Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)
1927-09-18 / 888. szám
XXIII. évfolyam, 888. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengő, félévre 8 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : K.502—96. Felelős szerkesztő : viraág Béla Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1927 szeptember 18. Szebb jövő előtt — a budai hegyvidék Szövetkeztek a hegyvidék és kapcsolt részein akakult egyesületek Az alakuló értekezlet elítélte az útépítés botrányait — Dollárkölcsön kell az utak építésére — Nagyszabású programm készül Buda érdekében Body Tivadar dr. ny. polgármester a mozgalom vezére Buda félszázados életében talán a legfontosabb momentum volt az a csendes, minden előzetes zaj nélkül történt megállapodás, mely Bódy Tivadar dr., ny. polgármester, felsőházi tag és a Svábhegy Egyesület elnöke fölhívására történt e hó 12-én a Gellért- teálló egyik termében, ahol az érdekelt hegyvidéki egyesületek élnökei megkötötték a véd- és dacszövetséget a budai hegyvidék és a hozzá csatlakozó, villaszerűén kiépülő külterületek érdekében. Az értekezleten resztvettek: Bódy Tivadar dr., Kozma Jenő dr., ! Andréka Károly, Manninger Vilmos dr., Holtzspach Nándor, Szilágy Károly, Gömöri Győző Bardos György dr., Szibinkits József, Ruszkó János, Bercsényi Antal és Viraág Béla. Elmaradásukat kimentették: Alpár Ignác, Becsey Antal és Perczel Béla. BÓDY TIVADAR nyitotta meg az egyesületet, bejelentve azt, ihogy aj szétküldött fölhívás alapján már a legtöbb érdekelt egyesület beküldötte a tömörülésben való részvételre vonatkozó belépési nyilatkozatát és a kívánt statisztikai Adatokon kívül azoknak a közérdekű és sürgős 'közmunkáknak1 jegyzékét, amelyek az illető egyesület területén a legsürgősebbek. Üdvözölte a későbben érkező Kozma Jenőt, aki csak éppen hogy megjött és máris munkába állott. Azután fölhívta a megjelenteket, hogy az érdekelt és megnyilatkozott egyesületek szükség- szerű tömörülésének praktikus részét vitassák meg. Már legutóbb is úgy látta, hogy a többség nem kíván új egyesületet alakítani, hanem szövetségszerűen kíván közös „munkát végezni, hogy ezzel megkönnyítse "az elintézések munkáját a városházán és egységes eljárást vigyen bele a közmunkák sürgetése ügyében. A város költségvetése, értesülése szerint, már elkészült s így újabb dolgokat abba belevinni már nehéz lesz. Ügy véli, hogy az útépítésre kénytelen lesz a város kölcsönt felvenni s akkor ssok minden megvalósítható. MANNINGER VILMOS dr. nem kíván olyan tömörülést, amelyhez alapszabályok kellenek, mert ez gátolja a szabad mozgást. Legyen ez a hegyvidéki egyesületek elnöki tanácsa, mert ezzel kifelé dokumentálja azt, hogy minden egyesület megtartatta az autonómiáját és mégis közösen járnak el. Bódy úgy véli, hogy a „tanács“ szó a városi hatósággal szemben nem alkalmas. KOZMA JENŐ dr. óva int attól, hogy mint egy egyesület jelenjék meg ez a tömörülés, mert ezzel gyöngíti azt az erőt, amit a sok egyesület cry.... reprezentál. Indítványozza, hogy j válasszák meg Bődyt elnöknek és kérjék föl, hogy a szövetség adminisztrálását vállalja a Svábhegyi Egyesület, ami egyhangúlag meg is történt. Kifejtette ezután Kozma Jenő, hogy a megvitatásra kerülő kérdések 90 százaléka útkérdés és csak kis részben víz- és villany- kérdés. Külföldi autóútján látta, hogy mennyire elmaradt e téren Budapest. Okvetlenül kölcsönt kell a városnak az útépítésre s a kapcsolatos csatornázásra felvennie ' és rendet kell teremteni az útépí- j tés terén, mert úgy látja, hogy az ügyosztály és az útépítők tehetet- | lenek. Elhatározása, hogy itt kér- , lelhetetlentil fog eljárni, mert az j útépítés terén múlik Budapest európai hírneve. Az állapotok pedig botrányosak. Néhány jellemző példát hoz fel. A Kútvölgyi-út építését egy időben adták ki a Böszörményi-út építésével s a Kútvölgyi-út, melyet régi, megbízható cég épített, már kész, ellenben az új vállalkozóra bízott Böszörményi-út még távol van attól. A legolcsóbb ajánlat nem mindig az elfogadható legjobb. Szóvá teszi a százfajta benzin által okozott zavart, amelyen szintén segíteni kell. Ezek európai kérdések és ezeket kérlelhetetlen szigorral kell megoldani. Bódy Tivadar csatlakozott Kozma nézeteihez és kifogásolta azt, hogy az útépítő mérnökök az útépítés idején mennek szabadságra, így aztán egész nyáron hordják az útakra (és ezzel el is torlaszolják azokat) a szükséges anyagot, hogy aztán sáros ősz idején kezdjék el az útépítő munkát. További fejtegetései során Kozma Jenő felhozta elrettentő példának a Pasaréti-út esetét, amelyet megépítése után kétszer bontottak fel a víz és gáz kedvéért. A szervezkedés módjainak megvitatása folyamán az elnök azt szeretné, hogy a gyakorlatra bízzák rá, hogy miféle alapszabályok kellenek esetleg. De a közmunkák sürgetésén kívül azt a gyakorlati irányt is követné a szövetség, hegy a kavicsolás, gödörtisztítás s más ilyen természetű ügyekben előnyös megállapodást kötne a vállalkozókkal, ami a tagok hasznára válna és itt is egyöntetű volna az eljárás. Az adminisztráció költségeihez hozzá kell járulnia minden egyesületnek és a gyakorlat fogja megmutatni, milyen mértékben. SZIBINKITS GYÖRGY szükségének véli, hogy az adminisztráció permanens legyen és minden jogos sérelem orvoslása iránt azonnal lehessen intézkedni. Föl kell kérni a városi bizottsági tagokat, akik az egyesületek révén érdekeltek, hogy ezeket a kérdéseket addig tartsák a -közgyűlés napirendjén, amíg azok elintézve nincsenek. Rámutat a Farkasrét és környéke égbekiáltó botrányaira s ö éppen azért lépett vissza a Farkasréti Gazdálkodók Egyesületének elnöki tisztéről, mert a kapotlt Ígéretekkel szemben éppen az ellenkezőjét rendelte és cselekedte a város. A temetőben kecskék legelik le a sírok virágait, mert nincs bekerítve. Nincs általános szabályozási terv s így lehetetlen az építkezés a külső részeken, ahol sok helyen egyáltalában semmiféle út nincsen. HOLTZSPACH NÁNDOR szerint a megalakulás megtörtént és a költségekhez fölajánlja az általa képviselt egyesület részéröl a tagsági díjak ötven százalékát. Sorrendi tárgyaláson kívánja megállapítani a szükséges közmunkák sorrendjét és célszerűnek vélné, ha a programmot egy évre előre megállapítanának. Végül elsírta a Hűvösvölgy keserveit. ANDRÉKA KÁROLY együtt vallja Bódvval és Kozmával, hogy 4,jó úton“ kell járnunk. Rámutat arra a sajnálatos tényre, hogy Budapest és Esztergom között tízféle módon kövezik az utat. A tömörülés címéhez szólva ajánlja, hogy ,j.Szövetkezett Budai Hegyvidéki Egyesületek“ legyen a szövetség címe. Az értekezlet ezt egyhangúlag elfogadja, mire az elnök ennun- ciálja, hogy e címen megalakult az új szövetkezés és központi irodája a Svábhegyi Egyesület irodája lesz. Kozma Jenő és Bódy Tivadar szóváteszik az országos autóúta- kat és azok szomorú körülményeit. Az utakat zúzott kővel bo- rtíják és a falukban rettenetes a fölvert por, mely a tuberkolózis terjesztője. Fölkérik a népjóléti minsztert, rendelje el, hogy minden falu olajoztassa útjait. KEMÉNY LAJOS a teendők sürgősségére való tekintettel a felmerült kérdéseket három osztályba kívánja sorozni. Ha nincs utunk, nincs nemzetközi kapcsolatunk. SZILÁGYI KÁROLY Az érdekelt egyesületek egymásra találtak s így bízik a szövetkezésben. Minden útépítési bajnak a költségvetés az oka, mert az útépítő mérnökökben leüt volna kellő-munkakedv és tudás, de minden tervüket rendszeresen törülték. A költségvetés egyensúlyozása okozta a rettenetes mulasztásokat, pedig az csak fikció, mert a zárszámadások rácáfolnak a költségvetésre. Amire Kozma megjegyezte, hogy a tervek jók, de a kivitel rossz és ezé gyakorlati példákkal (lásd Volkmann-utcai eset) bizonyítja. Az átvétel sem történik logikusan s rajta lesz, hogy az itt rejlő hibákat kérlelhetetlenül kiirtsa. Szilágyi Károly még fölemlítette, hogy 15 év előtt, Bódy polgármestersége idején, eltiltották a mészkövei való alapozást és most újból kezdik (lásd Klára-utcai kőanyagot). GÖMÖRI GYŐZŐ hálásan köszöni Bódynak és Kozmának a tájékoztatást mindarról, amit az adózók nem tudnak, örvend a megalakulásnak s az értekezlet jegyzőkönyve lesz a további együttműködés alapja. RUSZKÓ JÁNOS a keretek kiépítését óhajítaná. Bódy Tivadar elnök ismétli előbb tett ennunciációját és kéri, hogy bízzák a szervezés részlet- kérdéseit a gyakorlatra. Az eljárás sorrendjét nehéz megállapítani, mert minden kérdés elsőrendű kérdés. A sorrendet a városházán döntsék el. Az elnök éltetésével ért végét a budai hegyvidék jobb sorsát, szebb jövőjét biztosító tanácskozás. A Polgári Párt seregszemléje Lelkesen ünnepelte pártelnökét: KOZMA JENŐT A Polgári Párt autonómiát akar, de nem a szélsőségek autonómiáját — A szegénység jegyében nem lehet várost adminisztrálni s ezért gazdaggá kell tenni a polgárságot. Ez megteremti a közélet tisztességét Budapestnek nem szabad elválnia az országtól, mint ahogy ez megtörtént Beccsel A jövőben a technika vívmányait kell érvényesíteni nálunk, hogy európai nivón maradjunk — Az uj fővárosi törvény végleges tervezetét senki sem ismeri s így arról vitatkozni nem lehet A főváros kérdése az ország kérdése — mondja Kállay Tibor v. miniszter A városházán élénken indul meg őszkor a politikai élet és a KÖZSÉGI POLGÁRI PÁRT minden tagja érezte, hogy a küszöbön álló harcnak előnyére válik valami lelkes előretörés, a mire az alkalmat Kozma Jenő pártelnöknek külföldi tanulmány útjáról való megérkezése adta meg. Közóhaj volt és sürgősen, hirtelenül történtek a meghívások, amelyek a párthíveket a Gellért-szállóba szólították szerdán — e hó 14-én — estére, barátságos lakomára. A terembe lépő pártelnököt lelkes ovációval fogadták a már ott egybegyűltek, akik között ott voltak: Andréka Károly, Bárczy István, Bccsey Antal, Bódy Tivadar, Ba- esinszky Vladimír, Bhon József, Bakonyi János, Béla Henrik, Dinich Vidor, Dózsa Ottó, Éber Antal, Ereky Károly, Farkas József, Gaár Vilmos, Gamauí Géza, Glücksthal Samu, Grosch Károly, Günther Tivadar, Harrer Ferenc, bibithi Horváth János, Hubert Vilmos, Horváth Károly (IV.), Halász Ferenc, Holzer Sándor, Hübsch Moritz, Kállav Tibor. Lengyel N., Márkus József, Moser Ernő. Martin János, Nagy Andor, csécsi Nagy Miklós, Pásztélyi Vilmos, Pompe ry Elemér, Rónay Károly, Radó Richárd, Sajó János, Sümeghi László, Schmiedt Richard, Semler Vilmos, Spett Ferenc. Szilágyi Lajos, Szarnék Emil, Viraág Béla,. Wodicska János, Zsíros István és mások. Vacsora közben is állandóan érkeztek új vendégek és tálalás után GAÁR VILMOS emelkedett szólásra. Nagyfontosságú az új fővárosi törvény, — mondotta — mely érinti az autonómiát s a külföldi útjáról visszatért pártelnököt, Kozma Jenőt, akiit szűkebb baráti körben óhajtottak ünnepelni, arra kéri, hogy e fontos kérdésről, de a párt további céljai felől is tájékoztassa őket. Méltatta azt a nagy és felelősségteljes munkát, amit az elnök, mint vezér és közmunkás végez és biztosította Kozma Jenőt, hogy Budapest fölvirágoztatása érdekében kifejtett munkájában hűséggel és szeretettel állanak mellette. A párttagok felállva, lelkesen éltették KOZMA JENÖ-t. aki kedvesen megköszönve az üdvözlést és kijelentette, hogy az ő hazatérése nem alkalom az ünneplésre. Azt hiszi, hogy ez a lelkesedés az eljövendő nagy kérdéseknek szól. Az ö szerepe olyan, mint a fasces vesszőit összetartó abroncsé. Pihenni volt, mert új elgondolásokra van szükség, tanulni ment a külföldre, mert nagyobb tudásra, feszültebb erőre lesz szüksége. Ez a párt a legelfoglaltabb párt és erősen gyarapodik. Az új tagok a többi városházi pártból rekrutálódnak. Azokból, akik belátták, hogy ez a helyes irány, akik szembeszálltak régi pártjaik terrorjával s akik előtt meleg üdvözlettel meghajtja a párt zászlaját. Ennek a pártnak csak egy jelszava van: a munka. A többi jelszót kisajátították más pártok, de nincs szükség jelszavakra. Ezt a pártot a nagy polgári érdekek fűzik össze. Itt nincs terror, teljesen szabad a véleménynyilvánítás, nincs oktrojált akarat, reverzálisok senkit nem kötnek, de innen senki még ki nem lépett és mindnyájan egyöntetűen cselekszünk. Ez teszi lehetővé, hogy még a mostani törvényhatóság idején többségre juthasson a párt. Külföldi útján jobban látta, hogy nálunk nincs minden rendben, de a bajok gyógyíthatók, a hiányok pótolhatók. nem elementárisak. Ezzel biztosíthatjuk az európai nívót. Csak szét kell nézni a külföldön s akkor meglátjuk a technika vívmányainak értékesítését, amiket nem méltattunk kellően. Ilyen kérdés a modern utak építése. De kapcsolatos ezzel a polgárság teherviselése és a népjólét. A Polgári Párt sarkalatos pro- grammpontja, hogy előmozdítani a polgári jómódot, gazdagodást, hogy így független, egymást segítő egyedeket termeljen ki magából, akik nern kisérik irigységgel polgártársaik sikerét.
