Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-01-07 / 899. szám

Budapest. 1928 január 7. BUDAI NAPLÓ 5 I nfcCHElffl gyÓ(i9FÜRD§ a modern orvosi tudomány min­den eszközével én a külön­böző gyógy eljárásotokon szükséges fölszerelé­sekkel ellátva. A város minden pontjától í to önny e n tnefftoöaelithet6. Aranyéremmel tüntette ki az Oi- szágos Iparegyesület múlt ha,vi köz­gyűlése Gundel Károlyt, a ven- •déglősipar köztiszteletben álló vezé­rét. ,a Gellért-szálló bérlőjét és azt ünepélycs keretben nyújtotta át neki. A romantika él teljes szépségében a Szent Gellérthegy déllii oldalán: a citadellától a lourdesi barlangig hú­zódó vadregényes. sziklás, vadvirá­gom. szurkos fenyőfákkal, török man­dula- és fügefákkal ékes lejtőn. Régi, évszázados épületek romjai érdeke­men terraszozzák a GelTért-szállóval közvetlen szemközt fekvő részt. Mondják, hogy a Szent Gellért püs­pöknek szentelt templom is itt állott' valaha. Mátyás királyinak is itt volt sző’lőskertje, melynek egv maradvá­nyát, egy máig itt álló öreg diófát ma is mutogatnak. A Gellérthegy déli lejtőjét sokáig elhanyagolták, miért hajdani tulajdonosa. Kerkápoly budai polgár, aki a telkeket összevásárolta, hagyományozta őket az alapítványra. A két hatóság, a közalapítványok igazgatósága és a székesfőváros kö­zött a tulajdonjog kérdése körül hosszú évekig tartó vita támadt, míg végre mind a két hatóság belátta a rendezés szükségességét s a székes­főváros hozzáfoghatott az utak rend- behozásához s a közelii öv öben sor kerül már a parkírozásra. Ezzel kap­csolatban dr. V i d é k y Emik, a Szt. Gellérthegy Barátai Egyesületének főtitkára azt ajánlja, hogy az örök­zöld levelű parkok úttörő mesterére, Ambrózi-Migniazzi gróf művészkezére kellene bízni e rendezést. A nemrég a lourdesi barlang alatt, fúrt forrás­vízzel pedig, amelyik a Szent Gellért- szállót fűtené, ha elég forró lenne, — az egész környezet talaját kellene •öntözni alagcsöveiken át s így a leg­nagyobb hidegben is ott virulnának a szabadban a pálmafák. Baj van a Bártfai-utcában. A ha­vazás beálltával a -kelenföldi síkon épült Bártfai-utca és mellékutcáinak közönsége a legjobb akarat mellett sem tud eleget tenni a rendőrhatóság azon szigorú követelményének, hogy a járdákról a havat' és a folyton újra képződő jégréteget olyan gyorsan és olyan tökéletességgel távolítsa ek miként’ ez a város belterületén a kö­vezett. vagy aszfaltozott járdák ese­teiben történik. A Bártfai-utca és ■mellékutcáinak háztulajdonosai egé­szen kis existenciák, akik amortizá­ciós alapon, kölcsönökből építkezve, ■emelkedtek a_ hangzatos háztulajdo- nosi rangra, ök maguk söprik az ut­cát és kőporozzák, ámde a hatósá­goknak mégis elnéző figyelembe kell vennie azon körülményt, hogy a Bártfai-utca környékén, az úgyneve­zett háztulajdonosok és házmestereik ha vannak, mind kenyérkereső kis emberek, akik nagyobbára csak reg­gel és este tartózkodnak otthon és akkor söpörnek, akkor kőporoznak. A Bártfai-utca és mellékutcáinak sze­rény gyalogíorgalma ennél többet nem is igényel. A Bártfai-utca és mell éku teáin ák járdája burkolatlan föld, részben pedig szénsalak. Ha -söprik. göröngyössé válik a járda s végűi is a föld s a szénsalak a hó­val és jéggel együtt lescdródik s fesz feneketlen sár. Pedig milyen ne­héz volt kiharcolni a hatóságtól azt a_ nehezen várt szénsalakot is! Ezért hívták össze rendkívüli ülésre a Buda-Alsóvárosi Egyesületet, ahol mindezt előadta, eiősírta Gömöri Győző elnök. Az ülésen mindenki tisztában volt azzal, hogy itt va­lami hibának keli lenini. A ható­sági rendeletek egyaránt vonat­koznak úgy a szépen aszfaltozott Dorottya-utcára, mint a puha jár­dáin Bár tfai-u teára és környé­kére, mégis az ülés felfogása sze­rint másképpen kell a rendeleteket végrehajtani a Dorottya-utcában és másképpen a Bártfai-utcában és mel­lékutcáiban. Éppen ezért az ü'líés meg­bízta Gömöri Győzőt. Lukács Gyu­lát, Tóth Józsefet, Sinkó Pált és Schönaug Henriket, hogy ezt sürgő­sen hozzák az illető hatóságok tudo­mására. kérvén, hogy segítsenek méltányossággal s a Bártfai-utca és- környékéinek megzavart nyugalmát adják vissza. Végül megbeszélték a jövő évi^ programmot és táviratban üdvözölték az újév alkalmából a tá­vollevő nagyérdemű elnököt. B e- csey Antalt A Tátrába tesz tanulmányutat Mikas István állampénztári tanácsos, a Svábhegyi Egyesület főpénztárosa, — aki egyúttal kitűnő sportférfiú — hogy a téli sportélet terén a hely­színen szerzett tapasztalatait értéke­sítse a svábhegyi szánpályánál. Megnyílt a-vendéglő Nein építhet akárhogy az óbudai Veder-, Berciid-, Raktár-utcák által határolt telkeken a tulajdonos, mert a főváros középíiési bizottságának javaslatára a Közmunkák Tanácsa is úgy határozott, hogy a főváros tulaj­donát képező telkek pavillonszerüen, míg a szomszédos, a Raktár-utca felé eső telkek a telek hátsó részének szabadon hagyásával, csatlakozó ud­varos építkezési módon legyenek be­építhetők. Ugyanekkor döntöttek a Lánchid-utca és öntőház-utca közötti területek beépítéséről, még pedig úgy, hogy e telkek a Lánchíd-utcai szabá­lyozási vonaltól számítva csak 18 m. mélységben legyenek beépíthetők, oly­képpen, hogy takaratlan tűzfalak ne maradjanak, az Öntőház-utca felé fenmaradó telekrész pedig kert- szerűen képeztessék ki. LORGNON Zibrinyinél, I., Attila-u. 12. Nehéz sorsuk van a menekültek­nek. alkik a 111. kér.. Lajos-utcai is­kolában nyertek elhelyezést, mert ellenük a főváros most a kilakolta­tás! eljárást meg fogja indítani. Az is­kolának saját (helyiségeire tényleg égetően szüksége van. mert hiszen már nyolc éve idegen helyen, min­denféle akadályok között fejti ki mű­ködését, de másrészt a ió érzés úgy kívánja, hogy ia főváros elsősorban eezknek adjon az új városi házakban lakást, természetesen méltányos ház­bér mellett. Sajnos, az úi városi há­zak lakbérei oly magasak, hogy csak kisikrözusok tudják azt megfizetni. A becsületes kisember nem tud ezekkel versenyezni. Látogatás Petri Lajos műtermében. Az Aranka- utcai villanegyed egy csöndes kis palotájában van Petri Lajos műterme. Itt dolgozik a ma­gyar szobrászművészet egvik-egyik büszkesége, távol a mindennapi élet lármájától,. tisztán a művészetnek élve. Felkerestük Petri Lajost, hogy érdeklődjünk, min dolgozik és milyen új alkotásokkal fogja gazdagítani a magyar szobrászművészetet. Abból a felvilágosításból, amit a mestertől kapunk, kicsillan, hogy a művész olyan alkotásokon dolgozik, amelyek igazi meglepetései lesznek az egész magyar művészi világnak. Kilűnő bácskai konyha Válogatott minőségű italok. Abszolút tisztaság Társaságoknak külön terem Játszótérré avanzsál a Marczi­bányi-tér. amelynek bekerítése most folyik nyolcezer pengő (költséggel. A játszótéren ’ csak elemi- polgári- és középiskolai tanulók, továbbá heten­ként négyszer a leventék, kétszer pe­dig az ifjúsági Testnevelés tartják gyakorlataikat. A bekerítés különösen a közönség testi épségének megóvá­sa. továbbá a fegyelmezés szempont­jából volt szükséges. Megcsináltatták a futópályát, planiroztatták a futball- pályát és a játszóteret a legkülön­félébb játszóeszközökkel szerelték fel. A sportolásban résztvevő tanulók és leventék vetkőztetésére pedig a Marczibányi-téri polgári leányiskola alagsorában öltöztetöt és mosakodó­helyiséget rendezték be. Egy állandó altisztet rendeltek ki. akit a játszó­térnek rendbentartásával és felügye­letével bíztak meg. A „Levente“ karácsonyi száma kö­zel száz oldalas terjedelemben, sok képpel megjelent. Megemlékezik Bem József honvéd altábornagvról. Nagy érdeklődést kelt a ,.Mit írnak a leven­ték“ című rovat, melynek cikkeit egy- től-egvig leventék írták. A lap az OTT kiadásában jelent meg és de SgcirdeÜi Caesar kiváló szerkesz­tésében. Érdekes tünet, hogy a budai egy­szerű műhelyekből olyan különleges­ségek kerülnek ki. amelyek minden fejlett iparú állam díszére válnának. A házi-torna ideális megoldását találta meg Bieber Károly, akinek lakastorárúgyára van a Pálya-u. 6. sz. alatt, ahol olyan evezőkészü­lékeket állítanak elő. amelyhez nem kell ivíz és szűk helyen elfér a szobában. Edzi a test minden részét, a fejtől a lábujjaikig, tehát feltétlenül használ a hízás ellen is. Nők, férfiak és gyermekek egyaránt hasz­nálhatják. D rdgtíbb kávét kaphat bárhol, de jobbat, mint nálam — sehol. 'Schmidknns L. III. Kórház u.ij Rudas-fürdő A budai forráscsoport leg- rádioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében femialjó kényelmes gőzfürdő — Kádfürdők Fedett téli uszécsarnok A lustaság ellen Amerikában úi oltóanyaggal kísérleteznek az orvo­sok: kecskemiriggyel oltják be a köz­ismert lusta embereket, akik az oltás következtében hirtelen mozgású, friss emberekké változnak át. Legutóbb az történt, hogy a híres San Quentin börtön orvosa több olyan rabot oltott be kecskemiriggyel, akiket hihetetlen lomhaságuk miatt semmire sem lehe­tett használni. Nos, az operáció után ezek a rabok olyan frisekké és tevé­kenyekké váltak, hogy az első éjjel fölfeszítették a cellaajtót, átmásztak a börtönfalakon és elmenekültek. Reggel az orvos, amikor az ered­ményt megvizsgálni ment. már csak hült helyüket találta. Rögtön intéz­kedtek elfogatásuk után. de menekü­lésükben oly gyorsaságot és lelemé­nyességet tanúsítottak, hogy az első napi üldözések nem jártak eredmény­nyel. — Ajánlatos volna ha a buda­pesti tanács elrendelné, hogy minden újonnan megválasztott tiszviselőt is be kell oltani kecskemiriggyel, ne­hogy— esetleg — lusta tisztviselő kerüljön a városházára. PETRI LAJOS szobrászművész, három alkotása. A Feneketlen-tó jótékonycélú asz­taltársaság december 19-én tartotta 5-irk évzáró estélyét Kriiszt Károly vendéglőjében (I.. ViMányi-út 42.), mely alkalommal 16 szegény gyer­meket ruházott' fel. A mentőknek idén is jelentékeny összeget juttatott. E jótékonycél gyakorlásában a fö- érdeim Traíina istván elnök, Amfer József ügyv. elnök. Eröss Lajos al- elnök és Kriszt Károly gondnoké. A dec. 26-án megtartott közgyűlés a régi elnökséget ismét megválasz­totta. A csoda-só Ami a hölgyeket is érdekli Kedves levél, finom asszonyi par- főmmel telített, mondott, sok bájjal kö­szönetét a Budai Naplónak azért, hogy egy hirdetést vitt a szeme elé, amit eddig nem látott. A levélíró azóta a hirdetett cikket kipróbálta és csak sejteti velünk, hogy deriiltebb azóta a kedve s jobban hódít, mint valaha. De a köszöneté mellé kérdést is hímezett, amelyre alább adja meg a hivatott szakember Felber Lipót a választ: Kedves előfizetőd helyesen állapí­totta meg, — valószínűleg megízle­lés révén, — hogy a MIRA keserűvíz más, mint a többi keserűvizek. Mert a MIRA-vizek alkatrészei között az úgynevezett glaubersó dominál és nem a keserűsé, tehát az íze jobb. Van ugyan benne keserűsó, de nem olyan mennyiségben, hogy ízét elrontsa és így csupán a glaubersó speciális, sós ízét érezzük. Hatás tekintetében csak annyit kell megemlítenünk, hogy mi­után nem keserűsóval telített víz. — enyhe, ámbár biztos és gyors hatású s ami legfontosabb, — görcsöket so­hasem okoz. Használati módja kü­lönben ugyanolyan, mint a budai ke- serűvizeké. Fél pohár Mir át meleg vízbe állítva, langyossá tesszük és reggeli előtt elfogyasztjuk. Hogy a karlsbadi víznél kiválóbb hatágú a MIRA glaubersós gyógyvíz, azt előfizetőd szintén saját t’apaszta- lataiból állapította meg. A szakiroda- lom olvasói azonban már neves pro­fesszorok által, azok kísérletei alapján írt értekezésedből tudják, hogy a Mira glaubersós gyógyvíz sokszor hatásosabb, mint a karlsbadi, marien- badi, vagy akár a rohitsi vizek. En­nek a víznek a fő alkotórésze az a só, amelyet felfedezőjéről, Glauber tanárról „glaubersó“-nak neveztek el. Hatására jellemző a latin neve: „sál mirabilis“, magyarul csodasó. Innen kapta nevét is a „MIRA“ víz. Természetes, hogy kiválóbb hatású, mint a karlsbadi. Hiszen a MIRA víz­ben éppen négyszerannyi a „csodasó“ tartalom, mint a karlsbadi vízben, amelynek még az a hátránya is meg­van, hogy külön sót kell hozzáke­verni, tehát azt is kockáztatjuk, hogy egyszer kevesebb, egyszer több sót adunk hozzá. Ezzel szemben a MIRA készen és frissen abban az állapotban kerül ki a palackból, ahogyan a for­rásból előbuzog. A MIRA glaubersós gyógyvíz soványító hatását ma már sok „karcsú“ nő dicséri. Jól esik nekem, magyar embernek, — egy másik magyar ember, még hozzá egy hölgy érdeklődése, — e kitűnő magyar specialitás iránt. A magyar föld kiapadhatatlan kincsé­ből fakadó magyar gyógyvíz kiválóbb, mint a külföldi, s ebben az esetben saját egészségünkkel szemben is ter­mészetes és egyben hazafias köteles­ség a legjobbat, a magyar produktu­mot használni. Igaz barátsággal tisztelő híved Felber Lipót u| gazda uj bérlő_ uj borfajták uj szakácsné uj konyha uj menü kóstolja meg egyszer! I., Krisztina-körút 61. volt „Nagy Anna“~féle vendéglő, most inna étterem özvegy KONNERT Károlyné, az új bérlő. HALWA SÁNDOR PUSKAMŰVES BUDAPEST, Üzlet és műhely: L, Szent János-tér 4 Telefon: Kr. 507—37 Állami díszoklevél, Ezüstkoszorús mester Nagy aranyéremmel kitüntetve VADÁSZFEGYVEREK • • • FEGYVERJAVÍTÁSOK • • • SPORTCIKKEK • • • CSERKÉSZFEL5ZEKELÉSEK ÁMON ANTAL ÉS FIAI kövezőmesterek, út, csatorna- és betonépítesi vállalkozók Föld­munka Vágányfektetés Mészkő­bánya — Telefon: J. 303-85. Vili., Futó-utca 10. szám. Vendéglőátvétel I Értesítem t. - endégeimet és ismerőseimet, hogy a II., Lánchid-utcai FIUME-szálló éttermet megvettem. — Mint a Központi szállodában volt „NOTTA“-féle vendéglőmben úgy itt is törekvésem az, hogy t. vendégeimnek pontos kiszolgálás mellett a legjobb eteleket és italokat polgári árak mellet nyújtsam. Minden este selmeci Baloph Károly köz­kedvelt zenekara játszik. Számos látogatást kérve, maradtam tisztelettel öxv. Papek Jószefné. Töltés 24 óra alatt! RÁDIÓ­akkumulátor töltő állomás. SCHMIDKUNZ LAJOS k. gépészmérnök Ili. Körház-u. 17. (Füszerüzlet) Heklatnunio reklámcikkeket terjesztő vállalat Igazgató: Bállá László Budapest V., Gr. Tisza István u. 12. II. Telefonszám: Teréz 220—22 CSÁTHY FERENC R.-T. irodalmi vállalat, könyv- és papi rkér eskedéa I., Krisrtina-körut 133. (Krisztina-tér 7.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents