Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-05-21 / 912. szám
XXV. évfolyam. 912. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 16 pengő, félévre 8 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal ; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: K. 502—96. Felelős szerkesztő: V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1928 május 21. »Ötödik Béla király« Az Albrecht utón, amelyet most Hunyady János útnak mondanak, ahol egykor Izabella királynő menekült a török elől és aztán vissza is jött ezen az úton, — hetek előtt valamely nemzeti ünnep alkalmából az egyik ház földszinti ablakában primitiv transparens volt kitéve és hátul gyertyával megvilágítva ezt a felírást mutatta: „Éljen V. Béla király!“ Az a jó ember, aki ezt a transparent az ablakába tette, bizonyára nem legitimista, hanem szabad király választó és így egy kissé megelőzte a kort ezzel a tüntetéssel. Komikussá válna, ha nem árulná el önző céljait. Ez az ember akar valamit. Ez az ember V. Béla királytól akar valamit. Ez az ember a történelmi szükségesség elé helyezi a maga apró, önző kívánságait. Mint ahogy nagyon sokan tesznek ki ilyen primitiv transparense- ket az ő közéleti ablakaikba, mert hogy mindnyájan akarnak valamit V. Béla királytól. A mi közéletünk sok törpe akarásnak a kirakó ablaka és mindenütt a közügy rovására gyújtják ezeket a gyertyákat és világítják ki ezeket a transparenseket. Most különösképen Budáról van szó. Buda nagy, életbevágó érdekéről. Buda szívében fekvő holtpont életrekeltéséről. Máig a Szent- gellérthegy egy haszontalan szikladarab volt, amelyre az osztrák abszolutizmus rakta a maga keselyű-fészkét. Ellenszenvvel nézte azt minden magyar. Talán ez volt az oka, hogy ezt a szent hegyet sohasem kapcsolták be semmiféle városfejlesztő programúiba. Pedig Isten adta kincs, köszörűiében gyémántdarab, csak méltó keretbe kell foglalni. Buda világfürdő egyik hatalmas oszlopa. Ha a főváros, Folkusházy alpolgármester szerint, milliárdokkal tartozik a budai hegyvidéknek, legalább is any- ny.ival tartozik a Gellérthegynek. Ennek az adósságnak törlesztését csak tavaly kezdte meg a főváros, hogy a hegynek rongyos gúnyáját valami reprezentálóbb ruhával cserélje fel. Gyepesítik, tatarozzák és egyenes csíkokban felfutó gyalogösvényekkel tagozzák, — budapesti módon, —• hogy szinte fáj már a szemnek a sok egyenes vonal. De hát ez is csak valami. A Gellérthegy, még az oda tervezett fürdőügyi kiállítás nélkül is, grandiózus pontja lesz Budapestnek, főleg Budának. Az eljövendő fürdőváros magaslati gyógyparkja, mint amilyen gyógyparkja lesz — délutáni és esti szórakozó helye — a világfürdő minden rendű és rangú népének rövid időn belül a Vérmező, amely védett völgykatlanban, a budai vár lábánál, a budapesti nagykörút mentén, az elképzelhető legközpontibb fekvéssel, Mátyás király óta vár erre a hivatására. Budát az ivókúra teszi majd világhírű fürdőhellyé, ha majd a kelet népe jár ide gyógyulást keresni: a törökök, a perzsák, az afgánok, az ukránok, a lengyelek, a bolgárok, az albánok — és híre terjed nyugaton, hogy Buda világfürdőn lefátyolozott perzsa nők sétálnak a Gellérthegy parkjában és hívás nélkül ide tódul a kíváncsi francia és a mindent kitapasztalni akaró angol. Talán évtizedek teltek volna bele, amíg a főváros bölcsen, de lassan gondolkodó tanácsa mindezekre rájött volna és saját jószántából felvonót épít a Gellérthegyre és hatalmas autóstrádákat két oldalán, a csúcsáig. Most, hogy a jövő esztendőre tervezett fürdőügyi kiállítás a tanács orra elé tolta a Gellérthegyet és csak két eshetőség között lehet választani, hogy — vagy megcsináltatja azokat a közmunkákat, amik a Gellérthegyet azzá teszik, amivé lennie kell, — vagy nemzetközi blamágé lesz belőle. Most egyelőre olcsó kifogásokkal akar kibújni a költségek megszavazása elől — pont az a tanács —, amely sokkal nagyobb összegeket szavazott meg utólag uralmon levő, hatalmas pártvezérek utasítására, fölöslegesnek is mondható strandfürdőre, a Városligetben. Mivel azonban mi sokkal nagyobb véleménnyel vagyunk a tanács felől, keresnünk kell azokat a titkos rúgókat, azokat a háttérben dolgozó erőket, amelyek a fürdőügyi kiállítás és a Gellérthegy kérdést elgáncsolják, ezeket a mesterséges gátakat sötétben építik és megakasztják ezzel nemcsak Buda fejlődését, de Budapestét is. íme, itt van ismét a primitiv kis transparens. Ezek az urak akarnak valamit V. Béla királytól. Mindenáron akarnak, még ha ebbe az akarásba tönkre is megy Buda és veszendőbe megy sok becsületes törekvés a főváros és az ország érdekében. Én arra szeretném kérni a Budai Napló szerkesztőjét, hogy úgy, mint ahogy a „Fordított Város“ című cikksorozatában kipellengérezte azokat a bűnöket és hibákat, amiket hivatalos helyen a város ellen elkövettek a múltban: — egy újabb cikksorozatban, akár talán azon a címen: „Kik az ellenségei Budának?“ —- portraitszerűen beállítaná mindazokat, akik most önös, önző, egyéni céljaiknak áldozzák föl Buda legszentebb érdekeit. Hadd lássák Budán, — kik azok a jó urak, akik ma bizonyos fokú népszerűség köpenyében járva, elárulják, elpaktáíják ennek a szerencsétlen városrésznek érdekeit. Kik azok, akik egy naiv tö- megpsyché alapján kérlelhetetlenül az urnák elé kergetik a szavazók ezreit itt Budán, de más oldalon lehetetlenné teszik azok boldogulását, vagyonosodását, jólétét. Sajnos, nálunk ma még minden lehetséges. Suttyomban leígért miniszterelnökségek, püspökségek, báróságok, grófságok s más egyéb, a királyi kegytől függő stallumok megzavarhatják a kisagyú, a hivatásnélküli, az uborkafára fölkap as zk od o tta k szűk látókörű agyát, akik szívesen sütik meg kis pecsenyéjüket annál a tűznél, ahol odaég egy fél város népének jóléte. íme, — a komikus transparens! Mint ahogy nagyon komikusán hatott volna 10—12 év előtt, ha például — mondjuk — a főudvarnagyi bíróság elnöke a nagy nyilvánosság előtt beleszólt volna az uralkodó Habsburg-család belső ügyeibe. A történelem bizonysága szerint Izabella az Albrecht úton költözött vissza Budára, csakhogy akkor azt talán Martinuzzi útnak hívták, aki Magyarország egyik legnagyobb államférfia volt és nem tett politikai szereplésének ablakába apró transparenseket. Dubonai Pál. Budán, IQ28. május 20 A hercegprímás bérmál Budán ez évben, még pedig május 19-én reggel 9 órakor az óbudai plébániatemplomban, amikor az óbudai, újlaki, római fürdői, szentendrei és békásmegyeri plébániák hívei bérmálkoznak. Május 21-én reggel 9 órakor a krisztinavárosi plébániatemplomban bérmálja a hercegprímás a, krisztinavárosi