Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-03-11 / 905. szám

Budapest, 1928. március 11. BUDAI NAPLÓ 5 Rudas-fürdő A budai forráscsoport leg- rádioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdők Fedett téli uszécsarnok Az óbudai bid és a teleKspehulácíó Az óbudai, híd megépítését tör­vény rendelte el. Azóta oly liosz- szú idő telt el és közben oly mélyreható események játszód­tak le, hogy ez a törvény majd­nem az elavult jogszabályok sü- Iyesztőjébe került. Képviselőink, törvényhatósági bizottsági tag­jaink sürgető felszólalásai men­tették meg ettől ezt a törvényt, úgy hogy reménylenünk szabad álmunk teljesedését: a híd meg­építését. A közmunkák tanácsá­nak kérésére a kisajátítási jog mindazokra az ingatlanokra, me­lyek a hídépítés által megkívánt szabályozási vonalban fekszenek, feljegyeztettek a telekkönyvben. Ez azt jelenti, hogy az ingatlanok megváltási árának a megállapí­tása a jelenlegi forgalmi értékek alapján történik, tehát azok az értékemelkedések, amelyek a híd­építés híre nyomán beállnak, fi­gyelmen kívül maradnak. Kétség­telen, hogy a kisajátítási jog telekkönyvi feljegyzése megbénítja az in­gatlanok forgalmát és tartóz­kodóvá teszi a venni szándé­kozókat, valamint a hiteltnyujtókat. Éppen azért fontos érdeke fűződik az ingatlantulajdonosoknak ahhoz, hogy ez a telekkönyvi feljegyzés mielőbb töröltessék. Ennek két módja van. Az egyik az, hogy a közmunkák tanácsa indítsa meg a kisajátítási pereket, hogy mielőbb szűnjék meg a bi­zonytalanság és a kötöttség. A hatóság a telekkönyvi feljegyzés­sel fixirozni kívánta a jelenlegi értékállapotot, a közérdek és a jogos magánérdek szempontjából kívánatos tehát ennek az állapot­nak bírói szóval való megállapí­tása. A másik mód pedig az, hogy az ingatlantulajdonosok lép­jenek egyességi tárgyalásra a közmunkák tanácsával az in­gatlanok megvétele érdekében. De azzal a belátással, hogy in­gatlanaikért azt az árat kérjék, amelyet ezek a jelenlegi forgalmi viszonyok között képviselnek. Tehát ne gondoljanak arra, hogy a híd megépítése folytán a házak értéke emelkedett, mert a híd még nem épült fel és az értékemelkedés csak ez­után fog előállani. Helyesen cselekszik tehát az az ingatlantulajdonos, aki a közmun­kák tanácsának eladott házának vételárából nyom­ban vesz Óbudán más ingat­lant, melynek értéke feltétle­nül emelkedni fog a híd megépítése esetén és mint­hogy ez az ingatlanérték nincsen fixirozva, ezt az értékemelkedést az illető feltétlenül élvezni fogja. Kívánatos ezzel az eljárással előmozdítani a hídépítés munká­jának megkezdését már csak azért is, mert attól kell tartanunk, hogy az Óbuda—Hungária-úti hídépítést megelőzheti a Lágymányos hídjának az ügye, mely messzi évtizedekre odáz­hatja el a törvényben biztosított hídépítési munka megkezdését. Dr. Orova Zsigmond. Virágkultusz a iakásban címen Morbitzer Dezső székesfővárosi ker­tészeti h. igazgató szemléltető elő­adást tart a növényzet bemutatásá­val március hó 22-én. csütörtökön este 7 órai kezdettel a Budai Tár­saskör nagytermében (Délivasut), melyre a tagokat és hozzátartozói­kat szívesen látja az elnökség. Utána a szokásos társasvacsora. A Lágymányos—Kelenföldi Polgári Kör, amelynek helyisége most I-, Horthy Mi'klós-út 38. alatt van, e hó 4-én délelőtt tartotta tisztújító köz­gyűlését, amelyen megválasztották egyhangúlag az elnökséget és tiszti­kart. Elnök: Krámer Adolf. Társelnö­kök: Reitzer Emil, Schönaug Henrik, Székely Bertalan. Alelnök-főtitkár: Bokros Béla. Alelnökök: dr. Rácz Vilmos, Nagy Sándor. Szongott Já­nos, Sándor Fülöp, Swarcz Samu, Rákosi Hugó. Titkár: dr. Kótai László. Főjegyző: dr. Katona Bálint. Jegyzők: Schór Kálmán, Grünfeld Mór. Háznagy: Herczeg Gyula._ Gaz­dák: Földes Henrik, Marer Sándor. Pénztáros: Koltai Ármin. Ellenőrök: Guttmann Ármin, Scheiber Mór. Ügyész: dr. Gáspár Izidor. Számvizs­gáló bizottság: dr. Kartal Árpád, Kálmán Ármin, Szabó Endre, Erdős Lajos. Könyvtárosok: Adler Sándor, Haas Lambert és 48 tagból álló vá­lasztmány. Kramer Adolf elnök kö­szönte meg a megválasztást a tiszti» kar nevében és arra buzdította a ta­gokat, hogy összefogva a kerület jó­szándékú polgárságával, egyesületei­vel, küzdjenek a Kelenföld felvirágoz­tatásáért. A mély gyászt, amely chizsnei Cherven Ffóris dr. magy. kir. ud­vari tanácsos elhunyta alkalmával a családot érte. némiképpen enyhítette az a nagyszámú és igaz részvét, amelyet a kiváló pedagógus idősebb leányának, férjezett dr. Okolicsányi- Kuthy Dezsőnének küldtek: Serédi Jusztinján hercegprímás. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter. Berze- viczy Albert a M. T. Akadémia el­nöke, Csilléry András és Ferdinándy Gyula ny. miniszterek, Ripka Ferenc főpolgármester. Horthy István tábor­nok, Vértessv Sándor kabinetirodai főnök, Teleki Tibor és László grófok, Folkusházy Lajos alpolgármester. Czetler Jenő a képviselőház alelnöke. Benedek Sándor a közigazgatási bí­róság másodelnöke. Töreky Géza, a kir. törvényszék elnöke. Homan Bá­lint, Böckh Hugó. Demény Károly államtitkárok. Antal Géza ref. püs­pök, Wolff Károly. Gerlóczy Zsig­mond, Szinyey József felsőházi ta­gok, Szinye József és Lobmayer Géza igazgató-főorvosok. Szabó Imre tiszti főügyész, Agorasztó Ti­vadar alispán, Becsey Antal kor- mányfőtanácscs. Gámán Gábor Máv. igazgató. Angyal Dávid, Vargha Damján egyetemi tanárok és sokan mások. Versenytárgyalást hirdet a főváros elsősorban a Budai Vigadó helyisé­geire, amelynek kávéházát eddig Kass Béla bérelte 5.000 pengőért, a vendéglöhelyiséget pedig Jäger Ignác évi 3.500 aranykoronáért. Az új ki­írás szerint a kávéház és a vendéglő a jövőben közös bérleményt alkot. A helyiségek tatarozására 21.000 pengőt kell fordítani. Itt már fix bért kell megajánlani a pályázóknak. Másod­sorban a Rudasfürdő vendéglőjére, melynek eddigi bérlője, özv. Szép Jó- zsefné volt, aki 2.800 aranyk.-ért bé­relte a vendéglőt. Az új bérlőnek semmiféle beruházást nem kell esz­közölnie, a szerződést ellenben az a pályázó kapja meg. aki a legtöbb fix bért ajánlja a vendéglőért. A Katolikus Középiskolai Tanár­egyesület Székháza — Szent Gellért Collegium. — Irsik László műépí­tész, műegyetemi tanársegéd tervei után épült. Az I. kér. Iparoskor huszonöt­éves hagyományához hü táncestje február 18-án a Budai Polgári Kaszi­nóban fényes sikerű volt. A Himnusz eléneklése után Kollár Gábor el­nök lendületes szavakkal nyitotta meg a táncestét, majd felzengett a „Túl a Tiszán, faragnak az ácsok"' kezdetű csárdás, amelynek hangjainál tf budai szép asszonyok, szép leá­nyok táncba kezdtek s reggelig a leg­pompásabb hangulatban folyt a jó­kedv. folyt a tánc. Az est anyagi si­kerét fényesebbé tették a következő felülfizetésék, amelyet ezúton nyug­táz köszönettel az elnökség: Tószegi Emil és Pakányi Ferenc 25 P, Virágh Kálmán. Kodra Károly, Szobafestő ipart., Halwa Sándor, Pachó István és Pados József 20 P. Kollár Gábor és Tóth Ferenc 15 P, Tóth Pál 12 P. Pataky László, dr. Szabó Árpád, Szabó Sámuel, Sztakó Sándor. Kéry Lajos, Homann János, Kristó Mihály, Schramek István, Gubicza Lázár, Skalka János. Tamásy Lajos, Máté István. Thék Károly, Macskássy Gyula, Pflug Tibor, Schreil Győző, Tímár Sándor, Zsupán József. Zim­merer Pál, Iván István, Szabó István, Hoffmann János. Zelm László és Har­ter Mihály 10 P, özv. Kollár Gyu- láné, Dworzsák Vince, Jámbor La­jos. Littvay István és Sajt János 8 P. Kisebb adománnyal — 5—6 pengővel — segítették a nemes célt: Kolonits Sándor, Göbbös Gábor, Hódor An­drás, Németh Ferenc, Moravcsik Sándor. Junger Emil, Skribek Ferenc, Müller Antal, Sógor József, Novotny Máté, Farkas Antal, vitéz Horváth Nándor, Dervarits István. Kaucz István, Ersching János, Küster Ádám, Kollár Ferenc, Brandits József, Szíj­já r t ó János, Katrics Vilmos, Bálint Mihály. Bilitzky Ambrus, Szerafin Gyula. Czemann Ferenc, Gimpl Ist­ván, Ferencsik László, Fehér Lajos. Varga József Plese János, Tilke Ala­jos, Samu István, Laskay László és ifj. Kollár Gábor. Pompás gyermekdélután volt feb­ruár 19-én a III. kér.. Raktár-utcai iskolában, amikor a gyermekek szebbnél-szebb irredenta dalokat, tornagyakorlatokat és kedves színda­rabokat adtak elő a zsúfolásig telt tornaterem hálásan tapsoló közönsége előtt. Különösen hatásos volt a „Vi- cuska tiindérországban“ című daljá­ték. amelyet fáradhatatlan buzgalom­mal B i r k 1 Rezsőné énektanító ren­dezett sok szeretettel és hozzáértés­sel. Vele osztozott a sikerben Sän­ger Margit. Ábrahám Gizella, akik a műsor többi számait tanítot­ták be, a kicsiny gyermekeket szinte művészekké képezve. R e i s c h 1- Réw Sándor mondott a nagyoknak hatásos beszédet. Az előadások meg­rendezésének érdeme D e bre­eze n y Miklós igazgatóé, aki min­den alkalmat megragad, hogy az is­kola és a család, a szülői ház kö­zött a kapcsolatot a legmelegebbé tegye, ezzel is megkönnyítve a szülő és tanító közös nevelő munkáját. Ördöge van némely üzletembernek és bárhol nyitja meg üzletét, — megy. Ha a tönkrement konkurrense helyén nyitja meg. ott is fordul a szerencse és felvirul az üzlet. Talán nem is annyira szerencse kell hozzá, mint kellő szaktudás, szorgalom és a közönség igényeinek teljes kielégí­tése. Alig két éve, hogy gőzmosó­tisztító és kelmefestő üzemét a Zsig- mond-uicúban megnyitotta Menczcr Gusztáv, már is szűknek bizonyult a nagy helyiség és egy-két házzal odább újabb és még nagyobb helyi­séget kellett bérelnie. Ezeket az üze­meket valami különös csínnal tudja berendezni, hogy a rendelő ■ szívesen látogatja. Azóta Pesten is nyitott új üzemet a Klotild-palotában és máris kicsinek bizonyult ott is a bolt. A Zsigmond-utcai üzlet, mely tulajdon­képpen a Vízivárosnak volt szánva, már az újlaki és óbudai közönséget is vonzza, de szívesen keresték föl a Krisztinavárosiak is. Ezek számára most rendezi be az Attila-utcai üzle­tet. A Roham-utca és Alagűt-utca kö­zötti részen a 10-ik számú házbán nyitja meg elegáns és a rendelések felvételére szánt üzemét. Kifogástalan munkája révén ez az üzlete is — menni fog. LORGNON Zibrinyinél, I.. Attila u. 12. Az Isten háta mögött, az óbudai Bécsi út egy kis kocsmájában ütött tábort a „Sátán-tanya“ (civil­ben: takarék-társaság), amely a vi­zet prédikálja és a bort issza s ura, teremtője az igazi Sátán, tagjai pedig szegény ördögök. Az első ismerke­dési vacsorán száznál többen jöttek össze a legderűsebb hangulatban hallgatva Sátán József festőmű­vész humoros beszédét, amelynek értékes tanulsága, hogy minden em­beri rosszaság között mégis itt van az isteni szikra, amely a végtelen szeretet lángjából fakadt és a Sátán­tanya lakóinak szívében is szunnyad, hogy általa feléledjen a felebaráti és hazaszeretet. — A sátánok ellensú­lyozására ugyanott alakult kizárólag hölgyekből a Santa jótékonycélú asztaltársaság, ahová csak gyerme­kes anyákat vesznek fel tagul — az egyke elleni küzdelmet így szolgálva gyakorlatilag. A társaság tagjai ola­szosan Santa Madonna üdvözléssel köszöntik egymást. A választói névjegyzékek kiigazí­tása most van folyamatban s e célból megalakultak az összeíró küldöttsé­gek, a budai I. választó kerületben, mely az 1.. II. és HI-ik közigazgatási kerületeket felöleli a következőkép­pen: I. kerület. 1. Bizottság, választók száma 9.6S6. Elnök: Lász Károly állampénztári fő­pénztáros (kereszténypárti), alelnök Krivoss Árpád dr. ügyvéd (polgári párti). Rendes tag: őszi Iván (dem.), Vácz.v Ferenc (kér.). 2. Választók száma 13.460. Kirch- knopí István iparos (K). ifj. Fre.v Ágoston tisztviselő (sz.). R. tag: Osztián Antal (polg.). Lukács Pál (kér.). 3. Választók száma 12.801. Luca- tello Nándor postatakarékpénztári tanácsos (K). Katona Sámuel tisztvi­selő (sz.). R. tag: Milcsinszky Ala­jos (kér.), Kiss Dezső (polg.). II. kerület. 4. Választók száma 6.877. Vizdos Géza ügyvéd (K). Apor Albert ház- tulajdonos (d.). R. tag: Kozma Dezső (polg.). Taraczközy Károly (kér.). 5. Választók száma 11,216. Petai- nek József főmérnök (k.), Blaskó Ar­tur tisztviselő (sz.). R. tag: Zimka Gergely (kér.). Nagyőszi Ferenc (polg.). III. kerület. 6. Választók száma 7.014. Vitéz Endre tisztviselő (sz.). Vitális István tisztviselő (k.). R. tag: Günther Béla (polg.). dr. Hazai Béla (dem.). 7. Választók száma 7.753. Milko- vits Vazul főgépész (d.), Antal Jenő ny. alezredes (k.). R. tag: Szepesi Ágost (polg.). Diszberger Samu (szoc.). Buda-Alsóvárosi Egyesület ked­vezményes árakat biztosított tagjai részére a Mauthner cégnél. IV.. Kos­suth Lajos-u. 4.. pázsit-, fü-, konyha­kerti- és virág-magvak, továbbá kertieszközök jutányos beszerzésére. Utalványok az Egyesület titkáránál kaphatók. A Mária kökápolna javára, — amely a Külső Szentendrei-útón, mint nagymultú kegyhely ismeretes és mely a kisegítő kápolna egyesü­let révén Akvinkum városrész jö­vendő plébániája lesz. — február 26-án nagysikerű est volt az óbudai kaíh. kulturházban. Az ünnepi beszé­det Csiszár ik János püspök mondotta. Z s á m b o k i Miklós, a világhírű csellómüvész. Bakó Lászlóné-Lenz Hedda. a Nemzeti Színház művésznője, az óbudai egy­házközségi énekkar. V a d n a i Alice hegedűművésznő, Mikus-Csák István zeneszerző, S t e n g e r Pál adták a gazdag műsort, amelyet Csáby Vilmos hitoktató, a kápolna agilis lelkésze vezetett be hatásos beszéddel. A zsúfolásig telt terem hallgatósága között volt gróf Zichy Gábriella. gróf Zichy Rafaelné, Sagmüller József apát- plébános, M a 11 e 1 k a Frigyes kir. tanácsos, M a r i c h ezredes, és so­kan a Gázgyár tisztviselői és Akvin­kum vezető polgárai közül. (K. M.) Uj Istenhegyi-űt készül, mert a meglevő már teljesen alkalmatlan a mai forgalom lebonyolítására. Az új úttest céljaira a Hieronymi- és az Óra-út között egy sereg magántelket kellett kisajátítani, még pedig 2.232 négyszögölet, kü­lönböző tulajdonosoktól. A Föld­hitel Bank 376^ négyszögölnyi területet ingyen adott a főváros­nak, miután a bank itteni telkeit rövidesen parcellázzák s akkor úgyis le kellene adnia az átrende­zéshez szükséges telekrészeket. Ezt a 376Vs négyszögölet annak idején majd leszámítják a még át­adandó köteles részből. A többi 1.856 négyszögölnyi telkekért 26,912 pengőt fizetett a főváros. A környék lakossága egyirányú for­galmat kíván az Isten-hegyre, mert az évről-évre növekedő autóközlekedést és a kirándulók nagy tömegét nem bírja el ez az egyetlen útvonal. A belvárosi for­galomhoz hasonlóan, ahol ez az egyirányú rendszer már érvény­ben van, azt kívánják, hogy az Istenhegyi úton is csak felfelé me­hessenek az autók, míg a lefelé való járathoz más útvonalat kell kijelölni, ami az autóknak is, a gyalogosoknak is csak előnyére válna. GUNDEIi Szent Gellért IÉTTERMEI Délután és este zene TÁNC TÁNC J ÓZSEF NÁDOR születésenapján, 1800 mára. 8-án. titokban Budára hozatta a szerető hitves, a bájos orosz nagyhercegnő H a y d n-t, hogy személyesen vezényelje a „Terem­tés“ című nagy oratóriumát. Erről a nagy eseményről a külföldi lapok is megemlékeztek, de érdekes a Ma­gyar Hirmond ó akkori tudósí­tása, amely a következőket írja: (Pádua). Tegnap (február 17-én) indult le innét Budára ama, nagy nevű Haydn Muzsikus-Doctor és Di­rector, hogy a‘ Nádorispányné ö Csász. Hertzegsége* parantsolatjára. el énekeltesse ‘s cl muzsikáltassa a‘ Teremtés név alatt esméretes remek muzsikáját. Nádorispányunk* szüle­tése napján, rnellv Martziusnak 9-kén leszsz“. Magáról Haydn budai szereplésé­ről a március 18-iki száma a követ­kezőket írja: .1800 márc. 8. este) ,.A Főhercegi Pár között uralkodó szép Egygyességnek még hathatósabb meg-tisztelésérc el éneklődött ‘s mu­zsikálódon annak utána, az a‘ felsé­ges és a‘ hangokat olly gyönyörköd­tető módon egyeztető Teremtés ne­vezetű szerzeménye Haydn-nek, kit amint irtuk, különösen e‘végre hívott' le a ^Császári Hertzeg asszony. Az éneklésnek ‘s muzsikának. tsupa kedvellésiből való gyakorlói is, szá­mosán voltak a* rendes muzsikuso­kon kiviil, eszközök Havdn Ur jgye kezeiének, a‘ teljes megelégedésig való végrehajtásában“. A Wiener Zeitung sokkal bővebben jelenti márc. 19-iki számá­ban a „Schöpfung“ előadását:-A _ királyi Vár terme gyö­nyörűen és ízlésesen volt kivilágítva, félkörben elhelyezett fénygömbökkel. amelyek közül mindegyik transzpa­rens megvilágításban egy-egy be­tűt tartalmazott. A terem egyik olda­lán „Harmonie“, a másik oldalon pe­dig „Parfait“ volt olvasható. Ehhez a zenéhez Buda és Pest nemességé­nek legnagyobb része volt hivatalos és magát az oratóriumot az énekes­nők és énekesek Havdn legtökélete­sebb megelégedésére adták elő, amely szerencsés előadáshoz a nagy­számú dilettánsok is nem csekély mértékben hozzájárultak. A császári és királyi fenségek és az összes je­lenlévők osztatlan tetszésüknek ad­tak kifejezést a ritka szórakozás al­kalmából“. Ha kellemesen akarja tölteni az estét és ha gondot fordít arra, hogy jól vacsorázzon, úgy keres­se fel Budán a kereskedelmi minisztériummal szemben lévő Lánchíd-kávéház impozáns helyi­ségeit, amelynek intimus interiör- jében a szórakozni vágyó budai és pesti közönség a legkitűnőbb italokat és a legpompásabb éte­leket fogyaszthatja. A budai KÉMÉNYSEPRŐ VENDÉGLŐ I., Pauler-u. 3. (A budaizinkörrel szemben) tulajdonos: PÁNTOL MARTON Családok és egyesületek szolid ta’ál- kozó helye. Teljesen újjáalakítva. Minden kényes igényeket kielé­gít. R°gi, hires magyar konyhája sajátszüretel sű borainak kivá ó- sága közismert. Minden pénteken halászlé. Szombaton disznótoros vacsora Háztatarozásnál előnyös feltételek mellett vállalkozik Nagy Pál bádogos * gáz, vízvezeték, csatorná­zás, fü rdőberendezéí és központi fűtés vállalata II., FÖ-UTGA 20. SZ. TeSeíonhivé 179 42,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents