Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)
1926-01-30 / 846. szám
XXII. évfolyam. 846. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 200.000 K, félévre 100.000 K. Egy szám 4000 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 129—96. Feleló's szerkesztő': V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 5000 korona. 20 mm. magas hirdetés 80.000 K. Szöveg or ára 25.000 K. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1926 január 30. Becsey Antal Nincsen Olyan budai polgár, aki ne hajolna meg tisztelettel a neve előtt. De túl a Dunán, a pesti oldalon is meghódolnak előtte a testületek és magánosok és miind- nyáljan, akik iparosok. Nevét átvitte Szaktudása az ország határain és tekintélynek ismerik el a szomszédos népek. Régen túlnőtt a kerületen és városon, amelynek ügyeiben a leg- járatosabb. Szava súlyos, mert bírál 4*4 ta n ács a d ó m egny i 1 a tíkozá - sainak nincsen politikai háttere. Az ideális hazaszeretet rajongója és szeretettel csüng ezen a városon. Csak jósága és áldozat- készsége van polgártá/rsai számára. Az iparostársadalom érdekeinek szolgálatát úgy értelmezi, hogy minden hátrányt ő visel ás münden kiharcolt előny az iparosoké. A magyar ipar gondolatának ő a megtestesülése. Társadalmi érintkezésben nemesen átérzetft demokrata, szaktudása terén mágnás, a munkában fegyelmezett közkatona, a tervezésben tábornok. Mások bűnével szemben kész a megbocsátás megalkuvására, a hazaszeretetben nem ismer alkut. Magával szemben a legszigorúbb. Szónoki képessége lelki intelligenciájának tükre, váltogatott szavainak finomsága, lelki hangszerelésének művészi visszhangja. Szivének melege forróvá teszi szavát. Meggyőz és lei- késit. Tudásának gazdag tárházát kitárva, nem sérti mások szegénységét. Önmagért tud, nemhogy lenyűgözni, hanem másokat is felemelni. Mindenkire hat, mert nem keresi a hatást. Vezet, mert egy fejjel magasabb a tömegnél, mely nem követi szolgaikig), de önként vele megy. Forradalmár, aki a forradalmat nem Kossuthtól, hanem Széchenyitől tanulta. Apostol, aki nem hitet, hanem tudást hirdet, aki nem a halált magasztalja, de élni tanít. Aki ismeri Becseyt, ilyennek ismeri. Amikor legfelsőbb helyen mellére tűzték a'z uj érdemrendet, úgy fogadta, uránt a kapitány, akinek személyében a századot érte a kitüntetés. Az iparosság megbecsülése ez, mely vele küzd a gazdasági föllendülésért, és az iparosság minden zászlót meghajt előtte, mert a vezérüket érte a kitüntetés. Mi is meghajtjuk előtte, mert az ő méltóságából nekünk is jut egy rész, mely bearanyozza szerkesztőségünk íróasztalán az ő tollát. * Becsey Antal Pozsonyban született 1871-ben és középiskoláit Léván a piaristáknál végezte, ahol kitüntetéssel tétt érettségit. A műegyetemet Budapesten járta olv ió eredménnyel, hogy végeztével mint tanársegéd működött a gépszerkezettani tanszéken. Ez időben 3 éven át szerkesztette a „Magyar Gépipar“-t. Innen a fővároshoz hívták meg s ez állásában vezette az uj Szent János-, kórház gépészeti berendezését saját tervei szerint, ö tervezte és építette a pesti Vigadó és a Népszínház gépészeti berendezéseit. Azontúl különféle gyárvállalatok hívták meg, mig végül 1903-ban önállósította magát. Becsey Antal sokoldalú tevékenységet fejt ki, mint szakember, tönv. hat. bizottsági tag, iparos vezérember, ipartestületi elnök, a Kereskedelmi és Iparkamara tagja, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet gépészeti, gyáripari és elektrotechnikai szakosztályának elnöke, az Orsz. Iparegye- siilet alelnöke, a Magyar-Amerikai Kamara alelnöke, a Hollós Mátyás Társaság elnökségének tagja, számos Iparoskor disztagja stb. A Kelenföl- dön, szükebb hazájában erőteljesen képviselte mindig az ott élő polgárság és városrész fejlődésének érdekeit. Budaiak egyik leghiibb fia. A háború alatt ő szervezte meg a Kelenföldi Népsegitő Szövetséget, jótékonykodott, de nem koldusokat nevelt; megszervezte a szövetség számos műhelyét, amelyekben a segélyre szorultak ezrei kaptak munkát. Ebbéli tevékenységéért a II. oszt. polgári érdemrenddel tüntették ki. A székesfővárosi törvh. bizottságnak 1912 óta számottevő tagja és előkelő helyet foglal el több bizottságban. Mérnöki hivatásából kifolyólag magyar városok egészségügyi közmüvei- I nek tervezésével és építésével fog- I lalkozott; ő tervezte, illetőleg cpitette meg a 18 magyar város vízvezetékét 1 V. Nem tudtam soká szabadulni attól a gondolattól, amit az a gipszmodell keltett bennem, amply az újonnan fölépített Tabánt ábrázolta. Fehér és rideg volt ez a kélp. Egy behavazott temető. Rajta minden villa, minden báJz egy kis sirdomb. És tényleg, — ez a szabályozás lett & Tabán temetője. Boldogemlékezetü Szebeny Antalt figyelmeztettem* egy alkalommal, amikor lelkesen megrajzolta előttem az újonnan épülő Tabán képét, hogy — egyelőre ő a vesztes, mert szétikergették legjobb választóit. Meghökkent. Igaz. Tabán egy külön fejlődött része volt Budának. Valamikor rácok lakták, de lassan kivesztek, mint a legtöbb magyar városban, ahol a nevüket egy-egy utcanév tartja emlékezetben. Itt az egész városrészt Rácvárosnak nevezik. Azután szokássá vált, hogy hajós emberek költözzenek ide. A hajósok ezermesterek. Ök magjuk építették házaikat. Eleinte egy' szobát és konyhát. Azután hozzáragasztottak még egy szobát, kecskeólat, baroimifiólat. Később a padlásból is csináltak szobát. Az udvarra pedig török szederfát ültettek, inkább csak a baromfi kedvéért. Ötven élv óta volt ez az élet rendje, hogy nyáron a tabániak dolgoztak a hajókon és télen át náluk laktak ia hajóslegények, a kik már nyálrom fizették előre a téli szállást és kosztét. Télen át közösen vállaltak minden munkát, amihez „emberek“ kellettek. Költözködésnél ök voltak azok az: ide eg|y ember, — oda két ember. És ami fő, megéltek jói. Akiben betyárvér folyt, az beállt Donau- jágernek. Ezek voltak a Duna kis kalózai. Lassan ezek is elköltöztek innen Óbudára, Újlakra. Az ittmaradottak nappul galamés csatornázását, közöttük Pécs, Temesvár, Székesfehérvár, Újpest, Rimaszombat stb. vízmüveit. Amikor az erdélyi földgáz és petroleum kiaknázására került a sor, a belgák őt bízták meg a Kissármás-Marosujvári földgázvezeték tervezésével és építésével. A budapesti thermális források közgazdasági értékesítése körül nagy- horderejű előmunkálatokat végzett, így a Szent Lukács-fürdőt is 2 év óta az ő tervei alapján a thermális viz melegével fütik. Hasonló tanulmányok készülnek a Szent Gellért-fürdő részére is, ahol 300 vagon szenet lehet igy megtakarítani évente. Közgazdasági cikkei, röpiratai és a budapesti kikötő érdekében irt fejtegetései széles közgazdasági látókörről, éles judiciumról és fanatikus nemzeti érzésről tesznek tanúbizonyságot. A külföldet számtalanszor beutazta. Az 1921. év elején pedig több hónapi tanulmányútra ment az Amerikai Egyesült-Államokba. A vörösuralom idején a bolsevisták éjjel elhurcolták és heteken át fogvatartot- ták, mert a Károlyi-forradalom után polgárőrséget szervezett meg a Ke- lenföldön, mely kitünően bevált. I Egyéni kvalitásai oly rendkívüliek, I hogy szinte predesztinálják a legmagasabb tisztségekre, országos tevé- 1 kenységre. bot neveltek, esténként harmoni- káztak, néha a korcsmában össze is verekedtek éjjel, itt miás szokások járták, mint Buda irtás részein. De azért so’-Bt adtak budai mivoltukra. Minderről azonban a városházán nem tudtak semmit, vagy nagyon keveset. Amikor ott elhatározták a Tabán lerombolását, csakis valami teoretikus városrendezési tervezet lebegett a szemük előtt. A szentenciát kimondták: — kisajátítjuk és lebontjuk! így is történt. Kifizették a 15, 20, 25 ezer koronákat és minden tabáni mehetett a sárga fenébe. Már pedig egy városrész lebontását valami alapos tanulmánynak kellett volna megelőznie. Tudnia kelleti volna a városházának, hogy ezek az emberek ragaszkodnak; az ő összetájkolt különös káli- bálikhoz. Azt is, hogy ezek elvesznek, ha elszedik a házaikat, mert nem tudnak megélni galamb és kecske nélkül. El is pusztultak. Nincsenek sehol. A kapott pénzből mindegyik vett egy aranyórát, aranyláncot, talán uj harmonikát is és a többi pénzt egy-két télen át elrrnzsikiálták, el mulatták, szépen, csendesen. Azután ^eladták az órát, végül a láncot is. Most aztán se pénz, se ház, se aranyóra. Ök maguk is világgá szóródtak. Ha csak egy kis bölcsességgel kezelték volna ezt a kérdést, akkor ott lent, az Összekötő-hidon túl, a Nádor-kert tájékán fölépíthette volna a város ezt a különösen összerakott városrészt, ugyan- ugjy, ahogy itt volt, csakhogy stílusosan, szilárdabban és átköltöztette volna az egész városrészt, lakóival együtt. Még az utcaneveket is átvihették volna. Ott ke- vélykedne ma a Holdvilág-utca, az Aramykacsa-utca és a többi speciális tabáni utcanév lés ott élt Fordított város A Tabán pusztulása volna tovább ez a szorgalmas, becsületes hajósnép a téli kikötő mellett, az ő régi módja szerint. Megvolna mindenkinek a háza és nem vált volna földönfutóvá any- nyi jó budai polgár. A téli kikötő mellett pedig ma egy pittorcszk városrész állana, amit még az idegennek is érdemes lenne megismernie. Kár ezen ima miálr siránkozni. Sok rr<ililót vert bele a város a kisajátításba és ezek a milliók folyton nőnek évről-évre, sőt ina már a duplájára is, felnőttek kamatostól. A háboruelőtti Budapest megengedhette magáinak ezt a luxust, a mai Budapestnek ez olyan sebe, amely nehezen fog behegedni. De hát hogyan is képzelték azt a város akkori urai, hogy miképpen étpül föl ez a lerombolt városrész, amely annyira elnéptelenedett, hogy az egykor gazdag plébánia ma alig birja eltartani a papját és még a gyógyszertárt is át kellett helyezni Pestre, miért a gyógyszerész nem tudott itt megélni. Pedig ez volt az ország harmadik gyógyszertára és 200 évnél is idősebb volt. Mit képzeltek a városházán, hogy ki fog itt építkezni? Firtattam ezt a kérdést százszor és száz helyen, de elfogadható választ sohasem kaptam. A legelfogadhatóbb még az volt, hogy abban az időben erősen épült Budapest s igy valószínű, hogy a Tabáln is fölépült volna. De nem épült fel. Most a Mariusok sírhatnak Tabán romjain. És ismét csak az akkori városi rendszer könnyelműségét kell elítélni, mert a fölajánlott tervek közül egyet sem fogadott el. Nem belső emberek adták a tanácsokat s a -városház tucatdiktáltorai nyersen visszautasítottak minden gondolatot, mely kívülről jött és nem bennt termelték a hivatalos órák alatt 8—2 óráig. A szerencsétlen Tabán kérdését csakis az ország segítségével lehetett volna kellőképpen megoldani. Mi akkor azt ajánlottuk, hogy szólitsa fel a főváros az összes törvényhatóságokat, hogy mindegyik építsen házat itt a lebontott Tabánban és a királyi várpalotát vegye körül méltó keretképpen az ország. Még azt is meg lehetett volna tenni, hogy az ország térképe szerint helyezték volna el az egyes törvényhatóságokat s igy föl a Gellérthegy oldalába került volna Árva, Turóc, Szepes, Sáros, Trencsén és Liptó, viszont a völgybe a Bácska és Bánát. Minden törvényhatóság a saját területén kialakult stilus szerint építkezett volna s a palotája földszintjén épült üzleti helyiségekben árusíthatta volna a területén divő, országos hirti specialitásait. A valódi liptói túró, a tokaji aszú, a hegyaljai bor, az árvái ostyepka, a balatoni fogas, a tordai pogácsa, a kecskeméti gyümölcs, a debreceni kolbász, a szepesi pisztráng, a nógrádi gomba, a vingai bonbon,_ a soproni aim,a, a munkácsi torma, szegedi paprika, a kalotaszegi és matyó varrottas igy került volna piacra Budán. Sok ember jutott volna kenyérhez. Viszont az emeleten lett volna néhány szoba a viármlegye urai számára szállóhelyül, ha Pestre jönnek és még feljebb egy-két szoba az odavaló tehetséges, de szegény diákok részére, akik az egyetemre jöttek. Bizonyára megtette volna minden vármegye, törvényhatóság és ez méltó foglalatja lenne a királyi palotának, de világhírű specialitáSár,- hó-és tornacipők mindig legolcsóbban SCHÄFFER-cégnél Budán, Döbrentei-tér 4. Tel.; J. 125-50 A »TERMINUS« építési vállalat Építi a legcélszerűbb házakat. Kedvező fizetés, kedvező terminus, így épit jó házat olcsón a »TERMINUS«. CSILLAGHEGY DAMJANICH UTCA 16ó ÉríGsiiem a n. é. budai közönségei, hogy a re' -i jóhirü volt Nagy Béla utódia, Vasz.il Cászió-féle culnrússzdát, II, Fő-uíca 73. sz. átvet em s azt a legmodernebbül átalakít' a megnyitottam. Célom, hogy a !egmesszebbmenő génye- ket is kielégi sem. Tisztelettel Kinísler János Altion Antal és Fial kövezőmesferek, út-, csatorna- és beton- építési vállalkozók, földmunka, vágányfektetés, mészkőbánya Vili. kér., Futó-utca 10. szám. Telefon: József 3-d5. 182 Hajós Bertalan sütödéje BUDÁN, II., Fő-utca to A Ajánlja kitűnő házikenyerét és * * elsőrendű vajas süteményeit Zsúros sütemények megrendelésre készülnek 89 gl«» iiQgjü g5» cr:-» gz:«» gr:«» fc«». FÉNYKÉPEK az uj előírás szerinti vasúti igazolványokhoz, mérsékelt áron, gyorsan készülnek elsőrendű kivitelben BOJÁRSZKY Dezső műtermében, I., Krisztina-körut 135 Nagy árkedvezmény családoknak és tömegfölvételeknél. ERZSÉBET-PINCE lV.,Egyetem-u. 5. Erzsébet-királyné szállodában. szépen berendezett söröző. Éjlel 2 óráig nyitva. Polgári árak. Revier- rendszer. Erzsébet étteremben esténkint cigányzene. Elismert jó konyha, jó bor. Szabó Imre tulajdonos. farsangi bálokra, estélyekre a legfinomabb uridivatkülönlegességek a DiVCltáruházbcin 11., 4 Frakkok, smokingok Petráss Gyula ur a Várady ^—"""" Béla cég volt szabászának vezetése alatt készülnek. kaphatok. 144
