Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)
1927-09-18 / 888. szám
Budapest 1927 szeptember 18. BUDAI NAPLÓ 3 ASíiisztó méretekben nfi n nearnszténiások száma Éielhajsza, gondok, csaíódások, íokosoiS izgulékonyság — a megromlott ideg- rendszer veiéssi — Mi okozza a neuraszténaati? — Hogyan védjük magunkat az ideggyengeség ellen Migrénes nők és ideggyönge férfiak az Erzsébet-híd alatt — Idegrendszeri megrokkanás ellesi isszák a Hungáriaforrás vízét A ma emberének föbbé-kevésbbé megromlott idegrendszerét határozottan regu- 5á3ja a Hungária-Gyógyforrás radioaktiv vize Hajnali film a Hungária-gyógyforrás „felepén' Gyógyulásról beszélnek a kisráző ueuraszténiás betegek Irta: Ferenczy László A ma emberének idegrendszere leromlott. Ennek megítéléséhez nem is kell ideggyógyásznak, lélekbúvárnak vagy lélekidomítónak lenni. Elég, ha az újságok rendőri krónikáit elolvassuk. Alig van nap. hogy botrányt- okozó neuraszténiás beteg ne szerepelne a rendőri krónikában. A nyilvánosság elé azonban csak feltűnést- kcltő esetek kerülnek. Ebben a nagy városban, ahol ugyan a legutóbbi népszámlálás szerint csak kilencszáznyolcvanhétezer lakos van, de ahol átlag csak Budapest falain belül mindig legalább egymillió ember él, az idegenekkel együtt senki egy pillanatig sem gondol arra, hogy ennek a számnak harminc százaléka neuraszténiás. Szomorú kép, de ebből az egymillió emberből háromszázezer beteg. A neuraszténia, amely ma nemcsak egyike a nagyközönség legismertebb betegségi elnevezéseinek, hanem rémeinek is, amely betegséget úgyszólván mindenki ismeri, mert vagy ö maga szenved benne, vagy valaki a közelebbi hozzátartozói és ismerősei között. A neuraszténiás ok legnagyobb része veleszületett ideggyengesége folytán oly életet él, amely mintha keresve azt az utat képviselné, amely lépten-nyomon szembeállítja az idegesség kiváltó okaival: túlzásokkal | munkában és élvezetekben, és ezen ! túlzások konjunkturális kísérőivel: gondokkal, csalódásokkal, éj jelezés- sel, izgató szerekkel stb. Mivel azonban kétségtelen, hogyha ezek a kiváltó okok túlságos intenzitással ostromolják a nem terhelt idegrendszerűt is, az is neuraszténiássá válik, — a neuraszténia keletkezését úgy kell tekintenünk, hogy miképen mindenki | a maga szerencséjének kovácsa, úgy i a neuraszténiát is a legtöbb ember j maga szerzi meg. maga szedi fel az ' okait, de a legtöbben úgy, hogy már hajlamosak voltak azt az útat választani, amely a neuraszténia okaihoz vezette őket. Ez a kérdés oda vezet, hogy meg \ kell állapítanunk, hogy korunk, amely- , ben élünk, az idegesség korszaka, j amelyben az emberek oly életkörül- i ményedt között élnek, amely hemzseg a neuraszténiát felkeltő alkalmaktól, viszont ezek az életkörülmények nagyobbrészt a XX. század ideges emberének alkotásai. A neuraszténia kortan! lényegét nem szervi hiba képezi, csak működési zavar az idegrendszerben. A működési zavarok okát az idegrendszer gyengeségében és fokozott izgulékonyságában látják. A gyengeség fokozott fáradékonyságban, az izgulékonyság kóros nyugtalanságában nyilvánul. A neuraszténiás munkában is egész másféle, mint az egészséges ember. Többnyire hiányzik az igazi munkakedve és kelletlenül fog hozzá, — sokszor nem is tud hozzáfogni és mindenféle kifogással halogatja. A neuraszténiások egy másik típusa a másik végletet mutatja: a normális munkakedv helyét a mohó nekieses foglalja el: úgy siet, mintha kergetnék, rabszolgája a munkának és zsarnoka mindenkinek, aki benne zavarja, — elmulasztja az étkezéseket, céltalanul tűlmunkázik, — amikor abbahagyja. kínos fejfájást érez. nem esik jól az étel. nem tud aludni. Egy másik csoportjuk, azok, akiket passzíváknak, renyhéknek neveznek,, nem képesek kiragadni magukat a neuraszténia komor felhőiből: ezek hol órákig tépelődnek. hol végtelenül panaszkodnak. — nekik semmi sem sikerül, ellenük esküdött mindenki és minden. A neuraszténia tünetei között mégis a legjelentőségesebb a közérzés ezerféle zavara. Nincs olyan szerv, amely meg marad kímélve. Fejfájások, szívdobogások, máskor, mintha a szív megállott volna, gyomorzavarok, zsibbadások, szédülés, émelygés és a változatos érzések kimondhatatlan sogíélesége. Ezt a sokféle beteges érzést a neuraszténiás többnyire élénken megfigyeli és oly részletesen és színesen tudia elmondani, hogy a tapasztalt orvos már a panaszok stílusából megismeri, hogy itt nem szervi zavarokról van szó, hanem csak az idegek csalóka izgalmáról és ezért szokták az ily ideges panaszok alapját „beképzelt betegségnek“ nevezni. Oly eseteket, amelyeknél a beteg ily ideges érzései, a kóros önmegfigyelés súlyossága és az álérzések tudákos megfejtései, hogy mily betegségből ' eredhetnek: beképzelt rákból, tüdövészből, gerinc- sorvadásból stb. — amikor ezek a gondolatok dominálnak — hypo- chondriának szokták nevezni. Minden sieuraszféniást meg lehet betegsége kínos tüneteitől Feleletre váró kérdés most már: gyógyítható-e és mily módon a neuraszténia? Erre bármely orvos azt' felelné, hogy minden neuraszténiás!: meg lehet szabadítani betegsége kínos tüneteitől, ehhez azonban az kell, hogy idegorvoshoz forduljon, aki alaposan megvizsgálja és előírja követendő életrendjét és gyógykezelését. De honnan vég a szükséges helyzet az oka annak, hogy ez a beteg város külsőleg egészséges Budapestnek látszik ... Az idegorvos-professzoroknál azelőtt napokkal előbb jelenteltte be magát a beteg, hogy a rendelésen megjelenhessen. Most egyelőre megváltozott a helyzet, mert előzetes bejelentés nélkül sem kell sokáig várakozni a páciensnek, hamarosan sorra kerül. Az idegorivostanárcknak Beláthatatlan sorban várnak a gyógyulást kereső kúrázók a jegyekre. pénzt? Mert betegnek lenni ma éppen olyan költséges dolog, mint elegánsan öltözködni, vagy vendéglőben étkezni. Az üzleteit üresek, a vendéglőben menüt esznek, a betegek pedig nem mennek orvoshoz, nem fekszenek be a szanatóriumba és nem vesznek gyógyszert. Az idegen azt hinné, hogy Budapest a világ legegészségesebb városa, ahol alig van szükség orvosra és patikára, ha nem látná a túlzsúfolt kórházakat és klinikákat, ahol ingyen rendelnek. Mert a súlyos gazdasági mindazonáltal kevés okuk van a panaszra. mert aránylag a -legjobban bírják az orvostársadalom krízisét és ha, a praxisukban gyengülés is történt, ez még mindig nem jelenti azt, hogy a professzorok rendelői délutánonként nem lennének tele betegekkel. Az embereknek nincsen pénzük az egészségre, de ha már nagyon rosszul érzik magukat és elhatározzák, hogy orvosi segítséget vesznek igénybe, akkor, ha fizetni kell: tanárhoz mennek, ha pedig nem tudnak fizetni: a .klinikát keresik föl. A budaiak fölfedezték a neuraszténia iepered» ményesebb gyógyszerét A háború rettentő' emberpusztítása óta a különböző gyógyító eljárásoknak egész serege burjánzóit fel. A hipnózissal dolgozó orvosokról kezdve egészen a bonyolult gépekkel való kezelésig mindenféle E sorok íróját szinte tömegekben keresik fel emberek, akik neuraszténiából való gyógyulásuk történetét jönnek elmondani és olyan betegek, akik ettől a különös víztől A Hungária-forrás. eljárási módszerrel kísérleteznek, hogy a súlyos betegeket meggyógyítsák. Az újszerű gyógyító eljárások közül különös érdeklődésre tarthat számot a Hungária-gyógyforrás kúrája, amely forradalmi jelentőségű felfedezés a neuraszténia gyógyítására. várják meggyógyulásukat. Tegnap ís egy idősebb asszony elmondotta, hogy a gyógyforrás vizét issza és ennek köszönheti, hogy neuraszténiája elmúlt. Ugyancsak ez az asz- szony ideges bártalmakban is szenvedett és ettől a bajától is megszabadult a Hungária-gyógyforrás révén. Kora reggel, hat órakor már sűrű embertömegek ácsorognak a forrás ivócsarnoka előtt: valamennyien a forráshoz igyekeznek. Itt az Erzsébethid alatt, a Rudas mellett, ahol azelőtt csak gyomor, vese- és hólyagbajosok, köszvényben szenvedők valamint túlhizottsággal küzködők ápolták magukat, most reggelente neuraszténiások bandukolnak a Hungária-gyógyiovráshoz. ma már izgalomban tartja az egész országot. Mindenfelől kapom a leveleket, amelyek csodálatosnak tetsző gyógyulásokról adnak .számot. Akikkel beszéltem, mind javulásról számoltak be. Egy idősebb úr elmondotta, hogy súlyos idcgbántalmak- ban szenvedett, most egészségesnek tartja magát. Egy fiatalember arról panaszkodott, hogy neuraszténia miatt nem tudott dolgozni. A Hungária-gyógyforrás fürdőtelepe. A színes poharak egész légiója vár itt reggelenként a meleg lithiumos. erősen rádióaktív és abszolút mértékben steril vízre. Már reggel hat órakor megindul a karaván, a pesti és budai oldalról egyaránt, a „Szent forrás“ felé, amelynek vize hivatva van gyógyítani. A Hungária-gyógyforrás csodája most amióta kúrázik, jól vau. Mindezekből világos, hogy e kúrával nem egy reménytelennek látszó esetet sikerült véglegesen meggyógyítani. A beteg, ha a kúrát szigorúan betartja, akkor, még ha a legrosszabb esetben ideggyenge is marad, de kigyógyul neuraszténiájából. Kellemetlen kérdéssé nőtte ki magát a Városmajor rendezése. Oly szépen indult pedig. A város megszavazta a parkírozás költségeit s a mérnöki hivatal a kertészeti hivatallal karöltve meg is1 kezdte a munkát. Ebben az esztendőben kellett volna a Csaba- utca mentén befejezni a rendezést, de ez már elmaradt. A különféle túlkiadások és a város szerencsétlen gazdálkodása fölemésztették a pénzt. —- és pénz nélkül nincs park. De megakasztotta ezt a városmajori kis templom átépítésének a terve is. Ma is teljes bizonytalanságban úszik ez a templomépítő terv. Az első elgondolás alapján készült terv ezer akadállyal küzd és a városházán sem nézik jó szemmel. Ott ís az a felfogás uralkodik, hogy a 130 éves fákkal kétoldalt szegélyezett főalléba nem lehet beleépíteni a templom most tervezett részeit s így ezen a terven változtatni keli. De talán nincs is nagy szükség arra, hogy ez a belső elrendezésében oly hibásan épült erdei templom átépíttessék, ami az ott megteremtett kínos helyzetet arányosan megnövelné. Ennek a külsőleg kedves templomnak abszolúte semmiféle szellőz-1 tetése nincsen és nagyobb soka-1 dalrnak alkalmával sok ájtatos \ embert ért ott a rosszullét. Mé- j lyen is áll, nincs alatta kriptaszerű pince, sok benne a deszká- zott fal, amelyről hull a vakolat és festés és tolongás esetén életveszélyes a főbejárat különös konstrukciója, — szóval nem ideális templom. A bajokon segíteni hivatott szervek pedig megakasztották környékének méltó rendezését. A város viszont kapva-ka- pott az alkalmon, hogy ezt a parkírozó munkát szüneteltethesse. Nincs a Városmajornak pátró- nusa a városházán és a legprimitívebb kérdéseket sem oldják | meg. A parkot ma száz és száz j ember és ennél is több apró gyér- j méh: látogatja, de az egyetlen il- í lemhelyet is zárva tartják. Sok, boszuságnak ez az okozója. Esős időben pedig a már parkírozott, kedves szép része meg nem közelíthető, mert a Klára-utca, mely ezt övezi, rendezetlen, sáros, piszkos. Mutatóba hordtak oda ugyan néhány szekér követ, de ezzel aztán vége is lett minden útépítésnek. Ezt az utcát szintén ebben az esztendőben kellett volna megépíteni. így lett a Városmajor a városi Wirtschaft egyik tükre. BUDÁJA EL, RETE&-U. 12. TROMBITÁS vendéglőben nem trombitálnak már, hanem diszkréten kedves cigányzene száll a hűvös, virágos kertben. Pompás kon y haja vetekszik az elsőrangú restaurant-okkal, mégis mérsékelt polgári árak ! Terítése előkelő. IC i I ü n ő itala! VENDÉGLŐ E: GOTTENBERGER BUDÁIM r. RETEK-U. 12. BUDÁN • Ott, ahol a hajó is megáll Alegjobbhal Kulinál É!ő halból az elimert IC úti módra főzik a llw&wiSfel&l Esíénkini Balog baci muzsikál Az úri közönség kedvelt vacsorázóhelye Hús kerthelyiség az óbudai propeller végállomásnál, közvetlenül a Dunánál Friss Ssenf János sör Valódi ssentgyörgyi borok, hűs kerti helyiség, hideg konyha Hab ermann Antal I. kér., Maros utca voIS Szigethy-féle vendéglő Szíjgyártó nyerges és ítórőndös FLI6GSR riflllDOR if. kardiét, Fö-utoa 10. az. Megbízhat* r6jl üzlet
