt számos helynév között mai napig inkább csak tapo- gatódzunk, eligazodni nem tudunk. Régi okirataink rendszerint peres ügyekről szólnak s ezenközben olyan helymeghatározást használnak, ame­lyet az akkor él ő ember ismert, mi azonban már nem ismerünk. Nyék — talán nagy kiterjedése következ­tében — alig fordul elő afféle okira­tokban, amelyek pontos helymegha­tározásra törekszenek. A középkort kutatóknak e helyneveket előbb-utóbb revízió alá kell venniük, mikor is bi­zonyára fognak előkerülni a Sváb­hegy topográfiáját szolgáló adatok is. Mátyás királynak pl. ránkmaradt egy ^ rendeleté, amely a szőlőmívelés feltámasztását célozza s amely Buda, Felhcviz^ és öbuda szőlőültetvényei­nek adómentességet biztosít. Ez a rendelet említi Thekel és Kővágó­hegy nevű szőlőhegyeket, amelyek topográfiáját Salamon Ferenc sem tudja megadni. Könnyen lehetséges, hogy ezek a helynevek (különösen az utóbbi v. ö. 1.) a svábhegyi körzet részeit jelölik. A budai borról Bertrandon de la Brocquiére (1 1.) mondja el, hogy az fehér bor; kissé tüzes és csípős. Ezidőben kezdődik a budai bor kül­földi híre, bár másféle típusról (nem vörösről) van szó, mint amilyenről később értesülünk. Itthon nyoma sincs borelnyomó tilalmaknak; ellen­kezőleg a bortermelés pártolásban részesül; a bor, ha olcsó is, egyik fővárost Riplca Ferenc dr. főpolgár­mester és a tanács több tagja képvi­selte. Az ünnep misével indult, me­lyen Rajeczky Benjámin dr. hittanár vezetésével az intézet énekkara adott elő egyházi énekeket. Mise után tar­tották meg a házszentelést. Az első emelet mcgáldását Werner Adolf dr. zirci apát, a második emeltét Mi­hály fi Ákos dr., zirci apát, a har­madikét Bitter Illés dr., clairvauxi apát, címzetes főigazgató, az intézet igazgatója végezte. A Hózs£z&om& nagy kérdései most őszkor kerül­nek tárgyalásra az Egyesületben, ahol végre is megoldás elé óhajt­ják vinni mindazt, ami ennek a vidéknek létérdeke. A tagok kö­zül sokan azzal a gondolattal fog­lalkoznak, hogy a Rózsadombot Újlakhoz kell csatolni és mint önálló kerületet, mint speciális kertvárost saját szükségleteinek megfelelően adminisztrálni. Ez volna a két fürdő: — Császár és Lukács — természetes hinter- landja. Ezzel járna a fürdők fe­letti domboldal végleges szabályo­zása és rendezése, ami különben sem maradhat el. A Rózsadomb­nak éppen a város felé eső, tehát a kirakatrésze teljesen elhanya­golt. A templom környéke és az Őstó feletti rész valóságos falusi részlet. A Kavics-utca rendezése, ott egy megfelelő szerpentin-út építése régi terv, de sehogy sem akar megvalósul]u, az ott telekkel biró polgárság nagy kárára. A Kavics-utcától az Ürömvölgyi- útig, illetve a Szépvölgyig förtel­mes képet nyújtó' városrészlet. Újlaknak semmiféle központja nincs, pedig két hatalmas, jobb sorsra érdemes fürdője van és dús vizű gyógyforrásai. Önmagát adminisztrálva ez a vidék hamar nekilendülne, főleg akkor, ha a megfelelő és a dombon áttörő transzverzális autóútjai volnának. A Szépvölgy kérdését is közelebb hozná ez a megoldáshoz és végre megnyílna ez a romantikus völgy, mint új villanegyed. A Rózsa­domb évtizedeken át Hamupipő­kéje volt a városnak és amivé lett, önmagától lett azzá. A város mindig csak utólag jött valami elkésett intézkedésekkel. Mond­hatnánk, hogy a város ellenére is fejlődött és azért érdekkel várjuk a történendőket, A Budai Dalárda e hó 28-án, szombaton este 7 órakor hangver­senyt ad a Rádióban egyórás műsor­ral, amelyen „A halott hadsereg”, „Wendemiale” szüreti dal és az amszterdami dalosversenyen, első dí­jat nyert kórusokat adja elő. Ezen­kívül több közismert dal van mű­sorén. alapja a gazdasági életnek; idegen bort nem szabad behozni a városba, ahol •—- amint azt Rainero Tamás modenai követ 1501-ben feljegyezte — Űrnapján borszökökútat állítottak fel. Mindebből témánkra azt a követ­keztetést vonhatjuk, hogy a budai hegyvidék során a Svábhegy is be­népesedett szőlővesszőkkel, apró bor­sajtolóházakkal és pincékkel. Ez a polgárság életével összenőtt borkul­túra erősen visszaesett a török idő­ben. Nem a Korán volt ennek az oka. A török türelmes volt a hódolt nép­pel szemben. Azt legkevésbé bánta, hogy ittak. Buda büszke magyar la­kossága azonban már csak emlékezet­ben élt. Inkább csak rác, zsidó s egy kevés német lakta Budát. Ezek kezé­ben folyt tovább a szőlőművelés. Er­ről tanúskodik Marsigli egyszer már említett török mappája is, amely öt helyen jelöl meg szőlőhegyeket, de csak Szent Pál völgyének Óbuda felé eső részén. Ennek oka az lehetett, hogy a török, amely a Duna felől biztosítva látta Budavárának keleti frontját, féltette — s ezért, mint hadműveleti területet nem engedte szőlővel beültetni — annak széles nyugati frontját (v. ö. 1.), amelyre csaknem párhuzamosan bo­rul rá a Svábhegyi-hát vonala. Ma­guk a termelők sem kíváldozhattak e kétes biztonságú területre. Ebben igazuk is volt, mert a Svábhegynek jelentős szerep jutott az 1686-os ostromnál. A török uralom tehát nem szün­tette meg a budai szőlőkultuszt. A svábhegyi szőlő mindenesetre gyor­san új életre éledt Budavárának visszavívása után. Az 1700^ körüli budai Gewöhr-Protocoll-ok már kez­dik emlegetni a Schwabenberget. Állattartók tömörülése. Budáról indul ki a mozgalom. A fővá­ros külterületein és a környéki vá­rosokban és falvakban egyre szapo­rodnak a haszonbaromfi tenyészetek és állattartó kisemberek is élelmezé­sük olcsóbbá tétele végett baromfit, kecskét, sertést és más hasznos házi­állatot tartanak. A Budapestvidéki Állattartók Egyesülete — II., Mar- git-körút 1. szám — most kerületen- kint és községenkint szervezkedik az állattartók tenyésztési ismereteinek gyarapítása, érdekeik védelme, a te­nyésztés és termelés egyöntetűvé té­tele, tenyészállatok és termelvények (tojás, baromfi) értékesítésének szer­vezése, műtakarmányok, tenyésztési eszközök, állatgyógyászati cikkek elő­nyös beszerzése, állatok biztosítása stb. érdekében. Az egyesület faj­kutyákat díjtalanul oszt ki az eb­kedvelők között. Az ál'attartók csat­lakozását, konkrét kívánságaik beje­lentését kéri az egyesület. Az eb­kedvelők panaszai érdeklik az egye­sületet. Minden kedden és szombaton d. u. 4 és 7 óra között összejövetelt tartanak Budán a Margit-híd melletti Margit-kávéház külön szobájában. Az egyesület titkára naponta ezidŐ- tájt a kávéházban található. Eperjessy István dr. tanácsjegyzőt, a Hollós Mátyás Társaság jegyzőjét és számos budai hegyvidéki egyesület ügybuzgó, tevékeny tagját, a polgár- mester a VII. kér. elöljárónak, vala­mint állandó helyettesének akadályoz­tatása esetére, a kerületi elöljáró tel­jes hatáskörű helyettesítésével bízta meg. ______________________________ "^F EHÉRHOLLÓ“ vendéglő J I. Márvany-u. 19 F£RTIiS JENŐ r uz;Ikál KORREPETÁLÁST VÁLLAL kö­zépiskolásoknál reáliskolát végzett II. éves gépészmémökhallgató. Főleg mathematikából, ábrázoló geometriá­ból és német nyelvből. Cím a kiadó- hivatalban. Tel.: A. 502—96. MßRGIS CUKRÁSZ £ I., ALKOtÁS-UTCA 15. SZÁM TERRASZ ÉS SZALON Virágos Buda csak egy töredéke a „Virágos Budapest—Virágos Magyar- ország” mozgalomnak, amelynek el­nöksége első esztendei virágverse­nyének eredményéről nagyszabású ün­nepség keretében számol be október hó 5-én. Pedig ennek a szép gondo­latnak a prófétája budai ember: dr. Manning er Vilmos. Az ünnepség kö­zéppontja az Iparművészeti Múzeum­ban rendezendő és október hó 5-töl október hó 8-ig tartó virágkiállítás lesz. E virágversennyel kapcsolatos virágkiállításon mutatják be kerté­szeink és virágkereskedőink a nagy- közönségnek azokat a virágokat, ame­lyekkel olcsóin és ízlésesen díszíthetik lakásaikat, ablakaikat, erkélyeiket. A virágkiállítást Horthy Mildósné Ö Főméltósága nyitja meg és ugyan­akkor osztja ki az idei virágverseny díjait is. További programmja az ün­nepségnek egy hódoló díszfelvonulás, amelyet a Királyi Magyar Automobil Club rendez a főváros útvonalain ke­resztül a királyi várba a kormányzó­pár elé. Ugyanekkor tartja a „Virá­gos Budapest-Virágos Magyarország” nagybizottsága a vidéki helyi bizott­ságok bevonásával nagygyűlését, ame­lyen a mozgalom jövő esztendei orszá- gos programmját állapítják meg. Az érdeklődőknek mindennemű felvilágo­sítást megad az Országos Magyar Kertészeti Egyesület helyiségében: VII., Dohány-utca 20. sz. alatt mű­ködő rendezőbizottság. fzímon Istuőn R.-T. csemege és italárúház budai fiókja II,Retekucca79 a. Florida kioszk mellett Telefon : Automata 553—40 szám Minden megrendelést hazaszállít! ® Havi bevásárlási könyvecskék s HAJA*JÓZSEF éttermei és sörözője I, KRISZTINA KÖRÚT 61 Elsőrendű magyar konyha. Kitűnő fajborok Dreher-sör — ''társasagoknak külön terem Rudas-furdő A budai forráscsoport 1 • jf- irálioaktlvabb hőf orrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő, Fedett téli uszócsarnok CSIRSZKA KÜLÖNTEREM esküvők, társaságok és egyesületek szám ra TELEFON: A. 512-95 KONRÁD ÉTTERMEI a Császá fürdőben II!., Zsigmcnd-u. 31 Ne menjen Pestre, osztálysorsjegyet kap DEHBIMSfCY e. BANKHÁZÁBAN IL, ZSEGMOND-UTCA 8. SZ. Magy. Kir. Osztálysorsjáték Főelárusítója Telefon : Aut. 511—97 Sürgönyeim : Dembinskyb-Budapest POZSONY ICáVÉHÁZ * A LEGKEDVE­SEBB UZSON- NÁLÓ ÉS V CSORÁZÓ HELY. Esténkint SERGEJ orosz zenekara hang­versenyez. Asztalrendelés telefon: A. 502-07 PROF. IMEM SÁlFÖilíilVHá! A LEGTÖBB ÉS LEGMEGBÍZ­HATÓBB VILÁGHÍRŰ MELEG VÍZTERMELŐ KÉSZÜLÉKEK * Mindenütt Kaphatók! RAVASZ Oss BELSŐTERME ........ EL Ő iELŐ, INTIM, CSALÁDIAS HELY ELISMERTEN JÓ KÁVÉ ÉS SÜTEMÉNY. I, KRISZTINA-KÖRÚT 75. T.: A. 502-34 PÁLFFY ÉTTEREM BUDÁN II, PÁLFFY TÉR 4. SZÁM Elsőrangú konyha. Klilön éttermek, zongora, NYÁRI TERRASZ. Tulajdonos: MAYER PÁL. NEMZETI PARK PAVILLON ÉTTEREM, KÁVÉHÁZ, PENZIÓ Vadorzó út 1. Villamos megálló. Egész télen nyitva Szobák, négyszeri étkezéssel 8 pmgötöi kaphatók Weekendre is Naponta cigányzene■ ^ Telefon : 643-01• sz. „Politischer Greisler“ vendéglő, étterem, kerthely leég. Budán, I. kerület, Alkotás-utca 8. szám Kitűnő magyar tfs francia konyha. EsUn- kint cigányzene; BUJKA BERTALAN zenekara muzsikai. Kitűnő fajborok, Dreher sörök. Különterem. Tulajdonos: if|. Thék János. BALÁZS vend églö Hűvösvölgy végállomás Specialitások : Rántott csirke, Aatnpr- nudli. Nyitott és csukott tért aszok. — Naponta cigányzene. —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents