Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-09-11 / 887. szám

XXIII. évfolyam. 887. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 16 pengő, félévre 8 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: K.502—96. Felelős szerkesztő : viraág béla Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegkor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1927 szeptember 11. Budáért! A közlekedési hálózat bővítését, a hegyvidéki utak ki­építését és a Guggerhegyf vízmedence sürgős meg­építését kívánják a budai ingatlantulajdonosok Az aktuális kérdések egész soroza­tával foglalkozott a Budai Ingatlan­tulajdonosok Egyesülete legutóbb a Szép Ilona vendéglőben tartott ér­tekezlete. Bárdos György dr. ügyve­zető alelnök rámutatott a közlekedés bajaira. A BESzKÁRT programmjá- ban mindössze a régen Ígért Villányi- úti vonal első szakaszának megépíté­sét ígéri. Nincs azonban szó a Bécsi- uti, az Eszter-uti és Kntvölgyi-nti villamos vonalak megépítéséről, ezek nélkül pedig a budai hegyvidék nem fejlődhet. Családi, kertes ház beépí­tésére alkalmas telkek nagy számban vannak ezen a vidéken, közlekedés és víz nélkül azonban ezek a csodás szép tájak egykori harcterek, vagy régóta feledésbe ment temetők ké­peire emlékeztetnek. A budapesti la­kásprobléma legközelebbfekvő eszkö­ze: a saját kertes otthon, sok ezernyi mennyiségben megoldhatná a szeren­csétlen lakásviszonyokat, de ennek első feltétele a közmüvek kiépítése. A hegyvidék borzalmasan rossz víz­szolgáltatásán a Guggerhegyi vízme­dence megépítésével lehetne segíteni. Lugmayer József dr. hangsúlyozta, hogy mint minden fővárosnak, Buda­pestnek is a perifériák felé kellene fejlődnie. Míg a főváros melletti köz­ségek erősen fejlődtek, addig magá­nak a városnak külső — igen érté­kes, mert egészséges — területei tö­kéletesen elhanyagolva, út. víz. köz­müvek nélkül várnak egy jobb jövőre. Széli Jenő, a Kisipari Hitelintézet vezérigazgatója, az autótaxi kérdésé­vel foglalkozott. A külterületeken való lakás egyik akadálya a drága autótaxi. A vámvonalak sürgős kihe­lyezése nem halasztható. Indokolat­lan, hogy a vámvonalak nem esnek össze a város határaival és így a fő­városban kétféle díjszabás van ér­vényben. Lengyel László dr. ügyvéd az autóbuszok bevezetésével kívánja megoldani a hegyvidék közlekedését.. A Margit-hídtól északra fekvő vidék, a Rózsadomb. Szépvölgy. Pálvölgy, Csatárka mostoha közlekdési viszo­nyai továbbra nem maradhatnak mostani elmaradottságukban. Ramhab József a telkek határainak kitűzése körüli késedelmes eljárásokat teszi szóvá. Az iparnak, kereskede­lemnek egyaránt nagy kára van ab­ból, hogy hónapok telnek el, míg egy kerítés építésére engedély kap­ható. Végre is a telektulajdonos meg­unja és lemond építési szándékáról. Lovas Sándor az építési engedélyek kiadásának hosszadalmasságát igen nagy bajnak tartja. Széli Jenő célravezetőnek tartaná, hogy úgy, miként a főkapitányságon, ha valaki három nap alatt nem kapja meg útlevelét, a főkapitányhelyettes- hez fordulhat, úgy a városnál elő­forduló késedelmes elintézések miatt akár magához a polgármesterhez for­dulnának. Lőry Imre azt panaszolja, hogy a városszabályozási tervek nin­csenek jóváhagyva. Olyan építési en­gedélyeket adnak ki, hogyha az épí­tendő ház a szabályozási vonalba esik. a városnak jogában van az épü­letet lebontani. Ki mer ilyen körül­mények között építeni? , Bauer Ferenc kir. keresk. főtaná­csos rámutatott annak fontosságára, hogy népszerűsíteni kell a budai szép i vidékeket és lehetővé tenni a széles néprétegek részére azok élvezését. Ma még sok a tennivaló. E tekintet­ben sokat tett a HÉV, mely rendkívül kedvezményes jegyfüzeteket ad ki a kirándulók részére. A Hidegkuti-úton. a fővárosnak ezen a gyönyörű sétá­nyán nincsenek padok. Sürgősen gon­doskodni kellene azok felállításáról. Bárdos György dr. elnök bejelen­tette ezután, hogy az egyesület most sűrűn tartja majd üléseit,• (hogy eze­ket az taP/ctuális kérdéseket alaposan megvitassák. — és azt fis, hogy az egyesület keretében nemcsak a bu­dai ingatlantulajdonosok, hanem az ingatlantulajdonnal kapcsolatos ösz- szes iparosok találkozhatnak és küzdhetnek érdekeikért. Ma különösen fontos', hogy a budai hegyvidék végre a megérdemelt fej­lődéshez jusson, hiszen elvesztettük Erdély havasait, a felvidék bérceit, amíg ezt visszakapjuk, előttünk fek­szik a gyönyörű budai hegyvidék és sajnos, érzéketlenül haladunk el ezek mellett a kincsek mellett, amely pe­dig alkalmat ad a munkában és gon­dokban kimerült embereknek az üdü­lésre, pihenésre és új erő gyűjté­sére. Az elnök ezzel hathatósan előmoz­dította a „Hegyvidéki Egyesületek Szövetségének“ ügyét, mely szövet­ség az elhangzott panaszok orvoslá­sát tűzte ki céljául. Ülés után. az elnök meleg szavak­kal üdvözölte Szervey Györgyöt, a Szilágyi Károly vezetése mellett mű­ködő „Óbudai Hegyvidéki Szövet­ség“ érdemes főtitkárát, aki értékes tevékenységét, az elmaradt óbudai hegyvidék fejlődése előmozdításának szenteli. Budán, IQ2J szeptember io A tabáni háború keserű igazsá­got szolgáltatott a „Los von Pest!“ jelszónak, mely ma már döngeti a városházi „vén kisasszony“ ural­mat. A jó tabániakat most egy­szeribe szét akarják vinni minden „pesti táj“ felé: a Gyáli-útra, Bé- csi-útra, Csend-utcába és viszik őket a „Romlás“ útjára. Igaz, hogy a Tabánt végre is rendezni kell, de akkor is különbséget kell tenni a lakók között. Van, akit megélhetése szigorúan ideköt. Ezt itt kell hagyni. A többit sem lehet szétrúgni, mint a pelyvát. Itt kell I számukra fölépíteni néhány házat, ahol olcsón és jól ellakhatnak. A Tabánt akkoriban, amikor a kisa­játítási eljárás megindult, át kel­lett volna tenni egészben a téli ki­kötő mellé, mert túlnyomó részt hajós-nép lakta. A többi lakó szá­mára a Krisztinaváros viskóit kel­lett volna fölépíteni költözködési kiségítés képpen. A hajós-nép ak­koriban elszéledt a dunamenti vá­rosokba egészen Zimonyig s az ittmaradt iparosra, kereskedőre ráköszöntött ezzel a nyomor ... Most már későn van és ezen nem segít többet a szabadpolgárok for­radalma! ... Mi nagyon megértjük a tabániak keservét, de nem értjük meg azoknak az uraknak szinte forradalmosító szavallását, akik­nek módjukban állott 20 egész esz­tendőn át segíteni a tabániak ba­ján, de nem tették. Különös kor­tesfogás! Húsz év óta tudják ezek az urak, hogy a Tabánnak ez lesz a sorsa és soha egy szavuk nem volt a tabániakhoz. Csak most? ( Csak éppen akkor, amikor dr. R i P k a Ferenc főpolgármester már megnyugtatta a tabániakat, hogy nem kergetik őket világgá, — csak éppen most öntenek új ola­jat a már hamvadó tűzre? Igen könnyű dolog fölheccelni a létük­ben megtámadott, ősi portájukról elüldözött embereket. Ám, nem a polgárság érdekeit szolgálja, aki ilyen hangon biztatja a kétségbe­esett embereket, hanem tisztán és kizárólag a szocialista érdekeket. Ezt jobban kellett volna meggon­dolni! Bethlen István gróf miniszter- elnök, akinek egészségi álapotá- ról aggasztó hírek terjedtek el a fővárosban, —- ahogy illetékes he­lyen értesülünk — éppen ellenke­zőleg, teljesen felgyógyult gyo­mor- és bélbetegségéből és ma a legjobb egészségnek örvend. Ripka Ferenc dr. főpolgármester e hó 5-én tért vissza Fonyódról, ahol családja nyaral. Másnap már át is vette hivatala vezetését. A BUDAI HEGYVIDÉKI SZÖ- pfpreR 9}S3 up-zt }ü3'Zs 03SI3A ülését a Gellért-szállóban. Huszonöt botot kell ráverni valakire a városhá­zán, mert rettenetes büntetés nél­kül azt sem ember, sem ügyosz­tály nem űzheti tovább, hogy hangos szitkozódásra kénysze­rítse a polgárságot a közvagyon oly gyalázatos pocsékolásával, ahogy azt ebben a fordított vá­rosban ezidő szerint megcsinál­ják. Több ízben zúdult már föl a közvélemény amiatt, hogy az utcakövezetet egymásután azért bontják föl, mert külön-külön rak­ják le a gáz-, a villany-, a víz- és telefonvezetékeket s mikor ez kész, akkor építenek csatornát. Most ennek a rendszernek az iskolapél­dáját mutatja be a város aCsaba utcában, ahol 2-3 útburkolási kísérlet után végre megépítettek egy pompás utat. Valami jól bevált makadám alapon, kátrányozott kő­törmelékből valóságos aszfalt-útat létesítettek, oly kiváló minőségűt, hogy külföldi szakemberek jártak a csodájára. Mi, szegény budaiak nem vagyunk e téren elkényez­tetve s így büszkén vertük a mel­lünket, hogy — ime — a' Város­major lett a világ közepe, mert hogy ilyen pompás út vezet oda. Mi lesz — hej! — majd bent a parkban!... És mi lett?... Most néhány napja megjöttek az útbontó tótok, rettenetes csákányokkal és rettenetes erőszakkal nekiestek a Csaba-utca világhírű útjának. Az út csak nehezen adta meg magát, mert egy méternyi mélységig olyan volt, mint valami erőd fala. Kövenkint kellett szétszedni, szinte szétrobbantani, hogy ren­des talajt érjenek. Most aztán lőt­tek a szép és jó útnak, mert az soha többé nem lesz azzá, ami volt. — A budai bizottsági tagok kötelességévé tesszük, hogy a leg­szigorúbb vizsgálatot követeljék ebben az ügyben, mert lehetetlen, hogy két hónap előtt ne tudta volna az a másik ügyosztály, hogy ezen az úton csatornát fog vájni bármily célból! A város pénze, a polgárság pénze, keserves adóval préselik ki belőle s azt ilyen vér- lázító módon pocsékolni még sem lehet. Valakire mégis rá kell verni egyszer nyilvánosan 25 botot, hogy más is okuljon belőle. Kozma Jenő dr., orszgy. képviselő, a Községi Polgári Párt elnöke, szep­tember közepén tér vissza európai autóturájáról és most Dél-Ausztria vidékeit járja. így kezdődik... A parkírozott Városmajort szegélyező Klára- utcában leraktak néhány kocsira való követ. Most augusztus hó­ban. Ezzel fogják az úttestet megalapozni. Mire megépül az utca, késő ősz lesz. Addig pedig feneketlen sár övezi majd a vá­rosmajori templomot. De megállt a Városmajor parkírozása is, amit annak az ideának köszönhetünk, hogy a templom átépítését terve­zik s a hozzávaló költséget gyűj­tés útján szedik össze. A szeren­csétlen tervezet, mely a templo­mod Budapest legszebb, legöre­gebb alléján akarja keresztbe építeni, megzavarta a park sza­bályozási tervét és megállította ezzel a parkírozás munkáját. Mindenki érzi, tudja, hogy a tem­plom átépítésének mostani terve­zete — szelíden szólva —. lehetet­lenség. Nem merjük föltételezni, hogy ehhez hozzájáruljon a fővá­ros mérnöki hivatala. így aztán templom sem épül, park sem épül és Buda legszebb parkja soha el nem készül. így nem lesz ebből soha világfürdő. Hetvenedik születésnapját üli szep­tember hó 18-án, vasárnap. Óbuda nagyérdemű és általános tisztelettel övezett apátplébánasia: S a g m ü 1- 1 e r József. E napon lesz az egyházi ünnep és szeptember 20-án, kedden este rendezik tiszteletiére a Korona­vigadóban a nagyszabású bankettet. A III. kér. Egyes. Polg. Társaskört Szepesi Ágoston alelnök képviseli, számos körtaggal egyetemben. Hoor-Tempis Mór dr. egyetemi ta­nár olaszországi tanulmányútját be­fejezve Lovrianábam pihent meg és onnan augusztus végén tért vissza a fővárosba. A Budai Társaskör — Fonyó­don. Ripka Ferenc dr. főpolgár­mester, aki tudvalevőleg a Budai Társaskör elnöke is, reichenhalli kúráját megszakítva részt vett Csernoch János bíbornok-herceg- prímás temetésén, ott erősen meg­hűlt és most Fonyód-Bélatelepen üdült családja körében. Villájában meglátogatta József kir. herceg egész családjával, múlt héten pe­dig a Budai Társaskör vezetősé­gét hívta meg vendégségbe bala- tonparti tuszkulánumába. így ke­rültek a budai „Argonauták“ le Fonyódra, névszerint: Hoór-Tetn- pis Mór műegyetemi tanár és Gordon Róbert a D. S. A. vasút vezérigazgatója, társelnökök, Kán Gyula min. tanácsos, Hubert Vil­mos és dr. Hiesz Károly a D. S. A. igazgatója, kormányfőtanácsos, alelnökök, dr. Hódy Lajos ny. postatakarékpénztári igazgató, a Társaskör háznagya, Thona Jó­zsef és Oszoly Kálmán gazdák. A pályaudvaron a főpolgármester üdvözölte vendégeit, akik autón megtekintették a páratlan szép­ségű környéket és kilátást, majd üdítő fürdés után a szeretetre­méltó háziasszony látta szívesen ebédre a kirándulókat. Fekete­kávé és szivarszó mellett érte­kezletet tartottak a főpolgármes­ter elnöklete alatt és ennek folya­mán a Társaskör aktuális belső ügyeit vitatták meg. Délután a bélatelepi új állomásépületet te­kintették meg, utána kisétáltak a szőlőbe és egy 300 éves cserfa alatt élvezték a fiatal Krivoss-pár vendégszeretetét. Az esti gyorssal tértek vissza Fonyód-Colchisból, magukkal hozván egy kellemesen eltöltött nap után a békés polgári munka — aranygyapjuját. Fejér József ny. álakntiíkár és csa­ládja a nyarat Balatonkereszturon töltötte és szeptember első napjaiban költözött vissza Budára. — Ott nya­ralt W i r t e r László dr. családja is, de a hirtelen fordult idő őket is visz- szahozta. Rottenbiller Fiilöp államtitkár tiroli nyaralásából a 'legjobb egészségben tért vissza és ismét átvette hivatala vezetését. Juhász Jenő dr., kormányfőtaná­csos, festőművész Csanakhegyen töl­tötte a nyarat saját villájában, ahon­nan e hó elején családjával együtt visszatért. Családi hír. Dr. W Ili a d á r c z y 'k József kerületi orvos és a Zugligeti Egyesület főtitkárának neje a János- szanatóriumbam egészséges leány- gyermeknek adott életet. A népszerű orvost és nejét ez alkalomból szá­mosán üdvözölték. Amerika közvéleményét hívta tanúnak a trianoni igazságta­lansághoz dr. Ripka Ferenc. Bankettet rendezett a főváros az itt járt amerikai lapszerkesztők ré­szére a Gellért-fürdőben. ahol a szé­kesfőváros nevében azokat dr. Ripka Ferenc üdvözölte, -mint egy hatalmas boldog ország fiait, ,egy tragikus sorsú, szomorú ország fővárosa ne­vében. — Ezer év óta ápolja itt kultúráját a magyar nemzet — úgymond — és ez a kultúra az emberiség kul­túrája volt, mely itt fejlődött akkor Európa köze­pén. Ezt a kultúrát állandó veszede­lemmel fenyegette a kelletröl áramló viharok tombolása, de a Kárpátok he­gyein, északon, keleten és délen bás­tyát emelt a magyar nemzet az em­beriség kultúrájának védelmére és azokon a területeken, amelyeket ma elszakítottak Magyarországtól, sok évszázadon keresztül magyar vér folyt, hogy Európa nyugodtan dol­gozhasson és tanuljon. —• Ilyen múltra visszatekintve, mély fájdalommal érezzük a téves információk alapján létrejött trianoni békeszerződésnek szörnyű következ­ményeit. — Önök az amerikai nép lelkiisme­retének adnak sajtójukban hangot. És én a csillagos lobogó nagy nemze­tének lelkiismeretét ráirányítom Magyarország igazságtalan sor­sára. Az Egyesült Államok népe nem ide­gen nekünk. Washington szobra itt áll Budapesten és ez azt jelenti, hogy mi Washington szellemének tanítvá­nyai voltunk és akarunk lenni a jövőben is és hogy ez a szobor a mi nemzeti életünk út­jainak egyik irányító oszlopa. —- A tizenkilencedik század első fe­lében a Duna mentén egyetlen nemzet alakította át államának rendiét a modern szabadságeszmék hatása alatt és ,ez a nemzet a magyar volt. En­nek az átalakulásnak volt vezére Széchenyi, akinek szobrát és alkotá­sait megláthatják. Láthatják Önök, hogy itt nem élt alacsonyabbrendű nép s azért, ha szomorúan is, de büszkén üdvözöljük Önöket. — Érezzék itt magukat jól nálunk, mert szíves szeretettel fogadjuk. És ha elmennek, vigyék el emlékeik kö­zött ezt a szeretetet is, de azt se fe­lejtsék el. hogy Középeurópában fojtó, nehéz a levegő. mert a természetes utakat eltorla­szolták és az új csapásokon át nem áramlik olyan tiszta levegő, mely egészséges életet képes adni és fen- tartani. Egy nagy lemberi igazság­szolgáltatás bölcsességére van itt szükség és ezt az Önök nagy nemze­tének tudni kell. Legyen az Önök útja áldott bejövetelükben és 'kimenete­lükben egyaránt. Isten hozta, Isten éltesse Önöket!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents