Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-08-03 / 885. szám

XXIII. évfolyam. 885. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengő', íélévre 8 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiaddhivatal : I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. 1 elefon : K.502 96. Felelős szerkesztő : VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1927 augusztus 5. Budapest egyik rettenetes csa­pása. Nemcsak mint a polgári éjszakák megrontója; nem is csak azért, mert terjeszti a fertőző be­tegségeket, — de lehetetlenné teszi az idegenforgalom kifejlő­dését, megöli a világfürdő lehe­tőségét. Néhány évtized előtt azt a rossz tréfát használták annak mentségeid, hogy a király mért van olyan ritkán Budán, — mert a poloskák nagyon elszaporod­tak a királyi várpalotában. Ter­mészetes, hogy ez így nem volt igaz, mert a király oly rengeteg udvari kiszolgáló had felett rendelkezett, hogy minden po­loska mellé akár külön őrt állít­hatott, de mindenesetre jellem­ző megjegyzés. Mindenki maga után ítélt és oly természetesnek találta, hogy poloskás Budapesten még a király hálószobája is tele van poloskával. Nem is kellett hozzá valami nagy fantázia, mert itt Budapesten az emeletekről hull a poloska a járókelők nyakába. Nincs olyan nyilvános helyiség, amely nem volna poloskás. Bár­hol ül le Budapesten az ember, számíthat rá, hogy poloskát visz onnan haza. Idegenek panaszolják, hogy mire innen hazatértek, a podgyá- szuk elpoloskásodott. Ha tud­nák, hogy már érkezéskor a hajó­ról hozták őket. Itt a legtisztább háztartás sem tud kellően védekezni a poloska­invázió ellen. Tanúm rá minden budapesti háziasszony, hogy mi­csoda gondot és munkát okoz neki a poloska. Sokan letagadják, legtöbben beismerik. Ha a fel­sőbb emeleten ruhát kefélnek, rongyot ráznak, ágyneműt szel­lőztetnek, az alul lakó partáj aggódva gondol a poloska-hul­lásra. Vannak házak Budapes­ten, ahol éjt napot eggyé tesznek a nők, hogy a lakásuk tisztasá­gát, a család jó hírét megment­sék. A fás-ember, a mosóné po­loskát hoz. Az ablakon át, a ké­ményen, a kályhalyukon át rnász- 'nak be a poloskák. A lift hordja őket emeletről-emeletre. Azt hiszem, hogy itt még a szobrok is vakaródznak éjjel. Mint ahogy betegségek után — hivatalból — fertőtlenítik a la­kásokat, úgy kellene elrendelni ezt is. Ettől is fél mindenki és hogy elkerülje, irtani fog. Föl kell állítani a poloskakatasztert, sőt — esetleg — poloskairtó kor­mánybiztost kell kiküldeni. Hihetetlen módon szaporod­nak. Nem mintha nem irtanák. Minden ember poloskát írt. Po­loskairtó iparunk hallatlanul fölvirágzott a poloskatenyésztés hallatlan föllendülése révén. Irt­ják mindenhol, de nem rendsze­resen. Tíz lakás közül hiába tisz­títanak meg ötöt a házban, mire a másik ötre sor kerül, ismét po­loskás az előbbi öt. így nem érünk célt. Tíz éven át hivatalból kellene irtani ezt az undok és veszedel­mes férget. A poloskás lakásokat számon kell tartani, azokat hi­vatalos ellenőrzés mellett men­tesíteni, fertőtleníteni, a vissza­esőket szigorúan büntetni. Polos­kás lakást tilos bérbe adni. Majd gondját viselnék a háziurak is, hogy a házuknak poloskamentes hírük legyen, ha azt látnák, hogy a lakások csak így adhatók ki. Csakhogy az öreg téglából épült házak, már a beköltözés előtt po- loskásak, mert ott tanyáznak az építés idején a különféle munká­sok s régi téglával is hozzák a petéket. Néha egész csaíládokat. Tehát már itt kell elkezdeni a tisztogatást. A szállodákat képtelenség tisz­tán tartani. A vendég behurcolja a podgyászával és az alapos po- loskaírtás elképzelhetetlen a frekvens szállodában, mert el­riasztaná a vendégeket. Óriási erőfeszítéssel lehetőleg tisztán tartják az ágyakat. Előbb-utóbb mégis csak megszökik a polos­kák elől az idegen. Ahol ilyen nagy a poloskafor­galom, ott megszűnik az idegen- forgalom. Ökörsütés helyett — ünnep előtt, ünnep után — polos­kasütést kellene itt rendezni. Mert amíg Budapest poloskás marad, addig ide csak az az ide­gen jön el, aki még a poloskánál is jobban szívja a vérünket. Ezt a keleties, piszkos kérdést okvetlenül meg kell oldani. Nagy feladat és a közönség megbocsá­taná az Idegenforgalmi Hiva­tal minden bűnét, ha ezt az egyet­len egy kérdést tudná megoldani. Oly rengeteg itt a poloska, hogy az olvasóink még a lap ve­zércikkében is poloskát találnak. Dubonai Pál. Budán, IQ27 augusztus 2 Zúgtak a harangok nehéz bánatos kongással Budán amikor utolsó útjára kisérték Esztergomban Magyarország her­cegprímását Jánost, aki széket tartott Budán is. A történelmi hagyomány úgy kívánja, hogy a primási szék Esztergomban áll­jon, de nagy emlékek kötik a ko­ronázó hercegprímásokat Budá­hoz is, mely most kétszeresen vette ki részét a gyászból: — siratta országosan nagy polgárát és siratta az ország legfőbb bíbo­ros papját! Ripka Ferenc dr. főpolgármester, a,ki gyógykezelés és üdülés céljá­ból Reichenhallban tartózkodik, a hercegprímás elhunytávall az orszá­got ért súlyos gyász miatt megsza­kította nyaralását, hogy résiztvegyen a nagynevű halott temetésén, aki­hez benső barátság fűzte. A temeté­sen a főpolgármesteren kívül B e- c s e y Antal képviselte az egységes polgári pártot. E hó 30-án a főpol­gármester visszautazott Reichen- hallba. ahol Szent István napjáig ma­rad, amikor ismét Budapestre jön, hogy ünnep után Fonyódra térjen családjához, ahonnan szeptember első felében jön vissza. Térzene a Svábhegyen. Régi ter­vét valósította meg a Svábhegyi Egyesület, amikor vezére: dr. Bódy Tivadar hathatós utánjárása révén sikerült június hó 23-án. szombaton délben két óra hosszat tajtó térze­nét rendeznie a Svábhegy platójá­nak, a Nagyszállóval szemben, a közelmúltban parkírozott részén. A térzenét a 2-ik honv. gy.-ezred tel­jes zenekara szolgáltatta Szegő Sándor karigazgató vezetése alatt. sók kongresszusán jól bevált. Szi­geti még fejlesztette is ezt azzal, hogy a hidakat is ki kell világítani, ami szintén kedves és emlékezetes kép lesz. És azután? .. ' Valami misztikus, sehol meg nem fogható ígéretlpk történtek, kellő egyéni dicséretekkel garnírozva, de hogy ezekből mi tesz?... azon törje a fejét Szigeti János, ha vállalta a szerkesztést. Mert mi budaiak most tőle várjuk, hogy Buda sze­repe a Szent István-héten erő­sebben fog kidomborodni mint tavaly. Az ünnepség központjává kellene tenni Szent István szob­rának áthelyezését a királyi pa­lota elé, a Savoyai Eugen szobor helyére. Azt vigyék a Svábhegy­re, vagy a Statisztika parkjába a Mechwath szobor pándánjának, esetleg a Hadapród iskolába, a Hentzi szobor mellé. Szigeti Já­nos bizonyára nagy szeretettel csüng a Szent István-hét gondo­latán és ha szerencsésen megtud szabadulni a méltó kivitel kerék­kötőitől, ha Szent István emléké­hez méltó ünneppé tudja tenni ezt a hetet, hálás lesz neki Buda, Pest és az ország. A „Becsey-kút“ helyét planiroz- ták a Gellért-szálóval szemben és hasznos új ivógyógyvizet kap majd a közönség, mely a Hungária-forrás- hoz hasonlóan ezreket fog vonzani. A vegyelemzés szerint erős rádiu- mos forráshoz jutott a város ezzel a ikisérhettel. oly kedves helyen, hogy annál jobbat kívánni sem lehet: — a Ferencz József-híddal szemben, a Szent Gellért-fürdő bejárata előtt. Csak rendezni kell a Gellért-térnek ezt a részét, mert 'kószált, zavaros a kép a különféle bódék révén. Rossz helyen áll és eléggé idétlen a villa­mos vasút váróbódéja és útban van a trafik os bódé. Mindkettőt meg­oldhatná a BSzKRT azzal, hogy sziklába vájt várótermet építhetne ide, ami annál könnyebb, mert ott Élűi bontotta is a sziklát a villamos vasút igazgatósága. Egy ilyen szik­lába vésett váróterem ízlésesen kiképezhető kívülről és mintegy kedvesen aláépítené a fölötte levő sziklatemplomot. Különlegesség is volna, ahol helyet kapna a trafik is. A tér pedig kitisztulna. A BSzKRT amúgy sem szerencsés a megállóhelyek megválasztásában, amit térképen végeznek ott bizo­nyára a mérnök urak, de nem hoz­zák összhangba az élettel. Ilyen a Szent J á n o s-t é r i megáldó, mely a tér közepén van, ahol erősen lejt az úttest. Eső, szél. nap ellen 20—30 lépéssel odább menedéket találna a közönség a házak mentén és nem kellene a megállóhoz átmenni az elég forgalmas Attila-utcán. Talán ész­reveszik ezt is idővel. Kegyelet nélkül intézik ennek a városnak a sorsát s ebből ne­künk jut itt Budán az oroszlán- rész. A budai var alsó sáncfalai­ból csak itt-ott maradt meg egy- egy részlet. Ilyen műemlék a régi Szent János-kórház mellett a Margit-körúton még fennálló bástyafal, melyet most reklám­táblák takarnak el, amelyek el­férnének a kórház falán is. Ez még megvan. De folytatása, mely a Duna felé a Margit-körúton az Orpheus mozi mellett állott, az már pusztul. Most bontják, hogy helyet adjon egy új bérpalotának. Nem hisszük, hogy a mérnöki tu­domány ne talált volna módot e bástyafalrészlet megmentésére, felhasználva azt az építkezésnél. Lehet, hogy nem is tudtak róla a városházán, de azért bontják Buda dicsőségét minden kegyelet nél­kül. Összefognak a budai hegyek A hegyvidék és a villaterületek egyesületei szövetségbe tömörülnek Mintegy 3000 ember hallgatta és szokatlanul benépesült a Svábhegy. A kedves gondolat megvalósításá­nak szívesen állt szolgálatára a BSzKRT vezetése alatt álló fogas­kerekű vasút igazgatósága is. A térzenét megismétlik augusztus hó 13-án. A Buda-Alsóvárosi Egyesület a nyári szünet alkalmával is napiren­den tartja azokat a kérdéseket, ame­lyek megoldása végett az egyesület alakult. A mostani kánikula nem egé­szen alkalmas a közvetlen tevékeny­ség kifejtésére, miért is a Buda-Alsó- árosi Egyesület társasvacsorák ren­dezése kapcsán foglalkozik a napi­renden levő összes kérdésekkel. Ezek az összejövetelek nemcsak arra ad­nak alkalmat, hogy az egyesület tag­jait a holtszezon ideje alatt is össze­tartsák és így az összetartozandóság érzését fokozzák, hanem arra is, hogy a fehérasztal mellett az ügyes-bajos közérdekű dolgokat az őszi campagne- ban , történő elintézésre előkészít­sék. Az a lelkes tábor tehát, amely a Buda-Alsóvárosi Egyesületet a köz- ügyek előmozdítása érdekében létre­hozta, nem végez meddő munkát ak­kor sem, amikor jóhangulatban, a fe- liérasztal körül csoportosul. Ilyen igen sikerült társasvacsorát rende­zett a Buda-Alsóvárosi Egyesület jú­lius 23-án este, amelyen megjelentek többek között, amennyire a jelenvol­tak névsorát összeállítani sikerült, a következők: Alth Károly, Bukács Kálmán, Dunkel Albert, Fertsl Gyula, Gömöri Győző ügyv. elnök, Hahn Adolf, Jankovics Lajos, Lukács Gyula, Maga József, Rochel Móric ezredes, Szele László, Schönaug Henrik, Tóth Antal, Tóth János. Tóth József, Zi­lahi-Balog Gyula, Wächter N. A tár­saság a legkedélyesebb hangulatban, éjfélig volt együtt. Meleg szeretettel emlékezve meg dr. Ripka Ferenc védnökről és Becsey Antal elnökről. * Az új egyesület erkölcsi sikerét bizonyítja dr. Ripka Ferenc főpdlr gármester alábbi levele: Buda-Alsóvárosi Egyesület Tekintetes Elnökségének Budapest Szíves megemlékezésük, melyet első társasösszejövetelükről küldtek, nagyon jól esett, mert a budai polgá­rok szeretetének megnyilatkozásá­ban viszonzását látom annak a szere­tetnek, amellyel én Buda iránt visel­tetem. Ami azt illeti, hogy a budai kör­nyék fejlesztésénél segítségemre szá­mítanak, arról meg lehetnek győződ­ve, hogy amint a múltban mindent megtettem, ami tőlem tellett, a jövő­ben is megteszem, mert ha Pestet maga a közgazdasági fejlődés is sok­ban fejleszti, Budán a városfejlesztés sokszor nem hoz azonnal kamatot, de Budapest szépségét emeli is ezáltal, a székesfőváros vonzóerejét fokozza és az egészséges vidék a közegész­ségnek is fontos tényezőiévé lesz. Derék törekvésükre áldást kívánok és maradok mindig kész hívük: dr. Ripka Ferenc Budapest, 1927 június hó 21. Végre megvan... a Szent Ist­ván-hét felelős szerkesztője Szi­geti János városi biz. tag sze­mélyében. Jófejű ember és talán még megmenti ezt a kedves ma­gyar gondolatot a teljes lejára­tástól és — az ökörsütés parasz­tos nívójától. Nem hisszük, hogy jóízlésű emberek valami nagyon lelkesednének a Szent István-hét- nek ökörsütésben kicsúcsosodó pogrammja iránt, de majd segít ezen — Szigeti János. Már az is kedves dolog, hogy magáévá tette a Budai Napló tavalyi ter­vét, hogy & királyi palotát, a vár­hegyet és a parlamentet minden este reflektorokkal kell megvilágí­tani. A tavalyi ünneprendező bi­zottság, illetve a jó idegenforgal­mi hivatal nem akceptálta az eszmét, mely pedig a vendéglő­Minden különösebb zaj nélkül, tisz­tán a jó ügy iránt való buzgalommal indult meg ez a mozgalom, mely a budai külterületek lakóinak nyugal­mát és anyagi gyarapodását van hivatva szolgálni, amivel közvetve szolgálja a fürdőügy és idegenforga­lom érdekeit. Ez a szövetség, amelynek élén ma Bódy Tivadar. Kozma Jenő, Becsey Antal, Alpár Ignác. Manninger Vil- oos és Szilágyi Károly állanak, mint a városi ügyek régi harcosai, élü­kön dr. Ripka Ferenc főpolgármes­ter, — apróra megnézi most a budai hegyvidéket és villaterületeket, hogy meglássa mi a baj, hová kell sürgős segítség. Most az alábbi körlevél ment az érdekelt egyesületekhez: Tekintetes ELNÖKSÉG! A Budai Vigadóban június hó 21-én tartott első értekezleten megbeszéltük nagy vonásokban a budai hegyvidék egyesületeinek és az azokhoz kapcsolódó síkvidéki villateriileteken alakult egyesüle­teknek szervezkedését egy szö­vet ség szerű nagyobb arányú, tö­mörülésben, azzal a céllal, hogy — minden résztvevő egyesület autonómiájának teljes épségben- tartása mellett — e központi szer­vezet révén nagyobb nyomaték­kai képviselhessük azokat az ak­ciókat, amelyeket az itt képviselt területek érdekében a hatóságok­nál vagy társadalmi úton kifejteni szükségesnek vélünk. Ezen az első értekezleten abban állapodtunk meg, hogy minden e szövetségben résztvenni óhajtó egyesülés a maga részéről hivata­los nyilatkozatot állít ki, amely­ben kijelenti az egyesület, hogy e szövetségben részt vesz, és be­jelenti az elnökség ama tagjait, akik az egyesületet képviselik. Azonkívül beterjeszti a saját szer- j vezetére vonatkozó adatokat úgy­mint: taglétszám, tagsági díj stb. — végül pedig egy áttekinthető kimutatást arról, hogy közleke­dés, útépítés, csatornázás, villany, gáz- és vízszolgáltatás stb. tekin­tetében, mely ügyeit véli legfon­tosabbnak és legsürgősebbnek, hogy így a közérdekű kérdések megvitathatok és megállapíthatók legyenek. Mindezeket kérjük sür­gősen, augusztus hó végéig bekül­deni a Svábhegyi Egyesületnek I., Költő-utca 16. sz. A beérkezett nyilatkozatok és kimutatások alapján összehívandó értekezleten állapítanánk meg a központi szervezetre vonatkozó ügyrendet, illetve szabályzatot és körvonalaznánk egyúttal annak munkaprogrammját, nevét és el­mét. A szeptember hó folyamán tar­tandó második értekezlet napjáról és helyéről külön meghívóban ér­tesítjük az érdekeltséget vállalt egyesületek m. t. elnökségeit. Budapest, 1927 július 27. Hazafias üdvözlettel: dr. Bódy Tivadar a Svábhegyi Egyesület elnöke. A poloska

Next

/
Thumbnails
Contents