Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-10-16 / 890. szám

Budai Napló XXIII. évfolyam. 890. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengd, félévre 8 pengd. Egy szám 40 fillér. Szerkesztdség és kiaddhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: K.502—96. Felelős szerkesztő : V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengd. Szövegsor ára 4 pengd. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1927 október 16. isn Ferenc Talán nem puszta véletlen, hogy a budaiak nagy tisztelői és megkülönböztetett hívei voltak év­századokon át Szent Ferencnek, —és hogy a budai polgárok sorá­ból került a magyar székesfővá­ros első tisztségébe, a főpolgár­mesteri székbe Ferenc, a gödöllői erdész árva fia, akit szintén meg­különböztetett tisztelettel és sze­retettel öveznek a budai polgárok. Nyolcszáz év előtt elindult a Szent és a gyűlölködő világban szeretetet prédikált, lerombolt templomokat épített föl újból, le­mondott gazdagságáról, hogy éle­tét a szegényeknek és gyámolta­lanoknak szentelhesse. Nehéz gyűlölettel terhes időben vette át Ferenc, a főpolgármester, ennek a magyar székvárosnak kormányzását és első szavával szeretetet hirdetett. Odahagyta javadalmakban dús állását, hogy e város gyámoltalan, szegény polgárságát szolgálhassa és újból fölépítse a testvéri szeretet, a munka, a hazafiság és polgári erény templomát. Hitbuzgó ember, aki az Istenbe vetett hitével indult küzdelmes átjárás de barátjául fogad min­denkit, aki a maga módja szerint tiszteli istenét és gyakorolja val­lása erkölcsét. Honát, nemzetét a rajongásig szerető ember, — de magyarnak fogadja mindazokat, akik szeretik ezt a hazát és e nemzet fiainak vallják magukat. Küzdelemmel kezdte életét és e küzdelemben megkristályoso­dott a jelleme, arannyá vált a be­csülete, — de az ő szent tiszta­sága meg tudja bocsátani mások bűneit, hogy a tisztaság útjára vezérelje őket. Polgári erényei szeplőtelenül és makulátlanul világítanak abból a •székből, mely első helyen áll a magyarok székvárosában, — de nem taszítja el magától a megté­vedt embert, akit mostoha sorsa a polgárság ellenségévé tett, ha­nem atyai szeretettel javít a sor­sán és karöltve vezeti a világ nagy útjáról a magyar polgár biz­tos ösvényére. A nemzeti hit térítője lett a vi­lágközösség megtévesztett hívei között. Mindkét keze kenyérrel telve. Még a kő is kaláccsá válik azokban. Ha adni nem is tud — mindig, de senkitől nem vesz el semmit — soha. Kemény ökle, szeges korbácsa csak azok számára van, akik a közügyek templomában kufárkod- nak. A közvagyont lángpallossal őrzi. Ezért szeretik, ezért tisztelik Budán! * Ferenc napján ez a szeretet, ez a tisztelet, ez az odaadó hűség nyilatkozott meg, amikor dr. Ripka Ferenc névünnepén házról- házra vándorolt az ünneplők se­rege. A Budai Társaskör a saját helyiségében kívánta vezére név­napját megülni, de néhány nap múlva ez a terem már szűknek látszott. A Bellevue szálloda nagy termét vélte elegendőnek a ren­dezőség, de két nappal az ünnep előtt ez is szűknek bizonyult és a Budai Vigadó nagy termébe kel­lett vonulnia az ünneplők seregé­nek, ahol még az előcsarnokban is álltak, akiknek már nem jutott hely odabent. Csaknem ötszáz ember, a polgárság színe-java hozta el üdvözletét Budapest első polgárának, akit szeretettel néz a magasból jóságos patronusa: Szent Ferenc. Budán, 1927 október 15 József Ferenc főherceg, aki ügybuzgó elnöke a Budapest Fürdőváros Egyesületnek, hosz- szabb tanulmány és propaganda- útra indult Szviezsényi Zoltán min. tan., az egyesület ügyvezető igazgatója, Bársony Oszkár, a Menetjegyiroda vezetője és dr. Dalmady Zoltán egyet, tanár tár­saságában. A legnépszerűbb fő­herceg inkognitóban, „Csaba“ gróf néven utazik külföldön, hogy feszélytelenül végezhesse tanul­mányait és kísérőivel együtt