Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-10-16 / 890. szám

Budapest. 1927 október 16. BUDAI NAPLÓ 3 SIÉCHEÍÍ9IG9ÓG9FÜRDŐ a modern orvosi tudomány min­den eszközével és a külön­böző gyógy eljárásokhoz szükséges fölszerelé­sekkel ellátva. A város minden pontjától könnyen megközelithető. A lokúsfelszabadííús problémája A háztulajdonosok nemzetközi nagygyűlése Hágában — Egyhangúlag elfogadták a magyar küldöttség vezetőjének: dr. Németh Béla kormányfötanácsosnak, a kon­gresszus osztályelnökének indítványát a háztulajdonosok kamarájának felállításáról Beszélgetés dr. Németh Bélával, a Háztulajdonosok Országos Szövetségének elnökével Súlyos gyász érte Kozma Jenő dr. kormányfőtanácsos, ügyvéd, or­szággyűlési képviselőt és a Községi Polgári Párt elnökét és nejét, As- bóth Elmát, akinek édesanyja, özv. dr. Asbóth Oszkárné szül. Hertel Ág­nes életének 76-ik. özvegységének 8-ik évében, f. hó 13-án d. u. hosz- szas szenvedés után jobblétre szende- rült. A farkasréti temető halottas­házából október hó 15-én d. u. temet­ték rendkívüli nay részvét mellett. Bajnoki kuglizóverseny. Szept. hó 12., 13., 14., 17 és 21-én rendezte a II. kér., Medve-utcai polg. fiúiskola udvarán fölállított saját tekepályáján a szokásos őszi tekézőversenyét a Magyar Tanférfiak és Tanügybarátok Nemzeti Egyesülete. Az első díjat Tóth Gyula vitte el. Október hó 3., 4. és 5-én pedig a tekéző bajnoki ver­senyt rendezték ott s az egy évre terjedő bajnoki címet ifj. Juhász Ödön dr., az egyesület gazdája nyerte meg. A bajnoki verseny befejeztével e hó 5-én a tagok a Pálffy-téri Mayer-féle vendéglő külön helyiségében társas­vacsorára gyűltek össze. Dr. Ripka Ferenc főpolgármester elnök kimen­tett távollétében. Fejér József ügyv. elnök, ny. legfőbb államszéki tanács­elnök, üdvözölte a győztes feleket, különösen a bajnokot, aki ha még egy ízben győz, úgy birtokába jut az ér­tékes ezüstserleg, mely Rácz József iskolaigazgató eszméje alapján mű­vészi kivitelben és stílszerűen készült. Ezután id. Juhász Ödön egyesületi titkár, aki a 44 év óta fennálló Egye­sületnek 40 év óta tagja és 38 év óta titkára, mondott hazafias érzéstől izzó, lelkes, irredenta beszédet, amely­nek egyes részeit zúgó éljenzéssel fo­gadták. Majd dr. Gömöry Bertalan, tanácsi főjegyző az elnökséget és a tisztikart éltette. Beszéltek még: Föl- áessy János ny. posta- és távirda- főigazgató, kormányfőtanácsos és Csókás Károly lipótvárosi káplán. A szép számmal egybegyült társaság Meidinger Lajos élvezetes zongora- játéka mellett a záróráig maradt Dohnányi-jubileum A jelenkor egyik legnagyobb művésze, Dolmányi Ernő dr., jú­lius 27-én töltötte be életének öt­venedik születésnapját és most ünnepli munkásságának 30 éves jubileumát is. Ez alkalommal tisz­telői és hívei három estéből álló ünnepélysorozatot rendeznek. Ze­nei életünk három nagy ténye­zője, a Magyar kir. Operaház, a Filharmonikus Társaság és a Waldbauer—Kerpely vonósnégyes a Mester legkiválóbb műveit vet­ték e három estén műsorukra. A M. kir. Operaház a „Vajda tor­nyáét mutatja be e hó végén, a filharmonikusok okt. 24-én, a Waldbauer-társaság pedig októ­ber 25-én hódol a magyar kultúra e kimagasló egyéniségének. Az országos ünnepélyeken Buda kö­zönsége különös bensőséggel vesz részt, szeretete és lelkesedése nemcsak a világhírű művésznek, hanem a melegszívű embernek is szól, aki számtalanszor sietett kultúrintézményeink segítségére. A magyar kultúra e kimagasló ün­nepélyének emlékére, a Mester hívéig Reményi József szobrász- művész alkotását, Dohnányi élet­nagyságú bronzreliefjét adják át a Magyar Nemzeti Múzeum Zene- történeti gyűjteményének. A magyar ösmult elfeledett ku- tójának, néhai Némethi Kálmán­nak, a kiváló magyar tudósnak síremlékét e hó 13-án, Kálmán napján, csütörtökön délután avat­ták fel a Farkasréti temetőben. Ez alkalomból a Magyarok társa­ságának egyesületközi bizottsága kegyeletes ünnepélyt rendezett és koszorút helyezett el a síremlékre, Némethi Kálmán munkásságát em­lékbeszédben méltatta Baráthosi Balogh Benedek ázsiai utazó, író, alkalmi költeményét szavalta el Markos Gyula és gyászdalokat énekelt a postás dalárda. Az elmúlt egy év alatt lényege­sen enyhült a lakásszükség a fő­városban. Ez nemcsak puszta fel­tevés, de valóság is. Amerre megy az ember, mindenütt állványok torlaszolják el a gyalogutak se­rény kőművesek rakosgatják a téglát és keverik a cementet, meg a vakolatot, a fővárosban egész sereg új ház emelkedik ki a föld­ből. Amellett az emeletráépítések­nek is se szeri, se száma, az utcákon minden negyedik-ötödik bérház tetejére új emeletet húz­nak. Tehát már a most épülő új lakások száma is elegendő lesz a lakáskeresők igényeinek kielégí­tésére. Rendkívül nagy érdeklődés nyilvá­nult meg a háztulajdonosok nemzet­közi 'kongresszusa iránt, nemcsak Hágában, ahol a kongresszus össze­ült. hanem Európaszerte. A kon­gresszust szeptember 12-én nyitot­ták meg a hollandi munkaügyi mi­niszter üdvözlő beszédével, 13-án és 14-én pedig folytatta ülésezését. A lakáskérdés, mint egyik legfontosabb emberi szükséglet fedezésének kér­dése és az emberi civilizáció fontos tényezője, Európa minden országá­ban az éredklődés. középpontjában áll. Ennek tulajdonítható az a nagy figyelem, mely a most megtartott kongresszussal szemben mindenfelé megnyilvánult. S. E. dr. Slotemalker de Bruine hol­landi munkaügyi miniszter a kor­mány nevében hangsúlyozta, hogy Hollandia a háztulajdon kérdését is a maga hagyományos szabadságszere- tetével kezelte és ennek legjobb eredményét tapasztalja úgy gazda­sági, mint erkölcsi és társadalmi té­ren. Kijelentette, hogy Hollandia min­dig készséggel nyitotta meg határait, ha a jog és szabadság menedéket keresett. A Párizsban székelő nemzetközi szövetség elnöke, M. Jean Lar- meroux, magával ragadó erővel be­szélt a háztulajdon korlátozásainak kedvezőtlen következményeiről és kiemelte, hogy a háztulajdont annál kevésbbé szabad érinteni, mert az a takarékosság és munka eredménye. A spanyol munkaügyi miniszter ki­küldöttje, Senor dón Lui de la Pena, kifejtette, hogy csak a magántulaj­don szabadsága hozza meg a hala­dást és magasztalta a spanyol ház- tulajdonosok szervezetének, a ház­tulajdonosi kamarának, az állami és polgári rendre gyakorolt jótékony hatását. A német háztulajdonosok szövet­ségének elnöke. Humar, hangsúlyoz­ta. hogy a németországi 120 száza­lékos lakbérek gazdasági fellendülést okoznak. Beszéltek még Lengyel- ország, Belgium, Ausztria, Jugo­szlávia, Lett-, Észtország és Svájc képviselői. A tanácskozásokat több osztályban tartották meg, a második osztály elnökéül dr. Németh Bélát, a magyar háztulajdonosok elnökét, választották meg. Dr. Németh Béla a kongresszus harmadik napján nagy­szabású előadást tartott, mely a nagy nemzetközi hallgatóság figyel­mét élénken fordította Magyarország felé és melyet nagy tetszéssel és lelkesedései fogadtak. Bemutatta né­met, francia és angol nyelven a ház- tulajdonosok kamarájára vonatkozó törvényjavaslatát, ezt1 a kongresszus bizottsága tárgyalás után magáévá tette és célul tűzte ki ennek Európa minden államának törvényhozása ál­tal való elfogadását. Dr. Németh Béla indítványa a háztulajdonosok kamará­jának felállításáról — A háztulajdonosok hágai világ- kongresszusa nemcsak véletlenségből esik össze egy új ligának megalapí­tásával, melynek központja Angliá­ban lesz és amely feladatául tűzte ki magának, hogy a világot meg­óvja a magántulajdon és a vallás el­len való támadásoktól. A háztulaj­donosok nemcsak a háztulajdonért, hanem általában a magántulajdonért, a civilizációért és kultúráért küzde­nek. Közvetlenül hármas célt1 szolgál a hágai kongresszus: hogy megsür­gesse a házvagyonra vonatkozó kor­látozások végleges megszüntetését oly országokban, ahol ilyenek még fennállanak; hogy a kormányok figyelmét felhívja a magántulajdon­jog tisztaságának, a magántulajdon szentségének állam- és nemzetfen- tartó fontosságára és az egyes orszá­gok háztulajdonosainak kamarális rendszerbe tömörítését az egész tár­sadalom és közjóiét érdekében elő­segítse. Minden emberi társadalmi rend alapköve: a jogbiztonság és a magántulajdon tiszteletben .tartása. — Mi magyarok már saját testün­kön éreztük, mennyire nem felel meg az emberi természetnek a kommu­nizmus és mily szörnyűségek szár­maztak belőle. Meg kell tehát ma­radnunk a tiszta magántulajdon alap­ján. Kompromisszumról nem lehet szó. vétségé segít a bécsi kollegáikon, egyszersmind az egész gazdasági életnek tesz szolgálatot, mert mel­lette harcol az a nagy előny, hogy saját érdekei párhuzamosan halad­nak és megegyeznek a közérdekkel. — Ami a modernizálást illeti, úgy nem a bérleti jogot, hanem a lakások termelésének módját kellene újítani és pedig oly irányban, hogy azok a modern igényeknek és az egészség követelményeinek a legjobban meg­feleljenek. Ez a cél azonban csak a magántevékenység, a magántulajdon és a régi tiszta bérleti jog keretében érhető el. Ez az igazság bontakozik ki tehát, hogy nem a más tulajdon­jogának irigy szűkítése, nem a gyű­lölködés szelleme, hanem az alko­tást és fejlődést biztosító jogtisztelet NÉMETH BÉLA Dr. kormányfőtanácsos, a Háztulajdonosok Országos Szövetségének elnöke, fővárosi bizottsági tag. — Sokat beszélnek és írnak mos­tanában a modern bérleti jogról és a modernséget a bérlő úgynevezett vé­delmében (Mieterschutz) keresik a tulajdonos jogainak rovására és a fölmondási jog korlátozásában, bizo­nyos előbérleti jogban st'b. vélik fel­találni. Nem arra gondolnak, miként lehetne az emberek egyik legfon­tosabb igényét, a lakásszükségletet, minél üdvösebben kielégíteni hanem a szociális gondolkozás látszatával és tekintet nélkül az épp az ellenkezőre vezető következményekre, vakon neikimennek a tulajdonjog állományá­nak és annak megsértésével vélik a bérlők érdekeit szolgálni. Ausztriá­ban ezáltal nemcsak züllésbe vitték a lakásügyet, hanem igen kártéko­nyán befolyásolták az ipart és keres­kedelmet, az egész gazdasági élet hanyatlását idézve elő. — Óriási háttere van a háztulaj­donosok mozgalmának úgy magán- és közjogi, mint társadalomtudo­mányi és közgazdasági vonatkozás­ban. Az emberi hajlék, a lakás, jogi rendezése egyúttal magva a városi élet kifejlődésének, virágzásának, az emberi civilizációnak és közvetve a lelki élet. a kultúra emelésének. A mai kor első kötelessége: levonni a háború és az azt követő időszak ta­nulságait. Nem lehet és nem szabad ma közömbösnek lenni senkinek épp azon gazdasági összefüggés folytán, ínely végeredményben az ő saját anyagi létét ássa alá. A bécsi keres­kedővilág sokkal szívesebben fizetne komoly házbért. — tudvalevőleg Bécsben csak csekély házfentartási illetményt kell a városnak fizetni —, mert akkor több lenne a fizetésképes vevő és olcsóbb az általános élet- szükséglet. Ha tehát a kongresszus és a háztulajdonosok nemzetközi szö­és emberszeretet szelleme irányítsa a törvényhozásokat. Magyarországon gróf Bethlen István kormánya egy pillanatig sem tűrte meg a magán- tulajdon szentsége elvének elhomá- lyosítását. Gróf Bethlen azzal a ki­jelentéssel vezette be a lakáspolitiká­ját, hogy nem érdemli meg a polgári társadalom nevét az a társadalom, mely a házvagyon szocializálását el­tűri. Vass József népjóléti miniszter úr pedig egy hozzá intézett interpel­lációra azzal; felelt, hogy a ház- vágyon felszabadítása nem is a ház- tulajdonosok érdekében, hanem a nemzet egyetemes érdekeiből, az egész lakosság gazdasági érdekében történik. — Az elmúlt 10 esztendő tapasz­talatai után a polgárságot úgy a köz­hasznú társadalmi munkára, mint a polgári társadalom és gazdasági rend védelmére kell megszervezni. A háztulajdonosoknak, mint a városi és községi ingatlanvagyon birtokosai­nak, elsősorban kötelességük, hogy okulva a tapasztalatokon, a polgár­ságot a magántulajdon alapján meg­szervezzék. Szónok szívesen utal arra éppen Hollandiában, az öntuda­tos polgárság klasszikus hazájában. A háztulajdonosok megszervezése nem irányul a bérlő ellen. A tulaj­donkorlátozások megszüntetése után a látszólagos érdekellentétek a ház­tulajdonosok és bérlők között telje­sen elenyésznek. Csak közös érdeke­ket fognak ismerni. Ezeknek szolgá­latára, az ezzel kapcsolatos lakóház- tulajdonosok gazdasági érdekeinek ápolására és képviseletére, valamint az állami és gazdasági rend védel­mére országonként meg kell szer­vezni a lakóháztulajdonosok kamará­ját. Minden ország ezzel állami, nem­zeti és hatósági feladatok végzésére nÖI t@Si ki még a vézna is, de főleg a formájukat vesztő asszonyoknál, azoknak a görög rendszerű testmozgás-gyakorlatoknak a hatása- alatt, ameiy rendszert egyedül dr. Diénes Valeria és tanársegédje, Viraúg Ilonka, orkesztikai iskolájában adnak elő és gyakorolnak. Az érdeklődő mágnás csalá­dok és a gyermekeik esíétikus testmozgására súlyt helyező szülők kívánságára, az iskola átköltözött Budáról Pestre IV., Egyetem-utca 6. szám alá, ahol most folynak a beiratások naponta délután 5—7 óráig. Gyermek­tanfolyamok testi hibák és véznaság ellen. Társuló családoknál, otthon, magánórák. Nevelő intézetekben külön órák. és elősegítésére egy úi. közhasznú szervet nyer az államháztartás megterhelése nélkül. A tagokban a nemzetközi megértés nagyszerű esz­közeit nyerjük és segítségükkel új értékeket lehet termelni az emberi­ség számára. A kamarai intézmény­ről készített, a magyar kormány elé terjesztett törvényjavaslatát és annak indokolását az Unió nagyérdemű el­nöke. Jean de Larmeroux. az egyes országok háztulajdonos vezetőinek rendelkezésre bocsátja. Dr. Németh végül a következő ha­tározati javaslatot terjesztette elő: — A háztulajdonosok 1927. évi hágai világkongresszusa előterjeszté­sében kéri az egyes országok kor­mányaitól a háztulaidon terén fenn­álló tulajdonkorlátozások gyors meg­szüntetését. Felhívja a kormányok figyelmét a magántulajdonjog tiszta­ságának, a magántulajdonjog szent­ségének állam- és nemzetfenntartó fontosságára és a lakóháztulajdono­soknak az egész társadalom és köz­jóléti. valamint az állami és gazda­sági rend érdekében szükséges katna- rális szervezetbe való tömörítésére. A határozati javaslatot egyhangú­lag elfogadták. Francia indítványra kiegészítették a határozati javaslatot még azzal, hogy a kongresszus óva inti a polgárságot az ú. n. lakók szö­vetségeitől. mert azok többnyire föl­forgató elemek csoportulásai. a ma­gántulajdon megsemmisítésére irá­nyuló célzattal. Ez okból a kongresz- szus erős szervezeteket tart szüksé­gesnek és azt, hogy minden kormány a háztulajdont megvédelmczze, mint­hogy ettől függ a nemzetek jóléte és a lakásügy végleges rendezése. Meg­állapította a kongresszus határozati javaslatában, hogy a kivételes kor­látozó intézkedések a háztulajdonnal szemben a kitűzött cél ellenkezőjét érték el. ártottak a szerződések iránti tiszteletnek és a társadalmi békének. Ezért követeli a kongresz- szus a magánjog iránti tiszteletet és a joghoz való visszatérést. Pohárköszöntö a holland királynőre Hága polgármesterének fogadó es­télyén dr. Németh Béla a holland királynőre mondott pohárköszöntőt: — Vér- és könnyzivatarnak szok­ták nevezni a nagy háborút és mél­tán, — mondta többek közt. — Tud­juk. mennyi csábításnak és fenyege­tésnek volt kitéve Hollandia, hogy a háborúban részt vegyen. De elég bá­tor volt, hogy a fenyegetésnek ellent- álljon és elég józan, hogy a csábítá­sok el ne szédítsék. Azokban a döntő időkben a hollandi karaktert képvi­selő bölcs kormány mellett egy asz- szony fenséges lelke volt a hollandi nép mosolyának és derűiének meg- mentője. Ez az asszony a hollandi királynő volt. Mily kegyes volt a sors Hollandiához, hogy e sorsdöntő órákban a nemzetnek, a népnek, nagy szívű és szeretetében hajtha­tatlan anyja volt. Egy női szív apotheozisa volt ez, mely nemességé­vel és jóságával egy nép javára győ­zedelmeskedett. Gyönyörű témája e szív, dalnak és poezisnek. Ettől mé­lyen meghatva, mindnyájunk nagy hódolatát kifejezve, a hollandi király­nőre emelem poharam. Szerdán este a Scheveningeni Kur- hausban megtartott díszebéden dr. Németh Béla a hollandi sajtóra mon­dott pohárköszöntőt, melyben ki­emelte a hollandi sajtó magas szín­vonalát és szánzációhaihászást nem (Folytatás a 4. oldalon.) Rudas-fürdő up ii ni i—yywyww A budai forráscsoport leg- radioaktív a b b hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdők Fedett téli uszécsarnok KÖZIT BŐRFED ÉL- LEMEZ erős, iartós, vlhartálló aszfaltozás, tetőfedés, tgjgjoizsziQetelés GR0Z1T aszfalt és kátrány vegyitermékgyár Budapest, Vi„, Eer6ini-tér 3 Telefon : 267—96

Next

/
Thumbnails
Contents