Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-03-03 / 874. szám

2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1927 március 3. Szení_GelIérl Gyógyfürdő i Iszapkezelés társashelyiségben | vagy külön fülkében a világhírű I Kolopi „Szent Gell éri* rádiumos | gyógyiszappal. ♦ Rheuma, izületi bántalmak- | nál páratlan gyógyító hatású. Budán, 1927. március 2 A Siirdőügy vezérei. Egész had­sereget alkotna azoknak a száma, akik a fürdőügy szolgálatában állanak. Lelkesedésből azok, akik megalkották a Budapest Fürdő­város Egyesületet, élükön J ó- zsef Ferenc főherceg, kir. herceggel, aki lelke minden fen- költségét, szívének minden mele­gét, rag 3mgó ifjúságának teremtő erejét vitte bele ebbe a moz­galomba. Mellette állanak mint vezérek: Szviezsényi Zoltán az egyesület vezetője és motora egyszemélyben, B á n 1 a k y Géza a Gellértfürdő nagytudású és lá­tókörű igazgatója, Bársony Oszkár, a Menetjegy iroda és az Idegenforgalmi- és Utazási Válla­lat vezérigazgatója és Bánó Dezső kormányfőtanácsos az Ide­genforgalmi követség lelkes ve­zére és irányítója. Mindegyikük az eszme fanatikusa, aki ezt hatal­mas tudással és céltudatos mun­kával szolgálja. Mindegyikük vi­lágreklámmal dolgozik, de a saját személyüket kivonják minden szerepeltetés alól. Talán egyedül a Budai Napló az, mely a budai gyógyforrások révén származó jólétnek szintén fanatikusa, már hivatásánál fogva is, mint a bu­dai polgárság érdekeit egyedül szolgáló újság, — talán egyedül ez az újság részesül abban a ba­rátságos elbánásban, hogy módot találhatott a közmunka e kemény­vágású harcosait közelebbről is bemutathatni, — mintegy bizal­mas családi körben, — a budai társadalomnak. Ripka Ferenc dr. főpolgármester néhány napi pihenőre Balatonfüredre utazott, de rendelkezései szerint a 2-ikán tartandó közgyűlésre vissza­térve, rákövetkező napon ismét foly­tatja pihenését és csak egy hét múl­va tér vissza. SZEMÜVEG Zibrinyinél, I., Attila-u. 12 Értékes aláírások. A pengő bankje­gyeken tudvalevőleg három aláírás­nak kell szerepelnie, a Nemzeti Bank kormányzója: Pop ovi cs Sándor, a Nemzeti Bank vezérigazgatója: Schober Béla dr. és a Nemzeti Bank egy-egy főtanácsosa alá­írásának. Hat főtanácsosnak jutott az a megtiszteltetés, hogy a pengőbank­jegyeket aláírják, még pedig az 5 P bankjegyet: Kornfeld Móric br„ 10 P bankjegyet: Beck Marcel br., 20; P bankjegyet: Weisz Füiöp, 50 P bank­jegyet: Scmssich László gr., 100 P bankjegyet: Végh Károly. Az 1000 P bankjegyen pedig, amely még nin­csen tényleges forgalomban. Hadik János gr. aláírása fog szerepelni. A bankjegyek közül különben az 5 P bankjegyet 1—2 év múlva kivonják a forgalomból és helyüket az ötpengős ezüstpénz fogja elfoglalni. Becsey Antalné, a Kelenföld nagy­asszonya, hívta meg a főváros társa­dalmát, hogy az ő szegényei, az ő árvái javára farsangutolján jóked­vűen adakozzék a GellérGszállóban rendezett jelmezest révén. Ripka Ferenc főpolgármester vállalta a védnökséget és a hívó szónak az volt a kedves hatása, hogy mintegy kétezer vendég lepte el a Gellért- fürdő márványos kupolacsarnokát. Cseh György tánctanár alig tudott megbirkózni a táncolok óriási töme­gével. Háromféle zenekar húzta és recsegte a talp alá valót, mely óriási jelmezes felvonulással kezdődött és elvonult a bálanya előtt, akit a tár­sadalom kitűnőségei vettek körül. Tekintélyes összeg jut így a jóté­kony célra. Orováné Bodó Klári, a széphangú hangverseny-énekesnő ez évben első dalestjét március hó 13-án fél 6 óra­kor tartja a Zeneakadémiában. Kíséri dr. Herz Ottó zongoraművész. Je­gyek előre válthatók a Rózsavölgyi cégnél és előjegyzéseket elfogad a Budai Napló kiadóhivatala is. tele­fon: Kr. 502—96. J3odó Klári hang­versenye minden zenekedvelő szá­mára áhitatos zenei est, mert ez az istenáldotta művésznő, aki boldog családi életet él itt Budán, csak rit­kán szánja rá magát, hogy a nyilvá­nosság elé lépjen. Emeli e dalest ér­tékét a kiváló zongoraművész, dr. Herz Ottó közreműködése. Farkas Edith. A Szociális Misszió­társulat alapító főnöknője február hó 16-án nagyszabású ünneplés kereté­ben ülte meg ötvenedik születés­napját. Újonnan épült Krisztina-körúti palotájában rendezte a Misszióstár­sulat ezt az ünnepet, amelyen Pro- hászka Ottokár dr. megyés püspök mondotta az ünnepi beszédet. A kiváló úriasszony 1877 február 16-án született a Várban, az Uri-utca 22. számú házban. Egész életét a kari­tatív munkának szentelte. 1907-ben alapította a Szociális Missziótársu­latot, mely eredetiségében párja az egykor oly nagy Pálos rendnek, amely szintén kizárólagosan magyar rend. magyar intézmény volt. Köz­életünk minden tényezője üdvözölte, a pápai nuncius és a hercegprímás megáldották a „nagyasszonyt“, dr. Ripka Ferenc főpolgámester pedig a főváros minden jótékony szociális intézményének legnagyobb elismeré­sét, hódolatát, háláját és köszönetét tolmácsolta együttérző meleg szív­vel és szóval. A rendkívül szépen sikerült ünnepély számára szűknek bizonyult az új székház. Becsey Antal kormányfőtanácsost választotta meg újból elnökének a Bádogos, szerelő, stb. Ipartestület, Budapest legnagyobb ipartestülete, 404k rendes évi közgyűlésén. Az év­fordulót jubiláris ünnepség keretében ez év folyamán külön ünneplik. De ez csak a Programm első nagy fejezete. Szviezsényi 40 esztendőre szóló tervet alkotott meg a legjobb hozzáértők segítségével és biztosra vesszük, hogy neve ilyen körülmé­nyek közt előkelő helyet kap Buda speciális történetében. T. R. Bársony Oszkár. Nem sokat árt ma már az idegenforgalom­nak, hogy 'annyit beszélnek róla. Egy-két erős koponya meg­találta a módját és fellelte az eszközöket, hogy a rendszerte­lenségbe egy jól átgondolt Prog­ramm koncepcióját bevezesse s a tapogatódzások és ingadozások útvesztőjéből kibogozza a rend­szeres munka fonalát. E tevékeny­ségnek legjellegzetesebb egyéni­sége Bársony Oszkár, ki teljesen ebbben éli ki határtalan munkabí­rását, európaszerte nagyratartott BÁRSONY OSZKÁR és becsült szakértelmét s agitatív erejét. Van benne valami a ra­jongóból és a művész ihletségbőí. Fantáziája többet termel, "mint amennyit véges ereje megvalósít­hat, de ennek felismerése nem zavarja, sőt sarkalja. Egy negyed­század óta munkálja azt a talajt, melyen most már biztos sikerrel jár. Áz akadályok ezernyi lán­colatán keresztül vált csak lehet­ségessé egy olyan világszervezet hálójába bekapcsolni az Idegen- forgalmi Vállalatot és ennek ré- \ én Magyarországot, amely ide­genforgalmunknak most már erős támogatója és táplálója. Most, hogy a MÁV is egészséges szem­lélettel belekapcsolódott e kérdés­be, Bársony Oszkár részére még csak most nyílnak meg a korlát­lan lehetőségek, amikor bebizo­nyíthatja nagyvonalúságát és koncepciójának erejét. Budapest fürdőváros nagy programmjának idegenforgalmi része, mely e Programm gerince, az ő szemé­lyében kapja a legteljesebb meg­oldást. „Rab Árpi.“ Hála Istennek nem azokat az időket éljük ma. ami­ket „Rab Ráby“ idején éltünk, aki rettenetes küzdelmet vívott Szentendre magisztrátusa ellen, az elnyomott lakosság érdeké­ben és sok rabságot elviselt emiatt, — mert bizony Rab Ráby sorsára jutna és „Rab Árpi“ válna dr. K r i v 0 s s Árpád ügy­védből is. aki a polgárság érde­kében folytat most elkeseredett harcot a székesfőváros tanácsá­nak üzempolitikája ellen. Ügyvéd- társával, dr. Dobroszlav Péter volt orszgy. képviselővel, közös irodát vezetnek I.. Pauler-u. 1. sz. alatt, ahol naponkint délután meghallgatják a budai polgárok panaszait és (szövetségbe — Budai Szövetségbe — igyekeznek azokat tömöríteni, melynek már számos és tekinté­lyes tagja vau. Nem politikai pártot szerveznek, csak egységes polgári frontot, mely tagjai nagy számánál fogva kellő nyomaték- kai tudja képviselni a polgárság érdekeit az üzemekkel és minden más túlkapásokkal szemben. Újítás a Császárfürdöben, hogy a látogatók tájékoztatását szolgáló táb­lákon esperanto nyelven is közli a tudnivalókat. Elriasztják az éneklő madarakat, a Svábhegyről és a budai hegyvidék mindama részéről, ahol sűrűbb a vil­la és nagyobb az emberek mozgoló­dása. Most a Svábhegyi Egyesület madárodukat állíttat, hogy így mara­dásra bírja az erdők énekeseit és megmentse a hegyvidék poézisénck ezt a pusztuló részét. 1 Budai Társaskör választmányi ülésén, amelyen Hoór- Tempis Móritz társelnök ült az el­nöki székben, 'jóváhagyták a Kún Attila főtitkár által fölolvasott jegyző­könyvet a múlt ülésről. Ezután az elnök fájdalommal emlékezett meg Andréka Károly főkapitányhelyettes, a III. kér. Társaskör elnökét ért csa­pásról, aki édesatyját temette el. A választmány félállással vett részt a gyászban és átiratban fejezte ki rész­vétét. A főtitkár jelentése szerint a „Budai Orvosegyesület“ március hó 23-tól kezdve üléseit a Budai Társas­körben fogja megtartani, amit öröm­mel vett tudomásul a választmány. Majd felolvasta dr. Ripka Ferenc fő­polgármester. díszelnök levelét, a felsőházi kinevezéshez történt üd­vözlő levélre, amelyet megköszönve, írja: „...onnan jött ez az üdvözlet, ahová az együtt töltött évek mun­kája és az egymáshoz kötő szeretet számos szála fűz. Az a hely, ahonnan elindultam, ahova ma is úgy térek vissza, mint otthonomba: —- a budai környezet. Az a lélek, amely köz­pályámon mindig megmutatta a kö­telesség útját: a budai polgári lélek volt...“ Ázzál végzi levelét, hogy „... ha továbbra is együtt dolgo­zunk, fölfelé megyünk az ered­mények és sikerek útján, mint ahogy eddig mentünk ... “ Majd felolvassa a főtitkár Kozma Jenő dr. levelét, akit országgyűlési képviselővé tör­tént megválasztása alkalmából üd­vözölt a Társaskör. Köszönő sorai­ban kijelenti: „ . . . A magam ré­széről sohasem fogok eltérni azoktól az eszméktől és elvektől, amelyekért a múltban Veletek együtt közösen harcoltunk.“ H i e s z Károly dr. délivasúti igazgató, akit vasúti szol­gálata 30 éves évfordulója alkal­mából ünnepelt a Társaskör, melegen köszönte azt meg. A főtitkár ezután beszámolt az újonnan jelentkezett tagokról, akiket a választmány fölvett a rendes ta­gok sorába. Névszerint: dr. Zathu- reczky Miklós, Szász Ágost, dr, Radó Andor, Primus János, Katona Ágos­ton, Kiinger Brúnó, dr. Lisser Emil, Matusz Márton, Kocsis István. Kol- béy Ferenc, Márton György és Zeöke Gergely. — Majd beszámolt a fő­titkár a közeljövő programmjáról, mely szerint, március 3-án folytat­ják a Krivoss Árpád által az autonó­mia ügyében tett előterjesztés felett a vitát, — ezt követi dr. Schuschny Henrik egészségügyi tanácsos elő­adása az érelmeszesedésről, — már­cius 10-én este fél 7 órakor a köz­gyűlést előkészítő választmányi ülés, — 17-én dr. Grúsz Frigyes orvos előadása a fajegészségről, — 19-én március idusának ünnepe. — március 25-én este 6 órakor Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén rendes é v i közgyűlés, amelyen új „tiszti­kart és 20 kisorsolt választmányi tag helyébe új tagokat választanak. Az e célból kiküldött kandidáló bizottság tagjai lettek: Hoór-Tempis Móritz, Loosy József, Hubert Vilmos, Németh Béla, Oszoly Kálmán, Kapcza Imre, Kún Attila. Ä közgyűlés ezután meg­hallgatta Hódy Lajos háznagy jelen­tését és Csohay Géza pénztáros be­számolóját. Ezután vita indult meg a klubhelyiségnek szükségessé vált kibővítése felett, amely tervekhez Fejér József min. tan. indítványára felhatalmazást kér a választmány a közgyűléstől. Az ülést társasvacsora követte, amelyen Kapcza Imre szdllemes toszt- ban köszöntötte Hoór Tempi's Móritz társelnököt. MEGHÍVÓ. A budai n. é. közönséghez azzal a kérelemmel fordulok, hogy BÁL UTÁN méltóztassék meglátogatni az új­ból átvett, a legkiválóbb kávé­házi ételekkel és italokkal föl­szerelt Vigadó Kávéházat Pártfogásukat kéri tisztelettel KASS BÉLA. ÖRÖKLAKÁSOK Buda legszebb pontjain meglévő modern SZÖVETKEZETI ti SZAKBAH 1-2-S-4-5 szobásak teljes comforttal készpénz­fizetés v. A0 évig terjedhető részletfizetéssel, továbbá aranybéres lakások Budán és Pesten, modern házakban. O ÜKLAKáS B.-T. V. BáLVÁNY-UTC* 22. A Gellérthegy megújhodása Érdekes adatok Szviezsényi Zoltán életéből Buda lakosságát rendkívül érdekli a gellérthegjd fellegvár átépítésével és egész jövőjével kapcsolatban az odafönnt tervezett nagyarányú kiál­lítás vezetője és terveinek minden része. Budapest Fürdőváros Egyesü­let igazgatója, Szviezsényi Zoltán dr. miniszteri tanácsos vezeti dr. József Ferenc főherceg bizalmából az euró­pai koncepciójú, nehéz munkát és impozáns múltja, nálunk szokatlanul1 sokirányú képzettsége valóban pre­desztinálja is az évtizedekre szóló tervek megvalósítására. SZVIEZSÉNYI ZOLTÁN drf Szviezsényi Zoltán államhivatal­noki családból származott a felvidék­ről és 17 éves sem volt még, amikor az érettségit korengedéllyel letette, aztán egyházi pályára készült, két évig teológiát hallgatott, majd a pesti egyetem bölcsészeti fakultását végezte el s tanári oklevelet szerzett úgy a latin filológiából, mint a ma­gyar nyelvből és irodalomból. Már az egyetemi ifjúság életében jelentős része volt: elnökké választotta a Bölcsészethallgatók Segítőegyesülete és szerkesztette az „Egyetemi Lapo­kat“ is. Történelmi eseménnyé nőtt az a szereplése, melyet a sors Selmecbá­nyái tanárkodása alatt jelölt ki szá­mára a csehek megszálló kísérlete előtt. A városi tanács Szviezsényit választotta ki arra a súlyos feladat­ra, hogy az elönyomuló csehekkel a fegyverszünetről tárgyaljon. Selmec­bányán a főiskolai hallgatókból 500 főnyi gárda alakult, amely hosszú ideig távol tudta tartani a mindenfe­lől előrehatoló cseheket és mint kis sziget az ellenség tengere közepett is hősiesen tartotta a magyarságnak ezt a régi fellegvárát. A csehek el­rendelték Selmecbányának meglepe­tésszerű, gyors megszállását, ám Szviezsényiék titokban értesültek er­ről. A városban nagy izgalom támadt annak hírére, hogy a csehek igen nagy erővel jönnek és véres összeüt­közés készül, Selmecbánya egészen kifogyott az élelmiszerekből és a magyar kormány pedig a Haditer­ménynél korábban megrendelt élelmi­szerszállítmányokat csakis úgy volt hajlandó átengedni, ha a város nincs ellenséges megszállás alatt. Szviezsé­nyi habozás nélkül átment a cseh tá­borba és olyan meggyőző érvekkel fejtette ki, hogy a város megszállása milyen veszedelmekkel jár — hiszen a felizgatott és az éhínség által fel­ingerelt főiskolai hallgatók és a bá­nyamunkások feltétlenül megtámad­ják a cseheket s a vérontás nem maradhat el, — hogy a csehek nagy- nehezen elálltak a megszállás,tói. A [ város kiküldötteinek élén elsősorban Szviezsényit kötelezték halálbüntetés terhe mellett annak a garantálására, hogy ha a csehek visszavonulnak és hat hétig semmiféle lépést nem tesz­nek a megszállásra, akkor a város értékeit nem szállítják el Budapestre. így történt, hogy bár Szviezsényit és az egész bizottságot le akarták tartóztatni, a reménytelennek látszó vállalkozás mégis sikerült. És így vált lehetővé Selmecbánya műkin­cseinek a megmentése. Társzekereken vitték el a főiskolai értékeket is, amelyeket 500 hallgató csomagolt és szállított biztos magyar földre. Ezért aztán Szviezsényi Zoltánt halálra ítélték. Éjjel nagy veszedel­mek közt sikerült elmenekülnie. Az­után megszervezte a csehek elleni agitációt, organizálta barátaival a Felvidéki Szövetséget; nagy része volt abnan, hogy a magyar, tót és rutén lakosságból fölvidéki néptaná­csot állítottak össze. A nemzetiségi kérdések egyik előadója fett Buda­pesten. Sok felvilágosító röpiratot adott ki, közte a forrásimívé lett „Hogyajr veszett el a felvidék?“ című nagyjelentőségű könyvét. Ebben kö­zölte a hírhedt Scotus Viator eredeti leveleit, amelyeket sikerült megsze­rezni s így leplezte le azt is, hogy a csehek már a háború előtt milyen propagandát fejtettek ki. Amikor a kommunisták feloszlatták a felviüéki néptanácsot és tagjait egyenkini proskribáltáK, Szviezsényi és a nagy agitatív erejű Dvorcsák Győző Bécsbe menekültek. Onnan a szegedi kormány akkori követének, a jelen­legi miniszterelnöknek, gróf Bethlen Istvánnak támogatásával kijutottak Varsóba. Meghívást kaptak Pilsudszki államfőtől, aki nagy szimpátiával fo­gadta a magyar törekvéseket és tárgyalt velük a tótok útján közössé váló lengyel—magyar határ meg­valósításáról és más fontos nemzet­közi kérdésekről. Ott tárgyalták Monsignore Ratti nunciussal is —-a mai pápával, — akit tájékoztattak a csehek katolikus-ellenes magatartásá­ról s az egész tót kérdésről. Ennek ma is még sokféle jelentékeny követ­kezése mutatkozik. Több újságot is adtak ki Londonban, Párizsban és Pittsburgban. Dvorcsák vezetése alatt a delegáció egyrésze megdöntötte a súlyos „pittsburgi egyezményt.“ A kommün bukása után Szviezsé­nyit a kormány min. tanácsosi rang­ban a nemzetiségi minisztérium tóit főosztályának élére állította. Itt rend­kívül jelentős problémákkal foglalko­zott. A csehek azonban mindent el­követtek, hogy ez az erős hatású pro­paganda megszűnjék. így a magyar kormányra igen kényelmetlenné vált az osztály fenntartása s végre föl is kellett ezt oszlatni. Nagy kár volt, mert a szláv probléma eminens fon­tosságú ránk nézve, akik az északi és déli szlávság egyesülésének útjá­ban állunk. Szviezsényi azután más aktuális kérdésekkel1, köztük a többtermelési akcióval foglalkozott. Magát a Für­dőváros Egyesületet, amely Budapest természeti és főképp Budán található balneológiái kincseinek propagálásá­val foglalkozik, öt esztendő óta ve­zeti. Ez az alapos képzettségű és tehetségű férfiú, aki tanárnak ké­szült, de közgazdasági, politikai és diplomáciai téren egyforma komoly eredményekkel működött, most az ifjú József Ferenc főherceg legszebb eszméinek a letéteményese és segítő­társa gondolatainak a megvalósítá­sában. A Citadella és az egész Gel­lérthegy új köntöst kap, a kopott vén fellegvárt Alpár Ignác kitűnő ter­vei'szerint építik át, a hegyoldalokat parkozzák a szerpentinutakat auto- buszközlekedésre is alkalmassá teszik, óriás liftet építenek és a megszépült miJl.iőben Európa minden kulturnépé- nek részvételével nyílik meg ott fent a Nemzetközi Fürdőügyi és Idegen­forgalmi Kiállítás, amely hat teljes hónapig tart. Budai

Next

/
Thumbnails
Contents