kellő propagandát fejthessen ki az 1929. évben a Gellérthegyre tervezett „Fürdőügyi és turisztikai kiállí­tás“ ügyében. Párisban ikitiintetően fogadta őket B r i a n d miniszter elnök és a hivata­los körök meleg szimpátiával kísérik e kiállítás ügyét és megígérték, hogy a francia állam külön paviltont épít a budapesti kiállításon. A francia turisztika vezére, R e g a n d. lekí­sérte ezt a magyar társaságot Lyon­ba, a hydrológiai kongresszusra, ahol tiszteletükre külön ünnepi vacsorát rendezett. Majd Herriot miniszter vendégei voltak és mint végakkord, szólt az egész francia néphez József Ferenc főherceg a lyoni kiállítás dísz­ebédjén, mint első szónok, aki e be­szédében meghívta a francia nemze­tet a kiállításra. Franciaországból Rómába utazott a magyar delegáció, ahol részt vesz a balneológiái kon­gresszuson és meghívja a budapesti kiállításra az olasz kormányt. Nász a főpolgármester család­jában. Még augusztus havában, Fonyódon jegyezte el dr. Ripka Ferenc főpolgármester harmadik, legifjabb leányát — Babót — a Korányi-klinika tanársegédje, dr. Kürthy László és e kedves hír csak azért vált oly sokára köz­tudomásúvá, mert arról külön je­lentést a menyasszony kívánsá­gára nem adott ki a család. Pintér Jenő dr. budapesti tankerü­leti kir. főigazgató most küldte szét a szerkesztésében megjelenő T a n­ker ü 1 e t i 8-iík Értesítőt 1926— 27. évre. A tankerület minden ügyét, kérdését, adatát’ állítja be kellő meg­világításban és a szociális részből most kivesszük azt a részt, mely a főváros környékéről bejáró tanulók­kal foglalkozik: „A vidéki vasúton naponkint való bejárás erkölcsi, tanulmányi, egészségi tekintetben káros befo­lyással van a tanulóra. Csak a szoros tanításra járnak s így az iskola semmiféle egyéb nevelő munkájában nem vesznek részt. Sokszor rendetlenül, elkésve ér­keznek az iskolába, a pályaudva­rokon való ácsorgással időt vesz­tenek. Hajnalban jönnek el hazul­ról és este érnek haza. Hanyatla- nak a tanulásban, fegyelemben, erkölcsi viseletben, mert utazás közben aligha tanulnak valami jót.“ Faller Mihály, aki a közúti közleke­dés terén, mint a Beszkárt főfelügye­lője, elismert szaktekintély, — tiroli tanulmányújáról, mely egyúttal nyári üdülésül is szolgált, e hó ele­jén visszatért és átvette hivatalát. Nász. É b e r 1 Lalika és Somo­gyi.. Kálmán jegyesek. Budapest, 1927 október hó. , A Svábhegyi Egyesület e hó 10-én este rendezte első őszi társasvacso­ráját a Pannónia szálló különtermé­ben, ahol megjelent: Bódy Tivadar dr. elnök, Siklóssy József dr. alelnök és a tagok közül Antalffy Andor, Brüll Dániel dr.. Bercsényi Antal, Engel Ármin. Qliickstahl Samu dr., Qyörki Béla dr., Jakab László dr.. Kern Géza dr., Kerpel Vilmos, Kon- dély-Kovács Béla, Mangold Béla Ko­los, Megyes Bertalan. Musner István dr., Mikus István, Nagy István dr., margittai Neumann Miksa, Párkányi Frigyes dr., Pártos Zsigmond. Rei­ner Andor dr.. Rudas Gyula, Rákosi Jakab, Seligmann Zsigmond, Szécsi Ernő dr.. Szegő Sándor, Szente Lajos, Sajó Jenő, Temesváry István, Unger Albert, br. Ullmann Béla, Vándor Mihály dr., Virág Béla. A társaság kedves hangulatban, inkább a vi­szontlátás örömeinek élt és az egye­sületi ügyeket csak magánbeszélge­tésben érintette. SZEMÜVEG Zibrinyinél, I, Attila-u. 12 A Budai Hegyvidéki Egyesüle­tek Szövetsége elhatározta, hogy a szövetség értekezletére állan­dóan meghívja mint vendégeket: dr. Ripka Ferenc főpolgármestert, Kempelen Gusztáv műszaki főta­nácsost, Zaitz László, Király Zsigmond és Watzke Ede műszaki tanácsosokat, dr. Till Antal szív. autóbuszüzemének vezérigazgató­ját, Balló Alfréd szív. köztiszt, hiv. igazgatója, dr. Szécsi Ernő tisztifőorvos helyettest és Laczó Viktor tanács jegyzőt. tetik. Eltiltották az egyik sósborszesz- gyárost attól, hogy Die Anna elne­vezéssel lássa el gyártmányait, s