Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)
1927-08-03 / 885. szám
XXIII. évfolyam. 885. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengő', íélévre 8 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiaddhivatal : I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. 1 elefon : K.502 96. Felelős szerkesztő : VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1927 augusztus 5. Budapest egyik rettenetes csapása. Nemcsak mint a polgári éjszakák megrontója; nem is csak azért, mert terjeszti a fertőző betegségeket, — de lehetetlenné teszi az idegenforgalom kifejlődését, megöli a világfürdő lehetőségét. Néhány évtized előtt azt a rossz tréfát használták annak mentségeid, hogy a király mért van olyan ritkán Budán, — mert a poloskák nagyon elszaporodtak a királyi várpalotában. Természetes, hogy ez így nem volt igaz, mert a király oly rengeteg udvari kiszolgáló had felett rendelkezett, hogy minden poloska mellé akár külön őrt állíthatott, de mindenesetre jellemző megjegyzés. Mindenki maga után ítélt és oly természetesnek találta, hogy poloskás Budapesten még a király hálószobája is tele van poloskával. Nem is kellett hozzá valami nagy fantázia, mert itt Budapesten az emeletekről hull a poloska a járókelők nyakába. Nincs olyan nyilvános helyiség, amely nem volna poloskás. Bárhol ül le Budapesten az ember, számíthat rá, hogy poloskát visz onnan haza. Idegenek panaszolják, hogy mire innen hazatértek, a podgyá- szuk elpoloskásodott. Ha tudnák, hogy már érkezéskor a hajóról hozták őket. Itt a legtisztább háztartás sem tud kellően védekezni a poloskainvázió ellen. Tanúm rá minden budapesti háziasszony, hogy micsoda gondot és munkát okoz neki a poloska. Sokan letagadják, legtöbben beismerik. Ha a felsőbb emeleten ruhát kefélnek, rongyot ráznak, ágyneműt szellőztetnek, az alul lakó partáj aggódva gondol a poloska-hullásra. Vannak házak Budapesten, ahol éjt napot eggyé tesznek a nők, hogy a lakásuk tisztaságát, a család jó hírét megmentsék. A fás-ember, a mosóné poloskát hoz. Az ablakon át, a kéményen, a kályhalyukon át rnász- 'nak be a poloskák. A lift hordja őket emeletről-emeletre. Azt hiszem, hogy itt még a szobrok is vakaródznak éjjel. Mint ahogy betegségek után — hivatalból — fertőtlenítik a lakásokat, úgy kellene elrendelni ezt is. Ettől is fél mindenki és hogy elkerülje, irtani fog. Föl kell állítani a poloskakatasztert, sőt — esetleg — poloskairtó kormánybiztost kell kiküldeni. Hihetetlen módon szaporodnak. Nem mintha nem irtanák. Minden ember poloskát írt. Poloskairtó iparunk hallatlanul fölvirágzott a poloskatenyésztés hallatlan föllendülése révén. Irtják mindenhol, de nem rendszeresen. Tíz lakás közül hiába tisztítanak meg ötöt a házban, mire a másik ötre sor kerül, ismét poloskás az előbbi öt. így nem érünk célt. Tíz éven át hivatalból kellene irtani ezt az undok és veszedelmes férget. A poloskás lakásokat számon kell tartani, azokat hivatalos ellenőrzés mellett mentesíteni, fertőtleníteni, a visszaesőket szigorúan büntetni. Poloskás lakást tilos bérbe adni. Majd gondját viselnék a háziurak is, hogy a házuknak poloskamentes hírük legyen, ha azt látnák, hogy a lakások csak így adhatók ki. Csakhogy az öreg téglából épült házak, már a beköltözés előtt po- loskásak, mert ott tanyáznak az építés idején a különféle munkások s régi téglával is hozzák a petéket. Néha egész csaíládokat. Tehát már itt kell elkezdeni a tisztogatást. A szállodákat képtelenség tisztán tartani. A vendég behurcolja a podgyászával és az alapos po- loskaírtás elképzelhetetlen a frekvens szállodában, mert elriasztaná a vendégeket. Óriási erőfeszítéssel lehetőleg tisztán tartják az ágyakat. Előbb-utóbb mégis csak megszökik a poloskák elől az idegen. Ahol ilyen nagy a poloskaforgalom, ott megszűnik az idegen- forgalom. Ökörsütés helyett — ünnep előtt, ünnep után — poloskasütést kellene itt rendezni. Mert amíg Budapest poloskás marad, addig ide csak az az idegen jön el, aki még a poloskánál is jobban szívja a vérünket. Ezt a keleties, piszkos kérdést okvetlenül meg kell oldani. Nagy feladat és a közönség megbocsátaná az Idegenforgalmi Hivatal minden bűnét, ha ezt az egyetlen egy kérdést tudná megoldani. Oly rengeteg itt a poloska, hogy az olvasóink még a lap vezércikkében is poloskát találnak. Dubonai Pál. Budán, IQ27 augusztus 2 Zúgtak a harangok nehéz bánatos kongással Budán amikor utolsó útjára kisérték Esztergomban Magyarország hercegprímását Jánost, aki széket tartott Budán is. A történelmi hagyomány úgy kívánja, hogy a primási szék Esztergomban álljon, de nagy emlékek kötik a koronázó hercegprímásokat Budához is, mely most kétszeresen vette ki részét a gyászból: — siratta országosan nagy polgárát és siratta az ország legfőbb bíboros papját! Ripka Ferenc dr. főpolgármester, a,ki gyógykezelés és üdülés céljából Reichenhallban tartózkodik, a hercegprímás elhunytávall az országot ért súlyos gyász miatt megszakította nyaralását, hogy résiztvegyen a nagynevű halott temetésén, akihez benső barátság fűzte. A temetésen a főpolgármesteren kívül B e- c s e y Antal képviselte az egységes polgári pártot. E hó 30-án a főpolgármester visszautazott Reichen- hallba. ahol Szent István napjáig marad, amikor ismét Budapestre jön, hogy ünnep után Fonyódra térjen családjához, ahonnan szeptember első felében jön vissza. Térzene a Svábhegyen. Régi tervét valósította meg a Svábhegyi Egyesület, amikor vezére: dr. Bódy Tivadar hathatós utánjárása révén sikerült június hó 23-án. szombaton délben két óra hosszat tajtó térzenét rendeznie a Svábhegy platójának, a Nagyszállóval szemben, a közelmúltban parkírozott részén. A térzenét a 2-ik honv. gy.-ezred teljes zenekara szolgáltatta Szegő Sándor karigazgató vezetése alatt. sók kongresszusán jól bevált. Szigeti még fejlesztette is ezt azzal, hogy a hidakat is ki kell világítani, ami szintén kedves és emlékezetes kép lesz. És azután? .. ' Valami misztikus, sehol meg nem fogható ígéretlpk történtek, kellő egyéni dicséretekkel garnírozva, de hogy ezekből mi tesz?... azon törje a fejét Szigeti János, ha vállalta a szerkesztést. Mert mi budaiak most tőle várjuk, hogy Buda szerepe a Szent István-héten erősebben fog kidomborodni mint tavaly. Az ünnepség központjává kellene tenni Szent István szobrának áthelyezését a királyi palota elé, a Savoyai Eugen szobor helyére. Azt vigyék a Svábhegyre, vagy a Statisztika parkjába a Mechwath szobor pándánjának, esetleg a Hadapród iskolába, a Hentzi szobor mellé. Szigeti János bizonyára nagy szeretettel csüng a Szent István-hét gondolatán és ha szerencsésen megtud szabadulni a méltó kivitel kerékkötőitől, ha Szent István emlékéhez méltó ünneppé tudja tenni ezt a hetet, hálás lesz neki Buda, Pest és az ország. A „Becsey-kút“ helyét planiroz- ták a Gellért-szálóval szemben és hasznos új ivógyógyvizet kap majd a közönség, mely a Hungária-forrás- hoz hasonlóan ezreket fog vonzani. A vegyelemzés szerint erős rádiu- mos forráshoz jutott a város ezzel a ikisérhettel. oly kedves helyen, hogy annál jobbat kívánni sem lehet: — a Ferencz József-híddal szemben, a Szent Gellért-fürdő bejárata előtt. Csak rendezni kell a Gellért-térnek ezt a részét, mert 'kószált, zavaros a kép a különféle bódék révén. Rossz helyen áll és eléggé idétlen a villamos vasút váróbódéja és útban van a trafik os bódé. Mindkettőt megoldhatná a BSzKRT azzal, hogy sziklába vájt várótermet építhetne ide, ami annál könnyebb, mert ott Élűi bontotta is a sziklát a villamos vasút igazgatósága. Egy ilyen sziklába vésett váróterem ízlésesen kiképezhető kívülről és mintegy kedvesen aláépítené a fölötte levő sziklatemplomot. Különlegesség is volna, ahol helyet kapna a trafik is. A tér pedig kitisztulna. A BSzKRT amúgy sem szerencsés a megállóhelyek megválasztásában, amit térképen végeznek ott bizonyára a mérnök urak, de nem hozzák összhangba az élettel. Ilyen a Szent J á n o s-t é r i megáldó, mely a tér közepén van, ahol erősen lejt az úttest. Eső, szél. nap ellen 20—30 lépéssel odább menedéket találna a közönség a házak mentén és nem kellene a megállóhoz átmenni az elég forgalmas Attila-utcán. Talán észreveszik ezt is idővel. Kegyelet nélkül intézik ennek a városnak a sorsát s ebből nekünk jut itt Budán az oroszlán- rész. A budai var alsó sáncfalaiból csak itt-ott maradt meg egy- egy részlet. Ilyen műemlék a régi Szent János-kórház mellett a Margit-körúton még fennálló bástyafal, melyet most reklámtáblák takarnak el, amelyek elférnének a kórház falán is. Ez még megvan. De folytatása, mely a Duna felé a Margit-körúton az Orpheus mozi mellett állott, az már pusztul. Most bontják, hogy helyet adjon egy új bérpalotának. Nem hisszük, hogy a mérnöki tudomány ne talált volna módot e bástyafalrészlet megmentésére, felhasználva azt az építkezésnél. Lehet, hogy nem is tudtak róla a városházán, de azért bontják Buda dicsőségét minden kegyelet nélkül. Összefognak a budai hegyek A hegyvidék és a villaterületek egyesületei szövetségbe tömörülnek Mintegy 3000 ember hallgatta és szokatlanul benépesült a Svábhegy. A kedves gondolat megvalósításának szívesen állt szolgálatára a BSzKRT vezetése alatt álló fogaskerekű vasút igazgatósága is. A térzenét megismétlik augusztus hó 13-án. A Buda-Alsóvárosi Egyesület a nyári szünet alkalmával is napirenden tartja azokat a kérdéseket, amelyek megoldása végett az egyesület alakult. A mostani kánikula nem egészen alkalmas a közvetlen tevékenység kifejtésére, miért is a Buda-Alsó- árosi Egyesület társasvacsorák rendezése kapcsán foglalkozik a napirenden levő összes kérdésekkel. Ezek az összejövetelek nemcsak arra adnak alkalmat, hogy az egyesület tagjait a holtszezon ideje alatt is összetartsák és így az összetartozandóság érzését fokozzák, hanem arra is, hogy a fehérasztal mellett az ügyes-bajos közérdekű dolgokat az őszi campagne- ban , történő elintézésre előkészítsék. Az a lelkes tábor tehát, amely a Buda-Alsóvárosi Egyesületet a köz- ügyek előmozdítása érdekében létrehozta, nem végez meddő munkát akkor sem, amikor jóhangulatban, a fe- liérasztal körül csoportosul. Ilyen igen sikerült társasvacsorát rendezett a Buda-Alsóvárosi Egyesület július 23-án este, amelyen megjelentek többek között, amennyire a jelenvoltak névsorát összeállítani sikerült, a következők: Alth Károly, Bukács Kálmán, Dunkel Albert, Fertsl Gyula, Gömöri Győző ügyv. elnök, Hahn Adolf, Jankovics Lajos, Lukács Gyula, Maga József, Rochel Móric ezredes, Szele László, Schönaug Henrik, Tóth Antal, Tóth János. Tóth József, Zilahi-Balog Gyula, Wächter N. A társaság a legkedélyesebb hangulatban, éjfélig volt együtt. Meleg szeretettel emlékezve meg dr. Ripka Ferenc védnökről és Becsey Antal elnökről. * Az új egyesület erkölcsi sikerét bizonyítja dr. Ripka Ferenc főpdlr gármester alábbi levele: Buda-Alsóvárosi Egyesület Tekintetes Elnökségének Budapest Szíves megemlékezésük, melyet első társasösszejövetelükről küldtek, nagyon jól esett, mert a budai polgárok szeretetének megnyilatkozásában viszonzását látom annak a szeretetnek, amellyel én Buda iránt viseltetem. Ami azt illeti, hogy a budai környék fejlesztésénél segítségemre számítanak, arról meg lehetnek győződve, hogy amint a múltban mindent megtettem, ami tőlem tellett, a jövőben is megteszem, mert ha Pestet maga a közgazdasági fejlődés is sokban fejleszti, Budán a városfejlesztés sokszor nem hoz azonnal kamatot, de Budapest szépségét emeli is ezáltal, a székesfőváros vonzóerejét fokozza és az egészséges vidék a közegészségnek is fontos tényezőiévé lesz. Derék törekvésükre áldást kívánok és maradok mindig kész hívük: dr. Ripka Ferenc Budapest, 1927 június hó 21. Végre megvan... a Szent István-hét felelős szerkesztője Szigeti János városi biz. tag személyében. Jófejű ember és talán még megmenti ezt a kedves magyar gondolatot a teljes lejáratástól és — az ökörsütés parasztos nívójától. Nem hisszük, hogy jóízlésű emberek valami nagyon lelkesednének a Szent István-hét- nek ökörsütésben kicsúcsosodó pogrammja iránt, de majd segít ezen — Szigeti János. Már az is kedves dolog, hogy magáévá tette a Budai Napló tavalyi tervét, hogy & királyi palotát, a várhegyet és a parlamentet minden este reflektorokkal kell megvilágítani. A tavalyi ünneprendező bizottság, illetve a jó idegenforgalmi hivatal nem akceptálta az eszmét, mely pedig a vendéglőMinden különösebb zaj nélkül, tisztán a jó ügy iránt való buzgalommal indult meg ez a mozgalom, mely a budai külterületek lakóinak nyugalmát és anyagi gyarapodását van hivatva szolgálni, amivel közvetve szolgálja a fürdőügy és idegenforgalom érdekeit. Ez a szövetség, amelynek élén ma Bódy Tivadar. Kozma Jenő, Becsey Antal, Alpár Ignác. Manninger Vil- oos és Szilágyi Károly állanak, mint a városi ügyek régi harcosai, élükön dr. Ripka Ferenc főpolgármester, — apróra megnézi most a budai hegyvidéket és villaterületeket, hogy meglássa mi a baj, hová kell sürgős segítség. Most az alábbi körlevél ment az érdekelt egyesületekhez: Tekintetes ELNÖKSÉG! A Budai Vigadóban június hó 21-én tartott első értekezleten megbeszéltük nagy vonásokban a budai hegyvidék egyesületeinek és az azokhoz kapcsolódó síkvidéki villateriileteken alakult egyesületeknek szervezkedését egy szövet ség szerű nagyobb arányú, tömörülésben, azzal a céllal, hogy — minden résztvevő egyesület autonómiájának teljes épségben- tartása mellett — e központi szervezet révén nagyobb nyomatékkai képviselhessük azokat az akciókat, amelyeket az itt képviselt területek érdekében a hatóságoknál vagy társadalmi úton kifejteni szükségesnek vélünk. Ezen az első értekezleten abban állapodtunk meg, hogy minden e szövetségben résztvenni óhajtó egyesülés a maga részéről hivatalos nyilatkozatot állít ki, amelyben kijelenti az egyesület, hogy e szövetségben részt vesz, és bejelenti az elnökség ama tagjait, akik az egyesületet képviselik. Azonkívül beterjeszti a saját szer- j vezetére vonatkozó adatokat úgymint: taglétszám, tagsági díj stb. — végül pedig egy áttekinthető kimutatást arról, hogy közlekedés, útépítés, csatornázás, villany, gáz- és vízszolgáltatás stb. tekintetében, mely ügyeit véli legfontosabbnak és legsürgősebbnek, hogy így a közérdekű kérdések megvitathatok és megállapíthatók legyenek. Mindezeket kérjük sürgősen, augusztus hó végéig beküldeni a Svábhegyi Egyesületnek I., Költő-utca 16. sz. A beérkezett nyilatkozatok és kimutatások alapján összehívandó értekezleten állapítanánk meg a központi szervezetre vonatkozó ügyrendet, illetve szabályzatot és körvonalaznánk egyúttal annak munkaprogrammját, nevét és elmét. A szeptember hó folyamán tartandó második értekezlet napjáról és helyéről külön meghívóban értesítjük az érdekeltséget vállalt egyesületek m. t. elnökségeit. Budapest, 1927 július 27. Hazafias üdvözlettel: dr. Bódy Tivadar a Svábhegyi Egyesület elnöke. A poloska
