Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-11-11 / 928. szám
XXV. évfolyam. 928. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 20 pengő', félévre 10 pengő'. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 502—96. Felelős szerkesztő : V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egvszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1928 nővén bér 11. FiifliiMitiimimfHiino nti ii'H "ffHiiiWii 111!<'VtTiÉífiTflnair^pTfítw^TiTHifi'uni" 'nvi "f/nma** t r iriT'i1 nirwiif iMími ni u “irw Csodálatos módon, körülbelül tíz I év alatt Magyarország végigment ] újból ezeréves fejlődésén. Az el- 1 vesztett háború után elsősorban munkások vették át az ország irányítását, akik lehettek igen jó vasesztergályosok; de nagyon rossz politikusok voltak. Tudatlanságuk, képtelenségük miatt elveszett az ország kétharmada. De elsöpörte őket is az a romlás, amely az országot érte. Akkor aztán jöttek a néptanítók, akik falunak nézték az országot és mert otthon, a faluban mindegyikük a legokosabb volt, a legtöbbettudó, — azt hitték, hogy az ország ügyeiben is ők a legokosabbak. Itt is hamar kiderült, hogy nem bírnak a helyzettel és tarthatatlanná vált az ő helyzetük is. Aztán jöttek a bírák. Itt már nagyobb volt a látókör, fejlettebb a politikai érzés, és igazságszeretet. De mind ez mégis kevés még az ország kormányzásához. A nemzetgyűlés azonban akkorára már kitermelte magából a hivatásos államférfiakat, akiknek rendet kellett teremteniük, elsősorban jogrendet. Köz- bül sok „könnyűmodorú’’, dillet- táns politikus is felszínre vetődött vagy vetette fel önmagát erőszakosan. Egyszerűen beleültek az üres államtitkári székbe. Az államalkotó magyar faj ösz- tönszerűen megtalálta a maga vezérét Bethlen Istvánban, aki aztán alkalmas munkatársakat keresett az ország sorsának irányításához. A régi gárda nem mert tárcát vállalni és így az új emberek közül kellett válogatnia a miniszter- elnöknek. Folyton mérlegre kellett raknia az embereket, hogy megmérje a súlyúkat. Aki köny- nyü volt, azt kicserélte. Csakhogy ki hiszi azt el önmagáról, hogy nem eléggé súlyos? A kicserélt miniszterek mindegyike tudott magának valami kis testőrséget szervezni és ezek úgy állták őt körül, mintha sokan volnának. És itt kezdődik az a könnyű modor, amellyel ezek az urak a magyar közéletet kezelik és kísérik. Minden volt miniszter a saját kabátjában hordja az egyedül lehetséges miniszterelnököt. Csak a számkivetésben jön rá, hogy tulajdonképpen fordítva történt és neki kellett volna fölmondani Bethlennek és bele ülni az ő helyére a miniszterelnöki székbe. Ezek a nagyon megdagadt önérzetek tombolják ki magukat, mint tisztogatáskor az utcai vízcsapok, minden olyan alkalommal, amikor a miniszterkedés idején szerzett tudásukkal és tapasztalatukkal valami különös világításba igyekeznek helyezni a legegyszerűbb kérdéseket, — ama bizonyos „könnyű modorban”. Csak össze kell házasítani a tücsköt és bogarat és a laikusok előtt kész az ellenzéki beszéd. De éppen amikor javában tombolnak, megmagyarázza nekik Bethlen István gróf, hogy ház- szabályrevizióval nem lehet trónokat állítani és királyokat csinálni. A közönség pedig mulat, amikor azt látja, hogy ezek a könnyűmodorú volt miniszter urak miképpen szerettek volna Írónőkből török hadihajókat építeni. Itt föl kell említenünk egy jelentéktelen epizódot, amelyet cl)1. 1 Ivejzlár Gyula ügyvéd mondott el a Budai Társaskör e heti borestéjén, Kejzlár együtt járt Pozsonyban Friedrich Istvánnal a Jobbágyi nővérek tánciskolájába. „Friedrich Pista már tudott táncolni s így, nekünk kezdőknek, eleinte mindig ő rendezte a négyest. Amikor azonban mi többiek is beletanultunk már, az öreg Jobbágyi kisasszonyok másokat is megbíztak ezzel az irigyelt tisztséggel. Friedrich erre elmaradt a táncórákról. Senki sem tudta az okát. A Jobbágyi kisasz- szonyoknak azonban fájt a gazdag- malackai patikus fiának, elmaradása. Sok kérdezősködés után végre rájöttek az okára és depu- tációban ajánlották fel Friedrich- nek, hogy két kolont alakítanak s az egyiket mindig Friedrich fogja rendezni. Ezzel ismét helyreállt a béke. Sajnos ma már bele kell törődni a megszűnt jogforrásnak, hogy a négyest más rendezi és hogy második kolont sem alakítanak számára.” Mindig akad aztán néhánv félreértett nagyság, akinek imponál ez a könnyű modor, akinek a mellényzsebében szintén ott nyugtalankodik egy miniszterelnök, vagy legalább is egy főpolgármester. Szilágyi Lajosnak mi budaiak hálásan köszönjük, hogy rikító példát szolgáltatott számunkra és kioktatott bennünket, hogy kár nekünk jelöltekért idegenbe járkálnunk. Elhittük neki akkor, a választások idején, hogy milyen fontos szerepet visz Buda életében a hajógyári sziget, amely kész volt elgázolni még a Gellért-he- gyet is Szilágyi Lajos kedvéért. A hajógyári telep volt ott a mumus, amelyről ügyesen elhíresztelték, hogy mint a sáskahad, zárt sorokban fog felvonulni Szilágyi mellett. Mindnyájan emlékszünk, hogy milyen nagyot rontott a párt listáján, az a névcsere, mely a népszerű Szilágyi Károly helyébe az itt ismeretlen Szilágyi Lajost tette. Most már túl vagyunk rajta. A kelés önmagától kifakadt. Ezek az urak mindenkit meggyanúsítanak, aki él, aki alkot, aki nehéz munkát végez a közügyek terén nemes szívvel, finom lélekkel és épen ezért nem is ér rá, hogy iskolás utcai fiúk módjára visszaköpködjön. Csak azt nem értjük, hogy a két, elhelyezkedni nem tudó politikus kifakadásait az ellen a Ripka Ferenc ellen, aki jó volt addig, amíg tolta őket, -— mért veszi a polgárság olyan nagyon komolyan. Egyiknek a szava sem fedi a közvéleményt. Ha a közönséget megszavaztatnák, akkor kiderülne, hogy — a város mai elavult autonómiáját fenntartani — a szavazóknak csak egy kis harmada szeretné, — a másik harmada, föltétlenül meg akarja azt reformálni, — és a harmadik harmad azt véli, hogy az ilyen autonómiákra egyáltalán nincsen semmi szükség. Párizsnak sincsen autonómiája. A könnyű modornak ez a mai autonómia a melegágyas talaja. Uj, valódi, magyar földet kell odahordani, mert ennek a melegágynak a földje már elhasznált, ' nem termőképes és csak könnyűmodorban lehet már ebben a különféle aspirációk hitvány kis palántáit nevelni. __________Dubonai Pál. Hi pl£€i Fereiícsuél Száztagú küldöttséggel kereste fel az Egységes Polgári Párt és a BUDAI TÁRSASKÖR szeretett és tisztelt vezérét és elnökét, Ripka Ferenc dr. főpolgármestert, hogy a személyét ért támadásokkal szemben a polgárság meleg szeretetét, hűségét és bizalmát : a magyar szív zengő érzéseit tolmácsolja. Kozma Jenő dr. beszélt először a főpolgármesterhez. Szavain ragyogott lelkének fénye, amivel letörölte az alaptalan, csúnya rágalmak árnyékát. Hoor-Tempis Móric a budaiak bizalmát, szeretetét és tiszteletét tolmácsolta. Ripka Ferenc a teljesített városmentő munka igaz tudatában köszönte meg ezt a spontán ovációt. Karácsonyi kiállítást készül rendezni a Budai Iparosok Szövetsége s ez ügyben a következő felhívást bocsátotta ki: A Budai IparossTÖvetség megalakításának előkészítő munkálatai örvendetesen haladnak előre. A mozgalom Buda valamennyi iparosánál nem remélt érdeklődést váltott ki s aki csak meghallotta hívó szavunkat, örömmel szegődik az iparosérdekek harcos katonájává. De mi nem csak szavalni, hanem tenni is akarunk! Életjelt kell adnunk magunkról, mert a budai ipar létezéséről a közönség máskép nem vehet tudomást! Mutassuk meg, hogy Budán is van versenyképes, becsületes, képzett ipar! Mutassuk meg, hogy nincs okunk szégyenkezni Pesten élő szakmatársainkkal szemben. Rendezzük meg karácsony hetében a Budai Iparosok karácsonyi kiállítását s így szerezzük vissza magunk számára az elpártolt budai közönséget. Jelentse be minden budai iparos sürgősen részvételi szándékát az I. kerületi Iparoskor titkárságánál és sorolja fel, milyen cikkekkel tudna a kiállításon sikerrel szerepelni. Hisszük, hogy a budai iparosság megérti e kezdeményezés jelentőségét és impozáns felvonulással mutatja meg élni- akarását. További részleteket a Budai Napló közöl. Plazafias üdvözlettel a Szervező Bizottság. Nem lesz hegyi tarifa, tehát nem lesz drágább az autóbuszközlekedés a februárban meginduló rózsadombi vonalon, bár az egész világon a hegyi vonalakon drágább a közlekedés. A rózsadombi autóbusznak csatlakozása lesz a Margit-hidon át Pesttel és a Széna-téren át Budával. Autóbusz No. 9, vagyis a 9-es jelzésű autóbusz vonalának meghosszabbítását vagy viteldíj ánaji leszállítását kérte legutóbbi ülésén a Virányos-Kútvölgyi Egyesület. Kérelmében rámutatott az egyesület arra, hogy amíg az Űj Szent János-kórháztól zsúfolva indulnak el a villamosok, addig az autóbusznak alig van egy-két utasa. Ennek oka az, hogy a 9-es jelzésű vonal igen rövid, mindössze a Déli vasúiig tart és így az utasok háromnegyed részének kétszer, sőt háromszor kell átszál- lania, hogy céljához eljuthasson. Ha valaki az Új Szent János- kórháztól autóbuszon a Wesse- íényi-utcába akar eljutni, úgy a 9-es autóbuszról a 3-as jelzésű kocsikra, majd az 5-ös vagy 15-ös jelzésű kocsikra és végül a 12-es jelzésű kocsira, tehát háromszor kénytelen átszállani és ötven fillér viteldíjat fizetni akkor, amikor a 4-es jelzésű közvetlen villamos kocsikon ezt az utat huszonnégy fillérért teheti meg minden átszállás nélkül. Egy háromtagú család 1 pengő 56 fillért takarít meg, ha ezen vonalon — oda és vissza — az autóbusz helyett a villamost veszi igénybe. Az Egyesület beadványában vagy a 9-es autóbuszvonal végállomásának a Déli vasúttól oly helyre való áthelyezését kérte, hogy a 3-as autóbuszon kívül arra más jelzésű autóbuszokra való átszállás is lehetséges legyen, vagy a viteldíj módosíttassák oly módon, hogy a 9-es kocsikon váltott 30 filléres átszálló jegyek kétszeri átszállásra legyenek érvényesek. Az eltemetett források. A Budapest-Zugligeti Egyesület igazgatóságának Manninger Vilmos dr. m. kir. egészségügyi főtanácsos, egy. tanár, elnöklete alatt tartott ülésén Eperjessy István dr. székesfővárosi tanács jegyző élvezetes előadásban ismertette a Zugliget hideg és meleg forrásait, megemlékezve azoknak történelmi múltjáról és jelenlegi alakjáról. Az Egyesület igazgatósága a Zugliget érdekében fekvőnek tartotta, hogy e forrásoknak legalább egy része feltárassék és vegyvizsgálat után, amennyiben azok gyógy- tényezőket is tartalmaznak: — ivókúrára, a felesleges víz pedig strandfürdő céljaira felhasznál- tassék. Az eszme népszerűsítése végett az Egyesület a propaganda bizottság sürgős összehívását tartotta szükségesnek, mely kapcsolatot keresne a Hollós Mátyás Társasággal, ahol most készülnek külön ankét keretében ezekkel a kérdésekkel behatóan foglalkozni. Tiwy Zoltán dr közigazgatási bírót, a vízivárosi iskolaszék elnökét választotta meg a II. kér. Iparoskor e hó 4-én tartott közgyűlése az Iparoskor elnökévé. Váli Gábor ügyvezető elnök nyitotta meg a közgyűlést, amelyen a tagok nagy számmal jelentek meg s amelynek tárgy- sorozatán egyetlen tárgy volt: — az elnökválasztás, Lacken- bacher György lemondásával megüresedett elnöki tisztség beltöl- , tése. Kifejtette az elnökkérdés fontosságát, az alkalmas egyéniség révén a Kör tekintélyének emelkedését és a maga részéről dr. Túry Zoltánt ajánlotta. A Víziváros e kimagasló alakját tüntető lelkesedéssel, egyhangúlag választották meg erre elnöknek és bizottságot küldöttek ki dr. Pénzes Mihály, Csiszár Lajos és Tóth Mihály személyében, akik az újonnan megválasztott elnököt a Budai Polgári Körben felkeresték és a közgyűlés határozatának közlése mellett a közgyűlésen való megjelenésre kérték fel. Túry szívesen fogadta a kedves hírt. Szalay József, Rittinger Imre, Zboray Gyula és Gorka Gyula kíséretében az eljáró bizottsággal együtt átment a közeli Iparoskörbe, ahol lelkes fogadtatás után az új elnök kifejtette Programmját, amelyben hangsúlyozta, hogy a maga részéről színesen támogatja a Krivoss Árpád dr. által a Budai Iparosok Szövetsége ügyében megindított mozgalmat. A közgyűlés berekesztése után társasvacsorához ültek a vendégek és a megjelent tagok és lelkesen ünnepelték az új elnököt. A Naphegy autóbusza a Hadnagy-utcán fog közlekedni a Csendutcáig, hogy Pest e gyönyörű hinterland ja is be legyen kapcsolva a forgalomba, mely célra a most készülő hegyi tipusu autóbuszokat fogják felhasználni. Csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy a rettenetesen szűk Hadnagy-utcán — a házfalakat lesúrolva, hogy fognak járni az autóbuszok ? ' _____ Ká rolynapl tudósítás Három Károly névünnepét ülték e hét elején Budán: Amlréka Károlyét, Wolff Károlyét és Szilágyi Károlyét. Nagyon meleg volt a Szilágyi ünneplése. Öt személyes hívei és barátai, mint az óbudai hegyvidék régi nyilteszű, csüggedetlen, harcos vezérét rajongták körül. Wolff, Károly névnapján a Keresztény Községi Párt tagjai jöttek össze a Gellért-fürdőben, ahol a párt hasonló arányokra törekedett, mint amilyenek között Ripka Ferenc névünnepe folyt le. Sokan voltak s talán csak az volt a hiba, hogy túl jól akarták megrendezni s így aztán sok ember nem jutott kellő elhelyezkedéshez. A Ripka névünnepétől ez annyiban különbözött, hogy ott politikai keretek nélkül Budapest polgársága a közszeretetben álló főpolgármestert, itt pedig politikai keretek között pártvezérét ünnepelte az egyik községi párt. A vacsorán elsőnek dr. Ernszt Sándor pápai prelátus üdvözölte Wolff Károlyt, kifejtve a mai nemzedék küzdelmeit és kötelességeit. Utána Toperczer Ákosné, a Magyar Asszonyok Pártszövetsége elnöke állott fel szólásra és poétikus, de komoly beszédben a fáklyavivőket, köztük Wolff Károlyt ünnepelte. A nagy éljenzés csillapultával általános figyelem közben Sipőcz Jenő beszélt a keresztény demokrácia, a nemzeti, eszme, áldozatkész munka ezeréves államalkotó, társadalomfejlesztő erejéről. Majd Bernáth István a Keresztény Nemzeti Liga, vitéz Mándoky Sándor tábori főpap a TESz és Polgár Ignác az iparosok nevében köszöntötte Wolff Károlyt, aki nagy éljenzés közben, hosszabb beszéddel köszönte meg az ünneplést, amely nem az ő személyének, hanem a keresztény eszmének szól. Andréka Károlyt, mint díszelnökét vasárnap este ünnepelte az újlaki egyházközség, ahol mintegy százan jöttek össze a Császár-fürdő külön termeiben, csupán meghívott vendégek, ahol lelkes ovációban részesítették úgy a köztiszteletben álló elnököt, mint annak nejét, aki hervadhatatlan érdemeket szerzett Újlakon karitativ tevékenységével. Részt vett az ünnepen az óbudai Dalkoszorú Dalárda Tóth Ferenc igazgató vezetésével és fokozta azt a hangulatot szép dalával, amit magasra emelt már Csirszka Konrád vendéglős kitűnő konyhája és pompás bora. Az Óbudai Hegyvidéki Szövetség oszlopos tagjai gyűltek össze az óbudai Korona Vigadó külön termében, ahova a választmányi ülés után eljött az elnökség is, köztük a népszerű elnök, Szilágyi Károly, akit vacsora után elsőnek Läufer József mérnök társelnök köszöntött föl, majd pedig dr. Brezovszky Emil főorvos és társelnök komoly és tartalmas beszédben üdvözölte őt. Utánuk dr. Lugmayer József ügyvéd, aki szintén társelnöke a szövetségnek, mondott bölcseleti tudással átszőtt beszédet, mire azután Szilágyi Károly válaszolt, az ő finoman csiszolt agyában fogant, pompás magyarsággal elmondott beszéddel, amelyben tükrözi ette a múltat százféle bajával, sok sok reménységével, hiába való vágyakozásával és beteljesült kívánságával. A lelkes tüntetésre alkalmat adó beszéd után Kemény Lajos gyáros a III. kerületi Egyesült Polgári Társaskör nevében üdvözölte A Iköiastvai modor
