Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)
1927-03-26 / 876. szám
2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1927 március 26. Szent Gellert j Gyógyfürdő I Géptorna (Zander) terme j kiválóan alkalmas fogyókúrák ♦ tartására, izületi merevségek, | izomsorvadások és hátgerinc ♦ elferd ülések gyógykezelésére. | Svéd tornaterem. í A Budai Társaskör nagyarányú ünnepet rendezett e hó 19-én a március 15-ikének évfordulója alkalmából. Ziegler Géza kormányíőtaná- csos, elnök és Hődy Lajos háznagy rendezésében. A nagytermet ünneplő közönség töltötte meg, mely Ziegler Géza megnyitó és üdvözlő beszéde után, lelkes örömmel hallgatta Rákosi Jenő szellemes, elmés beszédét, zajosan megtapsolta találó megjegyzéseit, mint az, hogy az ünnep anak- ronismus, mert akkor csonka volt a függetlenségünk, de teljes egész volt az országunk, — ma teljes a függetlenségünk, de csonka az ország. A márciusi vívmányok ott vannak eltemetve a trianoni határdomb alatt és csak egyet kiáltunk át:; — a Talpra Magyart! De ez is elég, mert ha talpra áll ismét a magyar, mindent visszaszerezhet. Nagy ovációban részesítették 'a fiatalos hévvel beszélő, Isten kegyelméből magas kort ért poétát és ma élő legnagyobb publicistát. Utána egy műkedvelő írónő két költeményét szavalta el. Székelyhídi Pál hegedűn saját átirású magyar dalokat adott elő virtuozitással. A szép ünnepet emelte a Budai Dalárda több énekszáma és befejezte Ziegler Géza emelkedett szellemű záróbeszédé. A társasvacsorán kedvesen ünnepelték Szegő Sándor karnagyot és Peterdy Sándor írót, névünnepük alkalmából. Magas vendége lesz április 3-án az óbudai kath. templomnak 0 r s e- nigó Césár c. érsek, a pápa követe személyében, aki ünnepi nagymisét mond s utána megáldja a Hősök emléke mellett elhelyezett két póttáblát. Film-estéket rendez a szezonban a Svábhegyi Egyesület mindenre kiterjedő figyelemmel munkálkodó elnöksége a Svábhegyi Szanatóriumban belépő díj nélkül. A Budapesti Nemzetközi Vásár a fokozott mértékű helyigénylé- sek gyorsabb lebonyolítása céljából, tekintettel a vásár megnyitásának közelgő terminusára, már hétfőtől, március 21-től kezdve, a vásár színhelyén, a városligeti Iparcsarnokban kirendeltséget létesített, ahol a kiállítani szándékozók naponta ríeggel 9-től este 6 óráig tárgyalhatnak helyigényeik ügyében. (Telefon: Teréz: 155—90.) Az Egyesült Polgári Társaskör Óbudán, mely rövid idő alatt a III. kerület vezető kaszinójává fejlődött, élénk társaséletet él és e hó 15-én tartott választmányi ülésén ismét nagyszámú újonnan jelentkezett tagot vett föl. Az ülést követő társasvacsora keretében ünnepelték a szabadság kihirdetésének évfordulóját. Móra István igazgató, a kiváló költő ez alkalomra írt hazafias költeményét olvasta fel nagy és lelkes tetszés közt. Majd Rei- singer Gyula-, igazgató mondotta el ünnepi beszédét, amelyben méltatta a márciusi napok jelentőségét. Lfelkes ovációkban volt része. Az ünnepi estét Andréka Károly meleg hangú, biztató, tartalmas beszéde fejeezte be. Népes értekezletre gyűltek össze a kaszinóban e hó 22-én este Óbuda iparosai és kereskedői pártkiilömbség nélkül, hogy meghallgassák dr.Rrivóss Árpád ügyvéd előadását arról a sajnálatos viszonyról, amelyben a fővárosi üzemekkel szemben élnek az óbudai iparosok és kereskedők. Meglepően csoportosítva állította egymással szembe a tényeket; olyan képet rajzolt az üzemekről, hogy az előadás beillet vádiratnak a város ellen. Végül tömörülésre hívta fel a kereskedőket, iparosokat és az összes kispolgárokat. A nagy tetszéssel és helyesléssel fogadott beszéd után Braun Jenő mondotta el szűzbeszédét, fölemlítve azt, hogy Óbudán már történt kísérlet ily tömörülésre, de a háború elmosta ezt, azért nagy örömmel üdvözli a kezdeményező előadót. Majd Kapcza Imre mondott általános helyesléssel fogadott beszédet, amelyben az országgyűlésen való szakma szerinti képviselet előnyeit fejtegette. Végül Andréka Károly elnök, beszámolt eljárásáról a rég óhajtott autotaxi állomás ügyében, mely a közeli napokban kezdi működését a Fő-téren. Viszont Kemény Lajos vegyészmérnök az ódudai temetőhözvezető a Bécsi- útón építendő villamos vasút kiépítését sürgette. Az értekezletet társasvacsora fejeze be. r Ángyán Béla Kétféle érzést váltott k.i Ángyán Béla dr. országgyűlési képviselőnek igazságügyi államtitkárrá való kinevezése. Amily örömmel fogadta ezt az egész magyar intelligens társadalom és ebben méltó elismerését látta azoknak a kiváló érdemeknek, amiket Bethlen István gróf miniszter- elnök mellett már évek óta szerzett nagyjelentőségű és fölöttes intelligenciát követelő tevékenységével a miniszterelnöki sajtóiroda vezető helyén, —- olyan sajnálatot váltott ki a hírlapíró társadalomban, amely szívesen meghajolt nagy látóköre és mindenre kiterjedő tudása előtt. Szerencsére így látja a dolgot a miniszter- elnök úr is és egyelőre szó sincs róla, hogy fölmentse a sajtóiroda vezetése alól. ÁNGYÁN BÉLA államtitkár Nekünk már azért is kedves ez, mert így Budához van kötve, ahol egyike volt azoknak, akik Ripka Ferenc dr. főpolgármester zászlóbontását szívvel-lélekkel segítette diadalra. Vörösberényi Ángyán Béla dr. 1885 március 10-én _ született Budapesten. Édes aytja dr. Ángyán Béla nagynevű belgyógyász, egyetemi tanár, udvari tanácsos volt. Középiskoláit Budapesten végezte, főiskolai tanulmányait pedig részben a budapesti, részben a berni egyetemen. A budapesti egyetemen jogi doktorátust és ügyvédi oklevelet szerzett. A háború alatt, mint tartalékos huszárfőhadnagy a 7. huszárezred kötelékében az orosz harctéren teljesített szolgála- tott, megsebesült s vitéz magatartásáért a signum laudissal tüntették ki. Ezenkívül a Károly-csapatkereszt és a sebesülési érem birtokosa. Közélet pályáján mint neves budapesti ügyvéd vonta magára a figyelmet. Szaklapokban számos publicisztikai és jogi természetű cikket írt. Tanulmányútjai során Európa miden államában megfordult, tökéletesen beszéli a német, angol és francia nyelveket. Ismert és közkedvelt tagja az előkelő fővárosi társadalomnak. Igazgató-választmányi tagja a Iiadimuzeum Egyesületnek, tagja az Országos Kaszinónak, a Külügyi Társaságnak, a Hollós Mátyás Társaságnak tb. tagja, a Magyar Királyi Yacht klubnak és a Hunnia evezős egyesületnek. Közéleti szereplése akkor kezdődött, amikor a Károlyi- forradalom kitörése után Bethlen István gróf vezetésével részt vett a Nemzeti Egyesülés Pártjának megalakításában, majd később a MANSz szervezésében és megalakításában. A bolsevizmus alatt fogságba veíiették Zalaegerszegen, Budapesten, majd Nagykanizsán. Kiszabadulva Bécsbe ment, ahol mint gróf Bethlen István munkatársa az ellenforradalmi komi- tében működött. A kommun bukása után visszavonult a politikai életből, 1922 október 1-éig, amikor gróf Bethlen István miniszterelnök felkérésére elvállalta a miniszterelnökség sajtó- osztályának vezetését. 1927 januárjában igazságügyi államtitkárrá nevezték ki, a békési választókerület 6411 szavazattal választotta meg orsz. gyűlési képsiselőnek!. Ellenjelöltje Szakács Andor balpárti 3196 szavazatot kapott. A képviselőházban általános politikai kérdésekkel kíván foglalkozni. Református, nős. Jellemző epizód adódott a Hegyvidéki Szövetség egyik ülésén, amikor a villanyvilágítás vezetékének kiépítéséről és a fizetendő hozzájárulásáról tárgyalva az egyes telkekre kirótták a befizetendő összeget. Az egyik ős-óbudai hegyi tulajdonos megjegyezte: ,,Az én lucernásomnak nem kell villanyvilágítás!“ Friedrich István ny. miniszterelnök villát vásárolt a svábhegyi Mátyás király-útón, melyet most renoválnak. Benne a Svábhegy ismét jelentős támogatóra és érdekeinek jóakaró istápolójára tett szert. Kipusztultak a galambok a városmajori templom tornyából, ahol egy évvel ezelőtt már 15—20 pár fészkelt. Híres galambászok azt állítják, hogy valami menyét család fészkelhette be magát a toronyba, mely éjente pusztítja őket, mint ahogy tényleg találtak megfojtott fiatalokat a fészekben. Az öreg galambok lassan elköltöztek s ezzel poezisének egy részét vesztette el a kedves erdei templom. Talán mégis van mód e menyét támadás kivédésére, ami ismét benépesítené a templom, tornyát. Uj tehetség tűnt fel Budán, új ember itt, de régi jóveretű név, mindenütt, ahol élete során működött Antal Sándor festőművész és tanár, akinek Ripka Ferencet és Szegő Sándort ábrázoló pompásan sikerült arcképeit most leplezték le a Budai Dalárda közgyűlésén. Antal Sándor festőművész rajztan ári oklevelét a Képzőművészeti Főiskolán 1911-ben szerezte s nyolc évig Fiúméban tanárkodott, ahol két nagysikerű kollektív kiállítást rendezett. Majd a festőművészi tehetséggel megáldott fiumei kormányzóval, gróf Wickenburg Istvánnal rendezett impozáns keretben, nagy erkölcsi és anyagi sikert biztosító kiállítást, ahol különösen finoman részletezett női arcképei tűntek fel. A kommun után Budapestre menekült, ahol a polgári iskolai tanárképző főiskolán nyert tanári alkalmazási, ahol jelenleg is működik. A Nemzeti Szalonban két ízben szerepeit nagyobb kollekcióval, ahol különösen a Karnevál, Bálványimádás, Halálmező és Forgószél című monumentális képe keltett méltó feltűnést. Jászladány község temploma részére hatalmas méretű főoltár-képet és a szekszárdi megyeház díszterme számára^ gr. Apponyi Géza ny. főispán arcképét festetté. Értékes munkája a „Betűstílus vcímű könyve, amely egyéni, eredeti módon az iparművészeti tervezés tanításával foglalkozik. A budai zsidóság 1476-ban külön kiildötséggel ment Mátyás király menyasszonya Beatrix elé, akit a király Székesfehérváron fogadott. Az ottani ünnepségek után megindult a nászmenet Budára. A városból óriási néptömeg jött eléje: főurak, papok, nemesek és polgárok; s legelői — keleties díszöltözetben a zsidók. Előkelő zsidó-aggastyán vezette őket, lovon, kezében szablyával, melyről egy ezüstpénzzel tele edény függött alá. Mellette egy ifjú lovag lovagolt, szintén ezüst karddal és edénnyel; utá- nok pedig 24 zsidó, barnapiros öltözetben, structollakkal ékesített süveggel fejükön. Mintegy kétszáz zsidó gyalogosan követte őket, piros zászló alatt, melyre sajátságos szimbolikus alakok voltak festve: egy bagolyláb, alatta két arany csillag, fölötte pedig arannyal hímzett zsidó süveg. Mikor a királynő közelükbe érkezett, nagy énekszóval és kiáltozással mutatták be neki tízparancsolat-táblájukat és a magukkal hozott ajándékokat, es- dekelve pártfogásáért. A borhamisítás ellen szervezte meg a földművelésügyi miniszter a borellenőrző bizottságokat, amelynek elnökét és két tagját a miniszter nevezi ki és két tagját a főváros közgyűlése választja. Az utóbbiakra a tanács három évi időtartamra a következőket javasolta: az I. kér. borellenőrző bizottságba: Czajlik Ferenc bornagykereskedőt és Klose Róbert vendéglőst; a II. kerületibe: Bruck- bauer Mátyás és Schmiedthoffer Vilmos vendéglősöket: a III. kerületibe: ifj. Weber József és Kuncze Ödön vendéglősöket. Piazza del Piazza volna hát a Felső Széna tér elnevezése, ahogy azt a néphumo-r megállapította annak az érdemnek elismeréséül, amelyet a „Hofbauer és Piazza“ építési vállalkozók szereztek e hajdan szép térség örök időkre való elcsúfítása révén, ök építették oda, azt a rettenetesen pofoncsapott várótermet, amely úgy áll ott, mintha mennydörgés közben esett volna le oda az égből. Tiltakoznia kellene ez ellen Piazza György bizottsági tagnak, nehogy éppen az ő nevéhez fűződjék ez a — minden városszépítést megcsúfoló —■ építkezés, amely legkevésbé képes megfelelni annak a hivatásnak, amelyért építették. ,■-Érdekes új adata az irodalomtörténetnek, hogy az evang. vallású Petőfi Sándor fia, Zoltán, r. kath. volt. A debreceni plébánián találták meg a hiteles matrikulát erről. Kevesen tudják, hogy Magyarország lakosainak számává legkisebb 1720-ban volt, amikor a hivatalos összeírás kétmillió ötszázezer embert talált az országban. 1 MM mérlege A nyereségtöbblet meghaladja a öO'/o-ot — Osztalék: 5 pengő A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága e hónap 22-én tartott ülésében megállapította az 1926. üzletév mérlegét, mely 5,259.022.61 pengő, azaz 65.738 millió korona 'tiszta nyereséggel zárul az 1925. évre kimutatott 3,287.841.66 pengővel szemben. A nyereség felosztása tekintetében az igazgatóság a március 31-re egybehívott LIX-ik évi ' rendes közgyűlés elé azt a javaslatot fogja terjeszteni, hogy osztalék címén 4,140.000 pengő, tehát 51% milliard korona osztassák szét a részvényesek között az 1925. évi osztalékra fordított 3434 milliárd koronával szemben, olymódon, hogy az összevont 50 pengő névértékű új részvények szelvényei darabonként 5 pengővel váltassanak be. indítványozni fogja továbbá az igazgatóság, hogy rendes ‘tartalékalap létesítésére 200 ezer pengő, az értékcsökkenési tartalékalap javadalmazására 150 ezer pengő, a nyugdíjalap erősbí- tésére 400.000 pengő, a „báró Kornfeld Zsigmond-segélyalap“, a „báró Ullmann Adoif-jubileumi alap“ és az „Alkalmazottak jubileumi segélyalapja“ javára együttesen 84.763 pengő fordíttassék. Az elért nyereségtöbblet egyrészt az erőteljesen megnövekedett íolyó- iizlet nagyob hozamában, másrészt abban leli magyarázatát, hogy az 1925. év közepén keresztülvitt alap- tőkeemelésből befolyt tőkék az egész év folyamán, a múlt év január végén végrehajtott tőkeemelésből származó tőkék pedig csaknem az egész esztendőn át gyümölcsöztek. Az intézet kezelésére bízott takarékbetétek és a hitelezők együttes összege az elmúlt év folyamán 194,266.862 pengőre növekedett, ami az 1925 december 31-én kimutatott 125 millió pengőhöz arányítva 5434 százalékos emelkedésnek felel meg. Az 1926 december 31-iki tárca- állomány 71.8 millió pengővel (1925- ben 52.4 millió pengő), az adósok 127.5 millió pengővel (82.9 millió pengő) szerepelnek a mérlegben. Az értékpapírok és érdekeltségek együttes összege a tavalyi 41.7 millió pengővel szemben 40.6 millió pengőt tesz. A csökkenés egyes kisebb érdekeltségek eladásából származik. Az intézet zálogleveles kölcsönállo- tuánya az elmúlt év végén 1,652.320 dollárt tett ki, mely követelések kizárólag mezőgazdasági ingatlanokkal vannak fedezve. Az .eredményszámlán a bruttónyereség 14,219.732.31 pengőre rúg, mely az utolsó békeévre kimutatott bruttónyereségnek mintegy 65%-a. Az intézet személyzeti kiadások és költségek terén mintegy 157.000 pengő megtakarítást ért el; az alkalmazottak létszáma az elmúlt év végén 1020 volt. ami a legmagasabb, vagyis az 1923. év végén nyilvántartott állománynál mintegy 45%-kai alacsonyabb. Súlyosan esik latba az a többlet- kiadás, mely az adók és illetékek terén jelentkezik. E címen a bank 1926-ban 1,283.746.36 pengőt szolgáltatott be az államkincstárnak, tehát közel 400.000 pengővel többet, mint 1925-ben; míg az intézet által viselt adóteher az utolsó békeesztendőben az adózás alapjául szolgáló év tiszta nyereségének kereken 7%-ára rúgott, addig az 1925. évi nyereség alapján kivetett és az 1926-os zárszámadásban szereplő adók és illetékek összege közel 40%-os tehernek felel meg. A kamatok címén kimutatott nyereség a tavalyi 6.67 millió pengőről 7.74 millió pengőre emelkedett. A jutalékok tétele alatt kimutatott nyereség 2.87 millió pengőről 3.38 millió pengőre, a devizaüzlet hozama 1.58 millió pengő és közel 34 millió pengővel haladja meg az 1925. évi eredményt. Az áruosztály üzleteredménye is igen kielégítő és az 1925. évi 598 ezer pengőről 889 ezer pengőre emelkedett. Á házbérjövedelem címén kimutatott nyereség az 1925. évi 302 ezer pengőről 184 ezer pengőre csökkent, főleg amiatt, hogy a bank székházának adómentessége az 1926. év elején jórészt megszűnt. Az 1926. évben az intézet pénztári forgalma az 1925. évi 2160 millió pengőről 2608 millió pengőre, a folyószámla és bizományi üzlet összforgalma pedig az 1925. évi 7423 millió pengőről 10.008 millió pengőre emelkedett. Az a lényeges különbözet, mellyel a pénztárkészlet, valamint a tárca- és az adósok összege a takarék- betétek és hitelezők összegét meghaladja, az intézet mobilitásáról nyújt kedvező képet. A zárszámadás pengőben kifejezett tételei bizonyítékot szolgáltatnak egyrészt arról a nagyszabású fejlődésről, melyet a bank az elmúlt évben vezetőpoziciójának megfelelően elért, másrészt pedig arról, hogy az intézet ezúttal is a részvényesek összességére jutó osztalék, úgyszintén a bank kezelésére bízott idegen tőkék címén az összes hazai pénzintézetek között ,a legnagyobb ősz- szegekről számol be. " SZENT GELLERT « SZÁLLÓ (9 halijában táj D ÉLUTÁNI | UZSONNA Minden este 5—7 óráig 1$ JAZZ-BAND és É I TÁNC I 1 Evrői-évre rohamosan fejlődik a Budapesti Nemzetközi Vásár Az idei április 30-tól május 9-ig egész Keleteurópa egyik Iégjelen tősebb gazdasági eseménye lesz Köz ponti iroda: Budapest, V., Alkotmány u. 8 Te/efón: Teréz 64—01 KRAMER ADOLF t~ és másolómester L, Lágymányosi-u- 4 Telefon: József 82—57 FÉRFI fehérneműt divatos elsőrangú minőségben és kivitelben 24 éra alatt szab és varr legolcsóbban úgy saját, mint hozott anyagból BRAUN JESMŐ fehérnemükésffítő (Mán, III., Polgár-tér 2. szám, Telefon: J. ©22—68.
