Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)

1926-03-17 / 849. szám

XXII. évfolyam. 849- sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és spo-t terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 200.000 K, félévre 100.000 K. Egy szám 4000 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő : V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor. egyszeri közlésnél 5000 korona. 20 mm. magas hirdetés 80.000 K. Szövegsor ára 25.000 K. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1926 március 17. Budán nemzetközi kiállítás készül, még pedig a Gellérthegyen, a Citadel­la helyiségeit alakítva át belülről, fölhasználva a hegy platóját és nyugat felé szelide/i lejtő olda­lait. A gondolat merész, de meg- kapóan szép. József Ferenc dr. királyi herceg kezdeményezésé­re ugyanis a Budapest Fürdővá­ros-Egyesület 1928. évben nagy­szabású nemzetközi turisztikai és fürdőügyi kiállítást tervez, melynek keretében a külföld fi­gyelmét rá akarja irányítani Bu­dapest páratlan értékű gyógy- tényezőire és már folynak is ez ügyben a tárgyalások. Ilyen természetű kiállítás meg­rendezésére keresve sem lehet­ne szebb helyet találni, mint a Szent Gellérthegyet. A főváros szivében áll, — lábánál a pom­pás Gellértfürdővel és a csodás- vizű Rudasfürdővel, hivatva van arra, hogy természetes üdülő- és sétahelyül szolgáljon nemcsaK a főváros polgárságának, hanem a világon egyedülálló természeti szépségével és változatos gyógy­vizeivel az idegenforgalomnak jelentős tényezőjévé váljék. Budapest fejlődésének az adott helyzetben egyetlen lehetősége van. ha természeti kincseinek és páratlan fekvésének kihasználá­sával az idegenforgalmat minden erővel fejlesztjük. Franciaország, Olaszország, Svájc ipara, keres­kedelme az idegenforgalomból táplálkozik; főképpen a két utób­bi ország lakossága jelentős há­nyadának az idegenforgalom ad kenyeret és tisztes megélhetést. Elsőrendű szociális érdeke a fő­városnak, hogy az idegenforga­lom emelésével polgárainak, fő­leg a lehanyatlott Buda szegé­nyedő polgárságának uj kereseti lehetőségeket nyisson. A Gellérthegyet ma a nagykö­zönség alig tudja megközelíteni, betegek nem látogathatják, mert nem vezet a hegyre felvonó, a Citadella környéke elhagyatott kecskelegelő csupasz kövek, és gondozatlan utak éktelenitik ezt a pompás helyet. Magában a Ci­tadellában katonaság van ezidő- szerint elhelyezve. Csekély ál­dozattal a mai nehéz gazdasági viszonyok ellenére is megoldható volna a Gellérthegy kérdése, csak el kellene kezdeni. A székesfőváros tanácsa az utak rendebhozatalára és a Gel­lérthegy parkírozására jelentős összeget előirányzott s tervpá­lyázatot is hirdet a Gellérthegy rendezésére s a kiállítás révén a Gellérthegy és környéke a szé­kesfőváros egyik büszkesége lesz. A Citadella átalakításának nagyszabású terveit Alpár Ignác készíti s igy minden reményünk megvan reá, hogy ez a kiállítás Budapestnek becsületet, a meg­indítandó építkezésekkel sok em­bernek kenyeret és munkaalkal­mat s a kiállítás után maradt építményekkel pedig maradandó emléket állít Budapest székesfő­város közönségének. Buda fejlődését nagy lendület­tel vinné előre a terv megvalósí­tása. _ Szilágyi Károly a Ripka- párt e pompás tehetségű vezér- íérfia lesz a párt első nemzetgyű­lési képviselője, amennyiben a Budán általános részvétet keltő haláleset, Benedek János képvi­selő elhunyta révén megüresedett mandátum őt illeti, mint első pót­tagot. — Ándréka Károly főkapitányhe- lyettes néhány napig lázbetegen fe­küdt, de — ahogy örömmel értesü­lünk — állapota tartósan javul. — A hegyvidék ünnepelte Becsey Antali, akinek itt számos barátja és tisztelője van, február 27-én a far­kasréti végállomásnál lévő Bauer-ié\e vendéglő külön termében, magyaros jó vacsora kíséretében. A Farkasrét, Németvölgy és környékéről számo­sán jelentek meg az estén hölgyek és férfiak egyaránt, akiknek nevében dr. Hódy Lajos köszöntötte elsőnek az ünnepeltet, kiemelvén azt, hogy Be­csey évek hosszú során át küzd már a polgárság érdekeiért úgy a főváros törvényhatóságában, mint a kereske­delmi és iparkamarában és minden gazdasági és társadalmi vonatkozás­ban — önzetlenül és személyváloga­tás nélkül. Viraág Béla szerkesztő felszólalása után Hochenburger An­tal törvh. biz. tag üdvözölte lelkes szavakkal Becseyt az alsó hegyvi­dék, dr. Horváth Dezső ügyvéd pe­dig a fiatalság nevében, mint a há­rom királynak utat mutató üstököst, akik előtt az ő működése, mint köve­tendő nemes példa áll. Szibinkits György a farkasréti gazdasági egye­sület megjelent tagjai megbízásából üdvözölte meleg, elismerő szavakkal az ünnepeltet. Baránszky Gyula kor­mányfőtanácsos az uj kollégát apo­sztrofálta igen kedvesen, akitől min­denki tanulhat, még az öregek is. Becsey Antal meghatottan köszönte meg a szívből jövő szavakat és fo­gadást tett, hogy ha lehet — még fo- kozoítab mértékben fog a budai hegyvidék érdekeiért síkra szállani. Végül Ostián Antal számvevőszéki tanácsos mondott köszönetét dr. I1ó- dv Lajosnak azért a fáradhatatlan buzgalomért, amivel minden alkalmat megragad, hogy a hegyvidék lakos­sága szavát hallathassa. A megjelen­tek között láttuk, a felszólalókon kí­vül: Pompéry Elemért, Loösy Jó­zsefet, Bauer János gyárost család­jával. Lindenbach igazgatót. Janer- nik Nándort és Viktort. Balás Far­kast, Fanta Istvánt, dr. Rnszlzó r. ta­nácsost, Várnay Alajost, Ulmer Ágos­tont, Diniek Vidort, Pálfi Jánost, Zu­pán Józsefet és Ferencet, Tábory Jánost, Csillár Józsefet, Takács Fe­rencet, Kálmán Istvánt, Olbricht Ot­tót, Horena Engelbertet, Alföldi Fe­rencet, Tóth Istvánt, Metzger Józse­fet és Nándort, Pátkai Ferencet, ifi. Ostián Antalt, Pathó Istvánt, dr. Rauch Ivánt, dr. Molnár Tibort stb. — A Donáti-kápolna. Az utóbb öt-hat év alatt az óbudai hegy­vidék lakossága lényegesen meg­szaporodott és ma már több min* 300 kis családi ház bizonyítja azt, hogy a városfejlesztést hafóram- kon belül lehet és kell előmozdí­tani. A hegyvidék állandó lakos­ságának régi óhaja, hogy a hit­élet fejlesztése terén is megkezdje az építő munkát. A szövetség elő­készítése alapján Mészáros János érseki helynök és Sagmiilter Jó­zsef apátblépános részvételével legutóbb helyszíni szemlét tartott az e célra delegált bizottság, a mozgalom lelkes vezetői: Jung Miklósné, Karikás Bálintnél, Heil Györgyné, Grusz Józsefné, Tiirk Györgyné, Krifaton Györgyné, Szervei György, Gaál Ferenc, Kre- menetzky László, Rupp István és Proks János, amelyen elhatároz­tatott a Donáti-kápolna kibővíté­se és egy kápolna-egyesület ala­kítása. Az első nagyobb értekez­let e tárgyban e hó 15-én este 7 órakor lesz az „Esplanade“ szálloda különtermében. — A Budai Társaskör közgyű­lése e hó 25-én délután 5 óra­kor lesz a délivasuti helyiségben dr. Ripka Ferenc főpolgármester elnöksége alatt. A közgyűlés tárgysorozatán az elnöki meg­nyitó, az évi jelentés, a vagyon­mérleg előterjesztése, a tagsági dijak újabb megállapítása és a tisztikar megválasztása s a vá­lasztmány kiegészítése szerepel. Utána 8 órakor társasvacsora. — A Pinguinek. Újabb alka- j lom nyílt most, hogy ismét föl­vételeket eszközöljenek a pingui- nekről, mely folytatása lesz an­nak a kedves Hímnek, mely a múlt évben bemutatta a pingui- nck társadalmi életét. Ez a fám nagyrészt a családi életre vonat­kozott, amikor azt láttuk a mo­zivásznon, hogy az öregebb pinguinek hogy veszik szárnyuk alá a fiatal pinguineket, oltal­mazzák, megvédik s igy vezetik be őket lassan a pinguinek tár­sadalmi életébe. A mostani föl­vétel már a pinguin-társadalom- nak — hogy úgy mondjuk — in­kább a politikai berendezkedé­sét öleli fel. Primitiv társadalom, amelyben főleg a kor dönti el a pinguin társadalmi szerepét. Az öreg pinguinek féltékenyen őrzik szerzett jogaikat. Ok állanak ama part,részleten "hova leg­több halat sodor a vízáramlás és őket illetik azok a magasabb, de szélmentes, napsütéses he­lyek, ahol csendesen emészthet­nek. fia valamely ifjú pinguin odamerészkedik, akkor az öregek neki esnek, megcsipkedik, ami annál veszélyesebb, mert nemcsak a csőrük, de a nyelvük is he­gyes. A pinguinek társaságában valóságos bibi az ilyen törtetés, de néha egy-egy pinguin-szige- ten valóságos forradalom tör ki s az ifjabb pinguinek kiszoríta­nak valamely kivénhedt pinguint a helyéről. A most készülő film- fölvételek elé kíváncsian néz a budai közönség is, mert állítólag ilyen forradalmi jelenet kerül a mozivászonra. A pinguineknek az ancienitáson alapuló szerepé­ről nevezték el valószínűleg a franciák azokat a politikusokat, akik azon a címen variak poli­tikai érvényesülésüket, hogy egy-két évtizeden át ülnek a kor­mányok háta mögött — pinguin- politikusoknak. — Windisch Hermann a Pénzinté­zeti KoZpulii U&j' v »-/.ott) és budai polgártársunk legutóbb Deb­recenben tartott lebilincselően érde­kes előadást a magyar hitelviszo­nyokról. A gazdag tudással megala­pozott beszédben a jövő irányelveit szögezte le, kifejtve a munka, a taka­rékosság és a külföldi tőke igénybe­vételének nemzetépitő erejét. A nagy­hatású és lelkes előadást a közönség szűnni nem akaró tapssal honorálta. — Dalkoszoru — Budapest. Február .ló 28-án tartotta évi rendes közgyű­lését a ,,Dalkoszoru DaLfiizér Egye­sült Dalárda“, amelyen nagy lelkese­léssel megválasztották elnöknek dr. Vndréka Károly főkapitányhelyet- est, a kerület polgári párti bizottsági agját, aki Óbuda érdekében lelkes és ragyjelentőségü közmunkát végez. A közgyűlés megválasztotta a következő tisztikart: Ügyvezető elnök: Tóth Fe- enc, alelnök: Eberharűt Róbert, kar­nagy: Zöld Károly örökös tiszteletbeli karnagy, titkár: Vrancsovics Béla, oénztáros: Czenger László, jegyző: Bassi Rezső, Gazda: Lusztig Márton, vigalmi bizotts. elnök: Pakoss Fe­renc, választmányi tagok: Baán Mik­lós, Gadics János, Gyurkovics Ferenc, Hoffmann István, Kauderer Nándor. Thomann Ferenc. Választmányi pót­tagok: Blazsek Elemér és Hoffmann Rezső. Kottatárosok: Csabai István és Kauderer József. Ellenőrök: Király La­jos és Peterdy Béla. — A közgyűlés azonkívül a régi „Dalkoszoru Dalfii- zér Egyesült Dalárda“ címet megvál­toztatta „Dalkoszoru Budapest“ címre. Végül az 1926. évi tagdijat állapította meg. Az eddigi volt évi 60.000 korona pártolótagdijat 4 pengő, 50.000 koro­nába, a működő tagdijat pedig évi 20.000 koronáról 2 pengőben, 25.000 koronában állapította meg. — Este lámpionos szerenádot adott a dalárda Andréka Károlyné tiszteletére bécsi- uti lakása udvarán. Massányí Ernő dr. a Hollós Má­tyás Társaság t. alelnöke tartott leg­utóbb érdekes előadást a városmajo­ri kulturegyletben a rádióról, a kö­zönség hálás tapsa kíséretében. A nagyhatású előadás után Herczeg Ferenc: Bizánc-a került színre az el­ismerten tehetséges műkedvelő gárda művészileg emelkedő előadásában. — „Óbudai Hegyvidéki Szövet­ség“ ez évi április hó 12-én (hét­főn) Vörösvári-ut 133. szám alatti egyesületi helyiségében, este 7 órakor választmányi ülést tart, amelynek tárgysorozatán a köz­oktatásügyi miniszternél, a főpol­gármesternél és a polgármesternél eljárt küldö'üöségek jelentései >i3 szerepelnek. Végre rendet teremt a főváros azon a szemétdombon és betörök búvóhelyén, amelyik a Margithid kö­zelében, a Zsigmónd-utca és Török­utca találkozásánál, az Izgalmasok­kal szemben van. Ez a 765 négyszögöl terjedelmű niagy ingatlan a Magyar Általános Kőszénbánya rt. alkalma­zottai nyugdíjintézetének a tulajdona s most megvételre ajánlotta a fővá­rosnak, s az el is fogadta azt kétmil­lió koronáért négyszögölenként. A te­lek északi és törökutcai homlokzata a szabályozás szempontjából már rendezve van, mig a Zsigmond-utca felőli oldalon a szabályozás folytán a telekből még 95 négyszögöl fog el­esni utcaterületre. A telken teljesen elavult földszintes lakóépületek s egy 1923-ban építeni kezdett, de be nem- fejezett földszintes üzletház ál­lanak, amelyek a vételár megállapítá­sánál nem játszanak szerepet. Az 1918. évi telekérték-kataszterben a szóbaníorgó telek értéke négyszög­ölenként 1100 koronára van felvéve. A megvételre felajánlott ingatlan,Buda és Óbuda találkozásánál a legfor­galmasabb helyen fekszik, környékén a székesfővárosnak beépítésre alkal- J inas telke nincsen s igy ez a most I megvalósítandó építési Programm végrehatjása során elsőrangúan fel­használható lesz. TAVASZI & REÁCIÓK és átalakítások angol és francia divat szerint nagyon méltányos árakon MARGIT SZALON 175 I., Bors-utca 2. — Előkelő társaság gyűlt össze a Geller t-szálló hangversenytermében, ahol egy pompásan tálalt lakoma keretében ünnepelték barátaik és tisztelőik Becsey Antalt, akit már hetekkel ezelőtt és dr. SÜMEGHI LÁSZLÓ királyi közjegyzői, akit e napokban ért legfelsőbb hely­ről a kitüntetés, mely meghozta szá­mára a kormanyföianácsosi méltó­ságot. Régen kiérdemelt elismerés külső formában való megnyilatkozá­sa ez, mely csak azért késeit, mert senki som sürgette. Tudta mindenki, hogy a l-.oimanyzó ur öföműiomiga elhatározta Sümeghi László kitünte­tését és bizonyára csak a kitüntetés­re kiszemelt bohémes szerénysége volt az ok, hogy e kitüntetés publi­kálása váratott magára. Mindenki meg volt győződve, hogy enrek jönnie kell, mert társadalmi életünk­ben ritka olyan puritán jellem, mint Buda nagynevű közjegyző. Ellensé­ge nincs, csak tisztelője és még eb­ben az irigy világban is aligha akad irigye. Három évtizeden át szolgált reá becsülettel és áldott jó szívvel. Az ő küszöbéről szegény, megszorult ember sohasem távozott segítés nél­kül, az ő nemes szivén minden nemes hazafias cél, kulturális törekvés biz­tos sikerrel kopogtatott. Elegendő bizonyság rá, hogy az ő szürke, szenzációk nélkül való hivatalos mű­ködési köre dacára, túl tudott emel­kedni a szürke emberek tömegén, tisztán egyéni kiválóságai révén. De a maga ügykörében az elsők között áll évtizedek óta. Budához méltó ember, aki soha más pályán nem működött, mint a közjegyzőin és so­ha másutt nem élt, mint Budán. Két nagy, de nemes szenvedélye van: imádja a művészetet s rajongó hive a turistasportnak. Akinek ilyen szenve­délyei vannak, rossz ember nem lehet. Sümeghi László dr. 1875-ben szü­letett tisztviselői családból. Édesaty­ja nyug. államvasuti főfelügyelő és úgy ő, mint édesanyja, magas ko­ruk dacára, fürge egészségnek ör­vendenek. Gyermeküket a leggondo­sabb nevelésben részesítették, aki jo­gi tanulmányait itt végezte, megsze­rezvén a jogi és államtudományi doktorátust. Megszerezte az ügyvé­di oklevelet is, de kezdettől fogva a közjegyzői pályán működött. Rónay Károly budai kir. közjegyzőnek volt 21 éven át helyettese és 8 év óta ő is egyike Buda kir. közjegyzőinek, a ki a kelenföldi részt választotta. Egész hivataloskodása idején élén­ken résztvett Buda minden városi kulturális és emberbaráti mozgalmá­ban, áldozatkészen sietve minden nemes közcél támogatására. Az újonnan alakult kelenföldi reformá­tus egyházközség parochiális tanács­tagja és itt is tevékenyen vesz részt. Talán az egyetlen közéleti szereplő a budai részen, aki itt minden kaszi­nónak és társaskörnek a tagja. A kir. közjegyzők szervezeteinek mun­kájából erősen kiveszi a részét s igy főtitkára a Kir. Közjegyzők Orszá­gos Egyletének és választmányi tag­ja a Kir. Közjegyzők Nyugdijegye- sületének. A kelenföldi közéletnek oszlopos tagja és ügyvezető alelnöke a Kelenföldi Túr saskör-nek, s a pol­gárság bizalma révén első póttagja a fővárosi bizottságnak. A világhá­ború befejeztével mint tartalékos százados szerelt le. Kedves egyéni­sége révén közkedvelt tagja minden budai társaságnak, akit osztatlan örömmel üdvözölt mindenki kitünte­tése alkalmából. Az e hó 13-án rendezett ünnepi la­komán úgy őt, mint Becsey Antalt, akihez régi, meghitt barátság fűzi, egyaránt ünnepelték, aminek Balogh Gyula, a Falu Szövetség igazgatója adott meleg szóval kifejezést. A lakoma részleteiről legközelebbi számunkban közlünk tudósítást. PíWfí? AV.,Egyetem-u. 5. ™jL Erzsébet-királyné szállodában. szépen berendezett söröző. Éjlel 2 óráig nyitva. Polgári árak. Revier rendszer. Erzsébet étteremben esténkint cigányzene. Elismert jó konyha, jó bor. 205 Szabó Imre tulajdonos ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents