Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-01-07 / 899. szám

2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1928 január 7. \SzenJ_GeíIért\ I Gyógyfürdő j S Vizgyögyintézet és Napfürdő j ! Külön férfi és női osztály. 1 % A legmodernebb berendezés. 1 | Szakképzett személyzet. | Ereky Károly a volt miniszter, érdekes előadást tar­tott már több helyen és úgy tanul­mányai, mint tapasztalatai alapján kifejtette az ö bravúros előadásában, hogy a gazdasági élet javulása csak akkor érhető el, ha a törvényhozás­nak, közigazgatásnak, sajtónak, is­kolának és hitelszervezeteknek teljesen a közgazdasági élet szolgálatába kell szegődni. Természetesen át kell vinni a köztudatba azt a princípiumot, amely az angol-szász népfajt naggyá teszi, azt tudniillik, hogy a becsületes munkájából meggazdagodó polgár a legnélkülözhetetlenebb embere a tár­sadalomnak. Külföldi, különösen an­gol és amerikai példákkal illusztrálta többféleképpen e tétel igazságát, szembeállítva azokat a mi állapo­tainkkal, ahol a kereskedő, az ipa­ros, a termelő hónapokig szaladgál a közigazgatási hivatalokban, hogy va­lamilyen jelentéktelen kis ügyét el­intézzék. Az angol-szász kereskedő és termelő minden ügyét telefonon és azonnal elintézheti. Nekünk is a magyar élet egész te­rületét át kell szerveznünk ilyenfor­mán, kezdve az iskolától, amely úgy az elemi, mint a közép- és felsőfokon teljesen eltávolodott a gyakorlati élettől. Az amerikai kis diákok 5 dolláros jutalomdíjért kereskedelmi és gazda­sági kérdéseket dolgoznak ki. Egy- egy gyakorlati, kalkulációt és speku­lációt igénylő kérdésre pályáznak. Például: Miért kerül 6 fillérbe egy zsemlye? Nálunk csak eszményi dol­gokkal foglalkoznak s így természe­tesen lemaradunk a nagy gazdasági versenyben. De nemcsak az iskola áll a közgazdaság szolgálatában, ha­nem a sajtó is 80 százalékos arány­ban és csak 20 százalék foglalkozik hírekkel, szenzációkkal. Az egész élet tengelye, központja ott a közgazda­ság. amelynek még a közigazgatás is alárendeltje. Ott a tisztviselő a kö­zönségért van. Csak kisebb alapfize-, tést kap, amelyet azonban prémiu­mokkal növelhet két-háromszorosára. De a prémium csak a jó és gyors munkáért jár. Nincs protekció. Aki­nek restanciája van. annak nincs prémium! Szalad is mindenki. ír. tele­fonál, maga sürgeti a szakvéleményt, végső és jó intézkedést, mert külön­ben veszendőben a hó végén a pré­mium! Igaz. hogy jóval egyszerűbb az igazgatás és mégis jobb! Dacára a gyorsaságnak. Ezekben az államokban mindenki bizalommal van az új vállalkozások iránt, mert intézményesen van bizto­sítva a kis ember befizetett kis pénze, ami sokezerszer megszorozva nagy összeget ad. Ott a feltaláló vagy ala­pító, aki gazdasági téren esetleg já­ratlan. először fölkeresi az organiza- tort, aki az új vállalkozást kellő for­mába önti és kap egy kis részt a begyűjtendő tökéből, — ha ez kész, jön a financzirozó bankár, aki meg­szervezi a társaságot és hirdetések útján gyűjti a részvényeseiket 1—2 pengő betéttel. Ez csak fedezi a va­gyonával a begyülő pénzt, mely ha együtt van és a részvénytársaság megkezdi a működését, jön az állami ellenőr (olyan kereskedelmi közjegy­ző féle állás), mégpedig hetenként és ha bajt lát. jelentést tesz. Ez a három tényező nálunk telje­sen hiányzik a gazdasági életből, mely ezek nélkül a szélhámoskodás­nak van kitéve. Mindezt meg kell itthon is szer­vezni és ha megjön a bizalom, meg­jön a föllendülés is. Kirf« mindenütt a ,Sopro n-Q y 6 r I* TPiFT merí ez a ,esi°bb 9 kJCä I j legmegbízhatóbb Tetei» és Iroda ; Sopron-, Győr- és Vasmegyei Tejgazdasági Rt. I. rehérvárl-ut27.Tel. J. 128-01 Az első vízmüvet a rómaiak építet­ték, amely a Római-fürdőtől kiindul­va Aquincumnak szolgáltatta a vizet, főként fürdők céljaira. A kb. 2300 fo­lyóméter hosszú aquaeductus pillé­reinek maradványai részben még ma is láthatók a Külső Szentendrei-úton. Mátyás király budai palotája is el volt már vízzel látva. A vízmű gyüj- tőmedencéje a Svábhegyen volt a Szerviták knyhója mellett. Innen ólom-, ón- és agyagcsöveken keresz­tül vezették a vizet a Várba. A budai kioszk helyén is egy vízmű állott, emlékét a mai Vízmű-utca őrzi, mely nevét innen kapta. Itt fából készült lóhajtású szivattyúszerkezet emelte a vizet a Várba. A törökök emberhaj­totta taposómalmok segélyével emel­ték a Duna vizét a Várba és a Ru­das-fürdőbe. A Lánchíd fölött is volt egy ilyen vízmű, a II. kér. elöljáró­ság helyén. Ennek is taposómalom volt az emelőszerkezete, melyet 1855. évben Clark angol mérnök gőz­üzeműre alakított. A felsorolt műve­ken kívül még több vízvezeték nyo­mai voltak fellelhetők többek között a Svábhegy egyik kútjánál, mely a Szentháromság-térre vezetett s ott Pallas Athene szobra díszítette azt. A különféle vízművek csőhálózata folyton növekedett, egymásba kap­csolódott. Későbbi időkben a Rudas­fürdő szivattyúja is táplálta Duna- vízzel ezt a folyton fejlődő hálózatot. A pesti oldalon a régi időkben kutak­kal és a Dunából hordott vízzel tör­tént a vízellátás. A karácsonyi zenés misék mind na­gyon szépek voltak Budán és még az utcákon is sűrű sorokban álltak a kath. templomokból kiszorult hívek. Különösen áhítatra indító volt a fe- rencrendiek országúti templomában a fél tizenkét órai mise. amelven a P. Valérián buzgó igazgatása alatt mű­ködő Liliomkoszorú énekkar adott elő gyönyörű régi magyar s franciá­ból s norvégből átdolgozott kará­csonyi énekeket (Jertek hívő lelkek. Cseng harang) és Schubert híres Bölcsődalát. A lelkeket a kis Jézus­kához emelő precízen előadott éneke­ket Malisokká Anna karnagy tanította be példátlan szeretettel és vezé­nyelte vérbeli muzsikushoz méltóan zenekari kísérettel. A fiatal énekes­nők közül ki kell emelnünk Wcndl Erzsiké. Billett Manci. Gold testvé­rek, Antok testvérek és Schopf Anna kulturált énekét és Gold Márton mű­vészi hegedűjátéikát. Az óbudai templomban Farkas Nán­dor és Hollós István karnagyok az Egyházi énekkarral ifj. Hollós ünnepi miséjét adták elő pompás betanulás­sal. A szólórészeket Nedelkovits Anna énekmüvésznő és Hollós Kató adták elő. Az újlaki templomban Háry Fe­renc kántor betanításával és vezény­lésével a római egyházi zene egyik örökszép miséjét adta elő a templom énekkara zenekari kísérettel. A Szent Anna plébánia-templom ének- és zenekara Krén Géza kar­nagy vezetésével Beliczay: F-dur miséjét adta elő. A szólórészeket Sztrakoniczky Magda és Pribil Mar­git énekelték. A zugligeti Szent Csaliul templom­ban (Angol kisasszonyok) a zugligeti énekkar Mindszenthy Boldizsár ve­zénylésével Palesztrina: Missa brevis-ét adta elő, Wawrinecz: Karácsonyi miséjét a- budaivári koronázó főtemplom ének és zenekara Sugár Viktor karnagy, kor- mányfőtanác.sos vezénylésével. A ma­gánszólamokat Schatz Robertné, Pálffy Mária, GölLner János és Grajer Károly énekelték. A budai közlekedés létkérdése, hogy az óbudai híd felépüljön, mert a Margithídon már csak nagy nehézségek által tudják le­bonyolítani a megnövekedett for­galmat. A híd felépítése tehát ha­laszthatatlan. A híd tervei teljesen készen vannak, amelyek szerint ez teljesen hasonló volna a Mar- githídhoz s a Margitsziget felső csúcsához kapcsolódna. A legna­gyobb gondot természetesen a híd felépítéséhez szükséges összeg előteremtése okozza. Az óbudai híd építési költségeiről eddig csak hozzávetőleges költségvetést ké­szítettek, amelynek ijesztően ma­gas összege teljesen kizárja, hogy az óbudai híddal egyidőben fel­építsék a borárostéri hidat is. Mindenesetre óriási érdek fűződik ahhoz, hogy egyelőre az óbudai hidat felépítsék, amely nemcsak a vasiparnak adna megélhetést, ha­nem a város fejlődését is nagy­mértékben elősegítené. De nagy nehézséget okoz az a mértéktele­nül felhajtott telekspekuláció is, amely most Óbudán az elfajulásig tobzódik. A tervezet szerint az óbudai parton a Zichy, Kiskorona és a Kulcsár-utcák között fekvő területet akarják kisajátítani, mert az óbudai híd tengelye — az ed­digi tervek szerint — a pesti ol­dalon a Hungária-útról az óbudai katholikus plébániának vezet. Ez a terület a legrendezetlenebb, te­hát teljes egészében kell kisajátí­tani. Azonban a telektulajdonosok teljesen elkábultak a gyors meg­gazdagodás reményétől s óriási összegeket követelnek. Hiuába adta a közmunkatanács az érde­kelteknek tudomására, hogy a ki­sajátított területek után kapott pénzen még most tudnak házakat és telkeket a környéken vásárolni, amelyek — ha a hidat felépítik — értékben emelkednek s ez a kü­lönbözet kárpótolni fogja őket. A telektulajdonosok azonban nem engednek, viszont az állam se en­ged s nincs kizárva, hogy a véte­leket bírói úton fogják végrehaj­tani. A törökök kiűzése után még igen sokáig siralmas képet mutat a lába­dozó Buda s csak II. József császár, a kalapos király rázza fel élénkebb életre, a főbb hivatalok'Budára’helye­zésével. Zúgolódtak is a kényelem­hez és szórakozáshoz szokott csá­szári tisztviselőik, akik a pozsonybeii szépséges álomból egy szegényes, unalmas fészekbe pettyantak. ahol nem volt sem ..Au", sem „Putzen- hausel“, színháznak pedig pftárne hírét sem ismerték. Ott volt ugyan a Vár­ban Gara nádor egykori házában (a mai Iskola-téren a Kedvessy-ház) a „Vörös sündisznó“. ahol a Hetz Theater működött és a Vízivárosban a „Spektákulum“, ahol orfeumféle kvodlibetet adtak, de ezek nem vol­tak kullturhelyek. Bécs közelében, a császári fény árnyékában mégis csak más világ veit, A cifra, meleg életből a szennyes, hideg Budára jönni — keserves dolog volt. Mentek is a pa­naszok, alázatos instanciák Becsbe és a császár egy napon Budára készült. A Herr Polizei Direktor, Major von Perczel „tudtára adta mindenkinek, akit illet“, hogy díszítse fel házát te­hetségéhez képest, söpörtesse fel a járdát, mert a császár leglkegyelme- sebb látogatásával tiszteli meg „tar­tományi“ fővárosát. A látogatás meg­történt. de arról volt nevezetes, hogy úgy a katonai, mint a civil program- mok teljesen halomra dőltek. A csá­szár kitért az ünneplés elöl és idejé­nek túlnyomó részét Hillebrand ud­vari építész társaságában töltötte, miközben személyesen győződött meg a város rendetlenségéről. Figyel­mét semmi sem kerülte e)l, amit rö­vid időn belül tett intézkedései is bi­zonyítanak. így egyik tipikus alko­tása a Városmajor volt. mely a nagy- vendéglöve'l és a ,.L -jthaus“-zal egy­időben létesült a polgárság nem cse­kély örömére, mert mindazt feltalálta ott, amit egy akkori értelembe vett nagy város a közönségének nyújtha­tott. Volt ott sör. rezesbanda, tánc, mariandli. biribis. drumadam. váganó, lutri, oliafortuna... csupa olyan játék és szórakozás. melyek nagyjában máma is meg vannak, de más formá­ban, más köntösben. A császár intéz­kedésével teljesen megnyerte a né­pet, de még a hivatalos köröket is. Visszhangzott a Városmajor a ler- chenfeldi dialektustól, s a Budára te­lepített tisztviselők legalább is úgy érezték magukat, mintha valamelyik osztrák tartomány fővárosában let­tek volna, — ahogy ezt kedvesen írja W 1 a d á r Róbert a „Magyar Tűz“ című folyóiratban. A budai orvosok bálját régi hagyo­mányos keretek között rendezi a „Csaba“ bajtársi egyesület „Budai Koponya“ törzse 1928. évi január hó 5-én 9 órakor. Az estélv legfőbb védői dr. fái Fáy Aladár nv. állam­titkár és dr. Bakay Lajos egy. nv. r. t.. védnökei pedig a budai orvostár­sadalom legjelesebbjei, akiknek leg­nagyobb része személyesen is meg­jelenik a pompáson előkészített tánc- estélyen. A budai társaságban nagy érdeklődés nyilvánul meg az estélv iránt, amelyre a rendezőség az idén csak nagyon korlátolt számban bo­csátott ki meghívókat. A sikert biz­tosítja ifj. Ivanich Ferenc szigorló- ' orvos, törzsfő és lelkes munkatársai­nak ötletes munkássága. Az első erdei iskolát, a hozzáértők minden tiltakozása dacára, a sváb­hegyi Léderer-telepen fogja a fővá­ros 60 ezer pengő költséggel felállí­tani. A tisztiföorvos vezetése alatt bizottság szállt ki a helyszínére s megállapította, hogy erdei iskola cél­jaira a Léderer-telep rendkívül alkal­mas. Ott most két egyemeletes villa áll erre a célra rendelkezésre, amely jelenleg bérlakások céljait szolgálja. Minden lakó legkésőbb január végéig ki lesz telepítve. A két villa száz gyermek internátusszerü elhelyezésé­re fog szolgálni, megfelelő átalakítás­sal. Építeni kell egy betegszobával kapcsolatban orvosi rendelőt, három tantermet, továbbá konyha, élés­kamra és tüzelökamra és étkező­helyiségekből álló épületet. A nép­jóléti miniszter hajlandó ugyanazt az összeget megadni, mint amit a fő­város az erdei iskolára szánt. A zeneéle! Budán korán kezdődött, már a török ki­űzése titán néhány évvel. Először csak a templomokban találjuk a ze­nét, de nem hiányzik a világi zene sem. amelynek művelői gyakorolt mesterségük alapján már a XVIII. században polgárjogot nyerhettek. Így tudjuk azt. hogy 1708 december 19-én ily módon veszik fel pl. a budai polgárok sorába a muzsikus Csanádi Jánost. A század második felében pe­dig már a zenészek céhszerű kon- fraternitása is megalakul Budán. Székházuk már 1689 óta van. Ettől kezdve rengeteg adat beszél a szer­vezett muzsikusok és a jámbor er­kölcsű, szigorú városi tanács hosszú és változatos viszálvkodásairól s a szervezettek harcáról a kontárok el­len. A városi tanács megszorításokra, a szervezettek privilégiumokra törek­szenek s már korán keresztülviszik, hogy csak tanult zenész vehető fel a testvéregvesijlet tagjai közé. A sze­líd harcok között is örvendetesen fej­lődik a zene. de jönnek az elemi csapások, amelyek sok reményt tesz­nek tönkre, A budai főtemplom 1694. évben készült orgonája (Esterházy Pál nádor ajándéka) 1723-ban tűz martaléka lesz. Egy kis orgona he­lyettesíti. míg végre 1768-ban egv új nagyobbszabásút kap. Megjelenik 1727-ben az első zeneiskola. Nase György, a sziléziai Kreutzendorfból bevándorolt vállalkozó szellemű mu­zsikus állítja fel. ő volt az első hiva­talosan elismert zenetanító Budán — mint az okiratok jelzik: „Musika­lischer Schulmeister“. A főtemplom mellett a vízivárosi Anna-templom kórusa a második tűzhelye a zené­nek. ennek ügyes-bajos dolgait is több adat őrzi. A rendszeres torony- zenéről az 1726 aug. 23-iki tanácsi határozat intézkedik: a nagyhét ki­vételével minden nap délelőtt 11 óra­kor két részben összesen félóra hosz- szat kellett hogy muzsikáljon a vá­rosi „Thürmerek“ fuvóegyüttese. Nyoma van Budán is az énekes fiúk (Chorknabe) nevelésének. Ez a min­denkori regens chori feladata. 1733-ban van szó először az írások­ban „magvar zenészekéről. Schilling Ádám. Millovics Kristóf és Müllner Márton volt e három „magvar ze- I nész“. akiknek a városi tanács nagy­lelkűen elengedte a fejenkinti 50 dé­liáros adót. 1737-ben meg már külön inti a tanács a városi zenészeket, hogy a magyar zenészeket ne merjék háborgatni. A zenei színjáték a ba­lettel kezdődik. A XVIII. század má­sodik felében épülnek mindkét várös- ban a színjáték állandó hajlékai. 1773-ban alakítják át a hajóhíd tói délre eső pesti básíyatornvot szín­házzá. Ez a híres „rondella“, mely a magyar színészetnek is bölcsője lett. Budán 1783-ban Reischl G. ácsmester ró össze egy deszkaszinházat nem messze a hajóhídtól. A várbeli kar- melita templomot pedig 1786—87-ben alakítják át színházzá. A Kelemen László magyar színjátszó társaság előadásai alatt már egv nógrádi magyar cigányzenekar játszik régi magyar nótákat. A zenei előadások lelke Szerelemhegyi András s az ő fáradozásainak köszönhető, hogy sikerült szinrehozni 1793 május 6-án a magyar társulatnak Budán a „Pikkó hertzeg és Jutka-Perzsi“ című parodisztikus vígoperát, — (az első magyar nyelvű operaelőadás) — | melyet pár nap múlva, május 13-án a pesti rondellában is nagy sikerrel mutatnak be. 1800 május 7-én pedig már Beethowen tart hangversenyt a Budai Theatrumban. Beethowen kü­lönben két ízben járt Budán. 1800- ban. amikor hangversenyen szerepelt és 1809-ben. amikor csupán látoga­tóba jött gróf Brunswick Ferenchez. Miután az első alkalommal is Bruns­wick hívására jelent meg Budán, min­den valószínűség arra vall. hogy nem vendéglőben szállt meg, hanem a Mikó-utcában lévő Brunswick-ház- ban. Más forrás szerint a nagv zene­költő a „Hét választófejedelemhez“ címzett szállodában lakott. De két ilyen nevű szálloda volt: az egyik Pesten a váci-utcai Korzó-mozi helyén, a másik Budán a Döbrentey- utca 7. számú házban, amely egvkor a Fischerstadt főutcájának volt 372. számú háza és ezt a múlt század ötvenes éveiben alakították át szállo­dából lakóházzá. Ez a ház tipikus iriégi szálloda, kocsibejáróval, sön- Ü téssel és az udvarban látszik a hatal­mas gerendák által tartott szála, amelyből lakások lettek. Ez volt a régi „Hét választófejedelemhez“ cím­zett vendégfogadó és az eddigi ha­gyomány szerint Beethowen itt szállt meg. SZEMÜVEG Zibrinyinél, I , Attiia-u. 12 KIRÁLY.FÜRDÖ Építette 1556-ban KARA MUSTAFA bulai basa. Budán, II., Fő-utca 84. szám. ■fir _ szénsavas nátront, í Jtfí f IV szénsavas meszet, IWP lUIAUw szénsavas klórnátriumot a—a és magnéziumot tartalmazó hévviz köszvény, csúz-, bőr- és csontbeteSségek, fém- mérgezés, máj-, lép-, méh-, húgyhúlyagbán- talmak, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. Gőzfürdő férfiaknak ... reggel 5—1 óráig ‘ nőknek hétköznap délután 2—7 óráig £ £ IVÓ KURAÜ GUNDEIi Szent Gellért ÉTTERMEI Délután és este zene TÁNC íme p ADÓS “ Józsei vendéglős által megvásárol POZSONYI vendéglő az Anna-udvarban I., Krisztina-körút 8—10. sz. Minden csütörtökön lOMPÁS DISZNÓTOROS P < vacsora különlegességek polgári konyha és á rak! BUDAI NŐ BUNDÁJÁT BUDÁN vásárolja — alakítja VAGÁCS szűcsnél II. kér. Fő-utca 11. szám. A budai KÉMÉNYSEPRŐ VENDÉGLŐ I., Pauler-u. 3. (A budai Színkörre! szemben) tulajdonos: PÁNTOL MÁRTON Családok és egyesületek szolid talál­kozó helye. Teljesen újjáalakítva. Minden kényes igényeket kielé­gít. Régi, híres magyar konyhája sajátszüretelésű borainak kiváló­sága közismert. Minden pénteken halászlé. Szombaton disznótoros vacsora. E RZSEBETHID ] SZÁLLÓ Telefon: 108-43. Budán, I. Kökény-u. 14 Ráczfürdő mellett. Bellevue «.„.»Éttermei E K ■ J t ludán, 1. Attila-utca 53 « Igazg. Telefon: Lipót 986—85 Minden este és a délutáni teákon luciapest elismerten legjobb jazz- és tangozenekara játszik Kiváló konyha és Italok ^ Mérsékelt árak Isztalrendelés telefonon is: Lipót 986—84.

Next

/
Thumbnails
Contents