Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-06-30 / 961. szám

XXVI. évfolyam. 961. sz. Buda érdekeit « várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengő, félévre 12 pengő. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 502—96. Feleló’s szerkesztő : V1RAÁG BÉLA Hirdetés ck ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1929 június 30. A szent lieg^ örök ellensége volt u budai vár­nak és minden agyául vés, mely a budai vár falait rombolta, innen dördült Buda felé. Utoljára ^48- ban. Azután meghókült a SVÁB­HEGY a Várheggyel. Es ezeket a testvéri kapcsokat most hivatott vezérek fűzik mind szorosabbra, mert olyan a viszony a város és a hegy között, mint amilyen sze­gény, csonka országunk viszonya a Felfölddel. Egymás nélkül nem tudnak meglenni. Egymás ellen nem küzdhetünk. Ezt a hegyet és annak vidékét lakták a Hunyadiak, keresték a re ­meték, itt irta bibliáját Báthory László, most pedig keresi a leve­gőre vágyó, ;pihenést kereső, dolgos polgárság. Talán semmise demok­ratizálódott annyira, mint a Sváb­hegy. Valamikor fejedelmek, a múlt században az irodalom és művészet fejedelmei, most pedig a dolgozó polgárok népesítik be vad­regényes lejtőjét. Istenhegynek keresztelte el va­lamikor Döbrentey Gábor, ám dr. Siklóssy László kiderítette, hogy inkább talán Nyék község után Nyékihegynek kellene elnevezni, de a nép fantáziája a 250 év előtti ostrom alkalmával ott elhelyezke­dett sváb ezredek után Svábhegy­nek nevezi és ma már az marad, ameddig magyar él és Buda áll. A sors úgy intézte, hogy a'Sváb­hegyi Egyesület 40 éves fennállá­sának ünnepével együvé esik a fo­gaskerekű vasút villamosítása, amelynek révén a Svábhegy in­tenzív módon kapcsolódik bele Budapest életébe. # A Svábhegyi Egyesület, amelynek élén dr. Bódy Tivadar ny. polgármes­ter, a felsőház tagja, áll, az ő veze­tése alatt nem remélt reneszánszon ment át és ma nemcsak a Svábhegy fejlődésének hatalmas rugója, hanem .© világváros egyik legfontosabb egész­ségügyi tényezője s így országos, nemzeti érdeket is szolgál. A Sváb­hegyi Egyesület tagjai áldozatkészen állanak hivatott vezérük, Bódy Tiva­dar elnök mellett és néhány év ól a a Svábhegy oly hatalmas fellendülés­nek indult, amely átterjed a véle szomszédos, kapcsolt részekre is. Az ottani kultúra továbbkullámzik a bu­dai hegyvidéken, segíti, támogatja az óbudai hegyvidék önállóan indult fej­lődését és magával ragadja majd a tőle délre fekvő részeket is, a Farkas- völgyet -és a szomszédos elhanyagolt hegyvidéket. Amikor-negyvenedik esztendejét ün­nepli a Svábhegyi Egyesület, egészen természetes, hogy az ünnepi vacsorán nagy és előkelő társaság gyűlt össze, amelyen a minisztériumok, a székes- főváros, -a7s orvosi kar, a testvéregye­sületek, a sajtó képviselői és Buda barátai nagy számmal jöttek össze. Ezt a társasvaesorát nem is a Sváb­hegyi Nagyszállóban rendezte az egye­sület, hanem intim környezetben, a Svábhegyi Szanatórium ragyogó nagytermében, ahol a házigazda és egyúttal borgazda tisztét az egyesület egyik lelkes tagja, dr. Jakab László töltötte be lebilincselő módon. Az E alakban terített asztal körül helyet foglalt a társaság és föltálalták a nagy gonddal összeállított tahidét a legválogatottabb italok kíséretében. A társasvacsorán resztvettek: Dr. Ripka Ferenc főpolgármester, a Svábhegyi Egyesület díszelnöke, dr. Bódy Tivadar ny. polgármester, a Svábhegyi Egyesület elnöke, Bercsé­nyi Antal főtanácsos, a Svábhegyi Egyes, igazgatója, dr. Jakab László ig. főorvos, a Svábhegyi Egyesület háznagya, Lamotte Károly tanács­nok, Nómethy Béla tanácsnok, dr. Csordás Elemér tiszti főorvos, ;dr> Szechy Ernő tiszti főorvos-helyettes, Huszka Viktor, a Magyar Idegen- forgalmi érdekeltségének igazgatója. Schön Győző, a gázgyár igazgatója, Bordás Lajos, a gázpár igazgatóba, Szakács Gusztáv, átépítési főfel­ügyelő, Cservenka István főmérnök, Oszuszky István mérnök, Mosdossy I., a pedagógiai .filmgyár igazgatója, Thirrmg Gusztáv főmérnök, dr. Wla- dárezfk József kér. orvos, Sándor Károly iskolaigazgató, Bódi Flórián tanítói, Tyiajorossy Géza főhivatal­nok, Ja,nemik Kán dór kormány- tanácsos, a házi nyomda igazgatója, dr. Manminger Vilmos egyet, tanár, dr. Dolldngcr 'Gyula egyet, tanár, dr. Györki Béla főorvos, dr. Antalffy Andor min. "tanácsos, dr. Forbáth Imre e-gyet. m. tanár, Mi kas István aflamp-eriztaf.i. főtiszt egyesületi pénz­táros, Mnjorossy Gyula főmérnök, dr. Hódy Lajos ny. postatakarékp. igaz­gató, <lr. Kiadass Bela, a Rózsadomb és Vidéke Egyesület főtitkára, Lug- mayer József, a Budai Ingatlantulaj­donosok Egyesülete alelnöke, Viraág Béla, a Hollós Mátyás Társaság al- olnök-háznngya, lovag Baer Oszkár ny. főhadnagy, bura nysvári ÜISmann Béla, a Svábhegyi Egyesület titkára, Krempels József, a MOKTÄR igaz­gatója, Mangold Béla Kolos, keres­kedő, dr. Rcimann Andor igazgató, Rudas Gyula körűi, főtanácsos, Min- kus Richárd gyáros, Sajó Jenő igaz­gató, Kerpel Vilmos gyógyszerész, Wiesner Lajos gyógyszeré,sz, Szentbe Lajos gyógyszerész, rétsági Paunz Sándor udv. tanácsos, Szegő Sándor gyáros, Rákosi Jakab nagyvállalkozó, dr. Rákosi Tibor ügyvéd, dr. Pár­kány Frigyes komi. főtanácsos, Hoff­mann Gusztáv bankár, Katona Zsig- mond, a Gizella malom vezérigazga­tója, Langfälder Károly műsz. taná­csos, mérnök, Magyar Bertalan részv. társ. vezérigazgató, Séligmann Zsig- mond ékszerész, Deutsch Viktor gyár­igazgató, Holzer Sándor főv. bizott­sági tag, dr. Vándor Mihály ügy­véd, Engel Ármin bankigazgató, dr. Fleischmann József ügyvéd, Fodor István vívómester, sporttelep tulaj­donos, Varga Arnold nagykereskedő. Társas va©s©r*' A társaság lelkes hangulata. Közben ^emelkedett -szólásra a Svábhegyi ^Egyesület nagynevű elnöke, BODY TIVADAR űx. , elnök. Ügyrend szerint ^vacsora közben nincs szónoklás, személyi kultuszt az •egyesületben .nem űznek s így nin- eson sa-Skség AeszóJtkro. Mégis á mai ünnepi összejövetel kivételt ké­pez, mert erre az alkalomra az egye­sület meghívta barátait is. Negyven éves immár a Svábhegyi Egyesület és szívesen köszönti mindazokat, akik ma itt összejöttek, hogy az egyesület tagjaival .együtt ünnepeljék a fővá­rosnak ezt a gyöngyét és azt a szí­vükbe véssék. Rajongói vagyunk mindannyian ennek a hegynek, ahova száz év óta járnák a pestiek. Döbrentey Gábor annakidején Isten­hegynek nevezte el, amint hogy tény­leg isteni hegy és az Ókorban bizo­nyára benépesítették volna a pogány istenek. Ma azonban reális szempon­tok vezérlik az embereket és a Svábhegyi Egyesületnek is az a célja, hogy megtartsa, fokozza ennek a hegynek a természeti szépségeit, ápolja az erdőket, széppé tegye az ittlakást és meg­őrizze a hegy történelmi hagyo­mányait az itt vadászó Mátyás- királytól a mai korig. Ö maga áhítatos szeretettel csüng a fővárosnak ezen az ékszerén és vele együtt mindazok, akik itt él­nek. Már negyven év előtt a Sváb­hegy szerelmeseinek lelkes csoportja Mérő Jáno.s vezetésével megalkotta a Svábhegyi Egyesületet és ideyarázsol- ták ezt a bi edermayer-eletet. Az új nemzedék nemcsak átvette ezt a ra­jongást, hanem éyről-óvre fokozta azt, mint ahogy fokozódott a Svábhegy európai hírneve. Hálás köszönetét mond a fővárosnak, ahol megértéssel és szeretettel támogatják az egyesület törekvését. Az elmúlt negyven esz­tendő újabb lelkes munkára serkent­sen mindenkit, hogy így az utódokba beleplántálják a begy szeretetét. Benső meghatottsággal köszönti új­ból az egybegyűlteket. A közszeretetben álló elnököt szere­tettel megéljenezték. Rövid szünet után felszólalt Dr. RIPKA FERENC főpolgármester, díszelnök. Az elnök kedvesen felfüggesztette az ügyrendet és ezt a zavaros ál­lapotot felhasználja, hogy üdvözölje a Svábhegyi Egyesületet és annak ér­demes elnökét. Élkésve jött, de öröm­mel sietett ide, mert baráti kapcso­lat fűzi az Egyesület számos tagjá­hoz és elsősorban az elnök illusztris személye áll közel a szívéhez. Bódy Tivadar neve fogalom. Három évtizede figyeli törekvését folyton fokozódó tisztelettel és ra­gaszkodással s így jutott vele me­leg baráti viszony ba. Mindnyájan Tudjuk, milyen rendkívüli értéket képvisel az ő egyénisége és gagyogó példa az 0 múltja. Az ő tiszta tógájáról lepattan min­den reáfecskendezett sár és piszok. Mindnyájan tudjuk, hogy mit jelent Bódy Tivadar az egyesület élén, aki állandóan az alkotó munkát és a haladást képviseli mindenütt, ahol vezető szerepet vál­lal. De örömmel jött azért is, hogy kifejezze legmelegebb elismerését a Svábhegyi Egyesület érdemes mun­kája előtt, amely immár a negyve­nedik év határkövéhez ért. Csaknem minden nagyvárosnak az a baja, hogy nincsen megfelelő környéke és belefullad a kőházak tömegébe, — a megromlott levegő, a por és a piszok teszi kietlenné. Mi volna Budapest Buda nélkül? Minden világváros fejlődik, de mit Látunk a perifériákon más városban is? Oda vonul a szegénység és a nyomorúság. A pesti homoksivatag­ban emelkedő kőviskók csak ketre­cek és nem házak. Kietlen oda a kirándulás. Buda pompás erdőkoszorút von e nagyváros körül, telve ligetekkel, kertekkel, kultúrával s ezek hívják, ezek csalogatják ki a városi embert. A világvárosok életében a létért való küzdelem .egy része^a jó levegőért, az oxygénért folyik és a budai hegy­vidék Budapestnek az oxigúntelepe. Száv év előtt Pesten nagy járvány pusztított és polgársága akkor a budai hegyvidékre, de főleg a Sváb­hegyre menekült ég a pestiek akkor fedezték fel a Svábhegyet. Ez a hegy azóta vonzza magához a fővá­ros közönségét. Negyven év óta óriásit fejlődött ez a város, amely­nek fejlődése elé a rónaságon nem gördültek akadályok, viszont a budai résznek számta­lan akadállyal kellett megküz­denie. Amíg a völgyben gyors tempóban fejlődött, addig a hegyvidék csak lassan haladt előre. Pedig ez a pi­henés és az üdülés yárosa és a Svábhegyi Egyesület nemcsak ennek a városrésznek, nemcsak ennek a kis vidéknek az érdekeit képviseli, hanem egyetemes vá­rosi ércleket szolgál és ezzel az egész országét. A székesfőváros- vezetősége hálá­val tartozik a Svábhegyi Egyesület- j nek önzetlen munkásságáért s főleg j azért, hogy a fővárostól nem kér semmit, —• ahogy azt Lamotte Ká- I roly pénzügyi tanácsnok mondotta, — de ez az önzetlen áldozatos mun­ka nem azt jelenti, hogy a székes- főváros ne tegyen meg mindent ezért az áldott vidékért és ne segítse min­denben a közjót szolgáló törekvéseit. A város nagy adósa a budai résznek és ezt az adósságot le kell rónia. A jó Isten ezt a vidéket a váro­siak gyönyörűségére teremtette és I amily mértékben ez köztudattá vá- 1 lik, olyan mértékben J válik a székesfőváros kötelessé­I gévé ennek a vidéknek minél 1 könnyebben való megközelítése, a lehetőségek szaporítása, hogy így a polgárság egészségének javí­tása céljából, minél könnyebben érje el ezt az oxygén-telepet. A főváros minden vezető embere ! tudatában van ennek, mind sűrűbben I látogatják is és máskép nézi az ak­tát az, aki áldva gondol oda, (ahol fáradalmait kipihente. Örömmel köszönti jubileuma al­kalmával a Svábhegyi Egyesületet, mely számíthat arra, hogy bármely ügyben fordul a fővároshoz, szíve­sen fogják támogatni. Az Isten ál­dását kéri az egyesület működésére és annak elnökére. A főpolgármester közvetlen beszé­dét. sokszor szakította meg lelkes tet­szés és befejezését viharos éljen kí- S sérte. j Ezután felszólalt SZVIBZSENYX ZOLTÁN dr. J a Fürdőváros Egyesület igazgatója j és tett eleget egy kedves megbízatás­nak, amikor a hétéves Fürdőváros j Egyesület üdvözletét tolmácsolta a 40 éves Svábhegyi Egyesületnek dr. JÓZSEF FERENC főherceg elnök nevében, „örülnénk, ha az el­jövendő 33 év alatt, amikor 40 éves fennállásunkat ünnepeljük majd, ugyanolyan eredményekre tekinthet­nénk vissza a fürdőváros érdekében kifejtett munkásságunk révén, mind aminőket elért a Svábhegy fejlesztése körül a Svábhegyi Egyesiiet.” Utána ismét BODY TIVADAR elnök emelkedett szólásra és megköszönte Ripka Ferenc főpolgármesternek el­ismerő, biztató szavait és az általa tett ^ígéreteket. Üdvözölte Schön Győző gázgyári igazgatót, aki fel­hozta a gázt a Svábhegyre, ami való­ságos áldás a nyaralóknak. Üdvö­zölte Thirring Gusztáv főmérnököt, áld lelkes megindítója és végrehaj­tója a svábhegyi közmunkáknak, fel­sorolva azokat az utakat, amelyek vagy már elkészültek, vagy pedig rendezés előtt állanak, de különösen köszönetét mondott Jakab László dr. főorvosnak, a Svábhegyi Szanatórium megteremtőjének, mint vendéglátó borgazdának, aki olyan intézményt létesített itt a Svábhegyen, amely Közép-Európábcm egyedül áll. Végül köszönetét mondott a sajtónak, amelynek alkalma volt meggyőződni az itt folyó munkáról. Mindnyájukat szívből üdvözli és élteti. JAKAB LÁSZLÓ dr. a Svábhegyi Szanatórium igazgatója. Meleg szavakkal emlékezett meg ar­ról a rendkívül nagy munkáról, sze- retetről és fáradhatatlan buzgóságról, amellyel a Svábhegyi Egyesület el­nöke,^ dr. Bódy Tivadar, a Svábhegy­nek és az egész budai hegyvidéknek minden jó ügyét felkarolta, istápolta és példát mutatott arra, hogy a köz érdekében mennyi hasznosat és neme­set tehet az, aki lelkét, szívét ilyen önzetlen szolgálatba állítja. A Sváb­hegy első fejlődési periódusát a ki­lencvenes években nagy ellanyhulás követte, de amióta Bódy Tivadar áll a Svábhegyi Egyesület élén, azóta a Svábhegynek új reneszánsza indult rneg. Erre annál inkább nagy szükség volt. mert az 1929-ben tető alá került für­dőtörvény nagy célokat tűz a Sváb­hegy fejlesztői elé. Budapest fürdő­város szerencsés, áldott fekvésű hely, mert nemcsak a ti termál források egész sorozata fakad itt, nemcsak nagytö­ménységű keserűvíz-telepek vannak, hanem Budapest kincse: megcsonkult országunk két szubalpin klimatikus gyógyhelyének egyike: a Svábhegy is. A Svábhegy fejlődésében örök emléket állított Bódy Tivadar önmagának. Országos érdek az egész magyar gaz­dasági életre nézve a klimatikus gyógyhelyek, üdülőhelyek, nyaraló­helyek keletkezése és fejlődése. Jú­nius végén, július elején ezrek és ez­rek kelnek útra s milliókat és millió­kat visznek ki a külföldre s azért ma még egyszerű falvakban is ki kell fejleszteni azt a nyaralási lehe­tőséget, mint a külföldön. A magyar sajtóra nagy feladat vár: — a közönségnek kellő felvilágosítása. A gyönyörű fekvésű, nyaralásra ideális községeket bíztatni kell, hogy cvről-évre valamit létesít­senek és átvegyenek a nyugati kui tur ab ol, mert a. legszebb német fürdőhelyek sem lettek egyszerre olyanok, mint amilyenek ma. Hogy ez így sikerül­het, annak a biztosítását abban látja, hogy a Svábhegyi Egyesület éléli Bódy Tivadar áll és az ő egészségére, kitartó munkaerejére üríti poharát. Még LOVAS S János hírlapíró mondott köszönetét a sajtó nevében, amelynek szívességét igénybe szokás venni, ele nem igen szokás azt meg­köszönni és ezért a figyelemért mond köszönetét és élteti az elnököt. yégül VIRAÄG Béla szerkesztő fejtette ki azt a körülményt, hogy a múlt században azért nem fejlődhe- j tett kellően a Svábhegy, mert a ma­gyar urak csak olyan üdülőhelyre jár­tak, ahol borral iható ásványvíz fa­kadt, amilyen a Svábhegyen nem volt. Ezt pótolta Jakab László fő­orvos az ő kiváló alkotásával, a Sváb­hegyi Szanatóriummal és így benne nem a borgazdát, hanem az ásvány­vizet pótló szanatórium zseniális megteremtőjét éltette. Búcsúzás előtt Bódy Tivadar elnök a vendégek között emlékül kiosztotta SIKLÓSSY LÁSZLÓ dr. rendkívül értékes könyvét, amelyet „Svábhegy“ címen írt az Egyesület fölkérésére a jubileum alkalmára. Éjfélre járt az idő és a szanatórium parkjából egymásután gördültek ki az autók, hogy a hazatérő vendégek gyönyörködhessenek Budapest lámpa­panorámájában, amely — ahogy azt József Ferenc főherceg őfensége ta­lálóan mondotta a Budai Naplóban megjelent cikkében — olyan, mintha két menyországot látna az ember, fönt is, lent is megszámlálhatatlan ragyogó csillaggal. Budán, IQ2Q. június 2Q Pécs Samu emlákkútja már el­készült a Szilágyi Dezső-tér bal­sarkán, ahol eddig egy idétlen hir­detőoszlop állta útját a Parla­mentre nyíló legszebb kilátásnak. Pecz Samu korán elhúnyt kiváló építőművész-tanár emlékkútját ta­nítványai és barátai állítják a székesfőváros anyagi támogatásá- val. A gótikus kút közepén emel­kedő oszlopon áll az építész más- félméteres szobra középkori vise­letben, körzővel a kezében, nyakán pedig a dékáni lánccal. A kutat Rerrich Béla építőművész ter­vezte, a szobrot Berán Lajos szob­rászművész mintázta. Ünnepi le­leplezése június hó 29-én, szomba­ton délelőtt 11 órakor lesz és a szoborbizottság kéri, hogy Buda, de főleg a Viziváros polgársága, impozáns számban jelenjen meg a i díszéül szolgáló szobor leleplezésén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents