Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-12-16 / 933. szám
2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1928 december 10. Szent Geliert | Gyógyfürdői ' Géptorna (Zander) terme | | kiválóan alkalmas fogyókúrák ♦ tartására, izületi merevségek, | i: izomsorvadások és hátgerinc t : elferdillések gyógykezelésére. | Svéd tornaterem. | egyes nevek tévesen kerültek a kép alá, mert lényegben ez nem mérvadó. A Il-ik értekezlet e hó 18-án este 7 órakor lesz a Császárfürdő földszinti Mátyás-termében. Előadó: dr. M AD AI LAJOS forrásszakértő. Az előadáson a már az I. értekezletre meghívottakon kívül szívesen lát minden érdeklődőt az elnökség, meghívó nélkül is. Meghívót szívesen küld a háznagyi iroda: I., Bors-u.( 24. Telefon: 502—96. A január havában folytatólagosan rendezendő értekezleteken az Elnökség fölkérésére részt vesznek és szólnak hozzá e közérdekű tárgyhoz: Aggházy Kamii hadtörténelmi, — Becsey Antal városgazdasági, — Pávay- Vajna Ferenc forrástani, — Szviezsényi Zoltán fürdőpolitikai, — Viraág Béla — budai szempontból. Az előadások sorrendjét esetről- esetre előre bejelenti a Budai Napló, amelyet minden érdeklődőnek díjtalanul küldünk meg az értekezlet tartamára. A társaság egy része és számos illusztris vendég előadás után részt vett a H. M. T. szokásos hétfői társasvacsoráján. A vacsora a legkedvesebb hangulatban folyt le, amit színessé s komollyá tett az elhangzott sok értékes eszme, gondolat, amelyek mintegy keretet adtak az előző előadásoknak. Viraág Béla háznagy meleg, szívből jövő szavakkal üdvözölte a vendégeket, köztük a vacsorán is résztvevő dr. Eper- jessy István előadót, majd dr. Morvay Győző elnök mondott kedves köszönetét a közreműködőknek. Baránszky Gyula dr. kormányfőtanácsos praktikus gondolatokban gazdag beszédben mutatott rá arra, hogy miért nem lehet Buda — vüágfürdő. A magyar orvosok külföldre küldik páciensüket, poloskától hemzseg a város, a Hun- gária-forrás, az egyetlen ivókúra környékén ott áll az undorító tűzfal, a hegyvidéken komfort nincs, a gyárkémények ontják a füstöt és a világlátványosság számba menő Római ingyen strandot a főváros be akarja szüntetni; a hegyvidéken nincs útjelző, csak drága vendéglők és drága közlekedési eszközök és a városi adminisztráció sem teszi meg kötelesséEltemetett forráson Irta és a „Hollós Mátyás Társaság“ e hó 10-én tartott értekezletén felolvasta ; Dr. Eperjessy István A budai hegyvidéknek előnyeit nem most kell felfedeznünk, az már évszázadok óta köztudomású. Királyaink közül számosán kerestek üdülést különösen a Zugliget gyönyörű fekvésű bércei között. A krónikák gyakran tesznek említést Mátyás király nyéki vadászkastélyáról, amelynek helyéül Heufler: „Buda-Pest historisch-topographische Skizzen” című munkájában a Lasz- lovszky-major környékét jelöli meg, amely a Hunyadorom tövénél levő Szarvas vendéglő környékének felel meg. Mátyás király kastélyán kívül, mint az Oláh Miklós érseknek a 16. század elejéről való leírásából is kitűnik, Ulászló királynak is volt egy kastélya, amely Rupp Jakabnak 1868-ban megjelent „Buda-Pest környékének helyrajzi története” című munkája, továbbá Heufler előbb említett könyve szerint Kalmárffy Ignác néhai budai bíró telkén, a mai Ferenehalmon állott volna. Néhai Sigray Pál, a Budapest- Zugligeti Egyesület megalapítója. Boldog Báthory László pálosrendi szerzetes remetebarlangjának ünnepélyes megnyitása alkalmával mondott emlékbeszédében^ történelmi kutatások alapján említi, hogy királyaink közül Róbert Károly, Nagy Lajos, Zsigmond, ha az uralkodási és kormányzási gondjaikban, vagy a háborúkban megfáradtak, szívesen jöttek a Zugligetbe hosszabb rövidebb időre a Szép Juhászné nyergén levő páloskolostorba pihenést keresni. Példájukat számos főúr is követte. Cííánky Dezső „Szilágyi Erzsébet budai nyaralója” című tanulmányában eredeti oklevelek alapján igazolja, hogy a mai Szép Ilona helyén egy kőpaíotának nevezett épületben nyaralt egyik legnagyobb nemzeti hősünk, az európai hírű Hunyadi János özvegye és egyik legnagyobb nemzeti királyunk, Mátyás király édesanyja, Szilágyi Erzsébet, egy negyedszázadon át. gét. Buda fürdőváros gondolata nem is lesz valóság addig, amíg minden budapesti ember nem úgy szereti Budát, mint Viraág Béla szerkesztő, aki ennek szentelte életét és munkásságát. Peterdy Sándor szellemes beszédben Baránszky Gyula beszédével szemben Buda fürdőváros értékeit sorolta fel, éltetve a legremekebb kincset: a szép asszonyokat. Ezután Viraág Béla fejtette ki, nagy figyelem közben a Hollós Mátyás Társaság jelszavának fontosságát: —- „Tegyük Budát ismét Mátyás király virágzó városává, ahol jó módban él a művelt polgárság” — és Buda fürdővárossal kapcsolatos értelmét. Az idegenek idevonzása egyedül teremtheti csak meg a jólétet, mert Buda sem ipari, sem kereskedelmi várossá nem lehet. Ennek a munkának az idegenforgalom vezér- harcosa Tábori Kornél, akit szeretettel köszönt, lelkes éljenzés között. Ebner Ferenc dr., mint a LI. M. T. vendége, komoly beszédben hálás köszönetét mond a Társaságnak, hogy Buda fürdővárossá emelésének gondolatát régtől fogva komoly feladatának ismeri s vállalja annak népszerűsítését. Felkéri a Társaságot, hogy legyen továbbra is az az irányadó testület, amely Buda érdekeit képviseli politikamentesen. A fővárostól, bizottsági tagoktól, képviselőktől ne kérjen, hanem követeljen, amikor Buda jólétéről: az ezt megalapozó fürdővárosról, idegenforgalomról, a velük kapcsolatos nemzetgazdasági, irredenta és kulturális érdekekről van szó. A köz- érdeklődés felkeltésére az ilyen nívós előadások folytatását kéri, a Társaság virágzására emelve poharát. Feszült figyelem mellett beszélt azután Tábori Kornél lapszerkesztő azokról a kötelességekről, amelyek az idegenforgalmat céltudatosan megvalósítják. E téren sokkal többet kell tenni, mint amennyi eddig történt. Felsorol sok új adatot, amelyek az idegenekre vonzóerővel bírnak s megállapítja, hogy csak Buda lehet az idegenforgalom középpontja, mert akárki idegent még eddig idehoztak, az Budát nézte áhitatos csodálattal. Ide kell hozni az idegent, de világbotrány lenne ma, ha tömegesen jönnének, mert hiszen helyünk sincs az elhelyezésükre. A felsőbbrendű program az irredenta, amely megmutatja kincseinket, kultúránkat, saját magunkat szembe állítva a ránk mért igazságtalanságokat, amik öt sorba beleférő adatokból álljanak. Gratulál Budának, hogy olyan lelkes embere van, mint Viraág Béla, aki komolyan foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, aki irodalmi nívó és tartalom dolgában az első sorban küzd Buda jövőjének biztosításában. Nem a felköszöntő frázisával kívánja — s jobbat, okosabbat nem is kívánhat, — hogy a Budai Naplót minél többen, minél többször olvassák, főképpen a városházán — Néhai Eperjessy István „Zugliget és vidéke” című munkájában megemlíti, hogy a Budakeszi-út 71. szám alatt, az úgynevezett báró Kochmeis- ter-féle villában, egy egész nyáron át lakott 1866-ban május havától szeptember haváig dicső emlékezetű Erzsébet királynénk, fiával, Rudolf trónörökössel és leányával, Mária Valériával. Orvosai tanácsára Kossuth Lajos is a Zugligetbe jött üdülést keresni az 1837. óv tavaszán és elfogatásáig a Zugligetben a Disznófő mellett levő Hagenmacher-villában lakott. Nagy íróink közül Jókai Mór és báró Eötvös József stb., éveken át nyaraltak a Svábhegyen, Herezeg Ferenc pedig a Hidegkúti-út mentén építtetett magának nyaralót. A budai hegyvidék azonban ezen előnyei dacára sem mutatja azt a fejlődést, amelyet már régebben megérdemelt volna. Az egész budai hegyvidéken nincs strandfürdő vagy nagyobb uszoda és így az itt nyaralók kénytelenek éppen a legnagyobb hőségben, túlzsúfolt villamosokon háromnegyed órát utazni, amíg a legközelebbi túltömött uszodát, a Rudas-, Lukács-, vagy Császárfürdőt elérhetik. A budai hegyvidék jelenleg vízben szegény. Azonban nem így volt ez a múltban. A budai hegyvidék bővizű forrásokban, patakokban bővelkedett és azok az Ördögárok medrét annyira rongálták, hogy azok egyrészét Buda város tanácsa betömette, másik részük pedig gondozás hiányában eliszaposodott, bedugult. A budai hegyvidék forrásai a mult- bair nemcsak az egész környéknek adtak ivóvizet, hanem az egész Várnak ívóvízszükségletét is ellátták. Franz Schams: Vollständige Beschreibung der königl. freyen Hauptstadt Ofen in Ungarn című, 1822-ben megjelent munkájában írja, hogy 3 évvel ezelőtt J. Brunner városi al- kincstámok a Svábhegyen falazott vízvezetéket fedezett fel, amelyről nem tudják, hogy a törökök idejéből, vagy az azt megelőző időből való-e, de kétségtelennek, tartja, hogy ez a Várnak vízellátására szolgált. A budai hegyvidék forrásai közül a Svábhegy oldalán a Béla király út végén levő városkút volt az első, átvive a világba szépséges Budának, világhírűvé tételének gondolatát. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után Läufer József gjmros az Óbudai Hegyvidék Szövetség üdvözletét tolmácsolta meleg szavakkal és Kapcza Imre fejtegette szép beszédben, hogy Magyarország ne tartson az elpusztulástól, mert vannak olyan gazdasági forrásai, amelyek biztosítják minden embernek a kenyeret, csak meg kell nyitni őket s ezzel az új határok, a modern börtönfalak is le fognak omlani. Budának is vannak ilyen tényleges forrásai: a gyógyvizek, amelyek ténylegesen kihasználva nincsenek, pedig ezek kenyeret adnának igen-igen sok munka- nélkülinek és e forrásvizekkel meg lehetne oldani a legnehezebb szociális kérdéseket is. A komoly beszédet nagy érdeklődéssel hallgatta a nagyszámú vacsorázó társaság, amely után dr. Morvay Győző, a Hadtörténelmi Múzeum igazgatója, az ezredesi rangsorba lépett Aggházy Kamii érdemeit méltatta, melegen köszöntve őt a H. M. T. nevében. Aggházy Kamii válaszában kifejtette, hogy a lokálpatriotizmusunk nem elég erős. Folyton Budát kell propagálnunk s a fürdőváros gondolata mellé Buda egyéb belső értékeit, így elsősorban a "történelmi gondolatot kell kapcsolni. Örömmel jelenti be, hogy éppen a Hollós Mátyás Társaság segítségével Budára áttelepített Hadtörténelmi Múzeum a volt Ferdinánd-laktanya épületében 1929. év őszére teljesen elkészül. Ez is az idegenek egyik érdekes kedvelt állomása lesz s így kapcsolódnak a nagy ügy szolgálatába a részletkérdések is. A jelszó: mindenben Budát propagálni, Buda nagyságát hirdetni. S ebben csügge- detlen, makacs mesterünk van a Budai Napló szerkesztőjében, akit szeretettel éltetett. Oszoly Kálmán polg. isk. igazgató meleg, ^ közvetlen szavakkal a H. M. T. elnöke egészségiére emelte poharát, ami után Viraág Ilonka, az ő klasszikus mozdulatművészetével szavalt el két gyönyörű verset nagy ováció mellett s befejezte az estét dr. Andor Endre drámai hatású költeménye: a kenyér! (R-w.) Xbti* atodanOft a mS o p r o n-O y 6 r I“ ff* ICT* mcrí ** a legjobb és ti I y legmegbízhatóbb fciep és iroda : Sopron-, Győr- éa Vasrnejry«; tajgazdaségrl Rt. L, Pehérvári-ut?7.Tel. J. 18S-0! A városmajori templomban P. Bólé Kornél, a jeles domonkosrendi hitszónok beszélt dec. 13-án nagyszámú hívek előtt. ZVEhftÓ SZÁLLT! JA a legjobb, legolcsóbb jótékonycélú GYERMEK JPŐI asztaltársaságoknak A „Három veréb" vendéglőben tartotta dec. 12-én a székesfehérvári cisztercita öreg diákok baráti összejövetelüket. SZEMÜVEG Zibrinyinéi. I, Attilá n. 12 OU/IK. oroszhegyi Szabó István ekszerész-órásnál Budán, II., Fő-utca 45 sz. A budai forráscsoport lejj- r á dioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő, Fedett téli uszócsarnok PROLII LÁSZLÓ Kertépítő kertészet> telepei: //., PASARÉTI ÚT 129. Hadapród iskolánál SOLTSZENTIMPB Pestmegye Művészi kertépítés Elsőrendű referenciák Felvilágosítást a BUDAI NAPLÓ szerkesztősége ada m ÜVEG és Porcellán díszműáruk karácsonyra! CsáL LAJOS Tisztviselőknek Sseénaíér 7., kedvezmény! B U D Ä H. Karácsonyt és újévi ajándékok El s ő rangú illatszerek-, szappanok- és kazetták »CSARNOK« illatszerfiárban I!. KÉR« HARK0V1CS liíÜH-UTCA a Batthyány-téri csarnokkal szemben BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI KÖZSÉGI TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZPONT: BUDAPEST, V., DOROTTYA-U. 4. Sürgönyeim: „FŐTAKARÉK“ Alapítási év: 1846 BUDAPESTI FIÓKOK: I. kér., Horthy Miklós-út 1. I. kér., Krisztina-körút 133. II. kér., Fő-utca 2. III. kér., Fő-tér 2. IV. kér., Károly király-út 30. V. kér., Nádor-utca 23. VI. kér., Andrássy-út 2. VII. kér., Erzsébet-körút 58. VIII. kér., Rákóczi-út íl. IX. kér., Vámház-körút 1. VIDÉKI FIÓKOK: Debrecen, Szent Anna-utca 13. | Nyíregyháza, Betlilen-utca 5. BETÉTEK KÖNYVECSKÉRE, CSEKK- ÉS FOLYÓSZÁMLÁRA. — JELZÁLOGKÖLCSÖNÖK FOLYÓSÍTÁSA. — TŐZSDEI MEGBÍZÁSOK TELJESÍTÉSE. — KÜLFÖLDI KÖVETELÉSEK ÉS PÉNZEK VÉTELE, ELADÁSA. — VÁLTÓK LESZÁMÍTOLÁSA. — ELŐLEGEK ÉRTÉKPAPÍROKRA. — HITELLEVELEK BEL- ÉS KÜLFÖLDRE. amelyről biztos, hogy a Vár vízellátására felhasználták. A Várnák a törököktől való visszavétele után a Kammeral Administration már e forrás vizének felhasználásával akarta a Várat ivóvízzel ellátni, de e munkálatokat vezető Everling nevű katonai törzsorvosnak sok fáradsággal végzett kísérletei eredménytelenek maradtak. Everling törzsorvosról ezt a forrást egy időben Doktor-forrásnak hívták. A városi jegyzőkönyvek szerint 1728-ban Kerschensteiner Konrád jezsuita atya tervei szerint sikerült a vizet a városlcútból a várba vinni. Félszáz évig a Svábhegyoldal ezen egyetlen forrása képes volt az egész Vár ivóvízszükségletét ellátni és csak 50 év múlva., a lakosság számának szaporodása, de főleg az egyetemnek Budára való áthelyezése folytán bizonyult e svábhegyi forrás vize kevésnek. A városi tanács erre a magasabban fekvő Király-forrást, amelyet ma Béla király kútjának neveznek, és gondos tisztogatás után a Svábforrás vizét, amely valószínűleg már a törökök idejében, vagy még régebben is, vízvezeték céljaira szolgált, 1780-ban Heinrich von Tumler, Veszprém megye mérnöke által egyesítette a városkút vizével és ezek a Krisztinavároson és Vérmezőn át a Várban levő Városházkút (Rathausbrunnen) ciszternájába vezettek. Innen a víz egy része a Franziskanerplatz ciszterna- kútjába, a másik része az Iskola-téren levő Zöldkútba, a harmadik rész a Paradeplatzra, a Dísz-térre vezetett. Schams igen dicséri a svábhegyi források vizét, összehasonlítva azokat a pesti ivóvízzel és kiemeli, hogy a Svábforrás és a Királyforrás kemény vize a Doktorforrás lágy vizével igen jó keveréket ad. Kerschensteiner Konrád tervei szerint készült e vízvezeték 1304 m. távolságra fenyőfacsöveken, azután 2675 méternyire ólmos csövekben vezette a Várba e források vizét. József nádor is a svábhegyi városkút forrásából hozatta ivóvizét és ezért Buda város közgyűlése, hogy a jeles nádor emlékezete, aki a főváros emelése és szépítése érdekében aliy- nyit fáradozott, e szép virányú tájon is fenn tartassák, a városkutat Nádor- kútnak nevezte el. ügy a fogaskerekű vasút városkúti megállójánál levő Nádorkút, mint a Béla (király-út közepe táján levő Béla király kútja még ma is meg van, de a közönség elől elzárva. Mindkét forrás felett kis házikó áll. A Nádorkút fölé a 17. században épített Ids házikó falában levő kis faragványos kövek Barcza Thirling; „Budapest duna jobbparti környéke” című munka szerint a 12. századból valók. A beépített román kapuzatpillérek alakos fejezete és boltozati bordatöredékei valószínűleg a pálosok Szent Lőrinc kolostora templomának kapuzatából származnak és így a budapesti keresztény egyházi építészet legrégibb emlékei közül valók. A Béla király kútjánál levő épület Heufler szerint építészeti kivitelénél fogva Mátyás király korára mutat. A ma még elég jó állapotban levő Nádorkút és a Béla király kútja, továbbá az azóta valószínűleg teljesen eliszaposodott Svábkút vize lehet, hogy olyan kiváló ásványi anyagokat tartalmaz, amelyek ivókúrára alkalmassá teszik, de fel lehetne használni e bővizű forrásokat egy svábhegyi vagy zugligeti strandfürdő táplálására, utak, kertek öntözésére. A Disznófőhöz címzett vendéglő mellett egy kőből faragott vadkan fejéből bővizű forrás vize csurog. Ezt a forrást régen Mátyás királyról, aki gyakran járt ki e vidékre vadkan vadászatra, Mátyás csorgójának nevezték. Egyesek szerint a törökök idejében ez a forrás Király forrás (Ivirál Bunar) és az a hegyhát, amelyből ez a forrás fakad, Királyforrás domb (Kiral bunar bairi) név alatt volt ismeretes. Schams a Disznófő elnevezést azzal magyarázza, hogy e forrás egy vaddisznó fejhez hasonló kőből bugy°g kiDisznófő felett a Szarvasiad nevű forrás, attól jobbra az Istenszeme villa irányában pedig a Hangyaforrás fakad. Mindkét forrás magántulajdont képez, befoglalva nincs és így annyira beiszaposodott, hogy már nyomát is alig találni. A Disznófő-forrásról, a Szarvasiadról és a Hangyaforrásról ezt a hegytetőt „Hármaskúttető”-nek nevezték el. A Disznófő vendéglőtől jobbra, az Istenszeme villa, parkjában egy tengerszem szei’ű kis halastó van, amelyet szintén a Hármaskúttető vize táplál. Dr. Zerkovitz Imre ügyvéd Szi- lasy-út 10. szám alatt levő villájában régi, kőbevájt vízvezetéki csöveket talált, amelyek még a vízvezeték előtt való korból valók, tehát szennyvíz levezetésére nem szolgálhattak és azokon a vízmosás még most is meglátszik. Forrásnak nyoma azonban telkén nincs, úgyhogy lehetséges, hogy ezen csövek a Disznófő vizét Mátyás királynak a krónikák által gyakran említett budai vadászkastélyához^ vezették, ami annál inkább lehetséges, mert a monda szerint a zugligeti Fácán üdülőtelep táján volt Mátyás király fácános kertje, a Disznófő környékén pedig gyakran rendezett vadkanvadászatot. Lehetséges,^ hogy e csövek valamikor útmutatással fognak szolgálni Mátyás király vadász- kastélyának ásatások útján való feltárásához. Minthogy a Disznófő környéke ma még kevésbbé lakott, e források vize vízvezetéki csövekben bevezetve az állam tulajdonát képező teljesen szélmentes Harangvölgyben vagy a Fácán-telep területén felállítható uszoda medencéjének táplálására szolgálhatna. Amennyiben a vegyvizsgálat azt mutatná, hogy e vizek az egészségre hasznos anyagokat tartalmaznak, úgy ezen források vizc^ a helyszínén ivókúrára is felhasználható. Heufler a Szent Antal-szikla, — amelyet ma Tündérsziklának nevez- nek, •— környékén levő csodaforrásról tesz említést, mondván: „Die Sage, die in Graf Job. von Mayláth’-s Sammlung von Sagen und Märchen, von einem Zauberbrunnen in dieser Gegend steht, ist keine Volkssage”. A közelmúltban a Csermely-úton házépítés közben egy forrásra akadtak, amelyet eltömni nem sikerült es amelynek vize ma is a házból levezetve, a Csermely-útra ömlik. A svábhegyi és disznófői forráscsoporton kívül a harmadik nagyobb forrás-csoport a Hunyad-orom tövénél a mai Szarvas vendéglő környékén van. (Folytatjuk.)
