Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-04-07 / 877. szám

2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1927 április 7. amelyeknek anyaga főképpen város- politikai volt. A Budai Társaskörben rejlő erők Buda felvirágoztatásáért a jövőben még hathatósabban fognak dolgozni. A rokonszenves főtitkárt zajosan megéljenezték és az elnök a közgyű­lés nevében mondott neki köszönetét. Ezután Csókay Géza pénztáros terjesztette elő lelkiismeretes gonddal összeállított pénztári jelentését és a vagyon-mérleget, utóbb a jövöévi költségvetésre tért, majd a szám­vizsgáló-bizottság tette meg jelenté­sét, mey szerint a pénztárt és száma­dásokat a legnagyobb rendben találta, mire Oszoly Kálmán a tagok nevé­ben elismerését fejezte ki és aján­lotta, hogy a fölmentvényt adja meg a közgyűlés. Sor került ezután az indítványok­ra. Először az alapszabályok némi módosítását fogadja el a közgyűlés, mely szerint ezentúl négy társelnök lesz és a választmányi tagok szá­mát hattal szaporítják. Azután a Vár­színház restaurálását és abban a régi rend szerint való színielőadások meg­kezdését ajánlja Hoor-Tempis Móritz társelnök, kérve, hogy ezt az óhajt az elnöklő főpolgármester terjessze a kormány elé. Az elnök, bár nehéz kérdés, vállalta a feladatot. Végül a Társaskör helyiségének kibővítése ügyében Polakovits Zsig- mond azt indítványozta, hogy vásá­roljon a Kör alkalmas házat, mely indítványt a rendkívüli közgyűlés elé utalták. Sor került ekkor a választásokra és Fejér József ny. államtitkár azt indítványozta, hogy közfelkiáltással intézze ezt el a közgyűlés, amit lel­kes örömmel teljesítettek is a tagok. Befejezésül az elnök megkö­szönte a tagok bizalmát és támo­gatását, Isten áldását kérve a Tár­saskör működésére. A közgyűlést közvetlenül követő vá­lasztmányi ülésen Ripka Ferenc elnök üdvözölte az új választmányi tago­kat, mert a választmány a Társaskör legfontosabb része sajnálatát fejezie ki a felett, hogy a nagy elfoglaltsága miatt nem tud oly tevékenyen részt- venni e munkában, ahogy szeretné, de az ő stallumában is nagy változás történt. Eddig az ország egyik leg­úribb pozíciója volt, most pedig ta­posó malom. Üdvözölte frigykötése alkalmából Hódy Lajost, akit megéljenezve, meg­választották, a régi tisztikart egy­hangúlag. Befejezésül dr. Ripka Ferenc kö­szönetét mondott a választmánynak a munkájában megnyilatkozó harmó­niáért, mert minden magyar ember­nek ki kell vennie részét a közmun­kából, mint ahogy azt a polgári tár­sadalom ellenfelei teszik. Ezt ellen­súlyozni kell, amíg nincs itt a vesze­delem, mely így elhárítható. Végül Hódy Lajos mondott köszöne­tét az újonnan megválasztott tisztikar nevében. TÁRSASVACSORA. Közgyűlés után a Délivasút földszinti éttermében terítettek a társasvacsorához, amelyen az első felköszöntőt dr. Ripka Fe­renc mondotta. Azt a gondolatot látta az arcokon, hogy mikorra várható a szebb, a jobb jövendő? Minden gáncsvetés dacára nagy léptekkel haladunk a gazdasági konszolidáció felé és XIII. Leó pápá­ról elmondott két jóízű adomához kapcsolva gondolatmenetét, hogy mi a bebocsáttatást az igéretföld jére, Nagy-Magyarországba, Szent István birodalmába, nem fönt az égben, ha­nem itt a földön várjuk. Van új Bo- tond vezér, új Mózes, aki a kaput döngeti sikerrel, itt van a nemzet ve­zére gróf Bethlen István, a miniszter- elnök. Még nincs meg egészen a nem­zeti egység, de ha megtudjuk terem­teni a társadalmi egyesületek révén, akkor bevonulhatunk a régi, a nagy, a dicső Magyarországba. A nagy beru­házások révén föl kell lendülnie a gazdasági életnek is és e remények mielőbbi valóra váltására üríti poha­rát. Az éljenzéssel fogadott beszéd után Szombathy Kálmán alenök lel­kes hazafias beszédben, markánsan kiemelve Bethlen István gróf nemzet­mentő munkáját, azt indítványozta szűnni nem akaró éljenzés közben, hogy a közgyűlés üdvözölje távirati úton Bethlen István gróf díszelnököt. Ripka Ferenc fölkérésére rögtön meg is szövegezte az alábbi táviratot: Gróf Bethlen István miniszterelnök úrnak A Budai Társaskör díszelnökének uudapest. A Budai Társaskör, a mai na­pon taroti közgyűléséből hódo­latteljes üdvözletét és szeretet­teljes ragaszkodását tolmácsolja Nagy méltóságodnak. Kérjük a Mindenhatót engedje megérnünk, hogy a magyar sors és jövő érdekében Nagy-Magyarország helyreállítására kifejtett munkás­ságát minden bajokon és akadá­lyon át tejes és maradandó ered­mény koszorúzza. Fogadja ke­gyesen őszinte szívből jövő meg­nyilatkozásunkat A Budai Társaskör. A vacsora során Karap Cirill Hoor- Tempis Móritz érdemeit méltatva, kö­szöntötte őt föl, amit az melegen megköszönt, — Hubert Vilmos pedig a sikerült gyermek születésnapi év­fordulóján köszöntötte a vezért, Ripka Ferencet. A feköszöntők sorát dr. Vecsek- lőy József hazafias rövid beszéde zárta be. A Budai Társaskör által Szom­bathy Kálmán alelnök lekes in­dítványára Bethlen István gróf miniszterelnöknek küldött üdvözlő táviratra másnap a következő válasz érkezett dr. Ripka Ferenc címére: Méltóságos Ripka Ferenc főpolgármester úrnak Budapest. A Budai Társaskör közgyűlé­séből hozzám intézett jóleső üd­vözlő táviratért felkérlek légy kegyes hálás köszönetemet tol­mácsolni. gróf Bethlen István _____________m. kir. miniszterelnök Gü l Baba a török szent szintén az idegenforgalom pátrónusa le­het, ha a főváros a Hollós Mátyás Társaság által lapunkban is kö­zölt propagandát megvalósítaná. Különösen nagyon alkalmas a mohamedánok ide csábítására a Ramazan s Bayram ünnepek, ame­lyek most voltak április 3-án Gülbaba sírjánál a mohamedán istentiszteletek ünnepies lebonyo­lításával, amelyeket Abdul Letif magyarországi imám (főpap) végzett a nagyszámú hívők jelen­létében. Nem közömbös a közeli nyugatra, hogy ilyen török ünne­pet itt láthat Budán és nem kény­telen ennek kedvéért Stambulba utazni. És már jóelőre szíves fi­gyelmébe ajánljuk a Szent István hetet rendező Idegenforgalmi D vatalnak, hogy ezen az ünnepen is biztosítson kellő részt az ide­genforgalom uj pátrónusának, a török szent Gül-Babának. Uj kormányfőtanácsosok. A kor­mányzó úr őfÖméltósága a miniszter- elnök előterjesztésére két érdemes, köztiszteletben álló polgárnak, Hiesz Károlynak és Molnár Józsefnek, a Du ria-Száva-Adria vasúttársaság igazgatóinak a hazai vasútügy terén szerzett érdemeik elismeréséül a kormányfőtanácsosi címet adomá­nyozta. delien íommí— mondja egy régi budai közmondás — was besseres nach. — Talán így vagyunk a Szent Gellért-szálló bérlétével is mely most^ kerül döntés alá. Négyen is pályáztak és az ajánlatok között volt a régi bérlő Frenreisz István ajánlata is, aki 10 éven át, a meg­nyitás — 1917 — óta bérli a szállodát és étkező helyiségeit. A megnyitás­kor körül-belül 1 millió aranykoro­nát fektetett az üzletbe, azonban a közbejött politikai, gazdasági és pénz­ügyi nehézségek. Károlyi forradalom, kommunizmus, román megszállás, utána a nemzeti hadsereg bevonu­lása, majd a pénz rettenetes lerom­lása s végül a szanálással járó ne­hézségek lehetetlenné tették, hogy éveken át haszonnal gyümölcsöztesse a befektetését. Ellenkezőleg a komu- nisták alaposan megdézsmálták, sőt az üzlettől is eltiltották és csak ne­hezen tudta megmenteni nagyértékű felszerelését, készpénzét és bank­betétjeit. Frenreisz István a szállóval együtt élt, együtt növekedett és bi­zonyára része van abban, hogy ez a mai európai hírnévre szert tett. Lehetett a bérlő ellen többször pa­nasza a vendégeknek, de ö maga is nehéz helyzetekkel küzdött. A drága szállodák vendége nagyon finnyás és követelő, a szállodásnak hamar van része megrovásban. Sokszor ártat­lanul. De legyünk igazságosak. Nagy vonásokban Frenreisz mégis helyt állt, amit bizonyít a tavaly tartott nemzetközi Szállodai és Vendéglős kongresszus is, amelyen ő rendezte a Gellért-fürdő nagycsarnokában és a szálló halijában 80U külföldi - szak­ember részére a monstre-bankettet és kivívta azok teljes elismerését. — Ö mint régi bérlő keresztül esett már minőén gyermekoetegsegen, amin at kell esnie az új bérlőnek is és ha ajánlata versenyképes volt a többi­vel, tekintettel kellett volna lenni az ő küzdelmeire a múltban, bizonyos új pontok a szerződésben biztosítanák a város megtorlásának jogát a legkisebb panasz esetén is. Ha Fren­reisz okos ember, okult a múlton is, tanult a jövő számára, holott az új bérlő csak ezután fog okulni és ta­nulni. A bizottság, amely ez ügyben hivatva volt dönteni, úgy határozott, hogy a bérletet nem adja Frenreisz- nek, mert más érdekeltsége is van a Bristol-szállóban s a Gellert egész embert kíván. Ezen a címen utasí­totta el G u n d e 1 ajánlatát is, aki az Állatkert vendéglőjének bérlője és legalkalmasabbnak találta C z i í r á k István ajánlatát, mert ez 12 .és fél százalékot ajánlott fel .a bevételből, Gundel pedig csak 4 és fél százalékot, viszont Frenreisz 13 százalékot. A döntést egyhangúlag hozta meg a bi­zottság, amelyben minden párt: szo- ciálisták, demokraták, Egységes Pol­gári Párt és a Keresztény Párt kép­viselve volt, azzal, hogy ha a tanács ezt nem respektálja, a bizottság le­vonja a konzekvenciát és lemond. Erre megindult egy különös sajtó- kampány — Gundel érdekében. De a különböző pártértekezleteken mégis Gundel ellen foglaltak állást a pár­tok és kiderült a felszólalásokból, hogy a tanács már elejétől kezdve ellenszenvvel viseltetett Frenreisz iránt. Tíz év előtt a tanács egy Ne- ményi nevű vendéglőst protegált, de a közgyűlés Frenreisz mellett döntött. Ezért haragudtak rá. Ezzel az averzió­val nem tudott megküzdeni. Minden rossz volt, amit csinált, még ha kunst- stiklikét csinált is. Hiába való volt minden. Konyhája rossz hírét mes­terségesen terjesztették, holott pesti és budai embernek az ellen sohasem volt kifogása. Nem áll meg a más vállalatnál fennálló érdekeltség sem. Gundl egyszerűen a sógorának, Mar- schallnak adja át az állatkerti bérle­tet. Frenreisz is túl ad a bristoli ér­dekeltségén és nem is a sógorának adja át. Ami a világhírt illeti Gundelt éppen úgy n e m ismerik külföldön, mint Czifrákot vagy Fren- reiszt. A kérdést április hó első felében okvetlenül meg kell oldani, mert az új bérlőnek is kell valami kis idő. Attól tartunk, hogy ebből is va­lami csúf háborúság keletkezik és nem egészen biztos — még ha a fene fenét eszik is — hogy ezt a csatát a tanács nyeri meg. Az óbudai dunapart sehogysem méltó az Árpád-házi királyok székhelyéhez, mert az óbecsei tiszai rakodópart messze felette áll. De nem méltó a für­dőváros gondolatához sem. So­kan vallják, társadalmunk szá­mottevő tényezői közül, hogy a „Budapest fürdőváros“ elnevezés nem szerencsés gondolat, mert egy ország fő- és székvárosa nem lehet fürdőváros. Annak más nagyszabású nemzeti hivatása van, más célokat szolgál és szi­gorúan véve, ez leszállítja a nem­zet fővárosát arról a piedesztáról amelyre a nemzet emelte. A fővá­ros egy-egy része lehet fürdővá­ros, lehet gyógyhely és erre Buda van hivatva. így ól a tudat a nagyvilágban is, ahol tudnak a budai keserűvíz forrásokról (Of­ner Bitterwasser), ilyen a Budai Mária forrás is, ilyenek a budai fürdők s így Buda, mint a fővá­ros egyik számottevő része, le­hetne fürdőváros, ha öntudatosan azzá fejlesztenék. Két évtizedes küzdelmünknek, hogy Budát cél- irányossan fürdővárossá fejlesszék mint magvetésnek, most látjuk eredményét. Kikel a vetésünk s megnyilatkozik a beruházó pro­gramúiban is, ahol szerepel a du- naparti gyógysétány a Római fürdőtől a Szent Gellért-fürdőig. A múlt évben csak a Rudas-für­dőt a Gellért fürdővel összekötő sétányról volt szó, de már a nagy Programm az egész budai duna- partot felöleli. A Margit rakpart aszfaltsivatagja felett megkondult tehát végre a halálharang. Né­hány kellemetlen újságcikk nyo­mása alatt a múlt évben elhatá­rozta a város, hogy a Császár- és Lukács-fürdő mögött, illetve előtte a Dunaparton éktelenkedő homok, kavics és kőraktárt áthe­lyezi, akár Óbuda felé, akár a Lágymányosra, — és ezzel méltó keretet teremt a két fürdő szá­mára. Ezzel együtt meg kell szün­tetni ott a vasúti közlekedést is. Az esztergomi vasút egyik ága bejár egészen a Császár fürdőig, ahol gyógyfürdőhöz épen nem való zakatolásokat és füstölése­ket végez. Itt járnak a HÉV vo­natai is Szent Endrére, veszélyez­tetik az óbudai Dunaparton sé­táló közönség és főleg az ott játszó gyermekek életét. Az épít­kezők kedvét szegik és lehetet­lenné teszik a part rendezését. Erre a partrendezésre már az új óbudai híd miatt is okvetlen és sürgős szükség van. Erre a vasútra pedig nincs égető szük­ség és a Bécsi-úton az óbudai temetőig, onnan az óbudai állo­másig kiépített villamos felesle­gessé is teszi. Akvinkumig ki kell építeni a közúti közlekedést eset­leg körforgalommal, a Bécsi-úton az óbudai állomás érintésével az esztergomi vasút töltése mentén be a szentendrei úton be a fő­térre. Ezeken a síneken bejárhat a 10 perces közlekedésre beren­dezett 2—3 kocsival futó helyi­érdekű is, mely a teherszállítást éjjel végezné. Buda így a kelenföldibe,z ha­sonló északi pályaudvart kapna, a helyiérdekű rakodó állomása pedig a filatori gáton volna, ahol tulajdonképpen most is megvan.Az így felszadult Dunaparton föl­épülne a széles rakodóparti út és a gyógysétány a Római fürdőig, ahonnan befelé, Akvinkumig már kész egy poétikusan fölépített út­részlet. Budából így válhat las­san, évek múlva gyógyfürdő, amelynek nemcsak áldott gyógy­vizei, de megfelelő külsője is lesz. Természetes, hogy ezenkí­vül sok más kérdést is okosan, céltudatosan kell megoldani, de ezek egyike az óbudai Dunapart sürgős rendezése. A Budai Orvosok Köre március 23-án tartotta tisztújító közgyűlését a Budai Társaskörben, amikor meleg együtt érzéssel választotta meg egy­hangúlag a következőket: Elnök: Koffler Adolf. Alelnök: I. Szaszovszky László, II. Steiner Károly, III. Reiss Mór. I. titkár: Sirovicza Mihály. II. titkár: Bodnár István. Pénztáros: Draskovich Aurél. Háznagy: Gulden Róbert. A választmányba pedig ke­rületek szerint: Berencsy György, Vladár Márton, Dunás-Vargha Fe­renc. Schöller Károly, Mandl Géza, Strelinger Samu, Rajna Nándor, Pi­etsch István. Tamássy Béla, Dax Al­bert, Szlávik Ferenc. Róna Gyula, Wolf Imre, Raisz Aladár, Unger Manó, Kliburszkv János, Tóth Jenő. Szám- vizsgálók lettek: Dobák Ferenc, Pesthy Endre, Goldinger Ferenc. Az Szentesiem ű] Híjai A sokat hangoztatott idegenforga­lom idetereléséről végre komoly helyről, teljes szakképzettséggel alá­támasztott előadást kaptunk a Ma­gyar Külügyi Társaság márc. 24-én tartott ülésén, amikor Bársony Oszkár, a Menetjegy iroda és Idegen- forgalmi vállalat vezérigazgatója fejte­gette azokat az új s eredménnyel ke­csegtető terveket, amelyek a leg­közelebbi jövőben valósulnak meg. Érdekes számokkal illusztrálta a ha­zai idegenforgalom máris örvendetes emelkedését s élénk példákkal muta­tott rá, hogy az összes idegenhódító csodaszerek között az olcsóság mutatkozott a leghatásosabbnak. Ide­genforgalmi mérlegünk az elmúlt 1926. évben többé nem mutat fel minus t, amennyiben az út­levéllel Budapestre érkezett idegenek és a kiállított útlevelek számát össze­hasonlítva megállapítható, hogy míg 1924-ben még 48%, 1925-ben pedig még mindig 8% a minus, addig 1926-ban útlevéllel Budapestre érke­zett 77.297 idegen, a kiállított út­levelek száma pedig mintegy 78.000. Eleven előadása folyamán megje­lölte azokat az új utakat, melyeken haladva reális eredmény várható. Így elsősorban át kell vinnünk a külföld tudatába, hogy Budapest bekapcso­lása nélkül minden európai utazás csonka és hiányos. Ennek propagálá­sára a plakát, prospektus, külképvise­leti szervek agitációs munkája, kon- gressusok, vásárok, kiállítások, ver­senyek, diákcsere akciók stb. mellett nagy súlyt kell helyezni a jövőben a nemzetközi vasúti csatlakozások és közvetlen kocsik további szaporítá­sára. Ébren kell tartani, de keresztül is vinni, hogy Európa délkeletére ve­zető összes nemzetközi vasutaknak Budapest legyen a metsző állomása, ami annál is könnyebb, mert ez a leg­rövidebb út. Az új menetrend egy új közvetlen gyorsvonatot hoz számunk­ra, amely Angliát, Hollandiát és rész­ben Belgiumot, valamint a Rajnamenti városokat Budapest érintésével hozza az eddiginél jóval rövidebb idő alatt kapcsolatba Szófiával s így Balkán­nal. De szükséges volna a külföld je­lentősebb helyein idegenforgalmi pro­paganda képviseleteknek a felállítása. Óriási jelentősége lenne egy Buda- pest-bécsi gyors sínautó-járatnak, vagy még inkább egy gyorsan közle­kedő, de emelett kényelmes dunai mo- toros járatnak. A legkedvezőbb lenne azonban, ha egy olyan autóstradát' építhetnénk, amely Velencét a Bala­ton s Budapest érintésével összekötné Bécs-el. Fontos volna, ha a főváros­ban dívó nyugat-utánzatok helyett arra is tekintettel volnának, hogy ne pusztuljon el minden, ami régi és ami történelmi hangulatot áraszt. Az ide­gen eredetiséget keres és vár. E nagy célok elérésében nagy szerep vár az egész magyar társadalomra. Szívélyes szolgálatkész modorral, meleg szóval többet használunk a hozzánk forduló idegennek és az idegenforgalomnak, mint világhíres múzeumok kincseivel. Az utcák és terek közlekedési rendje, a ragyogóan tiszta szállodai szoba és étterem, a jól ápolt parkok, a figyel­mes alkalmazottak, a virágos abla­kokkal díszelgő állomások, idegen nyelveket beszélő üzleti személyzet, annak figyelembe vétele, hogy nem mindenki Krözus. aki utazik, mind hozzátartozik az idegenforgalom emelkedéséhez, Budapest polgárságá­nak gazdagodásához. A meleg szívvel és nagy hozzáér­téssel beszélő előadót sok elismerő tarossal köszöntötte a nagyszámú s előkelő közönség. _________________ Áp rilis 30-án nyílik meg a Budapesti Nemzetközi Vásár rendezi a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Központi iroda: Budapest, V., Alkotmány -u.8 Telefon Teréz 64-01 1 n Első Magyar Hangszergyár STOWASSER kir. udv. szállító Budán, II., Lánchid-u. 5. sz. Saját készit- ményű mester- hegedűimet a legnagyobb művészek hang­versenyein szí­vesen használ­ják. A létező összes hang­szerek legn agyobbgyára FÉRFI fehérneműt divatos elsőrangú minőségben és kivitelben 24 éra alatt szab és varr legolcsóbban úgy saját, mint hozott anyagból BRAUN JENŐ fehérneműkészítö Óbudán, III., Polgár-tér 2, szám. Telefon : J. 622—68. | Szent (jellérí \ \ Gyógyfürdő}. | Iszap kezelés társashelyisé í;hen | I vagy külön fülkében a világhírű | ♦ Kolopi „Szent Geltéri“ rádiumos « { gyógyiszappal. ♦ | Rheuma, izületi bánfalviak- | ♦ nál páratlan gyógyító hatású | ♦ <

Next

/
Thumbnails
Contents