Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-06-30 / 915. szám
Pxxv. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Felelős szerkesztő : Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. 1928 évfolyam. Előfizetése egy évre 20 pengő, félévre 10 pengő. % VIRAÁG BÉLA magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. junius 9(15. sz. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: K.502—96. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 30. Odaát Pesten sokkal öntudato- saboan mtéziK a pesti oldal sorsat, nagy előrelátássá!, a hatalom teljes uirtokaban. Amikor Pesten ráeszméltek, hogy, ennek a nagy varosnak egyetlen biztos fejlődési alapja az a sok, világhírre méltó, paratian hatású gyogytorrás, mely a buaai hegyek alján buzog elő a tolcibol, amelyek egyik ága Pestre is átnyúlik es ezer meter melységből curopa legforróbb gyógyvizet adja, — akkor sietve megépítettek eisonek a Szechenyi-íüraot a városligeti parkban, hogy az esetben, ha buaapest, mint vilagíuroö vonzaná ide az idegeneket, ebből Pestnek is jusson rnegieieio rész. Megtoldottak ezt legutóbb egy hetvennnihardos stranaiurdovel es meg fogjak toldani a közeljövőben egy sok-sok milliárdos szállodává!. Amikor viszont arról volt szó, hogy a Budán, a üeilérthegyen tervezett fürdőügyi kiállítás céljaira 4üü ezer pengőt szavazzon meg a város, amely kiállítás egyforma érdeke Pestnek is Budának is, de ezzel a fürdőügyi súlypontot mégis Budára helyeznék át, — ezt a pénzt a pestiek megtagadtak tőlünk és ezzel a sakkhuzással s az ezt megelőző amerikázással, odáig tudták vinni, hogy az egész kiállítást s a vele járó előnyöket átvigyék Pestre az Iparcsarnokba. Czzel elérték volna azt a rejtett célt, hogy a kiállítást látogató idegenek első kézből a közvetlen szomszédságban kapják a Széchenyi-fürdőt, Buropa legforróbb forrását s így visszabillentik a fürdőügyi súlypontot Pestre. jcz nem sikerült nekik. Jozsei Ferenc főherceg s vele együtt a „Budapest rurdováros egyesület“ a leghatározottabban állást loglalt ez ellen es nem ment beié ebbe a „pap ende uh" kiállításba. Három év óta folyt a taktikázás ebben az ügyben, .clbuktatták ezt a kiállítást a városházán, elsőikben antiszemita jelszavakkal, mert, hogy zsidó tőke is érdekelve volt, — másodsorban szocialista jelszavakkal, mert, hogy főherceg áll az ügy élén, — és harmadszor elbuktatta a szocialistákkal es demokratákkal összeiogő Keresztény Községi Párt a — kiralykérdés címén. Cs mégsem sikerült elbuktatni, csak elhalasztani. Budá számára megmentette ezt a kiállítást, amely Buda fejlődésének első nagy lépcsőfoka, az első nagy gát Buda polgárságának folytonos, sőt zuhanásszerű szegényedése ellen; — megmentette részünkre elsősorban Bethlen István gróf miniszterelnök bölcsessége, aki a pestiek taktikázása dacára fentartotta és továbbra is engedélyezte a Gellérthegy és a Citadella rendezésére szánt másfélmillió pengőt, — és megmentette másodsorban dr. Rjipka Ferenc főpolgármester, aki a fürdőváros egyesület kívánságára azonnal elejtette a városházának azt a tervét, hogy a kiállítást, mint egyszerű mintavásárt az Ipar csarnokban tartsák meg s a maga részéről elfogadta azt az indítványt, hogy a kiállítás rudezése három évre Szépvölgyet, rendezni a Margitszigettel szemben lévő budai rakodópartot, liftet építeni a Gellérthegyre, és ezer más olyan kérdést megoldani, melyek révén Buda fejlődése megindulhatna, elhagyott, magára maradt pusztuló polgársága megélhetéshez jutna. Hova gondol Fenséged? Három év alatt egy kiállítást, — ahol tíz hónap alatt sem tudnak megépíteni egy 200 méteres utat, — három év alatt...! Csodának kellene történnie! Budán, IQ28. junius 2t) A Svábhegyi Egyesület július hó 2-án (hétfőn; este fél kilenc órakor dr. trdősi Károly pápai pre- látus előadást tart arról „Hogyan nyaralnak Indiában“ stb., a Svábhegyi Szanatórium régi étkezőjének terraszán. Előadás. után ugyanott kilenc órakor a szokásos társasvacsora. A teríték ára: 5 P. Menü: Erőleves csészében, sonka mousse sauce tartare, bélszin fiiét, francia körítéssel, indianer bomba, gyümölcs. Az előadásra pontos megjelenést kér losonczi dr. Bódy Tivadar, m. kir. udv. tanácsos, Budapest ny. polgármestere, a Svábhegyi Egyesület elnöke. Ripka Ferenc dr. főpolgármester meglátogatta az elmúlt napokban Czölder Dezső festőművész, a Hollós Mátyás Társaság tagjának kiállítását s megvásárolta a tárlat egyik bájos budai képét: — a Normafa melletti részletet a Jánosheggyel. Darányi pörkölt. Szudv paprikás. Megremegett a szívünk, amikor világjáró Sándor Pál bősz kirohanását láttuk a miniszterelnök környezete ellen, mert tudtuk, hogy itt vér fog folyni és az amerikai hírnek megfelelőien, gulyássá aprítja mindazokat, akik haragjára rá szolgáltak. Megremegett a szívünk, amikor másnap Darányi Kálmán államtitkár és Szudy Elemér sajtófőnök megképeztették tőle, hogy miképen is méltóz- tatott érteni, ezt a légbőlkapott vádaskodást. Már láttuk a bősz viadalt, amint Sándor Pál aprítja őket és másnap az Ínyencek csettintve rendelik a Ritzben, a Pannóniában az ösz- szeaprítottak húsából készült Darányi pörköltet és Szudy paprikást. — természetesen, — felemelt árakkal. Mert végtére is nem mindennap kapható Budapesten államtitkár pörkölt és sajtófőnök paprikás. De a szenzáció elmaradt, Sándor Pál visszavonult az ÜMKE sáncai mögé, amivel viszont Bethlen Istvánt fenyegette meg, aki az találta mondani, hogy a magyar kereskedelemnek nincs meg a kellő szervezkedése. Már hogy ne volna? Itt van az UMKE! Igaz, hogy ez inkább csak Sándor Pál házi használatára szánt alakulás, amelynek költségeit, a kereskedők fizetik. Budán is megalakult ennek az UMKE- nek a fiókja. — sub tituló, — „BUDAI OMKE“, ami annyit jelent, hogy a budai kereskedőknek is joguk van tagsági díjat fizetni, ha bár a jó OMKE még azt a szívességet sem akarta megtenni nekik, hogy árban, minőségben és divatban egyenrangúnak ismerje el őket a pestiekkel. Elég, ha OMKE tagok. Elég, ha olyan hírneves, száz párbajt vívott és mindenkit gulyássá aprító párbajhősnek a hívei lehetnek, mint Sándor Pál, aki még a miniszterelnök környezetét is meri meggyanúsítani. Ezzel aztán mi budaiak kint is vagyunk a vízből. „Pasarét Törökvész Környéke Egyesület“ tisztújító közgyűlését június 21-én, csütörtökön este tartotta a II. kér., Budakeszi-út 11. szám alatt lévő vendéglőben, dr. Kozma Jenő országgyűlési képviselő elnöklete alatt. A közgyűlést társasvacsora követte, mely kitűnő hangulatban folyt le és a késő éjféli órákig tartotta együtt a társaságot. Tury Zoltán dr. közigazgatási bíró a múlt héten fájdalmas operáción ment át, mely szerencsésen sikerült ugyan, de két hétre kikapcsolta budai közéletünk e tevékeny férfiát a munkából. Kössön ki a Császár-fürdőnél, mint hajdanában, régesrégen a helyi-hajó — kéri több újlaki olvasunk, akik az idegenforgalmat nem szolgáló visszásságok között erre is rámutatnak. Az itt járt finnek egyrésze az Esplanade-szálló- ban lakott s ezek sehogysem tudták megérteni, hogy ha a szemben lévő Margitszigetre akarnak jutni, — miért kell zsúfolt villamosokon körülkocsikázniok, hídon gyalogolniuk, amikor a Dunán sikló feiiér hajócskákon kellemesebb lemre az odajutás. A régi váróterem a pénztáros bódéval még ma is áll, a Császár- és Lukács-fürdő vendégei és alsó Újlak közönsége nagyon óhajtja ezt a megállóhelyet. Meg kellene ezt a kis kikötőt építeni. Küldöttség járt, a Budai Társaskör küldöttsége dr.. Ripka Ferenc főpolgármesternél e hó 20-án, hogy felhívja figyelmét a Budát ért sérelmekre, főleg a fürdőügyi kiállításnak Pestre való áttétele ügyében. Dr. HÜÓR TEMPIS MÓRITZ, a Budai Társaskör társelnöke volt a küldöttség tolmácsa és klasszikus egyszerűséggel, rövidséggel mondotta el mindazt, amit a Városháza vétett Buda ellen. Mintha kőből faragott emlékoszlopot! állított volna a főpolgármester szobájába, amelyre nagy betűvel rá van vésve: — BUDA SÉRELMEI! Dr. RIPKA FERENC, akinek Buda a második szülőföldje Uödöllő után, aki mindig budai polgár volt és részt vett minden küzdelemben. amelyet évtizedek óta budai vezéremberek folytattak Budáért, — fölcsillanó szemmel, lelkes szóval tett hitvallást Buda mellett. Elismerte ö is, mint ahogy Folkusházy alpolgármester is elismerte, hogy a székesfőváros évtizedek óta sokat mulasztott Buda íölvirágoztatása körül és megígérte, hogy mindezt ro- hamiépésekoen igyekszik majd bepótolni. Minden szavából kicsillant az a véghetetlen szeretet, amellyel Duda iránt viseltetik és az a jóindulatú eltökéltség, amellyel ezeken a sérelmeken segíteni akar. Mindazok, akik a küldöttségben részt vettek, át- érezték ennek az órának fontosságát és azzal a jóleső érzéssel távoztak, hogy a főpolgármester nagyjelentőségű szavai föltétlenül biztos alapkövét képezik Buda küszöbén álló fölvirágoztatásának. Őszinte meleg spontán éljenzés kísérte a főpolgármester lelkes kijelentéseit. Az iríev pestiek. A lágymányosi strandfürdő céljára a főváros bérbevette a földmívelésügyi minisztériumtól a téli kikötőben, a Kopaszi párhuzamművön lévő területet (egy kissé furcsa körülírás) s azt 260 ingyenes öltözőhellyel, mentőszobával s egyéb szükségletekkel 27 ezer pengő költséggel felszereli. Az épület télen át a dunai mentőőrség csónakjainak elhelyezésére szolgál s a felügyelő szobájában ez idő alatt a csónakok javítási rpunkálatait végzik. Ezzel a megoldással a Lágymányos ingyenes strandolása el van intézve, azonban Óbuda már nem kaphat ilyen fürdőt, mert a Római Dunaparton már nincs hely, a Római-fürdő alatti részen pedig a vízfolyás oly sebes, hogy strandfürdőre nem alkalmas. A lágymányosi strand is egyelőre csak ígéret s talán csak decemberben készül el, ahogy ezt a főváros közgyűlésén jósolgatták, azonban az irigy pestiek máris fogukat vicsorgatva nekitámadtak ezért a tanácsnak s epés megjegyzésekkel megvádolták, hogy Budát pártpolitikai szempontból dédelgeti (?!), mert a Keresztény Községi Párt vezetője és dr. Kozma Jenő a Községi Polgári Párt vezére és vezérkara Budán lakik s a „budai nagy-legények egylete“ szervezetten bevonult a törvényhatóságba — Pest sérelmére. Más városrészek elhanyagolása, mellőzése mellett mostanában kizáróan a budai részek szükségleteinek kielégítése történik — harsogta Budának ez a nagy jóakarója és jó lesz a nevét külön is megjegyeznünk: Földvári Béta, akinek bármikor bizonyítani tudjuk, még pedig hiteles alpolgármesteri kijelentésekkel, hogy Buda évtizedes elhanyagolását még a legcsekélyebb mértékben sem tette jóvá Budapest főváros. ígéretekből élünk! És már ezt is irígylik tőlünk. A Budai Klub június hó 12-én tartotta dr. Bárczy István ny. igazságügyminiszter elnöklete alatt rendes évi közgyűlését, amelyen dr. Orbók József titkár olvasta fel az évi jelentést, amely szerint a Budai Klub két esztendős fennállás után nagy fejlődésnek indult, ami főkép dr. Bárczy István elnök és dr. Harrer Ferenc alclnök fáradozásának köszönhető. Az egyesület az elmúlt év folyamán neves tudósokból és írókból alakított előadássorozatot, a mulatságokon kívül nívós hangversenyeket is rendezett. A közgyűlés az ügyvezetőségnek, különösen dr. Hegedűs Miklós főorvos, ügyvezető alelnöknek és dr. Orbók József ügyvéd, titkárnak fáradhatatlan tevékenységükért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. A zárszámadás és költségvetés előterjesztése után a közgyűlés a felmentvényt megadta. A megürült tisztikari állások betöltése során alelnökké dr. Tury Zoltán közigazgatási bírót választották meg és a kilépő választmány helyébe új választmányt választott. Mindnyájunk szívéhez szól évenkint egyszer, nyár elején, 120 árva gyermek nevében dr. Ripka Ferenc főpolgármester, mint a „KLQTILD SZERETETHÁZ EGYESÜLET“ elnöke, annak közgyűlésén. Az 51-iket most tartották. Ilyenkor az elnök igyekszik újból fölkelteni az árvák iránt való szeretetek Szabó Árpád dr. titkár mesterien megszerkesztett évi jelentésben számol be az elmúlt esztendőről. Mindezt melegen megköszönték és a legnagyobb elismeréssel adóztak az Egyesület elnökségének Szandtner Aladár és dr. Rufíy Pál államtitkárok és lelkes ovációban részesítette őket a közgyűlés. Kimaradt Buda miként a múltban, ez évben is a Szent István hét nagyszabású pro- grammjából, és ha így tart, egykét év múlva a szent Jobbot is átviszik majd Pestre, a lipótvárosi Bazilikába, a körmenet pedig végig vonul majd az Andrássy-úton, nem pedig a királyi vár történelmi nevezetességű utcáin. A szent István hét úgy látszk egészen Pesté. Ott lesz minden, ami az embereket csődíti, szórakoztatja és ahol a pénzüket elkölthetik. Sőt mi budaiak is oda visszük majd a pénzünket. Egyelőre nem marad egyebünk, mint a körmenet. Ez pedig inkább egyházi ünnep, amely nem nyújt alkalmat költekezésre. Ez a szent István-hét gyönyörű dísze, ezt adja Buda, de a hasznot zsebreteszi Pest. Abban tökéletesen'igazuk van a pestieknek, ha azt mondják, hogy tulajdonképen, hol és mit lehetne csinálni Budán? Mert szerintük itt sehol és semmit sem lehet csinálni, és ebben tökéletesen igazuk van. Pest gondját viselte annak, hogy Budán ne legyen hely, ahol valami ünnepséget lehetne rendezni, vagy bármi más látványosságát s így aztán — ha nincsen hozzá való hely — nem is kell törnie senkinek a fejét azon, hogy itt mit csináljon. A jövő esztendőre majd megalakítjuk mi is a „Szent István hét“ budai nagy bizottságát, amely majd kigondolja azt, hogy a nagy történelmi keretek között, a nagy történélfni múlthoz méltóan, miképen lehet ezt a várost beállítaná szent István kultuszába. halasztássá^ el és az ügyhöz méltóan, grandiózus kivitelben a Gellérthegyen rendeztessék, — és megmentette végül a Községi Polgári Párt, főleg annak vezére dr. Kozma Jenő országgyűlési képviselő, aki az utolsó pillanatig a leghatározottabban a gellérthegyi megoldás mellett foglalt állást. Nagy hálával tartozik Buda József rerenc főhercegnek, városépítő József nádor méltó ivadékának, akit a legönzetlenebb szeretet Buda iránt vezet es vezetett ebben az ügyben. engedje meg a Fenséges Ur, hogy mi, akik 25 év óta vagyunk a budai polgárság szerény óhajait visszaverő visszhang, a küszöbön- álló hároméves küzdelemhez néhány útbaigazító adattal szolgál- I junk. Mert nem oda Buda! nuuapesten, Buda javára valamit kiharcolni rettenetesen nenéz feladat... „Kossz sorsa van Budának!“ ront a várhegyen, a királyi palota közvetlen közelében, déli csücskétől néhány öinyire, a földben eltemetve au mátyás király óriási mérem ríerkules szobra. Csodájára járna a világ és egy negyedszázad óta odáig se tudtuk vinni, hogy e szobor kiasatásának kérdésével, bármely illetékes hatóság, foglalkozott volna. Nem sikerült megoldani 75 év óta az Alagút rendezésének kérdését.. Nagy sürgetésre kimeszei- ték, mint egy vidéki ambitust és nenany szegényes lámpássá! világítják. Isten csodája, hogy ebben j a sötét lyukban szerencsetlenseg eddig nem történt. Holott csekély j költséggel ezt is Buda egyik látványosságává tehetné a város. Nem sikerült gyógyparkká változtatni át a Margit-rakpart sza- harai aszfaltsivatagját, pedig a leendő világfürdonek ez volna a leggyönyörűbb összekötő parkja. Nem sikerült feltölteni a lágymányosi mocsarat, amely évtizedek óta a legveszedelmesebb miazma- és bacillustermelő helye a világfürdővé fejlődő Budának. Most is kultúrszeméttel töltik, mely évszázadokig fog erjedni, { rothadni és járványokat tenyészteni, akkor is, ha sikerül így feltölteni a lágymányosi tónak nevezett mocsarat. Nem sikerült áthelyezni Budán északról a füstokádó gyárakat a déli részekre, ahol a csepeli kikötővel szemben gyárvárosi kikötőnek kell épülnie. Nem sikerült a kelenföldi nagy- rahivatott .medence rendezése, oly módon, hogy a Boráros-téri híd tengelyében hatalmas sugárút vezessen a világhírű keserűvízforrásokhoz, érintve a páratlan gyógyhatású, világhírre méltó Sósfürdőt és tengelyül, alapul beállítani azt e városrész rohamos fejlődéséhez. Nem sikerült állandó téli kőszínházat építeni, pedig Buda kétszázezer lakosával szemben apró vidéki városoknak van állandó színházuk. Üe nem sikerült sok minden más: utat vágni Óbudán a Fő-tértől a Filatori-gátig, megnyitni a Nehéz sorsa van Budának