és a városmajori plébániák híveit. Május 22-én reggel 9 órakor Kelenföl- dön bérmálkoznak a lágymányosi hívek, május 23-án reggel 9 órakor a Várban, a vári, tabáni, alsóvizi- városi, budaörsi és budajenöi plébániák hívei veszik fel a bérmálás szentségét. BUDAI TARSASKOR I., DÉLVVASÚT Telefon : T. 299-98. MEGHÍVÓ. Tisztelettel értesítem tagtársaimat, hogy a BUDAI TÁRSASKÖR e hó 24-én, csütörtökön este, 8 órai kezdettel bor gazda-estét rendez, amelyen a borgazda-tisztet Hoór Tempts Móric, Ziegler Géza, Fejér József társelnökök és Kun Gyula ügyvezető alelnök urak vállalták. Felkérem tagtársaimat, hogy — tekintettel a résztvevők várható nagy számára — szíveskedjenek a mellékelt válasz-levelezőlap felhasználásával legkésőbb folyó hó 23-án délig bejelenteni, hogy a vacsorán résztvesz- nejz-e, mert csak a jelentkezők számára biztosíthatok vacsorát. Vacsorajegy 2 pengő 20 fillér. Hazafias üdvözlettel: a háznagy. Mosy azt a kis Hcritz képzeli Nem is olyan régen, 8—9 év előtt kockázatos, kalandos vállalkozásnak látszott a magyar miniszterelnöki székbe való ülés. Mi volt itt? Szét- rúgott hangyaboly. A hangyák bódultán. eszeveszetten futkostak ide-oda és a miniszterelnöknek akkora tekintélye sem volt, mint falun a kisbírónak. Mindenki meg volt győződve, hogy ez az ország összeomlik, ez a nemzet elpusztul. Mindenki dobálta a pénzt, mert annyi volt belőle, mint a pelyva, de az értéke is csak annvi volt. Adót. házbért. mindenki a laibizsebéből fizette. Az évi házbér annyit sem tett i ki, mint egy pár cipő ára. Az utca minden sarkán más valaki verte a mellét, hogy ő menti meg- a hazát. Az emberek mindent elhittek, semmit nem tettek és várták a végítéletet. Hét év előtt Bethlen István gróf vette át a miniszterelnök jogkörét, amikor még a bőrét is vásárra vitte és elkezdte a szétrúgott hangvabolv morzsánkint való összehordását. Az öreg hangyák mosolyogva nézték azt a hatalmas küzdelmet, amit a szerencsétlen viszonyokkal, a kétségbeejtő helyzettel vívott ernvedetlenül a miniszterelnök. Hét év alatt a szétrúgott kupac ismét rendes hangyabollyá vált, ha nem is akkora, mint a régi. A pénz ismét pénz, a munkának ismét értéke van, helyreállt a régi polgári rend és a miniszterelnök kezében ma olyan hatalom, olyan parlamenti többség van, amellyel minden kérdést meg tud oldani. És most jön a Móric. Sőt. Jönnek a Móricok! Ők mindent jobban tudnak, ők: — a Berkyek, a Nagy Emilek, a Hadikok és a többi Móricok. Most mindenki tudja már, hogy mit és hogyan kellett volna csinálni. Jobban, okosabban s ma már régen meg volna egész Nagy-Magyarország, sőt Fiume is Dalmáciával, talán Albániával és Magyarországot északon a Kárpátok, délen pedig a Balkánhegység határolná. Csodálatosan szép fantáziájú urak ezek, akik nem tudják azt, hogy ma már megfordult a világ és minden ember fogához veri a garast. Mindenkinek nagv az adója, nagy a házbére. semmire sincsen pénze, mindenkinek nagy az igénye. A miniszterelnök pedig tényleg ismét miniszterelnök. Kezében hatalom van, a pénzügyminiszternek pénze van és az öreg hangyák vakarják a fülük tövét és szétfröcskölik a hangyasavat mérgükben, hogy nem ők ülnek a miniszterelnöki székben, amelynek Bethlen István gróf visszaszerezte régi tekintélyét. Milyen boldog ország volna ez az ország, ha annak ők volnának a miniszterelnökei, mint ahogy azok lehetnének, ahogy azt ők maguk mondják és írják, __és ahogy azt a kis Mó ricok elképzelik. Epcrjessv Béla műszaki főlanácsois tiszteletére a „Budai Ingatlantulajdonosok Egyesülete“ május 23-án, szerdán este 8 órakor a Pálffy-téri vendéglő külön helyiségében társasvacsorát rendez a guggerhegyi szerpentinéit építésének befejezése alkalmából. A vacsorán férfivendégeket szívesen látnak. Étkezés étlap szerint. Telefon: 528—36. Dr. Szitár Endre, a Budai Ingatlantulajdonosok Egyesülete titkára. Dr. Bárdos György, a Budai Ingatlantulajdonosok Egyesülete elnöke. E§y bájos sziKs asszony Andrássy Imréné Kuylenstierna Stella grófnő, aki messze északról származott el hozzánk s aki nemcsak, hogy megtanulta a nyelvünket, de meglátta egyik vérző nagy sebünket is, azt a rettenetes pusztítást, amit a tüdővész visz véghez, amelynek révén évenkint egy-egy újabb háborút vesztünk el. Az erdei iskolákról szóló kimutatás szerint 1925-ben 5Ö00 tüdővészes gyermek látogatta azokat, két év alatt 7000-re szökött fel a száma. E rettenetes kórság- ellen védekezésünk hitvány és lemaradott. 1800 ágy áll rendelkezésre az összes szegény tüdőbetegeknek és 22 ezren halnak meg tüdővészben. Ezek a megdöbbentő adatok megremegtették a grófné nemes szívét. Ő ismeri ezt a bajt. Otthon Svédországban az ő édesanyja nevét az imádságukba fűzik az emberek. Az ő édesanyja volt a tüdő- vészelleni védekezés megindítója, ő szervezte meg a svéd társadalmat és előle meghátrált ez a rettenetes rém. Svédországban ma rohamosan fogy a tüdőbetegek száma. Itt a napsütötte Magyarországon szembe találta magát a fiatal grófné a hazájából kiüldözött rémmel. Csakhogy itt még rettenetesebb. Fiatal, gyönyörű életét ennek a küzdelemnek szentelte és nálunk szinte ismeretlen energiával látott munkához. Sikerült megmozdítania minden hivatalos gépezetet és most a társadalmat szervezi, ahol első sikerét azzal aratta, hogy megnyerte ennek a társadalmi mozgalomnak az élére elnöknek dr. Ripka Ferenc főpolgármestert, ezt a nemesszívű, áldott jó embert, aki eddig is minden szabadidejét az árváknak és a szegényeknek szentelte. E hó 16-án a Ke- lenhegyi-úton épült új Andrássy-palo- tában alakult meg a „Tüdővész elleni küzdelem társadalmi bizottsága“, amelynek védnöke József Ferenc főherceg fenséges neje, Anna királyi hercegnő, elnöknője gróf Andrássy Imréné, elnöke dr .Ripka Ferenc főpolgármester, társelnöke pedig Ugrón Gábor volt miniszter. Az alakuló bizottság ülésén Thoma István terjesztette elő a tervezetet, ismertette a teendőket, amit megalakulva tudomásul vett a bizottság, dr. Manninger Vilmos tanár, dn Iioór-Tempis Mór és dr. Krivoss Árpád hozzászólása után. Svéd szövetségben ezzel Budapest hadat üzent a tüdövésznek. Kísérje a grófné munkáját, — ahogy lelkes üdvözlő beszédében dr. Ripka Ferenc mondotta, — a jó Isten áldása. Nincs ivóvíz Buda külső területén, de különösen a kiránduló helyeken, mint ahogy ezt legutóbb megírtuk. E hírünk nyomán a főváros legutóbbi közgyűlésén az egyik városatya szó- vátette e lehetetlen állapotot, követelve közkutak felállítását. Különösen nehéz, sőt súlyos a helyzet a Kelenföld—Őrmező környéken és a Sashegy keleti oldalán, ahol egyáltalán nincs vízellátás. Pedig az utóbbi helyen, a Sashegy dűlő mellett nagv terület van beépítve. Az itt lakó szerencsétlen emberek, hogy ívó s egyéb vízszükségletüket kielégíthessék, egy kilométert kell, hogy gyalogoljanak. A Svábhegy nyugati oldala, a Jáuos- liegy, a Remetehegy, a Táborhegy és a Guggerhegy környéke szintén nincs vízzel ellátva. A közkutak is igen hiányosak, különösen a kirándulóhelyeken. Azok a munkások, akik ezrével. sőt tízezrével vasárnaponként egész családjukkal kirándulnak, akár a Virányosi-útra vagy a Gellérthegyre, közkutat egyáltalában nem találnak. Nagyon kevés család van abban a helyzetben, hogy vendéglőkben ásványvizet vagy pedig más italt fogyaszthasson, úgy hogy kénytelen kilométereket gyolgolni, hogy valahogy vízszükségletét kielégítse. Köz- kutak szükségesek a következő helyeken: a Gellérthegyen, mert ott a villákból egyáltalán nem engednek vizet kihozni, a Városmajorban, azonkívül a Virányosi-réten, Jánoshegyen, a Hidegkúti-útón, a Hűvösvölgyi nagyréten. a Római-fürdőnél, az óbudai hegyeken, valamint a strandfürdő területén. A jóízlés nevében követeli a Közmunkák Tanácsa és az Országos Képzőművészeti Tanács a fővárostól a Rudas-fürdő régi igazgatósági épületet elcsúfító ütött- kopott tűzfalának lebontását, vagy repkénnyel való befuttatását. Benn a főváros közgyűlésén dr. Jocino- vich Pál adott ennek a kívánságnak hangot, rámutatva, hogy a ma már teljesen céltalan épület Európa egyik legszebb hídjának, az Erzsébet-hídnak megcsúfolása. De e fölösleges, éktelen épülettől nem messze van a fürdő kazánháza, amelyből hatalmas kémény emelkedik ki, az arra járókban azt a gondolatot ébresztve, hogy a Rudas-fürdő nem is gyógyfürdő, hanem itt csak a dunavizet melegítik fel. Ezt a kazánházat is le kell bontani és a szükséges gőzt földalatti csöveken a Szent Gellért-fürdőből ide vezetni. Ha ez nehézségbe ütközne, akkor a kéményt úgy kellene kasírozni, hogy ez a restaurált törökfürdő kupolája mellett minarettszerűen hasson, úgy mint a szomszédos Rác- fürdőé. Ezzel a Rudas-fürdő török eredetét hangsúlyozottabban kiemelnék, ami csak fokozná a szép városképet. A huszonötéves jubileumához elérkezett Árpád reálgimnázium Gajda Béla dr. igazgató agilitása révén kedves ünnepséget rendezett ápr. 25-én, amelyen Vajdinger Gyula dr. miniszteri tanácsos, Kontra Aladár országgyűlési képviselő. Pintér Jenő dr. tankerületi főigazgató, Tajthy dr. miniszteri osztálvtanácsos. Mór- vay Győző dr. nyugalmazott főigazgató, vitéz Báitorffy nyugalmazott tábornok, több középiskolai igazgató, Szokolay esperes és sokan mások is megjelentek. Gajda Béla igazgató nagy hatást kiváltó ünnepi beszéde után az iskola történetét Karádi Győző igazgató ismertette. Kontra Aladár országgyűlési képviselő a kerület polgársága nevében. Petheő Béla dr. az Iskolatársak Szövetsége nevében köszöntötte az iskolát, míg Pintér főigazgató. . az intézet első igazgatóját, a nemrég nyugalomba- vonult Morvay Győző címzetes főigazgatót üdvözölte. Végül a növendékek Ackermann Kálmán dr.. a költő-papnak ez alkalomra írt „Iskolai zászló“ című hazafias darabját adták elő sok taps mellett. Közérdekű kérdések. Napról-napra szaporodnak azok a kérdések, amikre válaszolni nem tudunk. Most ez a kérdés: Mért ikerül 43 fillérbe I liter tej Budapesten, amikor — ab termelő — literje 22 fillér?