így összetéveszthessék a „Dianná“-val. Tilos körlevélben a versenytársait leszólni, tilos a hólabda-rendszer. Tilos az egyik cégnél alkalmazásban állva az ott hallott és látott üzleti tit­koknak más cégnél való alkalmaz­tatása esetén, ott értékesíteni. Csupa érdekes adat, összehasonlí­tás, törvénymagyarázat, feltűnő pél­dák tették értékessé az előadást, amelynek tárgyával ritkán foglal­koznak a szakképzett jogászok. A megtapsolt és megéljenzett előadás után sor került a megala­kulásra és Gáti Samu kereskedő, mint korelnök, Tette meg előter­jesztését és felolvasta a kandidáló bizottság által összeállított név­sort, mely listát Katona Gábor in­dítványára egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. Eszerint megválasz­tattak: Elnök: Eiser Sándor. Alelnökök: Schlager Andor, Klein Sándor. Tit­kár Gáspár Sándor. Pénztárnok: Grossz Mihály. Ellenőr: Gáti Samu. Ügyész: Dr. Katona Gábor. Választ­mányi tagok: Spitz Béla. Virányi Mariska, Haahn Lipót. Scheiber Mór, Fill Ferenc. Schirokás Ernő, Schram Rudolf, Lebovics Salamon, Adler Sándor, Auerbach Tivadar, Bader Lipót, Kolos Jenő, Fábián Ferenc, Alpár Ignátz. Boros Béla. Quttmann Ármin, Grossz Gyula, Münster Lipót, Mühltaler Frigyes, Schcier Dezső. Póttagok: Gyulai Arthur, Bállá László, Ernst Hermann, Szécsi Géza. A megválasztott elnök, Eiser Sándor foglalta el azután helyét és egyszerű szóval megköszönte a vele és a tisztikarral szemben megnyilvánult bizalmat. Meg­ígérte, hogy a kelenföldi keres­kedők minden bejelentett ügyében és bajában lelkiismeretesen eljár­nak. Ezután Balkányi Kálmán dr. üdvözölte a ' központ nevében Eiser Sándort és a tisztikart. In­dítványozta, 1 hogy üdvözöljék Apponyi Albert grófot és felol­vasta a vízivárosi osztály üdvöz­letére érkezett választ. A most folyó szervezkedés célja a gya­korlati kérdésekkel való foglalko­zás és az egységes budai köz­szellem megteremtése, hogy így a közügyek vezetésébe minél több kereskedő vehessen részt. Fontos­nak tartja a lágymányosi kiállí­tási területen a kereskedelem és ipar hasznos csarnokának mi­előbbi fölépítését. Befejezésül üd­vözölte a többi budai kerület ki­küldötteit. A lelkesen szép beszédet Eiser elnök köszönte meg. Még Linke Károly tolmácsolta a Víziváros üdvözletét, mire Eiser Sándor elnök a közgyűlést be­zárta. * Vasárnap, e hó 16-án délelőtt fél 11 órakor a krisztinavárosi osztály tartja alakuló közgyűlé­sét az „I. kér. Iparosok és Keres­kedők Köre“ helyiségében, I., Krisztina-tér 8—10. szám alatt Hubert Vilmos, Fábián József és más neves kereskedők közremű­ködésével. Borgazdák ezüstlakodalma A „Pénteki Borgazdatársaság“ Jubiláns vacsorája Harmincegy borgazda 100 vendéget látott szívesen e hó 7-én. amikor meg­alakulásának 25-ik évfordulóját ünne­pelte a Budai Polgári Kör helyiségé­ben a Budai Vigadóban. Buda egyik legrokonszenvesebb úri társasága ez, ahol fesztelenül érzi magát mindenki és őszinte szó esik a budai közügyekről. A pénteki estét tisztán a jubileumnak szentelték s az első felköszöntőt KOZMA JENŐ clr. mondotta kedves tréfával házasság- kötésnek minősítve azt az időt, ami­kor a borgazdák ifjú társasága be­költözött a Budai Polgári Körbe. En- úiek a mintaházasságnak a jubileumát ülték. Szavait azzal fejezte be, hogy az aranylakodalmat is hasonló jó­kedvvel üljék meg. Finúczy Béla dr. a vendégeket kö­szöntve mondotta, hogy a bor csak a lepel, a kölcsönös megbecsülés a cél. Az ezüstlakodalomra készült ezüst- serleggel köszöntötte a gyakori vi­szontlátás reményében a vendégeket. Zboray Gyula dr„ aki a társaság megalakulása óta annak ügybuzgó jegyzője, a társaság történetét ismer­tette. Gaár Vilmos örömmel látja, hogy a visszaemlékezés nem melanchóliát szül, hanem örömet termel s ezért a gyönyörű jövőre ürítette poharát. Kedves köszöntőket mondottak még: vitéz Vértessy Káro^ a kor­mányzót éltetve arról szólt, hogy a bor gyöngyeivel tették magyarrá Bu­dát, — Lugmayer József éltette Zboray Gyulát, mint a társaság ko­fáját, pardon — mondotta — ková­szát, — Makoldy Viktor szellemes ügyességgel csupa „b“ betűs szóval mondott köszöntőt. —- Thury Zol­tán Ripka Ferenc népszerűségét mél­tatva azt bizonyította, hogy Vízivá­ros nélkül még bankettet sem tudnak Budán rendezni. Buda a budaiaké — mondotta — és e gondolat meg­valósítója Kozma Jenő, aki csodás pályát futott be és Buda fejlődését vitte előbbre. — Szilágyi Károly az óbudai hegyekről hozott üdvözletét, — Krivoss Árpád dr. a kecskéről mondott kedves adoma kapcsán él­tette Kozmát, — amire Kozma Jenő azzal válaszolt, hogy a budai lokál­patriotizmust nem ö találta ki, de annak még a kormányzó is híve. mert főpolgármesternek három budai polgárt jelölt. Kollár Lajos emléké­nek áldozott azután kegyelettel s a társaság fölállással. amit Kollár László köszönt meg. — Héj} Imre, mint balatonvidéki képviselő, úgy véli, hogy a földmivelésügyi miniszternek szubvencionálnia kellene ilyen társa­ságot és újakat létesíteni, hogy emel­kedjék a borfogyasztás, ö is Kozmát és a kedves budai hangulatot éltette. Az utolsó szót lapunk szerkesztője mondotta azzal, hogy nem mond be­szédet. A társaság késő éjjel oszlott szét. Budai OMKE Megalakul a kelenföldi osztály — Katona Gábor dr. előadása a tisztességtelen versenyről Egész Budán szervezkednek most a kereskedők, hogy így egyesülve lekiizdhessék azokat a speciális budai bajokat, amelyek itt a becsületes kereskedőt sújt­ják. Ezért kapott erős visszhan­got az a felhívás, melyet az or­szágos OMKE intézett a budai kereskedőkhöz, hogy létesítsék a budai OMKE szervezetét, mely az országossal kapcsolatosan azután megkezdené a bajok lehető orvos­lását. így alakult meg a II. kerületíi osztály, amelynek tisztikara és vá­lasztmánya a 'következő: Elnök Tisza Béla. Ügyvezető el­nök: Linke Károly. Alelnökök: Hauer Oszkár, Beck Imre. Titkár-jegyző: j Csapó Tibor. Ellenőrök: Lőwy Jó- 1 zs'ef, Fischer Antal. Választmány: Ádám Gyula, Bunzlauer Jenő, Fisch Farkas, Jakab Samu, Juszt Gyula, Jakabffy Aladár, Lőwi M. Fia, Lőwy Frigyes, Márkus Sándor, Neumann Béla, Nagy Imre, Pick Henrik, csen- geri Papp Zsigmond, Pintér Kálmán, Rákossi Jenő, ifj. Stowasser János, Szabolcsi Béla, oroszhegyi Szabó István, Szokolovits Gyula, Wohl- muth Irma. Póttagok: Kamenitzky Miklós, Ullmann Béla, Goldfinger A., VagácS' Mihály. A kelenföldi osztály október hó 2-án alakult meg és a közgyűlés, amelyen Eiser Sándor elnökölt és üdvözölte a megjelenteket. A köz­gyűlést dr. Katona Gábor rendkí­vül érdekes előadása előzte meg, amelyet nagy figyelemmel hallgat­tak meg a nagy számban megje­lent kereskedők. A magyar törvényhozás 1923-ban hozta meg a tisztességtelen verseny | ellen szóló törvényét, hogy így. le­törje a kereskedelmi élet terén a háború utáni gazdasági életben fel­bukkanó jövevény versenytársak nem éppen kényes és eszközökben nem válogatós versengését. Példákat hoz fel arra nézve, hogy a juri mit tart tisztességtelen versenynek, így például tiltja a vevőnek az utcán történő megszólítását. Megbüntette azt a selyemkereskedőt. aki azt írta ki nagy betűvel: ..Megszűnik üz­letem“ míg alatta egészen apró betűvel az volt folytatásképpen ki­írva: „selyemosztálya“. Tilos hir­detni olyan adatot, amely valóság­nak meg nem felel. Érdekes, hogy a „debreceni“ kolbászt lehet hirdet­ni. még ha nem is készül Debre­cenben, viszont csak olyan „tokaji“ bort lehet árusítani, amely valóban Tokajban termett. Csomagolásáról ismert árut nem szabad hasonló cso­magolással tévesztően utánozni. A tisztességtelen versenyt űzőket pénz­bírsággal. sőt 3 évig terjedhető fog­sággal és az áru elkobzásával bűn-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents