Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-11-25 / 930. szám

BUDAI NAPLÓ Budapest, 1928 november 25. Szent Geliért Géptorna (Zander) terme kiválóan alkalmas fogyókúráit tartására, izületi merevségek, izomsorvadá'ok és hátgerinc elferdillések gyógykezelésére. Sv d tornaterem. ami után áhítozva nyújtjuk ki ke­zünket.” A magyar nemzet j'/őjét abban látja, hogy mindig vet fel újabb te­hetségelvet, amilyen Alpár Ignác is volt. Vérbeli építész, alkotó erővel, s kedves, mint ember, akit ragyogó ke­délye a társaság központjává tett. Ő gyűjtötte össze az ezeréves Magyar- ország összes megmaradt műemlékeit és megalkotta a városligeti Vajdahu- nyad várát. Budapesten és ország­szerte olyan emlékműveket épített, amelyek évszázadokra biztosítják ne­vének fennmaradását. Ravatalánál megsírattuk őt, aki rajongva szerette ezt a szép vidéket és most, amikor emlékezete visszatért ide mint az üstökös, a megjelentek nevében küldte utána csendes imá­ját. Azután melegen üdvözölte Bárczy István dr. őexcellenciáját, az új el­nököt és biztosította őt, hogy az ál­tala újból felemelt zászló alá egy szív­vel, egy lélekkel sorakoznak mind­nyájan és ugyanazzal a szeretettel és megértéssel fogják követni az új ve­zért, akinek munkájára az Isten ál­dását kérte. Az éljenzés csillapultával szólásra emelkedett az így lelkes aklamáció- val megválasztott elnök dr. Bárczy István ny. miniszter, Budapest székesfőváros nagynevű és népszerű volt főpolgármestere és pol­gármestere, és azzal kezdte szavait, hogy: „. . . Ha egy idegen ember vélet­lenül idetoppanna és ezen a díszes és nagy társaságon végigtekintene, nem tudná bizonyosan kitalálni, hogy itt most a Rózsadomb és Vidéke Egye­sület tartja közgyűlését. Ezen nem is csodálkozom, mert hiszen ennyi dísz­szel, előkelőséggel, intelligenciával, gyakorlati tapasztalattal, amennyit az itt jelenlevők képviselnek, még az egész főváros ügyes-bajos dolgait is el lehetne igazítani.” Azután méltatta a Rózsadomb és Vidéke Egyesület fontosságát, mert itt kapcsolódik a hegyvidék a fővárosba s épen ezért a fővá­ros legegészségesebb, legkedvel­tebb lakóvidékévé kell lennie, ha ellátnák a nagyváros kultur- tényezőivel. Ez volna Budapest legszebb parkja és közel fekvő kiránduló helye. Meleg szavakkal emlékezett meg elődjéről, boldogult Alpár Ignácról és éppen ezért nagy megtiszteltetés­nek tekinti, hálásan köszöni és elfo­gadja, hogy Alpár utódává megvá­lasztották. Mint előde ő is meleg sze­retettel van a magyarok szépséges fő­városa iránt, ez fogja áthatni elnöki tevékenységét ez adja a programját. Mindent megtesz a Rózsadomb és vi­dékének nagyvároshoz méltó fejlesz­tése érdekében és erre nézve az ille­tékes szakkörökkel nagyszabású programmot fog ki­dolgozni, amelybe belevonja a Dunától a Gug- ger-hegyig terjedő, a Rókus-hegy, Pasarét és Szépvölgy közötti terüle­tet. Ezt többrészre osztják föl és mindenütt megszervezik annak a rész­nek a képviseletét és ezzel az eleven szervezettel, céltudatos, kitartó mun­kával haladnak a cél felé. Amióta ő is rózsadombi lakos, nagyon sok gon­dolata van s azok megvalósításáért lelkesen hajlandó küzdeni. Az ötlet­szerű dilettantizmust kerülni akarja, mert csak nagyszabású integráns pro­grammal lehet boldogulni. Külön kér­dés, amelyet a legnagyobb eréllyel igyekszik dűlőre juttatni a rózsadombi autóbuszközleke­dés. v Külön megköszönte József Ferenc főhercegnek az egyesület ügyei iránt tanúsított meleg érdeklődését, ami elő­nyösen biztosítja a Rózsadomb jö­vendő sorsát és megköszönte, hogy a közgyűlésen részt vett. Végül így fe­jezte be szavait: „. . . Mai megválasztatásom az Önök bizalmának megnyilatkozása volt. Kötelességem, hogy ennek a bi­zalomnak legjobb tehetségem szerint megfeleljek. Ami tőlem telik, azt Isten segítségével meg is fogom tenni! . . Évi Jelentés Ezután a lendületes titkári jelentést terjesztette elő dr. Nádas Béla ny. kir. ítélőbíró, az Egyesület ügy buzgó titkára, amelyben rámutatott a, _ mos­toha sorsban levő 1 rózsadomb bajaira, pedig ez egyik legszebb pontja szép­séges fővárosunknak — csak az illeté­kesek nem veszik észre, akiknek hi­vatásuk lenne azt fejleszteni. Isten­áldotta, gyönyörű kertváros, csodás panoráma, a sokat hangoztatott Buda főváros legközelebbi klimatikus helye, lábánál a világhírű Császár- és Lu­kács-fürdővel, ormán a romantikus Gül-Baba emlékkel. Nem hiányzik mindezekhez más, mint az utak, köz­művek, közlekedés, kaszinó, fürdő, szanatórium, piac, világosság, vigadó, sporttelep, szálloda stb. és éppen eze­ket nem kapja meg a Rózsadomb — a főváros vezetőségének mostohasá- gából. Útépítés Különösen az utak terén érez­zük rettenetes hátramaradottságun- kat. Erélyes szorgalmazásunkra végre elkészült a mészutcai áttörés és a Szemlőhegy-utea végső szakaszának kiépítése. De vájjon tanult-e a város a mészutcai áttörésnél, hogy a Ribáry- utcával kapcsolatosan olyan enyhe lejtésű szerpentint képezzen, amin a Marczibányi-térről feljövő autóbusz is közlekedhetik ? A Mész-utca alsó sza­kasza az áttörésig különben nem épül­het meg (s ez nem a főváros hibája), mert két makacs háztulajdonos, a Mész-u. 3. és 9. számúaké néhány ölet nem adnak át ingyen az útépítés­hez. Ellenük a kényszerkisajátítást a legerélyesebben sürgetjük a belügy­minisztertől. De halaszthatatlanul sür­gős a következő fűútvonalak kiépí­tése: a 13 öles útnak a Bimbó-u. 45. sz. háztól a Pusztaszeri-útig, az Esz- ter-utca kiépítése a Héja-utcáig, az egész Pusztaszeri-út és a Héja-utca rendezése, amelyek által a Rózsadomb Óbudával, Pasaréttel és Margit-kör- úttal a legideálisabb összeköttetést kapja. Ezeknek részleges rendezését, kiépítését a főváros jövő évi építési programjába felvette. A további mun­kálatok a következő évekre maradnak. Sikerült néhány kisebb utca kiépíté­sét is a költségvetésbe felvenni, még pedig az Áfonya-, Borbolya-, Bisi-, Ruszti-, Hermann Ottó-, Trombitás- és Vadrózsa-utakat, a Bimbó-utca legfelső szakaszát, végül az összekötő szerpentin utat a Pasaréti- és Her­mann Ottó- (volt Debrői-) út között. Új tervek Ki kell harcolnunk a Szerén-, Jó- zsefhegyi-, Kavics-, Apostol-, Cimba­lom-, Tapolcsányi-, Tulipán-, Fillér-, Tövis- és Berkenye-utca szabályozá­sát. De a meredek Szemlőhegy-utca nívó javítása és átépítése is halasztha­tatlanul sürgős. A gyalogközlekedés szempontjából nagyon fontos a Zárda-u. 39. sz. és a Veronika-u. 2. sz. villák között, a szerpentin út mel­lett elhúzódó jelenlegi közterület meg­nyitása is, nehogy hegy és völgybe mászásokkal juthasson csak el a gya­logló az Apostol-utca felső szakaszára. Ugyanilyen megoldást kérünk a Ró­zsadombról közvetlenül a Statisztika- parkba juthatás érdekében. Nagy tájékozódottsággal ismertette az agilis titkár a közművek hiányos­ságát, a parkirozások és fásítások lassú előrejutását, az utak olajjal való portalanításának sikerét, a gáz­csőfektetés és villanyvilágítás beve­zetésének hosszadalmas kálváriáját, 60 drb „Alpár-pad” megszerzésének örömét, a postai kézbesítés baklövé­seit. Nagy fontosságú indítványa volt a rózsadombi piac létesítése a 13 öles út, Bogár-, Tövis-, Eszter- és Vérhalom-utcák összefutásánál, avagy a Vérhalom-tér környékén. Azután fölemlítette az autóbusz ügyet, amely- lyel lapuk más helyén foglalkozunk. Nádas Béla dr. titkár ezután még beszámolt kegyeletes szavakkal az Egyesület elhúnyt tagjairól. Jelen­tette, hogy az új alapító tagok a következők: Légrády Ottó dr., Szent- Ivány Ferenc, Gmeinwieser Ferenc, Klein Ferenc, Párkány Sándor, Plá- ner Gyula, Róna Márk, Éber Antal, Schwarcz Pál és özv. Végh Artumé. Klubház Megemlítette fájdalmasan, hogy nincs klubhelyiségük s ezért az egye­sület nem tud megfelelő társaséletet teremteni. Ilyen részére legalkalma­sabb lenne a Gül Baba emléke körül épített Wagner-villa, amelyben kilátót, kioszkot, mohamedán otthont és fiú középiskolát is el lehetne helyezni. A Buda hegyvidéki Egyesületek Szö­vetségével erős összeköttetést tart fenn az Egyesület és ezzel ápolja Buda fürdőváros és a budai által 4- nos közérdeket. Szolgálja lankadat­lanéi és lelkesen. A közgyűlés menetét néhány percre megakasztotta, hogy az elnöki székből fölemelkedett József Ferenc főherceg és más helyen való elfog­laltságára hivatkozva, elbúcsúzott a társaságtól, amelynek éljenzése köz­ben távozott. Az elnöki széket az új elnök, dr. Bárczy István foglalta cl. Új eszmék A titkári jelentéshez többen szól­ták hozzá, így dr. Egerer Gedeon, aki a Rózsadomb egyes részeinek művészi kiképzését sürgette, Jakab Dezső építész, aki a Rét-utca lépcső ügyét tette szóvá, Iiarsányi Jenő, aki Giilbaba sírja mellé egy török me­cset építésének tervét vetette fel és végül Lengyel Endre korm. főtan., aki (, dr. Nádas Béla titkárnak párat­lan buzgalmáért külön jegyző­könyvi köszönetét indítványoz, amihez a közgyűlés egyhangúlag hozzájárult, lelkesen megéijenezve a tevékeny titkárt. Ifjabb Hoffmann Károly beteg pénztáros helyett, Nagy László, a zárszámadási bizottság tagja olvasta fel a pénztári jelentést és a jövő évi költségvetést, amit a közgyűlés egy­hangúlag elfogadott és a felmentést megadta. Sor került ezután a vá­lasztmány kiegészítésére. A kijelölő bizottság javaslata sze­rint a 70 tagú választmány harminc lelépő tagjának helyére megválasz­totta a közgyűlés a következőket: Bárány Oszkár, Bársony Oszkár, Boczkó János, Csapó Rezső, Disclika Győző, Éber Antal, Egerer Gedeon, Fáber Fülöp, Fröhlich Károly, Ge- renday Tivadar, Kalin Ferenc, Len­gyel Endre, Légrády Ottó, Morbitzer Dezső, Planer Gyula, Répássy Mik­lós, Skrivina János, Szávay Gyula, Szegő Elemér, Tholt József, Auer Róbert, Blum Dezső, Haas János, Harsányi Jenő, Horcher Ödön, Mura- közy Endre, Német Ferenc, Róna Márk, Somogyi Károly, Terbocz Imre. Ezután dr. Nádas Béla titkár is­mertette az autóbusz kérdést és azt a memorandumot, amelyet a közgyű­lés utáni napokban monstrekiildött- ség adott át úgy Ripka Ferenc fő­polgármesternek, mint dr. Sipőcz Jenő polgármesternek. (Ezzel a kér­déssel lapunk más helyén foglalko­zunk részletesen.) T érsasvacsora A titkár ezután, ismertette a beér­kezett indítványokat, majd pedig Molnár Antal, Lengyel Endre és Róna Márk felszólalása után az el­nök berekesztette a közgyűlést, me­lyet népes társasvacsora követett, amelyen nagy számban vettek részt hölgyek is mint a tagok hozzátarto­zói s így egészen természetes, hogy a pompás hangulatnak tánc lett a vége, mely éjfél után két óráig tar­totta együtt a legjobb kedvben a társaságot. Tönkrement és megszűnik a kilen­ces jelzésű autóbusz, mely a város­majori rossz útburkolat miatt ideig­lenesen megszűnik. Nem egy, de több autóbusz ment már tönkre ezen az útvonalon. Az iparos nyugdíj kérdése februárban kerül a törvényhozás elé. Eredetileg a népjóléti minisz­ter már január 1-én kívánta tör­vényerőre emelni a nyugdíjbizto­sítási javaslatot, de a késés miatt csak julius 1-én léphet életbe. Ennek az eltolódásnak az oka, hogy az ipartestületek kissé meg­késve szolgáltatták be az iparos­nyugdíj elkészítéséhez szükséges statisztikát és a matematikus nem volt képes kellő időre a számítá­sokat elvégezni. Megemlítjük, hogy az IPOSz végezte a statisz­tikai lapok összegyűjtését. Borgazdák. A Budai Társaskör legközelebbi borgazda-estje december hó 6-án lesz, amelyen a borgazdai tisztet id. Tóth Imre gyáros, Kocs- ner Antal és ]Szabó László viselik. — Január elején következik dr. Kri- voss Árpád ügyvéd borestje és még ugyancsak — januárban Holub Jó­zsef, Balázs Farkas, Szentesy József és Prinner Ede rendeznek együtt borgazda-estét. Az új csillagvizsgáló kupolá­nak, amely a svábhegyi intézet­ben most készült el teljesen, „Bu­dapest” a neve, mert a főváros áldozatkészségéből százezer arany­korona költséggel épült. A beren­dezése a legmodernebb az összes európai csillagvizsgálók között. Szerkezete 12.000 kilogrammot nyom és mert ilyen hatalmas súlyt mozgatni kézi erővel nehéz lenne, a berendezés minden egyes készülékét automatikus szerkezet­tel kell mozgásba hozni. Az egész intézet és annak minden beren­dezése a Gyűjtemény egyetem tu­lajdona, tehát a közoktatásügyi miniszter felügyelete alatt áll. Az építkezést is a minisztérium műszaki osztálya irányította, a terveket pedig Sváb Gyula he­lyettes államtitkár készítette. Az intézetben látható külön terem­ben az egykori gellérthegyi. csil­lagvizsgáló berendezése is. Száz MENOZER esztendővel ezelőtt a gellérthegyi csillagvizsgáló európai nevezetes­ség volt. Budavár ostromakor azonban, 1849-ben, Henczi rommá lövette a csillagvizsgálót. Ami azután a műszerekből meg volt menthető, az megvan és ezt, vala­mint egyéb muzeális értékű ide­tartozó tárgyakat egy létesítendő csillagászati múzeumban fogják elhelyezni. Ez a múzeum is, a még hátralevő két kupola is, 1930-ig elkészül, amikor bemutat­ják az akkor Budapesten tartandó nemzetközi csillagászati kongresz- szusnak. A Budai Vigadó központi fűtő- berendezésének kibővítésére verseny- tárgyalást hirdetett a főváros. galiértiszlí ása vrzd Drbja 10 fi 1. le lefon Külön vidéki osztály Gyermekjátszóteret létesít talán a főváros a pénzügyi bizottságban elő­terjesztett indítvány értelmében „a Török- és Zsigmond-utca között fekvő területen lebontott és rombadőlt vá­rosi épület helyén“. Mi a magunk ré­széről régen harcolunk e düledezésé- ben egyenesen undorító, földbe süp­pedt ház lebontása mellett, de hogy pont ott gyermekjátszótér létesüljön, ezt igazán nem fogadhatjuk éljen­zéssel. E két utcába torkollik az Óbuda felől jövő teljes forgalom. Mindkét oldalon sűrű a villamosköz­lekedés és legalább kétezer autó szá­guld el ott naponta. A telek maga óriási érték s egyáltalán nem ideális hely gyermekjátszótérnek. A tárgya­lás folyamán az egyik bizottsági tag a következőket mondotta: Az igazán botrány, ami ott van. A Fontaine lu- mineuse-t oda kell helyezni. Egész jó volna az idegenforgalom céljaira. Egyenesen lehetetlen állapot, hogy egy világváros szívében ilyen állapo­tok vannak. ftMlcentennárlum Irta: Dr. Bárdos György ügyv d, a Budapesti Mozart Egyesület ügy­vezető alelnöke Az elmúlt évben világszerte Bee­thoven géniusza gyújtotta lángra az emberek millióiban a visszaemlékezés szent érzését, most pedig egy másik zenei lángelme, Schubert halhatatlan alkotásai gyönyörködtetnek és feled­tetik a földi élet sivárságát és gyar­lóságait. A zene klasszikus nagyjai, akik közé Schubertét is számítani kell, az emberiség legnagyobb j óltevői, mint ahogyan Wagner mondja: „Hiszek Istenben, Mozart- és Beethovenben, hasonlóképpen az ő tanítványaikban és apostolaikban”. Schubert nagy szellemi alkotásai egy korán, 31 éves korban elhúnyt, életében sokat hányatott embernek isteni sugallaton alapuló megnyilat­kozásai, melyek a zenei műfajok mindegyikében a tökéletest, a cso­dálatost nyújtják. Schubert dalai az igazi poézis termékei, menten minden mester kéltségtől, az igazi költői ihlet ragyogó ékkövei. A klasszikus zene megbecsülése és annak kultusza a legszebb bizonyít­vány, amit az egyén magáról kiállít­hat. Mennél fejlettebb egy állam zenei kultúrája, az állam annál ki­emelkedőbb helyet foglal el a népek között. A mi fővárosunk nem marad el e tekintetben a legelső zenei góc­pontok mögött. Akár Mozart születé­sének 150 éves fordulóját ünnepli a világ, akár Beethoven, vagy Schu­bert halálának centennáriuma emlé­keztet ezekre a halhatatlanokra, a magyar zenei megnyilatkozás hangjai messze elhangzanak, mert a mi orszá­gunk éppen a klasszikus zene inter- pretátorai számát gyarapította a lcg- kiválóbbakkal és nálunk folyik a leg­intenzívebben a nagy zenei lángel­mék legodaadóbb szolgálata. Beethoven művészetének legmél­tóbb tolmácsolója, Dohnányi Ernő, Budán, a mi szűkeb b hazánkban él és innen irányítja a nagy és szintén budai Hubai Jenővel azokat a nagy­szerű zenei akciókat, melyre az or­szág határain kívül is felfigyelnek és elismerik a magyar népnek klasz- szikus mértékkel véve is magasan álló, a legműveltebb nyugati államok­kal vetélkedő nívóját. A magyar Beethoven kultusz, mely legutóbb Beethoven emléktáblájának a Vár­színházra való elhelyezésében nyert kifejezést, igen magas fokon áll és az utóbbi évtized Mozart művészetének kultuszára is összehozott egy sereg ideálisan gondolkozó embert, akik ennek a varázslatos névnek zászlaja alatt csoportosultak és dolgoznak. A sokat emlegetett kultúr fölény elsősorban a zenében érvényesülhet. Az az export, ami e téren kifelé megy, a nemzeti vagyont gyarapítja, mert növeli a megbecsülést,, eloszlatja a, rosszéi alkotott véleményt és vége­zetül oda vezet, hogy általános tisz­teletet kelt. Rudas-fürdő A budai forráscsoport lejj- rA Jioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő, Fedett téli uszócsarnok O-Budü-Ujloki TokareKpénitor Részvény Társaság Budapest, Hl. kér. Lajos ucca 148 szám. Telefon: Automata 624—57. Betéteket elfogad könyvecskékre 'S folyószámlákra a le - ma asabb k»matoias m 1 it. Kölcsönöket folyósit váltó a, folyószámlákra, érték a- pirokrau legelő Ösebb feltételek m llett Buda visszafoglalásának örömére [L686-ban Brüsszel is nagy ünnep-4 séget rendezett. Ezt a jelenetet Ro­máin de Hooghe szépiarajzban örö­kítette meg, amelyet most a főváros ^megvásárolt. Családi estélyt rendez e hó 27-én este fél 9 órakor az I. kér. Iparosok és Kereskedők Köre saját helyiségé­ben, I., Krisztina-körút 61, amikor dr. Székely Vladimír főkapitányhe­lyettes, elsősorban a hölgyeket ér­deklő ^előadást tart. Ez lesz a kör első őszi családi összejövetele, ame­lyen vendégeket is szívesen látnak. __ Mátyás király budai könyvtára címen a Szent István Akadémia 170 lapos nagy díszművet adott ki, amely­nek gerincét nagyemlékű Fraknói Vilmosnak a Corvina-könyvtár alapí­tásáról írt új eredményeket feltáró munkája adja. Ezt kiegészítik Fogéi József, Hoffmann Edith, Gulyás Pál értékes dolgozatai. A szép kiállítású könyv ára száz pengő. Másfélezeréves keresztény nyomot keresnek az óbudai római korbeli ásatásoknál, de ez mindeddig nem si­került. Az óbudai híd alapozási mun­kálatainál bizonyára igen sok római lelet jut majd napvilágra s köztük olyan is, amely az itteni első keresz­tények életére derít fényt. LORGNON Zibrinyinél, I., Attila-u. 12. Nász. Janovics Lea és dr. Belo- horszky Gábor orvos november hó 24-én, este 6 órakor tartják esküvő­jüket a várbeli (Bécsi kapu-téri) evangélikus templomban. Cím: II., Krisztina-körút 9. Páratlanul érdekes volt az Ipar­csarnokbeli Hangya-lakoma külső rendezése. A felállított asztalok hosz- sza három kilométer volt, amelyek mellett 3500 vendég ült, akiket 380 pincér szolgált ki. A Gundel Károly Szent Gellért-szállóbeli konyháját dicsérő ebéden 1000 hektoliter bor és három hektó feketekávé fo­gyott el. Az ebéd készítéséhez fel­használtak: kilencszáz kg. marha­hús, négyszáz kg. burgonya, négy­száz kg. hagyma, húsz kg. vöröspap­rika, ezernyolcszáz darab zöldpap­rika, kétszáz kg. só, ötszáz kg. alma, négyszázhúsz kg. túró, tizenhét kg. mazsola, háromszáz kg. liszt, hétezer darab tojást. De ami a legcsodálato­sabb volt, az egész ebéd felszolgá­lása 37 percig tartott. BOHUNICKY BANK RT. (II. Margit körút 87) fizeti Budán & LEGMAGASABB betéti kamatot /r Édes kadarka és a kiváló Sze*it3vör$ulr$vi borok faj tisztán kaphatók a HABEEMANN féle vendéglőben. S., Maros utca 18 szám­Vali Gábor és Csa ELŐ íudsi Gimftllilii- feiíáwate Telefon T. 149-46 //., iskola-utca 16

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents