Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-08-30 / 966. szám

Budapest, 1929 augusztus 30. BUDAI NAPLÓ 3 SZÉCHEM91G9ÚG9F0RD0 0 módim orvosi tudomány min- éUn osnközévol és t* külön­böző gyógyoljdrdsoésho* szükséges fölszereld- sekkel elláévn. A város minden pontjától könnyen meghöselitkste. Déli vasúttal szemben, Enyedi-, Alkotás- és Gregass-utca sarkán, Buda legszebb helyén villamos megállónál és a 3-as autó­busz végállomásánál, három utcára néző sarok bérházban keleti-déli fek­vésű 1, 2 és 3 szobás, hallos és garcon LAKÁSOK a legszebb kivitelben, műhelyek, raktárak és üzletek központi fűtés­sel és melegvízszolgáltatással NOVEMBERRE kiadók. Bővebbet: AM3RUSésHAJNALY építészmérnökök irodájában, V., Mária Valéria-u. 19, Tel. A. 825-39. Személyi hírek RIPKA FERENC dr. udv. tan., (főpolgármester, felsőházi tag, e hó 24-én délután viszatért fonyódi nya­ralójába és szeptember hó 7-én tér vissza Budára. BODY TIVADAR dr., ny. polgár- mester, a felsőház tagja, karlsbadi kúrája után Berlinbe utazott, ahonnan szeptember 7-ikén tér vissza. KOZMA JENŐ dr. orszgy. kép­viselő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke visszatért európai körút­járól és most birtokán nyaral. Au­gusztus második felében néhány utat tett az ország'ban részben tanulmány -céljából, részben nagyobb peres ügyek érdekében. SZABOLCSKA MIHÁLY, a Holló« Mátyás Társaság elnöke végleg Budára kölifózött és megvásárolta TJgocsa-u. 4. sz. a. villát. EXNER KORNÉL dr. egyetemi tanár, a Hollós Mátyás Társaság társelnöke Badgasteinban tartja az utókúrát és tanulmányozza a fürdő­ügy és idegenforgalom nagyfontos­ságú tételeit. JOANOVICH PÁL dr., ny. állam­titkár, akit nagy betegen hoztak haza Reichenhallból és az új Szent János- kórházban ápoltak, a teljes felgyó­gyulás útján van. SZÁVAY GYULA a Kereskedelmi es Iparkamara, főtitkára, a Hollós Mátyás Társaság ügyvezető-elnöke Balf fürdőre utazott, ott gyógyulást kereső nejéhez. FEJÉR JÓZSEF nv. államtitkár Berehtesgadenből üdvözölte budai ba­rátait és e napokban visszatért. Vitéz AGGHÁZY KAMIL a Had­történelmi múzeum igazgatója, a Hol­lós Mátyás Társaság alelnöke, négy­heti szabadságát Egerben, a magyar Magdeburgban töltötte családjával. MASSÄNY ERNŐ dr., főmeteoro- logus, a Rádió ismert nevű előadója, a Hollós Mátyás Társaság alelnöke, e hó 12-én tért vissza külföldön tett tanulmányút járói. Admontban nya- Talt és onnan számos osztrák fürdő­helyen tanulmányozta az ott gyakor­latban lévő idegenforgalmi intézmé­nyeket és berendezéseket. MANNINGER VILMOS dr., a Zugligeti Egyesület elnöke „Ut a ma­gyar kertészet renaissanceához” címen .cikket írt a régi, jó ,,Kertészeti La­pok”- ba, amelyben új utakat, új esz­méket vetett fel a magyar kertészet számára. SZÉLL ÁRPÁD, a B. H. É. V. műszaki igazgatója, Svájcban tanul­mányozza a drótkötélpályák és más hegyi közlekedési eszközök berende­PURÉBL GYŐZŐ dr. tanácsnokot aranyéremmel^ tüntette ki a testneve­lés előmozdítása terén szerzett érde­mei elismeréséül a Testnevelési Ta­nács. SOŐS ÁRMIN, a „Nova Rt.“ ke­reskedelmi igazgatója Berchtesgaden- ben nyaralt. LUGMAYER JÓZSEF dr. a teg­napi faluból mai városslá alakult Kaposvárra utazott a kiállítás meg­tekint éfére. ÚJ ÉS HASZNÁLT TAHKÖH9UEK —1———— " 'Hl KAPHATÓK linMrrc \ antiquariuma és “ni IU/ /• könyvkereskedése Budapest, II., Fő-utca 22. sz. Telefon: Automata 350—10 JAUERNIK NÁNDOR vezérigaz­gató, gazdasági tanácsos hatheti kú­rára Radegundba utazott. BADÄL EDE ny. elöljáró Mária- zellben van üdülésre szoruló leányká­jával. FÁBIÁN GÁSPÁR dr. műépítész, a Hollós Mátyás Társaság tagja., tem­plomok tanulmányozása céljából kül­földre utazott. NÁDAS BÉLA dr. ügyvéd, a Rózsadomb és Vidéke Egyesület ügyésze, Olaszországi nyaralásából családjával együtt hazaérkezett. HEGEDŰS MIKLÓS dr., uroló­gus, a Teleia főorvosa, a „Budai Klub“ iigyv. alelnöke, badeni tartóz­kodásából visszaérkezett. II., Zsig- mond-u. 1. sz. alatt ismét rendel. R, RÉW SÁNDOR, a Római­fürdő telepi iskola új igazgatója, a Hollós Mátyás Társaság^ jegyzője Klotild-teTepen nyaral családjával. HoüfisMfltyfls urdsM szeptember hó 2-an, hétfőn este 6 órakor tartja első őszi választ­mányi ülését a Császarfürdő Hollós Mátyás-termében. Rózsadomb és Vidéke Egyesület, legközelebbi választmányi ülését szeptember 3-án, kedden este fél 7 órakor tartja az Áldás-utcai elemi iskola tanácstermében. ScßacU Béla A gazdasági tudomány terén hatalmas lépés a „Révai Kereske­delmi, Pénzügyi és Ipari Lexi­kon“, amelyen évek óta dolgozik Schach Béla udv. tan. főigazgató, akit a Hollós Mátyás Társaság legutóbbi közgyűlésén a főtanácsa tagjának választott meg és akit az új lexikon megjelenése alkalmi­ból világszerte ünnepeltek. Schack Béla kereskedelmi oktatás­ügyi pedagógus és író, szül. Miskol­con 1859. július 11. Egyetemi tanul­mányait a külföldön es Budapesten végezte, ahol fii. doktorrá avatták, tanári oklevelet nyert. 1886-ban ke­reskedelmi iskolai tanár lett Miskol­con, majd Pozsonyban. 1899-ben ki­nevezték a kereskedelmi iskolák első főigazgatójává, mint ilyen és mint az Orsz. ipari és kereskedelmi Tanács szakelőadója, szakoktatási reformjaival a magyar kereskedelmi iskolákat Európaszerte elismert in­tézménnyé szervezte; ő szervezte 1898-ban a Kereskedelmi iskolai tanárképzőt. A külföldi kereskedelmi szakoktatási kongresszusokon számos esetben képviselte a magyar kor­mányt, Érdemei elismeréséül 1916. m. kir: udv. tanácsosi címet kapott. 1919. á vallás- és közoktatásügyi miniszter rábízta a minisztériumban a kereskedelmi oktatási ügyosztály szervezését s ennek első főnöke volt. 1920-ban visszatért a főigazgatóság élére. Irodalomtörténeti és szépiro­dalmi műveket írt, mint: A Sturm és Drang-korszak drámaköltészete (1886); Az élet meséiből (1888p, kereskedelmi tankönyvei számos ki­adásban terjedtek el az országban. Önálló művei: Kereskedelmi isko­láink a millennium idejében (1896); Svájc kereskedelmi oktatásügye; Kereskedelmi iskoláink múltja és jelene (1903); Kereskedelmi is­koláink tanítástervének fejlődése (1918); Das kommerzielle Bildungs­wesen in Ungarn (Wien) (19131 : Magyar kereskedők könyve (1907, 4 köt.) illusztrált, lexikális mű; szer­kesztette a Magyar kereskedők könyvtára vállalatot (40 füzet); 1927 óta szerkeszti a: Révai Keres­kedelmi, Pénzügyi és Ipari Lexikont. 40.000 példányban jelenik meg most őszkor, lehetőleg szeptemberben a BUDAI NAPLÓ propagandaszáma és ezt a 40.000 példányt ‘ a posta levélhordói I teszik be Budán minden lakásba. A budai polgárság figyelmét óhajtjuk felhívni azokra a ténye­zőkre, tervekre, eszmékre, ame­lyektől a hanyatló Buda föllendü­lését, polgárai kedvezőbb sorsát, biztatóbb jövőjét várjuk. Módot akarunk nyújtani a budai keres­kedőknek és iparosoknak, hogy magukra tereljék a budai polgár­ság figyelmét és megállítsuk a hidakon át Pestre özönlő pénz­áramlást, Minden kereskedő, minden iparos, vállalkozó mond­hassa el Buda minden polgárának, hogy miben kiilömb, jobb, olcsóbb mint a pestiek. Nemcsak a Budai Napló propagandáját _ kívánja szolgálni ez a 40.000 példány, ez az abszolút nagy nyilvánosság, — hanem minden budai polgárét. Budai ünnep volt a gróf Pálffy tüzérlaktanya volt tüzérezredének a laktanyában rendezett kegyeletes em­lékünnepe elesett hőseinek tisztele­tére, amely ünnepen a tábori misét Haasz dr. tábori püspök mondotta, az ünnepi beszédet pedig József fő­herceg, aki leleplezte a remekbe ké­szült emlékművet. Gosztonyi Gyula volt főhadnagy emlékezett meg hősi halált halt bajtársairól és a díszebéd­nél, — amelyen Ripka Ferenc dr. főpolgármester, mint az ezred volt tart. tisztje is résztvett — Thoma József főiskolai tanár éltette Dávid Károly építészt és méltatta az általa oly művészien tervezett emlékművet. LORGNON Zlbrinylnél, I., Attilá n. 12. A harmadik premiert hozza a bu­dai közönségnek a mi saját Budai Színkörünk. Az első volt tavasz vé­gén: — Mit snsog a fehér akác, a második: — Szökik az asszony és most augusztus 31-én került színre a harmadik: Erdélyi diákok címen, mely Rákosi Viktor „Elné­mult harangok” című regényének első részéből készült. A szöveget Andai Ernő és Innocent Ernő, zené­jét pedig Budai Dénes szerezte. Nagynevű művészek szerepelnek ben­ne. Úgymint: Vaály Ilona, Kiss Fe­renc, Gózon Gyula, Ferenczy Ká­roly, Sík Rezső, Pajor Ödön és a színház művészgárdája. Sebestyén Géza színigazgató most a harmadik kitűnő darabbal áll elő és ismét áldo­zatot nem kimé1 ve pompás díszletek­kel emeli a kiválónak ígérkező darab hatását. TVem éMelcel bennimket itt Budán a hír, hogy „Dorogon felavatták a kultúrkázat”, de kénytelenek vagyunk foglalkozni vele, abból az egy szempontból, hogy Dorogon mégis sikerült az, amiért évek óta hiába küzd Buda, az a Buda, amelynek kultúrájáért oh) ne­héz harcokat vívnak a HOLLÓS MÁTYÁS TÁRSASÁGGAL az élü­kön mindazok, akik ezt az ős, elma­radt sváb várost visszahódítani igye­keztek a magyarság számára. A Budai Vigadó nagytermén kívül, nin­csen hely belső Budán, ahol nehéz, nagy anyagi és pénzáldozatok nélkül kulturális törekvéseknek áldozni le­hetne. Itt szegény emberek kis eszkö­zökkel szolgálják a magyar kultúrát és évtizedek óta keservesen küzdenek a kultúrház hiányával. Minden há­rom esztendőben jön--valami lelkes ember, valami egyszerű tervvel, nmein a kultúrház tervét megoldaná, két-három évig küzköd — hiába, mint ahogy K r iv o s s Árpád pél­dája is bizonyítja, aki fűt-fát meg­mozgatott, hogy a budai iparosság kulturális igényeinek otthont teremt­sen. Államnak, városnak két kézzel és teli marokkal kellene az ilyen tö­rekvéseknek a _ segítségére jönnie, mint ahogy Óbudán a szocialisták meg tudták csinálni a maguk pom­pás kultúrházát és ahogu Újlakon sikerült a katolikus egyházközségnek Hűen kultúrház létesítése. Ezek a végvárak. De bent, a belső részen a Krisztinában, a Kelenföldön, ez se­hogy sem, megy. Pedig némi akarat­tal és támogatással sikerülne, úgy ahogy sikerült — Dorogon. A Svábhegy olajban, mégpedig nem úgy értve, hogy portalanná olajozott utakkal, hanem művészi kiviteli olajfestményekben. A „Plenair“-iskola, Mészáros Mi­hály festőművész vezetésével és a Svábhegyi Egyesület anyagi tá­mogatásával 50—60 művészi ki­vitelű olajfestményt, készített a Svábhegy szép részleteiről. Eze­ket a képeket a Svábhegyi Sza­natórium régi éttermében, kiál­lítás keretében most mutatják be és a svábhegyi intelligencia nagy missziót teljesít, ha ezt a kiállítást képvásárlásaival segíti. A kiállítás szeptember 4-ig, de élénk látogatás esetén tovább is nyitva, marad. A kiállító művészek között ismert nevek: Mészáros Mi­hály^ a vadregényes Páfrány-úti Ple- nair-iskola igazgatója, aki most készül külföldre, hogy megfesse Zogu albán király, Alberto olasz trónörökös és Mussolini arcképét,— Rorbáthné Bara­bás Anna, aki már a múlt évben is nagy sikert aratott. — Turmayer Sándor és neje szívesen látott mű- csarnokbeli kiállítók. •— Az ifjabbak közül erős tehetség Szín György, aki Párizsban is feltűnt, — Kova- csics Ernő több ízben aratott dicsé­retet finom akvarelljeivel, továbbá — Nóti Józsefné, Steinschneider Emilia, Hermanné, Bakonyi Kati, Kreutzer Jenő, Gábor Endre és má­sok. A kiállítás élén József Ferenc főherceg mint fővédő, Bódy Tivadar, Bérezel Jenő, Glück Frigyes, Dollin- ger Gyula dr. és Manninger Vilmos dr. egyet, tanárok, Szviezsényi Zol­tán és Zilahy Dezső. MEGJELENT A „CSODA 4“ LEGMODERNEBB KAPCSOLAT SOK, ÁRNYÉKOLTRÁCSU ÉS, VÁLTÓÁRAMÚ CSÖVEKKEL. NÉLKÜLÖZHETETLEN MINDEN RÁDIÓ-AMATŐR RÉSZÉRE. fÖKÉLETES HANGTISZTASÁG, NAGY SZELEKTIVITÁS,MODERN KIVITEL. A PHILIPS LABORA­TÓRIUMBAN TERVEZVE EREDETI NAGYSÁGÚ 17 DARAB SZABÁSMINTA KAPHATÓ MINDEN RÁDIÓÜZLETBEN és KÖNYVKERESKEDÉSBEN Hogyan lesz két házból egy? Hi­vatásunkhoz mérten figyelemmel kí­sérjük a székesfővárosi magánépíté­szeti albizottság üléseit és az azokról megjelent hivatalos közleményeket. Az albizottság július hó 29-én tar­tott ülésén a következő építési enge­dély ldadását javasolta többek kö­zött: — „Építő és Hitelbank Rt. I., Mészáros-utca 7431/3. hrsz. négy- emeletes bérház” — és ugyanez a hi­vatalos jelentés mondja azt az újab­ban beérkezett, nagyobb építés iránti kérelmek között, hogy ugyancsak: — „Építő és Hitelbank Rt. I., Mé­száros-utca 60. szám ötemeletes házra”. —• Utána nézve ennek a két építkezésnek, azt látjuk, hogy a 7431. hrsz. és Mészáros-utca 60. szám egy és ugyanaz a ház, még pedig Stark Béla és b. társa tulajdona. így lett a két házból egy ház és csak azt nem értjük, hogy mért engedélyeztek csak 4 emeletet, ha az építtető 5 emeletre kért engedélyt. KIRÁLY-FÜRDŐ Épített* l&M-fcaa KARA KI8TAFA Mai Ma. Budán, IL, Fö-utca 84. ja» r I _ »zóntavat aatraa\ 45 fokos HHaaDUE:ati és m a j ■ é 11 ■ »at tartalmazó hóvvlz Hrcvény, csúx-, Mr- is csomtbetegsigek, flm mérgezés, máj-, Up-, méh-, háfyhólyagMn- laimaé, gyomorhurut is alhast pangás Kádfürdők: »oá»* »apoa ét. ct'rfnrtíA . férfiaknak .... raggal 8—i * OÖZTUTŰÖ : „ötaek hétköznap dólatéa J—7 * !! IVÓ KÚRA!) Szegényes világítás Világítási effektusokkal dolgozik most minden világváros, mert a nagy­városok lakosságának túlnyomó ré­sze este és éjjel éli egyéni életét. Bu­dapesten tulajdonképpen csak néhány éve tudják, hogy az okvetlenül szük­séges világításon kívül, világítási luxust is köteles kifejteni minden nagy város. Ebben nálunk még nin­csen rendszer, csak próbálgatás. Di­vatoknak hódolnak, amely divatok nem mindig fedezik a szükségletet és nem mindig szolgálják a szépséget. Széles utcákban a nálunk szokásos középvilágítás nem vált be. Két ol­dalt a gyalogjárdák sötétek. Ilyen he­lyeken kétsoros középvilágítással kel­lene próbát tenni, vagy pedig mind a két oldalon kivilágítani külön a gya­logjárdát. Valami képtelen lassúság­gal készül most Budán a Margit- körút és valószínűleg folytatólag a Krisztina-körút középvilágítása. Ez­zel enyhült némileg a hírhedt budai sötétség, de távolról sem közelíti meg a világvárosok mai útvilágítását. A gázvilágítás nincs kellően kihasználva, pedig ezzel külföldön már gyönyörű hatásokat érnek el. Az effektusos villanyvilágításokhoz nincsen meg a kellő felszerelésük. Évek óta sürget­jük a budai oldal világszerte ismert szép részleteinek esténkint való meg­világítását és hogy ilyenben mégis gyönyörködhetünk, az egyedül Ripka Ferenc főpolgármester által oly nagy lendület elé vitt Szent István-napi ünnepségeknek köszönhetjük,, de en­nek kifejlesztését is gátolja a pénzte­lenség, mert föltétlenül fényárban kellene úsznia a Parlament épületé­nek és a Gellérthegy szikláit is a ref­lektorokkal kellene megvilágítani, egyrészt az Erzsébet-híd budai pil­lérje tetejéről, másrészt a Ferenc Jó- zsef-híd pillérjéről. Meg kellene vilá­gítani a Gül-Baba sírját, sőt hatásos volna a pesti Vigadó megvilágítása is, ami rendkívül intim hatásokat vál­tana ki. Világot járó emberek mond­ják, hogy elrettentő a különbség Po­zsony és Budapest között. Ott a cse­hek valóságos fényparadicsomot te­remtettek és büszkén hivatkoznak erre a kulturális haladásra. Pedig hát azt, amit a csehek tudnak Pozsony­ban, azt valószínűleg mi is tudhat­nánk Budapesten. Ismerkedő estélyt rendezett a IL kerületi Iparoskor augusztus ^ ho 18-án a Budai Polgári Lövöldében, ahol a Budai Sport Club kábái emu- sora szórakoztatta a közönséget. A kör tagjain kívül számos vendég is résztvett s megjelent a kör elnöke, Tury Zoltán dr. és a kör kultur- bizottságának elnöke, Lenül Adolf dr. Bosszantásul éppen azt nem csi­náltatja meg a város, amit legjob­ban vár a közönség. A Döbrentey-ter mellett az Attila-körút és Görög-utca sarkán, nemrég egy kis háromszögletű részt parkíroztatott a főváros. Ott sokáig várta a közönség, hogy azt va­lami zöld pázsittal lásák el. Végre be is vetették fűmaggal, de mire a fű ki- zöldült, jöttek azok a bizonyos kö­nyörtelen „emberek” es valami^ nem igen esztétikus szökőkútfélét építettek oda cementből vagy műkőből és aztán abbamaradt minden munka, a közön­ség pedig hónapok óta hiaba varja, hogy mi lesz ebből. — Mas. A Varos­major büszkesége az a fő allé; mely a, templomtól vezet a kertészetig. Jobbról, balról parkírozták a ligetet, csak éppen ezt a régi szép fasort lepte be a dudva, pedig nem kerülne sokba és a Városmajorban dolgozo munkások egy-kettőre elvégeznek, hogy ez a főútvonal, ha nem is egé­szen készen, de valami elfogadható állapotban álljon a közönség^ rendel­kezésére. És sorolhatnánk föl sok mást. Most még csak azt_ az egyet, hogy a Vérmező menti sétány mellett elhúzódó partrészlet a lehető legelha­nyagoltabb. Pedig nem allana másból, mint hogy feltúrnák egy kissé a sétaút menti földet es behintenek fű­maggal. Odaát Pesten a Nagykörút menten ezt semmi szín alatt sem en­gedné meg maganak az a^ bizonyos ügyosztály, mert a pestig városatyák, hamar kicsereznék a borét ilyesmiért. A CSILLAGHEGYI STRANDFÜRDŐBEN TÖLTSE MINDEN SZABAD IDEJÉT AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB STRANDJA 1 isztviselöknek hétköznapon lényeges ár- kedvezmény Grand Caffe — Restaurant BUDAI f VIGADÓ Nagykávéház és étterem Corvin-lér 5/7 FEHÉRHOLLÓ“6““ ______________vendéglő I. Márvány-u. 19 PERTIS JENŐ muzsikál RÓMAI FÜRDŐ ÓBUDA — AKV1NKUM FÜRDÉS AZ ŐSI FORRÁSTÓ LANGYOS ÁSVÁNYVIZÉBEN. STRAND. A FORRÁSOK NAPI HOZAMA 160.000 HEKTOLITER RÁDIÓAKTÍV THERMÁLVIZ. A szentendrei HÉV vasútnak, a HFTR hajóknak és az ÚJPESTI átkelő propellernek állom*»«.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents