Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)

1926-01-30 / 846. szám

XXII. évfolyam. 846. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 200.000 K, félévre 100.000 K. Egy szám 4000 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 129—96. Feleló's szerkesztő': V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 5000 korona. 20 mm. magas hirdetés 80.000 K. Szöveg or ára 25.000 K. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1926 január 30. Becsey Antal Nincsen Olyan budai polgár, aki ne hajolna meg tisztelettel a neve előtt. De túl a Dunán, a pesti ol­dalon is meghódolnak előtte a tes­tületek és magánosok és miind- nyáljan, akik iparosok. Nevét át­vitte Szaktudása az ország hatá­rain és tekintélynek ismerik el a szomszédos népek. Régen túlnőtt a kerületen és vá­roson, amelynek ügyeiben a leg- járatosabb. Szava súlyos, mert bírál 4*4 ta n ács a d ó m egny i 1 a tíkozá - sainak nincsen politikai háttere. Az ideális hazaszeretet rajon­gója és szeretettel csüng ezen a városon. Csak jósága és áldozat- készsége van polgártá/rsai számá­ra. Az iparostársadalom érdekei­nek szolgálatát úgy értelmezi, hogy minden hátrányt ő visel ás mün­den kiharcolt előny az iparosoké. A magyar ipar gondolatának ő a megtestesülése. Társadalmi érintkezésben ne­mesen átérzetft demokrata, szak­tudása terén mágnás, a munkában fegyelmezett közkatona, a terve­zésben tábornok. Mások bűnével szemben kész a megbocsátás megalkuvására, a hazaszeretetben nem ismer alkut. Magával szemben a legszigorúbb. Szónoki képes­sége lelki intelligenciájának tükre, váltogatott szavainak finomsága, lelki hangszerelésének művészi visszhangja. Szivének melege for­róvá teszi szavát. Meggyőz és lei- késit. Tudásának gazdag tárházát kitárva, nem sérti mások szegény­ségét. Önmagért tud, nemhogy le­nyűgözni, hanem másokat is fel­emelni. Mindenkire hat, mert nem keresi a hatást. Vezet, mert egy fejjel magasabb a tömegnél, mely nem követi szolgaikig), de önként vele megy. Forradalmár, aki a forradalmat nem Kossuthtól, ha­nem Széchenyitől tanulta. Apos­tol, aki nem hitet, hanem tudást hirdet, aki nem a halált magasz­talja, de élni tanít. Aki ismeri Becseyt, ilyennek ismeri. Amikor legfelsőbb helyen mel­lére tűzték a'z uj érdemrendet, úgy fogadta, uránt a kapitány, aki­nek személyében a századot érte a kitüntetés. Az iparosság meg­becsülése ez, mely vele küzd a gazdasági föllendülésért, és az iparosság minden zászlót meghajt előtte, mert a vezérüket érte a ki­tüntetés. Mi is meghajtjuk előtte, mert az ő méltóságából nekünk is jut egy rész, mely bearanyozza szerkesz­tőségünk íróasztalán az ő tollát. * Becsey Antal Pozsonyban szü­letett 1871-ben és középiskoláit Lé­ván a piaristáknál végezte, ahol ki­tüntetéssel tétt érettségit. A műegye­temet Budapesten járta olv ió ered­ménnyel, hogy végeztével mint tanár­segéd működött a gépszerkezettani tanszéken. Ez időben 3 éven át szer­kesztette a „Magyar Gépipar“-t. In­nen a fővároshoz hívták meg s ez állásában vezette az uj Szent János-, kórház gépészeti berendezését saját tervei szerint, ö tervezte és építette a pesti Vigadó és a Népszínház gépé­szeti berendezéseit. Azontúl különféle gyárvállalatok hívták meg, mig végül 1903-ban önállósította magát. Becsey Antal sokoldalú tevékeny­séget fejt ki, mint szakember, tönv. hat. bizottsági tag, iparos vezérem­ber, ipartestületi elnök, a Kereskedel­mi és Iparkamara tagja, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet gépészeti, gyáripari és elektrotechnikai szakosz­tályának elnöke, az Orsz. Iparegye- siilet alelnöke, a Magyar-Amerikai Kamara alelnöke, a Hollós Mátyás Társaság elnökségének tagja, számos Iparoskor disztagja stb. A Kelenföl- dön, szükebb hazájában erőteljesen képviselte mindig az ott élő polgár­ság és városrész fejlődésének érde­keit. Budaiak egyik leghiibb fia. A háború alatt ő szervezte meg a Kelenföldi Népsegitő Szövetséget, jó­tékonykodott, de nem koldusokat ne­velt; megszervezte a szövetség szá­mos műhelyét, amelyekben a segélyre szorultak ezrei kaptak munkát. Eb­béli tevékenységéért a II. oszt. pol­gári érdemrenddel tüntették ki. A szé­kesfővárosi törvh. bizottságnak 1912 óta számottevő tagja és előkelő he­lyet foglal el több bizottságban. Mérnöki hivatásából kifolyólag ma­gyar városok egészségügyi közmüvei- I nek tervezésével és építésével fog- I lalkozott; ő tervezte, illetőleg cpitette meg a 18 magyar város vízvezetékét 1 V. Nem tudtam soká szabadulni at­tól a gondolattól, amit az a gipsz­modell keltett bennem, amply az újonnan fölépített Tabánt ábrá­zolta. Fehér és rideg volt ez a kélp. Egy behavazott temető. Rajta minden villa, minden báJz egy kis sirdomb. És tényleg, — ez a szabályozás lett & Tabán temetője. Boldogemlékezetü Szebeny An­talt figyelmeztettem* egy alkalom­mal, amikor lelkesen megrajzolta előttem az újonnan épülő Tabán képét, hogy — egyelőre ő a vesz­tes, mert szétikergették legjobb választóit. Meghökkent. Igaz. Tabán egy külön fejlődött ré­sze volt Budának. Valamikor rá­cok lakták, de lassan kivesztek, mint a legtöbb magyar városban, ahol a nevüket egy-egy utcanév tartja emlékezetben. Itt az egész városrészt Rácvárosnak nevezik. Azután szokássá vált, hogy hajós emberek költözzenek ide. A hajó­sok ezermesterek. Ök magjuk épí­tették házaikat. Eleinte egy' szo­bát és konyhát. Azután hozzára­gasztottak még egy szobát, kecs­keólat, baroimifiólat. Később a pad­lásból is csináltak szobát. Az ud­varra pedig török szederfát ül­tettek, inkább csak a baromfi ked­véért. Ötven élv óta volt ez az élet rendje, hogy nyáron a tabániak dolgoztak a hajókon és télen át náluk laktak ia hajóslegények, a kik már nyálrom fizették előre a téli szállást és kosztét. Télen át közösen vállaltak minden munkát, amihez „emberek“ kellettek. Köl­tözködésnél ök voltak azok az: ide eg|y ember, — oda két ember. És ami fő, megéltek jói. Akiben betyárvér folyt, az beállt Donau- jágernek. Ezek voltak a Duna kis kalózai. Lassan ezek is elköltöz­tek innen Óbudára, Újlakra. Az ittmaradottak nappul galam­és csatornázását, közöttük Pécs, Te­mesvár, Székesfehérvár, Újpest, Ri­maszombat stb. vízmüveit. Amikor az erdélyi földgáz és petroleum kiakná­zására került a sor, a belgák őt bíz­ták meg a Kissármás-Marosujvári földgázvezeték tervezésével és építé­sével. A budapesti thermális források közgazdasági értékesítése körül nagy- horderejű előmunkálatokat végzett, így a Szent Lukács-fürdőt is 2 év óta az ő tervei alapján a thermális viz melegével fütik. Hasonló tanulmányok készülnek a Szent Gellért-fürdő ré­szére is, ahol 300 vagon szenet lehet igy megtakarítani évente. Közgazdasági cikkei, röpiratai és a budapesti kikötő érdekében irt fejte­getései széles közgazdasági látókör­ről, éles judiciumról és fanatikus nemzeti érzésről tesznek tanúbizony­ságot. A külföldet számtalanszor be­utazta. Az 1921. év elején pedig több hónapi tanulmányútra ment az Ame­rikai Egyesült-Államokba. A vörös­uralom idején a bolsevisták éjjel el­hurcolták és heteken át fogvatartot- ták, mert a Károlyi-forradalom után polgárőrséget szervezett meg a Ke- lenföldön, mely kitünően bevált. I Egyéni kvalitásai oly rendkívüliek, I hogy szinte predesztinálják a legma­gasabb tisztségekre, országos tevé- 1 kenységre. bot neveltek, esténként harmoni- káztak, néha a korcsmában össze is verekedtek éjjel, itt miás szo­kások járták, mint Buda irtás ré­szein. De azért so’-Bt adtak bu­dai mivoltukra. Minderről azonban a városhá­zán nem tudtak semmit, vagy na­gyon keveset. Amikor ott elhatározták a Ta­bán lerombolását, csakis valami teoretikus városrendezési tervezet lebegett a szemük előtt. A szen­tenciát kimondták: — kisajátítjuk és lebontjuk! így is történt. Kifi­zették a 15, 20, 25 ezer koronákat és minden tabáni mehetett a sár­ga fenébe. Már pedig egy városrész lebon­tását valami alapos tanulmánynak kellett volna megelőznie. Tudnia kelleti volna a városházának, hogy ezek az emberek ragaszkod­nak; az ő összetájkolt különös káli- bálikhoz. Azt is, hogy ezek elvesz­nek, ha elszedik a házaikat, mert nem tudnak megélni galamb és kecske nélkül. El is pusztultak. Nincsenek sehol. A kapott pénz­ből mindegyik vett egy arany­órát, aranyláncot, talán uj harmo­nikát is és a többi pénzt egy-két télen át elrrnzsikiálták, el mulatták, szépen, csendesen. Azután ^elad­ták az órát, végül a láncot is. Most aztán se pénz, se ház, se aranyóra. Ök maguk is világgá szóródtak. Ha csak egy kis bölcsességgel kezelték volna ezt a kérdést, ak­kor ott lent, az Összekötő-hidon túl, a Nádor-kert tájékán fölépít­hette volna a város ezt a különö­sen összerakott városrészt, ugyan- ugjy, ahogy itt volt, csakhogy stí­lusosan, szilárdabban és átköltöz­tette volna az egész városrészt, lakóival együtt. Még az utcane­veket is átvihették volna. Ott ke- vélykedne ma a Holdvilág-utca, az Aramykacsa-utca és a többi speciális tabáni utcanév lés ott élt Fordított város A Tabán pusztulása volna tovább ez a szorgalmas, be­csületes hajósnép a téli kikötő mellett, az ő régi módja szerint. Megvolna mindenkinek a háza és nem vált volna földönfutóvá any- nyi jó budai polgár. A téli kikötő mellett pedig ma egy pittorcszk városrész állana, amit még az ide­gennek is érdemes lenne megis­mernie. Kár ezen ima miálr siránkozni. Sok rr<ililót vert bele a város a kisajátításba és ezek a milliók folyton nőnek évről-évre, sőt ina már a duplájára is, felnőttek ka­matostól. A háboruelőtti Budapest megengedhette magáinak ezt a lu­xust, a mai Budapestnek ez olyan sebe, amely nehezen fog behe­gedni. De hát hogyan is képzelték azt a város akkori urai, hogy miképpen étpül föl ez a lerombolt városrész, amely annyira elnéptelenedett, hogy az egykor gazdag plébánia ma alig birja eltartani a papját és még a gyógyszertárt is át kellett helyezni Pestre, miért a gyógy­szerész nem tudott itt megélni. Pedig ez volt az ország harmadik gyógyszertára és 200 évnél is idő­sebb volt. Mit képzeltek a városházán, hogy ki fog itt építkezni? Firtat­tam ezt a kérdést százszor és száz helyen, de elfogadható vá­laszt sohasem kaptam. A legel­fogadhatóbb még az volt, hogy abban az időben erősen épült Bu­dapest s igy valószínű, hogy a Tabáln is fölépült volna. De nem épült fel. Most a Mariusok sírhat­nak Tabán romjain. És ismét csak az akkori városi rendszer könnyelműségét kell el­ítélni, mert a fölajánlott tervek közül egyet sem fogadott el. Nem belső emberek adták a tanácsokat s a -városház tucatdiktáltorai nyer­sen visszautasítottak minden gon­dolatot, mely kívülről jött és nem bennt termelték a hivatalos órák alatt 8—2 óráig. A szerencsétlen Tabán kérdését csakis az ország segítségével le­hetett volna kellőképpen megolda­ni. Mi akkor azt ajánlottuk, hogy szólitsa fel a főváros az összes törvényhatóságokat, hogy mind­egyik építsen házat itt a lebontott Tabánban és a királyi várpalotát vegye körül méltó keretképpen az ország. Még azt is meg lehetett volna tenni, hogy az ország tér­képe szerint helyezték volna el az egyes törvényhatóságokat s igy föl a Gellérthegy oldalába került volna Árva, Turóc, Szepes, Sáros, Trencsén és Liptó, viszont a völgybe a Bácska és Bánát. Min­den törvényhatóság a saját terü­letén kialakult stilus szerint épít­kezett volna s a palotája föld­szintjén épült üzleti helyiségekben árusíthatta volna a területén divő, országos hirti specialitásait. A va­lódi liptói túró, a tokaji aszú, a hegyaljai bor, az árvái ostyepka, a balatoni fogas, a tordai pogá­csa, a kecskeméti gyümölcs, a debreceni kolbász, a szepesi piszt­ráng, a nógrádi gomba, a vingai bonbon,_ a soproni aim,a, a munká­csi torma, szegedi paprika, a ka­lotaszegi és matyó varrottas igy került volna piacra Budán. Sok ember jutott volna kenyérhez. Vi­szont az emeleten lett volna né­hány szoba a viármlegye urai szá­mára szállóhelyül, ha Pestre jön­nek és még feljebb egy-két szoba az odavaló tehetséges, de szegény diákok részére, akik az egyetem­re jöttek. Bizonyára megtette volna min­den vármegye, törvényhatóság és ez méltó foglalatja lenne a királyi palotának, de világhírű specialitá­Sár,- hó-és tornacipők mindig legolcsóbban SCHÄFFER-cégnél Budán, Döbrentei-tér 4. Tel.; J. 125-50 A »TERMINUS« építési vállalat Építi a legcélszerűbb házakat. Kedvező fizetés, kedvező terminus, így épit jó házat olcsón a »TERMINUS«. CSILLAGHEGY DAMJANICH UTCA 16ó ÉríGsiiem a n. é. budai közönségei, hogy a re' -i jóhirü volt Nagy Béla utódia, Vasz.il Cászió-féle culnrússzdát, II, Fő-uíca 73. sz. átvet em s azt a legmodernebbül átalakít' a meg­nyitottam. Célom, hogy a !egmesszebbmenő génye- ket is kielégi sem. Tisztelettel Kinísler János Altion Antal és Fial kövezőmesferek, út-, csatorna- és beton- építési vállalkozók, földmunka, vá­gányfektetés, mészkőbánya Vili. kér., Futó-utca 10. szám. Telefon: József 3-d5. 182 Hajós Bertalan sütödéje BUDÁN, II., Fő-utca to A Ajánlja kitűnő házikenyerét és * * elsőrendű vajas süteményeit Zsúros sütemények megrendelésre készülnek 89 gl«» iiQgjü g5» cr:-» gz:«» gr:«» fc«». FÉNYKÉPEK az uj előírás szerinti vasúti igazolványokhoz, mérsékelt áron, gyorsan készülnek elsőrendű kivitelben BOJÁRSZKY Dezső műtermében, I., Krisztina-körut 135 Nagy árked­vezmény családoknak és tömegfölvételeknél. ERZSÉBET-PINCE lV.,Egyetem-u. 5. Erzsébet-királyné szállodában. szépen berendezett söröző. Éjlel 2 óráig nyitva. Polgári árak. Revier- rendszer. Erzsébet étteremben esténkint cigányzene. Elismert jó konyha, jó bor. Szabó Imre tulajdonos. farsangi bálokra, estélyekre a legfinomabb uridivatkülönlegességek a DiVCltáruházbcin 11., 4 Frakkok, smokingok Petráss Gyula ur a Várady ^—"""" Béla cég volt szabászának vezetése alatt készülnek. kaphatok. 144

Next

/
Thumbnails
Contents