Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-09-23 / 922. szám
XXV. évfolyam. 922. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 20 pengő, félévre 1Ö pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; L, Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 502—96. Felelős szerkesztő : VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egvszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1928 szeptember 23. ■limit 1' 1 'i II111111 M.ISSfcriZEHESB9Í HIOBianBHnB Egyik hídtól — a másik Miiig Pest legforgalmasabb nagy útja a Rákóczi- és Eskü-út folytatódik az Erzsébet-hídon át, hogy megkerülve a várhegyet, Buda szívén át, az Andrássy-út hosz- szúságával egyformán hosszú úton, a Margit-hídon át visszatérjen Pestre, a hatalmas Lipót-kör- útra s onnan tovább a nagykörúton vagy Vilmos császár- útón befolyjon ismét Pest forgalmába. Papiroson, városi térképeken úgy mutat, mintha Budapest nagy ütőerének folytatása volna a budai körút, ahol ennek a világvárosnak a vérkeringése hömpölyög tovább saját forgásában. A papiros türelmes, sok mindent elbír, sőt — Buda is türelmes és sokat elbír. Mert ez az elgondolás olyan, mintha azt mondanánk, hogy az Üllői-út a Calvin-térnél épen olyan forgalmas, mint Kispesten. Ott is szalad a villamos. Kispest csak Kispest, de mi itt Budán ~ Budapest vagyunk! Dehogy vagyunk! Ez a darabka út — egyik hídtól a másik hídig — azt bizonyítja, hogy — Kispest vagyunk. Volt már erről szó a Budai Naplóban, de csak úgy felületesen. Rámutattak néhány elhanyagolt csúf részére ennek a budai körútnak, de — jobban meg kell ezt nézni most, a polgármester urak utca-vizitációja idején. A robogó autóról nem mindent látni. Még jóformán le sem fut az autó a hídról, már ott van a Rudas-fürdő gépházának dísztelen tűzfala, az illemhely ablaka fölé írt: Magyar Helikon-nal. A Gel- lért-hegy alján befordul egy utca, de az autónak meg kell fordulnia, mert nincs folytatása. Az Attila- körúton jobbról két nyomorult sikátor vezet a Döbrentey-ut- cába. A templomon túl valami rémesen csúf tűzfalak, szemben sikátorok közt, félemelet magas gyalogjáróval, utálatos rác paloták. És jön középeurópa legszebb tere, a Szarvas-tér. Onnan is három sikátor nyílik. Az Attila- körúinak innen tovább nincs gyalogjárdája az egyik oldalon. Űj kép jön a Bethlen-udvarnál, szörnyűség. Betetézi a Hadúr-utca. A Szent János-tér parkozott része mellett ott van az Árok- és Já- nos-utca között a falusi liba-legelő. A Krisztina-körút itt a Hor- váth-kert léckerítésével kezdődik, amelyen a világért sem vágtak volna kapüt, hogy a kertbe juthasson a közönség. Az ócska léckerítést reklámtáblákkal maszkírozta a város, hogy ezzel enyhítse a Krisztina-tér rettenetes képét. A Vérmező mentén futó korúi baloldalán lebontásra váró cigányputrik, köztük egy olyan sikátor, amit még falun sem tűrnének. Balról a Vérmező sétánya — virágos pázsittal szegélyezve. Olyan elhagyott, elhanyagolt, mintha ennek a városnak kertészete sem volna. Valahol a Városmajorban, hátul a fogaskerekű mellett parkíroznak, de itt a kirakatban, körút menti „sétány“ mellett, aszott, piszkos, falusi csirkeudvarra emlékeztető avar. A budapesti kertészet dísze. ízelítő Buda világfürdő sétaútjaiból. A Maros-utcától kiépült a Krisztina-körút baloldala. Jobb felől a posta díszraktára. Akárcsak a pesti Ferenc-körúton — negyven évvel ezelőtt. Tovább a rendezetlen, szabályozatlan Széna-tér, A híres gázgyár s a Margit-körútba torkoló Kis Rókus-, Menház-, Tégla- és Juranics-utcák, meg a Margit-körút baloldali „piszokmái“ gyalogjárdája. A Király- liegy-utca sarkán ismét undorító a kép, akár csak a Zárda-utca sarkán. Befejezi ezt a híres körutat a Margit-híd falusi feljárója. Sehol egy percre nincs pihenője a szemnek, nincs egy szép kép, egy befejezett útrészlet. Amen. Ügy tudjuk, hegy Kozma Jenő most gyűjteti össze. Buda minden kerületében azokat az égető kérdéseket, amelyek sürgős orvoslásra várnak. Nem is kell hozzá semmi más, mint egy fotográfus, aki a budai belső körutat lépés- ről-lépésre lefotografálja. Ezekhez a képekhez nem kell kommentár. Fogadja szívesen, hogy ahhoz a bokrétához, amelyben egy csokorba kötve nyújtja át a gondos tanácsnak Buda nyomorúságát, mi is szolgáltunk neki néhány út- széli kóróval a budai belső kőrútról. Egészen természetes, hogy ezt a piszkot, ezt az elhanyagoltságot nem világítja a város sem ívlámpákkal, sem modern gáz- izzófénnyel. Nappal ezen a híres körúton — egyik hídtól a másik hídig — a kutya sem jár, — este pedig nem látni mindezt. A pesti közgyűlés fényesen kivilágított termében mutassa be ezeket a sötét képeket Kozma Jenő. így néz ki Buda világfürdő! Spektaíor. Budán, IQ28 szeptember 22 Ferenc napján ünnepet ül Buda. Megtiszteli önmagát, amikor ünneppel üli meg egyik legjobb fiának névünnepét. Ripka Ferenc főpolgármester nevét a történelem már rávéste e város márvány- táblájára. Amikor a név történetét is megírja, lesz érdemes mondanivalója. Nekünk ma az ő neve a megváltás igéje. Mint Buda másodrendű polgára ült bele a főbírói székbe, hogy egyenrangúvá tegye a Duna jobb partját a balparttal és elhárítsa felőlünk a sötét szárnyú nyomort s a mindig nehezebb, a mindig keserűbb kenyér fekete lisztjét megkeverje fehérrel. Áldott, puha keze elsimítja homlokunk redőit, jóságos szíve megnyílik szamunkra a mi nagy szegénységünk láttára. Az ő névünnepének előestéjén, október hó 3-án este a szeretet templomává lesz a Gellért-sizálló kupolásterme, ahol őszinte, hűséges, hálás szívvel, megtisztelő szeretettel hódol meg előtte Buda polgársága. Buda visszavétele alkalmából emlékérmet vertek Budán, amelynek előlapját Buda képe díszítette, fölötte angyal kereszttel és pálmával. Körirata: „Buda Isten segítségével visz- szafoglaltatott 1686. szept. 2-án“. Hátlapján Szűz Mária képe volt, amint a Szent Liga tagjait oltalmába veszi. Felirata: „Keresztények segítsége“. Csődöt mondott a Ferenc Józsief- híd közlekedése, mely épen olyan, mint a Margit'-hídé. A város automobil közlekedést akart berendezni a Belvárosból a Qellérb-szállóig, de az autóbusz sehogy sem tudott átvergődni a Vámház-tér piaci és vil- } lamos forgalmán, a hídon pedig csak a villamos kocsik sínjein tudott átjutni, úgy hogy a gyalogos hamarább jutott át, mint az autóbusz. Az autóbuszjárat tehát elmarad, ami viszont súlyos bizonyíték a Boráros- tér—Lágymányos hídjának sürgős megépítése mellett. A főváros parlamentje, a törvényhatóság közgyűlése szerdán kaput nyitott. A sok torok- köszörülés után újra megkezdődött a régi játék: nemzetközi nagy problémákat, országos politikai kérdéseket szeretne megoldani ez a fiók-parlament! Köhög a béka! Mit vái'h'Si Buda az újonnan megindult városi élettől? A múlt tapasztalata nem sok jóval bíztat. A tulajdonképem munka csak október elején indul meg, amikor Lamotte pénzügyi tanács- i nők a főváros költségvetését a közgyűlés elé terjeszti. Szigetek. Apró dolgokból következtetni lehet a nagyokra. Aki budai ember járt most a Berlini-téren, láthatta, hogy ott a nagy forgalom okozta veszély elkerülésére négy járdaszigetet épített a város. Egy nagyot és három kisebbet. Ez rendjén is volna, csak épen az nincs rendjén, hogy amíg Pesten egyetlenegy téren négy sziget is épül, — addig Budán, a legforgalmasabb helyeken sem épülnek ilyen szigetek. Itt van a szénatéri hurokvágány, ahol olyan a villamosok forgalma, mint egy vasúti állomáson. Százával áll néha a közönség és 3—4 felé száll fel, le, át stb. De járdasziget, az nincs. Sár azonban van, még pedig épen a váróterem előtt. Ez az a rendszer, amelynek jellemzésére szolgál és Buda egyenjogúságát Pesttel megcsúfolja, hogy ... ha Pesten kiaszfaltoznak egy teret, akkor Budán valahol elszórnak egy szekér salakot. Ha Pesten ívlámpákkal, vagy legújabban fényszóró gázlámpákkal szeneinek fel egy utat, akkor Budán valahol állítanak egy petróleumlámpást. így nézünk ki mi, itt Budán! Tűrhetetlenül túlzsúfolt a Ferenc József-híd pesti hídfőjének környékén a piac. Szinte lehetetlenné teszi a közlekedést és a városházán keresik a megoldást. A budaiak kívánsága az volna, hogy a kevéssé kihasznált Bai- thyány-téri vásárcsarnokot kellene megtenni a budai piac központjává oly módon, hogy az észákról jövő élelmiszer szállító hajókat itt kellene megállítani és kirakodásra kényszeríteni. Sőt idáig kellene hozni hajnalban a HÉV. élelmiszerszállító vonaljait is. Magáiban a csarnokban is sok a hely, egész emieletje üres, de van hely a csarnok körül is elegendő. Buda élelmezését tennék olcsóbbá ezzel, mert a jobbparti város távol eső részei kevesebb költséggel és rövidebb idő alatt itt szereznék be szükségleteiket és nem a központi vásárcsarnok környékén. Sipöcz Jenő dr. polgármester most lett ötven éves és ebből az alkalomból közéletünk számos kitűnősége üdvözölte őt. Végre siker koronázta azt a mozgalmat, melyet Hubert Vilmos kitartó ösztönzésére Szél Jenő vezérigazgató indított a kiskereskedelmi hitel ügyében. A főváros 1,000.000 pengő, az állam 500.000 pengő hitelt biztosított egyelőre e fontos ügy részére és a hiteligények kielégítése ezzel meg is kezdődött. Színészüdiilöt létesít a kevésbé vagyonos színészek részére a Színészszövetség, Vass József dr. népjóléti miniszter legmelegebb támogatásával, amely már a legközelebbi jövőben a Zugligetben, a végállomás közelében föl is épül. Töltik a Városmajort, egyelőre még csak hátul, a fogaskerekű állomása környékén, — de töltik. Friss jó földet hordanak a mély részekbe és a már planirozott részt parkírozza a városi kertészet. Érdemes, szép munka, — világvároshoz, világfürdőhöz méltó park kezd ott kialakulni. A hatalmas fák hűs árnyékában gyönyörködve él a környék közönsége. Van benne elszomorító momentum is. Mért épen a Városmajor legrejtettebb részén, mért nem elől történik mindez? Mért nem a Krisztina-körút nagy, népes sétánya mentén, ahol százával fordul meg a közönség és keresi a kiszáradt Vérmező jobb, üdébb levegőjét. A kertészet bizonyára csinálná itt is, hanem a tanács?... Sok volna Budának. A legdrágább piac az egész fővárosban, a „Magyarság“ közlése szerint a Krisztina-téri. ahol a csarnoki árakkal szemben igen nagy különbségek vannak. Panaszos levelében azt kéri több gellérthegyi lakó a tanácstól, hogy csak egy irányban járjanak az autók és kocsik a túlságosan szűk Hadnagy-utcán. A mostani helyzet, amikor a sok kiránduló autó ide-cdaszáguldozik, egyenesen életveszedelmes s a közlekedési rendőrség ne csak a Belvárosra, hanem a Tabánra is fordítson kicsike gondot. Csakhogy éppen ezek a tulajdonosok voltak azok, akik fűt-fát megmozgattak, hogy a Warga főtanácsos által grandiózusnak tervezett, 800.000 pengővel előirányzott és pénzügyileg jóváhagyott szerpentin-út építését a Gellért-hegyre megakadályozzák. A telektulajdonosok elítélendő kicsinyes telek- spekulációja így boszulta meg magát. Most már hiába sírnak a városházán! Sötétek az országutak, különösen a Budáról kivezető Bécsi-út és Bacla- foki-úton. amely utak a vámon túl nincsenek kivilágítva s ezért történik a sok kocsi- és autószerencsétlenség. Nincs összhangban a városháza a városban folyó élettel. Elméletben igen jól adminisztrálják a várost, de a gyakorlatban nem. A közgyűlésen bölcs határozatokat hoznak, de azokkal nem sokat törődnek az ügyosztályok. Egy iljmn bölcs határozat kimondotta, hogy északról át kell helyezni a gyárakat a város déli részére, amivel a gyárkémények füstjétől mentesítenék a várost. Ezzel szemben a gyakorlat azt mutatja, hogy pont északon szaporodnak a füstokádó gyárkémények. Négy év előtt a Margit-hídról 17 gyárkéményt lehetett megolvasni Újlakon és Óbudán, — most 21 ilyen; szörnyeteg ontja a füstöt, közte 4 új kémény. Ez mind a főváros teóriájának a megcsúfolása. A régi fehérvári kapu — amely a királyi palota Szebeny Antal- térre néző részén még a nyolcvanas évek elején is állott — zárókövén Török Bálint, János Zsigmond király serege fővezérének monogramja volt kivésve 1540-ből. A kő sokáig a királyi palota művezetőségének udvarán állott. Vájjon most hol lehet ez a történelmi értékű kő? Idegen- forgalmi szempontból fontos volna ennek megállapítása. A Budai Színkörben ezentúl csak vasárnap lesz előadás. Hetedik elemi osztály létesült szeptemberben a Csalogány-u. tanítóképző gyakorló iskolájában. M fiaramiavescér aki Csang-Cso-Lin tábornok nevében diktátora lett Mandzsúriának, radikálisan törte le a drágaságot. Kár, hogy a japánok néhány héttel ezelőtt, amikor hatalma és okossága már nagyon kényelmetlenné vált nekik, megölették. Igen gyakorlati észjárású férfiú volt. Ezt a tulajdonságát még rablóvezér korában sajátította el. Ezért a teljes gazdasági szabadság híve volt. Hazájában, Mandzsúriában a legteljesebb szabadságban virult az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság. Nem volt ott sem városi, sem állami üzem. Szövetkezetek állami megtámogatása ismeretlen fogalom volt. Kansz, Mansz, Kogsz, Mopsz meg sem alakulhatott. Szóval miutaországot csinált Mandzsúriából, mintametropolist Mukdenből. Csak egyre vigyázott nagyon az okos marsall: a mandzsu valuta stabilitására. Magához kérette az ipart, kereskedelmet, hitelt, piacot befolyásoló egyéneket és kijelentette előttük: „Teljes gazdasági szabadságot adok nektek, gyarapodjatok, gazdagodjatok, a ti boldogulástok, gazdagodástok egyenlő az állam gazdagodásával. Emellett persze vigyázzatok arra, hogy a külkereskedelmi és fizetési mérleg aktiv maradjon, tehát ne importáljatok fölösleges luxustárgyakat, Minerva-kocsikat, francia selymet, kaliforniai almát, banánt, mert ez veszélyezteti a mandzsuriai Taél stabilitását. Már pedig, ha Taél kurzusa New-Yorkban meginog, Budimra mondom, egynéhányat közületek felköttetek.“ Nem is volt sokáig semmi i baj. I Egyszer csak jelenti a M. T. I. (Mandzsu Távirati Iroda), hogy a mandzsu taél New-Yorkban néhány ponttal esett. Csak néhány ponttal, ami alig tett ki negyed percentet. A marsall erre magához idézte ismét a gazdasági tényezőket. Nem sokat beszélt nekik, nem magyaráz- gatta nekik, hogy bizonyos árudrágítások fordultak elő, amelyek a kivitelt s ennek folytán a kereskedelmi és pénzügyi mérleget hátrányosan befolyásolták, ez pedig a Taél kurzusát rontja. Nem beszélt sokat, hanem kiválasztott három embert és a piacon felakasztatta őket. Ott lógtak vagy három hétig. És csoda történt: A Taél kurzusa attól fogva olyan stabil volt, mint Sión hegye. Azon gondolkodom, hogy Csang- Cso-Lin marsall mit tenne, ha történetesen Budapesten lenne közélelmezési diktátor. Amilyen okos és a körülményekkel mindig számot vető ember volt, bizonyára számolna az itteni éghajlati és időjárási viszonyokkal, az idei nagy hőséggel és az akasztott embereket nem engedné 3 hétig lógni. Sőt bizonyára gondolna arra- is, hogy Budapest nem Mukden, itt nem elég 2—3 embert felkötni, hogy rend legyen. Százával pedig még sem illik embereket akasztatni. Hanem bizonyára felállítana a dunaparti piacon néhány szépen •íurnirozotí kalodát (lásd bűnügyi múzeum, 17. századbeli büntetőeszközök) és azokba a kalodáiéba csukatna, egy hetes periódusokra osztva, felváltva 2—2 kofát, importéért, üzemigazgatót, őstermelőt, bankárt, bolgár kertészt, trösztvezért, tejiparost, húsnagyvágót, tojáskirályt’ és így tovább. Két héten belül megszűnne a drágaság. Teng-Leng
