Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)
1929-06-09 / 958. szám
XXVI. évfolyam, 958. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengő, félévre i 2 pengő. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 502—96. Felelős szerkesztő: V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1929 junius 9. Kozma Jenő dr. beszámoló beszéde a mellékleten Ez aztán a fordított város... Nem valami falrengető dolgokról van szó. Jelentéktelen apróságok, de roppant jellemzők. Megint csak igazam van, amikor azt mondom, hogy ebből a korból teljesen hiányzik a más munkáján segíteni való akarás és még egy. Mindenki féltékeny a maga kis dolgára, nehogy az elismerésből másnak is jusson és azért minden dolog suttyomban készül, meglepetésképen, de — fordítva! Mondom, hogy nem valami falrengető esetek ezek, mert hisz tulajdonképen egészen mindegy, hogy a Bem apó emlékét megörökítő tábla a régi Angol királyné szálló falán van-e kiszegezve, vagy a volt Gundel-féle István szálloda falán, az Akadémia-utca sarkán, a mostani GyOSz házon. A fordított dolog ebben az, hogy miért kellett ezt a táblát minden szakértő bevonása nélkül, a hivatott tudósok mellőzésével, előbb a Deák Ferenc-utca sarkán felszögezni a mostani Pénzintézeti Központ, régebben az Angol királyné szálloda falára, holott Bem tábornok ott sohasem lakott és miért kellett azután egy szép éjszakán a táblát leszedni és áthelyezni az Akadémia-utca sarkára, mert hisz minden történelmi kútfő azt bizonyítja, hogy Bem tábornok ott lakott. Ha az az úr, vagy az a bizottság nem féltette volna any- nyira a maga dicsőségét, valamely hivatott tudóstól, akkor ez a blamage nem érte volna az ügybuzgó fővárost, ahol minden kívülről jövő törekvést mesterségesen elgáncsolnak. Nem csakhogy elgáncsolnak, de még figyelemre sem érdemesítik. Bem hamvait most készülnek haza.hozni Aleppóból, úgyszintén Guyon Richárd hamvait Scutari- ból és akkor megint egy kedves meglepetésben lesz részünk, mert ki fog derülni, hogy a Bem emléktáblájára ugyanazt a fölirást véstük, mint amilyen a Guyon Richárd síremlékén van, és kiderül, hogy Magyarországon nem akadt ember, aki egy félórát szentelt volna Bem emlékének, hanem a tisztelt emlékműbizottság egyszerűen lemásolta Guyonét. Attól tartunk, hogy .a Bem emléktábla sorsára jut Türr István tábornok emléktáblája is, aki talán mégsem lakott a Kishid- utca, illetve a róla elnevezett Türr István-utcának abban a házában, ahol az emléktáblát elhe- lyezték és igazán sajnálnánk azt az áldozatkész gavallér úriembert, Horváth Nándort, aki ilyen tévedésnek esett áldozatul. *= . Ennél valamivel nehezebb eset a Millenniumi emlékmű esete, amely tudvalevőleg közvetlen közelében épült az artézi forrás kútjának, amely Európának legforróbb gyógyvizét szolgáltatja. Árpád apánk lova beláthatna a kútba, amely kút addig, amíg az emlékoszlop talapzatán egyedül állott a honfoglaló fejedelem, valahogy csak bírta a ránehezedő súlyt — most, hogy mind a hét vezér súlya nyomja a talapzatot, már veszélyesen befolyásolja a forrást, amelynek túlsó oldalán, szintén közvetlen közel áll — a Névtelen Hős sírját jelző — óriási szikladarab. Földtanhoz értő emberek aggódva szemlélik .ezt és attól tartanak, hogy vagy az emlékoszlop billen oldalt, vagy a forrás dől be, hirdetvén ezzel a város kulturfölényét és gondosságát. Felhasználjuk a jó alkalmat, hogy hódolattal meghajtsuk lobogónkat, mert tény, ami tény, sehol a világon olyan kertészet nincs, mint Budapesten, aliol föld nélkül, víz nélkül, sőt napsugár nélkül is tudnak parkot építeni. Ez aztán valóságos csoda. Itt van ez a szerencsétlen Városmajor, ahova kávéskanalanként hordják a földet és csak épp annyi vizük van, amennyi eső után a mélyebb helyeken megáll. Ott pos- had, rothad, penészedbe, amíg az agyagos föld kínnal beissza, mert fölszáradni nem tud. A sok fától szellő se járja, napsugár se éri a földet. Ha ezt az őserdőt meg nem ritkítják, akkor kár ott a parkot felépíteni, mert örök tenyésztője marad a maláriának és a szülők í félve engedik oda gyermekeiket. Különben is a Városmajor szol- j gáltatja a legtöbb okot a házi per- j patvarokhoz, minden gyerek nya- j kig sárosán jön onnan haza és ! még az öregje is, annyi agyagos sarat hoz a talpán, sarkán, hogy örökösen kefélni kell a padlót, az ilyen városma jpr-járta ember után. Hogy aztán a gondos háziasszonyok mennyi áldást mondanak a kertészekre és városi urakra, azt fölösleges az újságban kinyomatni. Tehát park épül föld nélkül, víz nélkül és napsugár nélkül, sőt — sokan azt mondják, ész nélkül is. Én ezt nem mondom. Dubonai Pál. Budán, IQ2Q. június 8 Hol van a királyi Vár?... Az idegenforgalom és a várbeli lakók érdekében autóbuszforgalmat terveznek a Várban, mely a JIu- nyady János-úton vezetne fel és végigfutva a Váron, a Bécsikapu- nál jönne le. Valószínűleg és belátható időn belül ez az autóbusz közlekedni is fog és annyira- amennyiré kielégíti a várbeli lakók igényeit. De mi lesz az idegenekkel? A gyorsan járó autóbusz hirtelen befordul a Hunyady-út- ról a Dísz-térre és ... itt egy szobor ... ott a koronázótemplom. .. amott a levéltár . . . (majdnem azt írtuk, hogy itt meg az Abdurra- man elestét jelző emléktábla) és máris fordul ki a Bécsi-kapun, hogy valahol leszaladjon a „szélfogó“ térre és így tovább. Mire az idegen fölocsudik, már lent is lesz a Várból és hiába kérdi, hogy tulajdonképen — hol is van hát a királyi palota? Pedig a Várban sok mindenféle érdekelte volna, nemcsak a külföldieket, hanem a I vidékről feljövő magyarokat is, ' de a száguldó autóbusz 4—5 perc alatt végigfut a Váron és az idegen csak veszedelmes nyakforgatással vethet néhány pillantást mindarra, ami érdekelné és végül csodálkozva megkérdezheti, hogy hát tulajdonképen, hol van a királyi Vár? Mély tisztelettel kérdezzük az autóbuszüzem nagytekintetű igazgatóságától, hogy a Várba vivő autóbuszokon adnak-e majd ki olyan jegyeket, mint például a Siklón, hogy az idegen leszáll va az autóbuszról, kényelmesen körülnézhessen a Várban és aznap bármikor újból beszállhasson az autóbuszba és folytathassa útját tovább. Nekünk itt Budán és elsősorban a Várban, csak így volna tulajdonképen hasznunk az idegenforgalom révén, de lehetséges, hogy ez Pesten nem számít. Arra is szükség volna, hogy a nagy nehezen Pestről Budára hozott s a Nándor-laktanyában elhelyezett Hadimúzeumra már az autóbusz külső feliratában felhívjuk az idegen figyelmét, úgy ahogy a villamoskocsikon jelzik a Néprajzi Múzeumot. A keresztény ellenzék I. kerületi szervezete június 3-án rendezte alakuló közgyűlését a Várkert-kioszkban. Sármezey Endre kormányfőtanácsos, P erezel Béla kormány főtanácsos, Friedrich István v. miniszterelnök beszéltek. Az utóbbit elnökké, az előbbi két szónokot alelnökivé választották. Emléktábla-alapot kell létesíteni Budán, mert végre is meg kell jelölnünk mindazokat a helyeket, amelyek történelmileg nevezetesek. A budai vár bevételének most volt 80-adik évfordulója és mindezideig, még azokat a helyeket sem tudtuk méltóan megörökíteni, amelyek ezzel kapcsolatosan, még friss emlékezetben élnek. Csak éppen az Ostrom-utca jelzi, hogy hol folyt a legerősebb ostrom a Vár ellen. Nines emléke Kleinheinz Oszkár vezérkari alezredesnek, aki az akkori „Barátság-közben“, a mai Sarló-utcában esett el május 20- án hajnalban, az ostrom előkészítése közben. Sajnos, maga a Sarlóutca is éppen olyan rendezetlen, mint a Hadur-utca. Mind a kettő a Váralja-utcába vezet, a koronaőrség épületéhez, ahova így csak nehezen jutnak el az öreg honvédek, a bénák, a megtört özvegyek, mert ott van a honvédelmi minisztérium nyugdíj osztálya és mind a két odavezető utca sáros, piszkos, kövezetlen. De kinek is volna gondja ilyesmire Budapesten, ha Budáról van szó. A homokhegyek eltűnnek a Mar- git-híd és Láne-híd közötti dumaparti szakaszon, mert a főváros közgyűlése megtiltotta ott a kavics, homok és egyéb építőanyagok kirakását. De mi lesz a Margit-hídtól északra, a fürdők dumaparti korzójával? Ha az egészséges embereket mentik az ilyen portól és lármától, — miért nem mentik a betegeket is? Vigadóból mozit szeretne csinálni a város, ami. betetézné azt a lehetetlen helyzetet, hogy Budán alig van valamirevaló nagyterem s ha a budai Vigadó nagytermét mozivá alakítják át, akkor elesünk az egyetlen teremtől, ahol méltó környezetben tarthatók gyűlések, bálok, hangversenyek és nagyobb arányú ünnepségek. A budai Vigadó nem sok hasznot hoz és így a város tárgyalást kezdett egy vállalkozóval, aki mozit csinálna a nagyteremből. A budaiak azzal védekeznek a terv ellen, hogy a Vigadó tűzveszélyes: Ez a feltevés téves, mert a tűzveszély ott kizártnak mondható. Egyelőre a terv függőben van. De ha már kiadják a termet, akkor vegyék elő Komjáthy János volt szinigazgató ajánlatát, aki néhány év előtt Ivamara-szinházat tervezett a budai Vigadó nagytermébe. Ez mégis csak külömb, mint egy mozi! A Svábhegy mint klimatikus fürdőhely csak úgy érvényesülhet, ha az ott nyaraló és üdülő közönség kulturális igényeit is kielégíti a város, aminek megol- dásaképen egy kérvényében azt ajánlja a Svábhegyi Egyesület elnöksége, hogy a fogaskerekű vasút állomása előtti téren a nyári hónapokban térzenét engedélyezzen. A dunaparti korzón a főkapitányság engedélyével a rendőrzenekar rendez térzenét s \ nem járna nehézséggel, ha ez a zenekar a forró július és augusztus hónapokban látná el a sváb- > hegyi térzenét is. A fürdőváros gondolata követeli ezt, mert végre is hozzá kell szoknunk, hogy a . nagy gondolatok megvalósításá- sához nemcsak szónoklatokra, hanem cselekedetekre is szükség van. Se híd — se hajó nem visz most Óbudáról Újpestre. Pedig a hajó megindítása életkérdése Óbudának, ahonnan sokan járnak túlra ^ vásárolni. De a borárostéri hajó járat is fontos közérdeke Óbudának, _ mert a központi vásárcsarnokba is igen sokan járnak, mivel a villamoson^ nagyobb csomagot nem lehet szállítani, de a hajón igen. Az idegenforgalom szempontjait sem lehet a hajó járat megindításánál figyelmen kívül hagyni. A „parlagon” heverő Dunán, Budapest csodálatos szépségű övén az idegen feltétlenül sétahajózni szeretno s ha nem tud, bizonyára kikürtöli véleményét a mi oktalanságunkról és gyámoltalanságunkról. A Villányi-úti villamos vonal kiépítése két kilométeres hosszúságban julius havában megkezdődik, úgy hogy még ez évben megindulhat a vilamosforgalom. Botrányos lakásviszonyok vannak az óbudai Pacsirtamező-, Ti- már- és Föld-utcában, ahol egyes háztulajdonosok a fürdőszobák és az illemhelyek tartalmát egy kis udvarba öntik. Mindezeket szóvátették a főváros legutóbbi közgyűlésén. A Föld-utca külső részén 5—6 család is lakik különböző pincékben. Ugyanez a helyzet a Kenyeres- és a Selmeci- utcákban. Rettenetes a lakáshiány a III. kerületben, ahol a lakosság 70%-a a Goldberger, Kartonnyomó, Filatori textil, Magyar textil, Hajógyár, Dohánygyár stb. gyárakban dolgozik, a heti kereset 14—27—30 pengő. Miből fizessen a lakosság 2 P-t naponta i lakbér címén, mert ennyit kell fizetnie az odúért. A Rácfürdő megvételének ügye előrehaladt. A fürdő tulajdonosai hajlandóak engedményekre, sőt azt is kijelentették, hogy a város ráér 4—5 év alatt törleszteni az üzem vételárát. Ilyen körülményék közt az anyagi kérdés lebonyolítása nem ütközhetik nagy nehézségekbe és a főváros számára nem jelent nagyobb gondot a vételár előteremtése. Az üzem természetesen közös igazgatás alá kerülne a Gellért- és a Rudasfürdőkkel és adminisztrálása alig kerülne valamibe. A város a Rácfürdőt csinosan helyreállíttatná és egyik legmodernebb fürdővé alakítaná át. Pia a vételárban még e héten meg tudnának egyezni, a nyári szünet előtti utolsó közgyűlés le is tárgyalhatná a Rácfürdő megvételét. Buda ostromának főhadiszállása Az „Óra-villa“ története A svábhegyi „Óra-villa” Budavár nyolcvan év előtti ostromakor Görgey főhadiszállása volt. Első tulajdonosa nemes Heidúch Ferenc pesti esokoládé-„gyárnok“ volt, aki a fogaskerekű eszméjét is felvetette. A villa alkalmasint Pollák Mihály építész alkotása. Finom arányú^ csarnoka hét oszlopának fejei rómaias „ökörszemes“ koszorú alatt akanthus- leveles koszorút mutatnak. Az oroni- háromszögön, a „tympanon“-on zengő hangú ütőóra foglalt helyet s ott van ma is. Zengő quartba hangolt harangjai most is megvannak. Az órát hangos ütése miatt régóta nem járatják. Egynegyed egyet mutat... A két villát az akkor divatos láncos kerítés választotta el egymástól, pincéjük viszont földalatti folyosóval van egybekötve. A szabadságharc kritikus idején az „óra-villa” a magyar élet központja lett. Ismeretes, hogy Görgey első főhadiszállása a mai városmajoruteai „A Remetéhez“ cégérezett korcsmában működött az ostrom első napjaiban: 1849 május 4-től 6-ig. Mivel a várbeli császári tüzérség golyói ide is lecsaptak, 6-án Görgey a zugligeti Laszlovszky majorba tette át főhadiszállását. Az előbbi korcsma helyén ma a János- szanatórium áll, az utóbbi épület — régimódi kúria — ma az Angol kisasszonyoké. Mindkét helyen emléktábla mondja el a főhadiszállások történetét. A Zugligetből május 10-én költözött fel a főhadiszállás az „Óra- villába“. Görgey Arthur tábornok néhány tisztje kíséretében maga kérte fel Heidrichot a két villának a főhadiszállás céljaira való átengedésére. A gyáros szívesen tett eleget a kívánságnak, bár felesége épen anyai örömök elé nézett. Leányuk, Katalin, monoszlói Csekő Ágoston zalamegyei birtokos felesége 1849 július 19-én született. A tábornok a Pest felé tekintő alsó villában lakott, néhány bútor — egy teásasztalka s egy mosdó — még egykorúak. A felső villa könyvtárszobájában a főhadiszállás tisztjei helyezkedtek el, míg a család a felső villa többi szobájában vonta meg magát. A felső villa istállóiban állottak a tisztek lovai. A családi közlés szerint Görgey az ostrom alatt a villa ámbitusán és a kerítés melletti filagóriáb&n tartózkodott. Ileidrich ugyanis 28 ölnyi mély kutat ásatott, az ásás földtömegéből sáncszerű kerítést rakatott, ennek a város felé eső végén volt a kilátó- filagória. A sánc máig áll. Innen vezette a tábornok az ostromot, mely lényegében az úgynevezett „angol rendszerű gyorsostrom volt“, amilyet régi rendszerű spanyol várak ellen alkalmaztak az angolok a napóleoni hadjáratok idején. A villa tornácáról látható volt az egész ostromvonal, az abban részt vett tábornokok hadiszállásai. és a Vár ellen működő ütegek is. r ■ ; Néhai Erzsébet Idrályasszonyunk is megfordult a régi villában, sétája közben ide tért be a kiváncsiak elől. Bevűaqua-Borsody Béla.
